Zalai Hírlap, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
195. április 1. Az élethez igazodva Új vonások a lenti járás pártmunkájában A PÁRTSZERVEZETEK hathatós közreműködésével jelentős eredmények születtek a lenti járásban. A járási pártbizottság egyik legfontosabb feladatának a párt vezető szerepének továbbfejlesztését, a pártvezetés módszereinek, formáinak tökéletesítését tekinti. — Az élethez igazodva igyekszünk végezni munkánkat — mondja Busa János, a járási pártbizottság első titkára. — A múlt év végén tartott taggyűléseinken például értékelték pártszervezeteink a gazdasági vezetők tevékenységét. Elemezték a tsz-ek és üzemek vezetőinek munkáját, s az irányításuk alá tartozó egész terület fejlődését. Pártvezetőségi ülésen vitatták meg januárban a tanácsok vezetőinek eddigi tevékenységét, s értékelték a tanácsnak, mint testületnek a munkáját. Nem számonkérés volt ez, hanem a vezető személyes munkájának értékelése, annak vizsgálata, hogy milyen következetesen, hajtja végre a párt- és állami határozatokat. Ilyen beszámoltatásra a jövőben is sor kerül, mert eredménye a gyakorlati munkában gyümölcsözik. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG segíti a párt ésapszervezeteket abban is, hogy ne aprózzák el erejüket, hanem elsősorban a tsz, az üzem, vagy a hivatal egészét érintő kérdésekben foglaljanak állást. — Nem gyámkodunk a pártszervezetek fölött — mondta Busa elvtárs —, s nem is adunk — nem is adhatunk — minden területre érvényes konkrét gyakorlati útmutatást. A határozatok alapján, a helyi lehetőségek ismeretében a pártszervezeteknek maguknak kell megtalálniuk a legjobb megoldást, ők ismerik a területüket, erejüket. A járás csak elvi célkitűzéseket adhat. A megoldás módja helyben keresendő. A súlypont, a központi irányelvek megvalósulására, a helyi problémák megoldásának elősegítésére irányul. Fokozott gondot fordítunk a vezetés színvonalának minden területen és szinten történő emelésére. Arra ösztönzünk, hogy a pártmunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, tekintélyét. A PÁRTKONGRESSZUS határozata valóra váltásánál fontos kérdés, hogy a politikai érettség milyen fokon él jogaival, hatáskörével egyegy pártszervezet Nyilván, hogy manapság több gonddal, nagyobb szakmai hozzáértéssel kell foglalkozniok a kommunistáknak a munkahely minden fontos, lényeges ügyével. Hogy melyek a legfontosabbak? Erre sem lehet mindenütt beváltható receptet adni. Más és más a feladat az üzemekben, a tsz-ekben és a hivatalokban. — Ebben is igyekeztünk segíteni például a tsz pártszervezeteknek. A pártbizottság megvizsgálja a csesztregi, a pákai, a zalabaksai és még néhány termelőszövetkezet vezetési módszereit, a pártszervezetek gazdaságirányító, ellenőrző tevékenységét, s ennek tapasztalatait közkinccsé tesszük. A tsz pártszervezetek munkatervében szerepel, hogy melyek azok a területek, ahol állandóan figyelemmel kell kísérni a fejlődést. Többek között az állattenyésztés alakulása, a rét-, legelőgazdálkodás, a jövedelemelosztás stb. Vagyis azokkal a kérdésekkel foglalkozzon állandóan a pártszervezet, amelyek meghatározói a tsz fejlődésének, gyarapodásának és kihatnak a tagok jövedelmére — mondta Busa elvtárs. A pártszervezetek gazdaságirányító, ellenőrző tevékenységét annak hatékonyságát vizsgálják a közeljövőben. Kiderül majd, hogyan értik, s a gyakorlatban miként váltják vadóra a párt- és a kormányhatározatokat például Korán, a csömödéri fűrészüzemben és másutt. — Bíráltak bennünket — jogosan —, mert az utóbbi időben a pártszervezetek nem foglalkoztak az iskolák helyzetével, a pedagógus ellátottsággal, azok politikai, iskolai nevelőmunkájával. A közeljövőben a központi iskolák említett tevékenységét pártvezetőségi üléseken elemezzük. A művelődési osztály munkatársa ismerteti majd a tapasztalatait, s elmondják észrevételeiket a helyi emberek is. Reméljük, hogy ezzel jelentős segítséget tudunk nyújtani a megvizsgált helyeken dolgozó pedagógusoknak, a pártszervezet vezetőségének, s a tapasztalatokat ismertetve a többi területnek is. AZ EMLÍTETT FELADATOK többsége megvalósítás előtt áll. Majd az élet, a gyakorlat igazolja életrevalóságukat. A kezdeményezés helyes, mert arra utal, hogy a lenti járásban olyan gyakorlati módszerek kialakításán fáradoznak, amely mindenkor követi az életet, a társadalmi fejlődést, s kiküszöböli a pártéletből a formális elemeket T. J. A rádói Dózsa termelőszövetkezetben holdon vetnek zabosbükkönyt Oláh László traktoros RS—09 típusú vetőgéppel Tid a munkát. ROM Ferenc Mtvélete) ZALAI HÍRLAP Hegyven választókerületben pótválasztásra kerül sor Március 19-én 37 községi, egy járása és két járási jogú városú tanácsi választókerületben a jelöltek nem kapták meg a megválasztásukhoz szükséges számú szavazatot. Törvényeink értelmében azokban a választókerületekbek, ahol a választó jogosultaténak kevesebb, mint a fele járul az urnákhoz, vagy a jelölt, iletve a jelöltek közül egyik sem kap az érvényes szavazatok 50 százalékánál több szavazatot, pótválasztásra kerül sor. A pótválasztást, amelyet mindenütt a jelölőgyűlések előztek meg, az első választástól számított 15 napon belül kell megtartani. Néhány választókerületben már március 26-án, illetve 27-én az urnák elé járultak a választójogosultak. A jelöltek ezúttal valamennyi helyen megkapták a szükséges többséget. Akadt köztük olyan, aki a® érvényes szavazatok mindegyikét elnyerte, de volt olyan választókerület is, ahol az első helyen szereplő jelöltet minimális többséggel választották meg. Több, mint 30 választókerületben április 3-án, illetve 4- én tartják meg a pótválasztásit. A vasárnap ezúttal munkanap, ezért kerül sor néhány helyen arra, hogy túllépjék a 15 napos határidőt. A most lezajlott jelölőgyűlések részvevőinek akaratából helyenként ugyanazoknak a neve szerepel a szavazólapokon, mint március 19-én, de ahoy szükségesnek tartották, új jelöltet állítottak a választók. A szavazóhelyiségek a pótválasztás napján is reggel 7 órakor nyitják meg kapuikat. (MTI). Győzött az ösztönzőbb, a jobb Megszüntették a felemás bérezést a zalakarosi tsz-ben A zalakarosi termelőszövetezetben tavaly vezették be a garantált munkabérezést. Furcsa módon az egyik tag 28, a másik csak 14 forintot kapott munkaegységenként. Ennek a felemás állapotnak vetett véget a tagság a legutóbbi, tervtárgyaló közgyűlése. A tagok véleménye A szövetkezet elnöke, Kovács József azzal indokolja a kétféle bérezés alkalmazásának szükségességét, hogy ,,biztos megélhetést kellett nyújtanii” a rendszeresen dolgozó tagoknak. Ez az okfejtés azonban több oldalról is támadható. Az emberek nem értettek és utólag sem értenek vele egyet . A feleségem is a károsultak közé tartozik. Amikor megtudtam, hogy a kevesebbet teljesítő tagok csak félarmnyit kapnak, nem engedtem többé dolgozni a szövetkezetben. Nem mindegy ugyanis, hogy 14, avagy 28 forintot keres az ember, hiszen a munka, amit végeztek, egyenértékű volt — mondja Szabó József növénytermesztő. Vastagh Ambrus gyalogmunkás is listára került az elmúlt esztendőben, pedig idős kora ellenére 94 munkaegységet teljesített . Nem tartottam igazságosnak ezt az eljárást, dehát mit tehettem? Egyáltalán nem tartozom azok közé, akik „csak megmutogatták"’ magukat a tsz-ben. De egyébként is: a munkaegység, az munkaegység. Akármennyi gyűlt is össze, azért keményen kellett megdolgozni — bosszankodik Ambrus bácsi. Így igazságos Felkorbácsolt indulatok közepette került sor a zalakarosi tsz tervtárgyaló közgyűlésére, ahol bátran elmondták véleményüket a tagok, s végül is a többségi akarat győzött Ebben az évben tehát mindegyik munkaegység egyformán 28 forintot ér. A határozat viszont azt is tartalmazza, hogy a nők kettő, a férfiak pedig három napot kötelesek dolgozni hetenként. A kedélyek lecsillapodása után ilyen vélemény alakult ki a faluban: " A megkülönböztetés nélküli bérezés az igazságos. Bizonyos, hogy ezentúl több munkaerővel lehet számolni, s a termények időben bekerülnek a földről. Mi tagadás, ezzel a szövetkezet vezetői is egyetértenek. — A munkához való viszony napról napra javul. A 16-os létszámú munkacsapat többsége olyanokból tevődik össze, akik azelőtt feléje se néztek a tsz-nek — mondja Gredics János brigádvezető. Serkentőleg hat Az igazságos bérezés tehát máris serkentőleg hat a tagokra. Az elnök elmondása szerint most nem a „brigádvezetőknek kell futkosniok”, hogy embert találjanak, hanem maguktól jelentkeznek munkára a tagok. S a jelentkezők száma mindennap több. Csakis ezzel magyarázható, hogy az idei tavaszon tizenkétezer mázsa istállótrágyát sikerült időben kihordaniok, szétteríteniök és bemunkálniok a talajba. Különösen szénahordáskor, aratáskor és a kapások betakarításakor vesszük majd nagy hasznát az egységes bérezés serkentő hatásának. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy 10 vagy 70 ember munkájára számíthatunk-e (a méltánytalan bérezés ugyanis 75 tagot érintett tavaly),s az sem, hogy egy-egy fontos munkát három nap vagy három hét alatt végzünk-e el — mondja anövénytermesztési brigádvezető. A tagság követelésére megszüntették az igazságtalan bérezést a zalakarosi tsz-ben. Kissé megkésve ugyan, de még nem túl későn. Az eset tanulságát bizonyára levonják a szövetkezet helyi vezetői, de szolgáljon tannulságul más közös gazdaságok számára is: a bérezés találkozzék a tagság helyesléseivel. Ellenkező esetben nem a termelés lendítőjévé, hanem fékezőjévé válik, amit meggyőzően bizonyít a zalakaro Isáak tavalyi példája. Ez pedig nem lehet cél egyetlen termelőszövetkezetben sem. Kovács József A zalaegerszegi járási tanács tagjai A tegnap megalakult zalaegerszegi járási tanács tagjainak teljes névsora, választókerületük megjelölésével: 1. Tóth Gyuláné ktsz-elnök, Zalalövő, 2. Böjti László munkás, járási tanács vb. elnökhelyettese, Zalaegerszeg, 3. Kiss Sándor FJK elnök, Zalaegerszeg, 4. dr. Kutasi István járásbíróság elnöke, Zalaegerszeg, 5. dr. Horváth János jogtanácsos, Zalaegerszeg, 6. Vajda LászlóVöröskereszt járási titkára, Zalaegerszeg, 7. Csiszár Józsefné italboltvezető, Csonkahegyhát, 8. Horváth Gyula munkás, járási párt vb. titkára, Zalaegerszeg. 9 Misei István tsz-tag, Becs völgye, 10. Tóth Sándor csoportvezető, Kemendollár, 11. Kovács Menyhért boltvezető, Petiikeresztúr, 12. Kiss Rudolf olajmunkás, Lickóvadamos, 13. Monok László üzemi tűzoltó parancsnok, Nagylengyel, 14. dr. Buttyán Kornél orvos, Gellénháza, 15. Bátorfi József tszcs-elnök, Bazita, 16. dr. Tőke Alajos főelőadó, Zalaegerszeg, 17. Futó Imre városi-járási rendőrkapitány, Zalaegerszeg, 18. Kostán József járási TS-elnök, Zalaegerszeg, 19. Kovács József alkalmazott, járási tanács vb. titkára, Zalaegerszeg, 20. Pesti Béla tsz-tag, Teskánd, 21. Boronyák István gépállomási igazgató, Felsőbagod, 22. Simon József tsz-raktáros, Zalaháshágy, 23. Tóth Máténé tsz-pénztáros, Zalaboldogfa, 24. Boda László osztályvezető, Zalaegerszeg, 25. Bucsics Jenőné tsz-tag Nagypán, 26. Pálovics István kőműves, Ságod, 27. Bősze Elemérné tanító, Zalaszentiván, 28. dr. Horváth József állatorvos, Egervár, 29. Berki Gergely tanító, Egervár, 30. Cséve Lajos ÁG. dolgozó, Vasboldogasszony- Csönged major, 31. Tóth Lajos munkás, megyei párt vb. titkára, Zalaegerszeg, 32 Kulcsár Erzsébet tanító, Pókaszepetk, 33. Török Vince nyugdíjas, Zalaegerszeg, 34. Borda László alkalmazott, járási tanács vb. elnökhelyettese, Zalaegerszeg, 35. Scheller István tanító, Nagykapornak, 36. Németh István, a Hazafias Népfront járási titkára, Zalaegerszeg 37. dr. Lukács János állatorvos, Pacsa, 38. dr. Tóth József munkás, járási tanács vb. elnöke, Zalaegerszeg, 39. Ferencz Károlyné tsz-tag, Zalaszentmihály, 40. Szép Istvánná háztartásbeli, Zalaszentmihály, 41. dr. Gerencsér József városi-járási ügyészség vezetője, Zalaegerszeg. 42. Forrai László járási tűzoltó parancsnok, Zalaegerszeg. 43. Monok Ferenc tsz-tag, Kisbucsa, 44. Szegleti Balázsné tsztag, Alsónemesapáti, 45. Lukács Istvánná háztartásbeli, Nemesapáti, 46. Németh László előadó, Alibánfa, 47. Márffy Jánosné nőtanács járási titkára, Zalaegerszeg, 48. Karvalics Ferenc KISZ járási titkára, Gellénháza, 49. Kálmán Jenő boltvezető, Nemeshetés, 50. Billege Sándor mezőgazdasági munkás, községi tanács vb. elnöke, Sárhida, 51. Egyedi Antal honvéd őrnagy, Zalaegerszeg, 52. Szabó Károly főagronómus, Bak, 53. Leitner Károly tsz-raktáros, Bak, 54. Sipos Béla tsz-tag, Zahl tárnok, 55. Jakabfy Menyhért földműves, községi tanács vb. elnöke, Baktüttős, 56. Zsuppányi József tsz-elnök, Söjtör, 57. Németh Lajos munkás, községi tanács vb. elnöke, Söjtör, 58. Nyakas Ferenc tsz állattenyésztő, Söjtör, 56. Szarka Józsefné háztartásbeli, községi tanács vb. titkára, Pusztaszentlászló, 60. Vadas István.■állata ti igazgató, Zalaegerszeg. A végrehajtó bizottság tagjai: Dr. Tóth József, a vb. elnöke. Borda László, Böjti László, a vb. elnökhelyettesei. Kovács József, a vb. titkára. Horváth Gyula, Zsuppányi József, Sipos Béla, Németh István, Boronyák István, Tóth Sándor és Berki Gergelye Hasznos Minden vállalat működése közben előfordulhat, hogy termékeik, vagy egyes termékeik egyik időszakról a másikra kevésbé keresetté, esetleg eladhatatlanná válnak. Mit tehet ebben az esetben a vállalat? Ha nincs kereslet, nem lehet eladni, tehát a termék gyártását meg kell szüntetni. De mi lesz a termelő berendezésekkel, amelyek jelentős értéket kötnek le és mi a dolgozókkal? Az egyetlen lehetőség ilyenkor az, hogy a vállalatnak gyorsan és zökkenőmentesen át kell állnia valami keresettebb cikk gyártására. Ez azonban különösen bonyolultabb gyártmány esetében hosszú időt vesz igénybe. A termelés beindítását egy sor előkészület, gyártásszervezési és egyéb teendők előzik meg. A felkészülés a legjobb esetben is hónapokat vesz igénybe. Éppen ezért válik gyakorlattá — mi is találkoztunk már ilyennel —, hogy a vállalatok, vagy legalábbis az előrelátó vállalatok „tartalék gyártmánynyal” is rendelkeznek. Előkészítik, megszervezik a termelést, kidolgozzák a gyártási folyamatokat, aztán tartalékba teszik, így a vállalatot időszakos zökkenők esetén sem érhetik meglepetések. Bármikor ,szalagra tehetik” az új terméket, ami tartalék ói aztán megjelenhetnek a» piacon. Az Országos Üvegipari Vállalat Nagykanizsai Üveggyárában már az elmúlt év végén készen álltak egy ilyen tartalék gyártmánnyal. A műszaki fejlesztési terv keretében kidolgozták az automata gépsorra a vendéglátóipari poharak gyártását. S bár az automata gépsor kapacitását pillanatnyilag teljes egészében leköti a hőpalackgyártás, de a kapacitástól és az igényektől függően bármikor napokon belül szalagra tehetnek egy új terméket. Természetesen az ilyen tartalék gyártmányok „raktárra való termelésének” az elmúlt időszakban nem volt jelentősége. A vállalatok kötött tervszámok alapján dolgoztak, ami vonatkozott a gyártmányösszetételre is. Amit megtermeltettek azt át is vették az értékesítő szervek, s az inkurrens gyártmányokból származó kárt az állam viselte. Annál nagyobb jelentősége lesz viszont az új gazdasági mechanizmus rendszerében, amikor az egyes kevésbé keresett termékekről való gyors leállás — helyettük újabb, a keresletnek jobban megfelelő termékekkel való gyors megjelenés — dönti majd el egy-egy vállalat eredményes működését és nem utolsó sorban a dolgozó keresetének nagyságait is. Sz. Z. 3 Helyes kezdeményezés A Zala megyei Állami Építőipari Vállalatnál a szakszervezeti bizottság — a gazdasági vezetők támogatásával — tanfolyamot szervez a bizalmiak részére. A tanfolyam tematikájában a gazdasági mechanizmus reformjának ismertetése szerepel. Első hallásra talán túlzásnak tűnik a vállalati szakszervezeti bizottság igénye. Mármint az, hogy a bizalmiakkal olyan alapos közgazdasági ismereteket feltételező témakört szándékozik elsajátíttatni, mint a gazdasági mechanizmus reformja. Ha azonban a gazdasági mechanizmus reformjának csupán egyik alapvető változtatását tartjuk szem előtt, nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak az építőipari vállalat, hanem valamennyi gazdálkodó szerv számára szükséges, hogy megfelelő szinten a legszélesebb körben ismertté váljon a reform célja, lényege, s nem utolsó sorban a vele kapcsolatos vállalati teendők sora. A gazdaságirányítási reformnak egyik igen fontos célkitűzése, hogy a népgazdasági érdek a vállalat az egyes ember érdekeként érvényesüljön, s a népgazdasági érdekeket ne magyarázni kelljen, hanem az a gazdasági szabályozók révén állandóan benne legyen a vállalati élet légkörében, amelyet éppen úgy érez a munkás az állványokon, mint a főmérnök, a tervező az irányítás posztján. A vállalat szakszervezeti bizottságának terve mellett természetesen egyéb tényezők is szólnak. A szakszervezetek legfőbb funkciója a dolgozók érdekvédelme. A gazdasági mechanizmus reformjával mindinkább szakszervezeti feladattá is válik, hogy a vállalat versenyképes maradjon és egyre jobb körülményeket teremtsen a munkához. S min áll vagy bukik a versenyképesség? Nem utolsó sorban azon, hogy a munkapadok mellett hogyan tesznek eleget a legalapvetőbb követelményeknek, hogyan dolgoznak, milyen aktivitással vesznek részt a műszaki fejlesztésben, milyen minőségű termékeket adnak ki a kezükből. Nyilvánvaló, ha a dolgozók ismerik a gazdasági mechanizmus reformjának alapvető céljait, hova akarunk eljutni, s ez milyen feladatot ró az egyes munkahelyekre az ismeret nagyobb aktivitásra és cselekvésre ösztönöz. Hasonló kezdeményezéseknek helye van mindenütt. K. Is