Zalai Hírlap, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

195­. április 1. Az élethez igazodva Új vonások a lenti járás pártmunkájában A PÁRTSZERVEZETEK hathatós közreműködésével jelentős eredmények szület­tek a lenti járásban. A járási pártbizottság egyik legfonto­sabb feladatának a párt veze­tő szerepének továbbfejleszté­sét, a pártvezetés módszerei­nek, formáinak tökéletesíté­sét tekinti. — Az élethez igazodva igyekszünk végezni munkán­kat — mondja Busa János, a járási pártbizottság első tit­kára. — A múlt év végén tar­tott taggyűléseinken például értékelték pártszervezeteink a gazdasági vezetők tevékeny­ségét. Elemezték a tsz-ek és üzemek vezetőinek munkáját, s az irányításuk alá tartozó egész terület fejlődését. Párt­vezetőségi ülésen vitatták meg janu­árban a tanácsok vezetőinek eddigi tevékenysé­gét, s értékelték a tanácsnak, mint testületnek a munkáját. Nem számonkérés volt ez, ha­nem a vezető személyes mun­kájának értékelése,­­ annak vizsgálata, hogy milyen kö­vetkezetesen, hajtja végre a párt- és állami határozatokat. Ilyen beszámoltatásra a jövő­ben is sor kerül, mert ered­ménye a gyakorlati munká­ban gy­ümölcsözik. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁG segíti a párt és­a­pszerve­­zeteket abban is, hogy ne ap­rózzák el erejüket, hanem el­sősorban a tsz, az üzem, vagy a hivatal egészét érintő kér­désekben foglaljanak állást. — Nem gyámkodunk a pártszervezetek fölött — mondta Busa elvtárs —, s nem is adunk — nem is adha­tunk — minden területre ér­vényes konkrét gyakorlati út­mutatást. A határozatok alap­ján, a helyi lehetőségek isme­retében a pártszervezeteknek maguknak kell megtalálniuk a legjobb megoldást, ők isme­rik a területüket, erejüket. A járás csak elvi célkitűzéseket adhat. A megoldás módja helyben keresendő. A súly­pont, a központi irányelvek megvalósulására, a helyi prob­lémák megoldásának elősegí­tésére irányul. Fokozott gon­dot fordítunk a vezetés szín­vonalának minden területen és szinten történő emelésére. Arra ösztönzünk, hogy a párt­munka erősít­­se a gazdasági vezetés önállóságát, egysze­mélyi felelősségét, tekinté­lyét. A PÁRTKONGRESSZUS határozata valóra váltásánál fontos kérdés, hogy a politi­kai érettség milyen fokon él jogaival, hatáskörével egy­­egy pártszervezet Nyilván, hogy manapság több gonddal, nagyobb szakmai hozzáértés­sel kell foglalkozniok a kom­munistáknak a munkahely minden fontos, lényeges ügyé­vel. Hogy melyek a legfonto­sabbak? Erre sem lehet min­denütt beváltható receptet adni. Más és más a feladat az üzemekben, a tsz-ekben és a hivatalokban. — Ebben is igyekeztünk se­gíteni például a tsz pártszer­vezeteknek. A pártbizottság megvizsgálja a csesztregi, a pákai, a zalabaksai és még néhány termelőszövetkezet vezetési módszereit, a párt­­szervezetek gazdaságirányító, ellenőrző tevékenységét, s en­nek tapasztalatait közkinccsé tesszük. A tsz pártszervezetek munkatervében szerepel, hogy melyek azok a területek, ahol állandóan figyelemmel kell kísérni a fejlődést. Többek között az állattenyésztés ala­kulása, a rét-, legelőgazdál­kodás, a jövedelemelosztás stb. Vagyis azokkal a kérdé­sekkel foglalkozzon állandóan a pártszervezet, amelyek meg­határozói a tsz fejlődésének, gyarapodásának és kihatnak a tagok jövedelmére — mondta Busa elvtárs. A pártszervezetek gazdaság­irányító, ellenőrző tevékeny­ségét annak hatékonyságát vizsgálják a közeljövőben. Kiderül majd, hogyan értik, s a gyakorlatban miként vált­ják vadóra a párt- és a kor­mányhatározatokat például Korán, a csömödéri fűrész­üzemben és másutt. — Bíráltak bennünket — jogosan —, mert az utóbbi időben a pártszervezetek nem foglalkoztak az iskolák hely­zetével, a pedagógus ellátott­sággal, azok politikai, iskolai nevelőmunkájával. A közel­jövőben a központi iskolák említett tevékenységét párt­vezetőségi üléseken elemez­zük. A művelődési osztály munkatársa ismerteti majd a tapasztalatait, s elmondják észrevételeiket a helyi embe­rek is. Reméljük, hogy ezzel jelentős segítséget tudunk nyújtani a megvizsgált helye­ken dolgozó pedagógusoknak, a pártszervezet vezetőségének, s a tapasztalatokat ismertet­ve a többi területnek is. AZ EMLÍTETT FELADA­TOK többsége megvalósítás előtt áll. Majd az élet, a gya­korlat igazolja életrevalóságu­kat. A kezdeményezés helyes, mert arra utal, hogy a lenti járásban olyan gyakorlati módszerek kialakításán fára­doznak, amely mindenkor kö­veti az életet, a társadalmi fejlődést, s kiküszöböli a párt­­életből a formális elemeket T. J. A rádói Dózsa termelőszövet­kezetben holdon vetnek zabosbükkönyt Oláh László traktoros RS—09 típusú vető­­géppel Ti­d a munkát. ROM Ferenc Mtvélete) ZALAI HÍRLAP Hegyven választókerületben pótválasztásra kerül sor Március 19-én 37 községi, egy járása és két járási jogú városú tanácsi választókerület­ben a jel­öltek nem kapták meg a megválasztásukhoz szükséges számú szavazatot. Törvényeink értelmében azok­ban a választókerületek­bek­, ahol a választó jogosu­ltaténak kevesebb, mint a fele járul az urnákhoz, vagy a jelölt, iletve a jelöltek közül egyik sem kap az érvényes szavazatok 50 szá­zalékánál több szavazatot, pót­választásra kerül sor. A pótválasztást, amelyet mindenütt a jelölőgyűlések előztek meg, az első választás­tól számított 15 napon belül kell megtartani. Néhány vá­lasztókerületben már március 26-án, illetve 27-én az urnák elé járultak a választó­jogosul­tak. A jelöltek ezúttal vala­mennyi helyen megkapták a szükséges többséget. Akadt köztük olyan, aki a® érvényes szavazatok mindegyikét el­nyerte, de volt olyan választó­­kerület is, ahol az első helyen szereplő jelöltet minimális többséggel választották meg. Több, mint 30 választókerü­letben április 3-án, illetve 4- én tartják meg a pótválasz­­tásit. A vasárnap ezúttal mun­kanap, ezért kerül sor néhány helyen arra, hogy túllépjék a 15 napos határidőt. A most le­zajlott jelöl­őgyűlések részve­vőinek akaratából helyenként ugyanazoknak a neve szerepel a szavazólapokon, mint márci­us 19-én, de aho­y szükségesnek tartották, új jelöltet állítottak a választók. A sza­vazóhelyisé­­gek a pótválasztás napján is reggel 7 órakor nyitják meg kapuikat. (MTI). Győzött az ösztönzőbb, a jobb Megszüntették a felemás bérezést a zalakarosi tsz-ben A zalakarosi termelőszövet­­­­ezetben tavaly vezették be a garantál­t munka­bérezést. Fur­csa módon az egyik tag 28, a másik csak 14 forintot kapott munkaegységenként. Ennek a felemás állapotnak vetett vé­get a tagság a legutóbbi, terv­tárgyaló közgyűlése. A tagok véleménye A szövetkezet elnöke, Ko­vács József azzal indokol­ja a kétféle bérezés alkalmazásá­nak szükségességét, hogy ,,biz­tos megélhetést kellett nyúj­tanii” a rendszeresen dolgozó tagoknak. Ez az okfejtés azon­ban több oldalról is támadha­tó. Az emberek nem értettek és utólag sem értenek vele egyet . A feleségem is a károsul­tak közé tartozik. Amikor megtudtam, hogy a keveseb­bet teljesítő tagok csak fél­­armnyit kapnak, nem engedtem többé dolgozni a szövetkezet­ben. Nem mindegy ugyanis, hogy 14, avagy 28 forintot ke­res az ember, hiszen a munka, amit végeztek, egyenértékű volt — mondja Szabó József növénytermesztő. Vastagh Ambrus gyalog­­munkás is listára került­ az elmúlt esztendőben, pedig idős kora ellenére 94 munka­egységet teljesített . Nem tartottam igazsá­gosnak ezt az eljárást, dehát mit tehettem? Egyáltalán nem tartozom azok közé, akik „csak megmutogatták"’ magu­kat a tsz-ben. De egyébként is: a munkaegység, az munka­egység. Akármennyi gyűlt is össze, azért keményen kellett megdolgozni — bosszankodik Ambrus bácsi. Így igazságos Felkorbácsolt indulatok kö­zepette került sor a zalakarosi tsz tervtárgyaló közgyűlésére, ahol bátran elmondták véle­ményüket a tagok, s végül is a többségi akarat győzött Ebben az évben tehát mind­egyik munkaegység egyformán 28 forintot ér. A határozat vi­szont azt is tartalmazza, hogy a nők kettő, a férfiak pedig három napot kötelesek dol­gozni hetenként. A kedélyek lecsillapodása után ilyen vélemény alakult ki a faluban: " A megkülönböztetés nél­küli bérezés az igazságos. Bi­zonyos, hogy ezentúl több munkaerővel lehet számolni, s a termények időben bekerül­nek a földről. Mi tagadás, ezzel a szövet­kezet vezetői is egyetértenek. — A munkához való viszony napról napra javul. A 16-os létszámú munkacsapat többsé­ge olyanokból tevődik össze, akik azelőtt feléje se néztek a tsz-nek — mondja Gredics János brigádvezető. Serkentőleg hat Az igazságos bérezés tehát máris serkentőleg ha­t a tagok­ra. Az elnök elmondása sze­rint most nem a „brigádveze­tőknek kell futkosniok”, hogy embert találjanak, hanem ma­guktól jelentkeznek munkára a tagok. S a jelentkezők szá­ma mindennap több. Csakis ezzel magyarázható, hogy az idei tavaszon tizenkétezer má­zsa istállótrágyát sikerült idő­ben kihordaniok, szétteríteni­­ök és bemunkálniok a talajba.­­ Különösen szénahordás­kor, aratáskor és a kapások betakarításakor vesszük majd nagy hasznát az egységes bé­rezés serkentő hatásának. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy 10 vagy 70 ember mun­kájára számíthatunk-e (a mél­tánytalan bérezés ugyanis 75 tagot érintett tavaly),s az sem, hogy egy-egy fontos munkát három nap vagy három hét alatt végzünk-e el — mondja a­­növénytermesztési brigádve­­zető. A tagság követelésére meg­­­­szüntették az igazságtalan bé­­­­rezést a zalakarosi tsz-ben.­­ Kissé megkésve ugyan, de még nem túl későn.­­ Az eset tanulságát bizonyá­­ra levonják a szövetkezet he­lyi vezetői, de szolgáljon tan­­­nulságul más közös gazdasá­­­­gok számára is: a bérezés ta­lálkozzék a tagság helyeslése­ivel. Ellenkező esetben nem a­­ termelés lendítőjévé, hanem­­ fékezőjévé válik, amit meg­győzően bizonyít a zalakaro­ Isáak tavalyi példája. Ez pedig­­ nem lehet cél egyetlen terme­­­­lőszövetkezet­ben sem.­ ­ Kovács József A zalaegerszegi járási tanács tagjai A tegnap megalakult zala­egerszegi járási tanács tagjai­nak teljes névsora, választó­kerületük megjelölésével: 1. Tóth Gyuláné ktsz-elnök, Zalalövő, 2. Böjti László mun­kás, járási tanács vb. elnök­helyettese, Zalaegerszeg, 3. Kiss Sándor FJK elnök, Zala­egerszeg, 4. dr. Kutasi István járásbíróság elnöke, Zalaeger­szeg, 5. dr. Horváth János jog­tanácsos, Zalaegerszeg, 6. Vajda László­­Vöröskereszt já­rási titkára, Zalaegerszeg, 7. Csiszár Józsefné italboltveze­tő, Csonkahegyhát, 8. Horváth Gyula munkás, járási párt vb. titkára, Zalaegerszeg. 9 Misei István tsz-tag, Becs völgye, 10. Tóth Sándor csoportvezető, Kemendollár, 11. Kovács Menyhért boltvezető, Petii­­keresztúr, 12. Kiss Rudolf olajmunkás, Lickóvadamos, 13. Monok László üzemi tűzoltó parancsnok, Nagy­lengyel, 14. dr. Buttyán Kornél orvos, Gell­énháza, 15. Bátorfi József tszcs-elnök, Ba­­zita, 16. dr. Tőke Alajos főelő­adó, Zalaegerszeg, 17. Futó Imre városi-járási rendőrka­pitány, Zalaegerszeg, 18. Kos­tán József járási TS-elnök, Zalaegerszeg, 19. Kovács Jó­zsef alkalmazott, járási tanács vb. titkára, Zalaegerszeg, 20. Pesti Béla tsz-tag, Teskánd, 21. Boronyák István gépállo­mási igazgató, Felsőbagod, 22. Simon József tsz-raktáros, Za­­laháshágy, 23. Tóth Máténé tsz-pénztáros, Zalaboldogfa, 24. Boda László osztályvezető, Zalaegerszeg, 25. Bucsics Je­­nőné tsz-tag Nagypán­, 26. Pálovics István kőműves, Sá­god, 27. Bősze Elemérné taní­tó, Zalaszentiván, 28. dr. Hor­váth József állatorvos, Eger­vár, 29. Berki Gergely tanító, Egervár, 30. Cséve Lajos ÁG. dolgozó, Vasboldogasszony- Csönged major, 31. Tóth Lajos munkás, megyei párt vb. tit­kára, Zalaegerszeg, 32 Kulc­sár Erzsébet tanító, Pókasze­­petk, 33. Török Vince nyugdí­jas, Zalaegerszeg, 34. Borda László alkalmazott, járási ta­nács vb. elnökhelyettese, Za­laegerszeg, 35. Scheller István tanító, Nagykapornak, 36. Né­meth István, a Hazafias Nép­front járási titkára, Zalaeger­szeg 37. dr. Lukács János ál­latorvos, Pacsa, 38. dr. Tóth József munkás, járási tanács vb. elnöke, Zalaegerszeg, 39. Ferencz Károlyné tsz-tag, Za­­laszentmihály, 40. Szép Ist­vánná háztartásbeli, Zala­­szentmihály, 41. dr. Gerencsér József városi-járási ügyészség vezetője, Zalaegerszeg. 42. Forrai László járási tűzoltó parancsnok, Zalaegerszeg. 43. Monok Ferenc tsz-tag, Kisbu­­csa, 44. Szegleti Balázsné tsz­­tag, Alsónemesapáti, 45. Lu­kács Istvánná háztartásbeli, Nemesapáti, 46. Németh Lász­ló előadó, Alibánfa, 47. Márffy Jánosné nőtanács járási titká­ra, Zalaegerszeg, 48. Karvalics Ferenc KISZ járási titkára, Gellénháza, 49. Kálmán Jenő boltvezető, Nemeshetés, 50. Billege Sándor mezőgazdasági munkás, községi tanács vb. el­nöke, Sárhida, 51. Egyedi An­tal honvéd őrnagy, Zalaeger­szeg, 52. Szabó Károly főagro­­nómus, Bak, 53. Leitner Ká­roly tsz-raktáros, Bak, 54. Si­pos Béla tsz-tag, Zahl tárnok, 55. Jakabfy Menyhért föld­műves, községi tanács vb. el­nöke, Baktüttős, 56. Zsuppá­­nyi József tsz-elnök, Söjtör, 57. Németh Lajos munkás, községi tanács vb. elnöke, Söj­­tör, 58. Nyakas Ferenc tsz ál­lattenyésztő, Söjtör, 56. Szarka Józsefné háztartásbeli, községi tanács vb. titkára, P­uszta­­szentlászló, 60. Vadas István­­.■állata ti igazgató, Zalaeger­szeg. A végrehajtó bizottság tagjai: Dr. Tóth József, a vb. elnöke. Borda László, Böjti László, a vb. elnökhelyettesei. Kovács József, a vb. titkára. Hor­váth Gyula, Zsuppányi József, Sipos Béla, Németh István, Boronyák István, Tóth Sándor és Berki Gergelye Hasznos Minden vállalat működése közben előfordulhat, hogy ter­mékeik, vagy egyes termékeik egyik időszakról a másikra ke­vésbé keresetté, esetleg elad­hatatlanná válnak. Mit tehet ebben az esetben a vállalat? Ha nincs kereslet, nem lehet eladni, tehát a termék gyártását meg kell szüntetni. De mi lesz a termelő berende­zésekkel, amelyek jelentős ér­téket kötnek le és mi a dolgo­zókkal? Az egyetlen lehetőség ilyen­kor az, hogy a vállalatnak gyor­san és zökkenőmentesen át kell állnia valami keresettebb cikk gyártására. Ez azonban különö­sen bonyolultabb gyártmány esetében hosszú időt vesz igény­­be. A termelés beindítását egy sor előkészület, gyártásszerve­zési és egyéb teendők előzik meg. A felkészülés a legjobb esetben is hónapokat vesz igénybe. Éppen ezért válik gyakorlat­tá — mi is találkoztunk már ilyennel —, hogy a vállalatok, vagy legalábbis az előrelátó vállalatok „tartalék gyártmány­nyal” is rendelkeznek. Előkészí­tik, megszervezik a termelést, kidolgozzák a gyártási folyama­tokat, aztán tartalékba teszik, így a vállalatot időszakos zök­kenők esetén sem érhetik meg­lepetések. Bármikor ,­­szalagra tehetik” az új terméket, ami­ tartalék­ ­ói aztán megjelenhetnek a» piacon. Az Országos Üvegipari Válla­lat Nagykanizsai Üveggyárában már az elmúlt év végén készen álltak egy ilyen tartalék gyárt­mánnyal. A műszaki fejlesztési terv keretében kidolgozták az automata gépsorra a vendéglátó­ipari poharak gyártását. S bár az automata gépsor kapacitását pillanatnyilag teljes egészében leköti a hőpalackgyártás, de a kapacitástól és az igényektől függően bármikor napokon be­lül szalagra tehetnek egy új ter­méket. Természetesen az ilyen tarta­lék gyártmányok „raktárra való termelésének” az elmúlt idő­szakban nem volt jelentősége. A vállalatok kötött tervszámok alapján dolgoztak, ami vonatko­zott a gyártmányösszetételre is. Amit megtermeltettek azt át is vették az értékesítő szervek, s az inkurrens gyártmányokból származó kárt az állam viselte. Annál nagyobb jelentősége lesz viszont az új gazdasági mecha­nizmus rendszerében, amikor az egyes kevésbé keresett termé­kekről való gyors leállás — he­lyettük újabb, a keresletnek jobban megfelelő termékekkel való gyors megjelenés — dönti majd el egy-egy vállalat ered­ményes működését és nem utolsó sorban a dolgozó kerese­tének nagyságait is. Sz. Z. 3 Helyes kezdeményezés A Zala megyei Állami Épí­tői­pari Vállalatnál a szakszer­vezeti bizottság — a gazdasá­gi vezetők támogatásával — tanfolyamot szervez a bizal­miak részére. A tanfolyam te­matikájában a gazdasági mechanizmus reformjának is­mertetése szerepel. Első hallásra talán túlzás­nak tűnik a vállalati szak­­szervezeti bizottság igénye. Mármint az, hogy a bizal­miakkal olyan alapos közgaz­dasági ismereteket feltételező témakört szándékozik elsajá­títtatni, mint a gazdasági mechanizmus reformja. Ha azonban a gazdasági mecha­nizmus reformjának csupán egyik alapvető változtatását tartjuk szem előtt, nyilván­valóvá válik, hogy nemcsak az építőipari vállalat, hanem valamennyi gazdálkodó szerv számára szükséges, hogy meg­felelő szinten a legszélesebb körben ismertté váljon a re­form célja, lényege, s nem utolsó sorban a vele kapcso­latos vállalati teendők sora. A gazdaságirányítási re­formnak egyik igen fontos célkitűzése, hogy a népgazda­sági érdek a vállalat az egyes ember érdekeként érvénye­süljön, s a népgazdasági érde­keket ne magyarázni kelljen, hanem az a gazdasági szabá­lyozók révén állandóan benne legyen a vállalati élet légkö­rében, amelyet éppen úgy érez a munkás az állványo­kon, mint a főmérnök, a ter­vező az irányítás posztján. A vállalat szakszervezeti bizottságának terve mellett természetesen egyéb tényezők is szólnak. A szakszervezetek legfőbb funkciója a dolgozók érdekvédelme. A gazdasági mechanizmus reformjával mindinkább szakszervezeti feladattá is válik, hogy a válla­lat versenyképes maradjon és egyre jobb körülményeket te­remtsen a munkához. S min áll vagy bukik a versenyké­pesség? Nem utolsó sorban azon, hogy a munkapadok mellett hogyan tesznek eleget a legalapvetőbb követelmé­nyeknek, hogyan dolgoznak, milyen aktivitással vesznek részt a műszaki fejlesztésben, milyen minőségű termékeket adnak ki a kezükből. Nyilvánvaló, ha a dolgo­zók ismerik a gazdasági mechanizmus reformjának alapvető céljait, hova aka­runk eljutni, s ez milyen fel­adatot ró az egyes munkahe­lyekre az ismeret nagyobb aktivitásra és cselekvésre ösz­tönöz. Hasonló kezdeményezések­nek helye van mindenütt. K. Is

Next