Zalai Hírlap, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) meghatározták a hiányosságok, mulasztások megszüntetésének feladatait. Megyénk ipari, me­zőgazdasági és kulturális fejlő­­désének gyorsítását eredmé­nyesen segítették képviselőink is, akik területük gondjait el­mondták az országgyűlés ülés­szakain, s a megoldáshoz kér­ték a parlament támogatását. A pártbizottságok és az alap­­szervezetek munkájukban nagy figyelmet fordítottak az új gazdaságirányítási rendszer lényegének, a re­form alapvető összefüggé­seinek alapos megérteté­sére. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előké­szítésében megyénkben fontos helyet kapott a párt, állami és tömegszervezeti vezetők tan­folyamszerű fel­készítése. E munka során több mint öt­ezren vettek részt 3 napos­tól egy hónapig tartó tanfolya­mokon, amelyeket a központi szervek, illetve pártbizottsá­gunk szervezett. Ez a szám azt is jelenti, hogy Z. A­IN­AI HÍRLAP Ülést tartott a megyei pártbizottság számottevő erő áll rendel­kezésre az új gazdaságirá­nyítási rendszer célkitűzé­seinek megvi­tó­sí­ásához. A vezetők részére szervezett elméleti konferenciák mellett több száz csoportos beszélge­tést és pártnapot szerveztünk. A reform tömegpropagandájá­­ban jelentős helyet foglalt el a pártoktatás és az esti egye­tem. A gazdaságirányítási rendszer reformja, a gazdasági kérdések hatékonyabb propa­gandája élénkítő hatással volt a megye közgazdasági életére. Az agitációs és propaganda munkában jelentős eredmény­nek tartjuk a sokoldalú dif­ferenciált tevékenységet an­nak a célkitűzésnek a megkö­zelítését hogy a különböző tár­sadalmi rétegek képzettségé­nek, érdeklődési körének meg­felelően igyekeztünk magya­rázni a reformmal kapcsolatos tennivalókat, összegezve: ar­ról számolhatunk be, hogy a megyei pártbizottság 1967. ja­nuár 31-i határozatát meg­valósítottuk, dés, szállítás továbbfejleszté­sét, korszerűsítését. A vasúti forgalom területén fontos fel­adat a zalaszentiváni új állo­más 1968. évi befejezése és át­­adása, a körzetesített állomá­sok kialakítása, a szombathely —nagykanizsai vasútvonal dic­­sekítésének szorgalmazása. Az illetékes szervek és vállalatok az úthálózat építése mellett fokozott gondot fordítsanak a meglévő utak állagának meg­óvására, fenntartására. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem­­ biztosítsa a vásárlóerőnek megfelelő árualapot, és tö­rekedjen a szükségletek kielégítésére. Éljenek az új lehetőségekkel. A választék bővítése érdeké­ben alakítsanak ki közvetlen kapcsolatokat az iparral, első­sorban a megye ipari vállala­taival, termelőszövetkezetei­vel, a nagykereskedelemmel. A kereskedelmi vállalatok és irányító szervek rendszeresen foglalkozzanak a minőség és a kereslet, az áruellátás és a kereskedelmi érdekeltség ösz­­szefüggéseive. Kísérjék figye­lemmel az árszínvonal alaku­lását s a fogyasztók érdekeit figyelembevevő üzletpolitikát folytassanak. A népgazdasági terv 1968-ra a beruházási tevékenység sze­rény ütemű, 1,2 százalékos bővítését irányozta elő. Me­gyénk 1968-ban megvalósuló legfontosabb beruházásán a kö­vetkezők: a nagykanizsai és zal­aszen­tgróti almatároló, a Zala megyei Vasipari Vállalat galvanizáló üzeme, a Zala­egerszegi Bútoripari Vállalat új telephelye, a Zalaegerszegi Ruhagyár fejlesztése a megye­­székhelyen és Lentiben, az Egyesült Izzó gyakorló üzemé­nek fejlesztése, a Zala megyei Gépipari Vállalat szállítósza­lag üzemének bővítése, a nagykanizsai fmsz iparcikk és ABC áruház, a zalaegerszegi fmsz ABC áruház építése. A jelen­tősebb kommunális be­ruházások: a megyei kórház bővítése, állami és OTP laká­sok, s az ezekhez kapcsolódó létesítmények megvalósítása. Korszerűsítésre kerül a zala­egerszegi Temető utca Lenin út és Csány tér közötti sza­kasza és Andráshidáig befeje­ződik a köm­endi zalaegersze­gi út építése. Tovább folyik a bekötőutak építése. A vállalati kollektív szerző­désekben rögzített elvek be­tartását maradéktalanul bizto­sítani kell. A szervezési fel­adatokat úgy kell megoldani, hogy a hatáskör, felelősség a kialakított döntési szinteknek megfelelően munkakörönként egyértelműen elhatárolható le­gyen. Az irányítás színvonalá­nak emelése az információs rendszer tökéletesítését, fej­lesztését igényli. A népgazda­sági és helyi szükségletek fi­gyelembevételével valamennyi vállalat dol­gozza ki 1968. évi részle­tes termelési programját, jövedelmezőségének, képződő fejlesztési és részesedési alap­jának várható alakulását, ter­vezett fel­használását. Továbbra is jelentős feladat a munkára jelentkezők foglal­koztatásának a biztosítása. Nagy tartalékot jelent a me­gyében a gyepterületek kor­szerű gondozása. Ezért a rendelkezésre álló álla­mi és saját erőt elsősorban az összefüggő gyepterüle­tek komplex javítására célszerű fordítani. Fontos feladat az ipari növé­nyek termelésének biztosítása. Célszerű a len és a cukorrépa vetésterületének a jelenlegi szinten való tartása, s nagyobb előrehaladást kell elérni az ap­­rómagtermesztésben. Célszerű az őrségi hetesi te­rület komplex talajjavításának folytatása, s a vízrendezés, a meszezés és a talajezőgazdál­­kodás javítása kerüljön elő­térbe. Folytatni kell a gyü­mölcs, főleg a bogyósok tele­pítését, növelni a zöldségter­mő területet. A szarvasmarha-tenyésztés javítása, a tejhozam növelése érdekében tovább kell folytat­ni a nagyhozamú egyedek be­állítását. Mivel a takarmány­­ellátottság nem kielégítő, eb­ben az évben csak 100—150 literes tejtermelés emelkedés­sel számolunk. Ezt a szálas- és silótakarmá­nyok minőségének javulá­sával, a gondozási és tar­tási körülmények javítá­sával érjük el. A sertéstenyésztés és -hizla­lás növelése fontos feladat a húsellátás javítása érdekében. Az elmúlt év végén megindult fejlődést még intenzívebbé kell tenni. Az elhelyezési viszonyok jelenleg ennél az állatfajtánál a legkorszerűllene­bbek, ami sok felesleges albrakfelhaszná­lással jár. Nem helyes köz­ponti segítséget nyújtani a szétszórt fejlődésképtelen te­lepek építéséhez. Ezért korszerű három-ötezer férőhelyes bázistelepek ki­építése válik szükségessé, amelyeket az erőforrásoktól függően 1970-ig k­ell kialakí­tani. Koncentrált beruházásokat Törekedni kell arra, hogy az árutermelés 1968-ban változat­lan árak mellett mintegy 4 százalékkal emelkedjen — a felvásárlás és a közvetlen ér­tékesítés ezideig kialakult fő arányának betartása mellett. A beruházásoknál az eddigi tapasztalatok alapján elvként szükséges elfogadni azt, hogy csak gazdaságilag megalapo­zott, komplex, jól gépesített állattenyésztési telepek kiala­kításához lehet hitelt és épí­tési engedélyt adni. Nem en­gedhető meg, hogy szétszórt, a célnak hosszú távon nem meg­felelő beruházások létesülje­nek. A beruházások elbírálásá­nál is külön figyelmet kell fordítani a gyenge szövet­kezetekre, ott, ahol elsősorban az álló­eszköz ellátottság hiánya az oka a gazdaságtalan termelés­­nek, a gyengeségnek. Jelentős figyelmet kell fordítani a gyü­mölcsösök és egyéb termőterü­letek járulékos beruházásai­nak megvalósítására is. Jelentőségének megfelelően kell foglalkozni a szövetkeze­tekben az új elosztási elvek kidolgozásával, a kötelező munkadíj alap létrehozásával. Az év első felében kidolgozás­ra és elfogadásra kerülő új alapszabály, ügyrend és mun­karend már az előkészítés so­rán széleskörű vitát, megbe­széléseket igényel. Ahol lehe­tőség van rá, az éves terv el­készítésével egyidőben a távlati terv kidolgozását is kezdjék meg a szövet­kezetekben, mert az ilyen terv lényegesen megkönnyíti a szövetkezeti ve­zetés helyzetét. A tsz-törvény végrehajtása során a pártoló tagsági viszony rendezésénél helytelen adminisztratív szem­lélettel is lehetett találkozni Ennek elkerülésére különösen nagy figyelmet kell fordítani a tagsági viszony rendezésénél. A megye állami gazdaságai­­ban a népgazdasági célokkal összhangban tovább kell nö­velni a termelékenységet, a terméseredményeket, különö­sebb struktúra változtatás nél­kül. Árutermelésüket úgy növel­jék, hogy a gabona, hús és egyéb termék értékesítése leg­alább 4—5 százalékkal ha­ladja meg az 1967. évit. Erőforrásaikat a gyümölcster­melés járulékos beruházásai­nak megvalósítására koncent­rálják. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fő feladata a termelő­­szövetkezetek gépparkjának javítása, felújítása. A szabad­­kapacitásra alakítsa ki a leg­gazdaságosabb szolgáltató vagy ipari tevékenységet. Az állami gazdaságok növei­A továbbiakban a pártszer­vezési és politikai feladatokról beszélt Baranyai elvtárs. — Az 1968-as év legfonto­sabb pártszervezési és politi­kai feladatainak központjában a IX. kongresszus, a Politikai Bizottság Zala megye helyze­téről és továbbfejlesztésének irányelveiről szóló 1966. ja­nuár 4-i, és a pártértekezlet határozatainak végrehajtása áll. Kongresszusunk határoza­ta hagsúlyozza: „A következő évek egyik legfontosabb fel­adata, előrehaladásunk gyorsí­tásának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfej­lesztése, a pártvezetés mód­szereinek, formáinak a társa­dalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése.” Arra kell törekednünk, hogy pártszerveink és pártszerveze­teink váljanak alkalmassá e célkitűzés megvalósítására, és maradéktalanul feleljenek meg az új feltételek kö­zött rájuk váró feladatok­nak. Ennek érdekében a megyei párt végrehajtó bizottság rendszeresen segítse és ellen­őrizze a járási, városi és üze­mi pártbizottságok gazdaság­politikai tevékenységét, fel­adataik végrehajtását ösztö­nözze, és segítse a pártvezetés módszereinek folyamatos tö­kéletesítését és a fejlettebb módszerek alkalmazását a ve­zetés minden szintjén. A me­gyei párt­ok, a járási, városi pártbizottságok fokozott figye­lemmel koordinálják a párt, tanácsi és egyéb szervek te­vékenységét. Politikai és gaz­dasági célkitűzéseink személyi feltételeinek biztosítása érde­kében pártbizottságaink haté­konyan tevékenykedjenek a jék a fajkitermelés, a telepítés és feldolgozás hatékonyságát, bővítsék tovább a termelés és feldolgozás gépesítését. Töre­kedjenek az ipari faanyag ki­hozatalának növelésére, az ex­portlehetőség bővítésére. A megye fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezeteinek to­vábbi feladata a tagság gerin­cét jelentő szövetkezeti pa­rasztság fogyasztói igényeinek fokozott kielégítése. Bővítsék a kulturált kereskedelmi és ven­déglátóipari hálózatot, s na­gyobb súlyt kell helyezni a falusi ifjúság kultúrált szóra­kozásának biztosítására is. Politikai Bizottság 1967. má­jus 9-i és a megyei pártbizott­ság káder- és személyzeti munkával kapcsolatos határo­zatának következetes végre­hajtásáért. A pártbizottságok 1968. évi fő feladatai az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetéséhez kapcsolódnak. A pártszervek és szerve­zetek hatékonyan segítsék az új irányítási rendszer eredményességét, a vállalatoknak az új körül­ményekhez való alkalmazko­dását és az 1968. évi tervfel­adatok teljesítését A járási, városi és üzemi pártbizottsá­gok a pártszervezeteken ke­resztül adjanak operatívabb, konkrét segítséget a vállala­toknak a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításá­hoz. Politikai eszközökkel biz­tosítsák a népgazdasági és helyi érdekek összhangját Támo­gassák és ellenőrizzék a táv­lati vállalati tervek és elkép­zelések, gazdasági programok elkészítését különös figye­lemmel a gazdaságosságra és az értékesítésre. Ösztönözzék a gazdasági vezetőket a vállalatok pénzügyi helyzetének komplex és elemző szs­­gálatára, törekedjenek a belső tartalé­kok feltárására. Rendszeresen tájékozódjanak a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről,­­ adjanak információt erről a felsőbb pártszerv­eknek,­­ ha­sonlóképpen a reform beveze­­tésével kapcsolatos tapasztala­tokról. Kellő időben jelezzék, ha hibákat vesznek észre. To­vább kell javítani a kommu­nisták és a dolgozó tömegek gyors és színvonalas informá­­lását is. A pártszervezetek feladatai az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez kapcsolódnak 1968-ban tovább fokozódik a megye iparosítása Ezekután az 1968. évi fel­adatokat ismertette, elemezte a beszámoló.­­ 1968. évi munkánk egészét alapvetően két egységes fel­adat határozza meg: az 1968. évi népgazdasági terv célkitű­zéseinek valóraváltása, s az új gazdaságirányítási rendszer zökkenőmentes, sikeres beve­zetése­ és kibontakoztatása. Gazdaságpolitikai tennivalóin­kat a IX. pártkongresszus, a Politikai Bizottságnak a me­gye helyzetéről és fejlesztésé­ről szóló 1966. január 4-i, és pártértekezletünk határozatai, valamint a harmadik ötéves és az 1968. évi népgazdasági terv fő célkitűzései tükrében a következőkben jelöljük meg: Az ipari, építőipari, mező­gazdasági termelés az 1968. évi népgazdasági terv fő irányai­ban és ütemében a szükségle­tek növekedésének megfele­lően kiegyensúlyozottan bő­vüljön. A termelésben foglal­koztatottak termelő erejét — különösen az iparban — jobb munkaszervezéssel, a tartalé­kok feltárásával, intenzív fej­lesztéssel, korszerűsítésekkel jelentősen növelni kell. To­vábbra is feladatunk a szabad munkaerő minél teljesebb fog­lalkoztatása, a gazdaságossági és hatékonysági körülmények feltétlen érvényre juttatásával. Tovább kell folytatni a megye iparosítását a Budapestről kitelepíten­dő üzemek létesítésével, a saját erőből és hitellel fi­nanszírozott bővítésekkel, az egyedi nagy beruházá­sok fó előkészítésével. A gazdálkodó szervek munká­jában az új gazdaságirányítási rendszer feltételeinek megfele­lően fokozottabban érvénye­süljön az önállóság és a fele­lősség, a jövedelmezőségre való törekvés. Biztosítani kell az életszínvonal, a reálbér és reáljövedelem tervezett növe­kedését. Figyelemmel kell kí­sérni a gazdasági folyam­atok és piaci viszonyok, szabályozó eszközök hatását, s alkalmaz­kodni a gazdasági élet konk­rét szükségleteihez, igényeihez. Mindezek eredményes meg­valósításához a dolgozók al­kotó kezdeményezéseinek fel­­használásával, a dolgozók bevonásával, tudatformálásával megfe­lelő politikai légkört kell kialakítani. Vállalataink gyártmányösz­­szetétele az igényeknek meg­felelő, s ezért a megye ipar­szerkezetében 1968-ban jelen­­tősebb strukturális változással nem számoltunk. Szükséges, hogy a többlettermelés elsősor­ban termelékenység növe­kedésből származzon. A jövedelmező termelésre való törekvés felel­jen meg a nép­gazdasági érdekeknek, s ne menjen a termelés és a szük­ségletek összhangjának, vala­mint a termékek minőségének, s a fogyasztóknak a rovására. Az olajipar továbbra is me­gyénk legfontosabb iparága. Kiemelt folyamat — az ener­giamérleg javítása érdekében a szénhidrogén népgazda­sági tervben előirányzott mennyiségének kiterme­lése Az építőanyagiparban szük­séges a termelés további nagy­ütemű fejlesztése, az építőipar és a lakosság igényeinek jó kielégítése. A könnyű- és élelmiszer­­iparban a piaci szükségletek, fogyasztói igények figyelembe­vétele és nagyválasztékú,­­1ó minőségű termékekkel való kielégítése a fő feladat. A ruházati ipar a gyermek felsőruházati termékek gyár­tása mellett törekedjen a férfi felsőruházati termékek terme­lésének és választékának bő­vítésére, a bel- és külföldi piac igényeinek megfelelően. A tanácsi és szövetkezeti ipar az árutermelés fejleszté­sével egyidejűleg gondoskod­jon a lakosság szolgáltatási igényeinek fokozottabb kielé­gítéséről. A szövetkezeti iparban ki­emelt feladat a termelékeny­ség emelése, a belső tartalékok feltárása. Az építőiparban az igények­nek megfelelő kapacitásbőví­tést elsősorban műszaki fej­lesztéssel, gépesítéssel, munka­­szervezéssel, korszerű építési módszerek alkalmazásával kell elérni. Előtérbe a piackutatást A vállalati gazdálkodásban előtérbe kell helyeznünk a piackutatási tevékenysé­get, a piaci információk biztosítását. Megfelelő gondot kell fordítani a műszaki fejlesztésre, a gyár­tás és gyártmányfejlesztésre, a korszerű technológiai eljárá­sok bevezetésére. A vállalatok a belföldi ellátás jobb kielégí­tése mellett törekedjenek az exporttevékenység bővítésére is. A megye gazdasági növeke­dése megköveteli a közleke­ A mezőgazdaság fontos feladata a tartalékok feltárása A mezőgazdaság feladatai­val kapcsolatban hangsúlyozta: " A megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat is a nép­gazdaság harmadik ötéves ter­vének további végrehajtása, az új irányítási rendszerre való áttérésből fakadó tennivalók elvégzése, a lakosság, az ipar igényeinek mind teljesebb ki­elégítése határozza meg. Azok az intézkedések, amelyek az új szövetkezeti törvény, a föld­törvény, az állami támogatás, a termékforgalmazás új rend­jéről szólnak, csak lehetősége­ket biztosítanak, de önmagu­k­ban nem oldják meg az előt­tünk álló tennivalókat. Ezért a pártszervezeteknek, a szövetkezetek vezetőinek legfontosabb feladata e le­hetőségek maximális ki­használása. Ezeket a lehetőségeket úgy kell kihasználni, hogy az in­tézkedések a népgazdasági és a szövetkezeti érdeket egy­aránt szolgálják. A megye múlt évi eredmé­nyei általában jó alapot te­remtettek az induláshoz. A növénytermelési struktúra ál­talában­­helyesen alakult ki, ezért alapvető változtatással nem számolunk. Helyes azon­ban, ha egyes szövetkezetek­nél az adottságokhoz és a szük­ségletekhez mérten tovább fi­nomítják az eddig kialakult növénytermelési arányt. Növelni kell az abrakta­karmány-termő területet és a hozamokat. Ezt jobb talajmunkával, a ta­­lajerőgazdálkodás javításával, új bőtermő fajták fokozott fel­használásával, nagyobb adagi­ műtrágyákkal kell elérni. Szükséges ez azért is, hogy a megye abrakszükségletét évről évre mind teljesebben tudjuk kielégíteni, mivel csak azok a szövetkezetek gazdálkodhatnak eredményesen, amelyek abrak­­ellátottsága nem függ a köz­ponti készletek alakulásától. 1968. február 1 Együtt a tömegszervezetekkel A pártszervezetek koordi­nálják a tömegszervezetek te­vékenységét, és adjanak se­gítséget feladataik jó ellátásá­hoz. A szakszervezetek jogkö­rének bővülését, szervezeti erejét hasznosítsák a reform sikere érdekében, támogassák a szakszerve­zeteket a dolgozók jogos érdekeinek védelmében. A pártszervek és pártszer­vezetek a IX. kongresszus ha­tározatát figyelembe véve, te­kintsék folyamatos feladataik­nak a tagfelvételi munkát A minőségi követelmények fi­gyelembe vételével biztosít­ják, hogy politikailag képzett, a munkában élenjáró fizikai munkásokkal, munkásnőkkel, tsz-tagokkal és értelmiségiek­kel gyarapodjon pártunk lét­száma. Pártbizottságaink és párt­szervezeteink az év folyamán agitációs és propaganda mun­kájukban a fő figyelmet arra fordítják, hogy megyénk dolgozói még jobban, még alaposabban megértsék a gazdasági mechanizmus reformjának társadalmi, politikai és gazdasági jelentőségét, azt hogy a reform az egész társadalom érdekeiből indul ki, és egybeesik minden be­csületes dolgozó személyes ér­dekével. Fordítsunk jelentő­ségének megfelelő figyelmet arra, hogy megyénk dolgozói éljenek a vállalati demokrá­cia által biztosított jogaikkal, véleményükkel, javaslataik­kal járuljanak hozzá a gaz­dasági építőmunka még sike­resebb végzéséhez. Pártbizottságaink és párt­szervezeteink fokozott politi­kai munkával és türelemmel magyarázzák az indulás okoz­ta nehézségeket akadályoz­zák meg az esetleges torzulá­sok következtében fellépő ne­gatív hangulat kishitűség kialakulását. A fő figyelmet a termelési, gazdasági feladatok sikeres megoldásának elősegítésére fordítsuk. Hangsúlyozzuk, hogy a termelés és a szükség­letek kívánatos összhangjá­nak megteremtése az új hely­zetben fokozottan a termelő üzemek, válla­lati kollektívák, a párt- és tömegszervezetek kezd­e­ményezőkészségén, a dol­gozók munkakedvének fo­kozásán, a fegyelmezett, jó munkán múlik. Alakítsuk ki a termelési agi­táció korszerű módszereit s •ezen keresztül is biztosítsuk a munkában kiemelkedő ered­ményeket elért dolgozók és kollektívák erkölcsi és anya­gi megbecsülését népszerűsí­tését A szakszervezet és a KISZ még tervszerűbben és hatéko­nyabban segítse a szocialista munkaverseny eredményessé­gét, az ifjúsági termelési moz­galmakat Az eddiginél sok­kal átfogóbban és körültekin­tőbben kell kihasználnunk ifjúságunk lelkesedését, a szocialista építés iránt ér­zett felelősségérzetét A jövőben sokoldalúbban kell foglalkozni a termelőüze­mek munkájának hatékony­ságával, az eredményesség to­vábbi növelésének lehetővé­­(Foly­tatás a­z oldalas)

Next