Zalai Hírlap, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) meghatározták a hiányosságok, mulasztások megszüntetésének feladatait. Megyénk ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődésének gyorsítását eredményesen segítették képviselőink is, akik területük gondjait elmondták az országgyűlés ülésszakain, s a megoldáshoz kérték a parlament támogatását. A pártbizottságok és az alapszervezetek munkájukban nagy figyelmet fordítottak az új gazdaságirányítási rendszer lényegének, a reform alapvető összefüggéseinek alapos megértetésére. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előkészítésében megyénkben fontos helyet kapott a párt, állami és tömegszervezeti vezetők tanfolyamszerű felkészítése. E munka során több mint ötezren vettek részt 3 napostól egy hónapig tartó tanfolyamokon, amelyeket a központi szervek, illetve pártbizottságunk szervezett. Ez a szám azt is jelenti, hogy Z. AINAI HÍRLAP Ülést tartott a megyei pártbizottság számottevő erő áll rendelkezésre az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseinek megvitósíásához. A vezetők részére szervezett elméleti konferenciák mellett több száz csoportos beszélgetést és pártnapot szerveztünk. A reform tömegpropagandájában jelentős helyet foglalt el a pártoktatás és az esti egyetem. A gazdaságirányítási rendszer reformja, a gazdasági kérdések hatékonyabb propagandája élénkítő hatással volt a megye közgazdasági életére. Az agitációs és propaganda munkában jelentős eredménynek tartjuk a sokoldalú differenciált tevékenységet annak a célkitűzésnek a megközelítését hogy a különböző társadalmi rétegek képzettségének, érdeklődési körének megfelelően igyekeztünk magyarázni a reformmal kapcsolatos tennivalókat, összegezve: arról számolhatunk be, hogy a megyei pártbizottság 1967. január 31-i határozatát megvalósítottuk, dés, szállítás továbbfejlesztését, korszerűsítését. A vasúti forgalom területén fontos feladat a zalaszentiváni új állomás 1968. évi befejezése és átadása, a körzetesített állomások kialakítása, a szombathely —nagykanizsai vasútvonal dicsekítésének szorgalmazása. Az illetékes szervek és vállalatok az úthálózat építése mellett fokozott gondot fordítsanak a meglévő utak állagának megóvására, fenntartására. Az állami és szövetkezeti kereskedelem biztosítsa a vásárlóerőnek megfelelő árualapot, és törekedjen a szükségletek kielégítésére. Éljenek az új lehetőségekkel. A választék bővítése érdekében alakítsanak ki közvetlen kapcsolatokat az iparral, elsősorban a megye ipari vállalataival, termelőszövetkezeteivel, a nagykereskedelemmel. A kereskedelmi vállalatok és irányító szervek rendszeresen foglalkozzanak a minőség és a kereslet, az áruellátás és a kereskedelmi érdekeltség öszszefüggéseive. Kísérjék figyelemmel az árszínvonal alakulását s a fogyasztók érdekeit figyelembevevő üzletpolitikát folytassanak. A népgazdasági terv 1968-ra a beruházási tevékenység szerény ütemű, 1,2 százalékos bővítését irányozta elő. Megyénk 1968-ban megvalósuló legfontosabb beruházásán a következők: a nagykanizsai és zalaszentgróti almatároló, a Zala megyei Vasipari Vállalat galvanizáló üzeme, a Zalaegerszegi Bútoripari Vállalat új telephelye, a Zalaegerszegi Ruhagyár fejlesztése a megyeszékhelyen és Lentiben, az Egyesült Izzó gyakorló üzemének fejlesztése, a Zala megyei Gépipari Vállalat szállítószalag üzemének bővítése, a nagykanizsai fmsz iparcikk és ABC áruház, a zalaegerszegi fmsz ABC áruház építése. A jelentősebb kommunális beruházások: a megyei kórház bővítése, állami és OTP lakások, s az ezekhez kapcsolódó létesítmények megvalósítása. Korszerűsítésre kerül a zalaegerszegi Temető utca Lenin út és Csány tér közötti szakasza és Andráshidáig befejeződik a kömendi zalaegerszegi út építése. Tovább folyik a bekötőutak építése. A vállalati kollektív szerződésekben rögzített elvek betartását maradéktalanul biztosítani kell. A szervezési feladatokat úgy kell megoldani, hogy a hatáskör, felelősség a kialakított döntési szinteknek megfelelően munkakörönként egyértelműen elhatárolható legyen. Az irányítás színvonalának emelése az információs rendszer tökéletesítését, fejlesztését igényli. A népgazdasági és helyi szükségletek figyelembevételével valamennyi vállalat dolgozza ki 1968. évi részletes termelési programját, jövedelmezőségének, képződő fejlesztési és részesedési alapjának várható alakulását, tervezett felhasználását. Továbbra is jelentős feladat a munkára jelentkezők foglalkoztatásának a biztosítása. Nagy tartalékot jelent a megyében a gyepterületek korszerű gondozása. Ezért a rendelkezésre álló állami és saját erőt elsősorban az összefüggő gyepterületek komplex javítására célszerű fordítani. Fontos feladat az ipari növények termelésének biztosítása. Célszerű a len és a cukorrépa vetésterületének a jelenlegi szinten való tartása, s nagyobb előrehaladást kell elérni az aprómagtermesztésben. Célszerű az őrségi hetesi terület komplex talajjavításának folytatása, s a vízrendezés, a meszezés és a talajezőgazdálkodás javítása kerüljön előtérbe. Folytatni kell a gyümölcs, főleg a bogyósok telepítését, növelni a zöldségtermő területet. A szarvasmarha-tenyésztés javítása, a tejhozam növelése érdekében tovább kell folytatni a nagyhozamú egyedek beállítását. Mivel a takarmányellátottság nem kielégítő, ebben az évben csak 100—150 literes tejtermelés emelkedéssel számolunk. Ezt a szálas- és silótakarmányok minőségének javulásával, a gondozási és tartási körülmények javításával érjük el. A sertéstenyésztés és -hizlalás növelése fontos feladat a húsellátás javítása érdekében. Az elmúlt év végén megindult fejlődést még intenzívebbé kell tenni. Az elhelyezési viszonyok jelenleg ennél az állatfajtánál a legkorszerűllenebbek, ami sok felesleges albrakfelhasználással jár. Nem helyes központi segítséget nyújtani a szétszórt fejlődésképtelen telepek építéséhez. Ezért korszerű három-ötezer férőhelyes bázistelepek kiépítése válik szükségessé, amelyeket az erőforrásoktól függően 1970-ig kell kialakítani. Koncentrált beruházásokat Törekedni kell arra, hogy az árutermelés 1968-ban változatlan árak mellett mintegy 4 százalékkal emelkedjen — a felvásárlás és a közvetlen értékesítés ezideig kialakult fő arányának betartása mellett. A beruházásoknál az eddigi tapasztalatok alapján elvként szükséges elfogadni azt, hogy csak gazdaságilag megalapozott, komplex, jól gépesített állattenyésztési telepek kialakításához lehet hitelt és építési engedélyt adni. Nem engedhető meg, hogy szétszórt, a célnak hosszú távon nem megfelelő beruházások létesüljenek. A beruházások elbírálásánál is külön figyelmet kell fordítani a gyenge szövetkezetekre, ott, ahol elsősorban az állóeszköz ellátottság hiánya az oka a gazdaságtalan termelésnek, a gyengeségnek. Jelentős figyelmet kell fordítani a gyümölcsösök és egyéb termőterületek járulékos beruházásainak megvalósítására is. Jelentőségének megfelelően kell foglalkozni a szövetkezetekben az új elosztási elvek kidolgozásával, a kötelező munkadíj alap létrehozásával. Az év első felében kidolgozásra és elfogadásra kerülő új alapszabály, ügyrend és munkarend már az előkészítés során széleskörű vitát, megbeszéléseket igényel. Ahol lehetőség van rá, az éves terv elkészítésével egyidőben a távlati terv kidolgozását is kezdjék meg a szövetkezetekben, mert az ilyen terv lényegesen megkönnyíti a szövetkezeti vezetés helyzetét. A tsz-törvény végrehajtása során a pártoló tagsági viszony rendezésénél helytelen adminisztratív szemlélettel is lehetett találkozni Ennek elkerülésére különösen nagy figyelmet kell fordítani a tagsági viszony rendezésénél. A megye állami gazdaságaiban a népgazdasági célokkal összhangban tovább kell növelni a termelékenységet, a terméseredményeket, különösebb struktúra változtatás nélkül. Árutermelésüket úgy növeljék, hogy a gabona, hús és egyéb termék értékesítése legalább 4—5 százalékkal haladja meg az 1967. évit. Erőforrásaikat a gyümölcstermelés járulékos beruházásainak megvalósítására koncentrálják. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fő feladata a termelőszövetkezetek gépparkjának javítása, felújítása. A szabadkapacitásra alakítsa ki a leggazdaságosabb szolgáltató vagy ipari tevékenységet. Az állami gazdaságok növeiA továbbiakban a pártszervezési és politikai feladatokról beszélt Baranyai elvtárs. — Az 1968-as év legfontosabb pártszervezési és politikai feladatainak központjában a IX. kongresszus, a Politikai Bizottság Zala megye helyzetéről és továbbfejlesztésének irányelveiről szóló 1966. január 4-i, és a pártértekezlet határozatainak végrehajtása áll. Kongresszusunk határozata hagsúlyozza: „A következő évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése.” Arra kell törekednünk, hogy pártszerveink és pártszervezeteink váljanak alkalmassá e célkitűzés megvalósítására, és maradéktalanul feleljenek meg az új feltételek között rájuk váró feladatoknak. Ennek érdekében a megyei párt végrehajtó bizottság rendszeresen segítse és ellenőrizze a járási, városi és üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai tevékenységét, feladataik végrehajtását ösztönözze, és segítse a pártvezetés módszereinek folyamatos tökéletesítését és a fejlettebb módszerek alkalmazását a vezetés minden szintjén. A megyei pártok, a járási, városi pártbizottságok fokozott figyelemmel koordinálják a párt, tanácsi és egyéb szervek tevékenységét. Politikai és gazdasági célkitűzéseink személyi feltételeinek biztosítása érdekében pártbizottságaink hatékonyan tevékenykedjenek a jék a fajkitermelés, a telepítés és feldolgozás hatékonyságát, bővítsék tovább a termelés és feldolgozás gépesítését. Törekedjenek az ipari faanyag kihozatalának növelésére, az exportlehetőség bővítésére. A megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek további feladata a tagság gerincét jelentő szövetkezeti parasztság fogyasztói igényeinek fokozott kielégítése. Bővítsék a kulturált kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot, s nagyobb súlyt kell helyezni a falusi ifjúság kultúrált szórakozásának biztosítására is. Politikai Bizottság 1967. május 9-i és a megyei pártbizottság káder- és személyzeti munkával kapcsolatos határozatának következetes végrehajtásáért. A pártbizottságok 1968. évi fő feladatai az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséhez kapcsolódnak. A pártszervek és szervezetek hatékonyan segítsék az új irányítási rendszer eredményességét, a vállalatoknak az új körülményekhez való alkalmazkodását és az 1968. évi tervfeladatok teljesítését A járási, városi és üzemi pártbizottságok a pártszervezeteken keresztül adjanak operatívabb, konkrét segítséget a vállalatoknak a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához. Politikai eszközökkel biztosítsák a népgazdasági és helyi érdekek összhangját Támogassák és ellenőrizzék a távlati vállalati tervek és elképzelések, gazdasági programok elkészítését különös figyelemmel a gazdaságosságra és az értékesítésre. Ösztönözzék a gazdasági vezetőket a vállalatok pénzügyi helyzetének komplex és elemző szsgálatára, törekedjenek a belső tartalékok feltárására. Rendszeresen tájékozódjanak a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről, adjanak információt erről a felsőbb pártszerveknek, hasonlóképpen a reform bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról. Kellő időben jelezzék, ha hibákat vesznek észre. Tovább kell javítani a kommunisták és a dolgozó tömegek gyors és színvonalas informálását is. A pártszervezetek feladatai az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez kapcsolódnak 1968-ban tovább fokozódik a megye iparosítása Ezekután az 1968. évi feladatokat ismertette, elemezte a beszámoló. 1968. évi munkánk egészét alapvetően két egységes feladat határozza meg: az 1968. évi népgazdasági terv célkitűzéseinek valóraváltása, s az új gazdaságirányítási rendszer zökkenőmentes, sikeres bevezetése és kibontakoztatása. Gazdaságpolitikai tennivalóinkat a IX. pártkongresszus, a Politikai Bizottságnak a megye helyzetéről és fejlesztéséről szóló 1966. január 4-i, és pártértekezletünk határozatai, valamint a harmadik ötéves és az 1968. évi népgazdasági terv fő célkitűzései tükrében a következőkben jelöljük meg: Az ipari, építőipari, mezőgazdasági termelés az 1968. évi népgazdasági terv fő irányaiban és ütemében a szükségletek növekedésének megfelelően kiegyensúlyozottan bővüljön. A termelésben foglalkoztatottak termelő erejét — különösen az iparban — jobb munkaszervezéssel, a tartalékok feltárásával, intenzív fejlesztéssel, korszerűsítésekkel jelentősen növelni kell. Továbbra is feladatunk a szabad munkaerő minél teljesebb foglalkoztatása, a gazdaságossági és hatékonysági körülmények feltétlen érvényre juttatásával. Tovább kell folytatni a megye iparosítását a Budapestről kitelepítendő üzemek létesítésével, a saját erőből és hitellel finanszírozott bővítésekkel, az egyedi nagy beruházások fó előkészítésével. A gazdálkodó szervek munkájában az új gazdaságirányítási rendszer feltételeinek megfelelően fokozottabban érvényesüljön az önállóság és a felelősség, a jövedelmezőségre való törekvés. Biztosítani kell az életszínvonal, a reálbér és reáljövedelem tervezett növekedését. Figyelemmel kell kísérni a gazdasági folyamatok és piaci viszonyok, szabályozó eszközök hatását, s alkalmazkodni a gazdasági élet konkrét szükségleteihez, igényeihez. Mindezek eredményes megvalósításához a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek felhasználásával, a dolgozók bevonásával, tudatformálásával megfelelő politikai légkört kell kialakítani. Vállalataink gyártmányöszszetétele az igényeknek megfelelő, s ezért a megye iparszerkezetében 1968-ban jelentősebb strukturális változással nem számoltunk. Szükséges, hogy a többlettermelés elsősorban termelékenység növekedésből származzon. A jövedelmező termelésre való törekvés feleljen meg a népgazdasági érdekeknek, s ne menjen a termelés és a szükségletek összhangjának, valamint a termékek minőségének, s a fogyasztóknak a rovására. Az olajipar továbbra is megyénk legfontosabb iparága. Kiemelt folyamat — az energiamérleg javítása érdekében a szénhidrogén népgazdasági tervben előirányzott mennyiségének kitermelése Az építőanyagiparban szükséges a termelés további nagyütemű fejlesztése, az építőipar és a lakosság igényeinek jó kielégítése. A könnyű- és élelmiszeriparban a piaci szükségletek, fogyasztói igények figyelembevétele és nagyválasztékú,1ó minőségű termékekkel való kielégítése a fő feladat. A ruházati ipar a gyermek felsőruházati termékek gyártása mellett törekedjen a férfi felsőruházati termékek termelésének és választékának bővítésére, a bel- és külföldi piac igényeinek megfelelően. A tanácsi és szövetkezeti ipar az árutermelés fejlesztésével egyidejűleg gondoskodjon a lakosság szolgáltatási igényeinek fokozottabb kielégítéséről. A szövetkezeti iparban kiemelt feladat a termelékenység emelése, a belső tartalékok feltárása. Az építőiparban az igényeknek megfelelő kapacitásbővítést elsősorban műszaki fejlesztéssel, gépesítéssel, munkaszervezéssel, korszerű építési módszerek alkalmazásával kell elérni. Előtérbe a piackutatást A vállalati gazdálkodásban előtérbe kell helyeznünk a piackutatási tevékenységet, a piaci információk biztosítását. Megfelelő gondot kell fordítani a műszaki fejlesztésre, a gyártás és gyártmányfejlesztésre, a korszerű technológiai eljárások bevezetésére. A vállalatok a belföldi ellátás jobb kielégítése mellett törekedjenek az exporttevékenység bővítésére is. A megye gazdasági növekedése megköveteli a közleke A mezőgazdaság fontos feladata a tartalékok feltárása A mezőgazdaság feladataival kapcsolatban hangsúlyozta: " A megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat is a népgazdaság harmadik ötéves tervének további végrehajtása, az új irányítási rendszerre való áttérésből fakadó tennivalók elvégzése, a lakosság, az ipar igényeinek mind teljesebb kielégítése határozza meg. Azok az intézkedések, amelyek az új szövetkezeti törvény, a földtörvény, az állami támogatás, a termékforgalmazás új rendjéről szólnak, csak lehetőségeket biztosítanak, de önmagukban nem oldják meg az előttünk álló tennivalókat. Ezért a pártszervezeteknek, a szövetkezetek vezetőinek legfontosabb feladata e lehetőségek maximális kihasználása. Ezeket a lehetőségeket úgy kell kihasználni, hogy az intézkedések a népgazdasági és a szövetkezeti érdeket egyaránt szolgálják. A megye múlt évi eredményei általában jó alapot teremtettek az induláshoz. A növénytermelési struktúra általábanhelyesen alakult ki, ezért alapvető változtatással nem számolunk. Helyes azonban, ha egyes szövetkezeteknél az adottságokhoz és a szükségletekhez mérten tovább finomítják az eddig kialakult növénytermelési arányt. Növelni kell az abraktakarmány-termő területet és a hozamokat. Ezt jobb talajmunkával, a talajerőgazdálkodás javításával, új bőtermő fajták fokozott felhasználásával, nagyobb adagi műtrágyákkal kell elérni. Szükséges ez azért is, hogy a megye abrakszükségletét évről évre mind teljesebben tudjuk kielégíteni, mivel csak azok a szövetkezetek gazdálkodhatnak eredményesen, amelyek abrakellátottsága nem függ a központi készletek alakulásától. 1968. február 1 Együtt a tömegszervezetekkel A pártszervezetek koordinálják a tömegszervezetek tevékenységét, és adjanak segítséget feladataik jó ellátásához. A szakszervezetek jogkörének bővülését, szervezeti erejét hasznosítsák a reform sikere érdekében, támogassák a szakszervezeteket a dolgozók jogos érdekeinek védelmében. A pártszervek és pártszervezetek a IX. kongresszus határozatát figyelembe véve, tekintsék folyamatos feladataiknak a tagfelvételi munkát A minőségi követelmények figyelembe vételével biztosítják, hogy politikailag képzett, a munkában élenjáró fizikai munkásokkal, munkásnőkkel, tsz-tagokkal és értelmiségiekkel gyarapodjon pártunk létszáma. Pártbizottságaink és pártszervezeteink az év folyamán agitációs és propaganda munkájukban a fő figyelmet arra fordítják, hogy megyénk dolgozói még jobban, még alaposabban megértsék a gazdasági mechanizmus reformjának társadalmi, politikai és gazdasági jelentőségét, azt hogy a reform az egész társadalom érdekeiből indul ki, és egybeesik minden becsületes dolgozó személyes érdekével. Fordítsunk jelentőségének megfelelő figyelmet arra, hogy megyénk dolgozói éljenek a vállalati demokrácia által biztosított jogaikkal, véleményükkel, javaslataikkal járuljanak hozzá a gazdasági építőmunka még sikeresebb végzéséhez. Pártbizottságaink és pártszervezeteink fokozott politikai munkával és türelemmel magyarázzák az indulás okozta nehézségeket akadályozzák meg az esetleges torzulások következtében fellépő negatív hangulat kishitűség kialakulását. A fő figyelmet a termelési, gazdasági feladatok sikeres megoldásának elősegítésére fordítsuk. Hangsúlyozzuk, hogy a termelés és a szükségletek kívánatos összhangjának megteremtése az új helyzetben fokozottan a termelő üzemek, vállalati kollektívák, a párt- és tömegszervezetek kezdeményezőkészségén, a dolgozók munkakedvének fokozásán, a fegyelmezett, jó munkán múlik. Alakítsuk ki a termelési agitáció korszerű módszereit s •ezen keresztül is biztosítsuk a munkában kiemelkedő eredményeket elért dolgozók és kollektívák erkölcsi és anyagi megbecsülését népszerűsítését A szakszervezet és a KISZ még tervszerűbben és hatékonyabban segítse a szocialista munkaverseny eredményességét, az ifjúsági termelési mozgalmakat Az eddiginél sokkal átfogóbban és körültekintőbben kell kihasználnunk ifjúságunk lelkesedését, a szocialista építés iránt érzett felelősségérzetét A jövőben sokoldalúbban kell foglalkozni a termelőüzemek munkájának hatékonyságával, az eredményesség további növelésének lehetővé(Folytatás az oldalas)