Zalai Hírlap, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
1968. Július 21. Milyen feladatai vannak a helyi árhatóságoknak? Tájékoztatás az árhivatal rendeletéről Mint ismeretes, az árhivatal elnöke a közelmúltban részletesen szabályozta az árhatósági hatáskörökre vonatkozó kérdéseket, pontosan körülhatárolta a helyi árhatóságokat megillető jogokat és kötelességeket Ezzel kapcsolatban illetékes helyen elmondták: a rendelkezés megteremti a jogszabályi feltételeket ahhoz, hogy az egyes hatósági árakat és díjakat általában ott állapítsák meg, ahol azokat alkalmazzák. Ez természetesen azt is eredményezheti, hogy azonos termék vagy szolgáltatás hatósági ára, illetve díja a helyi adottságoktól függően eltérően alakul. Ez szükségszerűen következik abból, hogy a gazdasági életben szót kapott a piac értékítélete. A jogi rendezés ezt szem előtt tartva határozta meg az árhatóságokat és főbb feladataikat. A helyi árhatóságok — az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke által átengedett hatáskörben, elsősorban a megyei — fővárosi, megyei jogú városi —, továbbá a járási, városi, kerületi és községi tanácsok végrehajtó bizottságainak az ágazati elv szerint illetékes szakigazgatási szervei. E hatáskörben többféle feladat hárul rájuk. A legfőbb az árellenőrzés. Ez kiterjed a tanács területén működő tanácsi vállalat általános fogyasztói, értékesítői szövetkezet, mezőgazdasági nagyüzemeik ipari részlegei, magánkisiparosok és magánkiskereskedők által forgalomba hozott, illetve előállított termékek, szolgáltatások árának és díjának az ellenőrzésére. Ezzel szemben a kisipari szövetkezetek által alkalmazott árakra, illetve díjakra csak annyiban terjed ki a helyi árhatóság árellenőrzési hatásköre, amennyiben erre az ágazatilag illetékes minisztertől külön felhatalmazást kapott A megyei szakigazgatási szerv ezt az árallonőrzési hatáskörét — kivéve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari részlegeivel kapcsolatban érvényesülő árellenőrzési hatáskört — átruházhatja a járási, városi, kerületi és községi tanácsok végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervére. A megyei árhatóság köteles továbbá ellenőrizni, véleményezni a területén működő tanácsi vállalatok és kisipari szövetkezetek hatósági ármegállapítására és árváltoztatására vonatkozó javaslatokat, hogy ezzel is elősegítse a felsőbb árhatóságok árszabályozási munkáját Hatáskörébe tartozik ezenkívül az árinformációs rendszer megszervezése és működtetése. A helyi árhatóságoknak az árellenőrzési jogon túl ármegállapítási és árváltoztatási joguk, valamint árinformációs kötelességük is van. Az ármegállapítási jog azonban csak az árhivatali rendelkezés mellékletében felsorolt esetekben illeti meg a hatóságokat. Ezek egyébként főleg helyi jellegű szolgáltatásokra és egyes nem minisztériumi ipar által szállított termékekre vonatkoznak. Az ármegállapítás és az árváltoztatás joga nem minden esetben illeti meg együttesen a helyi árhatóságokat. Együttesen gyakorolja ezt a két jogot az árhatóság például a közművek által teljesített hatósági jellegű szolgáltatások, vagy a köztisztasági díjak tekintetében. A nem lakásokban felhasznált hőenergia viszonteladói árával kapcsolatban csak az ármegállapítás joga illeti meg a helyi árhatóságokat. Ezzel szemben a fodrászat mosás, vegytisztítás, lábbelijavítás esetében a más árhatóság által megállapított árakat és díjakat változtathatja meg a helyi árhatóság. (MTI) tan váddal kell megküzdeniük, sokan a tsz mostani nehéz helyzetét szeretnék kihasználni a saját érdekükben. A főkönyvelő szerint szinte hetenként kell szembeszállni a különböző bérkövetelésekkel. Néhány ember szisztematikusan követeli, hogy minden munkát terménnyel honoráljanak. Számításuk szerint a tagság negyven százalékának aligha lesz meg a kötelező munkanapja, s közben idegen munkaerővel kellett megkapáltatni a kertészetet. Murakeresztúrról jöttek asszonyok, napi 55 forintért. Pedig — úgymond — a „hazaiaknak” is fizetnek, hiszen készpénzes a tsz, 24 forinti!) az egy napra jutó tervezett munkabér, s az év folyamán fizettek is. A PÁRmTKilR KÖZBESZÓL Meglehetősen nagy csend lesz azonban, amikor Horváth János, a tsz szerelőműhelyében dolgozó fiatal párttitkár közbeszól: — Éppen az a baj, hogy nem volt fizetés öt hónapig. S aminek az év elején annyira örültünk, vagyis a sok fiatal munkába állásán, most éppen az bántja az embert, hogy ők is a kedvüket vesztették, s kérdés, hogy mikor nyerik vissza. Az indok megvan, a tsz terve késve, május 4-én kerülhetett csak elfogadásra, s addig nem lehetett pénzhez nyúlni. Csak előlegkérés formájában. Ez azonban nem fizetés! S mint a tanácsnál mondják, az elszámolással is baj volt, az adminisztráció elmaradt a teljesítmények öszszegezésével, s ilyenek után különösen bénítóan hatott, amikor egy napi munkára 6,50 forint bér jött ki. Nyilvánvalóan ennek is szerepe volt abban, hogy Murakeresztúrról jöttek kapások, s abban is, hogy a 33 hold öntözéses kertészet talán 400 ezer forint bevételt ad, szemben — a főkönyvelő által is reálisnak tartott — 1 milliós lehetőséggel. S ez nem olyan eltérés, amiről nagyvonalúan lemondhatnának Beleznán. SOK A „VÁDLOTT“ A vezetőséggel, s különösen az elnök személyével kapcsolatban sok vád elhangzik, kezdve az eltulajdonításoktól az agronómusra is vonatkoztatott gyakori víkendezésig Még a szomszéd faluban is úgy tudják, hogy Beleznán „jobban tisztában vannak azzal, hogy hány vaddisznó járja az erdőt, minthogy hány tehén áll az istállóban.” Elhangzik az is, hogy a tagokkal való meglehetősen ritka beszélgetések során a leggyakoribb hang a „magas C”. A vezetők viszont a tagság egy részét vádolják, őket hibáztatják a széthúzásért. Mit lehet tenni? A vezetőség körében meglehetősen nagy a tanácstalanság, a légkört és a gazdasági helyzetet illetően egyaránt. Vajon nem maradt túlságosan magára ez a falu? A párttitkár mindenesetre ezúton is kéri a járásiaktól, hogy őt is keressék meg, ha kint járnak, ne csak a tsz vezetőit. S azt is nehezményezi, hogy a tsz szövetség is csak kereskedelmi ügyben járt ott, pedig az olyan természetű segítség, amire Beleznán szükség van, elől áll a szövetség feladatai között. Persze, hívni is kellene őket! Annyi bizonyos, kölcsönös vádaskodással semmire sem mennek a faluban. Nagyon is megérett a helyzet arra, hogy tisztázzák a körülményeket, őszintén és felelősségteljesen elemezzék a feladatokat, fogalmazzák meg közösen, hogy mit lehet, mit kell tenni a tsz e nehéz időszakának áthidalásáért, mert ha a bajt még széthúzással is tetézik, az évekre visszavetheti a tsz-t. Kovács Ferenc ZALAI HÍRLAP Alapfeltételek a termékértékesítési szerződésekhez A szerződéses áruforgalom a jövőben sokkal rugalmasabb, a termelési és a piaci sajátosságoknak jobban megfelelő formában bonyolódik. Annak érdekében, hogy a forgalomban részt, vevők egyenrangú félként, szabadon egyezhessenek meg a szerződés feltételeiben. feloldották a kötelező szerződésmintákkal együttjáró korábbi megkötöttségeket, ezzel együtt a mezőgazdasági termékekre, illetve termékcsoportokra új rendszerű, egységes szerződési alapfeltételeket készít Az alapfeltételeket a minisztérium ajánlásként segítő szándékkal adja ki, hogy megkönnyítse a szerződő felek dolgát csökkentse a későbbi viták lehetőségét Az alapfeltételektől a szerződők eltérhetnek, kivéve néhány olyan rendelkezést — például hatósági ár, forgalomkorlátozás stb. — amelyet jogszabály tesz kötelezővé. Elsőként a cukorrépa értékesítési alapfeltételeket dolgozta ki a minisztérium, előreláthatólag még ebben a hónapban kiadja a gabonafélékre és egyéb szemes terményekre, az élő állatokra, a dohányra, a gyapjúra, a vetőmagvakra és a rostnövényekre vonatkozó alapfeltételeket (MTI) Elkészül határidőre? Utolsó szakaszába érkezett a Nagykanizsai Állami Gazdaság Béke úti gyümölcsmanipuláló és -tároló üzemének építése. Közvetlenül befejezés előtt van már a 400 vagonos tárolóépület és a manipuláló üzem építése. A gyümölcs manipuláló gépek jórészét már felszerelték. Ezekben a napokban a z építők szerint igen külső gyümölcsszállító-pálya szerelése folyik. Dolgoznak a hűtőgépszerelők is. Gond van azonban az elektromos vezetékekkel és berendezésekkel. Az építők meglehetősen későn, csak a napokban jutottak a szükséges kábelekhez. Hogy a késésből valamit lefaraghassanak, a kábelek lefektetésében katonák segítenek. Hiányoznak még mindig a világító hálózathoz való különféle lámpatestek. Sajnos úgy látszik, hogy ezekre továbbra is várni kell. Az építkezés és felszerelés befejezésének határideje szeptember 1. Fülöp József építésvezető szerint az üzem a kívánt időben megkezdheti munkáját . Az üzem közvetlen szomszédságában irodaházat, garázst és raktárt is építenek. A kétszintes irodaházban 19 irodahelyiség lesz. Az irodaházat, a garázst és a raktárt hamarosan, július 31-re átadják a beruházóknak. A Nagykanizsai Állami Gazdaság központja költözik ide. Az Ady Endre úti helyiségeiket pedig megkapja a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, így fent a gyülmölcsmanipuláló és tároló vasúti rakodó melletti része. Az AGROKER aratási ügyeletéről jelentik: Ezúttal nem volt és nincs alkatrészhiány Az aratási időszakra úgynevezet aratási ügyeletet szerveztek az AGROKER-nél, hogy az aratásban résztvevő gépekhez szükséges alkatrészekkel mindenkor a vevők rendelkezésére tudjanak állni. Reggel 7-től este 7-ig tart nyitva immár június 15-től még szombaton is az alkatosztály, s 13 óráig vasárnap is adnak ki alkatrészt. Az idei nyár tapasztalatairól Simon Pál, a vállalat sok „ostromot" megért alkatrész osztályának vezetője mondja: A gazdaságok anyagbeszerzői elsősorban a kombájn alkatrészeket keresték, az idei nyáron elsősorban ezek a gépek dolgoztak. Nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy az igényeket szinte maradéktalanul ki tudtuk elégíteni. Hiány egyedül a bálázáshoz szükséges drótból mutatkozott esetenként, ez viszont meglepett bennünket mert olyan nagy volt a készletünk, hogy elképzelhetetlennek tartottuk a teljes igénybevételt. Sajnos a drót országos hiánycikkké lépett elő, s most a központunknak egy embere állandón. a gyárban van, hogy azon „melegében” a telepekre kerülhessen az anyag. Hozzávetőleges számítás szerint az aratási időszakban mintegy 700—800 ezer forint értékű gépalkatrész kelt el az AGROKER zalaegerszegi telepén, de — mint mondják — még mindig akkora készletekkel rendelkeznek, hogy akár az aratást követő javításokhoz is biztosítani tudják a szükséges alkatrészeket mm Ebben az épületben kap helyet a' *lami Gazdaság: központi (Budoki Dénes felvételei) A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár első félévi, összességében pozitív mérlegében van egy feltűnően gyenge részeredmény: az újítóké! Tavaly, az első félévben 111 újító 77 javaslatot dolgozott ki. Az idén 73-an negyvenötöt nyújtottak be. Tavaly a gyárban több, mint 3 millió forint eredményt hoztak az újítások, az idén az első fél évévben elfogadottak előkalkulált értéke mindössze 32 ezer forint. Különösen azoknak feltűnő ez, akik ismerik a gyár újítóinak korábbi eredményeit. A DKG-ban ugyanis mindig élénk, eredményes újító munka folyt. Főként ez késztetett arra, hogy a miértre választ keressek a gyárban. A pozitívumok ellenére — ön is? Ezzel fogadott Berger Katalin, a gyár újítási megbízottja Előttem nem sokkal ugyanis az Országos Találmányi Hivatal, majd a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa közgazdászai jártak nála — hasonló információért. Az újítási előadó véleménye nem egyértelmű. — Szerintem azért nem elszomorító a helyzet, mint ahogyan azt a számok sejtetik. Nem lehet a statisztikát a mozgalom abszolút értékmérőjének tekinteni. Kevesebb újítás is lehet több, értékben, eredményében. Nálunk a számszerű csökkenést az is előmozdította, hogy az idén szigorúbb mércével mértük az újításokat. Az előkalkulált értékek pedig nem tartalmazzák azoknak az ötleteknek az eredményét, amelyeket az idén először nem tartunk nyilván, hanem visszaadunk az illető üzemeknek alkalmazásra — mondta. Az utóbbi kétségtelenül figyelmet érdemlő tényező. De közel sem képvisel olyan értéket, hogy ellensúlyozni tudná a statisztika mutatta értékkieséseket. Szembe kell nézni a ténnyel: ha léteznek is pozitív kezdeményezések, összességében nem fejlődött az újítómozgalom. Felléptek bizonyos fékek, amelyek gátolják az újítók hatékonyabb munkáját. Ki miért nem? Hosszan beszélgettünk erről az újítási megbízottal, ő maga is tudott említeni néhány ilyen tényezőt. A többi között például azt, hogy az idén késve készült el az újítási szabályzat, az újítók március végéig nem látták tisztán, hogyan bírálják majd el munkájukat, s egyáltalán mi lehet újítás ? Bizonytalanná váltak, várakozási álláspontra helyezkedtek. De a leginkább ható tényezőre az újítók mutattak rá. Az újítási előadónál feljegyeztem néhány nevet, akik az előző években „döntötték” az újításokat, az idén pedig még nem is jelentkeztek. Köztük volt Deák Gábor neve is. — Miért nincs újításom? Ha egy mondattal kellene válaszolni rá, azt felelném: mert főművezető lettem! Ebben a beosztásban sok olyan a kötelességemhez tartozik, amit korábban, mint művezető újíthattam. Furcsának tartanám, ha kisebb ötletekkel az újítási előadóhoz fordulnék, ahelyett, hogy minél előbb hasznosíthatnám a termelésben. De ez csak az egyik tényező. Azzal, hogy főművezető lettem, lényegesen csökkentek az esélyeim is, így szigorúbb elbírálás alá esem, s ami még hátrányosabb: ha netán újítok, nem biztos, hogy újítási díjban is részesülhetek. A beszélgetésbe bekapcsolódott Tornyos Ferenc, a görgősfúró és az armatúra üzem vezetője, aki maga is sokszoros újító. Véleménye szerint is azt jelenti az első számú féket, hogy az új rendelkezések a műszakiakat nem teszik érdekeltté az újítómozgalomban való aktív részvételben. Természetesnek tartom magam is, hogy az első és a második kategóriába tartozók kötelesek hozzájárulni a vállalati eredmény növeléséhez. De hol van az a határ, ahol már nem kötelesség, hanem többletmunka is az újítás? Véleményem szerint nem csupán egy találmány kidolgozása igényel munkakörön túli többletmunkát, hanem sok újítás is. S ha ezért a munkáért az újító nem várhat, hanem csak kaphat elismerést, nem ösztönzi az újításra. Példákat is említenek. Ha például egy technikus és egy fizikai dolgozó közösen nyújt be egy újítást, a szakmunkást megilleti az újítási díj, a szakmunkás jogvédelemben részesül. A technikus azonban munkája elismeréséül csak jutalmat, célprémiumot, béremelést kaphat Nem a vártható. A gyárban a műszaki állomány zöme az első két kategóriába tartozik. Éppen azoknál legnagyobb tehát a bizonytalansági tényező — elismerik-e és miként az újítást? — akik a legtöbbet produkálhatnak a mozgalomban. A gyár igazgatója magára érzi az újítási rendelet fonákságát Az újítók előtt is hangsúlyozta, hogy ha a rendelkezések nem is, házon belül azért biztosítják az újítók jogvédelmét, kellően elismerik anyagilag is az újítók munkáját. Úgy tűnik azonban, hogy az igazgató törekvése nem tudta áttörni a rendelkezzések okozta bizonytalanságot, elkedvetlenedést A gépgyári újítók nem tanúsítanak a korábbi évekhez hasonló aktivitást. Előttem az OTH és az SZMT szakemberei jártak a gyárban. Gyűjtötték a tapasztalatokat amelyeket jelzések, információk formájában továbbítanak ott ahol az újításokkal kapcsolatos döntések születnek. A gépgyári példa azt igazolja, időszerűek ezek a jelzések, az új újítási rendelet néhány pontja a gyakorlatban nem olyan hatást váltott ki, mint azt a rendelet megszövegezői remélték. K. L. A kérdés: elismerik-e és miként? Évért csökkent az újítások száma és értéke a DKG-ban