Zalai Hírlap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
2 Vendégként Komját Irénnél KEKKENY HŐSÉG. A park csodálatosan szép fái hűs árnyat kínálnak. A kis kastély halljában a vendég, — akihez hívatlanul látogatóba jöttünk — éppen ebédel. A terasz kényelmesen öblös, fonott székeiben kínálnak helylyel, s néhány perc múltán befejezvén az ebédet, az ajtó keretében feltűnik Romját Irén. Fiatalos, alig hiszem korát, pedig ő írta az 1962-ben megjelent Komját-kötetben férje életútját vázolva, hogy tizenhárom éves volt, amikor az akkor tizennyolc esztendős Romját Aladárral megismerkedett. Romját Aladár, a forradalmár, a költőnek is kiváló, nagyszerű ember 1891-ben született Ha élne, 78 éves lenne. Felesége Irénke néni — engedelmével szólítom így —, öttel kevesebb. Indiszkréció a számítgatás? Inkább önellenőrzés és oknyomozás. Annak kutatása, hogyan őrizhette meg annyi megpróbáltatás, hányattatás után is ilyen üdén, tisztán fiatalságát. Mégis azt kérdezem: Mi az, ami idevonzza Zalába? TAVALY az Idegenforgalmi Hivatal útján fedezte fel Budaiét, a csendes kastélyt, a táj szépségeit, s a kedves, vendégszerető Horváth Béláékat. — Barátnőmmel, Honigmann Litzy vel, aki az NDK Állami Filmvállalatánál szinkronrendező, egy csendes, pihenésre igazán alkalmas helyet kerestünk. Az ajánlatok közül Budaiét választottam. Férjem gyermekkoraiban négy évig Letenyén élt. Einek a négy évnek a varázsa csábított. Eljöttünk Litzyrrel. Visszajöttünk az idén is, és visszajövünk, amíg élünk. A PIHENŐNAPOK gyorsan telnek. Egészséges, nagy séták, napozás, olvasás és sok-sok beszélgetés a prologram. — Egy évre kibeszéljük ilyenkor magunnkat Tavalyról van egy feledhetetlen élményünk is. A kiscsehi fiatalok megtudták, hogy itt vagyunk. Arra kértek, mehjek el hozzájuk, meséljek a férjem életéről, munkásságáról. Ám órási szűnni nem akarós eső kerekedett, azt hittük, szemmi sem lesz a beszélgetésnél , akkor motorkerékpárral megjöttek a kiscsehiek. Hajlandó vagyok felülni motorra? — kérdezték. Sohasem ültem motorkerékpáron. Lizzyre néztem. Te hajlandó vagy? Azt mondja: Ha te igen, akkor én is. Kaptunk egy-egy bukósisakon esőkabátot terítettek ránk, ez elindultunk a kátyúval teti lelázott földúton Kiscsehibe. Érdemes volt. Annak a napnak az emlékét szívesen őrzöm. A NÉMET VENDÉG mosolyogva hallgatja a beszélgetést, aztán tört magyarsággal megszólal: — Magyar származású vagyok. A nagyszüleim itt éltek Tornyiszentmiklóson. A nyarat gyakran itt töltöttem náluk, s most Budafán, a régi öreg falusi házak a gyermekkoromra emlékeztetnek. Ha ír valamit a találkozásunkról, írja meg: gyermekkorom legnyomasztóbb emléke az volt, hogy a falusi gyerekek évente csak néhány hétig jártak iskolába, kora tavasztól késő őszig a földeken dolgoztak, télen pedig nem volt ruha és cipő. Aki erre emlékszik, s ismeri a mát, az tudja csak igazán felmérni, mit fejlődött Magyarország. Komját Aladár Gyerekkor című verse jut eszembe: „. . fiatodik határból, mezítláb, hóban. Foszlott ködmönben, lukas bugyogóban...” S a személyes dolgokról máris közös ügyeinkre terelődik a beszélgetés. Német vendégünk a magyar filmeket dicséri. Minden őszszel egy hetet itt tölt nálunk, akkor moziból moziba, színházból színházba jár. Otthon most fejezték be Jancsó Csend és kiáltás című filmjének szinkron munkáit. — Nagyon nehéz volt. A film remek, de kevés a dialógus. Egy bevezetővel igyekeztünk segíteni a könnyebb megértést. Hamarosan a nézők elé kerül a film, magam is kiváncsi vagyok fogadtatására. IRÉNKE NÉNIT munkánk érdekli. Gyakorló újságíróség és hivatása, életének egyik fontos alkotó eleme a fiatal újságíró generáció képzése, nevelése. A könnyed társalgó hangnem lassan átforrósodik. A mind jobbat akarás indulatától fűtött tervek, elképzelések, a jobb reményének derűs optimizmusa. .. Választ adnak kimondatlan kérdéseimre: ezek Komját Irén töretlen fiatalságának titkai. A hőség lassan mérséklődik. Egy szép délután emlékével búcsúzni készülünk. — Eljövünk jövőre is, a viszontlátásra! — így bocsájt útra Komját Aladár özvegye. Teleki Sári Szakmunkástanulók nyári üdültetése A Munkaügyi Minisztérium az idén is kéthetes kedvezményes üdültetéssel bővíti a szakmunkástanulók nyári pihenésének programját. A tanulásban és a KISZ-munkában jeleskedő, és a szociális támogatásra szoruló fiatalok, kereken tizenhétezren vesznek részt a kedvezményes nyaraltatási akcióban. A magyar tenger partján a balatonboglári, a siófoki, a balatonlellei, a balatonszemesi nagy üdülők és a balatonkenesei kemping várja a fiatalokat. Felújították az új hutai üdülőt, s a Bakonyban, Kardosréten sátortábort vertek. Ezenkívül az ország 11 városában idényüdülőnek rendeztek be 14 szakmunkástanuló-otthont A szakmunkásképző iskoláik saját szervezésében hatezer fiatal — a tavalyinál ezerrel több — indul gyalogosan, kerékpáron, vagy evezős csónakon kéthetes vándortúrára. (MTI). KGM. Építőipari Vállalat azonnali belépésre belki és tartós külföldi munkára felvesz kőműveseket, műköveseket, parkettásokat, burkoló és lakatos szakmunkásokat, valamint gépkezelőket, kubikusokat, szállítómunkásokat és építőipari segédmunkásokat. A teljesítménybér mellett idénypólékot és vidékieknek különélési díjat fizetünk. Munkásszállással rendelkezünk. Külföldi kiküldetés esetén az átlagkereseten felül, külföldi kiküldetési díjat biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Budapest X., Bihari út 16/b. ZALAI HÍRLAP Gyógyszancilórium a Gellérti barlangjában A szénhidrogének előretörése miatt a szénbányáktól a korábbinál lényegesen kevesebb munkára kapnak megrendelést a dorogi aknamélyítők. Jól összeszokott, kitűnő szakemberekből álló törzsgárdájukat azonban mindenképpen meg akarják tartani, ezért dolgozóik részére új lehetőségeket kerestek. Egyik legnagyobb munkájuk a Lánc-híddal szemben levő nagy közúti alagút víztelenítése. A fővárosi fürdő igazgatóság megrendelésére végzik a legszebb munkát: a Gellért-hegyi Szentiván barlang alatt egy eddig ismeretlen, aragonit képződményekben gazdag barlangot tárnak fel. A barlangot, amelynek hőmérséklete 27 fok és páratartalma csaknem százszázalékos, gyógyszanatóriumnak rendezik majd be. Ugyancsak a Gellért-hegyben egy másfél kilométer hosszú alagutat hajtanak ki. 1969. június 1. Veszteséges év után Mit tesznek a változásért a pölöskei gépjavító állomáson? A nyereségrészesedések kifizetése idején jegyezte meg egy ízben a Felsőbagodi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pölöskei állomásának egyik dolgozója. " Bizony mi is szívesen vitatkoznánk a nyereség felosztásán, de hát ilyesmyvel nekünk nem kell vesződnünk... Ugyanis nemhogy nyereségünk lenne, de veszteséges az üzem. Valóban, a pölskei gépjavító állomás 722 000 forint veszteséggel zárta az 1968-as évet Hogy miért? Az igazi okok meglehetősen nehezen kerültek felszínre, főként amíg elsősorban a régi vezetés próbált választ adni rá. A saját felelősségük megkerülésével ugyanis nem ment a dolog, de nem látszott hálás módszernek az üzemben meglevő szervezetlenség, fegyelmezetlenség „felhánytorgatása” sem, amit azonban a jó cél érdekében végül természetesen mégis meg kellett tenni, s az új vezetés— a vállalat segítségével — meg is tette. Munkaátadás — bemondásra A pölöskei állomás igen sokrétű munkával foglalkozik, többek között vízvezeték-, villany- és fűtésszereléssel, épületgépészeti munkákkal istálló technológiai berendezések szerelésével, épületlakatos munkákkal stb. Ezeknek a munkáknak országosan elfogadott normái vannak, amelyek betartására azonban Pölöskén senki sem ügyelt. Márpedig egy olyan üzemben, amelyben tíz, vidéken dolgozó csoport van, s ezek a megye legkülönbözőbb részein tevékenykednek, lehetetlenség anélkül ellenőrizni, illetve megkövetelni a munkát, hogy ne szabnák meg: egy-egy feladatot mennyi idő alatt kell elvégezni, mennyi a normája, így aztán örökké kicsúsztak a határidőikből, fizették a kötbéreket Megtörtént hogy egy-egy csoporttól bemondás alapján, az irodában vették át a munkát, olyat, amit még el sem végeztek. Ilyenek után természetes következmény volt, hogy a végzett munkát meghaladó mértékben fizettek ki béreket, s éppen ez jelentette a veszteség fő összetevőjét. Az a sajátságos helyzet állt elő tehát, hogy tulajdonképpen volt „nyereségrészesedés’’ Pölöskén is, sőt fedezetlen ,előlegként” vették fel azt, s ezenkívül még „csak” annyi volt a baj, hogy ezekből a pénzekből ugyanúgy, vagy esetleg nagyobb mértékben részesedett a hanyag, felelőtlen, mint a szorgalmas, becsületes dolgozó.*. „Három lépés távolság“ Az új igazgató, Fekti László érthetően rossz hangulatot talált az állomáson, de hamarosan kiderült, hogy egyéb káros örökséggel is meg kell majd küzdeni. Ezek közé tartozik, hogy kilencven tételből álló befejezetlen munka húzódott át a múlt évről, s van olyan feladat, amit a vállalás szerint tavaly kellett volna elvégezni, de az idén rendelték meg hozzá az anyagot... Így következhetett aztán be, amiről az új igazgató panaszkodik, vagyis hogy „három lépés távolságról” beszélnek velük az ügyfelek, elsősorban a termelőszövetkezetek, mert — úgymond — a pölöskeiek már sokszor visszaéltek a bizalmukkal. Fontos feladatuk tehát a bizalom visszaszerzése, ahol pedig most mutatkoznak be, ott szavahihető, megbízható partnerként kell megismertetni magukat. Ennek biztosítására egészt életbe léptették az érvényben levő normatívákat, megszabták, hogya különböző munkálatokat mennyi idő alatt kell elvégezni, s ehhez szabják a béreket rá, másrészt a továbbiakban természetesen nem fordulhat elő, hogy az amúgy is gyakran nehézkes anyagbeszerzést a késői rendelésekkel is tetézzék. A változás jelei A tavalyi kudarc okait elemezték az állomáson párttaggyűlésen, szakszervezeti tanácskozáson is, s ezek a beszélgetések nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a szigorúbb követelménytámasztást — kevés kivétellel — megértették az emerek. A változás leglényegesebb jelei kint, a szerelőcsoportoknál mutatkoznak. Most már határidő-rövidítések is előfordulnak. A Zalaszentigróton dolgozó, Kistüttösi László vezette fűtésszerelő csoport például 120 százalékos teljesítésével ötvenezer forintos kötbér-keresetet hárított el S természetesen a bérek is arányban állnak a munkaóramegtakarítással, a feladat túlteljesítésével. A kibontakozást persze gyakran rajtuk kívül álló okok is nehezítik. Például egyes anyagok hiánya. Történetesen legutóbb „kétliteres okmánybélyeg” (azaz két liter pálinka) segítségével Marabukazánt még csak sikerült szerezniük, tejhevítő üstöt azonban semmiképpen sem, márpedig enélkül Kerkakutason nem tudnak átadni egy istállót, s a tsz könyörtelenül bepereli az állomást. Ami a különböző, gazdaságos munkák megszerzését, vagyis a jövedelmezőnek ígérkező megbízatások gyűjtését, felkutatását illeti, itt mintha kísértene a régi hiba, túl sokat alapoznak a vállalatra. Annyiban persze feltétlenül jogos a várakozás, hogy a „család” egy beteg tagjáról van szó, tehát megkülönböztetett figyelem szükségeltetik. Az állomás vezetői és dolgozói mindenesetre abban reménykednek, hogy az idei év után majd nekik sem kell sóvárogva bepillantani a nyereséget fizető vállalatok kamten. Ez elsősorban rajtuk múlik! Kovács Ferenc Nagyarányú műszaki fejlesztés előtt áll az IKARUS Gyár. Számos, eddig már megkötött nemzetközi szerződés biztosítja, hogy a már eddig is népszerű IKARUS járművek a jövőben még keresettebbek legyenek a hazai és a nemzetközi piacokon. A tervek szerint az IKARUS 1975-re évi 12 ezer autóbuszt szándékozik építeni ajelenlegi ötezerkettőszáz darabbal szemben. Képünkön: Autóbuszok anyári égszereldében. (MTI fotó : Mező Sándor felvétele) 4 milliós költséggel Lerakatot épít Nagykanizsán a Havikét Mintegy 30 millió forintos árukészlettel rendelkezik a Nyugatmagyarországi Rövides Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat nagykanizsai lerakata, amelynek három osztálya és hét tároló raktára van a városban szerteszét, külön-külön helyen. Az egykori üzlethelyiségek, műhelyek sötétek, elavultak. A dolgozóknak nincs semmilyen szociális létesítménye. Három helyre Ebben a helyzetben az árukészletet alig lehet áttekinteni, s az árumozgatás jelentős többletköltséggel és többletmunkával jár. Hátrányos ez a kiskereskedőknek is, hiszen ha a rövidáru-harisnya, a kötöttáru és az alsókonfekció osztályról egyaránt akarnak árut vásárolni, akkor három helyre kell menniük. A rossz körülmények okozta többletkiadásokra egyetlen példa: A Lenti FMSZ mindhárom osztályról rendelt árut. Mindhárom osztályon különkülön kellett csomagokat öszszeállítani, revidiálni, majd expediálni. Megfelelő helyen ez mind együtt, egyszerre jóval kevesebb idő- és költségráfordítással történhetnék. Nem múlt el év, hogy a lerakatnak erről a gondjáról ne esett volna szó, de eddig anyagiak hiányában nem sikerült megfelelő megoldást találni. — Végre rendezhetjük gondunkat, megjavíthatjuk körülményeinket. Élünk az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel — mondotta Dravecz László lerakatvezető. A vállalat fejlesztési alapjából, valamint bankkölcsönből mintegy 4 millió forintos költséggel új lerakatot építenek. Az Asztalos János utcában, a város északi végén, közvetlenül a Textilnagykereskedelmi Vállalat lerakatának szomszédságában vásároltak telket. 2000 négyzetméteren — Szándékosan választottuk ezt a helyet — mondotta Dravecz László —. A megye és a környék kiskereskedőinek helyzetén akarunk könnyíteni. Így ugyanis egy utazással, egy napon elintézhetik vásárlásaikat, megrendeléseiket mind a textilnagykereskedelminél, mind nálunk. A lerakat számára 2000 négyzetméternyi alapterületű raktárat építenek. Ebbe mindhárom osztályuk elegendő helyet kap, s közös áruátvevő és kiadó helyiségeik lesznek. Az új raktárban mind a lerakat dolgozói, mind a kiskereskedők jól áttekinthetik majd az árukészleteket. A raktár mellé még öt irodahelyiséget építenek, amelyekben a mostaninál jóval jobb körülmények közé kerülnek az adminisztrációs dolgozók. Építenek éttermet, klubot, fürdőt és öltözőt is. Az új lerakatot a ZALATERV szakemberei tervezik, s ők kaptak megbízatást az építkezés műszaki ellenőrzésére is. Az építkezést a nagykanizsai TSZ Építőipari Vállalkozás végzi. Jövő szeptemberben — Azt szeretnénk, ha az új lerakat 1970 szeptemberében már a birtokunkba kerülhetne — mondotta a lerakatvezető —. — Mi lesz a mostani helyiségeik sorsa? — A Zala megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vásárolta meg tőlünk valamenynyit. Különféle iparcikk üzletket nyitnak majd bennük némi átalakítás, felújítás után. A Nagykanizsán működő nagykereskedelmi vállalatok közül elsőnek a textilesek rendezték helyzetüket, őket a FŰSZERT követte, s most a Röviköt gondokodik arról, hogy munkáját jó körülmények között végezhesse. T. E. Férfi és női dolgozókat BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSKÉNT AZONNALI FELVÉTELRE ALKALMAZ „KANIZSA” BÚTORGYÁR NAGYKANIZSA, SZEMERE U. 4. SZ. 1736