Zalai Hírlap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

2 Vendégként Komját Irénnél KEKKENY HŐSÉG. A park csodálatosan szép fái hűs ár­nyat­­ kínálnak. A kis kastély­­ halljában a vendég, — akihez hívatlanul látogatóba jöttünk — éppen ebédel. A terasz kényelmesen öblös, fonott székeiben kínálnak hely­­lyel, s néhány perc múltán befejezvén az ebédet, az ajtó keretében feltűnik Romját Irén. Fiatalos, alig hiszem ko­rát, pedig ő írta az 1962-ben megjelent Komját-kötetben férje életútját vázolva, hogy tizenhárom éves volt, amikor az akkor tizennyolc esztendős Romját Aladárral megismer­kedett. Romját Aladár, a for­radalmár, a költőnek is kiváló, nagyszerű ember 1891-ben szü­letett Ha élne, 78 éves lenne. Felesége Irénke néni — enge­­delmével szólítom így —, öttel kevesebb. Indiszkréció a szá­mí­tgatás? Inkább önellenőrzés és oknyomozás. Annak kuta­tása, hogyan őrizhette meg annyi megpróbáltatás, hányat­tatás után is ilyen üdén, tisz­tán fiatalságát. Mégis azt kérdezem: Mi az, ami idevonzza Zalába? TAVALY az Idegenforgalmi Hivatal útján fedezte fel Bu­daiét, a csendes kastélyt, a táj szépségeit, s a kedves, ven­dégszerető Horváth Béláékat. — Barátnőmmel, Honigmann Litzy­ vel, aki az NDK Állami Filmvállalatánál szinkronren­dező, egy csendes, pihenésre igazán alkalmas helyet keres­tünk. Az ajánlatok közül Bu­daiét választottam. Férjem gyermekkoraiban négy évig Le­­tenyén élt. E­inek a négy év­nek a varázsa csábított. El­jöttünk Litzyrrel. Visszajöt­tünk az idén­ is, és vissza­jövünk, amíg élünk. A PIHENŐNAPOK gyorsan telnek. Egészséges, nagy séták, napozás, olvasás és sok-sok beszélgetés a prologram. — Egy évre­ kibeszéljük ilyenkor magunnkat Tavalyról van egy feledhetetlen élmé­nyünk is. A kiscsehi fiatalok megtudták, hogy­ itt vagyunk. Arra kértek, meh­jek el hozzá­juk, meséljek a férjem életé­ről, munkásságáról. Ám órási szűnni nem akarós eső kereke­dett, azt hittük, szemmi sem lesz a beszélgetésnél , akkor motorkerékpárral megjöttek a kiscsehiek. Hajlandó vagyok felülni motorra? —­ kérdezték. Sohasem ültem motorkerékpá­ron. Lizzyre néztem.­ Te haj­landó vagy? Azt m­ondja: Ha te igen, akkor én is. Kaptunk egy-egy bukósisakon esőkabá­tot terítettek ránk, ez elindul­tunk a kátyúval te­ti­ lelázott földúton Kiscsehibe.­­ Érdemes volt. Annak a napnak az em­lékét szívesen őrzöm. A NÉMET VENDÉG moso­lyogva hallgatja a beszélgetést, aztán tört magyarsággal meg­szólal: — Magyar származású va­gyok. A nagyszüleim itt éltek Tornyiszentmiklóson. A nyarat gyakran itt töltöttem náluk, s most Budafán, a régi öreg fa­lusi házak a gyermekkoromra emlékeztetnek. Ha ír valamit a találkozásunkról, írja meg: gyermekkorom legnyomasz­tóbb emléke az volt, hogy a falusi gyerekek évente csak né­hány hétig jártak iskolába, kora tavasztól késő őszig a földeken dolgoztak, télen pe­dig nem volt ruha és cipő. Aki erre emlékszik, s ismeri a mát, az tudja csak igazán felmérni, mit fejlődött Magyarország. Komját Aladár Gyerekkor című verse jut eszembe: „. . fiatodik határból, mezítláb, hóban. Foszlott ködmönben, lukas bugyogóban...” S a személyes dolgokról máris közös ügyeinkre terelő­dik a beszélgetés. Német vendégünk a magyar filmeket dicséri. Minden ősz­szel egy hetet itt tölt nálunk, akkor moziból moziba, szín­házból színházba jár. Otthon most fejezték be Jancsó Csend és kiáltás című filmjének szinkron munkáit. — Nagyon nehéz volt. A film remek, de kevés a dialógus. Egy bevezetővel igyekeztünk segíteni a könnyebb megértést. Hamarosan a nézők elé kerül a film, magam is kiváncsi va­gyok fogadtatására. IRÉNKE NÉNIT munkánk érdekli. Gyakorló újságíró­ség és hivatása, életének egyik fontos alkotó eleme a fiatal új­ságíró generáció képzése, ne­velése. A könnyed társalgó hangnem lassan átforrósodik. A mind jobbat akarás indulatától fű­tött tervek, elképzelések, a jobb reményének derűs optimiz­musa. .. Választ adnak kimon­datlan kérdéseimre: ezek Komját Irén töretlen fiatalsá­gának titkai. A hőség lassan mérséklődik. Egy szép délután emlékével búcsúzni készülünk. — Eljövünk jövőre is, a vi­szontlátásra! — így bocsájt útra Komját Aladár özvegye. Teleki Sári Szakmunkástanulók nyári üdültetése A Munkaügyi Minisztérium az idén is kéthetes kedvezmé­nyes üdültetéssel bővíti a szakmunkástanulók nyári pi­henésének programját. A ta­nulásban és a KISZ-munká­­ban jeleskedő, és a szociális támogatásra szoruló fiatalok, kereken tizenhétezren vesznek részt a kedvezményes nyaral­­tatási akcióban. A magyar tenger partján a balatonbog­­lá­ri, a siófoki, a balatonlellei, a balatonszemesi nagy üdülők és a balatonkenesei kemping várja a fiatalokat. Felújítot­ták az új hutai üdülőt, s a Ba­konyban, Kardosréten sátor­tábort verte­k. Ezenkívül az ország 11 városában idény­­üdülőnek rendeztek be 14 szakmunkástanuló-otthont A szakmunkásképző iskoláik saját szervezésében hatezer fiatal — a tavalyinál ezerrel több — indul gyalogosan, ke­rékpáron, vagy evezős csóna­kon kéthetes vándortúrára. (MTI). KGM. Építőipari Vállalat azonnali belépésre belk­i és tartós külföldi munkára felvesz kőműveseket, műköveseket, parkettásokat, burkoló és lakatos szakmunkásokat, valamint gépkezelőket, kubikusokat, szállítómunkásokat és építőipari segédmunká­sokat. A teljesítménybér mellett idénypólékot és vidékiek­nek különélési díjat fize­tünk. Munkásszállással rendelkezünk. Külföldi kiküldetés esetén az átlag­kereseten felül, külföldi kiküldetési díjat biztosí­tunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Bu­dapest X., Bihari út 16/b. ZALAI HÍRLAP Gyógyszan­cilóriu­m a Gellérti barlangjában A szénhidrogének előretö­rése miatt a szénbányáktól a korábbinál lényegesen keve­sebb munkára kapnak meg­rendelést a dorogi aknamélyí­tők. Jól összeszokott, kitűnő szakemberekből álló törzsgár­dájukat azonban mindenkép­pen meg akarják tartani, ezért dolgozóik részére új lehetősé­geket kerestek. Egyik legna­gyobb munkájuk a Lánc-híd­dal szemben levő nagy köz­úti alagút víztelenítése. A fővárosi fürdő igazgatóság megrendelésére végzik a leg­szebb munkát: a Gellért-hegyi Szentiván barlang alatt egy eddig ismeretlen, aragonit képződményekben gazdag barlangot tárnak fel. A bar­langot, amelynek hőmérsék­lete 27 fok és páratartalma csaknem százszázalékos, gyógyszanatóriumnak rende­zik majd be. Ugyancsak a Gell­ért-hegy­ben egy másfél ki­lométer hosszú alagutat haj­tanak ki. 1969. június 1. Veszteséges év után Mit tesznek a változásért a pölöskei gépjavító állomáson? A nyereségrészesedések ki­fizetése idején jegyezte meg egy ízben a Felsőbagodi Mező­­gazdasági Gépjavító Vállalat pölöskei állomásának egyik dolgozója. " Bizony mi is szívesen vi­tatkoznánk a nyereség felosz­tásán, de hát ilyesmyvel ne­künk nem kell vesződnünk... Ugyanis nemhogy nyeresé­günk lenne, de veszteséges az üzem. Valóban, a pöls­kei gépja­vító állomás 722 000 forint veszteséggel zárta az 1968-as évet Hogy miért? Az igazi okok meglehetőse­n nehezen kerültek felszínre, főként amíg elsősorban a régi veze­tés próbált választ adni rá. A saját felelősségük megkerülé­sével ugyanis nem ment a do­log, de nem látszott hálás módszernek az üzemben meg­levő szervezetlenség, fegyel­mezetlenség „felhánytorgatá­­sa” sem, amit azonban a jó cél érdekében végül természete­sen mégis meg kellett tenni, s az új vezetés­— a vállalat segítségével — meg is tette. Munkaátadás — bemondásra A pölöskei állomás igen sokrétű munkával foglalkozik, többek között vízvezeték-, vil­lany- és fűtésszereléssel, épü­letgépészeti munkákkal istál­ló technológiai berendezések szerelésével, épületlakatos munkákkal stb. Ezeknek a munkáknak országosan elfo­gadott normái vannak, ame­lyek betartására azonban Pö­­löskén senki sem ügyelt. Már­pedig egy olyan üzemben, amelyben tíz, vidéken d­olgozó csoport van, s ezek a megye legkülönbözőbb részein tevé­kenykednek, lehetetlenség anélkül ellenőrizni, illetve megkövetelni a munkát, hogy ne szabnák meg: egy-egy fel­adatot mennyi idő alatt kell elvégezni, mennyi a normája, így aztán örökké kicsúsztak a határidőikből, fizették a köt­béreket Megtörtént hogy egy-egy csoporttól bemondás alapján, az irodában vették át a munkát, olyat, amit még el sem végeztek. Ilyenek után természetes következmény volt, hogy a végzett munkát meghaladó mértékben fizettek ki béreket, s éppen ez jelentette a veszte­ség fő összetevőjét. Az a sa­játságos helyzet állt elő teh­át, hogy tulajdonképpen volt „nyereségrészesedés’’ Pölös­­kén is, sőt fedezetlen ,­előleg­ként” vették fel azt, s ezenkí­vül még „csak” annyi volt a baj, hogy ezekből a pénzekből ugyanúgy, vagy esetleg na­gyobb mértékben részesedett a hanyag, felelőtlen, mint a szorgalmas, becsületes dol­gozó.*. „Három lépés távolság“ Az új igazgató, Fekti László érthetően­­ rossz hangula­tot talált az állomáson, de ha­marosan kiderült, hogy egyéb káros örökséggel is meg kell majd küzdeni. Ezek közé tar­tozik, hogy kilencven tételből álló befejezetlen munka húzó­­dott át a múlt évről, s van olyan feladat, amit a vállalás szerint tavaly kellett volna el­végezni, de az idén rendelték meg hozzá az anyagot... Így következhetett aztán be, ami­ről az új igazgató panaszko­dik, vagyis hogy „három lépés távolságról” beszélnek velük az ügyfelek, elsősorban a ter­melőszövetkezetek, mert — úgymond — a pölöskeiek már sokszor visszaéltek a bizal­mukkal. Fontos feladatuk tehát a bi­zalom visszaszerzése, ahol pe­dig most mutatkoznak be, ott szavahihető, megbízható part­nerként kell megismertetni magukat. Ennek biztosítására egészt életbe léptették az érvényben levő normatívákat, megszabták, hogy­­a különböző munkálatokat mennyi idő alatt kell elvégez­ni, s ehhez szabják a béreket rá, másrészt a továbbiakban természetesen nem fordulhat elő, hogy az amúgy is gyakran nehézkes anyagbeszerzést a késői rendelésekkel is tetéz­zék. A változás jelei A tavalyi kudarc okait ele­mezték az állomáson párttag­gyűlésen, szakszervezeti ta­nácskozáson is, s ezek a be­szélgetések nem kis mérték­ben járultak hozzá ahhoz, hogy a szigorúbb követel­­ménytámasztást — kevés ki­vétellel — megértették az em­­erek. A változás leglényegesebb jelei kint, a szerelőcsoportok­nál mutatkoznak. Most már határidő-rövidítések is elő­fordulnak. A Zalaszentigróton dolgozó, Kistüttösi László ve­zette fűtésszerelő csoport pél­dául 120 százalékos teljesíté­sével ötvenezer forintos köt­bér-keresetet hárított el S természetesen a bérek is arányban állnak a m­unkaóra­­megtakarítással, a feladat túl­teljesítésével. A kibontakozást persze gyak­ran rajtuk kívül álló okok is nehezítik. Például egyes anyagok hiánya. Története­sen legutóbb „kétliteres ok­mánybélyeg” (azaz két liter pálinka) segítségével Marabu­kazánt még csak sikerült sze­rezniük, tejhevítő üstöt azon­ban semmiképpen sem, már­pedig enélkül Kerkakutason nem tudnak átadni egy istál­lót, s a tsz könyörtelenül be­pereli az állomást. Ami a különböző, gazdasá­gos munkák megszerzését, vagyis a jövedelmezőnek ígér­kező megbízatások gyűjtését, felkutatását illeti, itt mintha kísértene a régi hiba, túl so­kat alapoznak a vállalatra. Annyiban persze feltétlenül jogos a várakozás, hogy a „család” egy beteg tagjáról van szó, tehát megkülönböz­tetett figyelem szükségeltetik. Az állomás vezetői és dolgozói mindenesetre abban remény­kednek, hogy az idei év után majd nekik sem kell sóvárog­va bepillantani a nyereséget fizető vállalatok kam­ten. Ez elsősorban rajtuk múlik! Kovács Ferenc Nagyarányú műszaki fejlesztés előtt áll az IKARUS Gyár. Számos, eddig már megkötött nemzetközi szerződés biztosítja, hogy a már eddig is népsze­rű IKARUS járművek a jövő­ben még keresettebbek legyenek a hazai és a nemzetközi piacokon. A tervek szerint az IKARUS 1975-re évi 12 ezer autóbuszt szándékozik építeni a­­jelenlegi ötezerkettőszáz darabbal szemben. Képünkön: Autóbuszok a­­nyári égszereldében. (MTI fotó : Mező Sándor felvétele) 4 milliós költséggel Lerakatot épít Nagykanizsán a Havikét Mintegy 30 millió forintos árukészlettel rendelkezik a Nyugatmagyarországi Rövid­es Kötöttáru Nagykereskedel­mi Vállalat nagykanizsai lera­­kata, amelynek három osztálya és hét tároló raktára van a vá­rosban szerteszét, külön-külön helyen. Az egykori üzlethelyi­ségek, műhelyek sötétek, el­avultak. A dolgozóknak nincs semmilyen szociális létesítmé­nye. Három helyre Ebben a helyzetben az áru­készletet alig lehet áttekinteni, s az árumozgatás jelentős többletköltséggel és többlet­­munkával jár. Hátrányos ez a kiskereskedőknek is, hiszen ha a rövidáru-harisnya, a kö­töttáru és az alsókonfekció osztályról egyaránt akarnak árut vásárolni, akkor három helyre kell menniük. A rossz körülmények okozta többletkiadásokra egyetlen példa: A Lenti FMSZ mind­három osztályról rendelt árut. Mindhárom osztályon külön­­külön kellett csomagokat ösz­­szeállítani, revidiálni, majd ex­­pediálni. Megfelelő helyen ez mind együtt, egyszerre jóval kevesebb idő- és költségráfor­dítással történhetnék. Nem múlt el év, hogy a le­rakatnak erről a gondjáról ne esett volna szó, de eddig anya­giak hiányában nem sikerült megfelelő megoldást találni. — Végre rendezhetjük gon­dunkat, megjavíthatjuk körül­ményeinket. Élünk az új gaz­dasági mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel — mondotta Dravecz László lerakatvezető. A vállalat fejlesztési alap­jából, valamint bankkölcsön­ből mintegy 4 millió forintos költséggel új lerakatot építe­nek. Az Asztalos János utcában, a város északi végén, közvet­lenül a Textilnagykereskedel­­mi Vállalat lerakatának szom­szédságában vásároltak telket. 2000 négyzetméteren — Szándékosan választottuk ezt a helyet — mondotta Dra­vecz László —. A megye és a környék kiskereskedőinek helyzetén akarunk könnyíteni. Így ugyanis egy utazással, egy napon elintézhetik vásárlásai­kat, megrendeléseiket mind a textilnagykereskedelminél, mind nálunk. A lerakat számára 2000 négyzetméternyi alapterületű raktárat építenek. Ebbe mindhárom osztályuk elegendő helyet kap, s közös áruátvevő és kiadó helyiségeik lesznek. Az új raktárban mind a lera­kat dolgozói, mind a kiskeres­kedők jól áttekinthetik majd az árukészleteket. A raktár mellé még öt irodahelyiséget építenek, amelyekben a mos­taninál jóval jobb körülmé­nyek közé kerülnek az admi­nisztrációs dolgozók. Építenek éttermet, klubot, fürdőt és öl­tözőt is. Az új lerakatot a ZALA­­TERV szakemberei tervezik, s ők kaptak megbízatást az épít­kezés műszaki ellenőrzésére is. Az építkezést a nagykanizsai TSZ Építőipari Vállalkozás végzi. Jövő szeptemberben — Azt szeretnénk, ha az új lerakat 1970 szeptemberében már a birtokunkba kerülhetne — mondotta a lerakatvezető —. — Mi lesz a mostani helyi­ségeik sorsa? — A Zala megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vá­sárolta meg tőlünk valameny­­nyit. Különféle iparcikk üz­­letket nyitnak majd bennük némi átalakítás, felújítás után. A Nagykanizsán működő nagykereskedelmi vállalatok közül elsőnek a textilesek ren­dezték helyzetüket, őket a FŰ­SZERT követte, s most a Rö­­viköt gondokodik arról, hogy munkáját jó körülmények kö­zött végezhesse. T. E. Férfi és női dolgozókat BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSKÉNT AZONNALI FELVÉTELRE ALKALMAZ „KANIZSA” BÚTORGYÁR NAGYKANIZSA, SZEMERE U. 4. SZ. 1736

Next