Zalai Hírlap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 166. (167.) szám

egyesüljétek! j w­­gküsz. AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 166. szám Ára 80 fillér 1969. július 22., kedd Emberek a Holdon Sikeres találkozó a világűrben Washington. (MTI) A nyugalom támaszpont jelenti: a „Sas leszállt”. Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armst­­ron a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történe­tében, 1969. július 20-án, magyarországi időszámítás sze­rint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállí­tó jármű, az Apollo—10—11 holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas” fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstrong­­gal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égi­testre. A példa nélkül álló és bonyo­lult manőver teljesen az elő­irányzott tervnek megfelelően ment végbe. Tekintettel a sima leszállás­ra, a földi irányító központ ja­vasolta Armstrongnak és Ald­­rinnak, hogy az alapvető el­lenőrzési műveletek elvégzése után fogyasszák el vacsoráju­kat és haladéktalanul kezdje­nek a kiszállás előkészítésé­hez, órákkal a tervezett idő­pont előtt. Az űrhajósok, budapesti idő szerint körülbelül hajnali fél négykor kaptak engedélyt a kabin belső nyomásának meg­szüntetésére és a kabinajtó ezt követő kinyitására. Armstrong az űrkabin szűk résén óvato­san, háttal bújt ki az úgyne­vezett „arany tornácra”, a be­járati részre, majd közölte, lá­ba már a létrán van. Egy kö­tél meghúzásával Armstrong kinyitotta az űrhajó oldalára felszerelt tartályt, ebből elő­bújt egy különleges fekete-fe­hér képeket adó tv-kamera, s néhány másodperccel ezután már az egész világ megláthat­ta a létrán lassan, óvatos moz­dulatokkal lemászó űrhajóst.. Kis lépés egy ember, de ha­talmas ugrás az emberiség számára — ezekkel a szavak­kal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történetének ez újabb, világraszóló eseményé­re 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor, hogy az Apollo—11 űrha­jó elindult a floridai Kennedy­­fokról a Hold felé. „Olyan, mint a porított faszén” — kö­zölte Armstrong a talajról, de hozzáfűzte, hogy a mozgás nem jelent nehézséget, sőt könnyebb, mint a szoktató ed­zéseken volt. Az űrhajó hajtó­műve a leszálláskor nem vá­gott mély krátert a talajba, az „űrcsizmák” pedig mintegy két és fél centiméterre süp­pednek be. Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén. Előbb egy fényképezőgéppel, ame­lyet a kabinban maradt Ald­­rin kötélen juttatott el hozzá, lefényképezte saját lábnyo­mait, majd próbát vett a Hold talajából, amelyet haladékta­lanul továbbított a kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán látok” — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el messzire a lába­zattól, s nagyrészt árnyékban tartózkodott. „Igen érdekes, hogy helyenként kemény ta­lajt érzek” — mondotta Neil Armstrong az Apol­lo—11. űrhajósa az első em­ber, aki lábát a Holdra tette. (Telefoto : AP-MTI-KS) Armstrong a földi központ­nak. Az űrhajós hamar felbá­torodott és földi méretekben redkívül gyorsnak tűnő moz­dulatokkal haladt. „Úgy tűnik, hogy ez vulkanikus kőzet” — hangzott az újabb észlelet. Magyarországi idő szerint röviddel hajnali negyed öt előtt Aldrini is kimászott a kabinból és kipróbálta a moz­gást a Holdon. Az űrhajós ha­talmasakat ugrott a nehéz ru­hában. Mind Armstrong mind Aldrin, elragadtatással szólt az első benyomásokról. Az űrhajósok ezt követően eltávolították a védő­burkot az űrhajó lábazatára szerelt emléktábláról. Ez a tábla a Holdon marad, hirdetve, hogy itt lépett először az ember a Holdra. A tábla a két űrhajós nevén kívül Nixon elnök alá­írását is tartalmazza. Armstrong ezután leszerelte a tv-kamerát a holdkomp ol­daláról és több mint 20 méter­re távolodott el vele. Előbb körképet készített a látvány­ról, a földi irányító központ tájékoztatására, majd a szi­lárdan álló holdkompra irá­nyozta azt. Aldrin közben megkezdte a tudományos mű­szerek elhelyezését: egy auto­matikus szeizmikus mérőállo­mást, egy, a lézersugarak visz­­szaverésére szolgáló berende­zést és egy alumíniumlapot helyezett el; ez utóbbi az úgy­nevezett napszél, a napsugár­zás anyagi részecskéinek mé­résére szolgál. Az űrhajósok a tudományos program keretében megkezd­ték a talajminták begyűjté­sét. Magyarországi időszámí­tás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűz­lék a Holdra­ az amerikai zász­lót, látogatásuk emlékére. A Hold és minden más égitest — nemzetközi megállapodások szerint — nem képezheti egyetlen ország tulajdonát sem. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta őket telefonon. Minden amerikai, de az egész emberiség is büszke önökre — mondotta az űrhajósoknak Nixon, azt hangoztatva, hogy munkájuk eredményeként „Az ég az ember világának része lett”. Arra utalva, hogy az űr­hajó a Nyugalom-tengerében ért holdat, az elnök kijelen­tette, ennek a ténynek arra kell ösztönöznie az emberisé­get, hogy a földön is nyugal­mat és békét teremtsen. Magyarországi idő szerint röviddel reggel hat óra előtt befejeződött a nagy kísérlet. Elsőnek Aldrin mászott vissza az űrkabinba a létrán, majd Armstrong is követte őt. Kisebb izgalmakat okozott, hogy az űrkabinból egy ideig nem sikerült megfelelő rá­dió­kapcsolatot létrehozni, mivel az űrhajósok levették már az egyik készüléket tartalmazó házi tartályt, de még egy ideig eltartott, amíg átkapcsolták a fedélzeti rádióra. Ugyancsak kisebb jelentőségű problémá­nak tekintik a földi központ­ban, hogy Collinsnak, nem si­került eddig optikai műszerei­vel felderíteni a Hold felszí­nén a „Sas”-t s ez esetleg megnehezíti a találkozó ma­nővert. Houston (MTI): Az Apol­lo—11 amerikai űrhajó hold­kompja, a Sas fedélzetén Neil Armstrong és Edwin Aldrin űrhajósokkal visszaindult a Holdról, hogy csatlakozzék a Hold körül keringő űrhajóhoz. A houstoni földi irányító központi jelentése szerint az Apollo—11 űrhajó kompja, a Sas magyar idő szerint 19 óra 01 perckor ráállt a Hold kö­rüli pályára. Némi problémát okoz a Sas helyzetének meghatározása, mivel a holdkomp pontos le­szállási helyét — és ennek megfelelően a felszállási pon­tot — mindeddig nem sikerült teljes pontossággal bemérni. Amennyiben a pálya az űrka­binhoz való csatlakozás — er­re a tervek szerint 22.32 óra­kor (magyar idő) kerül sor — szempontjából nem egészen megfelelő, még van idő a pá­lyamódosításra. A Földre visszatérés ma a kora reggeli órákban kezdődik, amikor a Hold emberi szem számára nem látható túlsó ol­dalán üzembe helyezik a fő hajtóművet. Ez a hajtómű gyorsítja fel az űrkabint a Hold közelében szükséges szö­kési sebességre, hogy elindul­jon a Föld felé. A szükséges pályamódosítások után az Apollo—11 csütörtökön száll le a Csendes-óceán térségé­ben, a Hawaii szigetektől mintegy kétezer kilométerre. Washington (MTI): össze­kapcsolták a Holdról visszaté­rő Holdkompot az égitest kö­rül keringő űrkabinnal. A nagy fontosságú és teljes pon­tosságot igénylő műveletre magyar idő szerint 22.35 óra­kor került sor, amikor Collins űrkabinja a 27. fordulatot tet­te meg. Az Apolló—11 útjának kö­vetkező állomása a visszatérés a Földre. Magyar idő szerint a hajnali órákban teszik meg az utolsó előkészületeket és a hajtóművet reggel hat előtt néhány perccel helyezik üzem­be, ugyancsak a Hold túlsó oldalán. A kamerák itt azt a jelenetet örökítették meg, amikor a két űrhajós Armstrong és Aldrin a Holdkomp előtti tér­ségen tevékenykedik. (Telefoto : AP—MTI—RS) Új történelmi pillanat: ember a Holdon. Neil Armstrong, az Apollo—11 parancsnoka le­felé halad a „Sas” létráján (baloldali kép) és néhány másodperccel később lábával megérinti a Hold felszínét (j­obboldali kép). (Telefoto — ap—mt­—KS) Magyar államférfiak üdvözlő távirata Lengyelország újjászületésének 25. évfár­lája alkalmából WLADYSLAW GOMULKA elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának; MARIAN SPYCHALSKI elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének; JÓZEF CYRANKIEWICZ elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének; VARSÓ Kedves elvtársak!­­ Lengyelország újjászületésének 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és az egész dolgozó magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és elvtársi jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri lengyel népnek. A lengyel nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a szocializmus építésének útján haladva az elmúlt negyed század folyamán kimagasló eredményeket ért el: megsok­szorozta országa gazdasági potenciálját, biztosította a tudo­mány és kultúra dinamikus fejl­ődését, véghez vitte a társada­lom mélyreható átalakítását, megszilárdította a nép hatalmát. Az elért eredmények alapján a Lengyel Népköztársaság méltán örvend őszinte nagyrabecsülésnek a világ összes ha­ladó és békeszerető erői körében. Ezt a nagyrabecsülést csak fokozza az a körülmény, hogy országuk lankadatlan erőfe­szítéseket tesz a béke tartóssá tétele, az európai biztonság megszilárdítása érdekében. Az elmúlt negyed század során még szorosabbá és benső­ségesebbé vált a magyar és a lengyel nép hagyományos és népeik tudatában elevenen élő barátság. Ez a barátság új tar­talommal gazdagodott a marxizmus—leninizmus elvei alap­ján a proletár nemzetköziség eszméje jegyében. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy a magyar és a len­gyel nép között a kapcsolatok az élet minden területén erő­södjenek, hogy népeink eredményesen járuljanak hozzá az egész szocialista közösség egységének megszilárdításához, a békét fenyegető imperialista erők megfékezéséhez, a béke, a szocializmus és a haladás győzelméhez. Nemzeti ünnepük, e jelentős történelmi évforduló alkalmá­ból szívből kívánunk Önöknek és az egész lengyel népnek további sikereket hazájuk felvirágoztatása érdekében kifej­tett felelősségteljes munkásságukhoz. Budapest, 1969. július 22. Kadár János, az MSZMP KB első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Szovjet, NDK és csehszlovák küldöttség utazott Varsóba Moszkva (MTI): Hétfőn reg­­gel Moszkvából repülőgépen Varsóba utazott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára és Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke. Berlin (MTI): Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja és Erich Honecker, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára hétfőn Varsóba utazott. Prága (MTI): A LEMP KB és a Lengyel Államtanács meghívására Varsóba utazott Ludvik Svoboda, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke és Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára. A küldöttsé­gek részt vesznek a népi Len­gyelország megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség-soroza­ton. * Lengyelország felszabadu­lásának 25. évfordulója alkal­mából nagygyűlésre került sor Budapesten az Egyesült Villamosgépgyár Gyomrai úti Művelődési Házában. Az ünnepségen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Thadeusz Hanuszek, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete mondott ün­nepi beszédet. „A gabona nem vár" Vasárnap is dolgoztak a kombájnok A Balaton partján, a stran­dokon, vagy a kertvendéglők hűvösében sokan élvezték az igazi nyári vasárnapot. A mezőkön azonban a legtöbb falu határában nem változott a kép. Zúgtak a kombájnok, izzadtak a gépészeik. Ő ők majd később nyaralnak, később pi­­hennek. A gabona — úgy­mond — most nem vár. Teljes erővel Zalaszentmihályon teljes erővel folyt az aratás, az öt termelőszövetkezeti kombájn mind munkában volt. Estig 62 holdról vágták le a gabo­nát, ezúttal a Fertődi 293-as búzát. Kitűnően sikerült nap­juk volt ez a vasárnap, hi­szen a magyar búzától is nem kevesebb, mint 18 má­zsát szállított el egy-egy hold­ról az ugyancsak vasárnapi műszakot teljesítő 12 erőgép. A szövetkezetben az aratás kezdetétől minden vasárnap dolgoztak a gépészek, s így lesz ez a befejezésig. A 730 hold búzának a fel­ áll még a lábán, az őszi árpa tarlóját pedig már fel is szántották, összesen közel hétszáz hol­don végezték el eddig a tar­lószántást, ami jórészt an­nak köszönhető, hogy a nagy­teljesítményű erőgépek két műszakban dolgoznak a ter­melőszövetkezetben. Ön akarattal — estig A Zalalövői Állami Gazda­ságban nem rendeltek el egésznapos vasárnapi műsza­kot. — Ha egy szóval célzott volna rá valaki, leállhattak volna a gépek — mondja Szágli József igazgató. — Hiába múlt el azonban a dél, kombájnosaink, traktorosaink nem tartottak igényt a va­sárnap délutáni pihenőre. A zalalövői üzemegységben 669, a szentgyörgyvölgyiben pedig 300 mázsa búzát arattak a kombájnok. A legkiemelke­dőbb munkát Szabó József végezte, aki estig három va­gon gabonát takarított be. A vasárnapi műszakban egyébként a gazdaság vala­mennyi vezetője is részt vett. A kötelesség mellett szívesen is járják a gabonaföldeket hiszen kedvezőtlen adottsá­gaik ellenére is tekintélyes termést takarítanak be. Álta­lában 16—17 mázsás termést adnak a táblák, de például a Labelulla 19, a Moisson nev­­ búzafajta pedig 22 mázsával fizetett holdanként. Vasárnapi műszakot szer­veztek a zalaegerszegi ter­melőszövetkezetben is. De itt nemcsak a két kombájn, s az ehhez tartozó szállító­gépek, szalmalehúzók dolgoz­tak, de a réten is folyt a mun­ka. Megkéstek a kaszálással, s ezért három erőgép vasárnap is kaszált. Hogy a talajműve­­lés lépést tartson az aratás­sal, két traktor tarlót szán­tott, s dolgozott határukban egy kévekötő-aratógép is. Tíz vagon átvétel Nem szünetelt a munka a megye egyik legnagyobb ga­bonaátvevő helyén, a tüske­­szentpéteri malomban sem. Reggel 6-tól délután 5-ig tar­tott nyitva a magtár, s ez idő alatt 10,7 vagon búzát vettek át a termelőszövetkezetektől. Beledi Lajos üzemvezető nem elégedett. — Rohamtól tar­tunk — mondja. Legalábbis egyelőre hozzánk lassacskán érkezik a gabona. Lehetséges, hogy egy pillanattól lökéssze­rűen kapjuk az árut, s akkor nem boldogulunk vele kellő­en. Ezért szerveztük meg a vasárnapi átvételt is. Hat gazdaság ígérte, hogy jönnek, köztük a Zalaszentgróti Álla­mi Gazdaság is, de aztán vé­gül csak ketten, a pókasze­­petkiek és a zalabériek hoz­ták be estig a gabonájukat. Mindenesetre mi a követke­ző vasárnapon is a helyün­kön leszünk.

Next