Zalai Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

It VtTA Sirokkó — avagy milyen szelek fújnak? Wtlyde nemrmképp. És viharosak se, bár a sirokkó közt iwhi egy viharos árét neve. Mindössze egy ids Légin ozgte észthető. Nem olyan, ami a vihart előzi meg; kifulladt viharok nyomában kad ilyen enyhe fuvalom. 1. A bennfentesek, arcik minden új fűmet még színre félm»»is munkakópia-állapotban látnak a filmgyár házi vetítőében, a Sirokkó több mint fél évvel ezelőtti megtekintse «VB vagy vállvonogatások kíséretében emlegették Jancsó Imjét, vagy úgy vélték, megint egy olyan Jancsó-filon, amellyel van”, nem fogják simán bemutatni, mert „alaposan beolvas”. Azon túl, hogy sem a vál Ivanova tóikkal, sm az ellen drukkerekkel nem látnám szívesen egy táborban Jancsót, sem a celhilordért nem kár, amit erre a filmre elhasználtak, sem e pedig igéz” nincs körülötte. Ami bej ezzel a filmmel egyáltalán van, az mindössze annyi, hogy nem jó film. Soit. com film 2. Egy nagyon is határozott profilú filmrendezőt — akárcsak úgy a maga hangján megszólaló költőt — nehéz, sőt koc- Icánatra egyetlen alkotás (illetve kötet) után megítélni. Jánosé amje idején, a Szegénylefrénye Mned jól indult. De — merjük végre kimondani — a folytatás nem ezen a szinten történt. Mi volt a baj? Az talán, hogy Jancsó lényegében az éles siker, az Oldás és kötés óta ugyanazt mondja? Nem. Ami számára a fő probléma, az századunk valóban egyik fő problémája, nevezetesen a hatalom és erkölcs konfliktusa, illetve az a nem új, de mindig előbukkanó, némiképp machiavellista kérdés, hogy vajon lehet-e jó célokért rossz eszközcikkel küzdeni, vagy hogy a rossz eszközök elronthatják-e magát a célt is? Az se volt baj, hogy az emberi félelem mechanizmusát nyomozta, mint fordul saját negatívumába egy jellem a terror nyomása alatt. Valós etikai problémák ezek, senki ama tagadja. Művészi alkotássá transzponálva Stet, minden azon múlik, milyen közegben jelennek meg snk a problémák, ki, vagy kik hordozzák őket, egyáltalán, hogyan tend fel konkrétan a művész a kérdést, és adlyen traanilalmi töltést, tartalmat ad a konfliktusoknak? 3. A fmal-Wte modellt, amely a Jatonei a Leegénylegénpunke jelent meg, még eltűttük, bár már ott is zavart némiképp a konfliktus elvontsága. Ezt a tárgyi világ érezhető konkretizálása mégis ellensúlyozta. A Csillagosok, katonákig értelem már csaknem egyenlőségjel került fehérek és vörösök közé, a a konfliktus lényegében bármely erkölcs és bármely hatalom konfliktusává absztrahálódott ha a mi reflekyüik még a nekünk kedvező oldalra billentették is a Büdkyt .Nyugati kritikák viszont épp az ellenkezőjét olvasták ki a filmből, nem véletlenül: ez az olvasat is benne volt.) A Csend és kiáltás lényegében nem volt más, mint az eáfed filmek „jancsóizmusainak” ismétlése, még tovább méleltae a szakadékot a reális társadalmi konfliktusok és » «neve kitalálta egyre absztrahálódó modell közöbt jött a fényes szelek, a magyar filmművészetben páratlan méretű és hevességei vitát kiváltva Itt a modell már teljesen bénán demonstrált. A minél közelebb került Janeau a mához, iárvál világosabban kiderült közömbössége (vagy táji*inistkraága?) az adott konfliktusok osztálytartalma Iránti. Most pedig itt ez a film, a Sirokkó, amelynél mér rég nem ama van6, hogy erofiles-e a hatalom. Jól él-e erejével, adottságaival, hiszen Itt valamiféle sejtelmes de mindenképpen fasisztoid szervezetek sejtelmes, de szadista tagjai sejtelmes okokból eltesznek láb alól egy sejtelmes embert, aki gyilkos (vagy forradalmár? nem derül ), mert a Kaarze számára is közömbös és áld valamiféle rácból hős, de ezt nem mindenki hiszi el róla, sőt magát sereg érdekli. A fényes szelek esetében még lehetett vitatkozni: kaptunk annyi tartalmi információ-mennyiséget, amely egyáltalán seggeit megfejteni Jancsó paraboláit, ha ki is derült, hogy essek rosszul felállított parabolák. Itt már égési egyszerűen nem „jön le” annyi információ a vászonról, ami elegendő lehetne a kódrendszer megfejtéséhez, márpedig enélkül az egész film olyan titkosírás marad, amelynek kulcsát csak majda a rendező tudja (ha tudja). Ez esetben azonban engem már nem is érdekel a megfejtés. Ez már magánbeszéd, magánhasználatra. A film hőseinek sorsa teljesen közömbös, mert alapvető dolgokba sem avatnak be sorsukat illetően. Ez az egyik. A másik pedig: érdektelen a film azért ies, mert semmi újat nem hoz Jancsó korábbi műveihez viszonyítva, még formai szempontból sem, hacsak azt nem említjük, hogy itt már minden valóságos koreográfiává válik: a r.-repluk bábszerű mozgatása, ténfergése, menetelése, rohan- Lt.szája, a kamera bolyongása. S végül a harmadik: ha a film kevésbé lenne is „magánbeszéd”, s kevésbé uralkodnának is el rajta a formai bravúrok, még mindig komoly ellenvetéseink tennének az ábffiolt „hősök” és az ábrázolt világ műneműségét illetően. Mart bár a főhős, Marko, aki valamelyest rokonszenvessé válik, végül is áldozat lesz, itt szó sincs valamiféle pozitív «».-reprói: « éppoly anarchista gazfickó, mint akik elteszik láb alól. Ez az egész konstruált világ dehumanizált és vteas»«taszító, aki ennyire közömbös filmje konfliktusainak erkölcsi tartalma iránt, a« mindenképp helytelen irányt» halad. A Sirokkóból bizony nem jó szelek fújnak, s ezt tareken id tall mondani, leginkább éppen Jancsó érdekében, ahol tagadhatatlanul egyik nagy értéke a magyar filmművánce- nek, de mert már talán Gla ráébred, hogy asákutcába vitte saját magát (Dicséretesnek egyáltalán nem mondható, hogy tatai kritika egy remének asszisztálása mellett tartal « - \jm r _ ácot T^ataBttT*aUlTTraH "fltta.* Utolyenfajta — de azért a saját asflvénal törvényein tatai megálló — avantgárd* filmekéi Mertue»dmérni enalatt tatákt néhány francia újhullámon, de saját tavuk iirtndna ■kataraháláaen átsugárzott, mert tanfUktüffligt nana loaa- ekben állították elő, ha a végsőkig elvonattantatták rá A Szegénylegények még követendő példa volt, az Egyesado légkörével, félelmetesen kidolgozott pszichológiájával, nálunk revelációként ható formanyelvével. A Sirokkó már sajnos ellenpélda l est és így ne. Semmi kétség. Jancsó tehetsége képes a megújulásra. De egyetlen módon, ha nem az eddigieket kívánja folytatni, hanem teljesen újat kezd, anélkül, hogy közismert erényeiről lemondana, de anélkül is, hogy, tűrje saját tévedéseinek is modorosságainak eluralkodását önmagán. ZALAI HÍRLAP 19 9V-fa kapcsán Pénteken új üzlettel gazdagodott a megyeszékhely. Ez az üzlet azonban különbözik a boltok fogalomkörébe tartozó létesítményektől. Olyan bolt, amely szerepet játszhat — remélhetően vállal is — nem csupán üzletként, hanem kulturális létesítményként is a város életében. A Képcsarnok Vállalat, új bemutatóterméről van szó, s ilyen szerepet is szántak neki: az évi egymillió forintos tervezett forgalom lebonyolítása mellett (vagy ezzel párhuzamosan) a város kulturális életét befolyásoló tényezőként is számolunk vele. Annál is inkább, mert az üzletkötés mellett kiállítások céljaira is megfelel a létesítmény, s helyet is kapnak itt fővárosi és majd helyi képzőművészek egyaránt . Szólni kell magáról a most megnyitott helyiségről. A reprezentatív kivitelezésű üzlet belső berendezése Dús Lászlóné lakberendező iparművész tervei alapján készült. Rendkívül ízlésesen, nagy hozzáértésről tanúskodva. Találkozik a megjelenési forma az üzlet feladatával, amely nem a kereskedelmi tevékenységet teszi az első helyre, hanem a bemutatást, a szép megszerettetését, az ízlésnevelést. ★ * Mint Szelestey L László, az A hóét vezetője elmondotta, háromszázezer forint értékű árukészlettel nyitottak, s ezt az értéket a jövőben is tartani fogják. A ltat kizárólag zsűrizett alkotásokat hoz forgalomba, olyan műveket — grafikai alkotásokból is —, amelyek kis szériában készültek. Az ízlésesen berendezett üzletben a festményeken, grafikákon, kisplasztikákon kívül iparművészeti alkotások — kerámiák, üvegtárgyak, ötvösmunkák, bútorszövetek, lakástextilek, kisbútorok — is kaphatók. Az új tudat megnyitásával Zala megye sajátosan előkelő helyzetbe került Egyetlen megyéje az országnak, amelyben a Képcsarnok Vállalatnak két üzlete dolgozik: Zalaegerszegen és Nagykanizsán. Ez a tény önmagában is következtetni enged arra, hogy megyénk előnyösebb helyzetbe került ilyen szempontból az ország többi megyéjénél Az a lehetőség, amelyet a két város bemutató-terme kínál, bizonyára újabb lendületet ad a megye szépen fejlődő képzőművészeti életének is, hisz kiállítások formájában is gyakrabban találkozhatnak a művészek a közönséggel. Végüől szót ademél, hogy az új létesítmény a megyeszékhely reprezentatív épületében, a városi tanács új székházában kapott helyet. Hangulatos sarok a Kénzsarnok zalaegerszegi bemutatótermében. (Kiss Ferenc felvétele) Egy kocka a Virágvasárnap etető lombatladából. A szentpéteruri értelmiségié! (Folytatás a 9. oldalról) Tanácstag, szívesen foglalkozik a sporttal, a sportkör jövőjét illetően nagy tervek foglalkoztatják, de mint orvos sem elégszik meg csupán a szoros értelemben vett gyógyító munkával. A községbe helyezése után az első termelőszövetkezeti közgyűlésre nem hívta senki. Nem is várt a hívásra, de elment . Miért? Elmenni egyszerűbb volt, mint a kérdésre válaszolni.. Úgy érzi hogy ever falusi orvosnak mindenütt ott a helye ahol a község népe van. Közgyűlésen, kultúrtvázban. Labdarugó mérkőzésen .. Azt mondják róla, nem múlik el egyetlen tanácsülés sem, hogy ő ne szólalna fel. — Nem fárad bele? — Attól ne féljenek. Én sem félek ... Valami csak visszajön belőle. Olyan ez, mint a hasonlat, amit mondok. Ha tízszer mondom el a szülőknek, hogy ha a gyerek beteg, lázas, akkor ne a csuklójára tegyenek borogatást hanem a mellkasára, s hogy a terhes asszony lehetőleg ne zsákoljon. — Aki már tizeddel hallja, megjegyzi és talán igazat ad nekem. Ilyenfajta türelem kell a közéleti tevékenységhez is. S erre én mindig szakítok időt. ...Egy vélemény. Ezzel minden bizonnyal megegyezik mindazoké, akik nem sajnálják az időt, a fáradságot amelyet a közösség érdekében, a közéleti tevékenység során fejtenek ki. Valahol itt van a titka annak, hogy Szentpéterúron az emberek hangulata jó, hogy józanul tisztán látva ítélnek meg fontos helyi és országos dolgokat, hogy a közélet mozgatóinak — az értelmiségieknek — a véleménye nem marad pusztába kiáltott szó. Buni Géza Mon Pierre A lénytől kapta, tat nagyon me-A vetett Szépen megmunkált vn- Mtagoe Mi műremek volt A bőrdteomftvta minden tudását beleadta az tatám magyart a mintákba, fin fűzte M a tatamit a karikára, legnívenebba nem ta hordta tan magával, eltette volna emlékei tata. — Am akarom, hogy mtmeg adtad tagyna — mondta a lány, amikor átadta a kulcstartót, s Gábor szót fogadott. Vigyázott te rá, mint a szeme világára S még te a Mtetamditeta megvált az emléktől. A lány döbbenten nátatt rá, a 6 noea lá mázta napon találkoztam a Bunte zábttrt Péterrel. Ismered őt, sokat meséltem róla. A legjobb barátom volt, talán, ha a bátyám megy ki ötvenhatban, nem hiányzik annyira, mint ő. Együtt voltunk a gyerekcsínyekben, együtt kaptuk a büntetéseket, együtt mentünk először randevúm. Akkor tizenhat évetek voltunk. A következő évben timend. Sokáig nem hallottam róla, keveset nem írt, sem nekem, sem a szüleinek. Négy éve adott életjelt magáról. Olyan hangneme volt a levélnek, mintha egy tegnap befejezett beszélgetést folytatott volna. Ina, hogy beszélt azokkal, akik jártak itthon, örül, hogy minden rendben van, s hogy szívesen látna kint Párizsban. Jön nem megyek egyelőre öregem, — — írt« —, mert annyira nem vitte meg fal az isten a dolgom, hogy rászánhassam magam. Hízz legalább egy Citroennel kellene hazatérnem látogatóba, itt általában azt taináljuk az ötvenha-A négy év alatt több levelet váltottunk Arról, hogy mi a foglalkozása, semmit nem tudtam meg a leveleiből, de annyira könnyed és vidám hangnak voltak hogy arra engedtek következtetni, biztosan jól megy a sora. Kapóra jött hét a párizs-vertami IBUSZ út. Nos Péter, azt ahogy a tiz napoltat mindenki emlegette, Pierre semmit nem változott. Ugyanaz a kedves, vidám fickó, aki volt, talán egy kicsit kesernyésebb a humora. A csoportvezető átengedett a csoporttól, egész idő elem együtt voltam Péterrel. — Egy kis lakást bérel a Quartier Latinben. Egy „stúdió”-t, így nevezi. Legénylakás, az összes szükséges kényelemmel. A lányok az utcán mind ismerik. Nekik csak „mon Pierre”, eltűnt már a neve mellől a „le hongrois”, a magyar. Befogadták Péter állandóan velem lógott, dolgozni urna láttam, pénze mindig volt. Nem 1969. december 10 A kulturális élet hírei Kopler Lajos, a zalaegerszegi városi tanács vb elnökhelyettese ma délelőtt 11 órakor nyitja meg a zalai származású Udvardy Ignác festőművész emlékkiállítását a Megyei Művelődési Központban. A tárlat december 23-ig tekinthető meg. • Chopin-hangversenyt, lengyel felszabadulási rendezvényeket tartott a fővárosi Lengyel Kultúra a közelmúltban. Jövőre Varsói Napokat és Lenin Lengyelországban címmel egy emlékkiállítást rendeznek, sőt meghívták Stanislaw Mikulskit, a Kockázat című tv-sorozat sztárját is.* Hincz Gyula többek között Vietnamban készített grafikáit és rézkarcait is bemutatja azon a kiállításon, amely ma nyílik Hajdúszoboszlón. • Az Olegális Kommunista Párt a Horthy-korban címmel tart előadást pénteken, a MMK 147-es termében Kéner Jolán, az MSZMP Zala megyei oktatási igazgatóságának tanszékvezetője.• Kétnapos vendégszereplésre érkezik kedden Zalaegerszegre a Kaposvári Csiky Gergely Színház egyik társulata. A Csínom Palkó című történelmi operettet adják elő 16-án és 11-én.* Országos Jubileumi fotókiállítás nyílt az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása 25. évfordulójának tiszteletére a Debreceni Déri Múzeumban. Két hangversenyen lép fel ma, a MMK közönsége előtt Hacki Tamás füttyművész és az Ex Antiquis együttes. Délelőtt tízkor a fiatalok részére, este hattől pedig a filharmóniai bérleteseknek adnak koncertet. "i^V Több lengyel színház tűzte műsorra a napokban Thurnó Gábor Az ördög ügyvédje című drimévét, amely a hazai Színpadokon — és könyvelakban — már jelentős sikert aratott.• John Lennon és Toko Ona — pop-art opera főszereplőit A londoni Szent Pál székesegyházban tervezik bemutatni azt a zeneművet, amelyben a Beatles-gitáros és felesége alakítja a főszerepeket. * Kun Zsuzsa és Seregi László vette át Párizsban a napokban az Arany Csillagot, amellyel az Operaház baletttársulatának szereplését jutalmazta a VII. Nemzetközi Balettfesztivál zsűrije A táncosnő egyébként a kritikusok különdíját is elnyerte. * Ha hallod a harangokat címmel jugoszláv partizánfilmet mutatnak be csütörtökpénteken az egerszegi Ady Filmszínházban, a nagykanizsai Béke, moziban pedig ugyanekkor Gyöngyössy Imre rendező Virágvasárnapi című, tanácsköztársasági témájú alkotását láthatják a nézők. A hét utolsó napjain a két mozifilmet cserél.