Zalai Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

It Vt­TA Sirokkó — avagy milyen szelek fújnak? Wtl­yde nemrmképp. És viharosak se, bár a sirokkó köz­­t iwhi­ egy viharos árét neve. Mindössze egy ids Légin oz­­gte észthető. Nem olyan, ami a vihart előzi meg; kiful­ladt viharok nyomában kad ilyen enyhe fuvalom. 1. A bennfentesek, arcik minden új fűmet még színre fél­­m»»is munkakópia-állapotban látnak a filmgyár házi vetí­tőében, a Sirokkó több mint fél évvel ezelőtti megtekintse «VB vagy vállvonogatások kíséretében emlegették Jancsó I­mjét, vagy úgy vélték, megint egy olyan Jancsó-filon, amellyel van”, nem fogják simán bemutatni, mert „alaposan beolvas”. Azon túl, hogy sem a vál Ivanova tóikkal, s­m az ellen druk­kerekkel nem látnám szívesen egy táborban Jancsót, sem a celhilordért nem kár, amit erre a filmre elhasználtak, sem e pedig igéz” nincs körülötte. Ami bej ezzel a filmmel egyál­talán van, az mindössze annyi, hogy nem jó film. Soit. com film 2. Egy nagyon is határozott profilú filmrendezőt — akárcsak úgy a maga hangján megszólaló költőt — nehéz, sőt koc- Icánatra egyetlen alkotás (illetve kötet) után megítélni. Ján­osé amje idején, a Szegénylefrénye Mned jól indult. De — merjük végre kimondani — a folytatás nem ezen a szinten történt. Mi volt a baj? Az talán, hogy Jancsó lényegében az éles siker, az Oldás és kötés óta ugyanazt mondja? Nem. Ami számára a fő probléma, az századunk valóban egyik fő problémája, nevezetesen a hatalom és erkölcs konfliktusa, illetve az a nem új, de mindig előbukkanó, némiképp ma­chiavellista kérdés, hogy vajon lehet-e jó célokért rossz esz­­kö­zcikkel küzdeni, vagy hogy a rossz eszközök elronthatják-e magát a célt­ is? Az se volt baj, hogy az emberi félelem mechanizmusát nyomozta, mint fordul saját negatívumába egy jellem a terror nyomása alatt. Valós etikai problémák ezek, senki ama tagadja. Művészi alkotássá transzponálva Stet, minden azon múlik, milyen közegben jelennek meg sn­k a problémák, ki, vagy kik hordozzák őket, egyáltalán, hogyan tend fel konkrétan a művész a kérdést, és adlyen traanilalm­i töltést, tartalmat ad a konfliktusoknak? 3. A fmal-Wte modellt, amely a Jatonei a Leegénylegénpunk­e jelent meg, még eltű­ttük, bár már ott is zavart némi­képp a konfliktus elvontsága. Ezt a tárgyi világ érezhető konkretizálása mégis ellensúlyozta. A Csillagosok, katonák­ig é­rtelem már csaknem egyenlőségjel került fehérek és vörösök közé, a a konfliktus lényegében bármely erkölcs és bármely hatalom konfliktusává absztrahálódott ha a mi reflekyüik még a nekünk kedvező oldalra billentették is a Büdkyt .Nyugati kritikák viszont épp az ellenkezőjét ol­­vasták ki a filmből, nem véletlenül: ez az olvasat is benne volt.) A Csend és kiáltás lényegében nem volt más, mint az eáfed filmek „jancsóizmusainak” ismétlése, még tovább mé­­leltae a szakadékot a reális társadalmi konfliktusok és » «neve kitalálta egyre absztrahálódó modell közöb­t jött a fényes szelek, a magyar filmművészetben páratlan méretű és hevességei vitát kiváltva Itt a modell már teljesen­­ bé­nán demonstrált. A minél közelebb került Janeau a mához, iárvál világosabban kiderült közömbössége (vagy táji*­inist­k­raága?) az adott konfliktusok osztálytartalma Iránti. Most pedig itt ez a film, a Sirokkó, amelynél mér rég nem ama van­­6, hogy er­ofiles-e a hatalom. Jól él-e ere­jével, adottságaival, hiszen Itt valamiféle sejtelmes de min­denképpen fasisztoid szervezetek sejtelmes, de szadista tag­jai sejtelmes okokból eltesznek láb alól egy sejtelmes em­bert, aki gyilkos (vagy forradalmár? nem­ derül ), mert a Kaarze számára is közömbös­ és áld valamiféle rácból hős, de ezt nem mindenki hiszi el róla, s­őt magát sereg érdekli. A fényes szelek esetében még lehetett vitatkozni: kaptunk annyi tartalmi információ-mennyiséget, amely egyáltalán se­ggeit megfejteni Jancsó paraboláit, ha ki is derült, hogy essek rosszul felállított parabolák. Itt már égési egyszerűen nem „jön le” annyi információ a vászonról, ami elegendő lehetne a kód­rendszer megfejtéséhez, márpedig enélkül az egész film olyan titkosírás marad, amelynek kulcsát csak majda a rendező tudja (ha tudja). Ez esetben azonban en­gem már nem is érdekel a megfejtés. Ez már magán­beszéd, magánhasználatra. A film hőseinek sorsa teljesen közöm­bös, mert alapvető dolgokba sem avatnak be sorsukat il­letően. Ez az egyik. A másik pedig: érdektelen a film azért ies, mert semmi újat nem hoz Jancsó korábbi műveihez viszo­nyítva, még formai szempontból sem, hacsak azt nem említ­jük, hogy itt már minden valóságos koreográfiává válik: a r­.-repluk bábszerű mozgatása, ténfergése, menetelése, rohan- Lt­.szája, a kamera bolyongása. S végül a harmadik: ha a film kevésbé lenne is „magán­­beszéd”, s kevésbé uralkodnának is el rajta a formai bra­vúrok, még mindig komoly ellenvetéseink tennének az áb­­ff­­iolt „hősök” és az ábrázolt világ műneműségét illetően. Mart bár a főhős, Marko, aki valamelyest rokonszenvessé válik, végül is áldozat lesz, itt szó sincs valamiféle pozitív «».-reprói: « éppoly anarchista gazfickó, mint akik elteszik láb alól. Ez az egész konstruált világ dehumanizált és vtea­­s»«taszító, aki ennyire közömbös filmje konfliktusainak er­kölcsi tartalma iránt, a« mindenképp helytelen irányt» ha­lad. A Sirokkó­ból bizony nem jó szelek fújnak, s ezt tare­­ken id tall mondani, leginkább éppen Jancsó érdekében, ahol tagadhatatlanul egyik nagy értéke a magyar filmművánce- nek, de mert már talán G­la ráébred, hogy asákutcába vitte saját magát (Dicséretesnek egyáltalán nem mondható, hogy tat­ai kritika egy remének asszisztálása mellett tartal « - \jm r _ ácot T^ataBttT*aUlTTraH "fl­tta.* Utol­­yenfajta — de azért a saját asflvénal törvényein tatai megálló — avantgárd* filmekéi Mertue»­dm­érni enalatt tatákt néhány francia újhullámon, de saját tavuk iirtndna ■kataraháláaen átsugárzott, mert tanfUktüffligt nana loaa- ekben állították elő, ha a végsőkig elvonattantatták rá A Szegénylegények még követendő példa volt, az Egyesado légkörével, félelmetesen kidolgozott pszichológiájával, ná­lunk revelációként ható formanyelvével. A Sirokkó már saj­nos ellenpélda l est és így ne. Semmi kétség. Jancsó tehetsége képes a megújulásra. De egyetlen módon, ha nem az eddigieket kívánja folytatni, hanem teljesen újat kezd, anélkül, hogy közismert erényei­ről lemondana, de anélkül is, hogy, tűrje saját tévedéseinek is modorosságainak eluralkodását önmagán. ZALAI HÍRLAP 1­9 9V-fa kapcsán Pénteken új üzlettel gazda­godott a megyeszékhely. Ez az üzlet azonban különbözik a boltok fogalomkörébe tartozó létesítményektől. Olyan bolt, amely szerepet játszhat — remélhetően vállal is — nem csupán üzletként, hanem kul­turális létesítményként is a város életében. A Képcsarnok Vállalat, új bemutató­terméről van szó, s ilyen szerepet is szántak neki: az évi egymillió forintos ter­vezett forgalom lebonyolítása mellett (vagy ezzel párhuza­mosan) a város kulturális éle­tét befolyásoló tényezőként is számolunk vele. Annál is in­kább, mert az üzletkötés mel­lett kiállítások céljaira is meg­felel a létesítmény, s helyet is kapnak itt fővárosi és majd helyi képzőművészek egya­ránt . Szólni kell magáról a most megnyitott helyiségről. A rep­rezentatív kivitelezésű üzlet belső berendezése Dús László­­né lakberendező iparművész tervei alapján készült. Rend­kívül ízlésesen, nagy hozzáér­tésről tanúskodva. Találkozik a megjelenési forma az üzlet feladatával, amely nem a ke­reskedelmi tevékenységet te­szi az első helyre, hanem a bemutatást, a szép megszeret­tetését, az ízlésnevelést. ★ * Mint Szelestey L László, az A hóét vezetője elmondotta, há­romszázezer forint értékű áru­készlettel nyitottak, s ezt az értéket a jövőben is tartani fogják. A ltat kizárólag zsű­rizett alkotásokat hoz forga­lomba, olyan műveket — gra­fikai alkotásokból is —, ame­lyek kis szériában készültek. Az ízlésesen berendezett üz­letben a festményeken, grafi­kákon, kisplasztikákon kívül iparművészeti alkotások — kerámiák, üvegtárgyak, ötvös­munkák, bútorszövetek, lakás­textilek, kisbútorok — is kap­hatók. Az új tudat megnyitásával Zala megye sajátosan előkelő helyzetbe került Egyetlen me­gyéje az országnak, amelyben a Képcsarnok Vállalatnak két üzlete dolgozik: Zalaegersze­gen és Nagykanizsán. Ez a tény önmagában is következ­tetni enged arra, hogy me­gyénk előnyösebb helyzetbe k­erült ilyen szem­pontból az or­szág többi me­gyéjénél Az a lehetőség, ame­lyet a két város bemutató-terme kínál, bizonyára újabb lendületet ad a megye szé­pen fejlődő kép­zőművészeti éle­tének is, hisz ki­állítások formá­jában is gyakrab­ban találkozhat­nak a művészek a közönséggel. Végüől szót ade­mél, hogy az új létesítmény a me­gyeszékhely rep­rezentatív épüle­tében, a városi tanács új székhá­zában kapott he­lyet. Hangulatos sarok a Kénzsarnok zalaegerszegi bemutató­termében. (Kiss Ferenc felvétele) Egy kocka a Virágvasárnap etető lombatladából. A szentpéteruri értelmiségié!­ (Folytatás a 9. oldalról) Tanácstag, szívesen foglal­kozik a sporttal, a sportkör jövőjét illetően nagy tervek foglalkoztatják, de mint or­vos sem elégszik meg csupán a szoros értelemben vett gyó­gyító munkával. A községbe helyezése után az első termelőszövetkezeti közgyűlésre nem hívta senki. Nem is várt a hívásra, de el­ment . Miért? Elmenni egyszerűbb volt, mint a kérdésre válaszolni.. Úgy érzi hogy ever falusi or­vosnak mindenütt ott a helye ahol a község népe van. Köz­gyűlésen, kultúrtvázban. Lab­darugó mérkőzésen .. Azt mondják róla, nem mú­lik el egyetlen tanácsülés sem­, hogy ő ne szólalna fel. — Nem fárad bele? — Attól ne féljenek. Én sem félek ... Valami csak visszajön belőle. Olyan ez, mint a hasonlat, amit mon­dok. Ha tízszer mondom el a szülőknek, hogy ha a gyerek beteg, lázas, akkor ne a csuk­lójára tegyenek borogatást hanem a mellkasára, s hogy a terhes asszony lehetőleg ne zsákoljon. — Aki már tized­­del hallja, megjegyzi és talán igazat ad nekem. Ilyenfajta türelem kell a közéleti tevé­kenységhez is. S erre én min­dig szakítok időt. ...Egy vélemény. Ezzel minden bizonnyal megegyezik mindazoké, akik nem sajnál­ják az időt, a fáradságot amelyet a közösség érdekében,­ a közéleti tevékenység során fejtenek ki. Valahol itt van a titka annak, hogy Szentpéter­­úron az emberek hangulata jó, hogy józanul tisztán látva ítélnek meg fontos helyi és országos dolgokat, hogy a közélet mozgatóinak — az ér­telmiségieknek — a vélemé­nye nem marad pusztába ki­áltott szó. Buni Géza Mon Pierre A lénytől kapta, tat nagyon me-A vetett Szépen megmunkált vn- Mtagoe Mi műremek volt A bőrdteo­­mftvta minden tudását beleadta az ta­tám­ magyart a mintákba, fin fűzte M a tatamit a karikára, legníveneb­­ba nem ta hordta tan magával, el­tette volna emlékei tata. — Am akarom, hogy m­tm­eg adtad tagyna — mondta a lány, amikor át­adta a kulcstartót, s Gábor szót foga­dott. Vigyázott te rá, mint a szeme vi­lágára S még te a Mtetamditeta megvált az emléktől. A lány döbbenten nátatt rá, a 6 noe­­a lá mázta napon találkoztam a Bunte zábttrt Péterrel. Ismered őt, sokat me­séltem róla. A legjobb barátom volt, talán, ha a bátyám megy ki ötvenhat­ban, nem hiányzik annyira, mint ő. Együtt voltunk a gyerekcsínyekben, együtt kaptuk a büntetéseket, együtt mentünk először randevúm. Akkor ti­zenhat évetek voltunk. A következő évben timend. Sokáig nem hallottam róla, keveset nem írt, sem nekem, sem a szüleinek. Négy éve adott életjelt magáról. Olyan hangneme volt a levélnek, mintha egy tegnap be­fejezett beszélgetést folytatott volna. Ina, hogy beszélt azokkal, akik jártak itthon, örül, hogy minden rendben van, s hogy szívesen látna kint Párizsban. Jön nem megyek egyelőre öregem, — — írt« —, mert annyira nem vitte meg fal az isten a dolgom, hogy rászánhas­sam magam. Hízz legalább egy Citro­ennel kellene hazatérnem látogatóba, itt általában azt taináljuk az ötvenha-A négy év alatt több levelet váltot­tunk Arról, hogy mi a foglalkozása, semmit nem tudtam meg a leveleiből, de annyira könnyed és vidám hangnak voltak hogy arra engedtek következ­tetni, biztosan jól megy a sora. Kapóra jött hét a párizs-verta­mi IBUSZ út. Nos Péter, az­t ahogy a tiz nap­oltat mindenki emlegette, Pierre semmit nem változott. Ugyanaz a kedves, vidám fickó, aki volt, talán egy kicsit keser­­nyésebb a humora. A csoportvezető át­engedett a csoporttól, egész idő elem együtt voltam Péterrel. — Egy kis lakást bérel a Quartier Latinben. Egy „stúdió”-t, így nevezi. Legénylakás, az összes szükséges ké­nyelemmel. A lányok az utcán mind ismerik. Nekik csak „mon Pierre”, el­tűnt már a neve mellől a „le hongrois”, a magyar. Befogadták Péter állandóan velem lógott, dolgozni urna láttam, pénze mindig volt. Nem 1969. december 10 A kulturális élet hírei Kopler Lajos, a zalaeger­szegi városi tanács vb elnök­helyettese ma­ délelőtt 11 órakor nyitja meg a zalai származású Udvardy Ignác festőművész emlékkiállítását a Megyei Művelődési Köz­pontban. A tárlat december 23-ig tekinthető meg. • Chopin-hangversenyt, len­gyel felszabadulási rendezvé­nyeket tartott a fővárosi Len­gyel Kultúra a közelmúlt­ban. Jövőre Varsói Napokat és Lenin Lengyelországban címmel egy emlékkiállítást rendeznek, sőt meghívták Stanislaw Mikulskit, a Koc­kázat című tv-sorozat sztár­ját is.* Hincz Gyula többek között Vietnamban készített grafi­káit és rézkarcait is bemutat­ja azon a kiállításon, amely ma nyílik Hajdúszoboszlón. • Az Olegális Kommunista Párt a Horthy-korban címmel tart előadást pénteken, a MMK 147-es termében Kéner Jolán, az MSZMP Zala me­gyei oktatási igazgatóságának tanszékvezetője.• Kétnapos vendégszereplés­re érkezik kedden Zalaeger­szegre a Kaposvári Csiky Gergely Színház egyik társu­lata. A Csínom Palkó című történelmi operettet adják elő 16-án és 11-én.* Országos Jubileumi fotóki­állítás nyílt az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideigle­nes Nemzeti Kormány meg­alakulása 25. évfordulójának tiszteletére a Debreceni Déri Múzeumban. Két hangversenyen lép fel ma, a MMK közönsége előtt Hacki Tamás füttyművész és az­ Ex Antiquis együttes. Dél­előtt tízkor a fiatalok részé­re, este hattől pedig a filhar­móniai bérleteseknek adnak koncertet. "i^V Több lengyel színház tűzte műsorra a napokban Thurnó Gábor Az ördög ügyvédje cí­mű dri­mévét, amely a hazai Színpadokon — és könyve­lak­ban —­­ már jelentős sikert aratott.• John Lennon és Toko Ona — pop-art opera főszereplőit A londoni Szent Pál székes­­egyházban tervezik bemutatni azt a zeneművet, amelyben a Beatles-gitáros és felesége alakítja a főszerepeket. * Kun Zsuzsa és Seregi Lász­ló vette át Párizsban a na­pokban az Arany Csillagot, amellyel az Operaház balett­társulatának szereplését ju­talmazta a VII. Nemzetközi Balettfesztivál zsűrije A tán­cosnő egyébként a kritikusok különdíját is elnyerte. * Ha hallod a harangokat címmel jugoszláv partizánfil­met mutatnak be csütörtök­­pénteken az egerszegi Ady Filmszínházban, a nagykani­zsai Béke, moziban pedig ugyanekkor Gyöngyössy Imre rendező Virágvasárnapi című, tanácsköztársasági témájú al­kotását láthatják a nézők. A hét utolsó napjain a két mozi­filmet cserél.

Next