Zalai Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
_______ Megnyílt országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. A nemzetközi, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több alumínium-1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a 10 000 darabot, és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbusz-exportőrjévé fejlődik. Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmánystruktúrát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST-országok öszszefogásával a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a résztvevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 100 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területéig. Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyagiparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelő kapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének többmilliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. A szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetésszerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kiváltjuk növelni a terméshozamokat. A kenyérgabonakérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesztésének fejlesztése került. Gyors ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvonalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A IV. ötéves tervben útépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forintot irányzunk elő. A javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyag töltőállomások hálózatának bővítésére, a terv a vállalati pénzeszközök kiegészítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. 2500 új tanterem Megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gazdasági erőforrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevően fejlődjünk. Befejezzük a jászágói 500 kw-os rövidhullámú rádióadó építését sem áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán körülbelül 70 százalékkal növekszik a félgyártmányok termelése. Tovább fejlődik akedvezőbben értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. Új URH-adók létesülnek a rádióműsorok vételi lehetőségeinek javítására, valamint önálló URH-műsor sugárzására. Megkezdjük a második, színes vételt is biztosító televízió-műsor sugárzását. Jelentősen, mintegy 250 ezer állomással bővítjük a telefonhálózatot. • Az infrastruktúra fejlesztése terén viágszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kormányunk a IV. ötéves tervben is Népgazdaságunk viszonylag kis mérete és hazai nyersanyagbázisunk korlátozottsága mellett erőfeszítéseinket szükségszerűen koncentrálnunk kell. Ezért szorosabban kell bekapcsolódnunk a nemzetközi gazdasági életbe, tovább erősítve együttműködésünket a szocialista országokkal, de bővíteni törekszünk áruforgalmunkat a nem szocialista országokkal is. A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagyjelentőségű kormányszintű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanyagellátásunk több problémáját hosszabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjetunióval például együttműködünk egyes fontos nyersanyagok kitermelésében, a Bolgár Népköztársasággal megállapodtunk a szódagyári beruházásban való részvételről, a Lengyel Népköztársasággal kénszállításokra vonatkozó megállapodás született. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST-országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg népgazdaságunk beruházási teljesítőképességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunknak fokozott figyelmet fordít erre a területre, és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítésekre. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú kitatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 6600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek, milyen fontos érdeke fűződik ahhoz — és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű —, hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Különösen három irányban kell fokozni erőfeszítéseinket: — A beruházási tevékenységben a tervek alakulását a kivitelező képesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalúra kell emelnünk. — A beruházási erőforrások megoszlásában ■ a tervezett arányváltoztatásokat következetesen kell érvényesítenünk Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben — Szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik. — Következetesebben szerezzünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak. Koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitások gyorsabban fejlődjenek. A IV. ötéves tervben életszínvonalpolitikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon, a szociálisegészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismereteik elsajátítására és a pihenésre, az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrekciót hajtunk végre, és tovább növeljük a családi pótlék összegét. Emellett a bér- és árpolitika útján — feltételezve a munka hatékonyságának előirányzott javulását — garantáltan biztosítani kívánjuk, hogy a reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben emelkedjenek. Ami a fogyasztói árpolitikát illeti, alapvető követelménynek az árstabilitás biztosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdasági realitással, hogy a fogyasztói árrendszer és az árarányok nem merevíthetők meg hosszú időszakra, és azokat a ráfordítás alakulása, a társadalmi megítélés, valmint a kereslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korszerűsíteni kell. Lesznek áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sértheti a tervben előirányzott reáljövedelem és reálbér növekedést. A tervidőszakban tovább folytatódik az ipar területi koncentrációjának és a nagyobb ipari centrumok kiemelt fejlesztése. A nagyberuházások, a központi fejlesztési programok és a vállalati saját forrásból történő beruházások eredményeként fokozódik az egyes körzetek ágazati specializációja. Tovább folytatódik az urbanizáció és a városok lélekszáma, számításaink szerint mintegy 260—280 ezerrel nő. Legdinamikusabban az a 9 vidéki város fejlődik — Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok —, amely egyben az iparfejlesztés nagyobb vonzási centruma is. Ezen túl azonban számos más városunk is szépen fog fejlődni. Mintegy 30 település városiasodását gyorsítjuk, kifejlesztve arányosan elhelyezett kis- és középvárosok hálózatát. A tervidőszakban tovább folytatjuk az egyes kiemelt idegenforgalmi és üdülőterületek fejlesztését. Különösen a Balaton és a Velencei tó környékének fejlődése gyorsul meg. A lakosság életkörülményeinek területi alakulását a termelőerők területi változásának eredményeként kialakuló foglalkoztatási helyzet és a jövedelempolitikai célok, továbbá a lakossági infrastrukturális ellátás területi fejlődése határozza meg. Ennek eredményeként a lakás-kommunális ellátásban számottevően csökkenni fognak a területi különbségek és az egészségügyiszociális, valamint kulturális ellátás terén is mérséklődnek a területi színvonalkülönbségek. A IV. ötéves terv területfejlesztési céljai alapján reális az a várakozás, hogy 1975 körül országunk egyik területét sem jellemzi majd kirívó elmaradottság sem a jövedelmi viszonyokban, sem a foglalkoztatásban, és ennek alapján fokozatosan rátérhetünk a területi fejlesztés további nagyjelentőségű feladatainak megvalósítására , a falusi és a városi életkörülményekben még meglevő lényeges különbségek megszüntetésére, a vállalatoknak a távlati, érdekeket is szem előtt tartó gondolkodását a szabályozó rendszer lényegbevágó gyakoribb változtatása ne gátolja. Tervgazdaságunk fő jellemzője változatlanul az, hogy gazdasági életünket a népgazdasági terv alapján, az abban rögzített gazdaságpolitikának megfelelően irányítjuk. Fontosnak tartjuk,hogy a vállalataink és tanácsaink, élve a számukra biztosított önállósággal, tervszerűen gazdáit kódjának, s vállalati és tanácsi szinten is magasabb színvonalú tervezés bontakozzék ki. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a tanácsok és a vállalatok a tervtörvény elfogadását követően a terv célkitűzéseinek és a gazdasági szabályozóknak a figyelembe vételével készítsék el középtávú terveiket. Szocialista társadalmimkg erősítésének, a jólét további növekedésének a gazdasági fejlődés az alapja. Az ötéves terv gazdaságpolitikai céljait akkor teljesítjük sikeresen, ha a megkezdett úton járva, töretlenül fejlesztjük gazdaságunkat. További sikereink legfőbb záloga pártunk politikája, dolgozó , népünk bizalma e politika iránt, amelyet őszintén magáénak érez. . Kormányunk azzal a meggyőződéssel terjeszti szocialista társadalmunk építésének IV. ötéves programját az országgyűlés, dolgozó népünk elé, hogy az találkozik társadalmunk egyetértésével és elnyeri támogatását. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk annak tudatában kezdhet hozzá az alkotás újabb, nagy feladataihoz, hogy azok valóraváltásával népünk jobb és boldogabb jövőjét, a szocialista társadalom ügyét szolgálja. Párdi Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. Dr. Bodnár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel ezután majd megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Elsőnek Győri Imre, Csongrád megye képviselője emelkedett szólásra. Az ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. A délutáni vitában felszólalt Gáczi Miklós (Miskolci Báli Zoltán (Tolna megyei, Csikesz Józsefné (Budapest), Gergely Lajos (Pécs), Kerkay Andorné (Fejér megye), Geró Ernő (Budapest) képviselő. * Ezután szünet következett. A szünet után Vass Istvánné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Nagyarányú fejlődés előtt a gépipar, az építőipar, a könnyűipar és a mezőgazdaság Ötszázmilliárd forint beruházásokra Emelkedik a nyugdíj és a családi pótlék A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül.. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25—27 százalékban a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzett ég, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követelménynek az érvényesítése mellett életszínvonalpolitikánknak továbbra is fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jövedelemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartásához ZALAI HÍRLAP Sikereink legfőbb záloga pártunk politikája Meggyőződésünk, hogy a tervjavaslatreálisan megítélt gazdasági valóságra épül, s benne megfelelően jut kifejezésre népgazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszának lényege és sajátossága, ötéves tervünk realitása szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy kölcsönösen egyeztetjük és egyre magasabb színvonalon hangoljuk össze gazdaságfejlesztési terveinket a KGST országaival. Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy tervkonzultációs tárgyalásaink az országok többségével befejeződtek, vagy közvetlen befejezés előtt állnak. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági kapcsolataink erősítése ötéves tervünk realitásának legfontosabb biztosítéka. A IV. ötéves tervről szóló törvényjavaslat új vonása, hogy nemcsak a terv célkitűzéseit, a megvalósítandó feladatokat tartalmazza, hanem a terv végrehajtását megalapozó szabályozó rendszer lényeges alapelveit is. A terv elfogadásával tehát tervtörvény, a legmagasabb szintű jogszabály fogja az irányítás közvetlen és közvetett közgazdasági szabályozó eszközeinek lényegét, az ár-, pénzügyi-, hitel bérpolitika, valamint a külkereskedelmi szabályozás alapelveit, a területi fejlesztés fő szabályozó eszközeit rögzíteni Az elmúlt két évben az éves tervek és a teljesítés egybevetése is azt mutatja, hogy népgazdaságunk tervszerűen fejlődött. A közgazdasági szabályozás hatékonynak mutatkozott a gyakorlatban és a szabályozó rendszer egészében jól szolgálta a fejlődés tervszerűségét. Ezért az 1968-ban életbe léptetett szabályozók rendszerén elvi jellegű módosítás nem történik. Úgy véljük, hogy azok alapjában biztosították a gazdaság tervszerű fejlődését és igen fontos az is, hogy A miniszter utalt arra, hogy a termelés hatékonyságának erőteljes növelése a népgazdaság valamennyi ágában megköveteli a műszaki-technikai színvonal általános emelését, korszerűsítését. Ebben nagy feladatokat kell megoldania a kohó- és gépiparnak, amelynek munkáját közvetlenül, vagy közvetve a törvényjavaslat valamennyi fejezete érinti. Különösen nagyok kötelezettségei az életszínvonal-politika realizálásában: a következő öt évre a közfogyasztási cikkek termelésének 60—65 százalékos emelését, aminőség javítását, a választék bővítését tervezik Ezután a miniszter a szocialista országok közötti műszaki,tudományos együttműködés, termelési kooperáció, gazdasági integráció kibontakoztatásának jelentőségét hangsúlyozta, s hozzáfűzte, hogy a kölcsönös előnyök alapján az együttműködést más országokkal is fejleszteni kívánjuk. A továbbiakban gépiparunk versenyképességének kérdéseit taglalta, s utalt arra, hogy a fejlett ipari országokhoz képest túlzottan drága alapanyagokat dolgoz fel a magyar gépipar. Az alapanyagok árát növelik kohászatunk kis méretei, illetve ami ezzel jár, a magas kohászati önköltség. Szükségszerű tehát, hogy a nyersvas-, a nyersacél- és a bugagyártásban nemzetközi együttműködést építsünk ki a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Hazai nyersvas- és acélgyártó műveinket a berendezések intenzifikálásával, műszaki fejlesztésével, korszerűsítéssel kell magasabb színvonalra emelni. Részletesen szólt a gépipar vidéki ipartelepítéséről. A miniszter befejezésül a munka- és üzemszervezés színvonalának emelésére, a munkahelyi légkör javítására, a belső tartalékok feltárására és hasznosítására, a munkafegyelem megszilárdításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, mindennek lényeges feltétele a vezetés színvonalának további emelése. Az országgyűlés első munkanapján felszólalt még Mocsár Sándor (Hajdú-Bihar megye), Benke Lajosné (Ferj megye), Varga Károly(Somogy megye), és Tamás János (Komárom megye) országgyűűllési képviselő. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettek a népgazdaság negyedik éves tervének vitájával aoatatja munkáját. " Továbbfejlődésünk lényeges feltétele a munkahelyi vezetés színvonalának emelési Dr. Horgos Gyula beszéde 1970. október .