Zalai Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

4­t Filmszínházaink film­MŰSORA Zalaegerszeg, Ady Filmszínház: 29— 1. Felszabadítás I—II. (Dupla helyárral). 2—4. Ero­­tissimo. 6 és 8 órai előadáso­kon. 2—4. Dr. Lyn kettős éle­te. 4 órai előadásokon. Mati­né: 1: A lord és bandája. Nagykanizsa, Béke Filmszínház: 29— 1. Erotissimo. 6 és 8 órai előadásokon. 29—1. Mágnás Miska: 4 órai előadásokon. 2—4. Fehér robbantás. Mati­né: 1. Juan kalandjai. Nagykanizsa, Szabadság Filmszínház: 30— 1. Banditák hálójában. 2—4. Elkésett virágok. Ma­tiné: 1. Az örökös. Andráshida: 29. Elza, a vadon szülötte. 2. Háború és Béke II. Bázakerettye: 31. Dzsamil szerelme. 3. Az Angyal vérbosszúja. Gellénháza: 1. Dzsamila szerelme. 4. Az Angyal vérbosszúja. Gelse: 31. Csak egy telefon. 3. Ta­vasz az Oderán. Zalaszentbalázs: 1. Csak egy telefon. 4. Ta­vasz az Oderán. Hahót: 31. Két jegy a délutáni elő­adásra. 3. Csak egy telefon. Söjtör: 1. Két jegy a délutáni elő­adásra. 4. Csak egy telefon. Lenti: 30— 1. Befejezetlenül (fél hetyárral). 2—4. Mérnök ve­szélyes küldetésben. Matiné: 1. Lövés a ködben. Letenye: 31— 1. Elkésett virágok. 3—4. Banditák hálójában. Matiné: 1. Granada addio. Lovászi: 29. Az Angyal vérbosszúja. 1. Harc a banditákkal. Csesztreg: 30. Mérnök veszélyes külde­tésben. 2. Befejezetlenül (fél helyárral). Rédics: 31. Mérnök veszélyes külde­tésben. 3. Befejezetlenül (fél helyárral). Nova: 1. Mérnök veszélyes külde­tésben. 4. Befejezetlenül (fél helyárral). Páka: 29. Laura szerelme. 1. A P—2 nem jelentkezik. Pacsa: 31. Fehér robbantás. 3. Szép magyar komédia. Pölöske: 1. Fehér robbantás. 4. Szép magyar komédia. Szepetnek: 29. Elkésett virágok. 31—1. Az Angyal vérbosszúja. Tűrje: 29. Arc: 1. Vágta a völgyben. Zalaapáti: 29. Veled Madridban. 1. Arc. Zalakomár, Marx Filmszínház: 31—1. Szép magyar komé­dia. 3. Vágta a völgyben. Zalakomár, Petőfi Filmszínház: 1. Szép magyar komédia. 4. Vágta a völgyben. Zalalövő: 31—1. Dr. Lyn kettős élete. 3—4. Menyasszony kereste­tik. Matiné: 1. Az alvilág professzora. Zalaszentgrót: 30— 1. Csak a halott vála­szolhat. 2—4. Hétszer hét. Mitiné: 1. Találkozás mi­naretben. Forradalmat a konyhában! A tudomány, a technika és a nők egyenjogúsága Társadalmunk elvi alapja magába foglalja a nők teljes egyenjogúságát. Az egyenjogúság kitel­jesítése azonban ugyanúgy gazdasági feltételekhez kötött, mint az egész társadalom élet­­színvonalának általánosan magas színvonala. A munka­­vállalói, a bérezési egyenjogú­ságnál léteznek a leggyakrab­ban konfliktusok. Az a dolgozó nő, aki álta­lában 3—4 órát tölt naponta, munka után, a háztartási teendőkkel, az természetsze­rűen másnap a munkahelyén fáradtabb lesz, mint férfi munkatársa, aki esetleg előző nap a munka befejeztével tüs­tént szellemi, fizikai erejének regenerálásához foghatott. Aki fáradtabb — figyelmetlenebb, több hibát is véthet, munká­ja — mennyiségében, minősé­gében, érthetően elmarad azo­­kétól, akik pihentebbek. Ez az elmaradás pedig — minthogy többnyire objektíve mérhe­tő — a bérezési különbségek alapjává lesz. Aztán: marad-e ideje a háziasszonyoknak es­ténként egy-egy szakkönyvet venni a kezükbe, kivált, na már egy-két gyerek is szapo­rítja gondjukat? Többnyire nem, ebből pedig szakmai tu­dásának megkopása, elavulása következik. A férfiakéhoz ha­sonló teljesítményhez férfia­kéhoz hasonló energia kell, a nők viszont energiájuk nem k is kis részét — otthon, a konyhában kell, hogy elhasz­nálják. F­elszabadítás a konyhai munka alól Itt a szemlélet változását követelni nagyon nehéz, hisz ez a helyzet naponta újrater­meli a nők teljesítőképességé­ről, szaktudásuk színvonaláról alkotott véleményeket. A szemlélet akkor változhat meg, ha a nők ugyanolyan frissen mennek majd a mun­kába, mint a férfiak, amikor majd, munka után ugyanany­­nyi idejük lesz a továbbkép­zésre, önművelésre, mint a fér­fiaknak. A konyhai munka alól kell tehát legalább is részben felszabadítani az asz­­szonyokat ahhoz, hogy a „szép szavak” — a teljes egyenjo­gúság megteremtése — való­­ra váljanak. Nos, a tudományos és tech­nikai forradalom — forradal­mat hozhat a konyhában is Sok jó, olcsó, könnyen kezel­hető háztartási gépet kell gyártani — sokféle feladat­hoz. Jó lenne elérni azt, hogy amikor valamelyik háztartási gépeket gyártó vállalatunk konstruktőre leül tervezni — ne csak üzleti szempontból vegye fontolóra a lehetősége­ket,­­ hanem ennek a társa­dalmi programnak a szellemé­ben is. Akarja segíteni a for­radalmat a konyhában. Per­sze, a gyárnak is meg kell él­nie, amelyik, ugye nem is ke­vés nőnek ad éppen megél­hetést — tehát a kereslet ol­dalát is vizsgálni kell. Ha vi­szont abból indulunk ki, hogy ma már nem tekinthetjük luxus­cikknek a hűtőszek­rényt, a mosógépet, a porszí­vót, akkor például a grill-sü­­tőt, vagy a mosogatógépet miért tartjuk kicsit még min­dig annak. (Mosogatógép nem is kapható például a hazai piacon.) A kereslet az ár függ­vénye is — olcsóbb árral na­gyobb sorozatokat tervezhet­nek a gyárak. Példánknál ma­radva: grill-sütőből, vagy tef­lon-edényekből. Érdemes len­ne fontolóra venni, hogy tár­sadalmi hasznossága folytán, nem lehetne-e a háztartási gépek, felszerelések egész csoportjára OTP hitelakciót elhatározni. A kereslet megszabja a so­rozatnagyságot, emez pedig az árat. A KGST-ben a termelő­berendezések egész körére lét­rejöttek már gyártásszakoso­dási egyezségek, nem kellene-e ezeket fontolóra venni a ház­tartási gépeknél is? Hiszen elég sokszor elhangzik: a ház­tartási gépeket előállító gyá­rak kapacitása nem tud meg­birkózni azzal, hogy mindent gyártson a hazai piacra, s ex­portra is. Ú­j gyártási programokkal Nem lenne haszontalan a nők helyzetének a javításáért keresni az új gyártási progra­mokat az élelmiszeriparban sem. Javítani az ún. konyha­kész ételek választékát, minő­ségét, nem kevésbé a konzer­­vekét. Sokat tehetne a köny­­nyűipar is, pusztán azzal, hogy tökéletesítené, s kiterjesztené a korszerű kikészítési eljárá­sok technológiáját, hogy az inget a 4—5. mosás után se kelljen vasalni, vagy olyan új anyagokat dobna tömegesen a piacra, amelyek eltartóak, szennytaszítók, és soha nem kívánkoznak vasaló alá. A háztartási vegyszeripar gyárt­mányainak nemcsak név- és csomagolásválasztékát kellene bővíteni, hanem a mosó- és tisztítószerek hatékonyság sze­rinti választékát is. Az enzi­mes mosószereknek például nincs párja, ha azokat való­ban jó minőségben állítják elő. Van itt lehetőség, nem is ke­vés, az iparban is, már a gyártmány­tervezőknél , ha a nők helyzetén való javítás dolgát nem csupán a párttit­kár és az vb-elnök feladatá­nak tekintjük. Az ún. szolgáltató ágazat a nők helyzetének szempontjá­ból kulcsszerepet tölt be. A mindennapos porszívózás per­sze ezután is a családok fel­adata lesz, de a havonkénti nagytakarítást vállalhatnák a takarítóvállalatok,­­ ha ezek szélesebb körét szerveznénk meg. Bővíteni kell a gép és ruhaja­vító vállalatok kapacitását, a tisztító vállalatok teljesítőké­pességét. Bőven megtérül Aligha akad valaki is, aki ne értene egyet azzal, hogy a nők felszabadítása a háztartá­si munkák zöme alól ma már lehetséges. Már­pedig, mint ezt az előzőkben láthattuk, a nők munkahelyi egyenjogúsága azon múlik, mennyire tudnak felkészülni naponta a társa­dalmi munkamegosztásban való részvételükre. Ezt a fel­készülést megkönnyíteni —ez tehát az egyik feladat a nők teljes egyenjogúsága érdeké­ben. Ez csak úgy lehetséges, ha a háztartási teendők idő­­szükséglete minimálisra csök­ken, ha bevonul a technikai forradalom a konyhákba is. A tervezőknek, kereskedőknek, építőknek ez adja a konkrét feladatot abban a munkában, amelyet a nők helyzetének ja­vításáért hozott, s mindenki által helyeselt párthatároza­tok­­ általában fogalmaztak meg. Manapság divatos meg­kérdezni: miben térül ez meg? Nos, itt ez esetben abban hogy a „gyengébb nemről” ki­derülhet,­­ nem gyengébb a munkahelyen sem. Gerencsér Ferenc ASZÓDY JÁNOS: A kriminalisztika kalandos története Részletek a szerző Akcióban az Interpol című kötetéből (12.) Légi kalózok A repülőgép a legjobb, a leg­gyorsabb és a legbiztosabb közlekedési eszköz. Megkön­nyíti a kapcsolatot a városok, az országok, a földrészek kö­zött, új korszakot nyit a köz­lekedésben, hiszen valósággal „leszűkíti” a világot. A­­zs égbolt „országútjain” haladó légi járatok összekötik a kon­tinenseket, előmozdítják az idegenforgalom fejlődését, le­hetővé teszik, hogy az embe­rek legyőzzék a távolságokat jobban megismerjék egymást közelebb kerüljenek egymás­hoz. Ha azonban a krimina­lisztika szempontjából tekint­jük a dolgokat, meg kell álla­pítanunk, hogy a repülőgép a nemzetközi gon­d­tevők szá­mára is komoly lehetőségeket nyújt a cselekvéshez és a me­neküléshez. A légi járatok minden tilalomtól mentesen nyitva állanak a bűnözők előtt. Az egyetlen feltétel, hogy megfizessék a repülője­gyet, külföldi út esetén peon­ érvényes útlevelet mutassanak fel. Nincs messze már a szu­perszonikus repülőgépek kor­szaka, amikor az üzletembe­­­rek (és a bűnözők) 2500 kilo­méteres óránkénti sebességgel utazhatnak majd egyik föld­részről a másikra. A „Con­corde” repülőgép utasa anél­kül, hogy fantaszta lenne, ilyen programot tűzhet maga elé: „Délelőtt átszaladók New Yorkba, este várjatok meg vacsorával.. A könnyű aviatika, a kisebb repülőgépek szintén nagy le­hetőségeket kínálnak a bűnö­zők számára. Kambodzsában 1965-ben olyan pilótákat tar­tóztattak le, akik turistagépe­­ken ópiumot csempésztek, s a dzsungelben szálltak le kis, rögtönzött kifutókra. Hát a he­­likopter? Jelen van mindenütt, ahol a szokásos közlekedési eszközök csődöt mondanak. Is­meretes, hogy ezeknek az óriá­si szitakötőknek, amelyek elég nagy sebességgel repülnek, a le- és felszálláshoz nincs szük­ségük kifutópályára. Alkalma­zásuk előnyeit a rendőrség a gonosztevőknél jóval hama­rabb felfedezte. Egyes orszá­gokban a helikoptereket a for­galom ellenőrzésére használ­ják, főleg olyan napokon, ami­kor a közlekedés erősen zsú­folt. A helikopter lehetővé te­­szi a bűnügyi rendőrség szá­mára, hogy például 100—150 kilométeres távolság esetén rendkívül gyorsan a bűntett színhelyére érkezzék. Egyes szerzők máris úgy véleked­nek, hogy néhány év múlva a nyomozók sürgős kiszállások esetén szív­esebben veszik majd igénybe a helikoptert, mint a gépkocsit. Rablók a levegőben A múlt száz­b­an Anthony Hart Gregson valószínűleg csak szerény tisztviselőcske, vagy esetleg csupán jelenték­telen csirkefogó maradt volna. A repülőgép azonban Gregson­­ban is felébresztete a meggaz­­dagodás vágyát. Heteken, hó­napokon át lelkiismeretesen kerekítgette, csiszolgatta ter­vét. Fiatalember volt, alig 31 éves, s egy ideig a Consolida­ted Discovery Yellowknife ka­nadai részvénytársaságnál dol­gozott. Itt született meg agyá­ban az „üzlet”, amely 50 000 dollár „nyereséget” eredmé­nyezett számára. És elérkezett a nagy nap. A yellowknife-i bánya 1954. jú­lius 3-án ötven kiló aranyat küldött, zsákokba csomagolva, a részvénytársaság repülőgé­pén a legközelebbi repülőtérig. Itt a zsákokat — week-end idejére — a Franchey szállí­tócég páncélszekrényébe zár­ták. Hétfőn reggel a cég egyik tisztviselője, amikor előkészí­tette a zsákokat, hogy tovább küldje őket Ottawa felé, meg­állapította, hogy azok súlya nem egyezik a szállítólevélen feltüntetettel. Amikor hivata­losan felbontották a zsákokat, nemesfém helyett ólomruda­­kat találtak bennük. A Fran­chey páncélszekrénye sértetlen volt, hasonlóképpen az épület bejárati ajtói is. Logikusan adódott a következtetés: az aranyat nem itt lopták el, ha­nem valószínűleg a Yellowkni­­fe-ból felszállt gépen három utas tartózkodott. Kettőt kö­zülük hamarosan megtaláltak, kihallgattak, s fel is mentették a gyanú alól. A harmadik utas Gregson volt, ő azonban nyom­talanul eltűnt. A Yellowknife-ban tartott vizsgálat során a kanadai rendőrség megtudta, hogy 1954. június 18-án Gregson 50 kilo­gramm ólomrudat vásárolt a helybeli Negus bányától. Rá­akadtak továbbá egy csónak­ra, amelyet Gregson több al­kalommal használt. A csónak fenekén egy darab vásznat ta­­láltak ugyanabból az anyagból, amelybe a Gregson által vásá­rolt ólomrudakat csomagolták. Tehát egy csónak, egy darab vászon és annak a férfinak a személy­leírása, aki súlyos bő­röndökkel megrakodva szállt fel az autóbuszra a repülőtér közelében. Túl kevés ahhoz, hogy Gregsont a kanadai rendőrség saját eszközeivel felkutathassa, így aztán min­den ismertetőjelét, tehát ujj­lenyomatait is, elküldték Pá­rizsba, az Interpolhoz. (Folytatjuk.) ZALAI HÍRLAP 1970. október 28. Pedagógiai munkabizottság alakult Nagykanizsán A napokban Nagykanizsán és a nagykanizsai járásban létrehozták a Hazafias Nép­front egyik albizottságát, a pedagógiai munkabizottságot. Páti Jenőné, a megyei nő fele­lős tájékoztatójában elmond­ta, hogy mi tette szüségessé ez új keret létrehozását, hi­szen pedagógiai bizottság ed­dig is működött. A jelenlegi bizottság fő célja, hogy a csa­lád egésze és a társadalom mind szélesebb rétegei vegyék ki részüket az óvoda, az isko­la és a család kapcsolatának szorosabbá tételét szolgáló fel­adatokból. Azáltal, hogy a pe­dagógiai bizottság a népfront albizottsága lett, lehetővé vált, sőt követelmény, hogy a fel­adattal ne csupán a nők fog­lalkozzanak, mint eddig, ha­nem kapcsolódjanak bele a férfiak, illetve a család egé­sze is. A Páti Jenőné által adott útmutatás, s az ennek alap­ján közösen létrehozandó munkaterv­ egységes kiindu­lást biztosít a szülői munka­­közösség tevékenységének. Már mindjárt az alakuló ülésen szó esett a városi, il­letve a járási pedagógiai bi­zottság legfontosabb felada­tairól, sőt konkrét terveiről i. A résztvevők meghatározták a közös­­ óvodák, iskolák, il­letve valamennyi iskolatípus SZM választmányát érintő rendezvények témáit. Ilyen lesz például az V. Nevelésügyi Kongresszus anyagának is­mertetése. A bizottságban résztvevő óvodai, általános is­­­kolai, nevelőotthoni, kollégiu­mi pedagógusok ápolni kíván­ják azokat a hagyományokat, amelyek az elmúlt két évti­zed munkájában kialakultak, s jónak bizonyultak, s hama­rosan elkészítik a sajátos pe­dagógiai feladatoknak megfe­lelő munkaterveiket. A leány­­nevelő otthon részére például patronálókat kérnek fel, pon­tosabban a szülőkkel való kapcsolatot igyekeznek mind jobban megerősíteni. Lényegében jelenlegi legfon­tosabb feladatának azt tartja az újjáalakult pedagógiai bi­zottság, hogy a szülői munka­­közösségi választmányok te­vékenységét az eddigieknél céltudatosabbá, hathatósabbá s nem utolsó sorban önállób­bá tegye. Mindent a megfelelő hőfokon! A szállodai, éttermi, kórházi ételfogyasztás kulturáltabbá tétele érdekében született meg a konstrukció: a kerekeken gördülő, hűtő-fűtő tálalókocsi. A központi konyhán elkészí­tett, kitálalt ételeket a szakács behelyezi a kocsi megfelelő rekeszeibe, ahol azok sem ki­hűlni, nem felmelegedni nem fognak, mivel a fiókos jobb oldali részben 80—85 C fokos hőmérséklet uralkodik, a bal oldali tolóajtós részben pedig alig valamivel fagypont fölötti a hőfok. A melegtartó fiókok­ban 30 tál étel fér el, a szige­telt ajtójú hűtőtérben még en­nél is több edény számára van hely a kihúzható tálcákon. A hűtő- és fűtőagregát a két ellentétes hőmérsékletű táro­lótér között kapott helyet, pa­lackgázzal, vagy elektromos energiával tartható üzemben. Az alumíniumból készült tá­lalókocsi könnyű, stabil, tisz­títása egyszerű.

Next