Zalai Hírlap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

1970. december 1. ZALAI HÍRLAP l*a trónus: a pártszervezet A nőbizottság munkája a csomödén tsz-ben — jókor jött, ha a nőbizott­ságunkról érdeklődik. Éppen a nődolgozók problémáival fog­lalkozunk — fogad Peszleg Ti­bor, a csömödén­ termelőszö­vetkezet párttitkára és bemu­tatja tárgyaló társát, Máté Istvánnét, a tsz nőbizottságá­nak titkárát. Szinte naponta összeülnek egy kis megbeszé­lésre, ami olykor csak néhány percig tart, s a mindennapos munkakapcsolat tartozéka. A pártszervezet és a nőbizottság között szoros az együttműkö­dés. Intézkedések a nők érdekében — Kezdettől fogva patronál­ja a pártszervezet a nőbizott­ságot — mondja a párttit­kár —. Segítjük a munkájuk megszervezését, közreműkö­dünk elképzeléseik megvalósí­tásában. Tegnap tartott veze­tőségi ülésünkön két határo­zatot hoztunk a nődolgozók ér­dekében. A nőbizottság felve­tette, hogy az asszonyok haza­­szállítása a munkahelyekről hosszadalmas, nem mindig szervezett. El akarjuk érni, hogy a munkaidő végére ott álljanak a ponyvás autók, és mindenki időben hazajusson. Otthon ugyanis van még tenni­valójuk bőven. A nőbizottság vezetőségi üléseinek megtar­tása is gondot okozott, mert sok esetben, nem volt mivel hazajutniok. Határozatot hoz­tunk, hogy ilyen alkalmakkor kocsi álljon az asszonyok ren­delkezésére. A legközelebbi tíz vezetőségi ülésen javaslatként előterjesztjük a határozatokat. — Várhatók ellenvetések? — Szövetkezetünkben olyan a szemlélet, hogy a nők hely­zetén igyekszik javítani a ve­zetőség. Az asszonyok becsü­lése megvan, hiszen a gazda­ság munkaerejének többségét ők alkotják. Szorgalmasak, le­het rájuk számítani. A csömödéri tsz-ben éppen ezért látták jónak már két év­vel ezelőtt a nőbizottság létre­hozását. Kaptak az akkori já­rási nőtanács titkár javaslatán és a novai tsz-szel egyidőben a járásban és a megyében el­sőnek alakítottál­ meg a tsz­­nőbizottságot. Szükség van rá — Bebizonyosodott a gyakor­latban, hogy a nőbizottságra szükség van a szövetkezetben — mondja Máténé —. Fekete Pálné, a nőbizottság elnöke képvisel bennünket a vezető­ségben, a termelőszövetkezet alapszabályába bekerült a nő­bizottság is, és mint a többi bizottságot, úgy tartják nyil­ván, várják a munkáját. A csömödéri tsz-ben úgy építették fel a nőbizottságot, hogy a vezetőségi tagok ,az üzemegységekből kerültek ki. Hozzájuk bármilyen gondjuk­kal elmehetnek a közös gazda­ság asszonyai és el is mennek. Feketéné, az elnök különösen határozott asszony, bátran ki­áll társaiért. A vezetőségi ta­gok a szövetkezet különféle intézkedéseiről pontosan tud­ják tájékoztatni az asszonyo­kat, mert ezekből egy-egy írott példány rendelkezésükre áll. A most elkészült új ügyrendet és munkarendet is megkapják, és ismertetik a nődolgozókkal. Van szavuk, képesek mozgósí­tó munkára. A nyáron, a len­betakarításnál a­ szövetkezet vezetői a nőbizottság közre­működését kérték s a lentáb­lán még a családtagok is meg­jelentek. Szép példa aztán a zebeckei apák napja. Olyan vi­dám, hangulatos rendezvényt szerveztek, hogy ma is emle­getik és készülődnek újbóli megrendezésére. Máté Istvánné előveszi a munkatervüket. A program mértéktartó, annyi, amennyit meg is tudnak tenni aznapi munkájuk mellett. Az előadá­sokat a népművelési munka­tervvel összhangban tervezték meg, olyan témakörökkel, amelyek a tsz-ben dolgozókat érdeklik. Vizsgálatokat is vé­geznek többek között a nők téli munkájával az anyagi ér­dekeltségről, az egészségre ár­talmas munkakörökben fog­lalkoztatottságról. — Mi jelenleg a legégetőbb probléma, amin segíteni kell az asszonyoknak? — Az, amiről most tárgyal­tunk, a szállítás — mondja a pártitkár. — És az, hogy a külső üzem­egységekben éles­­asszonyok szá­mára kevesebb a munkalehető­ség, nehezebb teljesíteni az előírt normát — teszi hozzá Máté Istvánné, a nőbizottság titkára. Jól töltik be feladatukat — Az a tapaszt­alatunk, hogy a nőbizottság nálunk jól tölti be a nők érdekvédelmi felada­tát — állapítja meg Peszleg Tibor párttitkár —. Óriási, látványos dolgokat nem tettek, de a hétköznapok kisebb-na­­gyobb problémáival jól foglal­koznak. — A két éve bevált gyakor­latunk szerint dolgozunk, de hogy honnan várjunk irányí­tást, azt nem tudjuk pontosan — veszi át a szót a nőbizott­ság titkára­­. A járási párt­­bizottság nőfelelősével tartjuk a kapcsolatot, de a tsz-szövet­­ség nőbizottságáról a léten kí­vül annyit tudunk, hogy kül­dött egy írásos anyagot. Hiba ez elsősorban azért, mert a tsz-szövetség nőbizott­ságának szoros kontaktust kell teremtenie a közös gazdasá­gokban működő nőbizottságok­kal, másodsorban pedig a csö­­mödériek tapasztalatait fel­használhatnák a többi­ tsz-ben frissen alakult nőbizottságok munkái­hoz is. B. E. Új gép — hulladékból Dél van. Csendes a ne­mes­­sándorháza—nemesszentand­­rási tsz irodája, csak a köny­­velőségről szűrődik ki halk beszélgetés. Ebédszünet van. Ilyenkor sok szó esik erről­­arról. — Jó volna, ha még egy ki­csit kitartana az időjárás, kés­sen a tél — mondja Bencze László főkönyvelő. — Nem az őszi mélyszántás miatt mon­dom, mert abból csak egy-két napra való munka van hátra, hanem a málna lámberende­­zésének építése miatt. Igaz, ezt is csak öt holdon kell még elvégezni, de jó idő kell hoz­zá. Nem volna jó, ha elma­radna valamennyi is. Egyrészt a növénynek nagy szüksége van rá, hogy szét ne borulja­nak az ágai, másrészt pedig pénzügyileg is jelentős szá­munkra. Az állam hetven szá­zalékos dotációval könnyíti meg a beruházást. A nemessándorháza a ne­­messzentandrási közös gazda­ságban az elmúlt hetekben sok fejtörést okozott a málna tám­­berendezésének megvalósítása. Az oszlopok elhelyezéséhez mély lyukakat kell fúrni a földbe és ez hagyományos módszerrel, kézi munkaerővel vontatott és drága. Egy lyuk fúrása hat forintba kerül. Elő­ször a csömödéri tsz-szel vet­ték fel a kapcsolatot. Az a gazdaság ugyanis rendelkezik földfúró géppel. A megegye­zés azonban nem jött létre, mert egy lyuk fúrása még így is elég sokba, 2,50 forintba jött volna .Balogh László gép­­csoportvezető és Vámosi Imre szerelő oldották meg a prob­lémát. Egy földfúró gépet ké­szítettek.­­ Nem különleges. Gyárban készített hasonlókat lehet kap­ni — mondja Balogh László gépcsoportvezető. — A lénye­ges különbség csak az árban van. A miénk úgyszólván sem­mibe sem került. Hulladék­anyagból, másra­­már nem használható alkatrészekből ál­lítottuk össze. Egy hete ké­szült el és a próbánál bevált. Jól letaposott földúton fúrtuk vele az első lyukakat, bírta a munkát. — A málnásban mennyi a teljesítménye? — A gép traktorra szerel­hető, egy műszak alatt ötszáz lyukat készíthetünk vele — magyarázza a gépcsoportve­­zető. — Kiszámítottuk: egy lyuk fúrása ötven—hatvan fillérbe kerül. A legolcsóbb megoldás — teszi hozzá a főkönyvelő. A­­ termelőszövetkezet 35 hold málnával rendelkezik, amiből tíz hold már az idén adott termést, ugyanennyi jö­vőre fordul termőre, a többi pedig azután. Az ősszel 15 holdnak a támberendezését készítik el 356 ezer forintos beruházással. A fúrógépkonst­ruktőrök arra is gondoltak, hogy támb­eren­dezést nem mindig kell készíteni, ezért úgy szerkesztették meg a gé­püket, hogy másféle fúrószá­rat is szerelhessenek rá, más méretű lyukak fúrására is al­kalmazhassák. A Facsemete ültetésnél hasznosíthatjuk a továbbiak­ban — mondja Balogh László. A málnásban a munka be­fejezését december 5-re szá­mítják, s ezzel a mezőn meg­történik a „kapuzárás”. Ten­nivaló azért akad bőven, az erdőn 750 köbméter fát ter­melnek ki. Nagyrészt géppel végzik, ugyanis a meglevő két motorfűrész mellé a napokban még egyet vásároltak. A gépé­szetben pedig hozzálátnak a gépek előkészítéséhez a tava­szi munkákhoz. — Idén először sikerül meg­valósítanunk azt, hogy korró­zióvédő anyaggal bekenjük a gépeket, úgy tároljuk őket — mondja a gépcsoportvezető. A műhelyben dolgozók a téli idő­­­szakban sem pihennek!. Növekvő termelékenység a Nagykanizsai Finommechanikai Vállalatnál A Nagykanizsai Finomme­chanikai Vállalat dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy termelési ér­téktervüket 106,5, az egy mun­kásra jutó termelési értéket 109,4 százalékra teljesítik. A legutóbbi értékelés szerint mindkét vállalásukat túlszár­nyalták. A 116,3, illetve a 126,3 százalékos teljesítés arra en­ged következtetni, hogy az esz­tendő végén az utóbbi évek legeredményesebb munkájáról adhatnak majd számot. A kimagaslóan jó vállalati eredmény elérésében nagy sze­repet játszott a munka terme­lékenységének alakulása. A spirál­ üzemben például tavaly még 144-en dolgoztak, s 3 mil­lió 612 ezer forint értékű ter­méket állítottak elő. Ebben az évben — kilenc hónap alatt — a termelési érték 3 millió 387 ezer forint volt — 45 fővel ala­csonyabb létszám mellett. Az egy főre jutó termelékenység így 136,4 százalékra alakult. A lámpaüzem még ennél is szebb eredménnyel , büszkél­kedhet. A múlt év azonos idő­szakához viszonyítva — keve­sebb munkással — tízmillió forinttal több terméket állítot­tak elő. A 138,5 százalékos ter­melékenységi mutató azt bizo­nyítja, hogy a dolgozók megis­merték és a gyakorlatban jól alkalmazzák a sokféle lámpa­típus gyártásának leggazdasá­gosabb, leggyorsabb módsze­rét. Kedvezően alakította a ter­melékenységet az Akkumulá­torgyárral kötött szerződés is. Eddig bérmunkában készítet­tek motorkerékpár-akkumulá­torokat. Ebben az évben már önállóan készítik ezeket a ter­mékeket. Hogy ez a szerződés milyen változást hozott, arra elegendő bizonyíték két év adata. Tavaly még 23 dolgozó 3 millió 920 ezer forint terme­lési értéket produkált, ebben az évben pedig — kilenc hó­nap alatt — 22 dolgozó 12 mil­liót! A vállalat műszaki, gazdasá­gi vezetői egész évben figye­lemmel kísérték a termelés alakulását, a piaci igények mó­dosulását, s a változásokra igyekeztek azonnal, rugalma­san reagálni. Ezt a vezetési módszert akarják alkalmazni az 1971-es esztendőben is, amelytől a műszaki színvonal, a termelékenység és a gazda­ságosság további javulását várják. Hol a csillagkerék? Erre keresnek választ az egervári tsz-ben. Mind ez ideig hiába telefonáltak, hiába kutattak a csillagke­rék után, még kölcsön sem tudtak szerezni belőle, így­­már több mint három hete kényszerpihenőt tart az őszi talajmunkákból legin­kább nélkülözhetetlen DT lánctalpas traktoruk. A vetések befejezése előtt mondta fel a szolgálatot, s azóta nem sikerült hozzá megszerezni a szükséges csillagkereket. A traktort a közös gazdaság a múlt év­ben vásárolta 260 ezer fo­rintért. Naponta húsz hold megszántására képes. Szá­mítások szerint már befeje­zés előtt tartanának a mély­szántással, így azonban a k­ilencszáz holdból még mintegy ötszáz hold várja a gépeket. Nem látványos, de tartalmas munka a szakmaközi bizottságok tevékenységéről Az alapszervezeten kívüli szakszervezeti tagok összefogó szervei a szakmaközi bizottsá­gok, többségük falun műkö­dik. Bár a közigazgatási át­szervezés miatt a bizottságok száma csökkent, a befolyásuk viszont növekedett, s fontos szervei ma már a községek társadalmi, politikai életének. Politikai iskolák Sok területen dolgoznak a szakmaközi bizottságok, fő feladatuk közül a szakszer­vezeti politikai oktatásban, a községfejlesztési célok teljesí­tésében, kulturális és nevelő munkában, valamint a közsé­gekben élő szakszervezeti ta­gok életviszonyainak alakítá­sában értek el jelentős ered­ményt. Politikai iskolákat szerveztek Bagodvitenyéden, Gellénházán, Hahótok, Nován, Pacsán, Pölöskén, Türjén, Za­­lacsányban. 1968-ban 23, ta­valy pedig 26 szakmaközi bi­zottság rendezett ismeretter­jesztő előadássorozatot. Téli klubokat is létrehoztak Ba­godvitenyéden, Lentiben, Za­­laapátiban és Zalacsányban, a klubok a közös rendezvények lebonyolításán kívül az ismer­kedést, a kollektív szellem el­mélyítését jól szolgálták. Több községben kiemelkedő szerepet töltenek be a fejlesz­tési feladatok megvalósításá­ban, így például Zalaszent­­ivánban 100 családot a szak­maközi aktívák szerveztek be a törpevízmű társulás megala­kításakor. Salomváron létre­hozták a zenebarátok klubját. Bagodvitenyéden, Hahóton, Szepetneken, Zalacsányban, Zalaszentbalázson sok társa­dalmi munkát szerveztek a jár­daépítéshez. Emellett sok bi­zottság szervezett segítőakció­kat a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére. Nagy gon­dot fordítanak a falusi mun­kavédelemre, a tsz-ek munka­­védelmi megbízottaival rend­szeres ellenőrzéseket tartanak és ezeket vezetőségi ülésen ér­tékelik. Családlátogatás Jól bevált kezdeményezés­ként már két éve folytatják a szakszervezeti tagok családjai­nak látogatását, segítenek ügyes-bajos gondjaik elinté­zésében, a felvilágosításban. Az országban egyedül me­gyénkben alakítottak ki sajá­tos vezetési módszert. Létre­hozták a szakmaközi járási instruktori hálózatot, s ez idő­től kezdve munkamódszerbeli segítséget kapnak a falusi bi­zottságok. Tevékenységük mind szervezettebb lesz, vala­mennyi bizottság már munka­terv alapján dolgozik. Több szakmaközi bizottság adott segítséget a pártvezető­­ség választási előkészületekben, összefoglaló tájékoztató jelen­téseket készítettek a pártbi­zottságoknak, alapszervezetek­nek. Az akciók szervezésében csaknem mindenütt megta­lálni a szakmaközi bizottságot is, így például a polgári vé­delmi vetélkedők lebonyolítá­sában 35 bizottság vett részt, sőt külön tárgyjutalmat is ki­tűztek aktíváiknak. Tíz bizott­ság rendezett több előadásból álló sorozatot a közlekedés kérdéseiből, az MHSZ lövész­klubokkal közösen 30 község­ben tartottak honvédelmi té­májú beszélgetéseket, előadá­sokat. Együttműködésük más szer­vekkel — MHSZ, SZMT — jó, közös feladatokat oldanak meg. Húsz községben például részt vesznek a táppénzes be­tegek látogatásában, ellenőr­zésében. Lentiben az ő javas­latukra hozták létre a nyugdí­jasok klubját, Letenyén pedig a szocialista brigádvezetők klubját. Részt vesznek a ke­reskedelmi társadalmi ellen­őrzésben, aktíváik számára rendszeres munkamegbeszélé­seket szerveznek, minden tár­sadalmi ellenőr számára mű­ködési szabályzatot adtak ki. Sokirányú segítség A szakszervezeti tagok élet­­körülményeinek alakításához is sok segítséget adnak a szakmaközi bizottságok, öre­gek napjától kezdve a segé­lyezésig sok módszerrel igye­keznek segíteni a tagoknak. Lentiben, Nagykanizsán és Pi­csán ingyenes jogi tanács­adást szerveztek, az aktív munkától visszavonult nyugdí­jas szakszervezeti tagokkal is több bizottság — például a za­­laszentmihályi — tart fenn élő kapcsolatot, támogatják az öregeket segélyekkel, találko­zókat, beszélgetéseket rendez­nek számukra. Fontos felada­tuknak tartják a bizottságok a cigány lakosság helyzetének elemzését, rendszeresen láto­gatják a cigánycsaládokat, kulturált életmódra nevelik őket. Balatonmagyaródon a rendszeres foglalkozás ered­ményeként a községben élő valamennyi cigány férfi ál­landó munkahelyre lépett be, Kiskomáromban a szakmakö­zi bizottság társadalmi segítsé­get szervezett a cigánylakások építéséhez, Alsónemesapáti­­ban, Bagodvitenyéden, Gara­­boncon, Kehidán, Murake­­resztúron, Pacsán rendszere­sen foglalkoznak a cigány­­ gyermekek beiskolázásával, tanszerekkel segítik őket. Élénk munka folyik a szak­maközi bizottságokban, külö­nösen a tavalyi újjáválasztás óta javult a szervezettség és az aktivitás. Mindennapos, nem annyira látványos, de tartal­mas a szakmaközi bizottságo­s tevékenysége. Vékony Gyula 3 Épült: 23 nap alatt Befejezte harmadik ötéves tervét a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentették az MSZMP X. kongresszusá­nak, hogy elkészítették az előirányzott 2,4 milliárd forint értékű épületeket. Utoljára Törökszentmiklóson készült el a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat két­ezer vagon befogadóképességű gabonatárolójának épülete. A 44,3 méter magas, 18 cellából álló építményt 23 nap alatt emelték csúszózsaluzást alkalmazva. Az átlag 18 cm vastag falak 3320 köbméter betont emésztettek fel. Képünkön: az új gabonatároló. (MTI foto — Erezi K. Gyula felv. — KS) Megtisztelő feladat a NE­VIKI-nek Hazaérkezett Varsóból dr. Bácskai Gyula professzor, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet osztályvezetője, a KGST tagállamok korróziós szakembereinek tanácskozásá­ról. Az ülésszakon nagy meg­tiszteltetés érte a nehézvegy­ipari kutató intézetet. A ta­nácskozás résztvevői a veszp­rémi NEKM­­-t bízta meg az inhibitorok korróziós felhasz­nálásával kapcsolatos kutatá­sok koordinálásával. Az inhi­bitorok olyan szerves, vagy szervetlen vegyületek, amelye­ket ha fémtartályokban, vagy csővezetékekben levő folyadé­kokhoz, gázokhoz adagolnak, megakadályozzák a korróziót. (MTI).

Next