Zalai Hírlap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
1970. december 1. ZALAI HÍRLAP l*a trónus: a pártszervezet A nőbizottság munkája a csomödén tsz-ben — jókor jött, ha a nőbizottságunkról érdeklődik. Éppen a nődolgozók problémáival foglalkozunk — fogad Peszleg Tibor, a csömödén termelőszövetkezet párttitkára és bemutatja tárgyaló társát, Máté Istvánnét, a tsz nőbizottságának titkárát. Szinte naponta összeülnek egy kis megbeszélésre, ami olykor csak néhány percig tart, s a mindennapos munkakapcsolat tartozéka. A pártszervezet és a nőbizottság között szoros az együttműködés. Intézkedések a nők érdekében — Kezdettől fogva patronálja a pártszervezet a nőbizottságot — mondja a párttitkár —. Segítjük a munkájuk megszervezését, közreműködünk elképzeléseik megvalósításában. Tegnap tartott vezetőségi ülésünkön két határozatot hoztunk a nődolgozók érdekében. A nőbizottság felvetette, hogy az asszonyok hazaszállítása a munkahelyekről hosszadalmas, nem mindig szervezett. El akarjuk érni, hogy a munkaidő végére ott álljanak a ponyvás autók, és mindenki időben hazajusson. Otthon ugyanis van még tennivalójuk bőven. A nőbizottság vezetőségi üléseinek megtartása is gondot okozott, mert sok esetben, nem volt mivel hazajutniok. Határozatot hoztunk, hogy ilyen alkalmakkor kocsi álljon az asszonyok rendelkezésére. A legközelebbi tíz vezetőségi ülésen javaslatként előterjesztjük a határozatokat. — Várhatók ellenvetések? — Szövetkezetünkben olyan a szemlélet, hogy a nők helyzetén igyekszik javítani a vezetőség. Az asszonyok becsülése megvan, hiszen a gazdaság munkaerejének többségét ők alkotják. Szorgalmasak, lehet rájuk számítani. A csömödéri tsz-ben éppen ezért látták jónak már két évvel ezelőtt a nőbizottság létrehozását. Kaptak az akkori járási nőtanács titkár javaslatán és a novai tsz-szel egyidőben a járásban és a megyében elsőnek alakítottál meg a tsznőbizottságot. Szükség van rá — Bebizonyosodott a gyakorlatban, hogy a nőbizottságra szükség van a szövetkezetben — mondja Máténé —. Fekete Pálné, a nőbizottság elnöke képvisel bennünket a vezetőségben, a termelőszövetkezet alapszabályába bekerült a nőbizottság is, és mint a többi bizottságot, úgy tartják nyilván, várják a munkáját. A csömödéri tsz-ben úgy építették fel a nőbizottságot, hogy a vezetőségi tagok ,az üzemegységekből kerültek ki. Hozzájuk bármilyen gondjukkal elmehetnek a közös gazdaság asszonyai és el is mennek. Feketéné, az elnök különösen határozott asszony, bátran kiáll társaiért. A vezetőségi tagok a szövetkezet különféle intézkedéseiről pontosan tudják tájékoztatni az asszonyokat, mert ezekből egy-egy írott példány rendelkezésükre áll. A most elkészült új ügyrendet és munkarendet is megkapják, és ismertetik a nődolgozókkal. Van szavuk, képesek mozgósító munkára. A nyáron, a lenbetakarításnál a szövetkezet vezetői a nőbizottság közreműködését kérték s a lentáblán még a családtagok is megjelentek. Szép példa aztán a zebeckei apák napja. Olyan vidám, hangulatos rendezvényt szerveztek, hogy ma is emlegetik és készülődnek újbóli megrendezésére. Máté Istvánné előveszi a munkatervüket. A program mértéktartó, annyi, amennyit meg is tudnak tenni aznapi munkájuk mellett. Az előadásokat a népművelési munkatervvel összhangban tervezték meg, olyan témakörökkel, amelyek a tsz-ben dolgozókat érdeklik. Vizsgálatokat is végeznek többek között a nők téli munkájával az anyagi érdekeltségről, az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatottságról. — Mi jelenleg a legégetőbb probléma, amin segíteni kell az asszonyoknak? — Az, amiről most tárgyaltunk, a szállítás — mondja a pártitkár. — És az, hogy a külső üzemegységekben élesasszonyok számára kevesebb a munkalehetőség, nehezebb teljesíteni az előírt normát — teszi hozzá Máté Istvánné, a nőbizottság titkára. Jól töltik be feladatukat — Az a tapasztalatunk, hogy a nőbizottság nálunk jól tölti be a nők érdekvédelmi feladatát — állapítja meg Peszleg Tibor párttitkár —. Óriási, látványos dolgokat nem tettek, de a hétköznapok kisebb-nagyobb problémáival jól foglalkoznak. — A két éve bevált gyakorlatunk szerint dolgozunk, de hogy honnan várjunk irányítást, azt nem tudjuk pontosan — veszi át a szót a nőbizottság titkára. A járási pártbizottság nőfelelősével tartjuk a kapcsolatot, de a tsz-szövetség nőbizottságáról a léten kívül annyit tudunk, hogy küldött egy írásos anyagot. Hiba ez elsősorban azért, mert a tsz-szövetség nőbizottságának szoros kontaktust kell teremtenie a közös gazdaságokban működő nőbizottságokkal, másodsorban pedig a csömödériek tapasztalatait felhasználhatnák a többi tsz-ben frissen alakult nőbizottságok munkáihoz is. B. E. Új gép — hulladékból Dél van. Csendes a nemessándorháza—nemesszentandrási tsz irodája, csak a könyvelőségről szűrődik ki halk beszélgetés. Ebédszünet van. Ilyenkor sok szó esik errőlarról. — Jó volna, ha még egy kicsit kitartana az időjárás, késsen a tél — mondja Bencze László főkönyvelő. — Nem az őszi mélyszántás miatt mondom, mert abból csak egy-két napra való munka van hátra, hanem a málna lámberendezésének építése miatt. Igaz, ezt is csak öt holdon kell még elvégezni, de jó idő kell hozzá. Nem volna jó, ha elmaradna valamennyi is. Egyrészt a növénynek nagy szüksége van rá, hogy szét ne boruljanak az ágai, másrészt pedig pénzügyileg is jelentős számunkra. Az állam hetven százalékos dotációval könnyíti meg a beruházást. A nemessándorháza a nemesszentandrási közös gazdaságban az elmúlt hetekben sok fejtörést okozott a málna támberendezésének megvalósítása. Az oszlopok elhelyezéséhez mély lyukakat kell fúrni a földbe és ez hagyományos módszerrel, kézi munkaerővel vontatott és drága. Egy lyuk fúrása hat forintba kerül. Először a csömödéri tsz-szel vették fel a kapcsolatot. Az a gazdaság ugyanis rendelkezik földfúró géppel. A megegyezés azonban nem jött létre, mert egy lyuk fúrása még így is elég sokba, 2,50 forintba jött volna .Balogh László gépcsoportvezető és Vámosi Imre szerelő oldották meg a problémát. Egy földfúró gépet készítettek. Nem különleges. Gyárban készített hasonlókat lehet kapni — mondja Balogh László gépcsoportvezető. — A lényeges különbség csak az árban van. A miénk úgyszólván semmibe sem került. Hulladékanyagból, másramár nem használható alkatrészekből állítottuk össze. Egy hete készült el és a próbánál bevált. Jól letaposott földúton fúrtuk vele az első lyukakat, bírta a munkát. — A málnásban mennyi a teljesítménye? — A gép traktorra szerelhető, egy műszak alatt ötszáz lyukat készíthetünk vele — magyarázza a gépcsoportvezető. — Kiszámítottuk: egy lyuk fúrása ötven—hatvan fillérbe kerül. A legolcsóbb megoldás — teszi hozzá a főkönyvelő. A termelőszövetkezet 35 hold málnával rendelkezik, amiből tíz hold már az idén adott termést, ugyanennyi jövőre fordul termőre, a többi pedig azután. Az ősszel 15 holdnak a támberendezését készítik el 356 ezer forintos beruházással. A fúrógépkonstruktőrök arra is gondoltak, hogy támberendezést nem mindig kell készíteni, ezért úgy szerkesztették meg a gépüket, hogy másféle fúrószárat is szerelhessenek rá, más méretű lyukak fúrására is alkalmazhassák. A Facsemete ültetésnél hasznosíthatjuk a továbbiakban — mondja Balogh László. A málnásban a munka befejezését december 5-re számítják, s ezzel a mezőn megtörténik a „kapuzárás”. Tennivaló azért akad bőven, az erdőn 750 köbméter fát termelnek ki. Nagyrészt géppel végzik, ugyanis a meglevő két motorfűrész mellé a napokban még egyet vásároltak. A gépészetben pedig hozzálátnak a gépek előkészítéséhez a tavaszi munkákhoz. — Idén először sikerül megvalósítanunk azt, hogy korrózióvédő anyaggal bekenjük a gépeket, úgy tároljuk őket — mondja a gépcsoportvezető. A műhelyben dolgozók a téli időszakban sem pihennek!. Növekvő termelékenység a Nagykanizsai Finommechanikai Vállalatnál A Nagykanizsai Finommechanikai Vállalat dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy termelési értéktervüket 106,5, az egy munkásra jutó termelési értéket 109,4 százalékra teljesítik. A legutóbbi értékelés szerint mindkét vállalásukat túlszárnyalták. A 116,3, illetve a 126,3 százalékos teljesítés arra enged következtetni, hogy az esztendő végén az utóbbi évek legeredményesebb munkájáról adhatnak majd számot. A kimagaslóan jó vállalati eredmény elérésében nagy szerepet játszott a munka termelékenységének alakulása. A spirál üzemben például tavaly még 144-en dolgoztak, s 3 millió 612 ezer forint értékű terméket állítottak elő. Ebben az évben — kilenc hónap alatt — a termelési érték 3 millió 387 ezer forint volt — 45 fővel alacsonyabb létszám mellett. Az egy főre jutó termelékenység így 136,4 százalékra alakult. A lámpaüzem még ennél is szebb eredménnyel , büszkélkedhet. A múlt év azonos időszakához viszonyítva — kevesebb munkással — tízmillió forinttal több terméket állítottak elő. A 138,5 százalékos termelékenységi mutató azt bizonyítja, hogy a dolgozók megismerték és a gyakorlatban jól alkalmazzák a sokféle lámpatípus gyártásának leggazdaságosabb, leggyorsabb módszerét. Kedvezően alakította a termelékenységet az Akkumulátorgyárral kötött szerződés is. Eddig bérmunkában készítettek motorkerékpár-akkumulátorokat. Ebben az évben már önállóan készítik ezeket a termékeket. Hogy ez a szerződés milyen változást hozott, arra elegendő bizonyíték két év adata. Tavaly még 23 dolgozó 3 millió 920 ezer forint termelési értéket produkált, ebben az évben pedig — kilenc hónap alatt — 22 dolgozó 12 milliót! A vállalat műszaki, gazdasági vezetői egész évben figyelemmel kísérték a termelés alakulását, a piaci igények módosulását, s a változásokra igyekeztek azonnal, rugalmasan reagálni. Ezt a vezetési módszert akarják alkalmazni az 1971-es esztendőben is, amelytől a műszaki színvonal, a termelékenység és a gazdaságosság további javulását várják. Hol a csillagkerék? Erre keresnek választ az egervári tsz-ben. Mind ez ideig hiába telefonáltak, hiába kutattak a csillagkerék után, még kölcsön sem tudtak szerezni belőle, ígymár több mint három hete kényszerpihenőt tart az őszi talajmunkákból leginkább nélkülözhetetlen DT lánctalpas traktoruk. A vetések befejezése előtt mondta fel a szolgálatot, s azóta nem sikerült hozzá megszerezni a szükséges csillagkereket. A traktort a közös gazdaság a múlt évben vásárolta 260 ezer forintért. Naponta húsz hold megszántására képes. Számítások szerint már befejezés előtt tartanának a mélyszántással, így azonban a kilencszáz holdból még mintegy ötszáz hold várja a gépeket. Nem látványos, de tartalmas munka a szakmaközi bizottságok tevékenységéről Az alapszervezeten kívüli szakszervezeti tagok összefogó szervei a szakmaközi bizottságok, többségük falun működik. Bár a közigazgatási átszervezés miatt a bizottságok száma csökkent, a befolyásuk viszont növekedett, s fontos szervei ma már a községek társadalmi, politikai életének. Politikai iskolák Sok területen dolgoznak a szakmaközi bizottságok, fő feladatuk közül a szakszervezeti politikai oktatásban, a községfejlesztési célok teljesítésében, kulturális és nevelő munkában, valamint a községekben élő szakszervezeti tagok életviszonyainak alakításában értek el jelentős eredményt. Politikai iskolákat szerveztek Bagodvitenyéden, Gellénházán, Hahótok, Nován, Pacsán, Pölöskén, Türjén, Zalacsányban. 1968-ban 23, tavaly pedig 26 szakmaközi bizottság rendezett ismeretterjesztő előadássorozatot. Téli klubokat is létrehoztak Bagodvitenyéden, Lentiben, Zalaapátiban és Zalacsányban, a klubok a közös rendezvények lebonyolításán kívül az ismerkedést, a kollektív szellem elmélyítését jól szolgálták. Több községben kiemelkedő szerepet töltenek be a fejlesztési feladatok megvalósításában, így például Zalaszentivánban 100 családot a szakmaközi aktívák szerveztek be a törpevízmű társulás megalakításakor. Salomváron létrehozták a zenebarátok klubját. Bagodvitenyéden, Hahóton, Szepetneken, Zalacsányban, Zalaszentbalázson sok társadalmi munkát szerveztek a járdaépítéshez. Emellett sok bizottság szervezett segítőakciókat a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére. Nagy gondot fordítanak a falusi munkavédelemre, a tsz-ek munkavédelmi megbízottaival rendszeres ellenőrzéseket tartanak és ezeket vezetőségi ülésen értékelik. Családlátogatás Jól bevált kezdeményezésként már két éve folytatják a szakszervezeti tagok családjainak látogatását, segítenek ügyes-bajos gondjaik elintézésében, a felvilágosításban. Az országban egyedül megyénkben alakítottak ki sajátos vezetési módszert. Létrehozták a szakmaközi járási instruktori hálózatot, s ez időtől kezdve munkamódszerbeli segítséget kapnak a falusi bizottságok. Tevékenységük mind szervezettebb lesz, valamennyi bizottság már munkaterv alapján dolgozik. Több szakmaközi bizottság adott segítséget a pártvezetőség választási előkészületekben, összefoglaló tájékoztató jelentéseket készítettek a pártbizottságoknak, alapszervezeteknek. Az akciók szervezésében csaknem mindenütt megtalálni a szakmaközi bizottságot is, így például a polgári védelmi vetélkedők lebonyolításában 35 bizottság vett részt, sőt külön tárgyjutalmat is kitűztek aktíváiknak. Tíz bizottság rendezett több előadásból álló sorozatot a közlekedés kérdéseiből, az MHSZ lövészklubokkal közösen 30 községben tartottak honvédelmi témájú beszélgetéseket, előadásokat. Együttműködésük más szervekkel — MHSZ, SZMT — jó, közös feladatokat oldanak meg. Húsz községben például részt vesznek a táppénzes betegek látogatásában, ellenőrzésében. Lentiben az ő javaslatukra hozták létre a nyugdíjasok klubját, Letenyén pedig a szocialista brigádvezetők klubját. Részt vesznek a kereskedelmi társadalmi ellenőrzésben, aktíváik számára rendszeres munkamegbeszéléseket szerveznek, minden társadalmi ellenőr számára működési szabályzatot adtak ki. Sokirányú segítség A szakszervezeti tagok életkörülményeinek alakításához is sok segítséget adnak a szakmaközi bizottságok, öregek napjától kezdve a segélyezésig sok módszerrel igyekeznek segíteni a tagoknak. Lentiben, Nagykanizsán és Picsán ingyenes jogi tanácsadást szerveztek, az aktív munkától visszavonult nyugdíjas szakszervezeti tagokkal is több bizottság — például a zalaszentmihályi — tart fenn élő kapcsolatot, támogatják az öregeket segélyekkel, találkozókat, beszélgetéseket rendeznek számukra. Fontos feladatuknak tartják a bizottságok a cigány lakosság helyzetének elemzését, rendszeresen látogatják a cigánycsaládokat, kulturált életmódra nevelik őket. Balatonmagyaródon a rendszeres foglalkozás eredményeként a községben élő valamennyi cigány férfi állandó munkahelyre lépett be, Kiskomáromban a szakmaközi bizottság társadalmi segítséget szervezett a cigánylakások építéséhez, Alsónemesapátiban, Bagodvitenyéden, Garaboncon, Kehidán, Murakeresztúron, Pacsán rendszeresen foglalkoznak a cigány gyermekek beiskolázásával, tanszerekkel segítik őket. Élénk munka folyik a szakmaközi bizottságokban, különösen a tavalyi újjáválasztás óta javult a szervezettség és az aktivitás. Mindennapos, nem annyira látványos, de tartalmas a szakmaközi bizottságos tevékenysége. Vékony Gyula 3 Épült: 23 nap alatt Befejezte harmadik ötéves tervét a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentették az MSZMP X. kongresszusának, hogy elkészítették az előirányzott 2,4 milliárd forint értékű épületeket. Utoljára Törökszentmiklóson készült el a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kétezer vagon befogadóképességű gabonatárolójának épülete. A 44,3 méter magas, 18 cellából álló építményt 23 nap alatt emelték csúszózsaluzást alkalmazva. Az átlag 18 cm vastag falak 3320 köbméter betont emésztettek fel. Képünkön: az új gabonatároló. (MTI foto — Erezi K. Gyula felv. — KS) Megtisztelő feladat a NEVIKI-nek Hazaérkezett Varsóból dr. Bácskai Gyula professzor, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet osztályvezetője, a KGST tagállamok korróziós szakembereinek tanácskozásáról. Az ülésszakon nagy megtiszteltetés érte a nehézvegyipari kutató intézetet. A tanácskozás résztvevői a veszprémi NEKM-t bízta meg az inhibitorok korróziós felhasználásával kapcsolatos kutatások koordinálásával. Az inhibitorok olyan szerves, vagy szervetlen vegyületek, amelyeket ha fémtartályokban, vagy csővezetékekben levő folyadékokhoz, gázokhoz adagolnak, megakadályozzák a korróziót. (MTI).