Zalai Hírlap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

1971. március 8. fordult a kocka ? Siker és „kötősl­ám*" Kanizsa két termelőszövetkezetében Az idősebbek bizonyára is­merik a régi slágert- Az egyiknek sikerült, a másiknak nem... E dal kezdő sora na­gyon is ráillik Nagykanizsa két termelőszövetkezetére. Hogy miért? A Sáska-Petőfi termelőszövetkezet jól zárta az elmúlt gazdasági évet, tehát nekik sikerült, a Vörös Csil­lag viszont éppen i­s elke­rülte a veszteséget,­­ te­hát kevésbé sikerült az év. Kezdjük a Sáska-Petőfivel, Kiskanizsán Amint az elmúlt évben min­den mezőgazdasági üzemben, úgy itt is bővebben akadtak gondok. Az időjárás okozta kár alaposan lerontotta nö­vénytermesztési eredmén­yüket. Mindenekelőtt a kar­dok­ban volt jelentős a hozamki­esés. A legnagyobb dologidő­ben munkaerő hiánnyal küz­döttek, bár a szorgalmas asz­­szonyok ekkor is jeleskedtek, s a nehéz, férfiakra hiába váró munkával is megbirkóztak. Tehát ebben a termelőszövet­kezetben is nehéz volt az el­múlt esztendő. Ennek ellenére mégsem volt eredménytelen, vagy ráfizetéses a növényter­melésük. Ez az ágazat 11 mil­lió 906 ezer forint termelési értékkel 1 millió 792 ezer fo­rint nyereséget hozott. A kalászosok hozamkiesését ellensúlyozták más növények szinte rekord eredményei. Ku­koricájuk például 27 mázsás májusi morzsolttal fizetett hol­danként, s az önköltség is rendkívül kedvezően alakult. Egy mázsa kukoricát 133 fo­rintért termeltek. Gazdaságos volt a cukorrépa termelés is. Ez a növény holdanként 203 mázsával fizetett. Repcéjük 6500 forint holdanként­ ho­zamértéket adott. E szép ered­mények mellett az előző év­hez viszonyítva lényegesen ja­vult kertészetük munkája, s így a korábban százezrekre rúgó veszteség 40 ezer forintra csökkent. Érdemes figyelemmel kísérni állattenyésztésük eredményeit is. A 7 millió 417 ezer forint tervezett termelési értékkel szemben 7 millió 516 ezer fo­rintot értek el. A megelőző év­hez viszonyítva 1,5 millió fo­rinttal emelkedett az állat­­tenyésztés termelési értéke. Miközben elkezdték a tbc mentesítési program végrehaj­tását, tehenenként 113 literrel emelkedett a tejtermelés, így most 2328 liter az éves átlag. Hízómarhából 233 mázsával volt több az értékesítésük, mint 1969-ben. Ezek ismeretében csak né­hány szám is elegendő a mér­legadatokból, hogy a Sáska- Petőfi termelőszövetkezet fej­lődése bizonyítható legyen Kö­zös vagyonuk 4 millió 665 ezer forinttal gyarapodott az elmúlt évben. Biztonsági alapjuk az 1969. évi 4 millió 764 ezer forinttal szemben ma 6 millió 152 ezer forint. Amíg egy év­vel korábban az egy 10 órás munkanapra jutó szövetkezeti bruttó jövedelem 125 forint volt és erre 83 forint részese­dést fizettek ki, most 127 fo­rint bruttó jövedelem után 91 forint a munkabér. A Vörös Csillagban Nézzük most a Vörös Csil­lag termelőszövetkezet gazdál­kodását! A közös vagyon az elmúlt évben 2 millió 581 ezer forinttal növekedett. Az 1969. évi 571 ezer forint biztonsági alappal szemben (ez is kevés volt) most csupán 121 ezer fo­rint található a számlán. A Vörös Csillag tsz-nél az egy 10 órás munkanapra jutó brut­tó jövedelem 117 forint volt, s ebből 66 forintot fizettek munkadíjra, 1970-ben pedig a 10 órás munkanapra jutó szö­vetkezeti jövedelem 76 forint­ra csökkent, a munkabér vi­szont megközelítette a 71 fo­rintot. Ez utóbbi számok is bi­zonyítják, hogy milyen ellent­mondás van a Vörös Csillag termelőszövetkezet termelési eredménye és a kifizetett mun­kabérek között, így nincs mit csodálni azon, hogy az 1969-es 3 millió 339 ezer forint szövet­kezeti eredménnyel szemben 1970-ben csupán 355 ezer fo­rintot értek el, s bizony al­ig sikerült elkerülniük a veszt­­éget. A kevésbé sikeres esztendő okaira választ ad a közgyűlési beszámoló. Kalászosokból 11 vagonnyi volt a hozamkiesés. Ez még talán el is fogadható, de az már kevésbé, hogy hol­danként csupán 14,17 mázsá­­nyi kukoricát takarítottak be májusi morzsok­ra átszámolva. Felvetődik a kérdés, hogyan érhette el a szomszédos kis­­kanizsai termelőszövetkezet majdnem ennek dupláját? Kétségkívül a jobb munkával. Igen jelentős volt a kiesés réti szénából is. Ezekkel szem­ben jól fizetett azonban a lu­cerna, a vöröshere, a takar­mányrépa, valamint az állat­­tenyésztés­ük­. Levonni a tanulságot Bár a Vörös Csillag terme­lőszövetkezet vezetőségének közgyűlési beszámolója nem tért ki a fogyatékosságok oká­ra, annyit azonban meg­jegyzett a vezetőség, hogy „kötelessé­günk levonni a hibákból a ta­nulságot, még jobban szerve­zett munkával kell túltenni magunkat gondjainkon.” Erre nagy szükség lesz az elkövet­kezendő időben a Vörös Csil­lag termelőszövetkezetben, ha nem akarnak a két évvel ezelőtti helyzetbe kerülni, s fel kíván a gazdaság zárkózni a város másik termelőszövet­kezetéhez, a Sáska-Petőfihez. Adottságaik egyenlőek, s ami külön elgondolkoztató, kezdet­ben évekig a Vörös Csillag tsz-t állították követendő pél­daként a kiskanizsaiak elé... Nemecz Ferenc * Túlteljesítés tavaly, további termelésnövelés az idén Mérlegzáró közgyűlés a kanizsai Szabó Ktsz-nél Szombaton délután tarto­tta meg 1970. évi mérlegzáró köz­gyűlését a Nagykanizsai Szabó Ktsz. A szövetkezet gazdasági ve­zetői jó eredményekről számol­hattak be a tagságnak. 1970- re 18 millió forint értékű ter­melési tervet fogadott el an­nak idején a tagság. Ezt az előirányzatot 419 ezer forint­tal túlteljesítették, összességé­ben 35 581 felsőruházati cikket — öltönyt, zakót, kabátot, nad­rágot — gyártottak az elmúlt évben, köztük nagy mennyi­ségben olyan tömegfogyasztási igényeket szolgáló olcsó áru­cikkeket, amelyek ugyan a szövetkezet nyereségét kedve­zőtlenül befolyásolták, de gyártását tudatosan vállalták. Az összes termelésnek 25 szá­zalékát képezték ezek az olcsó árucikkek. Ennek ellenére a szövetke­zet, ha nem is kimagasló, de tisztességes nyereséggel zárta az 1970-es gazdasági évet, 1 millió 304 ezer forinttal, s éves eredményük alapján 26 napi keresetnek megfelelő részese­dést, illetve osztalékot fizet­hettek dolgozóiknak. Ebben közrejátszott az a körülmény, hogy a termelékenységet a ko­rábbi esztendőhöz viszonyítva 10,9 százalékkal sikerült nö­velni, s nem utolsósorban az, hogy a szövetkezet termékei a bő választék, a tetszetős ki­vitel, gondos megmunkálás következtében keresettek vol­tak Az idei termelési program szerint a szövetkezet 1 millió 600 ezer forinttal több termé­ket kíván előállítani, mint ta­valy, összesen 20 millió forint értékű ruházott árucikket. Ez éves szinten 9 százalékos ter­melésnövekedést jelent, ami­nek megvalósításához összesen tíz új dolgozót akarnak mun­kába állítani. A többletterme­lés forrása jórészt tehát a ter­melékenységnövelés lesz az idén is. Az egy főre eső ter­melési értéket 2400 forinttal akarják növelni, az átlagkere­setet pedig 3 százalékkal. A szövetkezet termelői ka­pacitását a nagykereskedelmi vállalatok erre az esztendőre teljes mértékben lekötötté­k, így a szövetkezet kollektívája bizakodással nézhet a követ­kező évi mérlegzáró közgyűlés elé is — mint az a közgyűlé­sen elhangzott. ZALAI HÍRLAP Vízrendezés Hahóton Még némi földmunka és Hahót határában befejeződik a Vízvári patak rendezése A közel 10 kilométer hosszú árokrendszer építését három éve kezdte el a Felső Zala­ menti Vízgazdálkodási Társu­lás. Ezután a műtárgyak épí­tésére kerül sor, s ezzel tel­jes egészében befejeződik a termelőszövetkezet számára oly jelentős munka. A vízfolyás szabályozásával, új árokrendszer építésével a pangó vizek levezetése gyor­sabb lesz, így a földek ter­mékenyebbé válnak, a vize­nyős területek megszabadul­nak a víz pusztító hatásától Sikeres „bemutatkozás“ Egy évvel ezelőtt alig ne­gyedszáz munkása, alkalma­zottja volt a Zalaegerszegi Járási Tanács Építő és Épület­­fenntartó Üzemnek Az akkor frissen életrehívott üzem a kezdés mindennapos gondjai­val küzdött. Most, hogy egy év múltán felmérik eredmé­nyeiket, Karvalics Nándor műszaki előkészítő már szép sikereket sorakoztathat egy­más mellé. — Korábbi helyünkről a za­­laszentiváni volt állomásépü­letbe költöztünk. Itt megfe­lelő helyet alakítottunk ki a műszaki és adminisztrációs munkához, raktárakat rendez­tünk be, s a négy dolgozóval működő asztalos üzemünket is itt helyeztük el. — Milyen gazdasági ered­ményeket értek el 1970-ben? — Lévén a miénk költség­­vetési üzem, minimális haszon­kulccsal dolgozunk, így is 86 ezer forint volt a tiszta nyere­ség. A létszámunk év közben 60 fölé emelkedett és a terme­lési értékünk meghaladta a 3 millió forintot. — Gépparkjuk is van már? — Öt tehergépkocsival, egy traktorral, 4 betonkeverő gép­pel, három parkettacsiszolóval rendelkezünk. — Melyek voltak a főbb munkáik? — A járási tanács által meg­határozott építő és felújító munkáink közül sokat kellene felsorolnom. Inkább az idei nagyobb terveinkről beszélnék. — Nagykutason tanácsházat és hozzá szolgálati lakást épí­tünk. Ezt már el is kezdtük. Zalalövőn kétszintes szolgálati lakás vár megépítésre, Gellén­­házán az óvoda mellett épí­tünk 100 személy részére kony­hát. Az üzem dolgozóinak ugyan­akkor még be kell fejezniük a tavalyról áthúzódó munkákat. Néhány nap kell csak a bú­­csúszentlászlói tanácsház bőví­tésre, akárcsak a zalacsébi ál­latorvosi lakás elkészítésére.­­ Tavaly már elkezdtük, de az idén nagyobb volumenben folytatjuk a járdaépítést. Csonkahegyháton 800, Cellén­­házán 600, Pókaszepetken 1500 négyzetméternyit építünk És végül a legjelentősebb: — A tavalyinak több mint a dupláját, 6,8 millió forint értékű munkát akarunk az idén elvégezni — mondja be­fejezésül Karvalics Nándor. Hogy ez mit jelent, azt a járási tanács illetékesei tudják legjobban. A költségvetési üzem beindulása óta lényege­sen gyorsabban készülnek el a járásban a felújítási, állag­megóvási munkák. Az sem közömbös, hogy lé­nyegesen olcsóbban, mint ha valamilyen más kivitelezővel kellene elkészíttetni. M. F. Egész évben üzemelhet Téliesítik, s ezáltal az egész évben üzemelhet a zalaeger­szegi AFIT szerviz Baki úti telepén levő Ceccató gépkocsi­mosó berendezés, melyet a jö­vő hónap végén helyeznek újra üzembe. (Kiss Ferenc felvételei Új törvény a tanácsokról I. A lakosság szolgálatában UTOLSÓ ÜLÉSÉN, mint­egy a négy esztendei munka betetőzéseként fogadta el az országgyűlés a tanácstör­vényt. A népképviselet legma­gasabb szerve határozott ar­ról, hogyan működjenek ez­után a képviselet alsóbb szervei, köztük azok, ame­lyek a legközelebb állnak az egyes emberekhez: a helyi tanácsok. A törvényjavaslat vitájában hangzott el. ..A ta­nácsok tevékenységének cél­ja ... a lakosság szolgálata. Ez adja munkájuk társadal­mi jelentőségét, politikai jel­legét.” Meghatározza a törvény, hogy a helyi tanácsokhoz tartoznak — és a közeli jö­vőben még szélesebb körben fognak tartozni — azok az államigazgatási feladatok, amelyek a lakosságot köz­vetlenül érintik. A jövőben szükségessé váló új intézke­déseket pedig már abban a szellemben hozzák, hogy amit csak lehet — intézzenek helyben, a községekben, nagyközségekben, városok­ban a tanácsok. Csupán egyetlen példa: sok városnak, nagyközségnek voltak már korábban is olyan gondjaik, hogy a fia­talok otthon tartása, a nők foglalkoztatása érdekében szükség volna valamilyen üzemre. Azt is jól tudták a helyi vezetők, hogy üzem te­lepítése fellendülést hozna, magát a helységet is fejlesz­tené — ám ipartelepítésre, gyártelep létrehozására sem pénzük, sem jogkörük nem volt. Az új törvény most le­hetőséget ad önálló vállala­tok alapítására a tanácsok­nak, s a nagyobb gazdasági önállóság révén megteremt­hetik hozzá az anyagi ala­pokat is. MINDEZ A LEHETŐSÉG. A törvény szándéka és betű­je nem a kötelező előírások rendszerén alapul, hanem éppen ellenkezőleg: kerete­ket ad a helyi követelmé­nyeknek megfelelő önálló munkához. Egyetlen törvény­nyel aligha lehetne megha­tározni mindazt, amit több ezer településen végre lehet hajtani. A helyi tanácsok ép­pen azért is kapnak fokozott önállóságot, nagyobb hatás­kört, hogy a helyi viszonyok ismeretében élni tudjanak vele. A törvény az egyes helyi tanácsok belső szervezetét is csak nagy vonalaiban hatá­rozza meg. Azt viszont, hogy hány tagú végrehajtó bizott­ságot, hány függetlenített ve­zetőt választ a helyi tanács mekkora, és mivel foglalkozó szakigazgatási szervezetet hagy jóvá — a tanácsnak, a frissen megválasztott testü­letnek kell eldöntenie. Ab­ban is a tanácsnak van dön­tési joga, hogy saját hatás­­köréből melyeket ad át — az ügyintézés meggyorsítása ér­dekében — a végrehajtó bi­zottságnak. Ezekben a kér­désekben a tanácsnak to­vábbra is döntő szava van; a végrehajtó bizottság ilyen ügyekben hozott határozatait megváltoztathatja vagy meg is semmisítheti Olyan ese­tekben viszont, amikor a végrehajtó bizottság a tör­vényben számára előírt ha­táskörében — tehát nem a tanács által ráruházott ügyekben — járt el, a tanács ugyancsak kifejtheti ellenvé­leményét: ekkor a felsőbb szintű végrehajtó bizottság­hoz — a megyeihez — for­dulhat. ÖNÁLLÓAN IS rendel­kezhet a tanács. Ha a tanács­tagok többsége úgy látja, hogy valamilyen kérdést he­lyileg szabályoznia kell, s ez semmilyen érvényes jogsza­bállyal nem ellenkezik — tanácsrendeletet alkothat, s ezt a helyileg szokásos mó­don kihirdetheti. A tanács­­rendelet éppúgy kötelező az érintett állampolgárokra, mint az országos főhatóságok rendelkezései. Éppen a tanácsok önálló­ságának megnövekedéséből adódik, hogy több joga­ és kötelessége lesz ezután min­den tanácstagnak. A törvény külön leszögezi, hogy a ta­nács minden tagjának azo­nosak a jogai és a kötelessé­gei, így bármelyik tanácstag a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé terjeszthet meg­vizsgálás végett közérdekű kérdést vagy javaslatot. Ah­hoz is joga van — az ország­­gyűlési képviselők interpellá­­ciós jogához hasonlóan —, hogy a tanácsülésen vagy azon kívül felvilágosítást kérjen bármelyik helyi veze­tőtől, illetve a szakigazgatási szervektől. A megkérdezett köteles a tanácstag kérdésé­re lehetőleg a tanácsülésen, s ha erre nincs mód, 15 na­pon belül válaszolni. A TANÁCSTAGNAK joga, hogy képviselje választóit , s ez egyben kötelessége is. Rendszeres kapcsolatot kell tartania azokkal, akik a ta­nácsba küldték, s be kell számolnia nekik munkájá­ról, az is kötelessége, hogy mindig és mindenütt tanács­tagi megbízásához méltóan lépjen fel és viselkedjék. Hi­vatalos személynek kell te­kinteni é­s hivatalos sze­mélyhez méltó magatartást is kell tanúsítania, mint a törvény kimondja: „minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentét­ben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstag­sággal”. Tárkonyi Endre s Képünkön: az utolsó néhány száz méteren dolgozik az E—352-es földkotró gép * Utos­vári patakon. (Nemecz Ferenc felvételt*

Next