Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! t tuSkw» AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 103. szám Ara: 80 fillér 1971. május 4., kedd Megtartotta alakuló ülését a zalaegerszegi városi tanács Tegnap délelőtt tartotta alakuló ülését Zalaegerszeg város 80 tagú tanácsa. Részt vett a tanács ülésén Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a város országgyűlési képviselője is. Marancsics Lajos korelnök megnyitó szavai után dr. Ari Lajos, a városi választási elnökség elnöke számolt be a tanácsnak a választás előkészítéséről, lefolyásáról és annak eredményeiről. Szólt a tanács előtt álló feladatokról, s azok eredményes elvégzéséhez sok sikert kívánt. A következőkben a tanács öttagú ügyrendi bizottságot választott, majd tudomásul vette a bizottság elnökének, dr. Czafi Sándornak jelentését a választás számszerű eredményeiről. A negyedik napirend keretében dr. Kutasi István, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke javaslatot tett a végrehajtó bizottság létszámára, a tanács elnöke, elnökhelyettesei, a végrehajtó bizottság tagjai megválasztására és a végrehajtó bizottság titkárának kinevezésére. Az előterjesztés alapján a tanács, a tanács elnökévé Kustos Lajost, elnökhelyetteseivé Balázs Bélát és Király Gyulát választotta meg. A végrehajtó bizottság tagjai lettek az említetteken kívül: dr. Czigány Jánosné, a népfront városi titkára, Gyürke Dénes, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat zalaegerszegi hivatalának vezetője, Halász Imre, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, Hári Sándor, a Zalai Hírlap főszerkesztő helyettese, Imre Sándor, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke, Pukánszky Ferenc, a zalaegerszegi városi pártbizottság első titkára, Rohonczy István, a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. A végrehajtó bizottság titkárává a tanács dr. Fendrik Gyulát nevezte ki. A végrehajtó bizottság tagjai és a tanács vezetői letették az esküt. Az eskütétel után Kustos Lajos, a tanács elnöke átvette a tanácsülés vezetését. Röviden utalt a tanácsra váró feladatokra, majd visszaadta a szót dr. Kutasi Istvánnak, aki a tanács bizottságainak megalakítására tett javaslatot. A tanács 5 tagú számvizsgáló, 9 tagú gazdasági és lakásellátási, 13 tagú tervgazdasági és városfejlesztési, 7 tagú igazgatási és 11 tagú kulturális, egészségügyi és szociális bizottságot választott. Ezt követően bejelentés hangzott el a szakigazgatási szervezet kialakításáról, azok vezetőiről, a bejelentést a tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az ülés utolsó napirendjében dr. Takáts Ádám, a Hazafias Népfront megyei elnökének javaslata alapján a tanács megyei tanácstagokat választott. A megyei tanács tagjává választotta Varga Gyulát, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Barabás Györgyöt, a Volán osztályvezetőjét, Bognár Mihály honvéd alezredest, Hajm Gézánét, az OTP igazgató helyettesét, Koplár Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, Kustos Lajost, a városi tanács elnökét, Pogacsics Károly nyugdíjast, Pusztai Lászlót, az SZMT titkárát, Sereg Józsefet, a Ganz Ábrahám Általános Gépipari Szakközépiskola igazgatóját és Teleki Lajosné újságírót. Az újonnan megválasztott megyei tanácstagok részére Kustos Lajos, a tanács elnöke adta át a megbízólevelet, majd a tanács néhány — a további munkára vonatkozó — bejelentés tudomásulvétele után befejezte munkáját. A munka kongresszusa Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a főváros építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fontos tanácskozást látott nagytermében a magyar szakszervezetek XXII. kongreszszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai, eseményei, a párt X. kongreszszusa, majd a képviselő- és tanácstag-választások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politika. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szakszervezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A kongresszusi jelentés nyilvánosságra hozása is mutatja: a Szakszervezetek Országos Tanácsa ki akarja tágítani a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdésről is. Évekkel ezelőtt, amikor még sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalomban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatóköre és természetesen megosztottabb, korlátozottabb a felelőssége is. Az elmúlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága államunk demokratikus rendszerében. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; közismert, hogy megkapták a szakszervezetek a vétójogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. A kongresszusi jelentés bírálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői magatartást, munkamódszereket; javasolja az iparágak, az üzemek közötti bérarányok felülvizsgálását; intézkedéseket javasol a vállalati nyereség hajszolásából eredő áremelések ellen éppúgy, mint a szociális intézkedések, beruházások elhanyagolása ellen; javasolja a gyermekintézmények hálózatának bővítését, új munkásszállók építését, a régiek korszerűsítését stb. Egyoldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növekedését csak az érdekképviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segítője, szervezője legyen az építőmunkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésének, kulturális nevelésének kezdeményeznie, támogatnia kell minden olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve eredményesebbé teszi az építőmunkát és megteremti az alapot a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításához. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik központi kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt igényeltek a kongreszszust előkészítő tanácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában. Feladat a szakszervezeteken belüli demokrácia növelése, erősítése is Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. Pedig legalább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése, a dolgozók tevékeny bekapcsolódása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntéseket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezéseknek. Szeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi résztvevőjét — köztük — a külföldi testvér szakszervezetek képviselőit — és sok sikert kívánunk felelősségteljes megbízatásuk teljesítésébe. Is vár Hajnalban még szűnni nem akaró eső verte a zászlódíszbe öltözött várost. Amire reggel lett, elállt az eső, s még fel sem száradt a víz, amikor elindultak a gyülekező helyekre a zalaegerszegi iskolák tanulói, a város felnőtt lakói: munkások, parasztok, értelmiségiek. Ezúttal nem az új lakótelepen élők igyekeztek a város központjába, a központiak siettek ki az új lakótelepre. Landorhegy és Herszon utcáit megtöltötte a gyülekezők sokasága.Kilenc órakor a Lenin-szobor előtt felállított tribünön elfoglalta helyét az ünnepség elnöksége. Ott volt Varga Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője, Újvári Sándor, a megyei tanács vb elnöke, a megye párt-, állami- és társadalmi szerveinek vezetői, az üzemek, vállalatok, intézmények küldöttei, a fegyveres testületek képviselői. A felvonuló zalaegerszegieket a munkásszolidaritás nagy ünnepe alkalmából Vándor László, az SZMT vezető titkára köszöntötte. Az ünnepi menetet a munkasikereikkel hírnevet szerzett, eredményeikért kitüntetett vállalatok zászlóvivői nyitották meg. Őket az iskolások követték. Zalaegerszeg az utóbbi években diákváros is lett. Hosszú, tömött sorokban, tarka kendőket, virágokat lengetve, színes ernyőket pörgetve követték egymást az általános iskolások. A május 1-ét éltető feliratok mellett a menetben újra és újra feltűntek a jeles jubileumra, az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulójára emlékeztető transzparensek. A menetet időnként táncoló, tornagyakorlatokat bemutató gyerekek késztették rövid pihenőre. A nemzetközi munkásosztály e nagy ünnepén, május elsején, szívből köszöntöm a felvonulás résztvevőit, hazánk munkásságát, parasztságát, értelmiségét, a szocializmust építő magyar népet. Kicsit hűvös az idő, de ennek ellenére ezen a budapesti felvonuláson is érződik a lelkesedés, a magabiztosság, az őszinte ünneplés. Erre szerintem van is okunk és alapunk, mert a múlt vasárnapi választás nagyszerű politikai eredménye — népünk kiállása a párt, a Hazafias Népfront szocialista programja mellett — valójában befejezése egy csaknem másfél éves nagy politik A kisiskolásokat a nagyok, a város középiskoláinak, szakmunkásképző intézeteinek növendékei követték. Zalaegerszeget mostanában többféle jelzővel illetik. A legrangosabb ezek között: az ország legdinamikusabban fejlődő városainak egyike. És tegyük hozzá — bár az előbbiben ez is benne van — ipari város is! Hosszú lenne sorolni (Folytatás a 3. oldalon.) mai kampánynak. Ez a pártkongresszus előkészítésével kezdődött és befejeződött a választással, vagy úgy is mondhatom, ezzel a május elsejei ünnepséggel, összes eredményeink biztatóak, és biztos alapot adnak a további munkához. Önbizalommal és nyugodtan tekinthetünk előre, abban a tudatban, hogy szocialista céljainkat, az ideieket és a következő éveket is megvalósítjuk. A felvonulás ugyanakkor ékes bizonyítéka annak, hogy ezen a napon, amelyen az egész világon megünneplik május elsejét, a népek kórusában ott hangzik a magyar nép szava is. E napon dolgozó népünk köszönti a Szovjetuniót, a szocializmust építő népeket, a kapitalista országokban harcoló munkásosztályt, a nemzeti függetlenségéért küzdő vietnami, kambodzsai, laoszi és arab népeket, s mindazt e többi népet, amely a szabadságért harcol. Ez a felvonulás is jól érzékelteti jelszavaiban, felirataiban a nálunk kialakult egységet, s azt, hogy saját céljainkat, saját boldogulásunkat összeötvözzük a haladás nemzetközi ügyével. Népünk mondja is, s ténylegesen gyakorolja is az internacionalizmust és a hazafiságot. Ez a május elseje — hála a hírközlő szerveknek, már külföldön is látják, nézik a felvonulást — újból bizonyítja, hogy népünk a szocializmus, a haladás, a nemzetek függetlensége és a béke ügye mellett áll. Megismétlem üdvözletemet és jókívánságaimat dolgozó népünknek. Egyben megköszönöm önöknek, a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak is fáradságos munkájukat, amivel nagyon segítik harcunkat, s minden jót kívánok május elseje alkalmából. Kádár János elvtárs nyilatkozata Kádár János, a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásáról a következő nyilatkozatot adta a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak: Gazdag eredmények birtokában köszöntötték május elsejét megyénk dolgozói A kitüntetett vállalatok zászlóvivői a zalaegerszegi felvonulók élén A zalaegerszegi május 1-i ünnepség elnöksége és az iskolások sorát megnyitó kisiskolások: a Hamburger Jenő Általános Iskola tanulói A vállalatok sorát a Szocialista Munka Vállalata címmel kitüntetett Zala megyei Tejipari Vállalat dolgozói nyitották meg