Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! t tuSkw» AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 103. szám Ara: 80 fillér 1971. május 4., kedd Megtartotta alakuló ülését a zalaegerszegi városi tanács Tegnap délelőtt tartotta ala­kuló ülését Zalaegerszeg vá­ros 80 tagú tanácsa. Részt vett a tanács ülésén Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a város országgyűlési képviselőj­e is. Marancsics La­jos korelnök megnyitó szavai után dr. Ari Lajos, a városi választási elnökség elnöke szá­molt be a tanácsnak a válasz­tás előkészítéséről, lefolyásá­ról és annak eredményeiről. Szólt a tanács előtt álló fel­adatokról, s azok eredményes elvégzéséhez sok sikert kí­vánt. A következőkben a tanács öttagú ügyrendi bizottságot választott, majd tudomásul vette a bizottság elnökének, dr. Czafi­ Sándornak jelenté­sét a választás számszerű eredményeiről. A negyedik napirend kere­tében dr. Kutasi István, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának elnöke javaslatot tett a végrehajtó bizottság létszá­mára, a tanács elnöke, elnök­­helyettesei, a végrehajtó bi­zottság tagjai megválasztásá­ra és a végrehajtó bizottság titkárának kinevezésére. Az előterjesztés alapján a tanács, a tanács elnökévé Kustos La­jost, elnökhelyetteseivé Balázs Bélát és Király Gyulát vá­lasztotta meg. A végrehajtó bizottság tagjai lettek az em­lítetteken kívül: dr. Czigány Jánosné, a népfront városi tit­kára, Gyürke Dénes, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vál­lalat zalaegerszegi hivatalá­nak vezetője, Halász Imre, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, Hári Sándor, a Zalai Hírlap főszerkesztő helyettese, Imre Sándor, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnö­ke, Pukánszky Ferenc, a zala­egerszegi városi pártbizottság első titkára, Rohonczy István, a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgató­ja. A végrehajtó bizottság tit­kárává a tanács dr. Fendrik Gyulát nevezte ki. A végre­hajtó bizottság tagjai és a ta­nács vezetői letették az esküt. Az eskütétel után Kustos Lajos, a tanács elnöke át­vette a tanácsülés vezetését. Röviden utalt a tanácsra váró feladatokra, majd visszaadta a szót dr. Kutasi Istvánnak, aki a tanács bizottságainak megalakítására tett javaslatot. A tanács 5 tagú számvizsgáló, 9 tagú gazdasági és lakásellá­­tási, 13 tagú tervgazdasági és városfejlesztési, 7 tagú igaz­gatási és 11 tagú kulturális, egészségügyi és szociális bi­zottságot választott. Ezt követően bejelentés hangzott el a szakigazgatási szervezet kialakításáról, azok vezetőiről, a bejelentést a ta­nács jóváhagyólag tudomásul vette. Az ülés utolsó napirendjé­ben dr. Takáts Ádám, a Ha­zafias Népfront megyei elnö­kének javaslata alapján a ta­nács megyei tanácstagokat vá­lasztott. A megyei tanács tag­jává választotta Varga Gyu­lát, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Barabás Györgyöt, a Volán osztályvezetőjét, Bog­nár Mihály honvéd alezredest, Hajm Gézánét, az OTP igaz­gató helyettesét, Ko­plár La­jost, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Kustos La­jost, a városi tanács elnökét, Pogacsics Károly nyugdíjast, Pusztai Lászlót, az SZMT tit­kárát, Sereg Józsefet, a Ganz Ábrahám Általános Gépipari Szakközépiskola igazgatóját és Teleki Lajosné újságírót. Az újonnan megválasztott megyei tanácstagok részére Kustos Lajos, a tanács elnöke adta át a megbízólevelet, majd a tanács néhány — a to­vábbi munkára vonatkozó — bejelentés tudomásulvétele után befejezte munkáját. A munka kongresszusa Három és fél millió szer­vezett dolgozó képviseleté­ben gyűlnek ma egybe a fő­város építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fon­tos tanácskozást látott nagy­termében a magyar szak­­szervezetek XXII. kongresz­­szusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai, ese­ményei, a párt X. kongresz­­szusa, majd a képviselő- és tanácstag-választások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politi­ka. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvés­re irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt követően a választásokon ha­zánk felnőtt lakossága, a szakszervezeti kongresszus ezek után következő állás­­foglalását mégsem tekinthet­jük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozáso­kat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosság­ra hozott kongresszusi jelen­tését, láthatja: a négy esz­tendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A kongresszusi jelentés nyilvánosságra hozása is mu­tatja: a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa ki akarja tá­gítani a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenysé­géről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdésről is. Évekkel ezelőtt, amikor még sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalom­ban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatókö­re és természetesen megosz­tottabb, korlátozottabb a fe­lelőssége is. Az elmúlt évek­ben azonban megnőtt a moz­galom szerepe, önállósága ál­lamunk demokratikus rend­szerében. A népgazdasági ter­vezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szak­­szervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; köz­ismert, hogy megkapták a szakszervezetek a vétó­jogot; vannak kérdések, amelyek­ben nem lehet dönteni egyet­értésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véle­ményüket. A kongresszusi jelentés bí­rálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői ma­gatartást, munkamódszereket; javasolja az iparágak, az üze­mek közötti bérarányok felül­vizsgálását; intézkedéseket javasol a vállalati nyereség hajszolásából eredő áremelé­sek ellen éppúgy, mint a szo­ciális intézkedések, beruhá­­zások elhanyagolása ellen; ja­vasolja a gyermek­intézmé­nyek hálózatának bővítését, új munkásszállók építését, a régiek korszerűsítését stb. Egyoldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növekedését csak az érdek­­képviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segítője, szervezője le­gyen az építő­munkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésé­nek, kulturális nevelésének kezdeményeznie, támogatnia kell minden olyan tevékeny­séget, amely közvetlenül vagy közvetve eredményesebbé te­szi az építőmunkát és megte­remti az alapot a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek további javításához. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik központi kérdése lesz az üze­mi és a szakszervezeti de­mokrácia továbbfejlesztésé­nek témája. A demokratiz­mus erősítését szinte minde­nütt igényeltek a kongresz­­szust előkészítő tanácskozá­sok felszólalói. Ma már min­den feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gaz­dálkodásban, a döntések ki­alakításában. Feladat a szak­­szervezeteken belüli demok­rácia növelése, erősítése is Sokhelyütt ugyanis csak a vá­­­lasztott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti de­mokrácia fejlődött. Pedig legalább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlő­dése, a dolgozók tevékeny be­kapcsolódása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvéle­mény nem szenzációs dönté­seket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egy­ségbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó tö­rekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdemé­­nyezéseknek. Szeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi résztvevőjét — köztük — a külföldi testvér szakszerveze­tek képviselőit — és sok si­kert kívánunk felelősségtel­jes megbízatásuk­ teljesítésé­­be. I­s­ vá­r Hajnalban még szűnni nem akaró eső verte a zászlódísz­be öltözött várost. Amire reg­gel lett, elállt az eső, s még fel sem száradt a víz, amikor elindultak a gyülekező helyek­re a zalaegerszegi iskolák ta­nulói, a város felnőtt lakói: munkások, parasztok, értelmi­ségiek. Ezúttal nem az új la­kótelepen élők igyekeztek a város központjába, a közpon­tiak siettek ki az új lakóte­lepre. Landorhegy és Herszon utcáit megtöltötte a gyüleke­zők sokasága.­­Kilenc órakor a Lenin-szo­­bor előtt felállított tribünön el­foglalta helyét az ünnepség el­nöksége. Ott volt Varga Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, Zala­egerszeg országgyűlési képvi­selője, Újvári Sándor, a me­gyei tanács vb elnöke, a me­gye párt-, állami- és társadal­mi szerveinek vezetői, az üze­mek, vállalatok, intézmények küldöttei, a fegyveres testüle­tek képviselői. A felvonuló zalaegerszegieket a munkás­­szolidaritás nagy ünnepe al­kalmából Vándor László, az SZMT vezető titkára köszön­tötte. Az ünnepi menetet a mun­kasikereikkel hírnevet szer­zett, eredményeikért kitünte­tett vállalatok zászlóvivői nyi­tották meg. Őket az iskolások követték. Zalaegerszeg az utóbbi években diákváros is lett. Hosszú, tömött sorokban, tarka kendőket, virágokat len­getve, színes ernyőket pörget­ve követték egymást az általá­nos iskolások. A május 1-ét éltető feliratok mellett a me­netben újra és újra feltűntek a jeles jubileumra, az úttörő­­mozgalom negyedszázados évfordulójára emlékeztető transzparensek. A menetet időnként táncoló, tornagyakor­latokat bemutató gyerekek késztették rövid pihenőre.­­ A nemzetközi munkás­­osztály e nagy ünnepén, má­jus elsején, szívből köszöntöm a felvonulás résztvevőit, ha­zánk munkásságát, parasztsá­gát, értelmiségét, a szocializ­must építő magyar népet. Ki­csit hűvös az idő, de ennek ellenére ezen a budapesti fel­vonuláson is érződik a lelke­sedés, a magabiztosság, az őszinte ünneplés. Erre szerin­tem van is okunk és alapunk, mert a múlt vasárnapi válasz­tás nagyszerű politikai ered­ménye — népünk kiállása a párt, a Hazafias Népfront szo­cialista programja mellett — valójában befejezése egy csak­nem másfél éves nagy politik A kisiskolásokat a nagyok, a város középiskoláinak, szak­munkásképző intézeteinek nö­vendékei követték. Zalaegerszeget mostanában többféle jelzővel illetik. A leg­rangosabb ezek között: az or­szág legdinamikusabban fej­lődő városainak egyike. És te­gyük hozzá — bár az előbbi­ben ez is benne van — ipari város is! Hosszú lenne sorolni (Folytatás a 3. oldalon.) mai kampánynak. Ez a párt­­kongresszus előkészítésével kezdődött és befejeződött a vá­lasztással, vagy úgy is mond­hatom, ezzel a május elsejei ünnepséggel, összes eredmé­nyeink biztatóak, és biztos ala­pot adnak a további munká­hoz. Önbizalommal és nyu­godtan tekinthetünk előre, ab­ban a tudatban, hogy szocia­lista céljainkat, az ideieket és a következő éveket­ is megva­lósítjuk.­­ A felvonulás ugyanakkor ékes bizonyítéka annak, hogy ezen a napon, amelyen az egész világon megünneplik május elsejét, a népek kórusá­ban ott hangzik a magyar nép szava is. E napon dolgozó né­pünk köszönti a Szovjetuniót, a szocializmust építő népeket, a kapitalista országokban har­coló munkásosztályt, a nem­zeti függetlenségéért küzdő vietnami, kambodzsai, laoszi és arab népeket, s mindazt e többi népet, amely a szabad­ságért harcol. Ez a felvonulás is jól érzékelteti jelszavaiban, felirataiban a nálunk kialakult egységet, s azt, hogy saját cél­jainkat, sa­ját boldogulásunkat összeötvözzük a haladás nem­zetközi ügyével. Népünk mondja is, s ténylegesen gya­korolja is az internacionaliz­must és a hazafiságot. Ez a május elseje — hála a hír­közlő szerveknek, már külföl­dön is látják, nézik a felvo­nulást — újból bizonyítja, hogy népünk a szocializmus, a haladás, a nemzetek függet­lensége és a béke ügye mellett áll. Megismétlem üdvözlete­met és jókívánságaimat dol­gozó népünknek. Egyben megköszönöm önöknek, a saj­tó, a rádió és a televízió mun­katársainak is fáradságos munkájukat, amivel nagyon segítik harcunkat, s minden jót kívánok május elseje al­kalmából. Kádár János elvtárs nyilatkozata Kádár János, a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásáról a következő nyilatkozatot adta a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak: Gazdag eredmények birtokában köszöntötték május elsejét megyénk dolgozói A kitüntetett vállalatok zászlóvivői a zalaegerszegi felvonulók élén A zalaegerszegi május 1-i ünnepség elnöksége és az iskolások sorát megnyitó kisiskolások: a Hamburger Jenő Általános Iskola tanulói A vállalatok sorát a Szocialista Munka Vállalata címmel kitüntetett Zala megyei Tejipari Vállalat dolgozói nyitották meg

Next