Zalai Hírlap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

Gyógyszerek, orvosi műszerek, kórházi berendezések szállításáról tárgyalt a magyar­ chilei gazdasági vegyesbizottság Santiago (MTI). Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök­­helyettese hétfőn helyi idő szerint délelőtt Cantuarias bányaügyi miniszterrel tár­gyalt. A megbeszélésen szóba­­került a chilei rézbányászat fejlesztésében való közremű­ködésünk lehetősége, tárgyal­tak a bányászati berendezések magyar exportjáról is. Salvador Allende elnök hét­főn az elnöki palotában ebé­det adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Az ebé­den Salvador Allende és Tí­már Mátyás pohárköszöntőt mondott. A Chilei Köztársaság elnöke egyebek közt a követ­kezőket mondta: — Szeretném kifejezni el­ismerésünket, tolmácsolni a chilei nép köszönetét látoga­tásukért. Számunkra különö­sen értékes, hogy egy ilyen magas szintű vendég és kísé­rete érkezett hozzánk. Ez is bizonyítéka a Chile iránti ér­deklődésnek és szolidaritás­nak. — Mi itt a Csendes-óceán déli részén az antiimperialista küzdelem részesei vagyunk. Olyan kontinens ez, ahol a harc sajátos útjaira van szük­ség, de kétségtelen, hogy a szocializmushoz vezető úton fel kell használnunk a szo­cialista országok tapasztala­tait, okulnunk kell tévedéseik­ből és sikereikből. — Köszönöm, hogy itt van­nak, látogatásuk hasznos Chi­lének. A Chilei Köztársaság Önökben a Magyar Népköz­­társaság képviselőit köszönti. — Ürítem poharamat né­peink barátságára, a magyar kormány vezetőire, személyes boldogulásukra. ★ Tímár Mátyás a délutáni órákban Carlos Concha egész­ségügyi miniszterrel tárgyalt. A megbeszéléseken a magyar gyógyszerek és gyógyszer alap­anyagok, továbbá orvosi mű­szerek és kórházi berendezé­sek szállításának kérdései ke­rültek szóba. Hétfőn a késő délutáni órák­ban ismét tanácskozott a ma­gyar—chilei gazdasági vegyes­bizottság. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, chilei tárgyalásai folyamán találkozott Orlando Cantuarias, chilei bányaügyi miniszterrel is. Képünkön: Tímár Mátyás (balról) és Orlando Cantuarias. (Telefoto: AP—MTI—RS) Hazaérkezett Jugoszláviából a Hazafias Népfront küldöttsége Bencsik latván nyilatkozata A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának delegációja, amely a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének meghívására egyhetes látoga­tást tett Jugoszláviában, ked­den délelőtt hazaérkezett Bu­dapestre. A Bencsik István fő­titkár által vezetett delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren át. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke, Baráti József, az Országos Tanács titkára, Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára fo­gadta. Repülőtéri nyilatkozatában Bencsik István elmondta az MTI tudósítójának, hogy a lá­togatás során alkalmuk volt megismerkedni a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szö­vetségének munkájával, orszá­gos szinten és területileg is, az egyes köztársaságokban, a fő­városban és tartományokban. — Látogatásaink, személyes élményeink alapján meggyő­ződhettünk arról — hangsú­lyozta Bencsik István —, hogy a Jugoszláv Dolgozó Nép Szo­cialista Szövetsége igen széles tömegbázisra támaszkodva rendkívül kiterjedt munkát végez, eredményesen mozgó­sítja a lakosságot a szocialista építés feladataira, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége programjának megfelelően olyan tapasztalatokat szerez­hettünk, amelyeket idehaza is jól kamatoztathatunk nép­front-munkánkban. — A jugoszláv szövetség ve­zetőivel folytatott tárgyaláso­kon — a kétoldalú mozgalmi kapcsolatokon kívül — szóba kerültek a legfontosabb nem­zetközi kérdések is. Mindenek­előtt az európai biztonsági ér­tekezlet, amelynek összehívá­sa érdekében sokat tehetnek, hathatós tevékenységet fejt­hetnek ki a különböző orszá­gokban működő tömegmozgal­mak, társadalmi szervezetek. A széleskörű külkapcsolatok­kal rendelkező Jugoszláv Dol­gozó Nép Szocialista Szövetsé­ge arra törekszik, hogy a jö­vőben még szorosabbá fűzze, elmélyítse kapcsolatait a ma­gyar Hazafias Népfront moz­galommal is — mondta befe­jezésül a népfront főtitkára. (MTI) Adam Malik, indonéz külügyminiszter, a most megnyílt ENSZ-közgyűlés új elnöke, feladatával kapcsolatos megbe­szélést folytatott U Thant ENSZ-főtitkárral. Képünk a talál­kozóról készült. (Telefotó: AP—MTI—RS) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 217. szám Ara: 80 fillér 1971. szeptember 15., szerda Losonczi Pál és kísérete ma érkezik Phenjanba Habarovszk (MTI): Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, út­ban a KNDK felé, kedden — rövid irkutszki időzés után — a szovjet Távolkeletre, Haba­rovszkba érkezett. Magyar idő szerint hajnali négykor hagyta el a nyugat­szibériai Omszkot a MALÉV IL—18-as különgépe, fedélze­tén a hivatalos baráti látoga­tásra a KNDK-ba tartó Lo­sonczi Pállal. Az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete négy­órás repülőút után Szibéria fővárosában, Irkutszkban tar­tott rövid pihenőt. Az Angara menti nagyváros ennek a tá­voli vidéknek jelentős ipari központja. Közvetlen közelé­ben épült fel a világ egyik legnagyobb, hat tagból álló ví­­zierőmű-rendszere. (A 4,1 mil­lió kilowatt kapacitással mű­ködő negyedik lépcső, Bratszk neve gyakran szerepel a ma­gyar sajtóban is). A Losonczi Pált fogadó te­rületi és városi vezetők, akik meleg szeretettel említették, hogy számontartott vendégeik között sok magar államférfi, neves személyiség is van. "Újabb négyórás repülés, to­vábbi két és fél ezer kilomé­ter, a különgép már Haba­rovszkban, az út utolsó szov­jet állomásán landolt. Az El­nöki Tanács elnökét a repülő­téren a távolkeleti határterü­leti székhely vezetői fogadták. Losonczi Pál és kísérete Ha­barovszkban töltötte az éjsza­kát, majd szerdán, magyar idő szerint hajnali három órakor, tovább indul a KNDK fővá­rosába , Phenjanba. A Szovjetunió területe felett utazva a magyar államfő táv­iratban üdvözölte N. Podgor­­nijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökét. Fock Jenő fogadta L. N. Mishra-t Aláírták a magyar-indiai kereskedelmi megállapodást Fock Jenő, a kormány elnö­ke kedden délelőtt hivatalá­ban fogadta L. N. Mishra in­diai külkereskedelmi minisz­tert. Az eszmecserén részt vett dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter, valamint C. B. Muthamma asszony, az Indiai Köztársaság budapesti nagy­követe is.* A magyar—indiai külkeres­kedelmi tárgyalások eredmé­nyeiről kedden a Külkereske­delmi Minisztériumban emlé­keztető okmányt írt alá a két ország külkereskedelmi mi­nisztere, dr. Biró József és L. N. Mishra. Az okmányban megállapítják, hogy a két or­szág külkereskedelmi forgal­ma az utóbbi években kedve­zően alakult, de még nagyok a kihasználatlan lehetőségek. Megállapodtak abban, hogy a nem hagyományos árucikkek­ből is fokozzák a forgalmat, e termékcsoportok feltárására kölcsönösen szakembereket küldenek Magyarországra, il­letve Indiába. Megállapodtak abban is, hogy a vállalatokat a közvetlen kapcsolatok elmé­lyítésére ösztönzik. Elősegítik delegációk, szak­emberek kölcsönös látogatá­sát, tapasztalatcseréjét, továb­bá azt, hogy terjesszék ki a gazdasági együttműködést, építsenek ki termelési és mű­szaki kooperációt. A két mi­niszter úgy ítéli meg, hogy a kereskedelmi forgalom gyor­sabb ütemű növelésére van lehetőség, véleményük szerint törekedni kell arra, hogy 1975 végéig körülbelül 50 százalék­kal növekedjék a magyar—in­diai külkereskedelmi forga­lom.* Az indiai külkereskedelmi miniszter dr. Biró Józsefet in­diai látogatásra hívta meg. A magyar külkereskedelmi mi­­­niszter a meghívást elfogadta, az időpontról később dönte­nek. L. N. Mishra miniszter és kísérete kedd délután hazánk­ból tovább utazott Frankfurt­ba. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent dr. Biró József külkereskedel­mi miniszter, valamint C. B Muthamma asszony, az Indiai Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) író MAI SZÁMUNKBÓL: B Igényelt szokás & A cél: többet tenni a szervezett építőipari fiatalokért a Indok van, adapter nincs m Család és otthon a Rádiós klub az MMK-ban . Az oroszlány­ I6-os aknában dolgozik az első, új típusú, szovjet hidraulikus önjáró komplex szénfejtő berendezés. A 14,5 millió forintért beszerzett gép 270 tonna súlyú, 71 biz­tosító tagja 80 méter széles termőterületen, szaknyelven fronthomlokon biztosítja a termelést. Átlagosan naponta 755 tonna szenet termel. Ezen a fronton az egy dolgozó egy műszakra jutó teljesítménye 26,4 tonnára emelkedett, míg a magyar szénbányászatban átlagosan 1,5 tonna a műszakon­kénti teljesítmény. Képünkön: Bakány Lajos vájár előké­szíti a szénfalat a gép munkájához. (MTI fotó: Hadas János felv. — KS) Törik a kukoricát Pókaszepetken A szárazság ellenére is gazdag termés Két sárgapirosra érett ku­koricacsövet hoz be az irodá­déba Varga Gyula, a pó­­kaszepetki termelőszövetkezet csúcstitkára. — Az idei első termésből valók — fűzi hozzá, miközben ráhelyezi őket a sötétbarna íróasztalra. Szép csövek, sűrűn futnak rajtuk az egymáshoz szorosan simuló sorok. — Törik már a kukoricát? — A hét elején kezdtük meg — szól Pintér Gyula, a közös gazdaság elnöke —. Talán öt hold termését takarítottuk be. Igaz, az idei meleg időjárás hatására egy kicsit korábban érik a kukorica, de elsősorban nem ez az oka a korábbi be­takarításnak. A fajtamegvá­­lasztás teszi ezt lehetővé. Az idén ugyanis kísérletként ve­zettünk több martonvásári faj­tát, köztük rövid tenyészide­jűeket. Most ezeket szedi a Zmáj csőtörő. A pókaszepetki közös gaz­daságban úgy tervezik a ku­koricatermesztést, hogy az érési időt széthúzzák, a rövid tenyészidejű fajtákkal a be­takarítás egy részét már a szüret előtt szeretnék elvégez­ni. Ez azért is előnyös, mert az ősziek alá időben elő tud­ják készíteni a talajt, meg az­tán a szüret adta csúcsmunka nem akadályozza a betakarí­tást. — Kiválasztották-e már a legmegfelelőbb fajtákat? — Igen — mondja a párt­titkár —. A múlt szombaton vezetőségi ülést tartottunk és utána kimentünk a kísérleti területre, ahol a szakemberek kiválasztották a legjobban megfelelő fajtákat a további termesztésre. — Hármat találtunk a leg­jobbnak — mondja Pintér Gyula —, köztük ezt a mar­­tonvásári 307-est. Hasonlít a hagyományos nyolcsoroshoz, s a jó hozama arra utal, hogy jól bírja a szárazságot, nem kényes fajta. — Milyen lesz az idei ku­koricatermés? — Meglesz a tervezett, s ta­lán még több is, nem szívesen beszélünk róla előre. Májusi morzsok­ban számítva huszon­nyolc—harminc mázsát terem a kukoricánk holdanként. Az ötszáz holdról mintegy száz­negyven vagon termésre szá­mítunk. Ebből cserére negy­ven vagonnal átadunk a gabo­nafelvásárló vállalatnak, a többi elhelyezéséről magunk­nak kell gondoskodni. A gór­ék rendelkezésre állnak, s egy újat még építünk hozzájuk. A szükséges anyag előkészítve rendelkezésre áll, csak össze kell rakni. A pókaszepetkiek a kuko­rica javarészét géppel szüre­telik, s kisebb része marad a tagoknak kézi szedésre. Mint mondják, elégedettek az idei kukoricahozammal, elegendő lesz az állatállománynak. Ter­mészetesen úgy, hogy az egyéb takarmányokból is megadták a földek a várt mennyiséget. A 230 hold lucernát négyszer kaszálták, s a hozam elérte a harminc mázsát holdanként, s talán még egyszer sikerül ta­karmányt kapni az értékes pillangós területről. — A silóra sem lehet pana­szunk — magyarázza Varga Gyula, párttitkár és felemeli az egyik kukoricacsövet —. Majdnem ekkora csöveket ho­zott a silókukoricánk. Mind fővetésű és holdanként átlago­san megadja a 200 mázsát, összesen 450 vagonra számí­tunk. — Most érjük el először, hogy egész évben jó minőségű silót tudunk majd etetni a hí­zómarhákkal — veszi át a szót az elnök —. Egyenletessé vá­lik a takarmányozás, s ez lé­nyeges a hizlalásban. Termé­szetesen ehhez még abrakot és szálast is kapnak az álla­tok. Hogy miért fizettek jól a szárazság ellenére a silókuko­ricáink? Mert jó részük fel­tört rétterületen fekszik. Azért szántottuk fel őket, mert a lecsapolás után sem adtak értékes, nagytömegű füvet. A továbbiakban újabb területek feltörésére kerül sor és tele­pítünk ide lucernát is. Na­gyon jó ez a pillangós nálunk, s a negyedik ötéves tervben 400 holdra növeljük a terüle­tét. 5. 1.

Next