Zalai Hírlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
1972. június 23. ZALAI HÍRLAP Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) zatoktól, ez szükségessé teszi a megyén belüli elosztás mód A fejlesztésről és a beruházási tevékenységről szólva elmondotta a pénzügyminiszter, hogy az elmúlt évet — a korábbi időszakhoz hasonlóan — nagyarányú fejlesztés jellemezte. Bővültek ipari és építőipari kapacitásaink, javult a mezőgazdasági nagyüzemek technikai felszereltsége. 1971- ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd forinttal több. A beruházás területén még nem enyhült a feszültség és a befejezetlen beruházások állománya az év végén az esztendő beruházási értékének 80 százalékát teszi ki. A folyó esztendő öt hónapjának tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az idei beruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi szervek, mind a vállalatok megértik és végrehajtják a hatályos intézkedéseket. Külgazdasági kapcsolataink alakulásáról szólva biztató kezdeti eredményként értékelte, hogy az idén öt hónap alatt a behozatal a múlt év azonos időszakához képest csaknem 6 százalékkal csökkent, míg a kivitel 26 százalékkal magasabb. Elemezte a szocialista és kapitalista relációban folytatott külkereskedelmünk perspektíváit, s megállapította: jónéhány mezőgazdasági, élelmiszeripari termékünk külpiaci értékesítési lehetősége kedvező. Tartósan exportképesnek ítélhető ezen belül különösen a vágómarha és a marhahús. A kormányszervek hosszabb ideje foglalkoznak a szarvasmarhatartás feltételeit javító intézkedések kidolgozásával. Az anyagi érdekeltség eszközeivel kívánjuk elérni, hogy a mezőgazdasági termelés oldaláról belföldön színvonalas tej- és tejtermékellátást lehessen nyújtani, marhahúsexportunk pedig növekvő mértékben járuljon hozzá fő szerének tökéletesítését és rugalmasan működő tartalékrendszernek az alkalmazását, kés fizetési mérlegünk javításához. Befejezésül a teendőkről szólt Faluvégi Lajos. Gazdaságunk intenzív utakra való vezetésének feltétele a meglevő kapacitások jobb kihasználása. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy a termelő kapacitások időbeni kihasználása az elmúlt években nem javult. Sok területen a modern, korszerű gépek, berendezések kihasználása nem megfelelő. A teljes műszakokban is jelentős még a kapacitástartalék. Jobb szervezéssel, rugalmasabb vállalati bérpolitikával nagyon sokat lehet javítani a helyzeten. Valamennyi vállalatunk és szövetkezetünk együttes érdeke a szerződéses kapcsolatok fejlesztése. Nagyobb előretartás legyen a szerződésekben, a szállítás ütemezésében is több előrelátás. A kereskedelemnek jobb piacismeret mellett több kockázatot kell vállalnia. Az állami intézmények és a tanácsok számára most az a legfőbb igazodási pont, hogy tevékenységüket az ötéves népgazdasági terv alapján folytassák, mindennapi gazdálkodásukat pedig saját bevételeik vagy a költségvetési támogatásuk keretei között tartsák. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezekkel a gondolatokkal kiegészítve fogadja el az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és hagyja jóvá a beterjesztett, törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszéde után Ollári István, a terv- és költségvetési bizottság előadója ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. Ezután szünet következett. Szünet után az országgyűlés Varga Gábornénak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta munkáját. Weiszböck Rezsőné, Győr- Sopron, Géczi János, Nógrád megyei képviselő után dr. Lukács János megyénk országgyűlési képviselője emelkedett szólásra, fordított eddigi termelői érdekeltség fenntartása mellett — az olyan kiemelt területeknek, mint pl. Zala, Somogy és Vas megye, — ahol a magas létszámú szarvasmarhatartás jövedelemhiányos volta nem adott lehetőséget fejlesztési pénzeszközök képzésére, a szarvasmarhatartást szolgáló beruházások korszerűsítésére, illetve új korszerű telepek létesítésére, a kormányunk kiemelt beruházási támogatást nyújtson. A szarvasmarhatartás termelői érdekeltségének fokozására fordított összeg nagyobb hányadát azonban mindenképpen az árban, — mégpedig legalább a sertés árának megfelelő átlagos nettó jövedelmet biztosító árban — javaslom realizálni. Ezek után a felszólaló a megyénknek ugyancsak nagy gondot okozó vízellátási problémákat ismertette, majd felszólalását e szavakkal fejezte be: " Az 1971. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. Ezután ebédszünet közvetkezett. Ebédszünet után Apró Antal elnöklésével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Péter János külügyminiszter volt a következő felszólaló. Nem enyhült a feszültség a beruházás területén Dr. Lukács János felszólalása — A költségvetésről szóló jelentés, valamint az Országos Tervhivatal által a népgazdaság 1971. évi fejlődéséről és a gazdasági munka 1972. évi első negyedévi tapasztalatairól kiadott tájékoztatók azt mutatják, — mondotta bevezetője után — hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is születtek nagyon szép és biztató eredmények. A mezőgazdaság egészén belül az állattenyésztés bruttó termelési értéke is mintegy hat százalékkal meghaladta az előző évit, de a szarvasmarha-tenyésztésben folytatódtak a korábbi negatív tendenciák, a szarvasmarha-állomány tovább csökkent. Hangsúlyozta, hogy csakis a termelői érdekeltség e téren történő hosszútávú megteremtése adhat biztos alapot a szarvasmarha-tenyésztés és tartás folyamatos növelésére. Mindennek különösen nagy a jelentősége Zala megyében, ahol a természeti adottságok folytán a megye mezőgazdaságának legfontosabb ágazata az állattenyésztés és ezen belül is a szarvasmarhatartás. Az Országos Tervhivatal tájékoztatója szerint a szarvasmarhatartásban jelentkező problémák megszüntetésére és a termelői érdekeltség megteremtésére irányuló komplex intézkedések kidolgozása ugyan már folyamatban van, de mivel azt még részleteiben nem ismerjük, engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy ezzel kapcsolatban néhány javaslatot tegyek. A tejtermelés fokozása érdekében — a tej felvásárlási árának általános rendezése mellett — nagy jelentőségűnek tartanám, ha a gümőkór mentesítési akciónál bevezetett literenkénti 30 filléres felárhoz hasonlóan, az egy tehénre jutó átlagos évi tejtermelés mennyiségi növekedése után — a közfogyasztásra felkínált tej azonos arányú növekedésének figyelembevételével — a tenyésztő literenként szintén felárban részesülne. Ugyanis ezzel — az ország jobb tejellátásának fokozása mellett — a szakszerű állattenyésztés egyik alapvető kritériumát, az egyedi kiválogatást, az utódellenőrzést is az érdekeltség homlokterébe helyeznénk, vagyis fokozatosan kiszűrnénk az évi 1600—2000 liter tejet adó egyedeket, melyeknek tartása még kettős hasznosítás esetén sem gazdaságos. Javaslom továbbá, hogy a továbbtenyésztésre nem alkalmas nőivarú állomány vágóra való értékesítésének korlátozását meg kell szüntetni. Ennek fenntartása ugyanis csak a tenyésztői munkát akadályozza, az állattartási kedvet csorbítja. Sem az iparban, sem a kereskedelemben, vagy egyéb ágazatban nem tartanak olyan árut, amelyet nem tudnak értékesíteni. Miért akarjuk ezt megkívánni a mezőgazdaságtól — amikor az — az értékesítés hiányán túl — azzal is károsodik, hogy a megtermelt takarmány egy részét az értékesíthetetlen áru továbbtartására fordítja! Javaslom, hogy a szarvasmarha-állomány növelésére olyan ösztönzőt kell kialakítani, amely az egységnyi termőterületre vetített létszámnövelést veszi figyelembe. Következő javaslatom, hogy — a természetes szaporulatra Péter János felszólalása — Azt a megbízást kaptam a kormánytól, hogy az ország háztartásának eredményeivel és hiányosságaival foglalkozó országgyűlési vita keretében beszámoltak a nemzetközi helyzet legújabb és legfontosabb eseményeiről, s ezekkel összefüggésben külpolitikai tevékenységünkről. Az alapvető megállapítás az, hogy az 1971. évi gazdálkodásunk is jól szolgálta az ország javát, s emellett a nemzetközi életre is kedvezően hatott, — még hiányosságaival is. A nemzetközi viszonyok alakulása az elmúlt évben is kedvező feltételeket biztosított az ország fejlődése számára — mondotta bevezetőben, majd a Szovjetunió nemzetköi szerepéről szólt, ezen belül kiemelte, hogy a szovjet—amerikai viszony javulása mindannyiunk közös érdeke — s ezután így folytatta: — Figyelembe véve a Szovjetunós és az Egyesült Államok kapcsolatainak — kedvező és kedvezőtlen értelemben egyaránt — jelentős hatását a nemzetközi élet egész területén, a moszkvai találkozás hatásait is várhatjuk a mai nemzetközi élet minden területén — mondotta, s felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel kapcsolatban nem szabad illúziók áldozataivá lennünk. — A moszkvai találkozó, az ott elfogadott megállapodások sorozata, a megállapodások felszíne alatt rejlő sok lehetőség kedvező hatása a ránk váró és általunk is formálandó események során csak akkor érvényesül, ha nem hagyjuk magunkat illúziókba esetten elkábulni, hanem kérlelhetetlen harcokat vívunk, részben kompromisszumok révén, új kedvező eredmények kivívásáért, az emberibb lét, a nemzetközi béke és biztonság javára, a harmadik világháború és ezzel a termonukleáris háború okainak és lehetőségeinek kiküszöbölésével. Így tekintünk a moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások várható következményeire a vietnami háborúval kapcsolatban is, mert annak hatásai ebben a vonatkozásban is megmutatkoznak. Mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság, mind a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megtette azokat a javaslatokat, amelyek alapján az Egyesült Államok tisztességes körülmények között, katonai tekintetben kivonulhat a háborús területekről. Az Egyesült Államok vietnami háborúja a világtörténelem leggaládabb háborúja. Ha nem lenne mindez oly tragikus, ha nem okozná ezrek, tízezrek és százezrek véres tragédiáját, akkor azt kellene mondani, hogy az Egyesült Államok gúnyt űz az emberiség történetével. Azt lehet azonban — talán nem alaptalanul — remélni, hogy az Egyesült Államok legújabb tárgyalásai és más nemzetközi érintkezései során minden eddiginél jobban felismerte vagy felismeri: milyen javaslatokat kell tennie a fegyveres harcok megszüntetése, a politikai rendezés érdekében, amelyek elfogadhatóak lehetnek a vietnami felek számára; és azt is, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front minden mérvadó szempontot figyelembe vett a megoldásra irányuló javaslatai megfogalmazásánál. A következőkben a közelkeleti válsággal kapcsolatban megállapította: az idő Izrael agressziós magatartása ellen dolgozik, így van ez nemzetközi jogi vonatkozásban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya szerint is. Izrael a nemzetközi jog szerint mindaddig agresszor, amíg a megszállt területeket vissza nem adja, általános nemzetközi feltételek alakulásával azok pedig a szocialista országok együttműködésével. Megkezdte tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Képünkön: Kádár János és Komócsin Zoltán az ülésteremben. • (MTI Fotó : Szebellédy Géza felv. — KS) Az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra — A jelenlegi nemzetközi viszonyok között az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra — folytatta. Az egész világra kiterjedő osztályharc eredménye az, hogy ez év májusában sűrűn egymásba fonódottan jöttek létre megállapodások és szerződések: a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság, Nyugat-Berlinre nézve a négy nagyhatalom, a közlekedésre nézve a Német Szövetségi Köztársaság, Nyugat-Berlin szenátusa és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az európai ügyeket is érintő, a fegyverkezési versenyt korlátozó egyezmény a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ezzel megnyílt a két Németország nemzetközi és egymás közötti viszonya rendeződésének lehetősége. Ennek a rendeződésnek a folyamata sajnos még mindig, a történtek ellenére sem halad előre kielégítően. A mi külpolitikánk további lépései tekintetében kormányunk két kérdést vizsgál — folytatta. — Egyrészt a Német Szövetségi Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok Az európai biztonság ügyében ismert, hogy mi a többi szocialista országgal együtt, már hosszabb idő óta készek lettünk volna a konferencia egybehívására. Kénytelenek voltunk azonban egyes nyugati partnereink magatartását figyelembe venni és ezért várni arra, hogy ők is felkészültnek érezzék magukat a konferenciára. Mi a konferencián abban a tudatban lennénk készek már ma, vagy holnap résztvenni, hogy az együttműködésre a biztonság megszilárdításáért már minden erő rendelkezésre áll és a konferencia nem vallana kudarcot. Ennek ellenére szükséges továbbra is a jóakaratú erők mozgósítása, hogy azok a kormányok, amelyek még nem értették meg a konferencia egyetemes szükségességét és hasznosságát, felismerhessék, hogy saját érdekeltségük azt követeli meg, hogy a konferenciát hívják egybe. Napnál is világosabbá tette az európai konferencia egyetemes jelentőségét a napokban lezárult brüsszeli társadalmi konferencia. Úgy felvételének, másrészt az európai biztonsági konferencia előkészítésének a kérdését. A Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolataink jók. Úgy gondolom, hogy tulajdonképpen egyikőnk sem hiányolja valamilyen nagy mértékben a diplomáciai kapcsolatokat. Mi 1966 végén, 1967 elején azon a válaszúton voltunk, hogy vajon előbb felvegyük-e a diplomáciai kapcsolatokat és ezek alapján rendezzük a közöttünk levő problémákat, vagy pedig előbb rendezzük a nyitott kérdéseket, vagyoni kérdéseket stb. és azután vegyük fel a diplomáciai kapcsolatokat. Bizonyos nemzetközi tapasztalatok alapján mi az utóbbi eljárás mellett döntöttünk. Ezt a Német Szövetségi Köztársaság kormánya érti és együttműködik velünk a kapcsolatok fejlesztésében diplomáciai kapcsolatok nélkül is. Mi mindig azt az elvet képviseltük, s a Német Szövetségi Köztársaság képviselői általában meg is értették, hogy akkor vesszük fel a diplomáciai kapcsolatokat, amikor ez a két ország érdekeit és az európai béke és biztonság ügyét egyaránt szolgálja, gondolom, el lehet mondani, hogy soha a történelem során politikai kérdésben ilyen széles platformú nemzetközi és társadalmi front nem jött össze. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzetközi békét és biztonságot Európában és a világ minden más táján csak a földkerekség egész lakosságának közös vállalkozásával lehet elérni. Ezután a fejlődő országok problémáiról szólt, majd így folytatta: — Kormányunk és általában országunk intézményei nemzetközi tevékenysége aktív és sokrétű. A párt tizedik kongresszusa így határozta meg nemzetközi feladatainkat, minél kedvezőbb feltételeket biztosítani a szocialista építés számára. Mi tehát abban a feladatban élünk, hogy minél kedvezőbbek legyenek a nemzetközi viszonyok a Magyar Népköztársaság számára. Magyarország azonban nem elszigetelten él, miként a világ egyetlen más országa sem. Ezért a mi életünk nemzetközi feltételei összefüggnek az írüs politikánk alapvető törekvése a szó és alista országok egységének ápolása A világ mai helyzetében a nemzetközi feltételek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása döntő mértékben a szocialista országok együttműködésétől függ. Ha ez az együttműködés töretlen lett volna, akkor ma nem kellene a vietnami agresszió ügyeivel, a Közel-Kelet válságával és más tragikus kérdésekkel foglalkoznunk. A mi külpolitikánk alapvető törekvése a szocialista országok egységének ápolása. Mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat tekintjük fontosnak nemcsak a magunk érdekében, hanem az általános nemzetközi érdekeknek megfelelően is. A népek barátsága — éppen úgy, mint az egyes emberek barátsága — nem valami statikus állapot, hanem elevenen lüktető élmény. Éppen ezért a barátságot állandóan gondozni kell illetve a barátság állandóan új és új élményeket, új meg új megnyilatkozási formákat követel. Miközben a szocialista országok együttműködését igyekszünk növelni, különös örömmel gondolunk az antiimperialista harc kiváló hősének, a kubai nép vezetőjének, Fidel Castro elvtársnak a látogatására. A magyar nép széles rétegeinek vele való találkozásai közvetlen személyes élménnyé tették számunkra a kubai nép győzelmét, amellyel új történelmi viszonyokat teremtett az amerikai féltekén. A továbbiakban a közvetlen szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkról szólt — amit nagyon jónak értékelt — majd beszédét így fejezte be. — A kormány népgazdasági tevékenysége a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló terveket valósított meg, s reálisan vette figyelembe tervei kialakításánál a nemzetközi erőviszonyokat; eredményeivel hozzá is járult a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásához. A kormány arról biztosítja az országgyűlést, hogy külpolitikai tevékenységével minél kedvezőbb nemzetközi viszonyokat igyekszik biztosítani a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára. A továbbiakban dr. Dömötör János Csongrád, Rujsz Jánosné Vas, dr. Bognár József budapesti képviselő kapott szót, majd szünetet tartottak. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés. Vadkerti Miklósné Heves, dr. Marton Zoltán budapesti, Széles István Tolna, Kállai Árpádné Bács-Kiskun és Nagy Miklós Pest megyei képviselő felszólalását követően az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós az országgyűlés csütörtöki ülését berekesztette. A képviselők ma délelőtt 10 órakor az 1971-es állami költségvetés végrehajtásának vitájával folytatják munkájukat. (MTI) Szükséges továbbra is a jóakaratú erők mozgósítása 3