Zalai Hírlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. évfolyam 147. szám Ara: 80 fillér 1972. június 24., szombat Új törvény a bíróságról és az ügyészségről Befejeződött a parlament nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Elfogadta az országgyűlés az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Apró Antal elnöki megnyitó szavai után dr. Petri Gábor Csongrád, Rubóczki Istvánné Szabolcs-Szatmár, Csorna Sándor Baranya, Vakurár Miklósné Hajdú-Bihar, Horváth László Somogy megyei és Pázsit Árpád budapesti képviselő kapott szót, majd szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnöklésével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, s Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki öszszegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Bevezetőben megállapította, hogy a miniszteri expozé — s azon belül az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának értékelése —, valamint a képviselők hozzászólásai egyöntetűen azt tükrözték, hogy a gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenekelőtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, rendteremtés a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések is, amelyeknek a jövedelem-aránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. A továbbiakban a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémáival, s a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos észrevételekre válaszolt. Egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság támogatását célzó akciók csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha mindenütt a legtöbb hozamot biztosító leghatékonyabb technológiát alkalmazzák és nem mindenkinek egyformán, hanem az anyagi teljesítmény és a megtérülés arányában juttatnak támogatást. Hangsúlyozta: biztosítani kívánják, hogy a szarvasmarha-tartás jövedelmezősége az állattenyésztés egyéb ágaiban elért bevételi színvonalat biztosítsa az üzemeknek. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalás. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter szólalt fel azen döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. A dolgozó nép közvetlen részvételét biztosító ülnökrendszer a szocialista igazságszolgáltatás nagy vívmánya. Kifejezi rendszerünk demokratizmusát. A gyakorlat jól igazolta az ülnökrendszer életrevalóságát. Az igazságszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírósági eljárásban olyan szakaszok vagy ügycsoportok, amikor az ülnökök részvételének előírása szükségtelen. Az egyesbírói hatáskör tervezett bevezetése pedig nem hogy csökkentené, hanem inkább növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott írja majd elő a nem hivatásos bírák részvételét, ahol az igazából fontos és szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. Felszólalását a következőkkel fejezte be: — Bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a hozzá kapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása — elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését. — A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Korom Mihály expozéja után az elnök Biczó Györgynek adta meg a szót, aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében ajánlotta elfogadásra a bíróságokról szóló törvényjavaslatot. Ezután dr. Lakatos Pál József, Komárom megyei képviselő, majd dr. Nezvál Ferenc, megyénk képviselője emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály felszólalása . A jelenleg hatályban levő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásá-val, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembe vételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék — mondotta bevezetőben, majd arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a dön- tőbizottságok végeznek. A továbbiakban az előter- j jesztett törvényjavaslat leg-fontosabb rendelkezéseiről szólt: — Alkotmányunk ki- mondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. Ezután a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium feladatáról szólt, majd így folytatta: — A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésének növekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. A határozatlan időre történő választás pedig arra hivatott, hogy erősítse tovább a bírói élethivatást és a becsületesen dolgozó bírák helyzetét, hiszen őket felmenteni, visszahívni csak a törvényben meghatározott nyomós okokból lehet, és arra szintén csak az Elnöki Tanács jogosult. A bírói függetlenség helyes értelmezéséhez hozzátartozik annak hangsúlyozása is, hogy az nem jelent valamiféle szabadosságot, mindentől való függetlenséget. Bíráink a szocialista állam és társadalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkalmazzák. A jövőben is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az igazságszolgáltatás minden dolgoit rója rendszeresen képezze mangát, növelje politikai és szakmai tudását, mert csakis így képes lépést tartani a társa- idalmunk fejlődéséből adódó mind magasabb követelményekkel. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hoz Befejeződtek a magyar—indiai tárgyalások Sajtókonferencia az Országházban — Indira Gandhi elutazott hazánkból Pénteken délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. ★ Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke pénteken sajtókonferenciát tartott az Országház delegációs termében. Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte az indiai kormányfőt, aki ezt követően válaszolt a magyar és a külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. Magyarországi látogatásáról szólva elmondotta, hogy az nagyon hasznos volt. Külföldi látogatásainak fő célja, hogy megismerkedjék az illető országgal és vezetőivel, megismerje kormányának politikáját, a nép gondolkodásmódját. (Folytatás a 2. oldalon.) A Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök búcsúzik Indira Gandhitól. a mű fotó — Vigovszki felv. — ksi Dr. Nezvál Ferenc felszólalása Dr. Nezvál Ferenc felszólalásában örömmel üdvözölte, hogy két hónappal az alkotmány módosítása után máris napirendre került a bíróságokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Ebben kifejezésre jut az, hogy a kormány nagy figyelmet szentel az igazságszolgáltatás fejlesztésére. Elmondotta, hogy népünk jogi tudatában az igazságszolgáltatás és a bíróság intézménye szorosan összekapcsolódik. Ezért csak helyeselni lehet, hogy a törvény tervezete egyértelműen meghatározza a bírósági útra tartozó ügyek körét. Ugyanakkor biztosítja azt is, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő ügyekben a más szervek által hozott határozatokat meg lehet támadni a bíróság előtt. A bírósági útra tartozó ügyek körének egyértelmű meghatározása azonban nemcsak az állampolgárok érdekeit szolgálja. A bíróságok és más jogalkalmazó szervek eljárásában gyakori vita forrása volt a hatáskörök bonyolult szabályozása. Számtalanszor előfordult, hogy csupán a hatásköri vita eldöntése — éppen a bonyolult szabályozás folytán oly hosszú időt vett igénybe, ami alatt a felek az ügyet talán már el is felejtették. Hangsúlyozta: nagyon lényeges a törvényjavaslat azon új rendelkezése is, amely szerint nemcsak hatásköri kérdésben, hanem az ügy érdemében döntő bírósági határozat is minden más szervre kötelező. A bírósági ügy törvényi rendezéséhez szorosan kapcsolódik a javaslatnak a bírósági szervezetre vonatkozó része — ennek megvalósításához — mondotta — jelentős előrehaladás a munkaügyi bíróságok létesítése. Ezzel megszűnik az a tarthatatlan helyzet, hogy a munkaügyi döntőbizottságok határozatainak egy részét a bíróság, más részét pedig a területi munkaügyi döntőbizottság bírálja felül. A gazdasági döntőbizottságokkal kapcsolatban rámutatott arra: az új gazdaságirányítási rendszer pezsgő életet lehelt a gazdasági szervek vitáiba. Fontos, hogy ezek a viták ne öncélú pereskedésekké váljanak, hanem huzavona nélküli döntésre kerülhessen sor. A szerződések gazdaságszervező szerepének növekedését, a szerződési fegyelem megszilárdítását elő fogja segíteni az, hogy a törvényjavaslat szerint a gazdasági bíráskodás elvi irányítása is a Legfelsőbb Bíróságnál összpontosul. A bírói tisztségnek választás útján való betöltése szocialista államunk demokratizmusából eredő alapvető követelmény. Ugyanakkor messzeme(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitano-nak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Tito hazaérkezett Varsóból Varsó, (MTI): Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és kísérete ötnapos lengyelországi hivatalos baráti látogatásának befejeztével pénteken délelőtt hazautazott Varsóból. Tito búcsúztatására a varsói repülőtéren megjelent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök és több más vezető személyiség. A lengyel—jugoszláv csúcstalálkozón folytatott tárgyalásokról pénteken este közös közleményt adtak ki. Tito elnök tegnap a délutáni órákban visszaérkezett Belgrádba. Jelentős lépés a baloldali egység kialakítására Franciaországban Párizs, (MTI). Francia politikai körökben hangsúlyozzák, hogy az FKP és a Szocialista Párt vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozója újabb lépéssel vitte előre a baloldali egység kialakításának ügyét. A közös kormányprogram kidolgozása terén sikerült a legtöbb vitás kérdést tisztázni,köztük két olyan területen is, ahol eddig lényeges nézeteltérések voltak, így a közjogi kérdésekben és az európai politika területén. Most már csak két pont van hátra, ahol még egyeztetni kell az álláspontokat. — Az egyiket „a biztonság megszervezése” címén említi a találkozóról kiadott közlemény, — értesülések szerint itt a francia atomütőerő jövendő szerepéről van szó — továbbá még meg kell egyezni abban, hogy a baloldali kormány milyen méretű államosítási programot hajtson végre. E két vitás kérdésben is sikerült azonban már leszűkíteni a nézeteltéréseket, s mivel most megállapodtak a tárgyalások ütemének meggyorsításában is, baloldali körökben remélik, hogy hamarosan eredménnyel jár az egyeztető munka és július elejére már elkészül a közös kormányprogram. A Szocialista Párt július 9-én rendkívüli kongresszust tart, a FKP Központi Bizottsága ugyancsak július 9-ére országos pártkonferenciát hívott össze a közös kormányprogram megvitatására és ha azt mindkét párt vezető szervei jóváhagyják, még július közepe előtt sor kerül annak aláírására. Politikai körökben rámutatnak, hogy a tárgyalások meggyorsulásában jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a dolgozók körében széleskörű mozgalom indul meg a baloldali egység kialakításának előmozdítására. Magyar—jugoszláv közös vasúti határállomást adtak át Gyékényesen Tegnap Gyékényesen átad- t ták rendeltetésének az első magyar—jugoszláv közös vas-úti határállomást. Az ünnep-ségen dr. Csanádi György Közlekedés és Postaügyi miniszter, valamint Blagoje Popov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Közlekedés és Postaügyi államtitkára mondott ünnepi beszéddet. Az állomás létrehozására mintegy 23 millió forintot költöttek. A következőkben Gyékényesen közösen történik a vámvizsgálat, az utasok útlevelének ellenőrzése, az áruk átadása, az egészségügyi és növényvédelmi vizsgálat. Mindez jelentős mértékben meggyorsítja, csaknem felére csökkenti a tartózkodási időt az állomáson. (MTI)