Zalai Hírlap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

2 Ülést tartott a ■negyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) teljesítését előre tervezni, megtagadható-e tegyük fel egy friss igény, amikor azt a la­kást, amelyet az igénylő el­hagyna, szívesen fogadná az, aki nem tudta vállalni az új lakás költségeit? Jórészt ezekre az ellentmon­dásokra tekintettel határozott úgy a végrehajtó bizottság, hogy a városi és a nagyköz­ségi tanácsok illetékes vezetői, ügyintézői részére, a főügyész­ség és a Népi Ellenőrzési Bi­zottság közreműködésével kon­zultációt szervez, megvitatja a gyakorlatban felmerült problémákat és szükség szerint javaslatot terjeszt elő az illetékes fő­hatóságokhoz. Felhívta a két városi taná­csot, hogy fordítsanak megkü­lönböztetett figyelmet a lakás­építésre, használják ki az ösz­­szes lehetőséget — koordiná­ció, OTP és saját szervezésű társasház, lakásszövetkezeti építési forma stb. — hogy mind több lakás épüljön, hi­szen a lakásproblémák megol­dásához csak a lakásépítés ve­zethet el. ZALAI HÍRLAP Ifjúsági világtalálkozó Moszkvában Moszkva, (MTI): Több mint­­ száz ország, köztünk hazánk if­­f­júsági szervezetei is képvisel­tetik magukat a dolgozó ifjú­­­­ág moszkvai világtalálkozó­ján, amelyet november 1 és 15 között rendeznek meg. A moszkvai találkozó fő ese­ménye az Októberi Forradalom ünnepségei után kezdődik. Nemzetközi konferenciát ren­deznek a dolgozó fiataloknak­­ a modern társadalomban be­töltött szerepéről, a jogaikért, a társadalmi haladásért és a békéért vívott küzdelemben való részvételéről. Washington folytatja halogató politikáját (Folytatás az 1. oldalról.) André Souguiere, a francia békemozgalom főtitkára hang­súlyozta, hogy a béke hívei­nek mindaddig folytatniuk kell akciójukat, amíg egyetlen bomba is hull Vietnam föld­jére. Georges Sarre, a szocia­lista párt titkára kijelentette: a világközvéleménynek­­ most még nagyobb eréllyel kell kö­vetelnie mint valaha, hogy az Egyesült Államok kormánya tartsa tiszteletben kötelezett­ségeit. Jacques Duclos, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja rá­mutatott arra, hogy Nixon ma­gatartása nem őszinte: „meg­kötni a megállapodást a vá­lasztások előtt, azután az utol­só pillanatban megtagadni an­nak aláírását, azzal az ürügy­gyel, hogy Thieu makacsko­­dik, ez nagyon hasonlít egy választási taktikát szolgáló műveletre. Nevetséges azt állí­tani, hogy Thieu leküzdhetet­len akadályt jelentene az ame­rikaiaknak, ha valóban alá akarják írni azt a megállapo­dást, amelyet elfogadtak” — mondotta. Elég volt az ártatlan halot­takból — hangsúlyozta Duclos. — Követelni kell Nixontól, hogy tartsa meg adott szavát. Semmiféle ürügy nem magya­rázhatja a vállalt kötelezettség megszegését. A nagygyűlés résztvevői egy­hangúlag határozatot fogadtak el, s ebben a Washington és a VDK között létrejött megál­lapodás azonnali aláírását kö­vetelik, a határozatot kedden nyújtották át az amerikai nagykövetségnek. Saigon (MTI): Az amerikai légierő nehézbombázói az el­múlt 18 órában több tucat be­vetésben támadták a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság területét. Egy saig­oni ameri­kai katonai szóvivő szerint a B-52-esek bombaterhüket ez­úttal Dong Hai körzetében szórták le. A szóvivő közölte, hogy az óriásbombázók a déli ország­részben Saigon körzetében és Dél-Vietnam négy északi tar­tományában hajtottak végre szőnyegbombázásokat a ha­zafias erők feltételezett állá­sai ellen. A Dél-vietnami Felszabadí­­tási Front egységei hétfőn éj­jel tüzérségi és rakétatámadást intéztek a Da Nang-i amerikai légitámaszpont ellen. A tá­maszpont bevet­­e­it a be­csapódó tüzérségi lövedékek és a 122 milliméteres rakéták megrongálták, a személyzet közül többen megsebesültek. A VDK ellen vasárnap vég­rehajtott amerikai légitáma­dás során lelőtt egyik támadó­gép pilótája életét vesztette — közölte — nyugati hírügynök­ségek szerint — kedden a ha­noi rádió. A rádióadás sze­rint ugyanekkor a VDK egyik parti őrhajója foglyul ejtett egy másik amerikai pilótát, aki katapultált gépéből és ej­tőernyőjével a tengerre eresz­kedett. A pilóta sértetlenül esett fogságba, nevét azonban nem közölték. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Dél-Vietnam­­ban a népi­ felszabadító erők kedden 121 gyalogsági és tü­zérségi támadást intéztek el­lenséges állások ellen". Saigon közvetlen környékén elfoglal­tak öt további katonai telepü­lést, a déli országrész északi térségében pedig ellenőrzésük alá vontak két járási székhe­lyet. Az amerikai légierő kedden is folytatta Észak- és Dél- Vietnam bombázását. A UPI hírügynökség szerint amerikai vadászbombázók és B-52-es óriásgépek összesen 170 beve­tésben támadták Észak-Viet­­namnak a 20-ik szélességi körtől­­ délre fekvő területeit. Dél-vietnami légitámadásaik fő célpontja a Saigon körüli felszabadított térség volt. Az amerikai repülőerődök a nap folyamán mintegy kétezer ton­na bombát szórtak le a VDK sűrűn lakott területeire és Dél-Vietnam felszabadított körzeteire. Párizs (MTI): A DRFK és a VDK Párizsban tárgyaló kül­döttségének szóvivője ked­den délután nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok — a meg­egyezés szerinti időpontban — nem volt hajlandó a VDK-val kötött megállapodást aláírni. A VDK küldöttsége nyi­latkozatában aláhúzta, hogy az Egyesült Államok által felho­zott ürügyek nem helytállóak. A demokratikus Vietnam küldöttsége követelte, hogy „az Egyesült Államok kormá­nya gyorsan írja alá azt a megállapodást, amelyben 1972. október 20-án már megegye­zett a VDK-val.” Washington (MTI): A Fehér Ház hivatalosan nem nyilat­kozott azokról a hírekről, amelyek szerint Kissinger Párizsba készülne újabb tár­gyalási fordulóra, de nemhiva­­talosan a sajtó értésére adták: nem hiszik, hogy a hét végén, vagy az amerikai elnökvá­lasztás előtt sor kerülhetne a békerendezési egyezmény alá­írására. Az egymást követő és egy­másnak ellentmondó félhiva­talos sugalmazások , csupán abban egyeznek meg, hogy a Fehér Ház „derűlátását” dom­borítják ki a megállapodás véglegesítésének „közelségét” illetően. Nixon amerikai elnök ked­den Ronald Ziegler útján kö­zölte, hogy az indokínai tűz­­szüneti megállapodás aláírásá­val kapcsolatban semmiféle határidőt sem hagy magára kényszeríteni. Ziegler arról tá­jékoztatta a sajtót, hogy Kis­singer nemzetbiztonsági főta­nácsadó „változatlanul Wa­shingtonban tartózkodik”, Ro­gers külügyminiszter pedig „a hét végére nem tervez semmi­féle utazást”. Thieu, dél-vietnami elnök (jobbra) — akin Washington sze­rint a vietnami békemegállapodás aláírása múlik — az utóbbi napokban lázasan tanácskozik. Képünkön Huong al­­elnökkel beszél meg egy olyan tévé­nyilatkozatot , amelyet aztán lemondott. A világ nem is az ő nyilatkozatára, hanem Washingtonéra vár. (Telefotó: AP—MTI—RS) Összehívják a JKSZ III. országos konferenciáját Belgrád (MTI). A Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének elnöksége Brioni szige­tén megtartott ülésén úgy ha­tározott, hogy soron következő tanácskozását november 13-án tartja. A két hét múlva sorra kerülő ülésen a november vé­gére tervezett III. országos konferencia előkészületeiről lesz szó. A keddi jugoszláv lapok közül Sztane Dolancnak, a JKSZ Végrehajtó Iroda titká­rának a pártelnökség hétfői ülésén mondott beszédet. Dolanc többek között hang­súlyozta: a pártszervezetekben folytatott viták arról tanús­kodtak, hogy az egész ország­ban fenntartás nélkül támo­gatják Tito elnöknek és a Végrehajtó Irodának a leve­lében kifejtett állásfoglalását. A továbbiakban arról szó­lott,­­ hogy pontosan meg kell határozni a párt helyét­­ és szerepét a társadalomban, vi­szonyát más politikai szerve­zetekhez és az állami intéz­ményekhez. Sztane Dolanc befejezésül hangsúlyozta, hogy a JKSZ 1974 tavaszán esedékes X. kongresszusáig, a pártszerveze­tekhez intézett levél képezi a JKSZ politikai tevékenységé­nek alapját. Közlemény a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 34. üléséről Varsó. (MTI): A KGST me­zőgazdasági állandó bizottsága Varsóban megtartott 34. ülésén a bolgár, a csehszlovák, a len­gyel, a magyar, a mongol, az NDK-beli, a román és a szov­jet küldöttség vett részt. A bizottság a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 26. ülésszaka és a végrehajtó bi­zottság 59 ülése határozatai­nak teljesítésére fogadott el különféle határozatokat. Jóvá­hagyta a növénytermesztési és az állattenyésztési együttmű­ködés további fejlesztésére tett­­ javaslatokat és megvitatta a­­ tagállamoknak az 1985-ig ter-­­­­edő időszakra vonatkozó med­­­liorációs fejlesztési előrejelzé­sét. Tanácskozott az új öntöző­­rendszerek közös építésének le­hetőségeiről is, összegezte a KGST-tagállamok közös mező- és erdőgazdasági tudományos­műszaki kutatásainak eredmé­nyeit és megvizsgálta az 1971—75 közötti tudományos­műszaki kutatások programját, s ezzel kapcsolatban módosító és kiegészítő javaslatokat tett. Az ülésen jóváhagyták a KGST-tagállamoknak azt a perspektivikus intézkedési ter­vét, amely az erdőgazdasági együttműködés kiszélesítését irányozza elő. A bizottság ülése a barátság és együttműködés légkörében folyt le. 1973. november 1. A budapesti Fővárosi Tanács küldöttségének látogatása a Varsói Személyautógyárban. Eb­ben az üzemben állítják elő a Polski Fiat személygépkocsit, amelyből Magyarország­­ sokat importál. Fejlődő kapcsolatok, szélesedő együttműködés hazánk és a Lengyel Népköztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatainak fejlődésében újabb, jelentős állomás a len­gyel államfő magyarországi látogatása. A mostani magas szintű találkozó a testvéri ba­rátság újabb kifejezője s egy­ben meggyőzően bizonyítja: a két ország viszonyában ér­vényre jutó alapelvek egy­aránt megfelelnek hazánk és a Lengyel Népköztársaság nemzeti érdekeinek, határo­zottan hozzájárulnak a szo­cialista országok egységét szol­gáló törekvésekhez. Közös ér­dekeink jutnak kifejezésre többek között a két országnak a Varsói Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kifejtett konstruktív tevékenységében, s a két ország együttesen mun­kálkodik az európai biztonság megteremtésén is. A két nép történelmi ha­gyományokban bővelkedő kap­csolata az elmúlt negyedszá­zadban teljesedett ki, a közös célért, a szocializmus felépíté­séért való munkálkodás so­rán. A legutóbbi években ál­landó gyakorlattá vált a köl­csönös konzultáció, a szocializ­mus építésével kapcsolatban országainkban felvetődő konk­rét problémákról folytatott ta­pasztalatcsere. Ezt igazolják a legutóbbi idők magas szintű kölcsönös látogatásai is. Az el­múlt esztendőben részt vett a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusán Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az azt megelőző esztendőben járt Lengyelországban magyar kor­­mányküldöttség élén Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke, s az idén tárgyalt Lengyelor­szágban Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint Lázár György mun­kaügyi miniszter. 1971-ben lá­togatott el hozzánk Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, s az idén járt Magyarországon Kazi­­mierz Olszewski miniszter­elnök-helyettes, dr. Jerzy Ol­szewski, vegyipari miniszter, Stanislaw Wronski, kulturális és művelődésügyi miniszter, Tadeusz Olechowski külkeres­kedelmi miniszter, valamint dr. Edward Kowalczyk posta- és távközlési miniszter. A magyar—lengyel kapcso­latok egyik fontos alapja az 1948-ban megkötött és 1968 május 16-án megújított Barát­sági Együttműködési és Köl­csönös Segítségnyújtási Szer­ződés, amelynek szellemében számos megállapodás jött lét­re a különböző területeken folytatott tevékenység össze­hangolására. A két ország fon­tosabb állami szervei egyez­ményekben rögzítették az együttműködésből rájuk há­ruló kölcsönös kötelezettsége­ket. Csupán az elmút két esz­tendőben tucatnyi jelentős megállapodás született, egye­bek között a postai együttmű­ködésről, az egészségügy terü­letén való közös munkálkodás­ról, az 1971—75. évi gazdasági együttműködésről és a nép­­gazdasági tervek egyeztetésé­ről stb. A tudományos kapcso­latok fejlődésében kiemelkedő fontosságú a két ország aka­démiái közötti — 1972-1975- re szóló — együttműködési egyezmény. S a közelmúltra visszatekintve: alig néhány he­te született meg a magyar— lengyel kulturális és tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság létesítéséről szóló megállapodás, amelynek fel­adata minőségileg új, maga­sabb szintre emelni a két or­szág ilyen jellegű kapcsolatait. Hazánk és a Lengyel Népköz­­társaság párt- és állami szer­veinek sokoldalú együttműkö­déséhez hasonlóan a két or­szág társadalmi és tömegrszer­­vezeteinek egymáshoz való vi­szonyát is a kölcsönös jóaka­rat, a barátság és a szívélyes­ség jellemzi. Ami a Lengyel Népköztár­sasághoz fűződő gazdasági kapcsolatokat illeti: az 1950— 1971-es időszakban a kölcsö­nös árucsereforgalom csak­nem hatszorosára emelkedett. A külgazdasági kapcsolatok évről évre bővülnek, a kétol­dalú hosszú lejáratú árucsere­­forgalmi megállapodás 1971 és 1975 között, a korábbi terv­időszakhoz mérten, mintegy 65—70 százalékos növekedést irányzott elő, ezt azonban — mindkét ország kívánságára — a felek időarányosan is túl­teljesítik. A magyar kivitel különösen dinamikusan bővül gépipari termékekből: a Be­­loiannisz-gyár például öt év alatt 130 millió devizaforint­tal több árut szállít az ere­detileg tervezettnél. Népsze­rűek Lengyelországban a ma­gyar szerszámgépek, villamos forgógépek, ipari elektromos kemencék, különböző nagy- és kisfeszültségű készülékek, de bővül a vegyipari és a mű­­anyagipari berendezések, a könnyűipari és az élelmiszer­gazdasági gépek értékesítése is. Lengyelországból — éppen csak megemlítve a hosszú lis­ta egy-két termékét — Die­sel-motorokat, alkatrészeket, bányagépeket, kénsavgyári berendezéseket, építő- és út­építő gépeket, szállító beren­dezéseket, különféle járműve­ket szerzünk be. Kedvezően alakul a külgazdasági együtt­működés is: a tizenkét eszten­deje életre hívott Haldex a lengyel bányák meddőit hasz­nosítja, évente átlag 3,5 millió tonna bányakőzetet dolgoznak fel, s ebből 2,4 millió tonna szenet nyernek. (Magyaror­szág részesedése ebből eszten­dőnként meghaladja az egy­millió tonnát). Mindkét or­szág számára jelentős koordi­nációs feladat a műszálak gyártásának szakosításáról és szállításáról szóló egyezmény. A két baráti ország együtt­működésének fejlődése a tu­domány és a közművelődés te­rületén végzett munkában is jól tükröződik. Ma már a tu­dományos és a kulturális élet különböző ágazataiban is táv­lati tervek szabják meg — a szocializmus építésének adott szakaszához igazodó — közös tennivalókat. Örvendetesen bővülnek a kapcsolatok mű­vészeti vonalon is, állandó gyakorlattá vált az irodalmi és művészeti értékek, vala­mint a különféle szellemi ter­mékek kölcsönös cseréje, to­vábbá kiállítások, filmhetek rendezése a nevezetesebb nemzeti évfordulók alku 1'"" - ből. (MTI). Anglia részt vesz a helsinki konferencián London, (MTI)­ Az angol külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy Nagy- Britannia részt vesz az­ euró­pai biztonsági konferencia no­vember 22-re Helsinkibe ösz­­szehívott előkészítő értekezle­tén. Londonban azt hangoztatják, hogy ha sikerrel járnak a NA­TO által javasolt másik tár­gyalás, az Európában levő ka­tonai erők kölcsönös és ki­egyensúlyozott csökkentését célzó konferencia előkészíti megbeszélései, akkor Anglia nem ellenezné az európai biz­tonsági értekezlet 1973 júniu­sában történő összehívását Anglia azt reméli, hogy a had­erőcsökkentési tárgyalások elő­készítő konferenciájára január végén, magukra a tárgyalások­ra pedig a jövő év szeptembe­rében vagy októberében kerül majd sor.

Next