Zalai Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Cv'* E héten lezárul a fogolycsere Vietnamban Saigont támadás a DIFK-ellenőrzés alatt álló területen Saigon (MTI). A DIFK szombaton, vagyis négy nappal a párizsi megállapodásban előírt határidő előtt, a VDK pedig vasárnap bocsátja szabadon a háborúban fogságba esett amerikaiak utolsó csoportját. A foglyokat Hanoi Giaám nevű repülőterén a négyoldalú katonai vegyes bizottság, valamint a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság képviselőinek jelenlétében fogják átadni az amerikai félnek. Az amerikai foglyok utolsó csoportja átadásának ütemtervében szerdai ülésen állapodtak meg. Vasárnapig a két dél-vietnami fél is lezárja a kölcsönös fogolycsere utolsó szakaszát. ★ Több ezer saigoni katona, páncélosok és bombázók támogatásával támadást indítottak a DIFK ellenőrzése alatt álló terület ellen Saigontól 45 kilométerrel északra. A támadás tényét a saigoni ■ katonai parancsnokság jelentette be azzal, hogy hadműveletet indítottak „az ellenfél által körülzárt Rad Bap támaszpont felmentésére”. A támaszpont — mint a négyoldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozatának vezetője már korábban közölte : a DIFK ellenőrzése alatt álló területen fekszik. Phnom Penh (AP): A kambodzsai felszabadító erők szerdán két stratégiai fontosságú országútnál indítottak eredményes támadást a kormánycsapatok ellen és összesen négy állásukat foglalták el. A csatazaj Phnom Penhben, a fővárosban is hallható volt. A fegyvertény annál is jelentősebb, mivel a Phnom Penh-i kormánycsapatok amerikai légi támogatást élveztek. 2 Egyetértésre jutottak Helsinkiben a napirend második pontjában is Helsinki. (MTI) A helsinki nagyköveti tanácskozás munkabizottsága szerdán folytatta a tervezett európai biztonsági és együttműködési értekezlet második napirendi pontjának, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseinek megvitatását és szerkesztésre való előkészítését. A konzultáció ütemének felgyorsulására mutat, hogy a 34 érdekelt ország képviselői már a második teljes munkaülésen lényegében egyetértésre is jutottak. A szocialista országok elképzelését a második napirendi pont tartalmáról, illetve a konferencián alakítandó szakértői bizottság feladattervéről Csehszlovákia terjesztette elő, míg az EGK-tagállamok vázlatát az NSZK ismertette. Mivel a két munkaokmány hasonló tartalmú pontokból állt, bizonyos leegyszerűsítésekkel öszsze lehetett egyeztetni őket és elvileg kialakult a téma hat pontból álló kerete. A konferencia köreiből származó értesülés szerint a második kosár anyagának általános vitája és a vázlat írásba foglalása már a jövő héten befejeződhet. Az még nem tisztázódott, vajon a vázlat alapján a szerkesztést minicsoport, vagy a teljes létszámú munkabizottság végzi-e el. A minicsoport jelenleg délutáni üléseken foglalkozik az első napirendi pont politikai, illetve katonai vonatkozásainak megszerkesztésével. Megbízható értesülések szerint a földközi-tengeri térség biztonságának sajátos problémáival foglalkozó féllegális, külön minicsoportban az érdekelt országok kidolgozták azt a formulát, amellyel ezt a kérdést bele szeretnék az első napirendi pontba foglaltatni. Észak-Írországban visszautasítják a londoni „Fehér Könyvet” London (MTI). Az északírországi „Fehér Könyv” kiadása után 24 órával két állásfoglalástól függött a brit kormány reformjavaslataival való együttműködés: az unionista szervezetektől , amelyeket összekapcsol a régi helyi törvényhozás helyreállításának követelése — és a katolikus szociális demokratikus és munkáspárttól. Miközben a katolikus párt, az SDLP még ülésezett Tyrone tartományban, az unionista szervezetek megkerülték a hivatalos unionista pártot, s közölték, nem fogadják el Whitelaw javaslatait. Az unionisták belfasti ülésén 45 politikus és szervezeti vezető vett részt. A Stormontkastélyban „nem tudják elfogadni” a Fehér Könyvet, amely ugyan számukra is tartalmaz engedményt, de— mint mondották — „rejtett veszélyeket” is. Szombaton szerte Északírországban tüntetéseket szerveznek az unionisták s ezek koordinálására akcióbizottságot hoztak létre. Az IRA „provói” negyedik napja gyakorlatilag tűzszünetet tartanak A titkos hadsereg minden jel szerint a katolikus lakosságra nagy hatással levő SDLF párt állásfoglalására vár. A bizonytalan tűzszünetet bombák robbanása, sortüzek törik meg Belfastban és az ír határ közelében. Unionista banditák legutóbb géppisztollyal kaszaboltak le tizenéves katolikus fiúkat. ^TELEX^g^LEX | TELEX | TELEX Gustav Heinemann, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke Giovanni Leone olasz köztársasági elnök meghívására szerdán délután hivatalos látogatásra Rómába érkezett. Az NSZK államfőjét elkísérte utazására Scheel külügyminiszter. A délután folyamán megkezdődtek az államfők és a két külügyminiszter megbeszélései. Viharos jelenetek közepette a török nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága szerdán délután elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében további két évvel meghosszabbítják Cevdet Sunar köztársasági elnök megbízatását A módosítást támogatták az Igazságpárt és a Köztársasági Néppárt képviselői, vagyis a parlament 634 képviselője közül 432. ★ Baráti látogatásra szerdán M Moszkvába érkezett Szadam Husszein Takriti, az iraki Baath-párt helyettes főtitkára, az Iraki Forradami Parancsnoki Tanács elnökhelyettese. ★ Tanzánia szerdán külügyminisztériumi nyilatkozatban vádolta Burundit, hogy katonai repülőgépei március 15-én bombatámadást intéztek három, határmenti falu ellen. A légitámadás következtében 36-an vesztették életüket, 16 személy megsebesült — hangzik a nyilatkozatban. ★ Brüsszelben szerdán magasszintű tárgyalássorozat kezdődött az Egyesült Államok és a Közös Piac képviselői között a két fél közti vitás kérdésekről. William J. Casey, a gazdasági ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes és Christopher Soames, az európai közösségek bizottságának alelnöke. ★ ZALAI HÍRLAP 1973. március HL Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) iparban foglalkoztatott munkaerő fele, az ipar álló- és forgóalapjainak jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok, s az állami nagyberuházások. Ezeknek a nagyvállalatoknak — melyek egyike-másika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére. A megfigyelt vállalatok változatlanul az általánosan érvényes gazdaságirányítási rendszer keretei között működnek. Az általános tervezési és szabályozási előírások rájuk is egyértelműen vonatkoznak. A kijelölés önmagában nem jelent jogcímet valamiféle kivételes elbánásra, költségvetési és hitelezési juttatásokra, mentesítésekre, engedményekre. Az a célunk, hogy a gazdaságirányító szervek rendszeresen és folyamatosan információkat kapjanak e vállalatok működéséről, gazdasági helyzetéről, termelési, fejlesztési és üzletpolitikájáról, segítsék a vállalatok hatékony működését, a néo®azdasági érdekek érvényesülését. Az általánostól eltérő módszereket fogunk alkalmazni az egyenként több ezer dolgozót foglalkoztató, jelenleg hat, a későbbiek során valószínűleg nyolc-tízre szaporodó vállalat átszervezésére, korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra átalakításához szükséges anyagi eszközök kizárólag saját erőből nem biztosíthatók. A Minisztertanács határozata alapján a gazdasági bizottság kijelölte az érintett vállalatokat. Ezek a Magyar Hajó- és Darugyár, a Ganz- MáVaG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek. Ezután az energiagazdálkodás helyzetéről, az alumínium program végrehajtásáról beszélt, majd áttért a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre. Feladataink a mezőgazdaságban Az eredmények ismertetése után így folytatta: A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények öszszes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól. A gabonaprobléma után megoldottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és a baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a tervezett szintet. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata a vágó- és feldolgozó kapacitásnak a sertéstenyésztéssel öszszehangolt bővítése. A szarvasmarhatenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarhaállomány, számottevően javulnak majd a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebben azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait. A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka — folytatta a továbbiakban. — A távlati tudományos terv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A tervezői munka továbbfejlesztéséről szólva elmondotta többek között, hogy megkezdődtek az előkészületek az állami tervbizottság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. A népgazdasági tervek kidolgozásában, a gazdasági szabályozók fejlesztésében, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzésében e bizottság javaslatai bizonyosan nagy segítséget adnak a kormányzat számára. Nemzetközi gazdasági tevékenységünkről szólva többek között kiemelte: A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST- országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST- tagállamok ötéves népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását, m és építőipari munkások március 1-én életbe lépett közösponti béremelését. Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal nő- véli a munkások jövedelmét. A rendelkezésre álló pénzügyi keretek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak többműszakos, vagy folytonos munkarendben. A jelenlegi béremelés, mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai munkásaira és művezetőire terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott ki az állami ipar és más munkaköreiben foglalkoztatottak között és a népgazdaság más szektoraiban alkalmazott dolgozóknál. Úgy gondolom, nem kell hosszan bizonygatnom, hogy a párt és a kormány vezetői ugyanúgy megbecsülik a műszaki, az adminisztratív munkakörben, valamint a gazdaság más területein tevékenykedők munkáját, mint azokét, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt maradtak el a bérek másokhoz viszonyítva, és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. Az idén is több intézkedést léptettünk életbe. A szénbányászatban és a villamosenergia-iparban a sajátosságokat jobban figyelembe véve, megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Néhány vállalatnál és szövetkezetnél a bérezési rendszerünk fejlesztésének kísérleteként bértömeggazdálkodást vezettünk be. Elősegítjük, hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem- és munkaszervezés segítségével létszámtartalékaikat feltárják és átcsoportosítják, anyagilag is érezzék annak előnyeit. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését — folytatta beszédét. — 1972 második felében a tervező és szervező intézetekben, beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt. 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidőcsökkentés alapelveit, feltételeit és ütemezését. A nyugdíjasok helyzetét javította és egyben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972 januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. A korábbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősen elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak összegétől. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak nyugdíja közötti különbség mérséklődjék. Az ötéves tervidőszak hátralevő részében a régi nyugdíjak emelésével együtt felemeljük a saját jogú és özvegyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát. Az elmúlt két évben emelkedett a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős hányadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások biztosítására, az üdültetésre. Népgazdasági tervünk fontos célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása. A negyedik ötéves tervidőszakot megelőzően a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében voltak ellátási hiányosságok. Az elmúlt két évben nagymértékben javult a helyzet .A belkereskedelem a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Említésre méltó, hogy hoszszabb ideje zavar mutatkozik a lakosság ellátásában a tőkehús mennyiségében, helyesebben fajtánkénti megoszlásában. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy az 1973. évi húsmennyiség az üzletekben nem kevesebb, hanem több, mint a múlt évi megfelelő ellátást biztosító mennyiség volt. Megoszlásában azonban a sajátos magyar fogyasztási igényeknek kevésbé felel meg. Az elmúlt évi 80 százalékos sertéshús-arányt nem tudtuk tartani. Kérem a lakosság megértését, legalább néhány hónapra! Egyébként a marhahús is hús, a baromfi is az, jó halat is többet tudunk adni, mint amennyit jelenleg fogyasztanak. A húsfogyasztás évről évre emelkedik. 1972-ben 61 kilogramm volt, a folyó évre 63 kilogrammot vettünk tervbe, az ötéves terv utolsó évében pedig 65 kilogrammal számolunk. Intézkedési terv az árstabilitásra Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer. Fontos szabályozója mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendszerünk széleskörű megértése folyamatos feladat. A termelői árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában levő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos többletjövedelemhez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kell fejleszteni. Az utóbbi időben a kelleté-nél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kormány szószéleskörű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. Így például bevezettük a megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. A kormányzat, az Országos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a visszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni. Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése, az indokolatlan áremelés elhárítása és meggátlása enélkül lehetetlen. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kell végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A lakosságot, mint fogyasztót, természetesen elsősorban a fogyasztói árak alakulása érdekli. A lakosság egyben termelő is a mi rendszerünkben. Ebben a minőségében érdekelt a termelői árak alakulásában is. Azt, hogy az adott ütemben például emelkednek a termelői árak, könnyen megérti az ott dolgozó ember és másoknak is meg tudja magyarázni a nyersanyag-árak emelkedésével, a nekik bedolgozó, velük kooperáló üzemek áremelésével, a világpiaci árak alakulásával Élénken, sőt sokszor nagyon élesen reagál azonban arra, ha a fogyasztói árak és azok színvonala emelkedik. Pedig a kettő egymással szorosan összefügg. (Folytatás a 3. oldalomr ) Gazdaságpolitikán az életszínvol Fock Jenő ezután az életszínvonal-politika kérdéseiről beszélt. Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala — mondotta. — Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A reálbér 4,3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 8 százalékkal nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1 , 5 százalékkal, az egy keesőre jutó reálbér pedig 2—2,5 -zalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazat,tok és vállalatok bérfeszültségeinek feloldására kormányunk intézkedéseket tett. Két esztendő alatt több mint egymilliárd forintot fordítottunk e célra. Ez jelentősen enyhítette azt az eltérést, amely elsősorban az ipari nagyvállalatok hátrányára volt tapasztalható. A költségvetési szervek dolgozói közül emeltük az egészségügyi, oktatási, igazságügyi dolgozók, egyes kulturális intézményekalkalmazottainak fizetését. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és többgyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatásiés gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok Indokolt változtatása céljából határozna el a párt és a kormány az ipa k célja és értelme tal növelést.