Zalai Hírlap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

Egységben Aki igazán szívén viselte a magyar nemzet sorsát, az mind századokon át elmaradásunkon kesergett és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótoljuk, amit törökvészen, labancdúláson, úri dőzsölésen és félgyarmati szolgaságunkon elvesztettünk. Kossuth „félkarú óriás”-nak nevezte az ipar nélküli magyarságot. Berzsenyi a paraszti szövetkezésben kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál a szabadságharc hajnalán írta le: „Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűül szolgálnak az események hulláma között .. .* 1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar munkásosztály világnézete, egyesített pártjának hangja nyomán lobbant forradalomra a magyar nép elkeseredése, szabadságvágya, felemelkedési törekvése. Ebben a forradalomban már a munkásosztály messzemenő céljai fejeződtek ki. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra.. De a munkásosztály soha nem tagadta meg 1919 emlékét, eszméit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyvenes évek elején, amikor a fasizmus árnyéka egyre nyomasztóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is, a két munkáspárt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetői egyre több jelét adták együttműködési szándékuknak Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorúzása 1941. november 1-én, a Népszava híressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfi-szobornál 1942. március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés „Soha nem fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt, a Népszava hasábjain is szólhattunk mi, kommunisták, népünkhöz. Ha van valami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebbre hallatszott a földalatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együttműködésének is köszönhetjük...” Ismernünk kell a magyar munkásmozgalomnak ezt a korszakát, mert csak így érthetjük meg a harcot, amelynek eredményeként ■ 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra — kommunistákra és baloldali szociáldemokratákra — az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egységes pártja volt képes. Ismernünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a negyedszázada egyesült két vagy munkáspárt évtizedek harcában kovácsolódott, merítve a Tanácsköztársaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasizmus elleni éles és súlyos osztályküzdelemi, majd a felszabadulást követő poétikai ütközetek tanulságaiból. Mire tanít azt elmúlt negyedszázad tapasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesülés alapelve, a marxizmus—leninizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, polit stikailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen az egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkási mozgalom egész története iető példa rá: erőtlenné válik a munkásosztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzetbe kerültünk. Pártunk, az MSZMP komolyan vette a történelmi tapasztalatot, helyreállította az elvi politikát, a pártegységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóraváltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus—leninizmus elveit, maradéktalanul élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Miközben az MSZMP megtisztította politikáját mindenfajta torzu- s lástól, végérvényesen felalarkult a munkásosztály teljes politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egysége. Még nekünk is, akik benne élünk, a változás oly ütemét jelenti a most megidézett negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha visszapillantunk a megtett útra. Talpra állt a lerongyolódok kifosztott magyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. Sorsfordulón esett át mezőgazdaságunk is. Ma hatszor annyi mérnök kerül ki az egyetemekről, mint a kapitalizmus idején. Hazánkban, ahol egykor mindenfajta népbetegség tizedelte az embereket, ma több orvos jut egy lakosra, mint az Egyesült Államokban Az eredményekben oroszlán része van a magyar munkásosztálynak, amelynek osztagai mindig a munka frontjának az élvonalában voltak, amikor áldozatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket megtehessük. Ez csendül ki az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatából is, amely ismételten megerősítette: az országot formáló harc legelső soraiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A munkásosztály tettekkel felelt osztályhű pártja határozatára. A szocializmus azonban nemcsak több bért nagyobb darab kenyeret, új lakást, hűtőszekrényt, esetleg hétvégi telket és autót jelent, hanem mindenekelőtt új társadalmi viszonyokat: az egyén és a közösség új, harmonikus kapcsolatát. A kommunista szombatok, az egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalom, az üzemek, műhelyek, termelőszövetkezetek belső demokráciája, s közéletünk más, ma még kibontakozóban lévő megannyi szocialista vívmánya nemcsak a termelést, hanem a kultúrálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formálódását is szolgálja. Ki tudja hányan álmodoztak a magyar munkásosztály soraiban mindarról, ami ma már a szocializmus elévülhetetlen vívmánya . Sokan közülünk nem érhették meg ezt a napot, a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados jubileumát. Fáj, hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost nevelt és adott az igaz ügynek, amelynek letéteményesei, örökösei, folytatói vagyunk. Pártunk szervezetei és tagjai, a magyar kommunisták abban a szilárd meggyőződésben emlékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben tovább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocializmus teljes felépítése, a kommunizmus útján. Kőszegi Frigyes rffai számunkból: Bemutatkozás után Erősödik a barátság, gyarapodik a tapasztalat Van, amiben érdemes elfáradni Már 221 ezer ifjú mozinéző Miért gyengék a matematikai írásbelik? Életet az éveknek Koszigin Ausztriába látogat Moszkva, (MTI): Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Ausztriában — közölték hivatalos helyről. Koszigin ezzel a látogatással az Osztrák Szövetségi Kormány meghívásának tesz eleget. I / L? Le Duc Tho és Kissinger szombati tárgyalása sem hozott megegyezést Hétfőn szakértői szinten folytatódnak a tanácskozások Párizs. (MTI) Le Duc Tho és Kissinger szombati találnak tekinti az élet konszolidáltatója, amely több mint négy és fél óra hosszat tartott, a lálát és a forradalmi erők korábbi várakozásokkal ellentétben még nem vezetett meg , erősítését a felszabadított lelegyezéshez. A tárgyalásokat — amint amerikai részről közölték — egyelőre szakértői szinten folytatják tovább, s a szakértők legközelebbi ülésüket hétfő délután tartják. Henry Kissinger szombaton este visszarepült Washingtonba, Le Duc Tho továbbra is Párizsban maradt területeken. ★ Saigon. (MTI): A dél-vietnami 13. számú országút mentén mintegy 30 mérföldre Saigontól szombat hajnalig több mint nyolcórás összecsapásra került sor a Thieu-rezsim csapatai és a felszabadító erők között. Mint a DSFK szóvivője, Vo Dong Giang szombati sajtóértekezletén közölte, a saigoni hadsereg „földrabló” hadműveleteket folytat, hogy minél nagyobb területeket próbáljon ellenőrzése alá vonni, mielőtt a zónák pontos feltérképezése megtörténik. A saigoni rezsim alakulatai tankokkal, tüzérséggel és vadászbombázókkal támadták a felszabadító erőket. A tűzszünet-sértő akciót a DIFK hadserege visszaverte. Az akció során, a Thieu-kormány egy repülőgépe tévedésből saját csapataira dobta le bombaterhét, három katonát megölt és 22-t megsebesített. Megalakulásának 4. évfordulója alkalmából ülést tartott a SHFK Hanoi. (MTI): Június 6—-én Dél-Vietnam felszabadított területén, megalakulásának 4. évfordulója alkalmából ülést tartott a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány. Az ülésen Huynh Tan Phat elnök beszámolt a politikai helyzetről, majd a miniszterek és miniszterhelyettesek beszámolói következtek a kormány diplomáciai, katonai, kulturális, gazdasági, egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységéről. A DIFK elnöke az évforduló alkalmából melegen üdvözölte a dél-vietnami népet, amely győzelemmel fejezte be a külföldi invázió elleni immár 18 éve folyó harcát. A jelenlegi helyzetet elemezve az elnök élesen elítélte az Egyesült Államok kormányát és a Thieu-rezsimet a párizsi megállapodás súlyos és rendszeres megsértéséért. Rámutatott: A DIFK követeli, hogy a amerikai és a saigoni kormány tartsa tiszteletben és hajtsa végre a párizsi tárgyalásokon a DIFK által előterjesztett hatpontos javaslatot. Bocsássák szabadon a fogvatartott polgári személyeket és haladéktalanul biztosítsák a polgári szabadságjogokat. A DIFK az ország valamennyi társadalmi rétegét mozgósította az amerikai agresszió elleni nemzetvédelmi harcra. A DIFK független, békés és semleges külpolitikát kíván követni, a világ összes forradalmi és haladó erőivel összefogva a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küzd. A belpolitikai helyzetről szólva Tan Phat hangsúlyozta, hogy kormánya a nemzeti megbékélés és egyetértés szellemében szélesíteni fogja valamennyi társadalmi réteg szövetségét, folytatja harcát a párizsi megállapodás szigorú betartásáért, a szilárd és tartós béke biztosítása érdekében, biztosítja a függetlenséget és a demokráciát, emeli a lakosság életszínvonalát. Feladata- Intézkedések a városközpontok építésének túlzásai ellen A Minisztertanács legutóbbi ülésén megvizsgálta, hogy az illetékesek milyen intézkedéseket tettek a túlzott igényű, költséges városközpontok létrehozásának megakadályozására. A kormány már tavaly intézkedéseket írt elő az anyagi eszközök célszerű felhasználására, most ennek eredményeit vizsgálta a Minisztertanács. A Minisztertanácsi határozat végrehajtásának első lépéseként az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben elrendelte, hogy valamennyi folyamatban levő, továbbá újonnan kezdődő városközpont átépítést be kell jelenteni az ÉVM-nek, amely az Országos Tervhivatallal együttesen alapos vizsgálódás után nyilatkozik arról, hogy az építkezések folytatását, illetve megkezdését engedélyhez köti-e. Kisebb jelentőségű építkezésekhez továbbra sem kell engedély, más esetekben azonban a minisztérium a tanácsoktól bekéri a tervezett építkezés dokumentációit, alaposan megvizsgálja azok realitását, megalapozottságát, s ennek alapján dönt az engedély megadásáról vagy elutasításáról, illetve a tervek átalakításáról. Eddig 32 város jelentette be azt a szándékát, hogy a városközpontot kisebb-nagyobb mértékben át akarja építeni, közülük kilenc városban kisebb jelentőségű építkezésekről van szó, ezekhez engedély nem szükséges. Szolnok, Várpalota, Sopron, Szeged, Hatvan, Vác, Kisvárda, Zalaegerszeg és Nagyatád városközpontjának építkezéseihez tehát a minisztérium és a tervhivatal döntése értelmében engedély nem szükséges. Ami a többi építési tervet illeti, a tapasztalatok általában kedvezőek, az építkezési elképzelések többnyire összhangban vannak a gazdasági lehetőségekkel, jóllehet kisebb-nagyobb kiigazításra egész sor városban szükség van. Hint egy mesevár (Képriport a zalaegerszegi új Ságvári óvodáról a 2. efflafee) (Kiss Perece felvétele) NAGY SIKER VOLT Könyvheti gyorsmérleg Pénteken országszerte véget ért könyvkultúránk nagy seregszemléje, az Ünnepi Könyvhét , amelynek ezúttal a könyvnyomtatás 500. évfordulója külön jelentőséget adott. Az Ünnepi Könyvhét fővárosi gyorsmérlege becslések szerint 22 millió forint, a szokásos vásárlás kétszerese. Az idei könyvhetet a színesség, a látványosság jellemezte minden üzemben, s minden könyvsátorban voltak kisebbfajta rendezvények. A tavalyi könyvhéthez viszonyítva több mint másfélszeres forgalmat bonyolítottak le a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat vidéki könyvesboltjaiban, könyvutcáiban. A Művelt Nép sajtóosztályának gyorsjelentése szerint a könyvhét első hat napján a tavalyi 6 millió forintos vásárlással szemben 10,5 millió forintért adtak el könyvet a megyeszékhelyeken, iparvárosokban. ★ Lezárult az Ünnepi Könyv- 1 hét megyénkben is, s mint Németh László, a Megyei Könyvtár igazgatója közölte, a korábbi éveknél nagyobb érdeklődés kísérte a Zalába látogatott írók és költők olvasótalálkozóit. Egyébként az elmúlt tíz év megyei könyvheti író—olvasó találkozóinak rekordja született abban a vonatkozásban is, hogy a korábbiaknál több, összesen hat ismert író látogatott el a megye városaiba és falvaiba. Különösen nagy érdeklődés kísérte Csoóri Sándor költő zalaegerszegi műsorát, illetve Nagykanizsán, a DKG dolgozói körében tartott író—olvasó találkozóját, mint ahogy a többi író üzemi rendezvényeit is. Színesítette a programokat az is, hogy több helyen az író—olvasó találkozókat egybekapcsolták versmondók fellépésével, s például Rédicsen megemlékeztek a magyar könyvnyomtatás kezdetének 500 éves évfordulójáról. Siker volt a könyvhét a megye könyvesboltjaiban is. Spilák Lajos, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egerszegi boltjának vezetője elmondotta, hogy a 200 ezer forintos könyvheti készlet 80 százalékát elvitték az érdeklődők, s ez a másfélszeresét jelenti a tavalyi könyvheti értékesítésünknek. Egyébként az idén mind a száz könyvheti kiadvány időben megérkezett ebbe a boltba is, s a könyvhéten féláron értékesített négy kiadvány — Körkép, Rivalda, Szép versek, Tengeri szél — készleten levő példánya csaknem az utolsó kötetig elkelt. Slágercikknek számított még Veres Péter, Marosán György, Solohov, Cseres Tibor, Váci Mihály, Garai Gábor, Heinrich Böll és mások könyvhétre kiadott kötete, s a Magyar Remekírók sorozatra 210 előjegyzést gyűjtöttek. A reprezentatív és drága Anjou-legendáriumból is mind a 30 kapott példány elfogyott. A Művelt Nép kanizsai boltjai a 140 városi járási könyvbizományosnak is jócskán juttattak az itteni 700 ezer forintos könyvheti készletből, s így mintegy másfélszázezer forint értékű könyvet adtak el, kétszer annyit, mint 1972- ben. Itt is a már előbb felsorolt könyvek voltak a legkapósabbak, s különösen nagy sikere volt az üzemekben — így a Kanizsa Bútorgyárban, a Sörgyárban stb. — tartott könyvárusításoknak. A lenti szövetkezeti könyvesbolt a 60 000 forintos könyvheti készletből — a járásbeli bizományosok közreműködésével — több mint 40 ezer forintnyit értékesített ezekben a napokban, s Gutorföldén, Rédicsen és Zalabaksán tapasztalták Lenti mellet a legnagyobb érdeklődést a könyvhét kiadványai iránt.