Zalai Hírlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

1973. szeptember 14. Nyikoláj, Nagyim és Iván — Egervárott Újabb külföldi képzőművész­vendégek érkeztek a múlt hé­ten az egervári művésztelepre: szovjet és jugoszláv alkotók. Vagyim Frolov grafikus Moszkvából, Nyikoláj Kiscsuk ukrán népművész Ivanovo- Frankovsz­kból, Ivan Lesiak szobrász-grafikus pedig Zág­rábból csatlakozott az idei egervári művésztelep lengyel, jugoszláv és csehszlovák al­kotóihoz. illetve a néhány ha­zai vendéghez, akik ígéretes, szép alkotásokat hoztak létre az elmúlt hetekben. (Elkészült például Stibo Ledic monumen­tális ta­nőalakja, Jozef Kan­­derer egy nagyméretű, plasz­tikusan szép torzót is faragott a korábbi Anyaság című kom­pozíció mellé, Ján Ondriska pedig több tucat grafikát ké­szített. A frissen érkezett és régeb­ben Egervárott tartózkodó mű­vészek közt — mint elmondot­ták — máris barátságok szö­vődtek, egymás társaságában újra és újra felfedezték a táj szépségeit, s a munka is na­gyobb lendületet kapott. Nagy tetszést arattak a telepiek kö­rében Vagyim­irolov míves szépségű grafikái, metszetei, Ivan Lesiak most készülő, nagyméretű képét is sokszor körülállták az oroszt vala­mennyien jól beszélő, vitatko­zó alkotók, de talán mégis Nyikolaj Lescsuk gyöngyökkel és intarziával díszített, nép­­művészeti jellegű faragásai szerezték a legtöbb elismerést. A dúsan faragott fatál, a gazdag díszítésű doboz és a rézzel kivert fokos — Frolov és Lesiak művei — ajándék­ként készültek a város szá­mára. Az újabb vendégek is kitű­nően érzik magukat, s nagy élménynek tartják, hogy meg­ismerkedhettek a telen életé­vel és megyénkkel, őszintén bizonygatták ezt a véleményü­ket, holott sokfelé járt­ szere­peit alkotók ők is, Ivan Lesiak például a világ számos nagy­városában kiállíthatta műveit, honfitársai kollektív tárlatain. Szerdán a művészek a me­gyével ismerkedhettek, majd ellátogattak a Balatonra is, csütörtökön pedig vendégeket fogadtak Egervárott. A telepet fenntartó egerszegi városi ta­nács vezetői érkeztek a mű­vésztelepre és meghitt beszél­getést folytattak külföldi ven­dégművészekkel, akik ebből az alkalomból átadták itt ké­szült műveiket a városnak. Szombaton bezárul az idei egervári művésztelep, amely új irányt vett a külföldi fa­szobrászok meghívásával és az ő jóvoltukból is alkotásokban gazdag, eredményes munka színhelye volt. Vagyim Frolov (m Nyikoláj Kiscsuk műveikkel (Császár Zoltán felvitele) Új feladatokra vállalkozik a kanizsai szimfonikus zenekar Búnak eresztették a fejüket a közelmúltban a nagykani­zsai zenebarátok. A városban ugyanis elterjedt a hír: felosz­lik a már országosan is nyil­vántartott, a sikerek útján el-, indult nagykanizsai szimfoni­kus zenekar. A hír elsősorban abból a valós tényből táplál­kozott, miszerint a zenekar fú­vósai szolgálati elfoglaltság miatt hamarosan­ búcsút mon­danak Nagykanizsának. Mi­után pedig fúvósok nélkül nincs szimfonikus zenekar, mi­ történhet más, mint a szomo­­­ru­ szétszéledés, vagy legfel­jebb egy­es kamarazenélést hozhat a jövő. Eddig a hír — s szerencsére nem egészen így igaz. A szim­fonikus zenekar él, s mi több — mint a zenekar vezetőjétől Noll Ferenctől értesültünk — nem kisebb dologra készül, mint egy operahangversenyre. Mozart, Verdi, Puccini, Rossi­ni operarészleteket szeretné­nek előadni a december elején megrendezendő hangverse­nyen, ahová Simándy Józsefet és Mészöly Katalint is várják. De ki pótolja az eltávozó fúvósokat? A zenekar megma­radó ,,vonós magja” hogyan tudja tolmácsolni az említett műveket? Mint megtudtuk, nem távozik el valamennyi­­ fúvós, a hiányzó zenekari ta­­j sokat pedig sürgősen pótolják. A zeneiskola tehetséges nö­vendékei, tanárai, sőt alkalom­adtán az egerszegi tanár kol­­l­légák is szívesen vállalkoznak arra, hogy betöltsék a zenekar ,,foghíjait”. S a két fél zene-é i karból tulajdonképpen eszmé­­j nyi egész válhatna, megyei szimfonikus zenekarrá egye­sülhetnének. A már említett opera, s egy távolabbi operett hangverseny megtartásán kívül még nem kisebb dologra vállalkozott a kanizsai zenekar, mint betörni­­ a sajnos alig művelt zenei is­­­­meretterjesztésbe, részt kérni a fiatalok zenei műveltségének fokozásából, egyáltalán, felkel­teni az ifjúság zenei érdeklő- j dését. Eme elképzelés számá­ra remek keretet talált a zene­kar és a városi művelődési központ. Négyrészes sorozatot rendez az általános iskolák hetedik-nyolcadik osztályosai az ipari szakmunkásképző in­tézet tanulói, valamint a kö­zépiskolák számára. A hallot­takból aztán iskolák közötti vetélkedőt rendez a művelő­dési központ, méltó pontot té­­­­ve az ismeretterjesztő sorozat végére. Él, létezik tehát a kanizsai szimfonikus zenekar, nem osz­lik fel, sőt, az idők régi fel­adatai mellett újakra is vál­lalkozik. H. I. Napon­n több mint száz ügyfél a zalaegerszegi tájékoztató irodánál A zalaegerszegi városi taná­cson működő tájékoztató iro­da kedvező fogadtatásra talált a lakosság körében, munkáját a tavasz végén sikeresnek ér­tékelte a tanács vb. is. Ez az eredményesség nyáron is folytatódott. Június közepé­től július közepéig ugyan csökkent az ügyfélforgalom, de uborkaszezont nem ismer az iroda apparátusa. Az adóívek kiadása óta hét­ről hétre több lett az ügyfél, közben pedig több új „szolgál­tatást” is bevezettek. Ilyen az anyakönyvi igények felvétele — a születési és halálozási esetek kivételével. Új anya­könyvi kivonatok váltásakor az ügyfél kérésére postán is kiküldik az iratot. A munkaügyi főelőadónak több ideje jut az érdemi mun­kára, mert munkakönyv igény­léskor a földszinti irodán már felveszik a személyi adatokat, s az így kitöltött nyomtat­ványt gyorsan továbbítják. Megnövekedett a nyáron a gépkocsi adóbevallásokkal, tu­lajdon változásokkal kapcsola­tos forgalom is. Ez ügyben na­ponta átlag 15-en érkeznek (van, hogy szombaton egy-két óra alatt 8—10-en). Egyébként a piaci napokon átlag 180—200 ember kereste fel az elmúlt két hónapban az irodát, ennél jóval kevesebb csak a csütörtöki és szombati napokon. Az augusztusi ügy­fél­létszám már elég magas, 3 ezer 300 volt (a havi átlag 3 ezer), az elmúlt napok ta­pasztalatai alapján pedig való­színű, hogy szeptemberben az ügyfelek száma megközelíti a négyezret. ­AUI HÍRLAP Borbulya Bálint éppen ott tartott az ünnepi avatóbeszéd­ben, hogy az új léte­sítmény fordulópon­tot jelent az üzem életében, hiszen nagy­mértékben fokozza a dolgozók biztonságát, csökkenti a baleset­­veszélyt, amikor egy kis baleset történt. Leszakadt a korlát. Méghozzá a Felhő­pumpáló Művek hor­­pácspusztai slagszif­­tírozó üzemi feljáró­jának az a mintegy másfél méter hosszú ■ ságú új korlátja, amelynek felavatásá­ra oly szép számban gyűltek össze a meg­hívottak. A helyzet blamázs volt., A felsőbb szerv vezetője mellett már ott állt Horpácspusz­­ta legderekabb fehér­népe, hogy átnyújtsa az­ ez alkalomra ki­­szidorozott tálcán az ollót, amellyel átvá­­gatik majd a szalag, s ezzel az ünepélyes aktussal megkezdőd­hessen a korlát ren­del­tetésszerű üzeme­lése. A feketére lakko­zott vasrúd azonban, amelynek korlát gya­nánt arra kellett vol­­una szolgálnia, hogy a három lépcsőn le-, il­letve felmenetben fo­­gózkodási lehetőséget nyújtson a dolgozók­nak, e pillanatban minden másra alkal­masabb volt, mint ennek a funkciónak a betöltésére. Korpás Kizmér, az üzemegység szelepfe­lelőse sápadt el leg­jobban a látványra, már-már botrányt szimatolt a levegő­ben, de Borbulya Dá­­vid, az ünnepség szó­­róka egy ügyes­­for­­d­ulattal megmentette a helyzetet: — Kérem a tisztelt megjelenteket, ked­ves vendégeinket, hogy senki ne adja csüggedésnek a fejét, mert harcos optimiz­mussal merem állíta­ni, hogy ez az objek­tum, amelynek ava­tására összejöttünk nem volt, hanem lesz s állni fog majd az idők végezetéig. Ké­rem, hogy erre koc­cintsuk össze poha­rainkat!­ A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után a hatvan meghívott átvonult a helybeli grand kocsma tera­szára, ahol már terít­ve voltak az aszta­lok, s a sarokban buzgón hangolták szerszámaikat a zené­szek. A leves, a sültek, a kitűnően sikerült disznótoros, az aperi­tifként felszolgált ko­nyak, majd utána a fehér- és vörösborok valóban feledtették a kissé kínos incidenst, s egy fertály óra múl­tán, miután már azt is eldanolták itt-ott kissé botladozó nyelv­vel, hogy mimimimi mimimi, mi mozog a zöldleveles bokorban, jóformán arra sem emlékezett senki, hogy tulajdonképpen miért is jött Horpács­­pusztára. Amikor pedig esté­re kelve az u­tolsó vendég­­e beszállt a kocsi­já­ba, hogy tar­talmasan eltöltött nap, s a jól végzett munka tudatával ha­zainduljon, Borbulya Bálint is elindult la­kása felé. Útja ott vezetett el az üzem mellett, ahol még mindig a porban hevert az összedőlt korlát. Ránézett, s félhangosan motyog­ta: — Nem is ez volt a lényeg, hanem, hogy ilyen szépen összejöt­tünk és kibeszélget­­tük magunkat. Szavait nem hallot­­a más, csak a csil­lagos ég, így nem cso­da, hogy a szavai vá­lasz nélkül maradtak. B. Z. Gombház, sej... Magasabb színvonalon ígéretes tervek az új népművelési évad előtt A közművelődés berkeiben nem szívesen beszélnek ubor­kaszezonról, de bárhogy is vesszük, a nyár visszaesést, pihenést hoz évről évre a nép­művelő munkában. Különösen érződik ez falun, de észreve­hető városon is, hiszen a klu­bok többsége szünetelteti fog­lalkozásait, a művészeti cso­portok egy része is pihen. Ahogy közeledik az ősz, úgy­­ népesednek be a művelődési otthonok, érkeznek sorra a ré­gi látogatók — s közöttük újak­­ is —­ a klubokba. Készül a­­ program az új közművelődési­­ évadra, azz­al a céllal, hogy ki-ki megtalálja ott az érdek­lődési körét, igényét kielégítő­­ rendezvényt. Amire érdeme® f­elmennie, amiért érdemes oda­­­­­árnia. Az alábbiakban, három­­ helyről adunk bepillantást. klub huszonötezer forintos tá­mogatást kapott, s ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a korábbinál igényesebb, szín­vonalasabb műsort is beiktas­sanak a programba a viták, beszélgetések, játékos foglal­kozások mellé. Az első ilyen esemény máris adott. Októ­berben Jancsó Adrianne és Faragó Laura ugyanazt a mű­sort mutatja be Zalaapátiban az ifjúsági klubban, mint amit Zalaegerszegen­­ az Exkluzív Színpad nézői látnak-halla­­nak. Tavaly kezdő fokon nyelv­tanfolyamot szerveztek a mű­velődési házban. A kezdemé­nyezést örömmel fogadta a község lakossága, s a jelent­kezők többsége kitartott, mi­nimális volt a lemorzsolódás. Az idén haladó fokon szerve­zik meg a tanfolyamot, to­vábbképzési lehetőséget bizto­sítva azoknak, akik kedvet, te­hetséget éreznek az idegen nyelv tanulásához. Az anyák iskolájában a leendő kisma­mák és a kisgyermekes anyák szerezhetnek ismereteket, a nők klubja az ősztől a kézi­munka-szakkörrel közösen tartja foglalkozásait, s mert tavaly igény volt rá, az ősszel klubot indítanak a nyugdíja­soknak is. Zalaapáti: színház, klub, nyelvtanfolyam A körülményeket, adottsá­gokat figyelembe véve Zala­­apáti azon községek közé so­rolható, ahol évek óta élénk a kulturális élet. A helybeliek és a környéken lakók dicsek­vés nélkül kapásból sorolnak rendezvényeket,, amelyek ér­demesek voltak arra, hogy át­lépjék értük a művelődési ott­hon ajtaját. Ilyen volt például a komolyzenei hangverseny­­sorozat a gyermekek részére, amelyen alapos zenei ismere­teket szerezhettek, s szereztek a zalaapáti iskolások. A köz­ség lakossága elismeréssel adózik az irodalmi színpad tagjainak, akik ünnepségeken­ léptek fel, s a kamarakórus­nak. Természetes törekvése a község közművelődését k­i­ví­­tóknak, hogy az új évadban magasabb színvonalon szer­vezzék meg és folytassák a munkát. Ezt az igényt hivatott kielégíteni a színházi előadás­­sorozat, amelynek keretében az Állami Déryné Színház mű­­­­vészei öt előadást tartanak a községben. Amolyan körzeti­­ színházat kívánnak kialakíta­­­­ni Zalaapátiban, ahol a hely-­­ beli lakosságon kívül Dióskál,­­ Szentpéterúr, Esztergály, Eger­­aracsa lakossága is színházhoz juthat. A tervek szerint a ter­melőszövetkezetek bérlet for­májában hozzásegítik ehhez a települések lakosságát, s nem kerül pénzbe az utazás sem: minden alkalommal autóbusz szállítja Zalaapátiba, illetve az előadás után,haza a vidéki né­ Az új évadra­­ az ifjúsági kulturális együttműködésről szóló szerződést írt alá a na­pokban Visnovics Ferenc, a nagykanizsai Vasipari Vállalat ..Augusztus 20" aranykoszorús, szocialista hrim rádiának vezetője és Szabó Erzsébet, a Hevesi Sándor Művelődési Központ meg­bízott igazgatója. A szerződés értelmében a művelődési köz­pont segíti a brigád kulturális vállalásainak teljesítését támo­gatja a felnőttoktatást, a brigádtagok pedig különféle társa­dalmi munkákat vállaltak. s "A zalaegerszegi szakmunkásképzőben­­ színház- és hangversenybérlet Változatos és sokrétű kul­turális elfoglaltságot, műve-­­­­ődési lehetőséget biztosít ta­nulói részére az új tanévben a zalaegerszegi 407-es ipari szak­munkásképző intézet. A Hely­­­­őrségi Klubbal és a Göcseji­­ Múzeummal közösen múzeum­barátok körét szerveznek, amelynek munkáját Vándor László, a múzeum régésze irá­­nyítja. Első tevékenységük­ként a fiatalok hozzáláttak — társadalmi munkában — a Göcseji Múzeum előtti térség rendezéséhez. A Zala Bútorgyár támoga­tásával tánccsoport- és intar­zia-szakkört szerveznek az in­tézetben. Foglalkozásait mind­két csoport az Ifjúsági Házban tartja, hasonlóképpen a fotó­szakkörhöz, amelynek tagjai a fotózás alapismereteinek elsa­játítása érdekében, tanfolya­­­­mon vesznek részt. Tervezik az intézetben kamarakórus és könyvbarátok körének meg­­s­szervezését is.­­ A sza­kmunkásképző intézet megállapodott az Állami Dé­­­­ryné Színházzal, hogy a szín­­­ház a tanév során öt bérletes előadást tart az Ifjúsági Ház színháztermében az intézet növendékei részére. Az elő­adásokat háromszáz tanuló lá­togatja. Ugyancsak tervezik, hogy az ifjúmunkásoknak fil­harmóniai hangversenysoroza­tot indítanak. A színházi elő­­adásokhoz kétszázötven, a hangversenyekre százötven kedvezményes bérletet kap az intézet. Részét képezi az intézetben folyó kulturális munkának, hogy e tanévben élőbbé, ele­venebbé szándékoznak tenni az iskolarádió munkáját, s Ifjú Szakmunkás címmel iskolaúj­ságot jelentetnek meg, amely megkönnyíti az intézet közel kétszáz tanárának, szakokta­tójának, s mintegy kétezer­­hatszáz növendékének tájé­koztatását is. A lap előállítási munkáit diák szerkesztőbizott­ság irányítja. MIVK: Szocialista brigádok klubja A HVDSZ, Zala megyei Bi­zottsága, az SZMT kultúrbi­­zottsága és a Megyei Művelő­dési Központ az új népműve­lési évadra is megszervezi a szocialista brigádok klubját, amely az elmúlt években mind nagyobb érdeklődést váltott ki a helyiiparban dolgozók köré­ben. A sorozat célja: széles körű ismeretek nyújtása nap­jaink külpolitikai, művészeti, mozgalmi, tudományos életé­ből. S emellett természetesen tartalmas szórakozási­­lehető­ség biztosítása a helyiipari üzemek szocialista brigádjai részére, alkalom egymás mun­kái­nak, egymás gondjainak, örömeinek megismerésére. A szervezők az októberben induló klubfoglalkozásokkal kapcsolatosan kikérik a válla­latok igazgatóinak, párt-, és szakszervezeti vezetőinek vé­leményét, milyen témával fog­lalkoznának szívesen, milyen előadásokat igényelnek, s a vélemények figyelembevételé­vel állítják össze a végleges programot. A javaslatokat fi­gyelembe véve, máris olyan elhatározás született, hogy kü­lön versenyeznek például a technikus brigádok és külön a betanított munkások­­kollektí­vái. A vetélkedő nem lexikális ismeretekre alapul, hanem tá­jékozottságra, összefüggések felmérésére, s arra ösztönöz, hogy általános műveltségüket gyarapítsák a résztvevők. A tervezett program érde­kesnek, izgalmasnak, színvo­nalasnak ígérkezik. A brigád­­tagok megtekintik Bacsó Pé­ter Harmadik nekifutás című filmjét, majd véleményt cse­rélnek a rendezővel. Mi ínség a nagyvilágban? címmel Pálfi József, a Magyarország fő­­szerkesztője tart tájékoztatást a klubtagok részére, találkoz­nak a brigádok a megye veze­tőivel. előadást tart számukra a Reflex Színpad, kerekasztal­­beszélgetésen vesznek részt, amelynek témája önképzés és művelődés. író-vendéget fo­gadnak, ismerkednek­ Zala­ medve történetével. vita°s*et rendeznek a szocialista bri­gád mozgalomról Csak néhány téma a prog­ramból amelyben jócskán sze­repel játékos vetélkedő is, amely a kikapcsolódást, szóra­kozást szolgálja. Buni Géza

Next