Zalai Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

Bí£oi w^y j J , Világ proletárjai, egyesüljetek! m iiauiwniiAi.nw.iiw« ui hu jJÍÍj'Xw! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 93. szám Ara: 80 fillér 1974. április 23., kedd ' ''.''V ' PL 112. / j j , A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK, A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ÉS A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK felhívása Kedves Elvtársak! Barátaink! Fiatalok! A Magyar Szocialista Munkáspárt a jövő év márciusában tartja XI. kongresszusát, 1975. április 4-én ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A kongresszus tár­sadalmi életünk kiemelkedő eseménye, felszabadulásunk évfordulója nagy nemzeti ünnepünk. Munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek, szociá­lista brigádok országszerte kifejezték azt a szándékukat, hogy a pártkongresszust és a jubileumi évfordulót ered­ményesebb munkával, a szocializmus építésében elért újabb munkasikerekkel kívánják megünnepelni. Köszöntjük és támogatjuk a dolgozó kollektívát, a Cse­pel Vas- és Fémművek, a M­aigyar Vagon- és Gépgyár, az Egyesült Izzó, a Dunai Vasmű, a Tatabányai Szénbányák Vállalat, a Dunaimenti Hőerőmű, a Tiszai Vegyi Kom­ten­át, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Fejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, a Cement- és Mészművek, a Panmitnyomó­­ipari Vállalat, a Május 1. Ruhagyár, a Kossuth Nyomda, a Távközlési Kutató Intézet, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Bólyi Állami Gazdaság, a Pankotai Állami Gazdaság, a tompai „Kossuth” mezőgazdasági termelőszövetkezet és a Híradástechnika Szövetkezet kezdeményezését. Az üzemek öntudatos dolgozóinak ez a nemes kezdeményezése szocia­lista céljainkat, a haza, a nép érdekeit szolgálja. Ezért a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanács és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága javasolja, hogy széleskörű, országos munkaverseny induljon a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére, és folytassuk azt a IV. ötéves terv be­fejezéséig. Hajtsuk végre a X. pártkongresszus határozatait, sikere­sen fejezzük be IV. ötéves tervünket. E célt mindenek­előtt a munka termelékenységének növelésével, az önkölt­ség csökkentésével, a termelés szervezettségének és gazda­ságosságának javításával, jó minőségű termékek előállítá­sával és a dolgozó emberről való fokozottabb gondoskodás­sal érjük el. Felhívjuk a munkásokat, a termelőszövetkezeti paraszto­kat, az értelmiségieket, hazánk minden dolgozóját, csatla­kozzanak e nemes kezdeményezéshez. A szocialista brigád­­mozgalom másfél milliós tagsága, az újítók és feltalálók több százezres tábora, az ifjúsági brigádok a kitűzött célok megvalósításában járjanak élen. Mutassanak példát a fe­gyelmezett és felelősségteljes munkában, a munkaidő jobb kihasználásában, a műveltség gyarapításaiban, a szocialista emberi magatartás formálásában, az aktív közéleti tevé­kenységben. Legyen jól megalapozott, tartalmas, önálló munkaprog­ramja minden dolgozónak, brigádnak és nagyobb kollektí­vának. Az ipari, kereskedelmi, közlekedési és hírközlő vállala­tok, mezőgazdasági üzemek, valami­­nt a szövetkezetek ve­zetői gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók jól ismerjék a népgazdasági és helyi terveket, s azok eredményes tel­jesítés­ére javaslatokat, kezdeményezéseket, felajánlásokat tehessenek. Teremtsék meg a munkaverseny felajánlások, kezdeményezések teljesítéséhez szükséges feltételeket. Ne­gyedévenként folyamatosan értékeljék a munkaverseny ta­pasztalatait, jutalmazzák az adott időszakiban legkiemelke­dőbb eredményt elért egyéneket és kollektívákat, serkent­senek újabb sikerekre. A lelkesítő célokért együtt munkál­kodva erősödjék tovább a vezetők és dolgozók alkotó együttm­­űködése. A munkahelyek szakszervezeti és ifjúsági szervezetek a Hazafias Népfront területi szervei politikai felelősségük tu­datában támogassák és segítsék a dolgozók munkaaktivitá­­sának kibontakozását. Őrködjenek, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyiben minden alkotó kezdemé­nyezés megvalósuljon. Javasoljuk, hogy a kongresszusi és felszabadulási verseny helyi konkrét céljait és feladatait az üzemi dolgozók köz­vetlen fórumain határozzák meg. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első sza­kasza 1974. december 31-ig tart. Az eredmények értékelése után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga által adományozott „Kongresszusi Zászló” és „Kongresz­­szusi Oklevél” átadására 1975. május 1-i ünnepségek alkal­mával kerül sor. A mumikaverseny második szakasza a IV. ötéves terv befejezéséig, 1975. végéig tart. Értékelése a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászló 1976. évi adomá­nyozásaikor történik. Kedves Elvtársak! Barátaink! Meggyőződésünk, hogy a dolgozók tehetségének, alkotó képességének kibontakozása új lendületet ad a szocialista társadalom építésének, növeli hazánk gazdasági erejét, és további lehetőségeket teremt népünk jólétének növeléséhez, boldogulásához. Bízunk abban, hogy munkásosztályunk, szövetkezeti pa­rasztságunk, értelmiségünk a kongresszusi és a felszaba­dulási versenyben­­kiemelkedő munkasikerekkel újabb hitet tesz pártunk politikájával való egyetértéséről, hazaszerete­téről, a szocializmus ügyének áldozatos szolgálatáról. Budapest, 1974. április 22. Szakszervezetek Hazafias Népfront Országos Tanácsa Országos Tanácsa Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága (MTI) Szövegezik az európai biztonsági értekezlet záródokumentumait Genf (MTI)­ Hétfőn Genfben felújította munkáját az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekezlet második sza­kasza. Az értekezlet munkájában 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői vesznek részt. A küldöttek folytatják a záródokumentumok kidolgozását, amelyeket az értekezlet befejező szakasza elé terjesztenek. ★ ★ ★ Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának felújítása kap­csán Anatolij Kraszikov, a TASZSZ hírmagyarázója a következőket írja: A béke ügyének nagy győ­zelme, a nemzetközi kapcso­latokban a józan ész győzelme volt az, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösséghez tar­tozó más országok kezdemé­nyezésére összehívták az euró­pai biztonsági értekezletet. Az értekezlet első szakasza idején — amelyet Helsinkiben 1973 július elején tartottak meg külügyminiszteri szinten — jóváhagyták a napirend alábbi négy pontját: az euró­pai biztonság kérdései; a gaz­dasági együttműködés; a hu­manitárius területeken való együttműködés; az értekezletet követő további lépések. A külügyminiszterek minden egyes napirendi pontot ille­tően jóváhagyták a záródoku­mentumok előkészítésére vo­natkozó összehangolt feladato­jött létre az egyetértés. Ta­pasztalhatók olyan kísérletek, (Folytatás a 2. oldalon,) kat. ■ Nem kevés az, ami a jelen pillanatig történt. Kidolgozták számos olyan elv megfogalma­zását, amelyek majd a rész­vevő államokat egymás közötti kapcsolataikban vezérlik. Összehangolták a tételeket a nemzetközi kereskedelem to­vábbi fejlesztéséről, az ipari együttműködés egyenjogú és kölcsönösen előnyös formáiról és módszereiről, ezzel kapcso­latban a kormányközi megál­lapodások szerepéről, továbbá arról, hogy elősegítik a népek szélesebb és teljesebb kölcsö­nös megismertetését a kultú­ra és a művészet különböző területeivel; összehangolták a tételeket a részvevő államok közötti szóbeli és sajtóinfor­mációk kölcsönösen elfogad­ható feltételek mellett való terjesztéséről. Ugyanakkor számos meg­szövegezést illetően még nem Kum­st helyezett el a Lenin- szobornál Kádas­ János, a megyei párt vb tagja, a MÉSZÖV cöke, Pukánszky Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Kustos Lajos, városi ta­nácselnök és Horváth László, a városi pártbizottság titkára. Jóváhagyták a X. kongresszusának dokumentumait Belgrád, (MTI): Hétfőn Belgrádban Sztane Dolancnak, a JKSZ végrehajtó iroda tit­kárának elnökletével ülést tartott a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének Elnöksé­ge. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták a JKSZ X. kong­resszusa elé terjesztendő be­számoló szövegét, amely átfo­gó értékelést ad a párt IX. kongresszusa óta eltelt idő­szakról. Ugyancsak jóváhagy­ták a párt szervezeti szabály­zatának (statútum) módosítá­sára vonatkozó javaslatokat. Az elnökség több változta­tást indítványoz a kongresz­­szusnak a párt szervezeti fel­építésében és a vezető testüle­tek munkájában. Javasolja, hogy a kongresszus az úgyne­vezett konferencia helyett is­mét központi bizottságot vá­lasszon, amelynek — az el­nökkel együtt — 166 tagja lenne (20—20 a köztársasági ksz-ekből, 15—15 a tartomá­nyi ksz­ékből és ugyancsak 15 küldött a Jugoszláv Néphad­sereg pártszervezetéből). Java­solja, hogy a központi bizott­ság­­ugyancsak paritásos ala­pon 39 főből álló elnökséget vá­lasszon, az elnökség pedig a jelenlegi végrehajtó iroda he­lyett 12 főből álló végrehajtó bizottságot, amelynek élén a titkár, valamint öt úgyneve­zett osztálytitkár állana. A titkár és az osztálytitkárok az elnökség soraiból kerülnének ki, a vb többi tagjának nem kellene feltétlenül az elnök­ség tagjának lennie, a KB so­raiból is választhatók lenné­nek. Az elnökség, az ország vala­mennyi pártszervezetének egyöntetű óhaja alapján java­solja a JKSZ X. kongresszu­sának, hogy Joszip Broz Tito a párt örökös elnöke legyen. Czinege Lajos Kubába érkezett Havanna, (MTI). Raul Cast­ro altábornagynak, a kubai fegyveres erők miniszterének meghívására Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével hétfő dél­után magyar katonai küldött­ség érkezett egyhetes hivata­los baráti látogatásra Kubába. A fellobogózott havannai repülőtéren Raul Castro, a kubai hadsereg tábornoki ka­rának több tagja, a diplomá­sai testület vezetői fogadták a magyar minisztert. Ott volt dr. Meruk Vilmos hazánk ha­vannai nagykövete, Witz Jó­zsef katonai attasé. Czinege Lajost és a küldöttséget 21 ágyúlövés köszöntötte Havan­nába érkezésekor. A magyar honvédelmi mi­nisztert a délutáni órákban hi­vatalában fogadta Raul Cast­ro, majd Czinege Lajos meg­koszorúzta Antonio Maceo tá­bornoknak, a kubai szabad­ságharc egyik kiemelkedő ve­zérének mauzóleumát. Este Raul Castro díszvacso­rát adott a magyar vendégek tiszteletére. A délutáni „Juventud Re­­belde” vezető helyen számolt be a magyar küldöttség ér­kezéséről. A kubai televízió déli és délutáni híradója is bő teret szentelt Czinege La­jos látogatásának, akinek sze­mélyében először látogatott Latin-Amerikába magyar hon­védelmi miniszter. Tito elnök hazánkba látogat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Népköztársaság El­nöki Tanácsának meghívásá­ra Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének elnöke a közeli napok­ban baráti látogatásra a Ma­gyar Népköztársaságba érke­zik. (MTI) *Ai*istát tóifikből: Érteni és érezni a párt politikáját OBCD Mozgalmas első negyedév CD ■ CD Így kell ezt, férfiak! OBCD Nehéz nyelv a magyar CD ■ CD Telt ház Letenyén és Csesztregen CD BCD TV-FIGYELŐ Koszorúzás és megemlékezés Zalaegerszegen Leaton születésének­ 104. évfordulóján Tegnap délután Benin szü­letésének 104. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak Zalaegerszegen. A megye és a város párt, álla­mi vezetői, valamint a Zala­egerszegi Ruhagyár és a Zala megyei Tejipari Vállalat gaz­dasági, párt- és társadalmi vezetői koszorúkat, a dr. Ham­burger Jenő általános iskola tanulói pedig virágcsokrokat helyeztek el a Lenin-szobor talapzatán. A koszorúzási ünnepség után ünnepi gyűlést tartottak a Zalaegerszegi Ruhagyárban, ahol Vajda Tibor, az MSZMP ruhagyári bizottságának tagja méltatta a lenini életművet. Bevezetőjében szólt azokról a körülményekről, amelyeknek döntő szerepe volt Lenin sze­mélyiségének kibontakozásá­ban. — Leninben már kora ifjú­sága idején érlelődtek a szo­cialista forradalom gondolatai — mondotta többek között a szónok. — Az orosz munkás­­mozgalom más vezetőivel szemben Lenin alkalmazni tudta a marxista klasszikusok tanításait a sajátos orosz vi­szonyokra. Tudta, hogy a for­radalom megvívásához nem szükséges, hogy Oroszország­ban is kiteljesedjék a kapita­lizmus. Megértette, hogy a cá­ri elnyomástól és a korai kapi­talizmustól egyaránt szenvedő parasztság szövetségese, veze­tője a munkásság. A Lenin életművét méltató megemlékezés után a gyári munkáskórus és az irodalmi színpad adott műsort. Emlékü­nnepség a Kremlben Moszkva, (MTI): Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor­­nij, Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko, Mihail Szuszlov, valamint az SZKP és szovjet kormány más vezető személyi­ségeinek jelenlétében emlék­ünnepség zajlott le hétfőn es­te Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában Vla­gyimir Iljics Lenin születésé­nek 104. évfordulója alkalmá­ból. A hatezer férőhelyes kongresszusi teremben a szov­jet társadalom minden rétegé­nek képviselői ott voltak. Viktor Grisinnek, az SZKP KB PB tagjának, a moszkvai városi pártbizottság titkárá­nak megnyitó szavai után egy­órás beszédet mondott Borisz Ponomarjov, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság titkára. Vlagyimir Iljics Lenint a szónok olyan emberként jel­lemezte, akinél többet senki nem tett a nemzetközi és az orosz munkásosztályért, s akinek eszméi meghatározó jelentőségűek voltak száza­dunk egész további történel­me szempontjából. A leniniz­­mus tanai és hívei segítsé­gével a világban olyan válto­zások mentek végbe, amilye­neket korábban nem ismert a történelem. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű feladatairól szólva Ponomar­­jov elmondta, hogy a marxis­ta-leninista pártok ma azok­ra a problémákra összponto­sítják figyelmüket, amelyeket a változó helyzet állít eléjük. A nemzetközi politikai élet időszerű kérdéseire áttérve hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió, a szocialista országok gyors fejlődése, gazdasági sike­rek kedvezőek a szociaiz­­mus világméretű offenzívája szempontjából, s éles ellentét­ként jelentkeznek a tőkés vil­­ágban állandósult válságe­fenségekkel szemben.

Next