Zalai Hírlap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
1976. május 1. A cím már csak ráadás Másodszor is kiváló a zalabéri tsz Zalabéren és környékén sosem keresték a feltűnést, az elmúlt években azonban kétszer is a figyelem középpontjába kerültek. Más-más előjellel. Az első — és negatív előjelű — meglepetést az okozta, amikor 1971. évi gazdálkodási balsikereik alapján a mérleghiányos szövetkezetek sorába léptek. — Állandóan csak jó példaként hivatkoztak rájuk — csodálkoztak a szomszédok. — S persze nem is hiába. A négy falu, Zalabér, Batyk, Zalavég, Pakod egyesülése oly mintaszerűen történt, hogy hozzá lehetett volna igazítani a tsz törvényt... És nagyon jól is kezdtek. Mindjárt az első éven jóval többet fizettek, mint előtte külön-külön, pedig mind jó szövetkezet volt. Kishitűség nélkül —okaivá a hibából A legrövidebb ideig a zalabéri tsz-ben tartott a csodálkozás. Nem botránkoztak meg ekkora méltánytalanságon, hogy lám, a jó hírnevet ilyen könnyű felváltani a „mérleghiányos” jelzővel. Sürgősen elkezdték boncolgatni a fiaskó okát, s meg is találták. Mert kétségtelen, egyszerű, kényelmes és a hiúság szempontjából feltétlenül alkalmas lett volna az aszályra kenni a dolgot, de ezzel nem mentek volna semmire. Sokkal több tanulsággal szolgált, hogy például a jövedelemelosztás nem csupán elhatározás kérdése, s önmagában azzal — legalábbis tartósan — nem lehet demonstrálni bármily progreszszív lépés sikerét Jelen esetben azt, hogy lám, érdemes volt egyesülni. A valós eredményt az hozza, ha az új lehetőségeknek megfelelően alapozzák meg a gazdaságot szervezik a munkát, a gazdálkodást. Ebben viszont akadt jócskán fogyatékosság. Senki sem akart kendőzni semmit így aztán termékeny talajra talált a termelőszövetkezet pártalapszervezeteinek, csúcsvezetőségének jobbító, szigorító szándéka. Egyszerűsödött a termelési szerkezet amivel viszont foglalkoztak, azokhoz a növényekhez beszerezték a szükséges gépeket Sok mindennel takarékosabban bántak, mint korábban, ellenben nem spóroltak, — persze a szakszerűség mértékéig, — például a műtrágyával, vagy talaj előkészítésnél a gépi munkával. Talán a pénzszűke is tette, új építkezések hiányában minden talpalatnyi helyet igyekeztek kihasználni a régi istállókban, ólakban. Új tartástechnológiákat honosítottak meg, s kiderült hogy az öreg falak között nagyon jó eredménnyel lehet szarvasmarhát sertést hizlalni, tejet termelni. Kishitűség nélkül, okulva a hibákból végezték dolgukat Természetesen látták, érezték, hogy jobban megy a munka, szaporodnak az eredmények, az 1974. évi siker azonban mégis meglepetést okozott, náluk is, s más szövetkezetek körében is. Csakhát ez már más, pozitív előjellel érkezett. Ugyanis „Kiváló Szövetkezet” címmel tüntették ki a zalabéri gazdaságot Mi adja a rangot? Cseh Németh László, a gazdaság csendesszavú elnöke — másfél évtizedig tanácselnök volt Zalavégen, majd pedig éppen a legnehezebb időben csúcstitkár a tsz-ben, ötödik esztendeje pedig elnök — ma kicsit szomorúan tért haza a munkából. A reggeli vezetőségi ülésen ugyanis kihagyott egy kedvderítő lehetőséget: csak később került a kezébe az újság, ami a „Kiváló” címek adományozásáról tudósított, s így nem jelenthette be, hogy 1975. évi eredményeik alapján másodszor is elnyerték ezt a címet. Persze, ami késik, nem múlik, holnap is lesz nap, az a cím pedig már nem szalad el, de hát ugye mégis, együtt örülni a sikernek, olyan jó búza. Mert a tavalyi év után különösen nagy sikernek tartják a jó eredményt Igazuk van, 30 mázsa búza a 74-es ősz és a 75-ös betakarítás időjárási viszonyainak ismeretében nem csekélység. A kukoricával pedig egyúttal azt is igazolták: mit tudnak ők, ha ebben nem szegődik ellenségül az időjárás. Hektáronként 61 mázsát takarítottak be, 135 forintos szűkített önköltséggel. Bármely jóhírű hazai nagyüzemünk megirigyelheti! Jól sikerült a vetőburgonyatermesztés is. Száz hektárról átlagosan 250 mázsa termést vettek le, s az 200 forintjával számolva tekintélyes summa. Ebben az évben is eladták a „szokásos” 450 hízottmarhát, 70—80 százalékban „A” minőségben. Hízottsertésből 1100-at vitt el tőlük az állatforgalmi vállalat, de nem rossz partnerei a tejiparnak sem, hiszen 2602 liter az átlagos tejtermelés, s amiben ugyancsak szerepe van a tsz-nek, mintegy 400 háztáji tehéntől hordanak tejet a csarnokba, körülbelül annyit, mint a közös istállóiból. Összességében a 3500 hektáros tsz 60 millió forint termelési értéket állított elő 1975- ben, s ez bizony igen tekintélyes arány, rangot jelent a legjobbak sorában is. — Rang? — kapja fel a fejét erre a szóra a zalabéri elnök — ennek az értelmezése nálunk igen jelentős dolognak számít. Meggyőződésünk például, hogy állattenyésztésünk rangját nem az adja meg, hogy palotákban vannak a marhák és a disznók, hanem az, hogy célszerű elhelyezés mellett, régi, filléres rekonstrukcióval alkalmassá tett épületekben jó eredményeket produkál az ágazat. Aztán az irányítás sem túl rangos nálunk. A brigádvezetőkkel együtt tizennyolcan irányítjuk a négy falu határában elterülő gazdaságot, s bizony sokat talpalunk. Igyekszünk koncentrálni a munkát, és ezeken a munkahelyeken mindig található vezető. A főbb területeken magam is naponta megfordulok. Az emberek ezt nem pallérkodásnak fogják fel, hanem úgy, hogy a vezetőség gonddal látja el a gazdaság irányítását, tudja, hol, milyen munka folyik, azért kinek, mennyit kell fizetni, s nem kis jelentőségű dolog, hogy mindig lehet véleményt cserélni, kérdezni, meggyőzni, elmagyarázni dolgokat Nehéz a választás... A maga módján halkan, de határozottan beszél a közös dolgairól Cseh Németh László, csupán akkor bizonytalanodik el kicsit amikor a siker fő összetevőit azaz a legjobb dolgosokat kellene megemlíteni. No, nem mintha nem tudna neveket, éppenséggel nagyon sokat is kellene felsorolnia. Előre is elnézést kérve sok-sok „kimaradottól”, a szerelő Soós József, a kovács Karácsony István, a traktoros Bácsai László, a tehenész Balogh Béláné és Bognár Lajos, a szállító Tóth József és Éles Miklós nevét említi. Az utóbbi években a tagság soraiból többen kaptak „Kiváló Termelőszövetkezeti Tag” kitüntetést, s az idei ünnepség után még többen viselhetik majd a kitüntető jelvényt. — Az eredményekért dolgozunk, a cím már csak ráadás — mondják Zalabéren. — Persze — teszik hozzá — nagyon örülünk neki, s ha már így alakult, jó lenne bát... Az elnök elharapja a mondat végét, mint aki úgy tartja, hogy már eddig is túl sokat beszélt Mondjuk hát ki helyette: jó lenne harmadszor is az a „Kiváló” cím. Sok sikert hozzá. A másodikhoz pedig gratulálunk. Kovács Ferenc NEM KÖNNYŰ a krónikás helyzete, amikor egy olyan eseményről akar tájékoztatni, amelyről azt sem tudja pontosan, hogy tanácskozás volt-e, vagy beszélgetés, vagy éppen ismerkedés, informálódás közös és fontos dolgokról. Nem könnyű azért sem, mert gondban van, hogy hol kezdje. Az elején vagy a végén, vagy éppen vágjon az esemény közepébe. Hiszen így is, úgy is mindenképpen a lényegre, a tartalomra tapint. A megyei szocialista brigádvezetők egy csoportjának Lázár Györggyel, a párt Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével való zalaegerszegi találkozójáról van szó. A Szakszervezetek Zala megyei Tanácsának kezdeményezésére került sor az összejövetelre, amelynek mondanivalója, hangulata tartalmas, gazdag véleménycserét alakított ki a kétórás beszélgetés folyamán. Király Ferencnek, az SZMT vezető titkárának magvas bevezető szavai, amelyekből feltárult a zalai szocialista brigádmozgalom keresztmetszete, tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy milyenek a szocialista brigádok Zala megyében, hogyan élnek, hogyan gondolkodnak, milyen életvitelt, életmódot folytatnak, milyen művelődési törekvéseik, szokásaik alakulnak ki. Erről szólva egyértelműen hangsúlyozta: — Olyanok, mint más megyék szocialista brigádjai, ugyan úoy élnek, tisztességgel dolgoznak, mint az ország többi szocialista munkakollektívái. Egyre jobban megértik, hogy a munka életünk minden változásának alapja. A munkában realizálódik minden, ami megyénk fejlődését eredményezi és meghatározza az egyéni életutaikat is. ... A szocialista brigádok — sok szempontból — a munkahelyi közösségek tónusát, tartását, példáját adják azért is, mert a szocialista brigádok tulajdonképpen a fejlődés eredményei. Ennek a fejlődésnek fontos ismérvei: az alkotókészség, a kezdeményezőkészség, a kollektivizmus és az öntudat. A tájékoztató sorokból megtudtuk azt is, hogy megyénkben a szocialista brigádmozgalom a munkások 65 százalékát fogja át és kiterjed az értelmiségi és alkalmazotti rétegekre, s tagjainak száma megközelíti a 44 ezer főt Közel háromezer szocialista brigád tevékenykedik megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben, vállalatoknál és intézményeknél, s ezek szinte valamenynyien kiemelkedő szerepet töltenek be a népgazdasági és vállalati feladatok végrehajtásában, a termékek és a szol— Fontos követelmény a politikai és szakmai ismeretek állandó gyarapítása, váltatások minőségének emelésében, a takarékos, eredményes gazdálkodásban. Kiváló tevékenységüket jól tükrözik azok az elismerések, amelyeket a kongresszusi ás a felszabadulási munkaverseny, valamint az azt követő feladatok teljesítéséért kaptak. Hat brigád kongresszusi oklevelet, 15 brigád kongresszusi megyei oklevelet kapott. A napokban a Kanizsa Bútorgyár a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlaját kapta. 13 vállalat Kiváló Vállalat lett, 12 vállalat miniszteri és főhatósági dicséretben részesült, 3 brigád pedig a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést nyerte. A TÁJÉKOZTATÓ jó inspirálónak bizonyult a beszélgetéshez. Lázár György miniszterelnök szavaival élve: „Sokszínű és gazdag volt az a kép, amit a szocialista brigádok képviseletében a felszólaló elvtársak elmondtak." Tömör, markáns mondatokból világosan rajzolódott ki az eddig megtett út, a sikerek, a gondok és a további célok. Sebestyén László, a DKFV bázakerettyei üzeme Gagarin brigádjának vezetője a munkasikereik mellett hangsúlyozta, hogy a brigád aktívan részt vesz a vállalati feladatok megoldásában, azok meghatározásában és javaslatokat is adnak a munka eredményesebb végzéséhez. A brigád e hagyományához hűen ezen a tanácskozáson is javaslatot tett: — Alakítsanak ki egy olyan társadalmi elismerést, mely a szocialista brigádvezetők rangját, szerepét fémjelzi, más társadalmi tevékenységhez hasonlóan. Legyen kiváló szocialista brigádvezető cím is. Takács György, a zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár Vörös Csillag szocialista brigádjának vezetője olyan témát tett szóvá, melyre népgazdasági érdekeket szolgáló jellegénél fogva Lázár György elvtárs külön is reagált. — Takarékosabban és jobban gazdálkodjunk és dolgozzunk — halljuk ezt igen gyakran és ezt megértjük és támogatjuk — mondotta a brigádvezető. — De mit tegyünk akkor, ha az anyagellátás fogya-tékosságai miatt a munka végzéséhez szükséges megfelelő nagyságú és minőségű anyag nem áll rendelkezésünkre, de ugyanakkor a feladat elvégzése nem tűr halasztást? Ilyenkor kénytelenek vagyunk egy nagyobb lemezt, vagy más anyagot feldarabolni, s ezáltal sok értékes anyag megy veszendőbe. A brigádvezető szavai bekerültek a kormány elnökének jegyzetfüzetébe és mint felszólalásában mondotta: " A kormány továbbra is fontos feladatának tartja az anyagellátás tervszerű, folyamatos biztosítását és a tanácskozáson elhangzott kritikai észrevétel alapján további intézkedéseket dolgoznak ki a megfelelő szintű anyagellátásért. Valamennyi felszólaló brigádvezető a vállalatuk, brigádjuk életéről szólva megerősítette a tájékoztatóban elhangzottakat, azt, hogy a fegyelmezett munkavégzés együttjár a minőségi követelmének betartásával, s ennek tevékenységük során érvényt is szereznek. Szabó László, a Zala Bútorgyár Petőfi ifjúsági brigádjának vezetője a Dolgozz hibátlanul mozgalom állandó tökéletesítésének gyári tapasztalatairól szólott Fehér István, a Kanizsa Bútorgyár kárpitos részlege Luis Corvasán brigádjának vezetője a részlegüknél bevezetett önmárkázás, az általuk készített termékek iránti egyéni felelősség rendszerét ismertette, amely szintén hozzájárul a gyár hírnevéhez méltó minőségi termékek előállításához. FONTOS TÉMAKÉNT szerepelt a tanácskozáson az a gondolat, amelyet Lázár György elvtárs így fogalmazott meg: „A fejlett szocialista társadalom felépítéséhez még több tudás kell, s örvendetes, hogy ezt a szocialista brigádok felismerték. E törekvésüket továbbra is ápolni és fejleszteni kell." Erről Tóth Sándorné, a Zalaegerszegi Ruhagyár Vörös Csillag műszakja József Attila brigádjának vezetője így vallott: " A gyárban végrehajtott új üzem- és munkaszervezés magasabb követelmények elé állított bennünket. Éppen ezért a brigád minden tagja fontosnak tartotta a továbbtanulást, a szakmai ismeretek jobb elsajátítását, s e követelményeknek érvényt szerzünk az ipari tanulók nevelésében és az új munkaerők betanításában és képzésében is. Ferde István, a Nagykanizsai Sörgyár Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Sneff József szocialista brigádjának helyettes vezetője szavaiból kiderült, hogy elért eredményeiket főként annak tulajdonítják, hogy a brigád megalakulásától kezdve törekedtek a politikai, szakmai tudásuk, általános műveltségük fejlesztésére. Németh Zoltán, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Tangazdasága József Attila traktoros szocialista brigádjának vezetője így szólt e témáról: — Brigádunk volt cselédekből, vagy azok fiaiból tevődik össze, akik korábban éppen képzetlenségüknél fogva gyalogos, vagy fogatos munkaerőként dolgoztak. Most már valamennyien szakmát tanultunk, traktorosként, vagy gépszerelőként tevékenykedünk, de valamennyien ismereteket szereztünk az agrotechnikából is, hiszen anélkül nem tudnánk jó munkát végezni a földeken. Dávid Lajosné, a Zalaegerszegi Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat szocialista brigádjának vezetője büszkeséggel beszélt a város fejlődéséről, az országosan is elismert virágos város jelzőről, amelyben nem kis része van a kertészeti brigádnak. Mint mondotta, új növénykultúrákat, virágokat termesztettek, fejlesztettek ki és azt a tanulás révén érték el. A mindössze két órán át tartott tanácskozás, beszélgetés során elhangzottakról csak vázlatosan villantottunk fel néhány témát, gondolatot Azonban ezek is jól szemléltetik, hogy a zalai szocialista brigádmozgalom jó, eredményes úton halad. Ezt fejezte ki Lázár György elvtárs felszólalása is, amelyben a többi között a következőkről szólott: — A mi társadalmunk büszke a szocialista brigádmozgalomra és az elvtársak büszkék lehetnek arra, hogy a szocialista brigádok vezetői. Az ország, a megye az elmúlt évek során jelentősen fejlődött, s ebben a munkában a szocialista brigádok példamutató részt vállaltak. Köszönet és elismerés e nagyszerű munkakollektíváknak. Jogosan vagyunk büszkék elért eredményeinkre, de mi többet akarunk és jobbat, hogy teljesebbé tegyük emberi életünket, anyagiakban, szellemiekben és tudásban egyaránt. Feladatunk, hogy saját lehetőségeink jobb kihasználásával, nagyobb alkotó és kezdeményezőkészséggel még tudatosabban fejlesszük szocialista életünket — mondotta. A KORMÁNY ELNÖKE a továbbiakban arról beszélt hogy a párt Központi Bizottsága a közelmúltban áttekintette az 1976-os év eddigi munkájának tapasztalatait és úgy értékelte a helyzetet hogy a felkészülés jó volt a kitűzött programok és tervek jó alapot adnak a további , Legyen kiváló szocialista brigádvezető cím is, eredményes munkához, a képességek, a tehetség eredményes kifejtéséhez. Kiemelte, hogy a munkaverseny mozgalmaknak, a szocialista brigádoknak jelentős szerepük van feladataink megvalósításában. — Okosabban, célszerűbben kell élni lehetőségeinkkel, hogy még jobb, szebb életet teremtsünk hazánk minden dolgozója számára — mondotta a Minisztertanács elnöke* majd befejezésül gratulált a szocialista brigádok eredményeihez és további eredményes munkát kívánt a közös célok megvalósításához. Kerkay László HÁROMEZER KOLLEKTÍVA KÉPVISELETÉBEN Zalai szocialista brigádvezetők találkozója Lázár György elvtárssal, a Minisztertanács elnökével Tóth Sándorné, Lázár György, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke átnyújtja a Kanizsa Bútorgyár Lenin brigádja vezetőjének. Kovács Lászlónak, a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést Sebestyén László. ZALAI HÍRLAP 3