Zalai Hírlap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

1976. május 1. A cím már csak ráadás Másodszor is kiváló a zalabéri tsz Zalabéren és környékén so­sem keresték a feltűnést, az elmúlt években azonban két­szer is a figyelem középpont­jába kerültek. Más-más elő­jellel. Az első — és negatív előjelű — meglepetést az okozta, amikor 1971. évi gaz­dálkodási balsikereik alapján a mérleghiányos szövetkezetek sorába léptek. — Állandóan csak jó példa­ként hivatkoztak rájuk — cso­dálkoztak a szomszédok. — S persze nem is hiába. A négy falu, Zalabér, Batyk, Zalavég, Pakod egyesülése oly minta­szerűen történt, hogy hozzá lehetett volna igazítani a tsz törvényt... És nagyon jól is kezdtek. Mindjárt az első éven jóval többet fizettek, mint előtte külön-külön, pedig mind jó szövetkezet volt. Kishitűség nélkül —­okaivá a hibából A legrövidebb ideig a zala­béri tsz-ben tartott a csodál­kozás. Nem botránkoztak meg ekkora méltánytalanságon, hogy lám, a jó hírnevet ilyen könnyű felváltani a „mérleg­hiányos” jelzővel. Sürgősen elkezdték boncolgatni a fias­kó okát, s meg is találták. Mert kétségtelen, egyszerű, kényelmes és a hiúság szem­pontjából feltétlenül alkalmas lett volna az aszályra kenni a dolgot, de ezzel nem mentek volna semmire. Sokkal több tanulsággal szolgált, hogy pél­dául a jövedelemelosztás nem csupán elhatározás kérdése, s önmagában azzal — legalább­is tartósan — nem lehet de­monstrálni bármily progresz­­szív lépés sikerét Jelen eset­ben azt, hogy lám, érdemes volt egyesülni. A valós ered­ményt az hozza, ha az új le­hetőségeknek megfelelően alapozzák meg a gazdaságot szervezik a munkát, a gazdál­kodást. Ebben viszont akadt jócskán fogyatékosság. Senki sem akart kendőzni semmit így aztán termékeny talajra talált a termel­őszövet­kezet pártalapszervezeteinek, csúcsvezetőségének jobbító, szigorító szándéka. Egyszerű­södött a termelési szerkezet amivel viszont foglalkoztak, azokhoz a növényekhez besze­rezték a szükséges gépeket Sok mindennel takarékosab­ban bántak, mint korábban, ellenben nem spóroltak, — persze a szakszerűség mérté­kéig, — például a műtrágyá­val, vagy talaj előkészítésnél a gépi munkával. Talán a pénz­szűke is tette, új építkezések hiányában minden talpalat­nyi helyet igyekeztek kihasz­nálni a régi istállókban, ólak­ban. Új tartástechnológiákat honosítottak meg, s kiderült hogy az öreg falak között na­gyon jó eredménnyel lehet szarvasmarhát sertést hizlal­ni, tejet termelni. Kishitűség nélkül, okulva a hibákból végezték dolgukat Természetesen látták, érezték, hogy jobban megy a munka, szaporodnak az eredmények, az 1974. évi siker azonban mégis meglepetést okozott, ná­luk is, s más szövetkezetek körében is. Csakhát ez már más, pozitív előjellel érkezett. Ugyanis „Kiváló Szövetkezet” címmel tüntették ki a zala­béri gazdaságot Mi adja a rangot? Cseh Németh László, a gaz­daság csendesszavú elnöke — másfél évtizedig tanácselnök volt Zalavégen, majd pedig éppen a legnehezebb időben csúcstitkár a tsz-ben, ötödik esztendeje pedig elnök — ma kicsit szomorúan tért haza a munkából. A reggeli vezető­ségi ülésen ugyanis kihagyott egy kedvderítő lehetőséget: csak később került a ke­zébe az újság, ami a „Ki­váló” címek adományozá­sáról tudósított, s így nem jelenthette be, hogy 1975. évi eredményeik alapján másodszor is elnyerték ezt a címet. Persze, ami késik, nem múlik, holnap is lesz nap, az a cím pedig már nem szalad el, de hát ugye mégis, együtt örülni a sikernek, olyan jó bú­za. Mert a tavalyi év után kü­lönösen nagy sikernek tartják a jó eredményt Igazuk van, 30 mázsa búza a 74-es ősz és a 75-ös betakarítás időjárási viszonyainak ismeretében nem csekélység. A kukoricával pe­­­­dig egyúttal azt is igazolták: mit tudnak ők, ha ebben nem szegődik ellenségül az időjá­rás. Hektáronként 61 mázsát takarítottak be, 135 forintos szűkített önköltséggel. Bár­mely jóhírű hazai nagyüze­münk megirigyelheti! Jól sikerült a vetőburgonya­termesztés is. Száz hektárról átlagosan 250 mázsa termést vettek le, s az 200 forintjával számolva tekintélyes summa. Ebben az évben is eladták a „szokásos” 450 hízottmarhát, 70—80 százalékban „A” minő­ségben. Hízottsertésből 1100-at vitt el tőlük az állatforgalmi vállalat, de nem rossz partne­rei a tejiparnak sem, hiszen 2602 liter az átlagos tejterme­lés, s amiben ugyancsak sze­repe van a tsz-nek, mintegy 400 háztáji tehéntől hordanak tejet a csarnokba, körülbelül annyit, mint a közös istállói­ból. Összességében a 3500 hektá­ros tsz 60 millió forint terme­lési értéket állított elő 1975- ben, s ez bizony igen tekinté­lyes arány, rangot jelent a legjobbak sorában is. — Rang? — kapja fel a fe­jét erre a szóra a zalabéri el­nök — ennek az értelmezése nálunk igen jelentős dolognak számít. Meggyőződésünk pél­dául, hogy állattenyésztésünk rangját nem az adja meg, hogy palotákban vannak a marhák és a disznók, hanem az,­­ hogy célszerű elhelyezés mellett, régi, filléres rekonst­rukcióval alkalmassá tett épületekben jó eredményeket produkál az ágazat. Aztán az irányítás sem túl rangos ná­lunk. A brigádvezetőkkel együtt tizennyolcan irányítjuk a négy falu határában elterü­lő gazdaságot, s bizony sokat talpalunk. Igyekszünk kon­centrálni a munkát, és ezeken a munkahelyeken mindig ta­lálható vezető. A főbb terü­leteken magam is naponta megfordulok. Az emberek ezt nem pallérkodásnak fogják fel, hanem úgy, hogy a vezető­ség gonddal látja el a gazdaság irányítását, tudja, hol, milyen munka folyik, azért kinek, mennyit kell fizetni, s nem kis jelentőségű dolog, hogy mindig lehet véleményt cse­rélni, kérdezni, meggyőzni, elmagyarázni dolgokat Nehéz a választás... A maga módján halkan, de határozottan beszél a közös dolgairól Cseh Németh László, csupán akkor bizonytalanodik el kicsit amikor a siker fő összetevőit azaz a legjobb dolgosokat kellene megemlí­teni. No, nem mintha nem tudna neveket, éppenséggel nagyon sokat is kellene fel­sorolnia. Előre is elnézést kér­ve sok-sok „kimaradottól”, a szerelő Soós József, a kovács Karácsony István, a traktoros Bácsai László, a tehenész Ba­logh Béláné és Bognár Lajos, a szállító Tóth József és Éles Miklós nevét említi. Az utóbbi években a tagság soraiból többen kaptak „Ki­váló Termelőszövetkezeti Tag” kitüntetést, s az idei ünnepség után még többen viselhetik majd a kitüntető jelvényt. — Az eredményekért dol­gozunk, a cím már csak ráa­dás — mondják Zalabéren. — Persze — teszik hozzá — na­gyon örülünk neki, s ha már így alakult, jó lenne bát... Az elnök elharapja a mon­dat végét, mint aki úgy tart­ja, hogy már eddig is túl so­kat beszélt Mondjuk hát ki helyette: jó lenne harmadszor is az a „Kiváló” cím. Sok sikert hoz­zá. A másodikhoz pedig gra­tulálunk. Kovács Ferenc NEM KÖNNYŰ a krónikás helyzete, amikor egy olyan eseményről akar tájékoztatni, amelyről azt sem tudja ponto­san, hogy tanácskozás volt-e, vagy beszélgetés, vagy éppen ismerkedés, informálódás kö­zös és fontos dolgokról. Nem könnyű azért sem, mert gond­ban van, hogy hol kezdje. Az elején vagy a végén, vagy ép­pen vágjon az esemény köze­pébe. Hiszen így is, úgy is mindenképpen a lényegre, a tartalomra tapint. A megyei szocialista brigád­vezetők egy csoportjának Lá­zár Györggyel, a párt Politikai Bizottságának tagjával, a Mi­nisztertanács elnökével való zalaegerszegi találkozójáról van szó. A Szakszervezetek Zala megyei Tanácsának kez­deményezésére került sor az összejövetelre, amelynek mon­danivalója, hangulata tartal­mas, gazdag véleménycserét alakított ki a kétórás beszél­getés folyamán. Király Ferencnek, az SZMT vezető titkárának magvas be­vezető szavai, amelyekből fel­tárult a zalai szocialista bri­gádmozgalom keresztmetszete, tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy milyenek a szocia­lista brigádok Zala megyében, hogyan élnek, hogyan gondol­kodnak, milyen életvitelt, élet­módot folytatnak, milyen mű­velődési törekvéseik, szokásaik alakulnak ki. Erről szólva egyértelműen hangsúlyozta: — Olyanok, mint más megyék szocialista brigádjai, ugyan úoy élnek, tisztességgel dol­goznak, mint az ország többi szocialista munkakollektívái. Egyre jobban megértik, hogy a munka életünk minden vál­tozásának alapja. A munkában realizálódik minden, ami me­­gyénk fejlődését eredményezi és meghatározza az egyéni életutaikat is. ... A szocialista brigádok — sok szempontból — a munka­helyi közösségek tónusát, tar­tását, példáját adják azért is, mert a szocialista brigádok tu­lajdonképpen a fejlődés ered­ményei. Ennek a fejlődésnek fontos ismérvei: az alkotókész­ség, a kezdeményezőkészség, a kollektivizmus és az öntudat. A tájékoztató sorokból meg­tudtuk azt is, hogy megyénk­ben a szocialista brigádmozga­lom a munkások 65 százalékát fogja át és kiterjed az értel­miségi és alkalmazotti réte­gekre, s tagjainak száma meg­közelíti a 44 ezer főt Közel háromezer szocialista brigád tevékenykedik megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben, vállalatoknál és intézmények­nél, s ezek szinte valameny­­nyien kiemelkedő szerepet töl­tenek be a népgazdasági és vállalati feladatok végrehajtá­sában, a termékek és a szol­— Fontos követelmény a politikai és szakmai ismeretek állandó gyarapítása, váltatások minőségének eme­lésében, a takarékos, eredmé­nyes gazdálkodásban. Kiváló tevékenységüket jól tükrözik azok az elismerések, amelye­ket a kongresszusi ás a­ felsza­badulási munka­verseny, vala­mint az azt követő feladatok teljesítéséért kaptak. Hat bri­gád kongresszusi oklevelet, 15 brigád kongresszusi megyei oklevelet kapott. A napokban a Kanizsa Bútorgyár a Minisz­tertanács és a SZOT Elnöksé­ge Vörös Zászlaját kapta. 13 vállalat Kiváló Vállalat lett, 12 vállalat miniszteri és főható­sági dicséretben részesült, 3 brigád pedig a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést nyerte. A TÁJÉKOZTATÓ jó inspi­rálónak bizonyult a beszélge­téshez. Lázár György minisz­terelnök szavaival élve: „Sok­színű és gazdag volt az a kép, amit a szocialista brigádok képviseletében a felszólaló elvtársak elmondtak." Tömör, markáns mondatokból világo­san rajzolódott ki az eddig megtett út, a sikerek, a gon­dok és a további célok. Sebestyén László, a DKFV bázakerettyei üzeme Gagarin brigádjának vezetője a mun­kasikereik mellett hangsúlyoz­ta, hogy a brigád aktívan részt vesz a vállalati feladatok megoldásában, azok meghatá­rozásában és javaslatokat is adnak a munka eredménye­sebb végzéséhez. A brigád e hagyományához hűen ezen a tanácskozáson is javaslatot tett: — Alakítsanak ki egy olyan társadalmi elismerést, mely a szocialista brigádveze­­tők rangját, szerepét fémjelzi, más társadalmi tevékenység­hez hasonlóan. Legyen kiváló szocialista brigádvezető cím is. Takács György, a zalaeger­szegi Alumíniumipari Gép­gyár Vörös Csillag szocialista brigádjának vezetője olyan té­mát tett szóvá, melyre nép­­gazdasági érdekeket szolgáló jellegénél fogva Lázár György elvtárs külön is reagált. — Takarékosabban és job­ban gazdálkodjunk és dolgoz­zunk — halljuk ezt igen gyak­ran és ezt megértjük és támo­gatjuk — mondotta a brigád­vezető. — De mit tegyünk ak­kor, ha az anyagellátás fogya-­­tékosságai miatt a munka vég­zéséhez szükséges megfelelő nagyságú és minőségű anyag nem áll rendelkezésünkre, de ugyanakkor a feladat elvégzé­se nem tűr halasztást? Ilyen­kor kénytelenek vagyunk egy nagyobb lemezt, vagy más anyagot feldarabolni, s ezáltal sok értékes anyag megy ve­szendőbe. A brigádvezető szavai beke­rültek a kormány elnökének jegyzetfüzetébe és mint fel­szólalásában mondotta: " A kormány továbbra is fontos feladatának tartja az anyagel­látás tervszerű, folyamatos biztosítását és a tanácskozáson elhangzott kritikai észrevétel alapján további intézkedéseket dolgoznak ki a megfelelő szin­tű anyagellátásért. Valamennyi felszólaló bri­gádvezető a vállalatuk, bri­gádjuk életéről szólva meg­erősítette a tájékoztatóban el­hangzottakat, azt, hogy a fe­gyelmezett munkavégzés együttjár a minőségi követel­­mének betartásával, s ennek tevékenységük során érvényt is szereznek. Szabó László, a Zala Bútor­gyár Petőfi ifjúsági brigádjá­nak vezetője a Dolgozz hibát­lanul mozgalom állandó töké­letesítésének gyári tapasztala­tairól szólott Fehér István, a Kanizsa Bútorgyár kárpitos részlege Luis Corvasán brigád­jának vezetője a részlegüknél bevezetett önmárkázás, az ál­taluk készített termékek irán­ti egyéni felelősség rendszerét ismertette, amely szintén hoz­zájárul a gyár hírnevéhez méltó minőségi termékek elő­állításához. FONTOS TÉMAKÉNT sze­repelt a tanácskozáson az a gondolat, amelyet Lázár György elvtárs így fogalma­zott meg: „A fejlett szocialis­ta társadalom felépítéséhez még több tudás kell, s örven­detes, hogy ezt a szocialista brigádok felismerték. E törek­vésüket továbbra is ápolni és fejleszteni kell." Erről Tóth Sándorné, a Za­laegerszegi Ruhagyár Vörös Csillag műszakja József Attila brigádjának vezetője így val­lott: " A gyárban végrehaj­tott új üzem- és munkaszerve­zés magasabb követelmények elé állított bennünket. Éppen ezért a brigád minden tagja fontosnak tartotta a továbbta­nulást, a szakmai ismeretek jobb elsajátítását, s e követel­ményeknek érvényt szerzünk az ipari tanulók nevelésében és az új munkaerők betanítá­sában és képzésében is. Ferde István, a Nagykanizsai Sörgyár Népköztársaság Ki­váló Brigádja címmel kitün­tetett Sneff József szocialista brigádjának helyettes vezetője szavaiból kiderült, hogy elért eredményeiket főként annak tulajdonítják, hogy a brigád megalakulásától kezdve töre­kedtek a politikai, szakmai tudásuk, általános műveltsé­gük fejlesztésére. Németh Zoltán, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Tangazdasága József Attila traktoros szocialista brigádjá­nak vezetője így szólt e témá­ról: — Brigádunk volt cselé­dekből, vagy azok fiaiból tevő­dik össze, akik korábban ép­pen képzetlenségüknél fogva gyalogos, vagy fogatos munka­erőként dolgoztak. Most már valamennyien szakmát tanul­tunk, traktorosként, vagy gép­szerelőként tevékenykedünk, de valamennyien ismereteket szereztünk az agrotechnikából is, hiszen anélkül nem tudnánk jó munkát végezni a földeken. Dávid Lajosné, a Zalaeger­szegi Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vál­lalat szocialista brigádjának vezetője büszkeséggel beszélt a város fejlődéséről, az orszá­gosan is elismert virágos vá­ros jelzőről, amelyben nem kis része van a kertészeti bri­gádnak. Mint mondotta, új nö­vénykultúrákat, virágokat ter­mesztettek, fejlesztettek ki és azt a tanulás révén érték el. A mindössze két órán át tar­tott tanácskozás, beszélgetés során elhangzottakról csak vázlatosan villantottunk fel néhány témát, gondolatot Azonban ezek is jól szemlél­tetik, hogy a zalai szocialista brigádmozgalom jó, eredmé­nyes úton halad. Ezt fejezte ki Lázár György elvtárs felszóla­lása is, amelyben a többi kö­zött a következőkről szólott: — A mi társadalmunk büsz­ke a szocialista brigádmozga­lomra és az elvtársak büszkék lehetnek arra, hogy a szocia­lista brigádok vezetői. Az or­szág, a megye az elmúlt évek során jelentősen fejlődött, s ebben a munkában a szocialis­ta brigádok példamutató részt vállaltak. Köszönet és elisme­rés e nagyszerű munkakollek­tíváknak. Jogosan vagyunk büszkék elért eredményeinkre, de mi többet akarunk és jobbat, hogy teljesebbé tegyük emberi életünket, anyagiakban, szel­lemiekben és tudásban egy­aránt. Feladatunk, hogy saját lehetőségeink jobb kihaszná­­­lásával, nagyobb alkotó és kezdeményezőkészséggel még tudatosabban fejlesszük szo­cialista életünket — mondotta. A KORMÁNY ELNÖKE a továbbiakban arról beszélt hogy a párt Központi Bizott­sága a közelmúltban áttekin­tette az 1976-os év eddigi munkájának tapasztalatait és úgy értékelte a helyzetet hogy a felkészülés jó volt a kitűzött programok és tervek jó alapot adnak a további , Legyen kiváló szocialista brigádvezető cím is, eredményes munkához, a ké­pességek, a tehetség eredmé­nyes kifejtéséhez. Kiemelte, hogy a munkaverseny mozgal­maknak, a szocialista brigá­doknak jelentős szerepük van feladataink megvalósításában. — Okosabban, célszerűbben kell élni lehetőségeinkkel, hogy még jobb, szebb életet teremtsünk hazánk minden dolgozója számára — mondott­­a a Minisztertanács elnöke* majd befejezésül gratulált a szocialista brigádok eredmé­nyeihez és további eredményes munkát kívánt a közös célok megvalósításához. Kerkay László HÁROMEZER KOLLEKTÍVA KÉPVISELETÉBEN Zalai szocialista brigádvezetők találkozója Lázár György elvtárssal, a Minisztertanács elnökével Tóth Sándorné, Lázár György, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke átnyújtja a Kanizsa Bútorgyár Lenin brigádja vezetőjének. Kovács Lászlónak, a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést Sebestyén László. ZALAI HÍRLAP 3

Next