Zalai Hírlap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
iS VI. JULIUS 1. Több lesz nyolcnál! Megvalósulóban a termelési terv a Nagykanizsai Állami Gazdaságban A Nagykanizsai Állami Gazdaság az elmúlt évi 113 millió forintos nettó termelési érték után, erre az évre 158 millió forintos tervet készített. Ha az időközben a szepetneki sertéskombinátnál vállalt 70 százalékos érdekeltséget levonjuk, akkor is nagyobb a termelési értéknövekedés, mint az országos előirányzott 8 százalék. Ezt hogyan kívánják elérni, mit takarnak a tervszámok? Egyik szemem sir..." — Gyümölcsösünktől vártuk a legtöbbet, pontosan 62 millió forintot — veszi elő a terveket Hedvicsek Ferenc igazgató. — Sajnos, a fagyokkal nem számoltunk. A 13 hektárnyi cseresznyénk, a 29 hektárnyi ribiszkénk, a 30 hektárnyi szilvánk teljesen elfagyott. A 321 hektáros körtést 90 százalékos, a 308 hektáros almást 40 százalékos károsodás érte. A biztosító kárrendezése révén meglesz ugyan a tervezett árbevétel, de a mintegy 900 vagon gyümölcs nem kerül a népgazdaság asztalára. Ez a biztosító által térített összeg természetesen nem írható a termelés javára, hiszen nem áll mögötte tényleges árualap. Emiatt bizony az egyik szemem sír. A gazdaság a hatalmas károk ellenére a jövőben is számít a gyümölcsösre. Felújítása, sőt bővítése évről évre feladat. Tavaly 21 hektár almát, idén 20 hektár körtét telepítettek. A már meglevő ribizlitáblák is újabb 20 hektárral gyarapodnak ebben az évben, s 1980-ig elérik a 80 hektárt. ... a másik nevet . Ha a gyümölcsös miatt sír is az egyik szemem, a növénytermesztés és állattenyésztés miatt viszont nevet a másik. A 718 hektárnyi repcénk a fagy ellenére szép. A tavalyi 18 mázsával szemben az idén 21 mázsa magot várunk, s a legfrissebb határszemle alapján ez „benne van” a táblákban. Búzát 456 hektáron vetettünk, s a tervben szereplő 41 mázsás hektáronkénti termés biztosítottnak látszik. Az 54 hektár burgonyától és a 23 hektár szántóföldi kertészettől ötmillió forint árbevételre számítunk. Hasonlóan biztató az állattenyésztés. A terveket bogarászva, az 54 millió forintos árbevételt sem fenyegeti veszély. A múlt év végén még 680 darabos szarvasmarha-létszámot 840 darabra növelték. A 330 darabos tehenészetet nem fejlesztik, a többlet a tenyésztés és az egyre nagyobb szerephez jutó hízómarha-ágazat céljait egyaránt szolgálja. Az állattenyésztők munkáját dicséri, hogy míg 1975- ben 2640 liter volt az egy tehénre jutó éves tejtermelés, addig tavaly már elkerültük a 3000 litert. Idei tervünkben 3100 liter szerepel, de az első 4 hónap adatainak ismeretében a 3300-at is elkerüljük. Ez már szinte biztos, hiszen a nyári hónapokban tovább javul a takarmányozás. Csak tejből kétmillió forint többlet árbevételre számítunk. A tervszámokat megfelelő takarmánybázis támasztja alá. Silókukoricát és egynyári szálast 171 hektáron vetett az állami gazdaság, és a 76 hektár lucerna ugyancsak megadja a tervezett 44 vagon szénát . Megkülönböztetett gondot fordítunk a nagyüzemileg művelhető 530 hektárnyi rét- és legelőterületünkre. A távlati terveinkben szereplő hízómarhatartás fejlesztése érdekében már ebben az évben száz hektáron megvalósítjuk a belterjes rét- és legelőgazdálkodást. Ez a szám a következő időszakban egy-egy évben további 80—100 hektárral növekszik. Szintén biztató az első négy hónap hízókibocsátását tükröző kimutatás. Ha az eredmények nem változnak, akkor meglesz a betervezett 13 600 hízott sertés. További biztosíték — A gazdaság vezetői miben látják még a terv megvalósításának biztosítékát? — Lényegesen javult minden területen a technológiai fegyelem, s ez minden ágazatunkon látszik. Minőségileg jobbak a növénytermesztési munkáink, javultak az állattenyésztésben a szaporulati mutatók, s szervezettebb az egész irányítás és végrehajtás. Természetesen ez egy folyamat, s még mindig van mit javítani. Győri András ZALAI HÍRLAP Új stúdió magnetofonNemcsak ígértek, változtattak is Egy párttaggyűlés nyomán a salasszentgróti göngyölegellátóban Másfél évvel ezelőtt riportban számoltunk be a Göngyölegellátó Vállalat zalaszentgróti üzemének párttaggyűléséről, az itteni 22 párttag számvetéséről, amelyen nemcsak a vezetőségi előterjesztést érte bírálat, hanem a termelés pártirányításának színvonalát, a szocialista brigádmozgalmat hátráltató tényezőket, a KISZ életet és a mostoha munkakörülményeket is. A taggyűlésen ígéret hangzott el és határozat született az elevenbe vágó gondok orvoslására. A vállalat budapesti központjából írásunkkal egyetértő és intézkedéseket ígérő levelet küldtek szerkesztőségünkbe. Termeléscentrikus megbízatások Deli Józseftől, az üzemi pártalapszervezet titkárától kérdezzük, hogy mi történt a taggyűlés óta? — Nemcsik ígértünk és határoztunk, hanem közös erővel változtattunk is az akkori helyzeten — mondja. — A termeléssel kapcsolatos döntésekkel kezdeném. A 22 párttag közül húsznak adtunk ehhez kötődő megbízatást: figyeljék és jelezzék a napi munkamenet, a munkaszervezés gondjait, s javaslataikkal segítsenek orvosolni azokat Főként a fűrészüzemi és ládaüzemi termelékenységet és a jobb anyagkihozatalt akadályozó tényezőkre, a selejtcsökkentésre hívtuk fel a figyelmet Ezeknek a megbízatásoknak a végrehajtását a négy pártcsoport és a négy szocialista címért versenyző brigád szoros együttműködésére építettük. A pártcsoport-bizalmiakat nemcsak beszámoltattuk, hanem igényeltük azt is, hogy engem, a termelési felelőst, vagy a gyáregység vezetőjét akár naponta is felkeressenek. Tapasztalataik összegyűjtéséhez emlékeztető füzeteket rendszeresítettünk, amelyekbe minden számottevő észrevételt, javaslatot feljegyeznek. Termelékenyebb munka Az első lépések, majd az egyéni beszélgetések jóirányú változást indítottak el, amelyet a vállalati központtól joggal igényelt anyagi, szakmai támogatás is gyorsított. Tavaly még nem volt ritka a 20 százalékos (!) selejtarány a ládaalkatelemek készítésénél, ami az év végére, s ez év elejére 6-7 százalékra csökkent. Nem csodaszer, hanem a munkafegyelmet javító egyéni vállalások, a bérrendszer minő-' ségre ösztönző megváltoztatása és munkaszervezési ésszerűsítések hatására. Most egy ember képes ellátni — egy munkafogás leegyszerűsítése nyomán — két daraboló gépet is, amelyek ráadásul kétféle méretű lécelemet készíthetnek. Megvalósult a fokozott gépesítés is: öt szegezőpisztolyt és egy végösszeállító gépet vásároltak. Hogy ez mit jelent a munkafeltételek korszerűsítésén kívül? A korábbi 300 helyett ma félezer ládaaljat készítenek, s ezer helyett 1800 ládát, rekeszt állítanak öszze egy műszakban. Két százalékkal nőtt az anyagkihozatal, ami egymillió forintos megtakarítást eredményezett. A fűrészüzemi brigádok az első évnegyed tervét túlteljesítették, a ládaüzemiek is csak létszámhiány miatt maradtak el hét százalékkal a tervtől, mert annak teljesítéséhez hatvan szegező helyett csak negyven áll rendelkezésre. — Rendezett mederben folyik — az elhangzott kritika hatására — a brigádmozgalom, amit nemcsak az említett sikerek, hanem az érdemibb értékelések is mutatnak — jegyzi meg a párttitkár. — E célból felhívják a központba a brigádvezetőket, útbaigazítást kapnak és az ottani versenybizottság tagjai is lejönnek. A szakszervezettel újabb munkabrigádokat kapcsolunk be a szocialista címért folyó versenybe. Ami pedig a KISZ-életet illeti, szintén változott a kép a ládagyári kommunisták segítsége révén. Új titkárt választottak a fiatalok, fegyelmezettebb munkájukkal sokat tettek a munkaidő teljesebb kihasználásáért. Aktívabbak a taggyűléseik, új lendületet vett a társadalmi munka üzemen belül és kívül. A politikai vitakört felébresztették szendergéséből, kulturális programokra járnak és irodalmi vitákra is sor került már. A párt- és gazdasági vezetés képviselői részt vesznek és segítséget adnak a fiatalok legtöbb összejövetelén. Sikeres számvetés A közeljövőben taggyűlésen értékelik a pártcsoportok tevékenységét és az egyéni megbízatások teljesítését. Deli József szerint kedvezőnek ígérkezik az összkép. Annál is inkább, mert nemcsak a közvetlen termelési feladatokból, hanem a munkakörülmények jobbításából is oroszlánrészt vállaltak a párttagok. Ennek kapcsán a párttitkár így summázza az emlékezetes taggyűlés óta bekövetkezett hangulatváltozást. — A dolgozók mostani közérzetét össze sem lehet hasonlítani az akkorival. Érdemes volt azon a fórumon tisztába tenni dolgainkat . Lukács József A Mechanikai Laboratórium Fejlesztési Osztályán elkészült az új, minden igényeket kielégítő stúdió magnetofon és lemezjátszó prototípusa. A sorozatgyártás a közeljövőben indul meg. A tervek szerint ilyen berendezésekkel látják el a szocialista országok rádió-, illetve televízióstúdióit. Ilyen berendezések működnek már a következő olimpián, Moszkvában. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — RS) Van javulás, de... fiz Irodagéptechanikai Vállalat zalaegerszegi kirendeltségének munkájáról Többször és nem is ok nélkül érte már kifogás az Irodagéptechnikai Vállalat zalaegerszegi kirendeltségének munkáját. A javítások hosszú átfutási ideje, s az elvárt színvonal alatti minősége nemcsak az alkalmankénti megrendelőket, hanem a szervizzel szerződött vállalatokat is arra késztette, hogy más útonmódon szervizeltessék, javíttassák mechanikus és elektronikus irodagépeiket. — Valóban ez volt a helyzet — mondja Németh Róbert kirendeltségvezető. — De úgy érzem, munkánk javult, s egyre inkább javulóban van, amit alátámasztanak az adatok is. Az irodagépeknél a tavalyi negyven—ötven napos határidők helyett ma már tizenhárom—húsz napos átfutási idővel dolgozunk. Munkánk minőségének javulását jelzi, hogy újból megszaporodott a szerződések száma, régi és új partnerekkel vettük fel a kapcsolatot. , Halljuk tehát a partnerek véleményét! Bródy János, a Zalaiparker főkönyvelője a következőket mondta az irodagép-szerviz munkájáról: — A kapcsolatunk jó és javuló, de ez még nem minden. Egyes gépeknél rosszak a tapasztalataink, hosszasan és nem mindig jól javítják meg őket. Véleményem szerint az alkatrész- és a szakemberhiány igen érződik a szerviz munkáján. A kirendeltségnél évek óta elég magas a fluktuáció, ami az utóbbi hónapokban mérséklődött csak. De még így is nehéz megvalósítaniuk a szakosodást, ami a sokféle gép megfelelő szintű javításához elengedhetetlen lenne. — A vállalatunk új vezetése megfelelő módon elemezte helyzetünket — mondja Németh Róbert. — Bér és egyéb intézkedésekre került sor, nagyobb hangsúlyt fektettünk a szakmai képzésre, s így reméljük, megoldódnak létszám- és szakembergondjaink. Bejczy József, a Zala Bútorgyár gazdasági igazgatója nem a legjobb véleménnyel van ma sem az irodagép zalai kirendeltségéről. Főképp a hagyományos — író-, számoló- — gépek karbantartását kifogásolja. Észrevétele annál is inkább jogos, mivel ezekből van még mindig a szerviz ellátási területén a legtöbb. — Ez igaz — ismeri el Németh Róbert. — De nekünk azt is figyelembe kell vennünk, hogy a több százezer forint értékű könyvelő, számlázó automaták ne álljanak. Ez utóbbiakat igyekszünk azonnal, gyorsan javítani, hiszen pótolhatatlanok, míg az író-, számológépek javítását elsősorban a műhelyeinkben oldjuk meg. A kirendeltség az elmúlt évben Pölöskén hozott létre egy kimondottan ezen gépek javítására szakosodott részleget, amit tovább bővítenék. — A bővítés része az eddigi legnagyobb beruházásunknak — folytatja a kirendeltségvezető. — Hárommillió forint értékben új szervizt hozunk létre Szombathelyen, gépeket, munkánk gyors ellátásához nélkülözhetetlen gépkocsistat vásárolunk. Terveink szerint még az év végén létrehozzuk a főleg az elektronikus gépek javításához elengedhetetlen gyors szervizt is. Hadnagy László, a Kerámia- és Cserépkályhagyár főkönyvelője elégedett a szerviz munkájával. Szerinte érezhető már a változás, az alkatrészhiányt azonban ő is megemlíti. — Sajnos, gondjainknak csak egy része oldódott meg azáltal, hogy új helyre költöztünk, s raktárt is béreltünk. Anyag- és alkatrészellátásunk csak kismértékben javult, s ez — figyelembe véve, hogy előre kiszámíthatatlan módon szélesült az irodagépek skálája — egyre szorítóbb számunkra, s az ügyfeleinknek is — mondja a szerviz vezetője. — A beérkező új gépekről mi is a boltban veszünk tudomást, s mivel igen eltérőek, csak a nagyobb gépcsaládok javítására tudunk szakembereket kiképezni. Tavaly tizenhétezer gépet javítottak, szervizeitek, az idén még ennél is több vár a félszáz szerelőre. Hamarosan megkezdődő beruházásuk mellett továbbra is fő feladatuk az átfutási idő csökkentése és a munkájuk minőségének javítása. Mert ha a panaszok csökkentek is, de vannak, s a rosszul, vagy késve megjavított irodagépek használóit nem nyugtatja meg az, hogy általában javult a helyzet... - ír.. KÉSZÜLŐDÉS A SZEZONRA a malomipari üzemekben Május elején megkezdődött a felkészülés az új termény fogadására a megyei malomipari és gabonaforgalmi vállalatnál. A malomipari üzemekben felmérték a tartalékban levő ógabona és szemeskukorica készleteket, majd ideiglenes tárolószínekben helyezték el. A felszabadult magtárakban hozzáláttak a nagytakarításhoz. Tisztára súrolták, fertőtlenítették, alaposan kiszellőztették a cellákat, hogy mire megérkeznek az idei gabonaszállítmányok, megfelelő körülményeket teremtsenek. A karbantartó-brigádok átvizsgálták, s ahol szükséges volt, kijavították a terményfelvonó és -szállító gépsorokat, üzemképes állapotba helyezték a szárító berendezéseket. Miként Sziva Károly kereskedelmi osztályvezetőhelyettes elmondta, az idén a tavalyinál nagyobb mennyiségű termény átvételére kellett felkészülniük. A mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződésnek megfelelően 5713 vagon étkezési , és 4380 vagon takarmánybúzát, továbbá 80 vagon őszi árpát és zabot vásárolnak. S mivel a terméshozamok kedvezőnek mutatkoznak, a június végén megkötendő pótszerződések révén ez a menynyiség gyarapodni fog. A megyei tárolókapacitás jelenleg 8600 vagon, tehát az idén is szükség lesz gerendavázas, palatetős tárolószínek felállítására, továbbá arra, hogy mintegy 1200 vagon terményt a megyei termelőszövetkezetektől bérelt magtárakban helyezzenek el. Jelentősen könnyít majd gondjaikon az újabb 1000 vagonos, zalaegerszegi gabonasiló, amelyben egyelőre statikai vizsgálatok folynak, a szakemberek próbaterhelést végeznek. Átadásra várhatóan a nyár derekán kerülhet sor. s Itt a hajtásokat eresztett szőlővesszők első kötözésének ideje. A hét végén benépesültek a szőlőhegyek, munkához láttak a gazdák. Képünkön: Ternovecz József a Nagykanizsa határában lévő, 1600 négyszögölnyi cserfői szőlőjében ismerősök segítségével kötöz. Ezután már a permetezés következik. _ (Bakonyi Erzsébet felvétele)