Zalai Hírlap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

tiiai szántunkból.. Mi kell a világpiacnak? ›o› Helytállás, fegyelem, biztonság › o › A 60. évforduló tiszteletére › o› Az űrkorszak kezdete › o› Mi módosul a Polgári Törvénykönyvben ? ·©› TV-FIGYELŐ › O › Bravó, kanizsaiak! ’Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA­­ .... .................. ..................................................... ....­XXXIII. évfolyam, 233. szám Ara: 80 fillér 1977. október 4- kedd Elutazott Budapestről Enrico Berlinguer Enrico Berlinguernek, az Olasz Kommunista Párt főtit­kárának és kíséretének ma­gyarországi látogatása vasár­nap Bács-Kiskun megyében folytatódott. Az olasz vendé­gek Berecz Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének társaságá­ban érkeztek Kecskemétre. En­rico Berlinguert és kíséretét a megyei pártbizottság székhá­zában Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoz­tatta az ország legnagyobb te­rületű megyéjének gazdasági, politikai életéről. Ezt követően a megyeszékhely jellegzetes új intézményeivel ismerkedtek. A Megyei Művelődési Központ­ban bemutatták a vendégek­nek „A homok városa” című, Kecskemétről szóló rövidfil­­met. A délután folyamán egyebek között Bozsó János festőművész alkotásait és nép­rajzi gyűjteményét, a kecske­méti városi tanácsházat és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet tekintették meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn délelőtt a Központi Bi­zottság székházában folytatta megbeszélését Enrico Berlin­­guerrel, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó fő­titkárával. A megbeszélésen részt vett Anselmo Gouthier, az OKP titkárságának tagja és Berecz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására Anselmo Gauthiernek, a párt titkársá­ga tagjának kíséretében­­ lá­togatást tett hazánkban, hétfő délután Budapestről elutazott Belgrádba. (A látogatásról ki­adott közös közleményt a lap 2. oldalán közöljük.) Az olasz testvérpárt főtitká­rát a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Katona István, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője búcsúztatta. Je­len volt Mario Franzi, az Olasz Köztársaság, valamint dr. Vi­­tomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete. Befejeződtek a magyar—iraki hivatalos tárgyalások Fittmár György és kísérete hazaérkezett Bagdadból Bagdad (MTI). A magyar— iraki gazdasági és kulturális kapcsolatokat továbbfejlesztő munkaokmányok aláírásával és közös közlemény kiadásá­val hétfőn befejeződött Láz­ár Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, baráti lá­togatása az Iraki Köztársaság­ban. A miniszterelnökünket és kíséretét szállító különrepülő­­gép magyar idő szerint 15.25 órakor emelkedett fel a bag­dadi repülőtér betonjáról. Lázár György az eredmé­nyekben igen gazdag és köl­csönösen hasznos látogatás utolsó napján az ősi közel-ke­leti főváros nevezetességeivel ismerkedett, majd délben fel­kereste Ahmed Hasszán Al- Bakrt, az iraki Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsának elnnö­­két, Irak államfőjét. Találko­zásuk légköre szívélyes, baráti volt. Délután Lázár Györgynek és vendéglátójának, Szaddam Husszeinnek, az Iraki Forra­dalmi Parancsnokság Tanácsa alelnökének jelenlétében a két ország képviselői aláírták a beható gazdasági és egyéb tár­gyú megbeszélések eredmé­nyeit összegező dokumentumo­kat. Dr. Soós Gábor mező­­gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár Amer Kesali mező­­gazdasági miniszterhelyettes­sel állategészségügyi egyez­ményt, Mukarram Al-Talabani öntözésügyi miniszterrel pedig a vízügyi együttműködési munkatervet írt alá, míg Ros­­ka István külügyminiszter­helyettes Ali Hasszan El Halaf felsőoktatási miniszter társa­ságában a magyar—iraki kul­turális együttműködési egyez­mény 1978—1980. évekre ér­vényes munkatervét látta el aláírásával. Ezután indultak el­­ a magyar vendégek és az őket kísérő Szaddam Husszein gép­­i kocsijai a repülőtér felé. A­­ légikikötőben Lázár György fogadta a felsorakozó díszőr­ség parancsnokának jelenté­sét, szívélyes búcsút vett ven­déglátóitól és a különrepülő­­gép felszállt Budapest felé. A magyar tárgyalófél a bag­dadi tanácskozások eredmé­nyeit úgy ítélte meg, hogy a kormányfői látogatás újabb lö­kést adott annak a mindkét fél számára hasznos együttmű­ködésnek, amelynek első jelen­tős állomása Szaddam Husz­­szein 1975-ben tett magyaror­szági látogatása volt. ★ Lázár György, a Miniszter­­tanács elnök és kísérete hét­főn este hazaérkezett az Iraki Köztársaságból. •• Illést tart a megyei tanács A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1971. évi I. sz. törvény 30. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei tanács ülését 1977. október 6-án, csütörtökön 9 órára a Zalaeger­szeg, Ságvári u. 21—23. sz. alatti Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanácstermébe összehívta. Egyelőre hét műszakban Élénk forgalom a zalaegerszegi szárítónál A teherautó platójáról vas­tag, aranyszínű sugárban hull a szemeskukorica a termény­felvonó előtti betontérségre. Az MTZ—50-es traktorhoz kapcsolt tolólappal Bangó Jó­zsef igazítja formás kupacba. A termény rövidesen a szál­lítószalagokra, majd a szárító­­berendezésbe kerül. A megyei gabonaforgalmi­­ és malomipari vállalat zala-­­ egerszegi telepén szeptember 19. óta tart a kukoricaátvéte. A szokottnál korábban álltak üzembe a gépek. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a vártnál előbb elindulhassanak a földekre az adapterrel fel­szerelt kombájnok. Az öt zala­egerszegi járás­beli termelőszö­vetkezet kooperációjában léte­sített szárítóhoz így szeptem­ber 19-én megérkezett az első szállítmány, mégpedig a póka­­szepetki közös gazdaság hatá­rából. A megállapodás szerint az átvételben a kooperáló gazda­ságok dolgozói segédkeznek, s minden héten más-más szö­vetkezet küld embereket. Je­lenleg a zalaszentivániak tevé­kenykednek a telepen. — Milyen a kukorica? — Eléggé nedves — véleke­dik Bangó József. — Érződik, hogy a múlt évinél korábban került be a földről. Egyébként jó minőségűnek látszik, s a ho­zammal sincs baj. Csak győz­zék a kombájnok! Nálunk, a zalaszentiváni termelőszövete s kezeiben nyújtott műszakban­­ dolgoznak, s a hét végén sem­­ pihentek. Nagy László telepvezető ar-­­­ról tájékoztat, hogy eddig 60­0 vagon — különböző fajtájú és tenyészidejű — szemeskukori­cát vettek át. Zöme a pókasze­petki, a bagodi és a zalaszent­iváni tsz tábláiról érkezett, a zalaegerszegi és a nagykapor­nak­ társgazdaságban még nem kezdődött meg a betaka­rítás. Így is élénk a forgalom a telepen, sorra érkeznek a nyersterménnyel rakott szállí­tójárművek. — Általában 39—40 száza­lék nedvességtartalmat mé­rünk — folytatja a telepveze­tő. — Ez azt jelenti, hogy 27 százalékos vizelv­onásra van szükség. Emiatt kissé csökkent a szárítóberendezés teljesítmé­nye. Még két műszakban üze­melünk, de ha nagyobb meny­­nyiséget szállítanak, áttérünk a folyamatos, éjjel-nappali üzemelésre. Akkor naponta 20—2­5 vagonnyi kukoricát szá­rítunk. A telep laboratóriumában elmerültek­ dolgoznak a minő­ségvizsgálók. — Eddig sok volt a tört szem — mondja Szántó Er­zsébet. — Gyakran érkezik szeméttel, szárdarabokkal ke­vert szállítmány is, így most akad dolga a tisz­­títóinstáknak. A cél az, hogy megfelelően száraz, tiszta sze­­meskukorica kerü­ljön a raktá­rakba. Terveik szerint idén az őt term­el­­ő szövetkezettől össze­sen Rno vagonnal vásárolnak fel ,–e­sze az adat nem vég­leges, hiszen a kedvező ter­méshozamok révén netszerző­­désekre van lehetőség, a gaz­daságok a tervezettnél több kukoricát értékesíthetnek. A pókaszepetki tsz-ből szállított szemeskukorica víztartalmát méri Szántó Erzsébet minőségvizsgáló. Aratják a szóját A nagykanizsai termelőszövetkezetben a hét elején meg­kezdődött a szója aratása. Palin határában Darázs József és Kovács János kombájnosok vágják gépeikkel a növényt. Az elsőnek learatott terület 14 mázsás hektáronkénti át­laggal fizetett. (Kiss Ferenc felvétele) Új területen új kutak Zalaegerszeg vízellátásáért Zalaegerszegen sok az igény­lő és kevés a víz. Az Észak­zalai Víz-, Csatornamű és Für­dő Vállalat 21 vízkútjából na­ponta 18 ezer köbméter vizet lehet felszínre hozni, s a me­gyeszékhelyen ennek 98 száza­lékát a nyári csúcs­időszakban fel is használták. Jövőre a nagy ipari fogyasz­tók — ilyen többek között a hűtőipar, a baromfifeldolgozó, az Egyesült Izzó alkatrészgyá­ra — még több vizet igényel­nek, nem beszélve az újabb lakásokról. Mivel a meglevő kutak vízhozama az igények kielégítését nem biztosítja, új kutak fúrását rendelték meg. Ez év szeptemberében a Zala folyó völgyében fúrt két víz­kút átadásra került. A vizs­gálatok szerint ezek percen­kénti hozama 900—1000 liter között van, ami azt jelenti, hogy a hálózatba való beköté­süket követően 2000 köbméter­rel bővülhet a naponta fel­használható víz mennyisége.­­Akkor, ha sikerül a tervezett időre, jövő év áprilisáig a ku­tak működtetéséhez szükséges energiarendszert kiépíteni. Ehhez előbb ugyanis 20 kilo­voltos vezetékhálózatot és két transzformátorállomást kelle­ne építeni, nem beszélve a bú­­várszivattyúk és a távműköd­tető rendszer üzemeltetéséhez szükséges belső, kisfeszültségű hálózatról.) Ám, még ez a mennyiség sem lesz elegendő az 1978. évi nyári csúcsfogyasztás idején. A Mélyégterv­nél november 30-ig készítik el újabb két kút terveit, amelyek lemélyítésé­ről a vízmű tárgyalásokat folytat a Vízkutató és Fúró Vállalattal. Azzal a szándék­kal, hogy az első félévben, még a nyári szezon előtt, leg­alább az egyiket beköthessék a hálózatba. Ezen a környéken nincs is lehetőség további kutak fúrá­sára, csak a Válicka völgyé­ben, s ott is csak négy kútra. Ezt követően már csak a vá­ros nyugati részén, Andráshi­­da térségében érdemes víz után kutatni, ahol a tervek szerint a TI-es számú vízmű­telep épülne. A vízkutatók Andráshida és Neszele között már lemélyítet­tek egy 260 méter mély meg­figyelőkutat. Négy vízadó ré­teg vizsgálatát fejezték be, a végleges kiértékelés most fo­lyik. Az eredetileg vártnál ke­vesebb, mindössze 500 liter percenkénti vízhozamot mér­tek. Pedig jó lenne bő hozamú rétegeket találni, mert errefelé a víz nem tartalmaz vasat, a nyugati területről származó víz nem terhelné a mindössze 22 ezer köbméter kapacitású zalaegerszegi vastalanító be­rendezést, hanem közvetlenül a hálózatba engedhetnék. Amúgy is sokba kerül a víz. A Zala folyó völgyében fúrt négy kúthoz 12 millió forint szükségeltetik. Igaz, ebben az összegben bent szerepel az az öt kilométer hosszú új, 400 milliméter átmérőjű főgyűjtő­vezeték megépítése, amely a jelentős többletmennyiség be­fogadására, továbbítására szol­gál, valamint az a költség is, amelybe a már lefúrt és a ké­sőbbiekben lemélyítendő ku­tak működtetését biztosító energiarendszer kiépítése ke­rül. A nyugati víznyerő terüle­ten folyó kutatásért további 4 millió forintot fizet ki a vál­lalat. Szélesítés, aszfaltszőnyegezés — 65 kilométeren A jövő évi útkorszerűsítési programból A KPM Zala megyei Közúti Igazgatóságán kidolgozták a jövő évi útkorszerűsítési prog­ramot." Az üzemmérnökségek brigádjai jövőre több mint 85 millió forintot fordítanak me­gyénk útjainak fenntartására, korszerűsítésére, a Zalaeger­szegi Közúti Tr­nítő Vállalatot pedig mintegy 65 kilométer összhosszúságú út aszfaltsző­nyegezésével bízta meg az igazgatóság. Jövőre tovább folytatódik a már megkezdett szélesítési program, sor kerül a Zala­egerszeg—Bazita, Nagykanizsa —Molnári. Tótszerdahely—Be­­csehely. Murakeresztúr—T­ete­­nye. Lenti—Bajánsenye. Len­tikápolna—Kerkabarabás. Pór­szombat—Csesztreg összekötő utak, valamint a szenterzsé­bethegyi, a tiszői és a pátrói bekötőutak szélesítésére. A Csesztreg—Szentgyörgyvölgy közötti úton, valamint a széle­sítés után néhány további összekötő és bekötő úton vé­geznek majd itatásos henger­léses módszerrel burkolatmeg­erősítést. Jövőre összesen 65 kilométer hosszúságú szélesítést, 250 ki­lométer hosszú útfelületen burkolatmegerősítéses állag­­megóvást végeznek majd az útépítő brigádok. A vízelveze­tés biztosítása érdekében mintegy százezer köbméter földet, mozgatnak majd meg az árkok és padkák rendezése so­rán. A forgalom biztonságának növelése érdekében 9 millió forintot fordítanak táblacse­rékre, a burkolatjelek felfesté­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents