Zalai Hírlap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
A KÖZÖSSÉG BIZONYÍTVÁNYA E hét végén megyénk termelőszövetkezeteiben is megkezdődnek a zárszámadó közgyűlések. Pontosabban zárszámadó-tervtárgyaló tanácskozások, ugyanis —, bár kísérletképpen már alkalmazták néhány helyen —, ez az első alkalom, hogy mindenütt öszszevontan kerül sor a közös gazdaságok életének e kiemelkedő eseményére. Logikus ez a megoldás, elvégre a kettő számszakilag is szorosan öszszefügg, szóbelileg, nyílt fórumon pedig szinte lehetetlen a különválasztás, hiszen ha valaki a jobbítás szándékával észrevételez, már a tennivalók, azaz a terv oldalára nyúl át, ha pedig a célkitűzések hátterét vizsgálja, elkerülhetetlenül a mérleghez kell nyúlnia. S most mindkettő kéznél van, ami természetesen nagy mértékben növeli mindenek előtt a vezetőség, de a tagság felelősségét is ezeken a közgyűléseken. Az újdonság tehát nem csak formai változást jelent, valamiféle egyszerűsítést, ellenkezőleg, mindenütt feltételez olyan színvonalat, hogy a vezetőség képe a gazdaságra jellemző adatok, tények, érvek közérthető, világos felsorakoztatására, a tagságnak pedig igénye ez az előterjesztés, s kritikusan és önkritikusan, minden irányban követelménytámasztóan használja fel e „fényképet”, s megalapozott véleménnyel teszi teljessé a közösség —, tehát nem csak a vezetőség — bizonyítványát. És szó sincs fogalomzavarról, igen, a terv is része a bizonyítványnak, elvégre a programkészítés —, legalább is a reális talajon álló —, mindig olyan lehet, amilyenné alapozták, vagy fordítva: mit ér az olyan mai nagy kenyér, amihez a holnapi sütéstől csaklizták el a liszt egy részét ... Erre sajnos éppen elég példa akadt az elmúlt években, viszont ezúttal —, s ez a további, igen értékes újdonságok egyik fontos eleme —, legfeljebb elvétve fordul elő erőltetett osztás, a más célokat szolgáló alapok kényszerű átcsoportosítása. Szövetkezeteink ugyanis összességében jó évet zártak, amit szemléletesen igazol, hogy szanálási eljárásra előreláthatóan egyetlen gazdaságban sem kerül sor. S mennyivel jobb ennek az összetevőit bogozni, mint a hiányét! Mindenekelőtt természetesen a lelkiismeretes, jól végzett munka volt az értékteremtő. Érdemes böngészni különböző, elmúlt évi tanácskozások jegyzőkönyveit, sehol sem találni utalást arra, hogy a jelentős mezőgazdasági termelésnövekedésre vonatkozó párthatározat végrehajthatóságán meditáltak volna. Arról beszéltek, hogyan, milyen módszerekkel lehet teljesíteni a kitűzött célt. És amit kitűztek, többnyire el is érték. Igen nagy pozitívuma az 1977-es évnek, hogy az egyesülési folyamaton átesett termelőszövetkezetekben rendeződtek a sorok. Az eredmények igazolják, hogy a vezetők egyre inkább át tudják tekinteni a gazdaságot, letisztázódik az improvizációkkal terhes termelési szerkezet, a kedvezőtlen adottságok és a közgazdasági szabályozókban rejlő fogyatékosságok mechanikus szajkózása helyett egyre inkább fellelhetők az ezekhez való ésszerű idomulás jelei. Tekintélyes, egyes gazdaságokban országosan is kiemelkedő terméseredmények születtek, rendkívül jelentős az előrelépés az állattenyésztés minőségi mutatóinál, különösen a tejtermelésben. Az utóbbival függ össze, hogy kimozdult a holtpontról a sokat emlegetett és valóban óriási tartalékokat jelentő gyepgazdálkodás javítása, s a háztáji és a közös gazdaságok integrálódási folyamata is gyorsabb ütemű, szélsőségektől mentes lett. Mindezekből persze egyáltalán nem következhet, hogy a közgyűlés kizárólag a körbedicsérés fóruma legyen. Súlyos hiba lenne például naivnak nyilvánítani azt a felvetést, ami így szokott hangzani: — Hát a szomszédban miért megy jobban? Igaz, közgazdászul ezt úgy emlegetik, hogy „a terméshozamok differenciáltan jelentkeznek”, de tökéletesen megfelelő az előző gondolatmenet is. — Hogyan történhet, hogy azonos körülmények között, lényeges hozam- és költségkülönbséggel állítanak elő terményt, húst a gazdaságok? Erről szót ejteni például igen hasznos fejezete lehet a közgyűlésnek, s persze az előterjesztőkön is múlik, hogy vitaképes állapotban kerüljön a tagság elé ez a téma. Különösen a költségek alakulásánál érdemes az eddiginél jobban odafigyelni a gazdálkodás kulcspozícióiban megtalálható, főként a nagyértékű gépek kezelésével megbízott alkalmazottak véleményére, akik közül sokan az elmúlt évben lettek tagjai a szövetkezetekben létrehozott szakszervezeti alapszervezeteknek, s célkitűzéseik között hangsúlyozottan szerepel a szövetkezeti eredmény gyarapításának sokoldalúbb elősegítése. Sajnos, csaknem új témakörként lehet javasolni a munkaerőgazdálkodás alaposabb elemzését. Nem elég ma már nagy általánosságban elsóhajtozni arról, hogy öregszik a tsz tagság. Több szó kell, hogy essék az utánpótlás módozatairól, a nagyobb vonzerőt jelentő szociális ellátás javításáról, de a meglevő erők ésszerűbb foglalkoztatásáról is! S főleg a szakmunkásképzésről, mert amíg az irányítói posztokon állók képzettsége immár országos átlag fölötti a megyében, szakképzett kétkezi munkásból rendkívül nagy a hiány. Ugyancsak szót érdemel az ésszerű melléküzemi tevékenység is, mert e téren nem használták még ki lehetőségeiket a zalai gazdaságok. S ez már kifejezetten a tervezés köre, ahol egyébként szintén kedvező képet mutatnak az előzetes információk. A termelőszövetkezetek előirányzataikban azonos értékben, vagy túlszárnyalva szerepeltetik a megyei célkitűzéseket, tehát azonosulnak a megye, az ország mezőgazdasága előtt álló feladatokkal. A növénytermesztés hozamait például 7,5, az állattenyésztését 2,2 százalékkal kívánják növelni —, ezen belül a juhászatot megduplázzák —, az alaptevékenységen kívüli bevételük 5 százalékkal, a nettó árbevétel 3,3 százalékkal nő. A tervszámok reálisak, megalapozottak. Ennek az alapnak a szilárdságát, s majd az egész „építkezés” szervezettségét, eredményességét növeli a mostani közgyűléseken megnyilvánuló őszinte, érdemi vita, a cselekvő egyetértés jegyében lezajló véglegesítés. Kovács Ferenc Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 27. számára: 80 fillér 1978. február 1., szerda ----ITMUMIMMHI———— vitai számunkból. Felelősségteljes eszmecsere □ Tettekkel segítenek dolgozóiknak □ Folyamatos termékszerkezetváltás □ Család és otthon □ A hőtan éppen aktuális ... □ Újra Kapornakon kezdeném □ Cementkúra □ Tíz torna története 10 TEJTERMELŐ TELEP BEKEHÁZÁN A Zalaegerszegi Állami Gazdaság békeházi majorjában 832 férőhebes tejtermelő telep épült. A technológiai szerelés már befejezéséhez közeledik. Képünkön: a 2x16 állásos fejőház Alfa-Laval berendezéseit szerelik az Agrokomplex szakemberei. Brigádok mérlege a tsz-ekben 109 kollektíva, 50 millió forint többlet vesztő gépészek is, akik a búza, a kukorica hozamának a növelésével, az üzemanyagtakarékossággal egymillió forint többletet értek el. A bocföldi tsz-ben elsősorban a csatári tehenészeket illeti dicséret, mivel a 4500 literes tervezett tejtermelési átlagot és ezt meghaladó vállalásukat is alaposan túlteljesítették. Jó munkát végeztek a bucsuszentlászlói termelőszövetkezet növénytermesztő gépészei: a tervezett termelési értéket 13 százalékkal múlták felül, s ez több mint kétmillió forintot jelentett a közösnek. E gazdaság tehenészei 461 literrel több tejet termeltek tehenenként, mint amennyit a tavalyi tervük megkövetelt. Balatonmagyaródon a fiatal gépészekből álló traktoros brigád a búzatermesztéssel és a hektáronkénti 365 mázsás cukorrépa hozammal jeleskedett elsősorban, s így a többlettermelésük értéke 1,1 millió forint. Szinte külön versenyt hozott a nagykanizsai termelőszövetkezet két brigádjának, a tehenészeknek és a palini baromfinevelőknek a tavalyi munkája. Az előbbiek a tejtermelésben, a borjak súlygyarapodásának növelésében értek el jó eredményt, míg az utóbbiak súlygyarapodás javításával, az abrakfelhasználás, valamint az elhullás csökkentésével tűntek ki. A két kollektíva egy-egy millió forintot meghaladó többlettermékhez juttatta a közöst. A nagylengyeli termelőszövetkezetben két brigád ért el figyelemre méltó teljesítményt. A traktorosok a tervezett üzemanyagköltségből 12 forintot takarítottak meg normálhektáronként, növénytermesztő tevékenységük pedig 1,1 millió forint bevételi többletet jelentett a tsz-nek. A megyében szinte páratlan eredménnyel büszkélkedhetnek a baromfinevelők. A terven felüli értékesítésük, az árakfelhasználás csökkentése, az elhullási százalék mérséklése az év elején nem számított 565 ezer forintot hozott a gazdaságnak. A fűzvölgyi termelőszövetkezetben a növénytermesztők és az állattenyésztők egyaránt jeleskedtek. Az előbbiek a 45 mázsás kenyérgabona és a 60 mázsás kukorica hektáronkénti hozamukkal értek el kiemelkedő teljesítményt, míg az állattenyésztésben a tehenészek 14,3, a marhahízlalók 12, a juhászok pedig 11 százalékos tervtúlteljesítéssel járultak hozzá szövetkezetik gazdálkodásához Az említett brigádokon kívül néhány százezer forintos hozamtöbbletet több kollektíva is elért, vagy éppen a jobb minőséggel, a költségek csökkentésével, több-kevesebb társadalmi munkával hívták fel magukra a figyelmet, és lettek tavalyi munkájukkal a Szocialista Brigád cím várománya A Szocialista Brigád címért versenyző termelőszövetkezeti kollektívák a közelmúltban értékelték tavalyi munkájukat, összesítették versenyvállalásuk eredményét. Felmérték azokat a teljesítményeket, amelyeket a termelési érték, az eredmény növelése, a költségek csökkentése, az export árualapok gyarapítása vagy a társadalmi munka területén, az esetek többségében vállalásaikat túlteljesítve elértek. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenyben sok-sok zalai brigád elismerést érdemlő teljesítménnyel hívta fel magára a figyelmet. Ennek bizonyítéka, hogy a megyei Teszöv 109 kollektíva munkáját értékelte, és a végső eredmény: a termelőszövetkezetekben dolgozó brigádok 50 millió forinttal növelték termelésüket. Kitűnt a szentgyörgyvölgyi tsz marhahízlaló szocialista brigádja. Az értékesítési tervük a hétmillió forintot sem érte el, ezzel szemben a 18 tagú kollektíva több, mint kilencmillió forint árbevételt produkált, s a számukra előírt 80 százalékos export aránynyal szemben 94 százalékos volt a teljesítményük. Igen jó munkát végeztek a növényzet- ÚJ GÉPSOROK A KÁLYHAGYÁRBAN A Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár a zalaegerszegi, Mártírok úti kályhacsempe ’ telepén tegnap üzembe helyezték a 16 millió forintért vásárolt nyugatnémet gyártmányú földelőkészítő gépsort, valamint a csempegyártó présgépeket. Az új csarnokban elhelyezett félautomata gépsor jelentős mértékben csökkenti a nehéz fizikai munkát, a rezgővályús adagolóval az agyag, a homok és a samottörlemény pontosan adagolható, a kívánt nedvességtartalom pedig automatikával biztosítható. Az óránként 10 tonna kapacitású földelőkészítő gépsort négyen kezelik. Ezzel párhuzamosan megtörtént a három új présgép üzembe helyezése is. Egy-egy épen percenként három sima vagy min- tás felületű sík- és sarok- s csempe készíthető. Képünkön ■ az előkészítő gépsor vákuum- prése látható. I Beruházás az export fokozásáért A Zöldért zalakomári szárító telepének tavalyi árbevétele mintegy tízmillió forint volt. A három szárítóalagutas jugoszláv berendezés segítségével az elmúlt évben 20 vagon szárított almát exportáltak a Szovjetunióba, az öt vagon szárított hagyma negyedrészepedig tőkés országokban talált gazdára. Kísérletképpen egy vagon zöldségzöldjét is készítettek, ezt Jugoszláviába szállították. A zalai gyümölcsösökre, a növekvő zöldségmennyiségekre alapozva idén bővítik a zalakomári telepet Mintegy tízmillió forintos költséggel az NSZK-ból Binder típusú szárítót vásároltak, melynek szerelését április végén kezdik a szakemberek. A Magyar Nemzeti Banktól felvett devizahitelt a tervek szerint két év alatt kigazdálkodja a három műszakban üzemelő szárító. Az így megnövekedett kapacitással az árbevétel is megkétszereződik, s körülbelül 10 —12 millió forint értékű árut exportálhatnak, főleg tőkés országokba. A megfelelő nyersanyag utánpótlásra is megvannak a Zöldért tervei. A gyengébb minőségű almából első osztályú almapelyhet készítenek majd exportra. A kereslet növekedése miatt idén már öt termelőszövetkezetben összesen közel 30 hektáron termesztenek vöröshagymát, amelyből — ha beválik —, akár meg is tízszerezhetik a szerződésmennyiséget.