Zalai Hírlap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek lapja XXXIV. évfolyam, 77. szám Ara: 80 fillér 1978. április szombat Javult a zalai munkásság anyagi és erkölcsi megbecsülése, kulturális, egészségügyi ellátottsága Ülést tartott az MSZMP Zala megyei Bizottsága Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel, a megyei pártszékház tanácstermében kibővített ülést tartott az MSZMP Zala megyei Bizottsága. Baranyai János, a megyei pártbizottság titkára javaslatára, az ülés három napirendi pontot tárgyalt. Első napirendi pontként Varga Gyula, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság 1978. március 15-i üléséről, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló előterjesztés és állásfoglalás alapján. Varga Gyula elvtárs tájékoztatóját a pártbizottsági ülés egyhangúlag tudomásul vette. A pártbizottsági ülés második napirendi pontként Tóth Lajosnak, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli előterjesztése, valamint az írásban kiadott határozattervezet alapján megtárgyalta a megyei párt-végrehajtó bizottság jelentését, amely a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzete további javításának feladatairól szólott a Központi Bizottság 1974. március 19—20-i irányelve alapján. A beszámolót követő vitában felszólalt Király Ferenc, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, az SZMT vezető titkára, Darabos Sándorné, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a Zalaegerszegi Ruhagyár pártalapszervezeti titkára, dr. Piros Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a Megyei Bíróság elnöke, Trombitás István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat igazgatója, Tóth László, a megyei pártbizottság tagja, az ÉPFA lenti gyárának csoportvezetője, Sárecz Ferencné, a megyei pártbizottság tagja, az EIVRT Nagykanizsai Gépgyárának pártalapszervezeti titkára, Varga László, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ Zala megyei Bizottságának első titkára, Pető István, a 407-es Szakmunkásképző Iskola igazgatója és Borbély Ferenc, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a DKG pártalapszervezeti titkára. A felszólalásokat Tóth Lajos elvtárs összegezte, majd Baranyai János, a megyei pártbizottság titkára javaslatára a pártbizottsági ülés egyhangúlag elfogadta a megyei pártvégrehajtó bizottság szóbeli előterjesztését és a határozatot. (A felszólalások, valamint a megyei pártbizottság határozatának ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk.) Harmadik napirendi pontként a megyei pártbizottság jóváhagyta a megyei párt-végrehajtó bizottság 1977. II. félévi munkájáról szóló jelentést, amelyet Varga Gyula elvtárs terjesztett elő. Jöztük is vannak — mint az idősebbek között — fegyelemsértők, a politikai, gazdasági, társadalmi kérdések iránt közömbösek, a termelés, a művelődés, a szakképzés iránt igénytelenek. A munkásosztály és pártjának kapcsolata az osztálycélok megvalósításában alapvető kérdés — mondotta a továbbiakban az előadó. — Megyénkben érvényesül a párt és a munkásosztály vezető szerepe, mert a párt politikája alapvetően minden területen érvényesül. A párt határozatait minden területen érvényre tudjuk juttatni. A társadalmi, politikai, gazdasági és a kulturális eredmények, a jó politikai hangulat, a nyugodt, bizakodó politikai légkör is azt mutatja, hogy a párt politikáját a megye munkássága egységesen támogatja. A tagfelvételen belül évek óta 71—75 százalékos arányt képviselnek a fizikaiak és a közvetlen termelést irányítók. Tagfelvételi munkánk eredményeit úgy értékeljük, hogy abban kifejezésre jutnak a kongresszusi határozatban megfogalmazott követelmények. A párt-, tanácsi, tömegszervezeti választásokon a választott testületekbe a korábbiaknál lényegesen több fizikai munkás került. Elméleti, politikai felkészültségük növelését tervszerű beiskolázással, rövidebb tanfolyamok szervezésével segítettük. Tóth Lajos előadói beszéde Az elmúlt években végbement fejlődés a megye társadalmi szerkezetének átalakulását, a munkásság számszerű növekedését hozta magával. A társadalmi, gazdasági fejlődés hatására 1960—1977 között a megye iparában és szolgáltatásában foglalkoztatottak száma másfélszeresére emelkedett. A munkásosztályhoz tartozók száma 1977-ben meghaladta a 151 ezer főt, ami az összlakosság közel 57 százaléka — mondta bevezetőjében a megyei pártbizottság titkára, majd azokat a tényezőket sorakoztatta fel, amelyek a zalai munkásság megyénk forradalmi életében betöltött szerepét, súlyát hangsúlyozzák, mint például az, hogy a megye össztermelési értékének közel 87 százalékát a munkásság állítja elő. A továbbiakban a megye munkásságára jellemző néhány sajátosságról beszélt az előadó, így mindenekelőtt arról, hogy megyénk korábban alig rendelkezett iparral, így — az olajipar kivételével — kevés a több generációra viszszatekintő munkáscsalád. A munkásosztály legszilárdabb magját viszont itt is a nagyüzemi munkásság képezi, a munkások 57 százaléka dolgozik nagyüzemi keretekben, náluk ment végbe leggyorsabban a munkássá válás folyamata, a munkásosztályhoz való kötődés, itt alakult ki leginkább a munkásöntudat. A megye iparszerkezetének egy része nem követel magasan kvalifikált szakmunkát Ezért is magas a betanított munkások száma, főleg a nők körében. 1977-ben az iparban a férfi munkások 60, a női munkaerő 35 százaléka tartozott a szakmunkás állományba. Magas a bejáró dolgozók aránya. Ennek a munkásrétegnek nagy része az 1960-as években hagyta el a mezőgazdaságot de részben ma is megőrizte kertművelő, földművelő tevékenységét. Ismeretes, hogy a bejáró dolgozókat különböző okok miatt nehéz bekapcsolni a társadalmi és a kulturális életbe. A munkahely és a lakóhely nagyobb összefogásra van szükség ahhoz, hogy ezen a téren változás következzen be. Cselekvően támogatják a szocialista építés célkitűzéseit, ez jut kifejezésre a termelésben, a munkaversenyben, a társadalmi munkában való részvételükben, helytállásukban. Egy részük gondolkodásmódjában, viselkedésében, munkához való viszonyában azonban akad javítani való. Ke helytállnak a nők és a fiatalok A munkásosztályon belül sajátos helyzetük és jelentőségük miatt külön is kell foglalkozni a munkásnőkkel és a munkásfiatalokkal — hangsúlyozta Tóth Lajos. — A termelő munkában megyénk társadalmi és politikai életében is megnőtt a munkásnők szerepe. A mezőgazdaság kivételével minden népgazdasági ágazatban emelkedett a nők aránya. A munkásosztályhoz tartozó aktív keresőkön belül a nők aránya Zala megyében 1917-ben elérte a 35 százalékot, az összes aktív keresőkön belüli arányuk megközelítette az országos átlagot, sőt a közvetlen termelésirányítók és az állami mezőgazdaság területén meg is haladta. A nők munkájukkal jelentős mértékben járulnak hozzá megyénk fejlődéséhez. Az elmúlt években magasabb színvonalra emelkedett politikai tudatosságuk, nőtt általános és szakmai műveltségük. Javult szakképzettségük és szakmai továbbképzésük. A szakmai képzettségben meglevő hátrányok azonban még így sem tűntek el Ebben szerepet játszik az is, hogy egyes vállalatok megfelelő központi intézkedés hiányában nem oldhatják meg a munkakörök egy részének a szakmásítását. A nők egyenlősége azonban még nem minden területen valósult meg. Helyenként a maradi gondolkodás, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megszegése, a vezetésbe való bevonásukkal kapcsolatos fenntartások fékezik a nőkre vonatkozó határozatok érvényesülését. Megyénkben az aktív keresők közül a 30 éven aluli munkások aránya 40 százalék — folytatta az előadó. — A munkásnők 41 százaléka, a férfiak 39 százaléka 30 éven aluli. Kedvező a fiatalok aránya a közvetlen termelésirányítók között is, 45 százalékos. A munkásfiatalok többségénél erősödött a szocializmusért érzett felelősség, gondolkodásukat a szocializmus eszméi határozzák meg. Kialakultak, megerősnedtek az üzemi demokrácia fórumai A továbbiakban az üzemi demokrácia érvényesülésének zalai tapasztalatait elemezte az előadó, s többek között elmondotta: A megyében az elmúlt években az üzemi demokrácia érvényesült, fórumai kialakultak, megerősödtek. A vállalatok vezetőinek többsége — a párt- és szakszervezeti szervekkel együtt — egyre tartalmasabban működteti a közvetett és közvetlen demokratikus fórumokat. Különösen a vállalati tervek (Folytatás a 3. oldalon.) Vörös Vándorzászlóval tüntették ki a Zala megyei Tejipari Vállalat és a Zrínyi Gimnázium KISZ-bizottságát Több éves, kiemelkedő mozzgalmi munkája elismeréseként először nyerte el a KISZ KB Vörös Vándor zászlaját a zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium KISZ-bizottsága. A zászló átadására tegnap délután, az MMK színháztermében rendezett iskolai ünnepségen került sor. A résztvevőket — köztük a párt, KISZ és tanácsi szervek képviselőit — Horváth Ildikó iskolai KISZ-bizottsági tag köszöntötte, majd Tóth Judit szavalata után Kis Káldi Géza tanár emlékezett meg a forradalmi tavaszokról, felszabadulásunk 33. évfordulójáról. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Tarr Ervin, a KISZ megyei bizottságának titkára kért szót. Méltatta a gimnázium kiszistáinak gazdag tartalmú, kezdeményezésekkel teli mozgalmi életét, kimagasló tanulmányi eredményeit, a tantestület tagjainak — köztük a patronáló pedagógusok — sikerre segítő munkáját, majd átadta a vándorzászlót, s a vele járó 10 ezer forint jutalmat Kiss Róbertnek, az intézeti KISZ-bizottság titkárának. A 4. osztályos diákok vastaps közepette köszönte meg a kitüntetést és kérte, hogy a következő diáknemzedékek legyenek e siker folytatói. Baráth Péter szavalatát követően Doba István, a KISZ városi bizottságának titkára a KISZ KB Dicsérő Oklevelét adta át az iskola Keresztury Dezső nevét viselő alapszervezetének és Péntek Lászlónak. Példaadó közösségi munkájuk elismeréseként Hofman Éva KISZ-tanácsadó tanár 20 fiatalnak könyvjutalmat és oklevelet nyújtott át A felügyeleti szervek nevében dr. Kovács Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője köszöntötte meleg szavakkal a kitüntetett kollektívát, a siker felnőtt részeseit, majd 20 ezer forint jutalmat adott át a KISZ-bizottságnak. (Kun Ferenc felvétele) Harmadszor tüntették ki a KISZ KB Vörös Vándorzászlójával a Zala megyei Tejipari Vállalat KISZ-bizottságát. A zászlót és a 25 ezer forint jutalmat tegnap délután a vállalati felszabadulási ünnepségen Varga László, a KISZ megyei első titkára — jobbról — adta át Kiss Ferencnek, a tejipariak titkárának (képünkön). Az ünnepségen részt vett Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének igazgatója, ott voltak a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, és a testvérüzemek képviselői. Sor került mozgalmi és vállalati kitüntetések, jutalmak átadására is. Az ünnepségen a Kilián iskola pajtásai adtak nagysikerű műsort. Vetik a cukorrépát, dolgoznak a növényvédők Komplex munka Zalakomár határában A múlt heti télies időjárás után az elmúlt napokban igazi tavasz fogadta a határba igyekvő embereket. Munkára kiválóan alkalmas a föld. Élnek is a lehetőséggel a megye mezőgazdasági üzemeiben, javában dolgoznak mindenütt. A zalakomári Petőfi tsz-ben a tavaszi csúcsmunká-tv El értek. Talajelőkészítés, vetés és növényvédelem foglalja le a földművelőket. A kertészetben is bőven akad tennivaló, a palántázással vannak elfoglalva. A szántóföldeken komplex munkabrigádok dolgoznak, hogy a kezdettől a befejezésig folyamatosan haladjon minden munka. Így van ez a 60 hektárnyi, cukorrépának szánt táblán is. A jól előkészített földet a növényvédők először vegyszerrel kezelik, ezzel akadályozzák meg a gyomosodást. A 16 méter munkaszélességű permetezőgépet traktorával Pécsi István vontatja. Óvatosan járja a táblát, hogy egyenletes legyen a vegyszer szóródása, a fel-fel támadó szél ne vigye el a gyomtalanítót. Közben Tikász István növényvédő szakmunkás keveri már az újabb tartályra való vegyszert. Ritamin és Na-Ta keverékével dolgoznak. — Naponta kijuttatjuk a 7—8 tartályra valót — mondja a növényvédős. — Veszélyes szerrel dolgoznak, mire kell ügyelni? — A pontos mérésre. Van is velem egy kis mérleg, azzal kilózom, dekázom az adagokat De lényeges a tökéletes oldódás, a szer elkeverése. A többi már Pécsi Pistán múlik, neki kell figyelmesen kipermetezni. — Meglesz a hatása? — Ha nyolc napon, vagy legalább két héten belül kap esőt és bemosódik a talajba a vegyszer, akkor többet ér a kapálásnál. Ha elmarad a csapadék, akkor van baj, akkor kézbe kell venni a kapát. Tavaly is úgy jártunk. A permetező után, traktorával kombinátort vontatva dolgozza be a földbe a gyomtalanítót Horváth István. Csak ezután jöhet a vetőgép. Azzal Csalló Gábor traktoros dolgozik és Horváth Imre a segítője. A nagy teljesítményű munkagép a maggal együtt startelmű trágyát juttat a földbe a Rau-kombi márkájú cukorrépa-vetőgéppel. — Kitűnő szerkezet, csak menni kell vele — mondja a traktoros. — Egyenletes a szemadagolás és ez nagyon lényeges a cukorrépánál. Ma és holnap végzek is ezzel a hatvan hektárral. És néhány nap múlva már hozzálátnak a kukoricavetéshez előkészíteni a talajt, a növényvédőket pedig sürgeti a gabonák vegyszeres kezelése. A kombinátor után nyomban vetik a cukorrépát a zalakomári Petőfi tsz-ben.