Zalai Hírlap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

2 Losonczi Pál Hajdú-Bihar megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken délután 2 napos látoga­tásra Hajdú-Bihar megyébe érkezett. A vendéget a megye határánál a megye párt- és állami vezetői fogadták. Ezt követően Debrecenben, a me­gyei pártbizottság székházában Sikula György első titkár kö­szöntötte és tájékoztatta Lo­sonczi Pált a politikai, gazda­sági és ideológiai munkáról, a XI. kongresszus határozatai­nak a végrehajtásáról. Szólt többek között arról, hogy a vidéki ipartelepítés eredményeként új üzemek kezdték meg az elmúlt évti­zedben a munkát, termel a konzervgyár, a házgyár, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, Berettyóújfaluban az Elzett üzeme. Az ötödik öt­éves tervidőszakban átlagosan 7—8 százalékkal növekedett a Hajdúságban az ipari terme­lés, az idei növekedés pedig 5—6 százalék körül alakul. A tájékoztató után Losonczi Pál a város vezetőinek kísé­retében Debrecen nevezetessé­geivel ismerkedett. Ennek so­rán felkereste a múlt év végén felavatott, korszerűen felsze­relt és berendezett Kölcsey Ferenc Művelődési Közpon­tot. A művelődési központban megnézte a Hajdú Táncegyüt­tes és Délibáb népzenei együt­tes műsorát. (MTI) Befejeződött a Biztonsági Tanács libanoni vitája New York (DPI): Andrew Youngnak, az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa soros elnökének fegyvernyugvásra felszólító nyilatkozatával közép-európai idő szerint péntekre virra­dóan befejeződött a Biztonsá­gi Tanácsnak a dél-libanoni helyzetről folytatott kétnapos vitája. A testület összehívását a bejrúti kormány kérte, te­kintettel a sorozatos izraeli támadások miatt kiéleződött helyzetre. Kurt Waldheim ENSZ-főtit­­kár a Biztonsági Tanács tag­jai előtt aggodalmát fejezte ki a libanoni események alakulá­sa miatt. Kijelentette, hogy a dél-libanoni válság ki­hat az egész közel-keleti politikai helyzetre, és nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy maradéktalanul be kell tartani a jelenlegi tűz­szünetet és a helyzet rende­zését célzó ENSZ-határozato­kat Waldheim leszögezte, hogy Tel Aviv semmivel sem tudja igazolni Libanon ellen intézett támadásait. A Szovjetunió képviselője a közel-keleti válság megoldásá­val kapcsolatos szovjet állás­pontot kifejtve rámutatott, hogy a helyzet rendezésének előfeltétele az izraeli csapatok kivonása a megszállt terüle­tekről, a Palesztinai arab nép jogainak — köztük az állam­­alapításhoz való jog — érvé­nyesítése és annak elismerése, hogy a térség valamennyi or­szágának joga van biztonsá­gos határok között élni. A szovjet ENSZ-diploma­­ta éles szavakkal bélye­gezte meg a libanoni cél­pontok ellen irányuló iz­raeli támadásokat. Andrew Young a BT soros elnökének minőségében tett zárónyilatkozatában azzal a kéréssel fordult a dél-libanoni válság által érintett felekhez, hogy vessenek véget az ellen­ségeskedéseknek és tartsák be a Biztonsági Tanács 425. szá­mú határozatát. Az ENSZ székhelyén elter­jedt értesülés szerint Wald­heim különmegbízottat küld a térségbe a dél-libanoni prob­léma rendezésének elősegíté­sére. A küldött valamennyi érdekelt féllel, így Izraellel és a PFSZ-szel is érintkezésbe kíván lépni. Az „BBC” kitart állítása mellett 1*1­2 US­I New York (AFP). Az „ABC” amerikai televízióháló­zat csütörtökön az esti órák­ban megerősítette szerdai ér­tesülését, amely szerint az amerikai titkosszolgálat meg­figyelés alatt tartotta Andrew Youngot, az Egyesült Államok nemrég leköszönt ENSZ-nagy­­követét. A televíziós társaság szóvi­vője csütörtökön kijelentette, hogy értesüléseiket egy „ma­gasrangú személyiség”-től sze­rezték, az illető szavahihető­ségében — a hivatalos cáfolá­sok ellenére — is megbíznak és így kitartanak a szerdai közlés mellett. A szóvivő ugyanakkor bejelentette, hogy a tévéhálózat folytatja vizsgá­latát a lehallgatási ügyben. ZALAI HÍRLAP Konzultatív tanácskozás Ulánbátorban Ulánbátor (MTI) A Mongol Népköztársaság külügyminisz­tériumának meghívására augusztus 27-től 31-ig a szo­cialista országok külügymi­nisztériumainak képviselői konzultatív tanácskozást tar­tottak Ulánbátorban. A ta­nácskozáson a Belorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép­­köztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Mongol Nép­­köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége, az Ukrán- Szovjet Szocialista Köztársa­ság és a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riumának miniszterhelyettesei és más vezető munkatársai vettek részt. A tanácskozás munkájában részt vettek a KGST titkársá­gának képviselői is. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek az ENSZ tevékenységének aktuális problémáiról és az ENSZ-köz­­gyűlés 34. ülésszakának kér­déseiről. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. Khomeini kommunistaellenes beszéde Teherán (AFP). Khomeini ajatollah pénteki kommunis­taellenes hangvételű rádióbe­szédében azt állította, hogy „a kurd felkelők kommunista államot akarnak létrehozni Nyugat-Iránban”. Megismételte az augusztus eleje óta betiltott Kurd De­mokrata Párt (KDP) vezetői­nek kiátkozását. Közölte: „Ahhoz, hogy gyökerestől­ ki­irtsuk a romlást Kurdisztán­­ból, össze kell hangolni a for­radalmi gárdisták, a csendőr­ség és a hadsereg tevékenysé­gét”. Abdel Rahman Ghasszemlu, a Kurd Demokrata Párt főtit­kára pénteken, újságíróknak kijelentette, hogy a Sariat Madari ajatollah által javasolt tűzszünetet jó kiindulási alap­nak tartja a kurdisztáni vál­ság békés rendezéséhez, s a későbbi tárgyalások megkez­déséhez. Ugyanakkor hangsú­lyozta : elengedhetetlenül szükségesnek tartja a hadse­reg visszarendelését Mahabad körzetéből, valamint a kurdok kivégzésének haladéktalan be­szüntetését Vadsztrájk, munkáselbocsátások, áremelés Olaszországban Róma (MTI): Olaszország­ban pénteken súlyos fenn­akadást okozott a vasúti for­galomban az a vadsztrájk, amelyet a szélsőséges autonó­mista szakszervezet kezdemé­nyezett béremelési követelésé­nek alátámasztására. A meg­mozduláshoz a három legna­gyobb szakszervezet, a CGIL, CISL, UIL nem csatlakozott ugyan, tagságuknak egy része azonban nem tartotta magát döntésükhöz és spontán egyet­értett az autonomisták vad­sztrájkjával és szintén szüne­teltette a munkát. Az akció igen súlyosan érin­,­tette a szabadságukról haza­térő dolgozókat, különösen azokat, akik Szicíliáról és Szardíniáról komphajókon kel­tek át, hogy munkahelyükre siessenek, vagy tovább utazza­nak más nyugat-európai or­szágokba, ahol vendégmun­kásként dolgoznak. Római megfigyelők vélemé­nye szerint a szélsőséges auto­nomista szakszervezet bizonyos konzervatív körök támogatá­sával mindenekelőtt arra tö­rekszik, hogy megossza a ha­gyományos olasz szakszerve­zeti mozgalmat és álradikaliz­musával tömegeket vonzzon magához amattól. Az olasz szociális helyzet másik feszültségforrása a munkáselbocsátások. A tori­nói Fiat-művek csütörtökön elbocsátotta Mirafiori üzem­részlegének 1950 munkását, akik a 131-es és a 132-es gép­járművek összeszerelésével és festésével foglalkoztak. A Fiat azzal indokolta intézkedését, hogy a dolgozók „fegyelmezet­lenül viselkedtek”, s jogtalan követelésekkel álltak elő. ■ * ’ A Nápoly melletti Castel­­lammare Di Stabia Italcan­­tieri Hajógyár úgy döntött, hogy szeptember 10-én elbo­csátja 300 munkását, az év vé­gén pedig további 150-et, mert megrendelés híján nem tud mit kezdeni velük. A gyár 2000 munkása csütörtökön kö­vetelte a terv megváltoztatá­sát. Olaszországban szeptember 1-től 10 százalékkal felemelik a vasúti fuvardíjakat és 9—15 százalékkal ad repülőjegyeket a nemzetközi vonalakon. A Cor­­riere Della Sera „fekete szep­temberről” ír, mert úgy tudja, hogy rövidesen emelni fogják a villanyáram-szolgáltatás költségeit, általános áremelés várható az élelmiszerek és a ruházati cikkek, valamint a fűtőolaj tekintetében. A lap 8,3 százalékosra becsüli az idei esztendő első felében tapasz­talt fogyasztási áremelést. An­nak a véleményének ad han­got, hogy az áremelés gyakran egész egyszerűen a kereskedők önkényes eljárásának követ­kezménye. A Corriere Della Se­ra a világpiaci árak emelkedé­sével és a Nyugaton általáno­san tapasztalható inflációval hozza összefüggésbe az olasz­­országi áremeléseket. Különleges rohamosztag állt készenlétben A Pravda cikke a Vlaszova ügyről Moszkva (TASZSZ): Alek­­szej Petrov a pénteki Pravdá­ban „Amikor eloszlott a köd” című cikkében foglalkozik a New York-i Kennedy repülő­téren lezajlott provokációval. Mint írja, véget ért a három­napos félostromállapot. Az IL—62 M repülőgép — ame­lyet az amerikai hatóságok három napon át fogságban tartottak — szerencsésen Moszkvába juttatta valameny­­nyi utasát. A szovjetellenes provokáció szappanbuborék­ként szétpattant, rossz szájízt hagyva az amerikaiak köré­ben, akik felteszik a kérdést: „Mire kellett mindez?” Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának képvise­lője, aki megjelent az ameri­kai újságírók előtt közvetle­nül azután, hogy a gép irányt vett Moszkva felé, a tudósítók kérdésére válaszolva megis­mételte feletteseinek hivatalos verzióját, nevezetesen, hogy „meg kellett győződniük” ar­ról, hogy „őszinte-e” Vlaszova szovjet állampolgár hazatérési óhaja. Ezt a kijelentést ironikus megjegyzésekkel fogadták a sajtó képviselői. Az amerikaiak zavarban vannak — jegyzi meg Petrov.­­ Az ország közvéleménye már régen nem tapasztalt a hatóságok részéről ilyen meg­engedhetetlen magatartást, a nemzetközi jog normáinak és az emberiesség elemi követel­ményeinek ennyire durva láb­bal tiprását. A repülőtért elfoglaló pro­vokátorok, és azok, akik oda küldték őket — mint a tények bizonyítják —, botrányt, sőt konfliktust akartak előidézni. Lényegében ez be is követke­zett. Az „emberi jogoknak” és a „személyiség sérthetetlensé­gének” kétes védelmezői za­jos, szovjetellenes tüntetése­ket rendeztek. Fenyegették a repülőgép kö­rül tartózkodó szovjet hivata­los személyiségeket, az Aero­flot munkatársait és a Ljud­­mila Vlaszovával szolidaritást vállaló utasokat, szidalmazták a Szovjetuniót, plakátokat hurcolásztak a „szabadság vé­delmét” hirdető feliratokkal. A riporterek mindent film­­szalagra vettek és továbbítot­tak az éterbe, hogy felkészít­sék a nyilvánosságot a „tra­gikus végkifejletre”. A CBS televíziós társaság információ­ja szerint az amerikai bizton­sági erők tervbe vették Vlaszova erőszakos elhurcolását és e célból különleges ro­hamosztagot küldtek a re­pülőtérre. A CBS megjegyzi, hogy Car­ter elnök személyes utasításá­ra fújták le az akciót. A provokáció szégyenletes fiaskóval ért véget. Ugyanak­kor a hírmagyarázó ennek kapcsán felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy az incidenst nem lehet befeje­zettnek tekinteni, mert mint a tények tanúsítják, a szov­jetellenes provokációt az Egyesült Államok titkosszol­gálatainak belső köreiben ké­szítették elő, s felülről szen­tesítették. A helyzetet jellemezve a Pravda hírmagyarázója közli, hogy most, közvetlenül az események után az amerikai hatóságok kijelentik: Szándé­kukban áll a jövőben is egy­oldalúan „kiválasztásos ala­pon ellenőrizni” az utasokat olyanféleképpen, mint aho­gyan azt a New York-i repü­lőtéren tették. 1979. szeptember 1. A kancellár látogatása KÉT ESZTENDŐVEL EZ­ELŐTT járt Bonnban Kádár János, s amikor a kancellária udvarán a katonai tisztelet­­adás lezárta a látogatás hi­vatalos részét, a vendég az­zal búcsúzott Helmut Schmidttől, hogy szívesen látja őt Magyarországon. Jó szellemű tanácskozások folytak akkor a két vezető között. Mind a nyugatnémet politikus szavaiban, mind az újságok kommentárjaiban kifejeződött a tisztelet, ame­lyet Kádár János és szemé­lyében Magyarország élvez. E barátságos fogadtatás és az a tény, hogy ilyen ma­gas rangú magyar vezető tett látogatást az NSZK-ban, je­lezte a változást, amely az elmúlt tíz esztendőben Euró­pában végbement. Egy évti­zede az a szociáldemokrata— szabaddemokrata koalíció van hatalmon Bonnban, amely szakított a régi, hideg­­háborús politikával és szer­ződéseket kötött a szocialista országokkal. Helmut Schmidt 1974 óta tölti be a kormány­fői tisztet, 1968 óta a Német Szociáldemokrata Párt alel­­nöke, nemzetközi tekintélyű politikus, a nyugati szövetség egyik vezető egyénisége. Egy­ben a kelet—nyugati közele­dés őszinte híve. Ez kiderült az akkori magyar—NSZK tárgyalásokon is. A közeli napokban Buda­pesten folytatódik az eszme­csere, s a megbeszéléseken a kétoldalú együttműködés, va­lamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései ismét napirendre kerülnek. A 64 esztendős Schmidt kancellár már Kádár János bonni láto­gatásakor példamutatónknak nevezte a magyar—nyugatné­met kapcsolatokat. Az NSZK a tőkésországok között ha­zánk legnagyobb kereskedel­mi partnere: a kölcsönös áruszállítások értéke az idei év első hat hónapjában meg­haladta a 28 milliárd forin­tot, ami mintegy 28 százalé­kos növekedést jelent 1978 h­asonló időszakához­­ képest. Az egyszerű árucsere mellett mind nagyobb a szerepe a magyar és nyugatnémet vál­lalatok kooperációjának is: mintegy 300 ilyen megálla­podás gazdagítja kapcsola­tainkat. A kereteik között le­bonyolított forgalom tavaly 250 millió márka volt, amely­ből 150 millió márkát a ma­gyar eladások tettek ki. Már Bonnban is felmerült, s min­den bizonnyal szó lesz róla Budapesten is, hogy az áru­­­csereforgalom nem kiegyen­súlyozott. BONNBAN A KÉT OR­SZÁG ■ kapcsolataiban nem volt vitás politikai kérdés. Nem mondható ez el ugyan­­így a nemzetközi problémák megítélésére, hiszen Magyar­­ország a Varsói Szerződés, az NSZK pedig a NATO tag­ja, és a két csoportosulás tudvalevőleg eltérően szérű­sít több kérdést. Ennek elle­nére Kádár János és Helmu­t Schmidt az európai ügyek vizsgálatánál már akkor le­szögezte : nincs más válasz­tás, mint a béke. Hangsúlyoz­ták a helsinki záróokmány jelentőségét, a különböző tár­sadalmi rendszerű és ellenté­tes csoportosulásokhoz tarto­zó államok együttműködésé­nek fontosságát. Igaz, ma bonyolultabbak az európai gazdasági és katonapolitikai viszonyok, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a buda­pesti megbeszéléseken, a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sén túl ugyancsak nagy hang­súlyt kapjon az európai béke és biztonság megszilárdításá­nak kérdése. T. t. Magyar—Jordán egészségügyi megállapodás Nemzetközi egyezmény szü­letet a Magyar Népköztársa­ság és a Jordán Hasemita Ki­rályság kormánya közötti egészségügyi együttműködés­ről. A megállapodást pénteken írta alá Budapesten — a Hil­ton Szállóban — a két ország egészségügyi minisztere, dr. Schultheisz Emil és Abdel Rauf Ravabdeh. Az egyezmény értelmében — amint az MTI tudósítójá­nak elmondták — a két or­szág illetékesei az egészség­ügy szervezése terén — rend­szeresen tájékoztatják egy­mást a gyógyítóhálózat szer­vezetéről és az egészségügyet érintő fontosabb jogszabályok­ról. Közlik az egészségügyi statisztika módszereire vonat­-,­kozó tapasztalataikat és közzé­tett statisztikai adataikat. Köl­­­ csönösen megismerhetővé tet­szik (kívánságra meghatáro­zott példányban meg is kül­dik) új egészségügyi létesít-■ mények típusterveit. Kiterjed az együttműködés az orvos- és gyógyszerészeti tudomány kü­lönféle területeire, az orvosok,­­ gyógyszerészek és­­ egyéb egészségügyi dolgozók képzé­sére és továbbképzésére. Biztosítják, hogy a két or­szág szakemberei részt ve­hessenek a partnereknél ren- ' dezendő szakmai kongresszu­sokon, konferenciákon, szim­póziumokon. Mondásé Kantonban hogy az Egyesült Államok és­­a Kínai Népköztársaság szep­temberben tárgyalásokat kezd a két ország közötti légiközle­kedés helyreállításáról. Egyút­tal bejelentette: Az Egyesült Államok megkezdte az előké­születeket arra, hogy Tajvan­nal fenntartott légiközlekedési kapcsolatait „nemhivatalos alapokra helyezze”. Mihelyt ezek az előkészületek befeje­ződtek, „hatályát veszti az Egyesült Államok és Tajvan között 1946-ban létrejött légi­közlekedési megállapodás”. Az alelnök emlékeztette az amerikai üzletembereket ar­ra, hogy „kulcsfontosságú sze­repet” töltenek be az Egye­sült Államok és Kína morális kapcsolatainak fejlesztésében. A két ország viszonyának ez év januárjában történt rende­zését „történelmi lépésnek, de csak az első lépésnek” nevezi le, mert — mint mondotta — „a normalizálás lehet üres gesztus vagy új kapukat nyit­hat a barátság és a kereske­delem előtt”. „Amikor megosztjuk tech­nológiánkat Kínával, hidakat építünk Kínában, nemcsak Kína modernizálásához nyúj­tunk segítséget — állította az amerikai alelnök —, hanem Amerikának is segítünk és a lehető legjobb módon tesszük ezt" Kanton (Reuter): A hivata­los látogatáson Kínában tar­tózkodó Walter Mondale ame­rikai alelnök pénteken dél­előtt Kanton közelében egy mezőgazdasági kommunát te­kintett meg, majd együtt ebé­delt Kantonban dolgozó ame­rikai üzletemberekkel. A munkaebéden közölte, LHN­­I TELEX IHEJ TELEX Ceausescu fogadta Gáspár Sándort Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkárát, aki a Román Szakszervezetek Ál­talános Szövetségének meghí­vására tartózkodik Romániá­ban, pénteken fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnö­ke. Új amerikai ENSZ-képviselő Donald McHenry-t, az ame­rikai ENSZ-küldöttség eddigi helyettes vezetőjét nevezte ki Carter elnök, az Egyesült Ál­lamok új állandó ENSZ-kép­­viselőjévé, a közelmúltban le­mondott Andrew Young utód­jaként. Kozmosz—1126 A Szovjetunióból pénteken földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz műholdcsalád leg­újabb, 1126 jelzésű tagját. Szovjet—amerikai megbeszélés Pénteken Genfben találko­zót tartott a vegyi fegyverek betiltásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Eltemették Szimonovot Végső búcsút vettek pénte­ken Moszkvában Konsztan­­tyin Szimonovtól, a kedden elhunyt nagy szovjet-orosz írótól a párt és a kormány képviselői, pályatársai, roko­nok, tanítványok és az irodal­mat kedvelők ezrei. Az Írók Házában felállított ravatalnál a párt és a kor­mány vezető képviselői — köztük Alekszej Koszigin mi­niszterelnök —, a szovjet tár­sadalmi és kulturális élet ki­emelkedő személyiségei álltak díszőrséget. Hak tábornok marad Ziaul Hak tábornok, pakisz­táni államfő egy televíziós nyilatkozatban kijelentette, hogy továbbra is hatalmon marad és hogy a november 17-re kitűzött választásokat későbbi időpontra halasztja. A tábornok sejteni engedte, hogy a kivégzett Ali Bhutto volt miniszterelnök pártját, a Pa­kisztáni Néppártot betiltják.

Next