Zalai Hírlap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
22 (Folytatás az 1. oldalról.) kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kapcsán. Az igazságügyminiszter megjegyzést kívánt fűzni egy olyan javaslathoz is, amelyet sem a bizottság, sem a kormány nem fogadott el. Eszerint a sajtóban megjelenő s közérdekű bejelentés címen értékelhető közleményeket az államszervezet kezelje ugyanúgy, mint az állampolgári közérdekű bejelentéseket. Úgy vélte: egy ilyen gyakorlat kialakulása a korábbi sajtógyakorlatot idézné viszsza, amely bizonyos hatósági jelleget kölcsönzött a sajtónak. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. A módosított sajtótörvény Az 1986-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges ponton módosította a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű önálló rádió- és televízióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lapindítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényisén foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtótörvény a következőképpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.” A paragrafust az Országgyűlés — egy képviselői módosító indítvány elfogadásával — kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti a közerkölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvénymódosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben — a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkommunikációval, a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hiszen jelenleg is dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg. (MTI) Ezután — következő napirendi pontként — rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A házasságról, a családról, és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglényegesebb elemeit. A módosító javaslat visszaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése után két hónapig ezt a nyilatkozatot visszavonhatja. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, miszerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap elteltével kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi törvény felülvizsgálata, amelynek célja nem az 1952- ben született törvény kiigazítása, hanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottságának előadójaként elmondta, hogy a módosító javaslatokat a szociális és egészségügyi bizottság, valamint annak családvédelmi albizottsága, illetve az ifjúsági bizottság együttes ülésen tárgyalta. A vitában elsőként Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) kapott szót, majd Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs—Szatmár—Bereg m., 8. vk.), Borza Istvánná (Hajdú-Bihar m., 1. vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.). Az általános vita lezárását követően a plénum a törvényjavaslatot részletes vitára is alkalmasnak tartotta, ám a továbbiakban senki nem kívánt hozzászólni, így Kulcsár Kálmánt illette meg a válaszadás joga. Az igazságügyminiszter leszögezte, hogy két alapvető jogot kell szembeállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jogát a gyermekhez, és a gyermek mindenáron való jogát a boldog élethez. A törvényjavaslat elfogadása pedig mindenképpen megalapozottabbá, átgondoltabbá, lelkiismeretesebbé teszi az örökbefogadással kapcsolatos döntéseket. Az igazságügyminiszter kitért arra is, hogy valóban jelentős anyagi terhek sújtják a családokat. Ennek megoldása azonban nem a jelenlegi törvényjavaslat feladata, más pénzügyi és egyéb jogszabályok megalkotásánál kell érvényesíteni ezeket a szempontokat. A miniszteri választ követően vita bontakozott ki Kulcsár Kálmán és Horváth Jenő között abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásához minősített, avagy egyszerű többség szükségeltetik-e. Az elnöklő Jakab Róbertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasolta, hogy a döntést halasszák az ebédszünet utánra. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután bejelentette: a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai közül egészségi állapota és személyes gondjai miatt lemondott tagságáról Vassné Nyéki Ilona és Solymosi József. Márton János jelezte, hogy a Magyar Néppárt nem kíván Vassné helyébe mást állítani, mert frakciójuk igen kis létszámú, s tagjai rendkívül elfoglaltak. Elmondta: a bizottság munkája iránt bizalommal vannak, annak munkáját elfogárszik. A semleges képviselők csoportja Sólymos József helyébe Géczi Istvánt (Budapest, 49. vk.) javasolta. Az Országgyűlés a néppárt jelzését tudomásul vette, s a bizottságba Géczi Istvánt megválasztotta. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) az Országgyűlés döntésével ellentétben azt javasolta, hogy a bizottságba annak határozatképessége miatt mégis csak töltsék be a néppárti képviselő helyét. A bizottság tagjai sorába javasolta felvenni a független képviselők közül Viola Károlyt (Pest megye, 14. vk.), amit a néppárt képviselői sem elleneznek. Mezey Károly, egyetértő javaslata után az Országgyűlés elfogadta Viola Károly jelölését a vizsgálóbizottságba. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolítani nem szabad. Ezért indítványozzák, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Azt javasolta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítsék ki azzal: „Az összegyűjtött, a képviselőjelöltet támogató, a választási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az átvétel, a megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a választási bizottság jelenlétében meg kell semmisíteni. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát napirendjére tűzi. Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely — osztva Horváth Jenő véleményét — úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az Alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta. Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta el, s megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság előadójaként elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék létszámára és költségvetésére kidolgozott újabb javaslattal egyetért. Támogatja, hogy az ÁSZ regionális szervezeti alapon épüljön fel. Egy gyakorlati kérdésre is kitért, nevezetesen arra, hogy jóváhagyott költségvetés nélkül az ÁSZ nem tud fizetni dolgozóinak, akik egyébként január 1-jével megkezdték a munkát. A vitában felszólalt Balla Éva (Budapest, 46. vk.), Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk.), Biacs Péter (Budapest, 80. vk.). Ezután a csak rövid ideje megkezdett délutáni vita ismét félbeszakadt, hogy a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalja Bállánya módosító indítványát. A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet, csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m., 12.) fűzött megjegyzést. A parlament a határozattervezete — amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban levő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását — a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelmbe véve —, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön — egy ellenszavazattal elfogadta. Ezt követően az országgyűlési képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A választójogi törvény szerint ugyanis a választási eljárásban a jelöltek költségvetési támogatására országosan fordítható összeget az Országgyűlés állapítja meg. A belügyminiszter és pénzügyminiszter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos összegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg a felek. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az összes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. A határozattervezethez egyetlen képviselő, Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.) szólt hozzá. Következett a határozathaSzabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondotta, hogy a Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles a nemzetközi érdeklődés. Több konkrét ajánlat is van. Például van olyan vállalat, amelyik készpénzért kívánja megvásárolni a sörgyárat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot Magyarországon fekteti be. A jelenlegi vállalati tanács irányítása alatt működő vállalatnak — az államtitkár szerint — nincs lehetősége arra, hogy az állami vagyont elidegenítse, erre csak az államnak van joga. Emellett a közvetlen állami ellenőrzés megszüntetheti az ügylettel kapcsolatban a közvélemény aggályait, és növeli a külföld bizalmát. MARX GYULA (Zala m., 2. vk.) arra hívta fel a képviselőket, hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérést. Felolvasta a Nagykanizsai Sörgyár vezetői csoportjától kapott levelet, amelyben leírják, hogy vállalatuk iránt a Holsten cég és egy ausztrál vállalkozó érdeklődik. A Holsten cég felmérette a Nagykanizsai Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt a vagyont. A felmérés alapján megállapított vagyon nagysága 21 millió márka, amely a forgóeszközökkel együtt 33,3 millió márkára tehető. Hasonló eredményre jutott az ausztrál cég is. Egyébként a levél szerint az ausztrál cégről nincs bankinformációjuk, nem tudják, hogy egyáltalán létező vállalatról van-e szó. Ráadásul közismertté vált a gyár idei terve, amely szerint a Nagykanizsai Sörgyár nyereséges lesz 1990- ben, az eredmény eléri a 130 millió forintot. A termelési terv kevésbé feszített, mint az előző esztendőben. Mindez jelzi az eredményes, önálló gazdálkodás realitását. Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) a felolvasott levélből azt a következtetést vonta le, hogy igenis szükség van a vállalat államigazgatási irányítás alá helyezésére, hiszen szerinte a vállalati tanács egymásnak ellentmondó döntéseket hozott. TOLLÁR JÓZSEF Zala megye 6. vk.) a hallottak alapján ugyanerre a következtetésre jutott. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányítási átsorolásával a kormányzatnak is az a célja, hogy az ügy állami ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevonásával. Ismételten leszögezte: a mai jogi helyzetben a vállalati tanács csak kezelheti a vállalati vagyont, de azt — helyesen — el nem idegenítheti. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben 183 igennel elfogadta. A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módosító indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az elnök indítványára határozathozatal következett. Először Balla Éva módosító jozatal. Az Országgyűlés — 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 61 tartózkodás mellett — elutasította a határozattervezetet. Ezért az elnök a tervezetet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően Gál Zoltán államtitkár kért szót, majd emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a támogatás mértékét az Országgyűlés állapítja meg. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a parlament írank döntött a pártok és a jelölteik költségjóslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére tett, a módosítással kiegészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s — kisebb változtatásokkal — elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezetével. A továbbiakban egy személyi kérdésben döntött a vetési támogatásáról. Utalt arra, hogy az első szabad választásoknak vannak bizonyos feltételei. Az anyagi forrásokat tekintve nem egyforma esélylyel indulnak a választásokon a különböző pártok és a független jelöltek. Ez pedig ma már nálunk is meghatározza szereplésük sikerét. Úgy vélte, hasznosabb azok támogatása, akik kevesebb forással bírnak, mintsem növelni azok esélyeit, akik egyébként is rendelkeznek anyagiakkal. Ezután a NAGYKANIZSAI SÖRGYÁR államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők. A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Miklós. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke tájékoztatást adott a bizottság üléséről. Mint mondotta, először arról döntöttek, hasznos-e egyáltalán most egy ilyen nyilatkozat. Korábban úgy gondolták, a február végi ülésszakon foglalnak állást a romániai eseményekkel kapcsolatban, hiszen addigra világosabbá válnak az ott zajló folyamatok. Ám mivel szerdán reggel nyilvánosságra került e javaslat, úgy ítélték meg, meghátrálásnak tekinthető, ha nem foglalkoznak vele. Ezután már csak a nyilatkozat szövegére összpontosítottak, s — apróbb változtatásokkal — elfogadásra ajánlják azt. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Tisztelt Ház, elfogadták, hogy a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila legyen. Interpellációk tárgyalása következett volna, ám vagy az interpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott miniszter, illetve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képviselő, hogy az elnök ismételten ellenőrizze, határozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés arról tanúskodott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. Államigazgatási felügyelet alá vonjuk a gyárat »Hi Hlmap ■ 1990. február 1., csütörtök Nyilatkozat a romániai eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről A Magyar Köztársaság Országgyűlése örömmel üdvözölte a romániai forradalmat, a Ceausescu-i diktatúra bukását. A Magyar Köztársaság a Nemzeti Megmentése Frontot s minden demokratikus romániai mozgalmat kezdettől támogatott a demokratikus Románia megteremtésére irányuló törekvéseiben. Tudjuk, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa sokat tett a múlt bűneinek, a Románia népeit sújtó jogtalanságoknak a felszámolásáért. Éppen ezért nem hallgathatjuk el, hogy a legutóbbi napokban bizonyos romániai erők megnyilatkozásai aggodalmakat keltettek hazánkban. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még napjainkban is fellépnek olyan politikai erők, amelyek nem tanultak a múltból, s változatlanul a romániai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak korlátozására törekszenek. Úgy ítéljük meg: a magyar kisebbség joggal igényli, hogy az anyanyelvi oktatás, a kulturális autonómia feltételeit az önrendelkezés alapján mielőbb teremtsék meg, s indokoltan utasítja vissza azokat a vádakat, hogy e kisebbségi jogokért vívott küzdelem szeparatizmust jelent. Reméljük, hogy Románia demokratikus erői határozottan kiállnak minden romániai kisebbség, így a magyarság egyéni és kollektív jogainak biztosítása mellett. Megtartotta alakuló ülését a parlament különbizottsága A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság szerdán megtartotta alakuló ülését, ahol kialakította vizsgálati módszereit, eljárási és működési rendjét, valamint meghallgatta dr. Kámán József katonai főügyészt, az ügyészségi vizsgálat állásáról. A bizottság elnöke ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a bizottság munkáját zárt ülésekben tartja a vizsgálat tárgya miatt, azonban tevékenységéről a vizsgálat befejezésekor beszámol az Országgyűlésnek, és tájékoztatni fogja a közvéleményt is. (MTI)