Zalai Hírlap, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-03 / 78. szám
1 2 Pártok sajtótájékoztatói: MDF: Áprilisi tréfa volt Eredetileg gazdaságpolitikai kérdésekről szólt volna a Magyar Demokrata Fórum hétfői sajtótájékoztatója, ám ennél jóval nagyobb hangsúlyt kaptak végül a választásokkal kapcsolatos témák. Antall József, a párt elnöke egyebek között arról szólt: az MDF soha nem kívánta tagadni azt, hogy Pozsgay Imre is ott volt 1987- ben az első lakiteleki találkozón. Az MDF politikai reklámfilmjéből nem azért hiányzik az államminiszter, mert kiretusálták, hanem a hosszabb filmből kiválasztott kockákon egyáltalán nem szerepelt. Természetesen, ha dokumentumfilmet készítenek a nevezetes eseményről, abból nem fog hiányozni az MSZP vezető politikusa. Antall József azt is megemlítette: pártja a kampányidőszak további részében arra törekszik, hogy csökkentse a választási harc feszültségét. Igyekeznek kizárni a személyeskedéseket és tárgyszerű politikai mederbe terelni a választási küzdelmeket. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke arról a 12 pontról ejtett szót, amely a napokban jelent meg a sajtóban az MDF programjaként. Határozottan kijelentette, hogy a párt ilyen röplapot nem rendelt, nem készíttetett, s úgy vélte, holmi április 1 -jei tréfát űzött valaki. Hogy ki, azt megpróbálják felderíteni, s a vizsgálat eredményét majd közlik a nyilvánossággal. SZDSZ: Hozzanak sajtómoratóriumot! A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége egyéni jelöltjei között jóval szorosabb volt a verseny, mint a listán. Ezt jelzi, hogy az MDF jelöltjei a voksok 23,43 százalékát, a szabad demokrata jelöltek pedig a szavazatok 22,45 százalékát szerezték meg — mondta Magyar Bálint ügyvivő az SZDSZ hétfői sajtótájékoztatóján. Ezt követően részletesen ismertette a Szabad Demokraták Szövetségének választási megállapodásait a második fordulóra. Magyar Bálint hangsúlyozta: a megegyezések először helyi szervezetek között köttettek, majd a pártok megyei szervezetei erősítették meg azokat. Eörsi Mátyás, az SZDSZ tanácsának tagja arról szólt, hogy a múlt hétvége negatív szenzációját jelentették az MSZP kezelésében lévő megyei lapok sorsáról a Springer céggel folytatott tárgyalások. Ezzel kapcsolatban Eörsi Mátyás kifejtette: az SZDSZ nem kifogásolja a külföldi tőke bevonását a sajtóba, ám ellenzi, hogy külföldi tőkéscsoportok sajtómonopóliumot szerezzenek. Ennek érdekében a szabad demokraták indítványozzák: a rádió- és tévéfrekvenciák mintájára rendeljenek el moratóriumot, ami megakadályozza, hogy a megyei, illetve más lapok kizárólagos külföldi tulajdonba kerüljenek. ZALAI HÍRLAP 1990. ÁPRILIS 3. Németh Miklós levele Helmut Kohlnak Németh Miklós miniszterelnök köszönetét fejezi ki Helmut Kohlétfőn levélben üdvözölte Helmut Inak azért a fáradhatatlan mun- Kohlt, a Német Szövetségi Köz-káért, amelyet az országaink társaság kancellárját 60. szüle közötti együttműködés fejlesztése tésnapja alkalmából. A levélben a érdekében végzett és végez, tévémagyar kormányfő méltatja Helkényen támogatva a magyarormát Kohl tevékenykenységét és szági demokratikus átalakulást. Irak vegyifegyverrel rendelkezik? Bagdad, Jeruzsálem (Reuter/ AFP/TASZSZ): Iraknak nincs szüksége atomfegyverekre, mivel hatékony vegyifegyver-arzenállal rendelkezik, egy nukleáris fenyegetésre azzal válaszolna — jelentette ki hétfői rádióbeszédében Szaddám Huszein iraki elnök. Az államfőnek ez volt az első jelentősebb nyilatkozata azóta, hogy a múlt héten a londoni repülőtéren Bagdadnak címzett, nukleáris eszközökhöz is használható detonátorokra bukkantak. Szaddám Huszein ismét cáfolta az iraki atomfegyverfejlesztésről szóló híreszteléseket, s figyelmeztette Izraelt: ha bármit is megkísérelne országa ellen, válaszul Irak a zsidó állam felét „tűzbe borítaná". Az iraki elnök egyébként beszédében elmondta, hogy országa az iraki-iráni háború utolsó szakaszában fejlesztette ki korszerű — két összetevőből álló — vegyifegyverét. Az abból felhalmozott iraki készlet nagyságát csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió potenciálja múlja felül. KDNP-állásfoglalás A Kereszténydemokrata Néppárt az országgyűlési választások második menetében — a keszthelyi székhelyű 3-as számú választókerületben — dr. Czoma László független jelöltet támogatja. Az elmúlt parlamenti időszakban tanúsított bátor és tevékeny részvételével méltán érdemelte ki a választók bizalmát. Bízunk abban, hogy mint eddig, ezután is a választók, a közösség érdekeit és ezen belül a keresztény érdekeket fogja képviselni. Felkérjük választóinkat, hogy szavazatukkal támogassák dr. Czoma László országgyűlési képviselői mandátumhoz jutását. Éljen minden honfitársunk választójogával! Menjünk el mindannyian szavazni! Kovács József az KDNP megyei elnöke Az MDF, az FKgP és a KDNP közös nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt hétfőn tartott kibővített elnökségi ülésének határozata alapján a március 30-án kötött megállapodás kiegészítésével az alábbi nyilatkozatot adta ki. * A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Országos Elnöksége, továbbá a Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége az alábbi közös nyilatkozatot teszi. A jelen nyilatkozat tartalmazza a március 30-án kötött megállapodást, illetve az április 2-án történt kiegészítést. A megállapodás egységes szövege az alábbi: A három párt vezetése megállapodott abban, hogy az országgyűlési képviselői választások második fordulójára választási szövetséget kötnek. Ennek érdekében felhívják szavazóikat, hogy a választás második fordulójában is aktívan vegyenek részt és szavazataikkal erősítsék a választási szövetséget. Azt ajánlják szavazóiknak, hogy általában az erősebb pozícióban lévő jelöltet támogassák, kivéve az első, vagy második helyen állókat, ahol továbbra is saját pártjuk jelöltjét részesítsék előnyben. A második fordulóban részt nem vevő jelöltjük helyett adják szavazataikat a fenti választási szövetség még versenyben lévő képviselőjelöltjére. A Nyilatkozat nem vonatkozik az 1990. március 30-a előtt a három párt bármelyike által kötött megyei szintű második fordulós helyi megállapodásokra. A jelen nyilatkozat nem jelent koalíciós elkötelezettséget, csak megállapodást. A három párt vezetése nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a jelen megállapodásoktól eltérő közlések és közlemények valótlanok és érvénytelenek. Budapest, 1990. április 2. Dr. Keresztes Sándor elnök Kereszténydemokrata Néppárt Dr. Balogh György ügyv. alelnök Független Kisgazda- Földmunkás -és Polgári Párt Dr. Antall József elnök Magyar Demokrata Fórum (OS) „A halból lehet levest főzni, de megfordítva...?” Exkluzív interjú Tömpe István miniszterelnök-helyettessel, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójával Az állami vagyon védelmének és hasznosításának, közelebbről a privatizációnak a rendkívüli horderejét hivatott hangsúlyozni a tény: az Állami Vagyonügynökség vezetője miniszterelnök-helyettesi rangban végzi tevékenységét. A magas posztra március elsején 212 szavazattal választotta meg az Országgyűlés Tömpe Istvánt, aki addig pénzügyminiszter-helyettes volt. Két héttel kinevezése után Tömpe István exkluzív interjút adott az MTIPress szerkesztőségének. —Hosszas előkészítés ütem, és most is csak részlegesen állt fel az Állami Vagyonügynökség. Mi ennek az új intézménynek a feladata? — A vagyonügynökség az állam privatizációs karja. Feladata olyan ügyletek kiválasztása, amelyek révén javul a termelékenység, növekszik a foglalkoztatottság, emelkednek a bérek, vagyis korszerűsödik a gazdaság szerkezete. A hozzánk érkező kívánalmak, tervezetek közül az ilyen követelményeknek megfelelőeket választjuk ki, és támogatjuk. Ezzel szemben számos vállalatnál attól tartanak, hogy a vagyonügynökség mindenekelőtt a spontán privatizációnak kíván gátat szabni, s ebből a célból az első dolga az lesz, hogy az önkormányzó vállalatokat, vagy azok egy részét, átsorolja államigazgatási irányítású vállalatokká. Indokolt ez az aggodalom? — Ilyen átsorolásra a jogköröm nem terjed ki. A következő parlament fogja megválasztani az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsát, és ez a tanács fog majd dönteni arról, hogy egyáltalán milyen alapon lehet önkormányzó vállalatot államigazgatási irányítás alá helyezni. Itt meg kell jegyeznem, hogy bár kinevezésem öt évre szól, az első természetes alkalommal, ami előre láthatóan szeptember végén lesz, bizalmi szavazást fogok kérni magammal kapcsolatban. Ez egyfelől magától értetődő gesztus az új parlamentnek, amely esetleg mégsem engem kíván ebbe a funkcióba. Másfelől kötelezőnek érzem az ügy szempontjából is, mert képtelenségnek tartom, hogy valaki ideiglenesen árusítsa az ország vagyonát. Nem mondhatom komolyan a külföldi partnereknek, hogy én most aláírok ugyan valamit, de majd jönnek utánam mások, akik vagy jóváhagyják, vagy nem. — Ami megnehezíti, vagy legalábbis elodázza azt a nyilvánvaló feladatát, hogy új, részben külföldi tulajdonosokat keressen bizonyos állami vagyonrészek számára. Ez a helyzet netán arra készteti, hogy a lehetséges belföldi tulajdonosokat kutassa, s ezzel a hazai polgárság kialakulását segítse elő? — Ebben a tekintetben a nacionalista jelzőt is vállalom. Ám úgy gondolom, hogy mindenekelőtt a vételi lehetőségeket kell meghatározni. — Annál is inkább, mert idáig meglehetősen ötletszerű volt az, hogy mely cégek alakultak át gazdasági társasággá, míg más országokban, ahol széles körű privatizációt folytattak, elsőként kizárták a gazdaság bizonyos területeit, vagyis meghatározták, hová nem mehet be a külföldi tőke. — Mi is így fogunk eljárni, de magatartásunk politikai alapjait az új kormánynak, az új parlamentnek kell meghatároznia. Erős, határozott kormány nélkül a vagyonügynökség aligha juthat eredményre. A tilalmat illetően a kereskedelmi bankokat hoznám fel példaként, amelyek állami részvényeit ma sem szabad eladni. El kell azonban dönteni, hogy az állam a maga tulajdoni hányadával kíván-e hatni, vagy valamilyen regulatív módon. Ha ugyanis az állam többségi tulajdonos a kereskedelmi bankokban, akkor azzal bármit opponálhat. Viszont ha úgynevezett arany részvényei vannak, ha vétójoggal rendelkezik, akkor nem lényeges, hogy mekkora a tulajdoni hányada. Ez különösen fontos ügy Magyarországon, ahol a hitelezők és a hitelt igénybe vevők összefonódtak: a bankok azoknak adják a hitelt, akik részben a tulajdonosaik. Ha csökkentjük az állami tulajdonlás arányát, akkor igen sok külföldit kell beengedni a kereskedelmi bankokba, és a mellékszolgáltatásokban — például a hitelszerződésekben—meg kell őket versenyeztetni. — A bankok csak viszonylag alacsony profitrátát ígérhetnek, így is kelendőek lehetnek a részvényeik? — Igen, mert a bank bombabiztos üzlet. Összesen három nagy kereskedelmi bankunk van, és 30- 40 azon külföldi bankok száma, amelyektől rendszeresen veszünk fel hiteleket. Reálisnak azt tartanám, ha ezek számára hirdetnénk meg a részvényvásárlási lehetőséget, amelyek így kis tulajdoni hányadokhoz jutnának, de azokkal is ellenőrzés alatt tarthatnák egymást. •Hogyan viselkednek most az ipari és a kereskedelmi vállalatok, amelyek eddig félelmetes tempóban törekedtek a spontán privatizációra? Dermedten várják, miként lép majd a vagyonügynökség? — Ellenkezőleg: tömegesen küldik leveleiket, szándékaikat, elképzeléseiket. Ebből a szempontból a vagyonügynökség felállítása rendkívül sikeresnek minősíthető. Beadványaikból ugyanis kitűnik, miként viselkedtek volna, ha a vagyonügynökség nem jön létre. — Miként viselkedtek volna? — Azt kívánják, hogy ha eladják a vállalatot, akkor a vételár folyhassék vissza hozzájuk. Bár nem azért tartanak bennünket, hogy kiraboljuk az iparvállalatokat, de mégsem tartom magától értetődőnek, hogy annak, aki elad valamit, azonnal vissza kell kapnia a vételárat. — Ezek a beadványok nem azt célozzák, hogy a vállalatok előre bebiztosítsák magukat: átalakulásuk ellen a vagyonügynökség nem fog vétót emelni? Hiszen a vétójogot már most, az igazgató tanács felállítása előtt is gyakorolhatja. — Az ilyen kísérleteket vétkes ingerültséggel szoktam visszautasítani, mert azt gondolom, hogy ezeket az ügyeket nem előre kell elintézni. Meglehetősen kemény vitám volt például a TVK igazgatójával, Tolnai Lajossal két ügyé- Százezres tüntetés New Yorkban New York (Reuter/AP): Több mint százezer ember követelte vasárnap New Yorkban, hogy a Szovjetunió könnyítse meg a szovjet zsidók kivándorlását, és indítson közvetlen légijáratot Moszkva és Tel-Aviv között. Az ENSZ székházánál rendezett tüntetés szervezői közölték: a gyűlés közvetlen válasz arra, hogy szélsőjobboldali szovjet szervezetek zsidók elleni pogromokra buzdították a lakosságot, s hogy a Malév magyar légitársaság terrorista fenyegetések hatására ideiglenesen felfüggesztette a szovjet zsidók Izraelbe szállítását. A tüntetők amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy a washingtoni kormány nem nyújt elég segítséget a zsidók Izraelbe jutásához. A gyűlésen Richard Schiffer amerikai külügyi államtitkár felolvasta George Bush elnök üzenetét, amelyben az államférfi kijelentette: biztosítani kell a Szovjetunió és Izrael közötti tranzit- és közvetlen járatokat, hogy a szovjet zsidók akadálytalanul kivándorolhassanak. Bush elnök hangsúlyozta, hogy a kivándorlást segítő kormányoknak határozottan ellen kell állniuk a terrorista fenyegetéseknek. Az amerikai elnök szerint a Szovjetunióban élő zsidóság félelmei teljesen jogosak az antiszemitizmus mind durvább megnyilvánulásai miatt, s felszólította a szovjet vezetést, hogy foglaljon határozottan állást a zsidóellenességgel és a türelmetlenséggel szemben. Amerikai külpolitika: Hangsúly a demokrácián Washington (MTI Press): James Baker amerikai külügyminiszter, korábban a pénzügyek irányítója, egykori választási kampányfőnök tapasztalt jogász. Fellépését, tárgyalási módszereit is a nemzetközi nagyvállalatok jogtanácsosainál szokásos, kifinomult taktikai, lélektani módszerek jellemzik az ideológia legkevésbé sem. Ennek ellenére súlyt helyez arra, hogy alkalmanként megfogalmazza az amerikai külpolitika elvi kérdéseit. Ebben két fiatal, rendkívül tehetségesnek tartott munkatársára, Robert Zoellickre és Thomas Rossra támaszkodik. Feltehetően az ő munkájuk az a beszéd is, amelyben Baker az amerikai külpolitika új súlypontjait fogalmazta meg e hét végén Dallasban. A beszéd egyik alapelve, hogy Amerika - ellentétben a lakosság bizonyos rétegeinek a törvényhozásban is tükröződő véleményével - továbbra sem engedheti meg magának, hogy kivonuljon a világpolitikából. Vezető szerepére igényeem, azt fel nem adhatja. Akkor sem, ha ,,a kommunizmus fékentartásának, negyven éven át folytatott politikája - a változások tükrében - végképp a múlté. Az amerikai politika immár a Szovjetunió, Kelet-Közép-Európa vonatkozásában a demokrácia és a szabad piacgazdaság erősítésére helyezi a hangsúlyt, abban a meggyőződésben, hogy csak a demokrácia szolgálhat pozitív szovjet külpolitika alapjául - fejtegette Baker. Tanulságos, hogy a litván válság közepette az amerikai külügyminiszter gondosan elkerült ez ügyben bármifajta állásfoglalást, amely sérthette volna Moszkva érzékenységét. Utalt viszont arra, hogy a maga részéről már tavaly ősszel, Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel az Egyesült Államokban tartott megbeszélésein javasolta: alkalmazzák a népszavazást a szovjet nemzetiségi problémák megoldására. Bár James Baker nem ejtett szót a kelet-európai nemzetiségi problémákról, megígérte, hogy az Egyesült Államok minden országba ellenőröket küld a választások szabadságának megfigyelésére. Lapzártakor érkezett: Döntetlen a jégkorong VB-n Hétfőn újabb három mérkőzéssel folytatódott a Budapest Sportcsarnokban a jégkorong- világbajnokság. A nap slágere a magyar-román mérkőzés volt, amely 2:2-es döntetlennel végződött. További eredmények: Jugoszlávia—Koreai NDK 8:2, Dánia— Koreai Köztársaság 10:1.