Zalai Hírlap, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

1 2 Pártok sajtótájékoztatói: MDF: Áprilisi tréfa volt Eredetileg gazdaságpolitikai kérdésekről szólt volna a Magyar Demokrata Fórum hétfői sajtó­­tájékoztatója, ám ennél jóval nagyobb hangsúlyt kaptak végül a választásokkal kapcsolatos témák. Antall József, a párt elnöke egyebek között arról szólt: az MDF soha nem kívánta tagadni azt, hogy Pozsgay Imre is ott volt 1987- ben az első lakiteleki találkozón. Az MDF politikai reklámfilmjéből nem azért hiányzik az állammi­niszter, mert kiretusálták, hanem a hosszabb filmből kiválasztott kockákon egyáltalán nem szere­pelt. Természetesen, ha dokumen­tumfilmet készítenek a nevezetes eseményről, abból nem fog hiá­nyozni az MSZP vezető politikusa. Antall József azt is megemlítette: pártja a kampányidőszak további részében arra törekszik, hogy csökkentse a választási harc fe­szültségét. Igyekeznek kizárni a személyeskedéseket és tárgyszerű politikai mederbe terelni a vá­lasztási küzdelmeket. Lezsák Sándor, az MDF alel­­nöke arról a 12 pontról ejtett szót, amely a napokban jelent meg a sajtóban az MDF programjaként. Határozottan kijelentette, hogy a párt ilyen röplapot nem rendelt, nem készíttetett, s úgy vélte, hol­mi április 1 -jei tréfát űzött valaki. Hogy ki, azt megpróbálják fel­deríteni, s a vizsgálat eredményét majd közlik a nyilvánossággal. SZDSZ: Hozzanak sajtómoratóriumot! A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége egyéni jelöltjei között jóval szoro­sabb volt a verseny, mint a listán. Ezt jelzi, hogy az MDF jelöltjei a voksok 23,43 százalékát, a szabad demokrata jelöltek pedig a sza­vazatok 22,45 százalékát szerez­ték meg — mondta Magyar Bálint ügyvivő az SZDSZ hétfői sajtótá­jékoztatóján. Ezt követően részletesen is­mertette a Szabad Demokraták Szövetségének választási megállapodásait a második for­dulóra. Magyar Bálint hangsúlyozta: a megegyezések először helyi szer­vezetek között köttettek, majd a pártok megyei szervezetei erősí­tették meg azokat. Eörsi Mátyás, az SZDSZ ta­nácsának tagja arról szólt, hogy a múlt hétvége negatív szenzációját jelentették az MSZP kezelésében lévő megyei lapok sorsáról a Sprin­ger céggel folytatott tárgyalások. Ezzel kapcsolatban Eörsi Mátyás kifejtette: az SZDSZ nem kifogásolja a külföldi tőke bevonását a sajtóba, ám ellenzi, hogy külföldi tőkéscsoportok saj­tómonopóliumot szerezzenek. Ennek érdekében a szabad de­mokraták indítványozzák: a rádió- és tévéfrekvenciák mintájára rendeljenek el moratóriumot, ami megakadályozza, hogy a megyei, illetve más lapok kizárólagos külföldi tulajdonba kerüljenek. ZALAI HÍRLAP 1990. ÁPRILIS 3. Németh Miklós levele Helmut Kohlnak Németh Miklós miniszterelnök köszönetét fejezi ki Helmut Koh­­létfőn levélben üdvözölte Helmut Inak azért a fáradhatatlan mun- Kohlt, a Német Szövetségi Köz-­káért, amelyet az országaink társaság kancellárját 60. szüle­ közötti együttműködés fejlesztése tésnapja alkalmából. A levélben a érdekében végzett és végez, tévé­­magyar kormányfő méltatja Hel­­kényen támogatva a magyaror­­mát Kohl tevékenykenységét és szági demokratikus átalakulást. Irak vegyifegyverrel rendelkezik? Bagdad, Jeruzsálem (Reuter/ AFP/TASZSZ): Iraknak nincs szüksége atomfegyverekre, mivel hatékony vegyifegyver-arzenállal rendelkezik, egy nukleáris fenyeg­etésre azzal válaszolna — jelen­tette ki hétfői rádióbeszédében Szaddám Huszein iraki elnök. Az államfőnek ez volt az első jelentősebb nyilatkozata azóta, hogy a múlt héten a londoni repülőtéren Bagdadnak címzett, nukleáris eszközökhöz is használható detonátorokra buk­kantak. Szaddám Huszein ismét cáfolta az iraki atomfegyver­fejlesztésről szóló híreszteléseket, s figyelmeztette Izraelt: ha bármit is megkísérelne országa ellen, válaszul Irak a zsidó állam felét „tűzbe borítaná". Az iraki elnök egyébként beszédében elmondta, hogy országa az iraki-iráni háború utolsó szakaszában fejlesztette ki korszerű — két összetevőből álló — vegyifegyverét. Az abból felhal­­mozott iraki készlet nagyságát csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió potenciálja múlja felül. KDNP-állásfoglalás A Kereszténydemokrata Nép­párt az országgyűlési választások második menetében — a keszt­helyi székhelyű 3-as számú vá­lasztókerületben — dr. Czoma László független jelöltet támogat­ja. Az elmúlt parlamenti időszak­ban tanúsított bátor és tevékeny részvételével méltán érdemelte ki a választók bizalmát. Bízunk abban, hogy mint eddig, ezután is a választók, a közösség érdekeit és ezen belül a keresztény érde­keket fogja képviselni. Felkérjük választóinkat, hogy szavazatukkal támogassák dr. Czoma László országgyűlési képviselői mandá­tumhoz jutását. Éljen minden honfitársunk választójogával! Menjünk el mindannyian szavaz­ni! Kovács József az KDNP megyei elnöke Az MDF, az FKgP és a KDNP közös nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt hétfőn tartott kibővített elnökségi ülésének határozata alapján a március 30-án kötött megállapodás kiegészítésével az alábbi nyilatkozatot adta ki. * A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Országos Elnöksége, továbbá a Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége az alábbi közös nyilatkozatot teszi. A jelen nyilatkozat tartalmazza a március 30-án kötött megállapodást, illetve az április 2-án történt kiegészítést. A megállapodás egységes szövege az alábbi: A három párt vezetése megállapodott abban, hogy az országgyűlési képviselői választások második fordulójára választási szövetséget kötnek. Ennek érdekében felhívják szavazóikat, hogy a választás második fordulójában is aktívan vegyenek részt és szavazataikkal erősítsék a választási szövetséget. Azt ajánlják szavazóiknak, hogy általában az erősebb pozícióban lévő jelöltet támogassák, kivéve az első, vagy második helyen állókat, ahol továbbra is saját pártjuk jelöltjét részesítsék előnyben. A második fordulóban részt nem vevő jelöltjük helyett adják szavazataikat a fenti választási szövetség még versenyben lévő képviselőj­elöltj­ére. A Nyilatkozat nem vonatkozik az 1990. március 30-a előtt a három párt bármelyike által kötött megyei szintű második fordulós helyi megállapodásokra. A jelen nyilatkozat nem jelent koalíciós elkötelezettséget, csak megállapodást. A három párt vezetése nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a jelen megállapodásoktól eltérő közlések és közlemények valótlanok és érvénytelenek. Budapest, 1990. április 2. Dr. Keresztes Sándor elnök Kereszténydemokrata Néppárt Dr. Balogh György ügyv. alelnök Független Kisgazda- Földmunkás -és Polgári Párt Dr. Antall József elnök Magyar Demokrata Fórum (OS) „A halból lehet levest főzni, de megfordítva...?” Exkluzív interjú Tömpe István miniszterelnök-helyettessel, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójával Az állami vagyon védelmének és hasznosításának, közelebbről a privatizációnak a rendkívüli horderejét hivatott hangsúlyozni a tény: az Állami Vagyonügynök­ség vezetője miniszterelnök-he­lyettesi rangban végzi tevékeny­ségét. A magas posztra március elsején 212 szavazattal válasz­totta meg az Országgyűlés Tömpe Istvánt, aki addig pénzügymi­niszter-helyettes volt. Két héttel kinevezése után Tömpe István exkluzív interjút adott az MTI­­Press szerkesztőségének. —Hosszas előkészítés ütem, és most is csak részlegesen állt fel az Állami Vagyonügynökség. Mi ennek az új intézménynek a fela­data? — A vagyonügynökség az ál­lam privatizációs karja. Feladata olyan ügyletek kiválasztása, amelyek révén javul a termelé­kenység, növekszik a foglalkoz­tatottság, emelkednek a bérek, vagyis korszerűsödik a gazdaság szerkezete. A hozzánk érkező kívánalmak, tervezetek közül az ilyen követelményeknek megfele­lőeket választjuk ki, és támogat­juk.­­ Ezzel szemben számos vál­lalatnál attól tartanak, hogy a va­gyonügynökség mindenekelőtt a spontán privatizációnak kíván gátat szabni, s ebből a célból az első dolga az lesz, hogy az önkor­mányzó vállalatokat, vagy azok egy részét, átsorolja államigazga­tási irányítású vállalatokká. Indo­kolt ez az aggodalom? — Ilyen átsorolásra a jogköröm nem terjed ki. A következő parla­ment fogja megválasztani az Ál­lami Vagyonügynökség igazgató tanácsát, és ez a tanács fog majd dönteni arról, hogy egyáltalán milyen alapon lehet önkormány­zó vállalatot államigazgatási irá­nyítás alá helyezni. Itt meg kell jegyeznem, hogy bár kinevezésem öt évre szól, az első természetes alkalommal, ami előre láthatóan szeptember végén lesz, bizalmi szavazást fogok kérni magammal kapcsolatban. Ez egyfelől magá­tól értetődő gesztus az új parla­mentnek, amely esetleg mégsem engem kíván ebbe a funkcióba. Másfelől kötelezőnek érzem az ügy szempontjából is, mert képtelen­ségnek tartom, hogy valaki ideig­lenesen árusítsa az ország vagyo­nát. Nem mondhatom komolyan a külföldi partnereknek, hogy én most aláírok ugyan valamit, de majd jönnek utánam mások, akik vagy jóváhagyják, vagy nem. — Ami megnehezíti, vagy lega­lábbis elodázza azt a nyilvánvaló feladatát, hogy új, részben külföl­di tulajdonosokat keressen bizo­nyos állami vagyonrészek szá­mára. Ez a helyzet netán arra készteti, hogy a lehetséges belföl­di tulajdonosokat kutassa, s ezzel a hazai polgárság kialakulását segítse elő? — Ebben a tekintetben a na­cionalista jelzőt is vállalom. Ám úgy gondolom, hogy mindeneke­lőtt a vételi lehetőségeket kell meghatározni. — Annál is inkább, mert idáig meglehetősen ötletszerű volt az, hogy mely cégek alakultak át gazdasági társasággá, míg más országokban, ahol széles körű privatizációt folytattak, elsőként kizárták a gazdaság bizonyos területeit, vagyis meghatározták, hová nem mehet be a külföldi tőke. — Mi is így fogunk eljárni, de magatartásunk politikai alapjait az új kormánynak, az új parla­mentnek kell meghatároznia. Erős, határozott kormány nélkül a vagyonügynökség aligha juthat eredményre. A tilalmat illetően a kereskedelmi bankokat hoznám fel példaként, amelyek állami részvényeit ma sem szabad elad­ni. El kell azonban dönteni, hogy az állam a maga tulajdoni há­nyadával kíván-e hatni, vagy va­lamilyen regulatív módon. Ha ugyanis az állam többségi tulaj­donos a kereskedelmi bankokban, akkor azzal bármit opponálhat. Viszont ha úgynevezett arany részvényei vannak, ha vétó­joggal rendelkezik, akkor nem lényeges, hogy mekkora a tulajdoni há­nyada. Ez különösen fontos ügy Magyarországon, ahol a hitelezők és a hitelt igénybe vevők összefo­nódtak: a bankok azoknak adják a hitelt, akik részben a tulajdo­nosaik. Ha csökkentjük az állami tulajdonlás arányát, akkor igen sok külföldit kell beengedni a kereskedelmi bankokba, és a mellékszolgáltatásokban — pél­dául a hitelszerződésekben—meg kell őket versenyeztetni. — A bankok csak viszonylag alacsony profitrátát ígérhetnek, így is kelendőek lehetnek a rész­vényeik? — Igen, mert a bank bomba­biztos üzlet. Összesen három nagy kereskedelmi bankunk van, és 30- 40 azon külföldi bankok száma, amelyektől rendszeresen veszünk fel hiteleket. Reálisnak azt tarta­nám, ha ezek számára hirdetnénk meg a részvényvásárlási lehető­séget, amelyek így kis tulajdoni hányadokhoz jutnának, de azok­kal is ellenőrzés alatt tarthatnák egymást. •Hogyan viselkednek most az ipari és a kereskedelmi vállalatok, amelyek eddig félelmetes tempó­ban törekedtek a spontán priva­tizációra? Dermedten várják, miként lép majd a vagyonügynök­ség? — Ellenkezőleg: tömegesen küldik leveleiket, szándékaikat, elképzeléseiket. Ebből a szem­pontból a vagyonügynökség felál­lítása rendkívül sikeresnek mi­nősíthető. Beadványaikból ugyanis kitűnik, miként viselked­tek volna, ha a vagyonügynökség nem jön létre. — Miként viselkedtek volna? — Azt kívánják, hogy ha elad­ják a vállalatot, akkor a vételár folyhassék vissza hozzájuk. Bár nem azért tartanak bennünket, hogy kiraboljuk az iparvállalato­kat, de mégsem tartom magától értetődőnek, hogy annak, aki elad valamit, azonnal vissza kell kap­nia a vételárat. — Ezek a beadványok nem azt célozzák, hogy a vállalatok előre bebiztosítsák magukat: átalaku­lásuk ellen a vagyonügynökség nem fog vétót emelni? Hiszen a vétójogot már most, az igazgató tanács felállítása előtt is gyakorol­hatja. — Az ilyen kísérleteket vétkes ingerültséggel szoktam visszau­tasítani, mert azt gondolom, hogy ezeket az ügyeket nem előre kell elintézni. Meglehetősen kemény vitám volt például a TVK igazga­tójával, Tolnai Lajossal két ügyé- Százezres tüntetés New Yorkban New York (Reuter/AP): Több mint százezer ember követelte vasárnap New Yorkban, hogy a Szovjetunió könnyítse meg a szovjet zsidók kivándorlását, és indítson közvetlen légijáratot Moszkva és Tel-Aviv között. Az ENSZ székházánál ren­dezett tüntetés szervezői közölték: a gyűlés közvetlen válasz arra, hogy szélsőjobboldali szovjet szer­vezetek zsidók elleni pogromokra buzdították a lakosságot, s hogy a Malév magyar légitársaság ter­rorista fenyegetések­ hatására ideiglenesen felfüggesztette a szovjet zsidók Izraelbe szállítását. A tüntetők amiatt is ag­godalmukat fejezték ki, hogy a washingtoni kormány nem nyújt elég segítséget a zsidók Izraelbe jutásához. A gyűlésen Richard Schiffer amerikai külügyi államtitkár fel­olvasta George Bush elnök üze­netét, amelyben az államférfi ki­jelentette: biztosítani kell a Szov­jetunió és Izrael közötti tranzit- és közvetlen járatokat, hogy a szov­jet zsidók akadálytalanul kiván­dorolhassanak. Bush elnök hangsúlyozta, hogy a kivándorlást segítő kormányoknak határozottan ellen kell állniuk a terrorista fenyegetéseknek. Az amerikai elnök szerint a Szovjetunióban élő zsidóság félelmei­ teljesen jogosak az antiszemitizmus mind durvább megnyilvánulásai miatt, s felszó­lította a szovjet vezetést, hogy foglaljon határozottan állást a zsidóellenességgel és a türelmet­lenséggel szemben. Amerikai külpolitika: Hangsúly a demokrácián Washington (MTI­ Press): Ja­mes Baker amerikai külügymi­niszter, korábban a pénzügyek irányítója, egykori választási kampányfőnök tapasztalt jogász. Fellépését, tárgyalási módszereit is a nemzetközi nagyvállalatok jogtanácsosainál szokásos, kifino­mult taktikai, lélektani módszerek jellemzik­­ az ideológia legkevés­bé sem. Ennek ellenére súlyt helyez arra, hogy alkalmanként meg­fogalmazza az amerikai külpoliti­ka elvi kérdéseit. Ebben két fia­tal, rendkívül tehetségesnek tar­tott munkatársára, Robert Zoel­­lickre és Thomas Rossra támasz­kodik. Feltehetően az ő munkájuk az a beszéd is, amelyben Baker az amerikai külpolitika új súly­pontjait fogalmazta meg e hét végén Dallasban. A beszéd egyik alapelve, hogy Amerika - ellentétben a lakosság bizonyos rétegeinek a törvényho­zásban is tükröződő véleményé­vel - továbbra sem engedheti meg magának, hogy kivonuljon a vi­lágpolitikából. Vezető szerepére igény­eem, azt fel nem adhatja. Akkor sem, ha ,,a kommunizmus fékentartásának­, negyven éven át folytatott politikája - a változások tükrében - végképp a múlté. Az amerikai politika immár a Szov­jetunió, Kelet-Közép-Európa vonatkozásában a demokrácia és a szabad piacgazdaság erősítésére helyezi a hangsúlyt, abban a meggyőződésben, hogy csak a demokrácia szolgálhat pozitív szovjet külpolitika alapjául - fej­tegette Baker. Tanulságos, hogy a litván vál­ság közepette az amerikai kül­ügyminiszter gondosan elkerült ez ügyben bármifajta állásfoglalást, amely sérthette volna Moszkva érzékenységét. Utalt viszont arra, hogy a maga részéről már tavaly ősszel, Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel az Egyesült Államokban tartott megbeszélésein javasolta: alkal­mazzák a népszavazást a szovjet nemzetiségi problémák megol­dására. Bár James Baker nem ejtett szót a kelet-európai nemzetiségi problémákról, megígérte, hogy az Egyesült Államok minden or­szágba ellenőröket küld a vá­lasztások szabadságának megfigyelésére. Lapzártakor érkezett: Döntetlen a jégkorong VB-n Hétfőn újabb három mér­kőzéssel folytatódott a Budapest Sportcsarnokban a jégkorong­­- világbajnokság. A nap slágere a magyar-román mérkőzés volt, amely 2:2-es döntetlennel végző­dött. További eredmények: Jugo­szlávia—Koreai NDK 8:2, Dánia— Koreai Köztársaság 10:1.

Next