Zalai Hírlap, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

1990. MÁJUS 2. 1990. MÁJUS 2. A bizalom birtokában Alig több, mint három hete, hogy véget értek a választások, és mégis milyen hosszúnak tűnt ez az idő az új Országgyűlés megalakulásáig. Hosszúnak tűnt nekünk is, most megválasztott képviselőknek, de hosszúnak találták ezt az időt bizonyára azok is, akiknek az akaratából mi képviselők lehettünk, akiknek a bizalmát birtokolva beléphetünk az Országház kapuján. Először is ezt a bizalmat szeretném megkö­szönni választóinknak, és egyúttal ígéretet is tenni mind a magam, mind MDF-es képviselőtársaim nevében, hogy az előlegbe kapott bizalommal soha nem fogunk visszaélni, „úgy fogunk dolgozni, úgy fogunk a teljes rendszerváltás mielőbbi megvalósítása érdekében tevékenykedni, hogy egyrészt az minél kisebb áldozattal járjon népünknek, másrészt pedig azt szeretnénk, ha soha egyetlen választónknak se kellene amiatt szégyenkeznie, hogy bennünket ruházott fel képviseleti jogának ellátásával. Egy szabad választás során teljesen életszerű, hogy a választók egy része nem a képviselővé vált jelöltre adja szavazatát. E tény azonban nem jelentheti azt, hogy ők, akik másképp szavaztak most képviselet nélkül maradnának. Mi, a választópolgárok többségének szavazatát elnyerve, az egész választókerület, az egész megye lakosságának képviseletére vállakoztunk. Különösen vonatkozik ez a képviselet azon választóke­rület lakóira, ahol jelöltünk csak minimális különbséggel lett második, a területi, illetve az országos listán pedig a mi taktikai éretlenségünk miatt nem szerezhetett képviselői mandátumot. Bízunk benne, hogy a következő szabad választás alkalmával a választójogi törvényt jobban tudjuk alkalmazni, de azt is reméljük, hogy egy törvénymódosítással meg tudjuk változtatni a törvény azon rendelkezéseit, amelyekről egyértelműen bebizonyosodott nehézkessége, vagy hiányos­sága. Nem tartom ugyanis szerencsésnek azt a megoldást — a területi és az országos listáról szerezhető mandátumok esetében—amelynek az lehetett az eredménye, hogy Zala megye a megállapított 10 képviselői he­lyéből csak 7-et tölthetett be. Miután egy képviselő Budapesten él, és a megyénkhez szinte semmi kötődése nincs, így hat képviselőnek kell ellátni a megye képviseletét. Bizonyára nem egyedül leszek a most megválasztott képviselők közül, aki május 2- án meghatódva lépi át a Parlament küszöbét, meghatódva az épület varázsától, szellemétől és elfogódottan attól a lehetőségtől, hogy a Sors és választóim akaratából én is részese lehetek egy olyan történelmi, sorsfordító folyamat kezdetének, amely népünk, nemzetünk meg­újulását, fennmaradását hivatott szolgálni. Amikor belépek az ülésterembe magammal viszem mindazt amivel választóim útnak indí­tottak, amivel képzeletbeli tarisz­nyámat a választási gyűléseken megtöltötték. Ebből a forrásból fogok majd meríteni képviselői munkám során, ezekre a megbí­zásokra, intelmekre fogok gondolni akkor is, amikor az ígért teljes rendszerváltást megvalósí­tó törvények előkészítésében és elfogadásában működök közre. Úgy akarom e rendkívül felelős­ségteljes, de egyben megtisztelő hivatást, szolgálatot teljesíteni, hogy mindenkor kiállhassak választóim elé, hogy elmondhassam: mindig és minden ügyben a haza, a nemzet sorsáért érzett felelősség és a jobbító szándék vezérelt. Úgy akarom ezt a teljes képviselői időszakot végigdolgozni, hogy a következő választások előtt csak annyit kelljen választóimnak mondani, hogy az elmúlt négyéves munka folytatásához kérem további bizalmukat. Dr. Tóth Tihamér az 5. sz. választókerület országgyűlési képviselője Tavaszi munkák a csemetekertben Kinek fütyül a rigó? Felkavart „egység” a lovászi vadásztársaságnál Nyugalmasnak ígérkezett a Lovászi Olajbányász Vadásztár­saság közgyűlése. Legalábbis a közölt napirendből nem tűnt ki, hogy a tanácskozáson még vihar is keletkezhet. Ám sejteni lehe­tett, hogy lesz itt heves vita, ami­kor Borsos József hivatásos va­dász kérte a közgyűlést, hogy tájékoztathassa a jelenlévőket észrevételeiről. Tudva, hogy ren­dőrségi vizsgálat folyik a társa­ságnál, egyesek külön informáci­óról hallani sem akartak — majd a nyomozás után legyen a szó az érintetteké —, a többség azonban Dávid Géza elnökkel az élen, a meghallgatás mellett döntött, mondván, hogy mindenki beszél mindent, csak a tagság nem tud­ja az igazat. Tiltott vadászatok? A kikényszerített napirend bevezetőjeként a vadásztársaság elnöke tartott rövid ismertetőt a szervezeti életről, megerősítve, hogy tényleg rendőrségi vizsgálat van folyamatban. Megnyugtatta azonban tagtársait, hogy a híresz­telések ellenére szó sincs a társa­ság feloszlásáról, bár vannak, akik rágalmakkal, pletykákkal igyekez­nek megbontani az egységet. — Ellenem is bűnvádi eljárás folyik — közölte —, bár én tisztá­nak érzem magamat. Azt rótják fel egyebek között, hogy egy olasz vendéggel tilalmi időben vadász­gattam szarvasbikára. Szó sem lehet „tilalmi időről", hiszen a selejtezés javában tartott. Tény azonban, hogy nyolc kilón felüli volt a bika trófeája, tehát nem selejtezhető. De távolról ki tudja pontosan megállapítani, hogy milyen súlyú az agancs ? Tévedtem és ezt elismerem. A vadász 350 ezer forintot fizetett a trófeáért, így a társaságunknak megvolt a haszna, az országnak pedig valuta­bevételt jelentett. Közölte a továbbiakban, hogy bár foglalkozott a lemondás gon­dolatával, de amíg élvezi a tagság bizalmát ezt nem teszi meg,­ mert meghátrálásnak tűnhetne. Ha azonban a vizsgálat bűnösnek találja, akkor—az ő szavaival élve — úgyis távoznia kell.­­ Ezután a napirend indítványo­zója, Borsos József kapott szót. Visszautasította azt a híreszte­lést, miszerint Boa Zoltán hiva­tásos vadász kollégájával szét akarják bomlasztani a szerveze­tet, hogy ők ketten bérkilövő tár­saságot szervezhessenek. — Erről szó sincs — fejtette ki —, ám nem vagyok hajlandó to­vább szabálytalanságok részese lenni, olyan rendellenes utasítá­sokat végrehajtani, mint amilye­nekre kényszerítettek. Egyebek között szabálytalan vadásztatásokat említett, neveze­tesen, hogy az olasz vendégnek a védett fenyőrigók kilövését is megengedték — más vélemény szerint erről senki más nem tu­dott csak a vadásztató Borsos József, aki vadkacsázásra kísérte a vendéget, közben vagy harminc rigó lett az áldozat. A társaság vezetőinek utasítására fát kellett lopniuk, s az elnök feketefuvarra kényszerítette. A feljelentő megszólalt Többen is egyre felháborodot­­tabb hangon fejezték ki nemtet­szésüket, majd Dávid Géza meg­erősítette a bevezetőjében elmon­dottakat, s nem tartotta kivetni valónak, „feketefuvarnak", hogy tíz kordonlábat felvigyenek szőlő­jébe a társaság kisteher-gépko­­csijával. Az állítólagos falopásról annyit mondott: Nem voltunk ilyen cselekedetre rákényszerül­ve, annyi pénze mindig volt a társaságnak, hogy beszerezze a magasleshez szükséges fát. Majd Borsos Józseftől megkérdezte, miért nem tagadta meg az utasí­tást — ha kapott ilyent—és miért hajtotta azt végre? — A feljelentő megszólalt — utalt a hivatásos vadász tájékoz­tatójára Dénes Miklós gazdasági felelős. — Engem még nem jelen­tettek fel, de várjuk meg a végét, hiszen az ügy a kivizsgálás idősza­kában van. Herman Tibor vadászmester szenvedélyes hangon utasította vissza az általa rágalomnak minő­sített állításokat. — Én nem leskelődök a vadá­szok után, mint ahogy azt ők ál­lítják, hanem ellenőrzöm a mun­kájukat, mert ez is kötelességem — mondta egyebek között, majd türelmét vesztve címezte a társa­ság hivatásosainak. — Alaptala­nul feljelentettek bennünket, oda sz...-nak ahonnan esznek. Lehet, hogy meg kell válnunk választott tisztségünktől. De lesz olyan in­tézőbizottság, amelyik ezek után hajlandó hivatásos vadászainkkal dolgozni?... Szememre vetette Borsos, hogy alkalmazását elle­neztem. Igaz, annyit mondtam az elnökünknek, hogy egy hónap múlva feljelent bennünket. Ha kicsit később is, de ez bekövetke­zett. A mindvégig nyugodtan visel­kedő társasági elnök arra igyeke­zett magyarázatot adni, hogy mi válthatta ki a feljelentést. Mint mondotta, egyebek között az, hogy a vadászmester igyekezett megkö­vetelni a társaság alkalmazotta­itól a fegyelmezett munkát, s a felelősségre vonásuk sem maradt el. — Indulatok nélkül várjuk be a nyomozás lezárását — tanácsol­ta Horváth Ferenc titkár, aki egyébként a most leköszönt or­szággyűlésnek volt az egyik kép­viselője. — A vizsgálat végén tisz­ta fejjel ítélkeztünk. —Állítólag én is a feljelentettek között vagyok. Pedig szabálysértést nem követ­tem el, mégis a „lajstromra” ke­rültem. Eltűntek az őzsuták Az egyik idős vadász Benke Gyula sajnálkozásának adott hangot, hogy a két fiatal hivatá­sost félrevezették, vagy valamiért a bosszú vezérelte őket. Nagy Ferenc volt vadásztársasági titkár azt tette szóvá, hogy Borsos Jó­zsef többször is érdemtelenül becsmérlő szavakkal illette a tár­saság elnökét. Közben Bon Zoltán többször is hangoztatta: — Eddig mi hivatásos vadászok nem be­szélhettünk, most viszont nem hallgathatunk tovább! Utoljára kért és kapott szót Konkoly István társasági tag. Közölte társaival, hogy az ő fegy­verét már bevonták, tehát a „já­ték” élesbe megy, az emberek becsülete forog kockán. Amikor pedig arról szólt, hogy kik és miért kaptak lőtt vadat, eszembe jutot­tak Boa Zoltán szavai, aki a gyű­lést megelőzően elém tett egy hi­vatalos kimutatást, amelyen terv­ként tíz őzsuta kilövése szerepelt, s a teljesítés ki volt húzva. Erre mondta a hivatásos vadász: Csak én hat sutát lőttem, amit hono­ráriumként kapták meg azok, akik valamit tettek a társaságnak, például traktort javítottak, vagy mással „szolgáltak" rá a vadra. Pedig ez szabálytalan!... Ennek Konkoly István által történt megerősítése után világos­sá vált, hogy valami alapja még­iscsak van a feljelentésnek, a rendőrségi vizsgálatnak, aminek végeredményére majd visszaté­rünk. — Ha pedig mindezek után kedvük van, menjenek és vadász­­szanak — zárt­a be a nyugalmas­nak indult, de viharossá lett köz­gyűlést a vadásztársaság elnöke. Nemecz Ferenc A Zefag hajosai 50 hektáros csemetekertjében ottjártunkkor a legnagyobb munkát a magvetés adta. Több mint 200 ezer darab er­dei fenyőmagot vetnek szabadágyba. Alsó képünkön a magvakra homoktakarót húznak. A vörösfenyő magvak fóliasátorban kelnek majd ki. Bal oldali képünkön a magokat a fóliatekercsben lévő földbe vetik. A kicsi bükkök már szépen cseperednek. A fóliasátor alatt gyakran öntözik őket. Jobb felső felvételünkön az asszonyok az öntözőberendezést állítják be. XI S ENGEDMÉNYES VÁSÁR V­V a zalaegerszegi GÖCSEJ SKÁLA ÁRUHÁZBAN! MŰSZAKI OSZTÁLYUNKON: 1.000,- Ft engedménnyel kínálunk: 200-410 literes mélyhűtőládákat, 240 literes mélyhűtőszekrényt, illetve 500,- Ft árengedménnyel: 120 literes fagyasztószekrényt és ládát. ABC OSZTÁLYUNKON KEDVEZŐ ÁRON VÁSÁROLHAT TAPÉTÁT, AMÍG A KÉSZLET TART! (11 m hosszú 150,- Ft illetve 220,- Ft/ tekercs) Játékáruk, NDK hintaágyak és kerti­garnitúrák nagy választékban kaphatók! RUHÁZATI OSZTÁLYUNKON: * Férfi hosszú ujjú ingek 505,- Ft helyett 354,- Ft 468,- Ft helyett 320,- Ft REKLÁMÁRON KAPHATÓK: NDK takarók 280,- Ft-ért Férfi atléták 79,- Ft-ért Nyári paplan 640,- Ft-ért Keresse fel Áruházunkat - Érdemes!

Next