Zalai Hírlap, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
2 Válaszolni akartak Kéri szavaira... Sajtótájékoztató az MSZP Elnökségének üléséről Elfogadhatatlannak minősítette az MSZP Elnöksége Kéri Kálmán képviselő hétfői parlamenti megnyilatkozását, amely szerint a Horthy Magyarország hadserege igazságos háborút folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen — hangzott el többek között a pártelnökség keddi üléséről szóló sajtótájékoztatón. A testület sajnálatosnak tartotta, hogy a parlament elnöke szó nélkül hagyta a kijelentést, s nem adott lehetőséget a reagálásra. Horn Gyula pártelnök az elnökség napirendjén szereplő témákról szólva hangsúlyozta: a testület megállapítása szerint a népszavazás kimenetele az előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott, hiszen a mintegy 14 százalékos részvételi arány csalódás azok számára, akik felkarolták a kezdeményezést. A szocialista párt véleménye szerint az átalakulási folyamatban a nép által választott köztársasági elnök mindenképpen stabilizálóbb szerepet játszhatna. Hozzátette: a többi parlamenti párt negatív hozzáállása is hozzájárult a sikertelenséghez, s az időpont is alkalmatlan volt egy ilyen horderejű vállalkozás lebonyolítására. A társadalmi szervezetek kezelői jogával kapcsolatban az MSZP Elnöksége állást foglalt abban, hogy az indítvány olyan kitételt is tartalmaz, amely diszkriminatív, s elfogadhatatlan a párt számára. (MTI) Új vezető négy nagyvállalat élén gazdasági mérnök, a MÁV budapesti igazgatóságának eddigi vezetője; a MALÉV-nál Déri Tamás 42 éves villamos üzemmérnök, idegenforgalmi szakközgazdász, a MALÉV Air Tours igazgatója, a Magyar Távközlési Vállalatnál Horváth Pál 41 éves villamosmérnök, aki 1973 óta a posta dolgozója; a Magyar Műsorszóró Vállalatnál Bartha József 48 éves villamosmérnök, a Műsorszóró Vállalat eddigi fejlesztési vezérigazgató-helyettese. Siklós Csaba a minisztériumban végrehajtott szervezeti változásokról elmondta: az építésügy rövid másfél éves időszak után elkerül a tárcától. „Cserébe” viszont a vízügy felügyelete — a kormány múlt heti döntése alapján — a tárca irányítása alá kerül. Ennek megfelelően a minisztérium elnevezése is Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérumra (KHVM) módosul. A vízügy felügyeletét a jövőben Németh Miklós helyettes államtitkár, vízgazdálkodási szakember, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium volt főmunkatársa látja majd el. (MTI) Új Vezérigazgatók veszik át augusztus 1-jétől a MALÉV, a MÁV, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat irányítását. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a tárca részéről — a kormánnyal egyetértésben — a következők kaptak bizalmat az állami irányítás alatt álló nagyvállalatok vezetésére: a Magyar Államvasutaknál Csárádi János 52 éves okleveles közlekedési és Rehabilitálták Bokor Imrét Teljes mértékben rehabilitálták Bokor Imre mérnökezredest —jelentette be Keleti György ezredes a honvédelmi tárca szóvivője azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen az ügy részleteit ismertették a Honvédelmi Minisztériumban. Mint ismeretes Bokor ezredest tavaly a katonai vezetés nyugállományba helyezte a múlt év őszén megjelent Kiskirályok mundérban című könyve és az általa kiváltott vihar miatt. Für Lajos honvédelmi miniszter részletesen áttekintette Bokor Imre nyugállományba helyezésének körülményeit, s úgy ítélte meg, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem kellő megalapozottsággal, és méltánytalanul került sor. Ezért az előzményekre és Bokor ezredes tudományos felkészültségére való tekintettel, az egész magyar honvédség érdekét szem előtt tartva a honvédelmi miniszter úgy intézkedett, hogy Bokor Imrét augusztus elsejével a honvédség hivatásos állományába visszaveszi. Ezzel egyidőben kinevezték a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokának hadtudományi helyettesévé. (MTI) Ismét dolgoznak a gyékényesi kavicsbányászok (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes az Országos Kavicsbánya Vállalat Somogy megyei üzemének dolgozói július 26-án szüntették be a munkát, hogy önállósulási törekvésük ügyében és elbocsátott üzemvezetőjük védelemében tárgyalásra késztessék a vállalat vezetőit. A tárgyalásoktól korábban mereven elzárkózó vállalat igazgató, Szokolai Sándor kedden délelőtt Gyékényesen tárgyalóasztalhoz ült a dolgozók szószólóival, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és a Független Szakszervezetek Ligájának képviselőivel. A tárgyalás ezúttal is csaknem zátonyra fűtött, mert az igazgató semmiképpen sem akarta meghosszabbítani Túri László üzemvezető munkaszerződését. A dolgozók által támogatott munkahelyi vezetőt az üzem önállósításáért vállalat szerepéért már egy hónapja felfüggesztették állásából és korábbi munkaszerződése augusztus 1-jével le is járt. A tárgyalást félbeszakító és távozni akaró igazgatót az üzemudvaron mintegy 1 80 dolgozó körülfogta, s közölték vele, hogy addig nem utazhat el Gyékényesről, amíg az üzemvezetőt vissza nem helyezi állásába. Ez végülis megtörtént, a bányaüzem önállósulásáról pedig augusztus 16-án dönt a vállalati tanács. A béremelésre és nyereségrészesedésre vonatkozó követelést a dolgozók felfüggesztették azzal, hogy később erről úgy is maguk fognak dönteni. A sikeres akció után a kavicsbányászok nemcsak a sztrájk beszüntetéséről döntöttek, hanem egyöntetűen vállalták a kiesett három munkanap ledolgozását, a 10 ezer köbméternyi termeléskiesés és a 2,5 millió forintnyi anyagi veszteség pótlását. (MTI) Orosz-lett tárgyalások Andrejs Krastins, a lett parlament alelnöke vezetésével küldöttség érkezett Moszkvába, hogy tárgyalásokat kezdjen az oroszországi parlament vezetőivel a két köztársaság kapcsolatait meghatározó szerződés aláírásáról. Várhatóan észt és litván küldöttségek is érkeznek hasonló céllal Moszkvába. A megtalált tiszt... A lengyel igazságügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Moszkvában, a Szadovaja utcában lakik Szoprunyenko, aki a negyvenes években az NKVD, a szovjet állambiztonsági szervezet őrnagya volt, és akinek aláírása szerepel a Katynban meggyilkolt lengyel tisztek kivégzési listáin. Feljelentették Gorbacsovot Kalugin, a KGB lefokozott és tüntetéseitől megfosztott tábornoka — aki a közelmúlban számos leleplező sajtónyilatkozatot tett a szervezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gorbacsov államfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Kljucskov, a KGB elnöke ellen. Az IRA vállalta a hétfői gyilkosságot Az ír köztársasági hadsereg (IRA) kedden kora délután bejelentette, hogy aktivistái hajtották végre hétfőn reggel a bombamerényletet, amely megölte Ian Gow konzervatív képviselőt. A román nacionalizmus ellen Romániában újabb sajtónyilatkozatok jelzik, hogy az ország törékeny belpolitikai helyzetét kihasználva szélsőséges nacionalista erők igyekeznek aláásni a fiatal demokratikus rendszert. Kedden a Romániai Magyar Szóban kilenc magyar nemzetiségű szenátor, a Romania Libera című lapban pedig a Román Újságírószövetség több tagja ítélte el a szélsőséges nacionalisták mind erőteljesebbé váló tevékenységét. Baker Irkutszkban Hongkongból Irkutszkba érkezett James Baker amerikai külügyminiszter. Baker a keletszibériai városban szerdán kezdődő szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó során három alkalommal folytat hosszabb megbeszélést Eduard Sevardnadzéval, a szovjet diplomácia vezetőjével. Országgyűlési bizottsági ülések (Folytatás az 1. oldalról) vételeket be kell fizetniük a költségvetésbe. Vita volt arról, hogy mi történjen a szakszervezetekkel, a törvényjavaslat ugyanis nem foglalkozik vagyonelszámoltatásukkal. A törvény előkészítői arra hivatkoztak, hogy a szakszervezetek esetében kivételt kell tenni, mivel a kormány kezét nemzetközi szerződések kötik meg. A képviselők nyitva hagyták ezt a kérdést. Szőcs Géza az RMDSZ céljairól Fontos vendége volt az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának. Szőcs Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, a szenátus tagja, politikai, emberjogi bizottságának alelnöke a romániai politikai közállapotokról, az RMDSZ helyzetéről tájékoztatta a testület tagjait. Szőcs Géza leszögezte: az RMDSZ-en belül sikerült a legkülönbözőbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemre építve valójában koalícióként, „mini parlamentként" működnek. Fontosnak nevezte, hogy az egységbontó törekvések ellenére a mintegy 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt szerinte fenn kellene tartani, mindaddig, amíg Románia nem jut el a valódi demokráciáig. Szólt arról is, hogy az RMDSZ nem kívánja elkötelezni magát egyetlen külföldi párt mellett sem, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy pártkapcsolatainak az eddigi alacsony szinten kellene maradnia. A magyarországi pártcsatározásokkal kapcsolatban kijelentette: az RMDSZ semmiféle pártérdek által mozgatott akciónak nem kíván részese lenni. Szőcs Géza elhatárolta magát az RMDSZ azon állásfoglalásától, amely a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésével foglalkozott. Elmondotta: a dokumentum azért születhetett meg, mert megfogalmazói, nem voltak a kellő ismeretek birtokában, előzőleg nem konzultáltak magyar parlamenti képviselőkkel, de azóta már visszavonultak. Vita az önkormányzati törvényjavaslatról A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos, és egyúttal az alkotmány paragrafusait is érintő módosító indítványokról tárgyalt — több más parlamenti bizottsághoz hasonlóan — keddi ülésén az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság. Bár a képviselőknek több tucatnyi módosító javaslatról és kiegészítésről kellett véleményt formálniuk, számos indítvány tárgyalásakor hosszan tartó vitára, a pártok közötti pengeváltásra került sor. Csaknem valamennyi indítvány esetében élesen ütköztek egymással a kormánypárti és az ellenzéki képviselők nézetei, és — lévén a bizottságban is kormánypárti többség — az ellenzéki pártok képviselőinek módosító javaslatait sorra elvetették. Így történt ez Áder János (Fidesz) indítványával is, aki azt javasolta, hogy az alkotmánysértést elkövető helyi önkormányzatot ne az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság oszlathassa fel. Ezt messzemenően támogatták az SZDSZ képvielői is, azzal érvelve: ha ebben a kérdésben is a parlament dönt, akkor félő, hogy itt is a kormánypárti többség érdeke és álláspontja szerint születhet a határozat. Kónya Imre (MDF) azonban határozottan elutasította a módosító indítványt, s az ahhoz kapcsolódó indoklást, mondván: az Alkotmánybíróság nem rendelkezhet a feloszlatás jogkörével, hiszen egészen más jellegű szerepet tölt be. (MTI) Részvénytársasággá alakult a Népszabadság Részvénytársaságként működik tovább a Népszabadság. Az ország legnagyobb példányszámú napilapja hétfőn a német Bertelsmann AG-val kötött „házasságot". Az rt. további tagjai: a Szabad Sajtó Alapítvány , a lap korábbi tulajdonosa, amely a lappal kapcsolatos összes jogot átruházta az Rt.-re; —, az Agrobank, az Általános Értékforgalmi Bank, valamint a Láng Kiadó. A vállalkozás hátterét Eötvös Pál főszerkesztő, egyben az Rt. igazgatótanácsának elnöke, valamint Kereszty András felelős szerkesztő és Gunter Thielen, a Bertelsmann AG igazgatótanácsának tagja kedden sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Sajtó Házában. Eötvös Pál beszámolt arról, hogy a részvénytársaság 340 millió forintos alaptőkéjéből a 155 esztendeje működő német cég — amely egyébként a világ második legnagyobb médiavállakozása — 140 millióval, vagyis 41,1 százalékkal részesedik. A Szabad Sajtó Alapítvány 108,5 millióval, az Agrobank 50 millióval, az Általános Értékforgalmi Bank és a Láng Kiadó pedig 20—20 millióval szállt be a vállakozásba. A Népszabadság szerkesztőségének kollektív részvénye — amely 1,5 millió forint — különleges jogokkal bír: például főszerkesztőt csak a szerkesztőség egyetértésével lehet kinevezni, s szavuk lesz minden, a szerkesztőséget érintő kérdésben. A szerkesztőség felállását ismertetve elmondta: az Rt. igazgatótanácsának az elnök-főszerkesztő mellett Breitner Miklós vezérigazgató és Lengyel L. László igazgató a tagja, a 104 újságírót foglalkoztató szerkesztőség munkáját pedig Kereszty András irányítja. Thielen úr kiemelte: a világ számos országában úgy működnek, hogy messzemenően figyelembe veszik és tiszteletben tartják a nemzeti sajátosságokat. — Soha nem avatkozunk be a szerkesztőségek függetlenségébe — szögezte le. (MTI) Súlyos rendbontás a Göcsej expresszen (Folytatás az 1. oldalról) Budapestről induló Göcsej expressz utasainak nagy része sorkatona volt. A mintegy 300 katonafiatal között voltak olyanok, akik a vasárnapi népszavazásra utaztak haza, de számosan a közelgő leszerelés előtt, civilruhájukért jártak otthon. A szerelvényen büfékocsi is volt, ahol jó néhány katona mélyen a pohár fenekére nézett. Az ital hatására hangoskodtak, randalíroztak, üvegeket dobáltak ki a vonatból és belekötöttek a békés utasokba — ismertette a történteket az ezredes. A vonatvezető a balatonfüredi vasútállomásról Tapolcára telefonált segítségért. Kérése alapján már Révfülöpnél felszállt a vonatra egy kéttagú katonai rendészjárőr, de a Tapolcán hozzájuk csatlakozó további két katonai rendészjárőrrel együtt is tehetetlennek bizonyultak. Kénytelenek voltak segítséget kérni a rendőrségtől, majd a tapolcai laktanyából az ügyeletes alegységet is kirendelték a vasútállomásra. Németh Gyula ezredes, a tapolcai helyőrségparancsnok intézkedése nyomán, előbb a büfékocsit, majd további két vasúti kocsit ürítettek ki, s a randalírozó katonákat a vasútállomáson sorakoztatták föl. A vonat ezt követően tovább haladhatott, ám mindez 48 perc késést okozott. A vonatról leszállított katonák közül negyvennégyet bevittek a Kinizsi Pál laktanyába, egyet a rendőrségen állítottak elő, kettőt pedig — kisebb sérüléssel, illetve rosszulléttel — a tapolcai kórházba szállítottak. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága elnézést kér a vonat utasaitól, és mindazoktól, aki számára a történtek kellemetlenséget okoztak, s mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőben ilyen példátlan eset ne fordulhasson elő — fejezte be Keleti György ezredes. (MTI) Megújult a kiskanizsai Móricz művelődési ház (Folytatás az 1. oldalról) létről a büfé. Ezután nem fogja zavarni a különböző előadásokat, foglalkozásokat a zaj. A volt zeneterem is társalgóként működik majd, így nem kell az időseknek emeletet járniuk. A színházteremben különösebb átalakítást nem lehetett végrehajtani. A falak adottak, a terem mérete csak színpad rovására lett volna bővíthető. — A munkák zöme elkészült. Mikorra várható az átadás? — Október közepére tervezzük a hivatalos átadást, de szeptemberben már birtokba szeretnénk venni az épületet. Egyrészt a Kanizsa Táncegyüttes próbalehetőségeit meg kell oldani, miivel a volt pártbizottság nagytermét ősszel már a kereskedelmi szakközépiskola használja. Másrészt jönnek a helyhatósági választások és Kiskanizsának nincs egyetlen közösségi összejövetelre alkalmas terme. Az iskola ugyan biztosította az előző választások gyűléseihez a helyet, de a tapasztalatok azt mutatták, az emberek nem szoktak oda. — Új az épület. Gondolom, akkor új programok is... — A színházterem befogadó képessége kicsi, így a nagy helyet igénylő programokat a jövőben is a Hevesi Művelődési Központ fogja szervezni. Mi csak kamara-előadásokra vállalkozhatunk. Különböző tanfolyamokat kívánunk szervezni, terveink szerint állatorvosokat, kertészmérnököket hívnánk meg különböző előadások tartására. Az asszonyokra ,is gondolunk. Nekik az iskolával közösen szervezünk majd gyereknevelést segítő programokat. Elképzeléseink között szerepel a Kiskanizsai Közéleti Klub megalakítása, hiszen az itteni emberek is politizálnak. A Móricz Zsigmond Művelődési Házba ősztől visszatér az élet. Az eddig említetteken túl a háznak továbbra is célja a népművészeti hagyományok ápolása. A kiköltözés során a plébániával létrejött kapcsolat is tartósnak bizonyul: közös szervezésben vallástörténeti előadás-sorozatot terveznek, főként az általános iskolából kikerült fiatalok részére. Vasárnaponként ismét fölélednek az 1927- es olvasókörök hagyományai. A nyugdíjasok—talán nosztalgiából — történelmi témájú videofilmeket tekinthetnek meg. Persze, bőven lesz még tennivaló, s az épület otthonossá tételéhez szükség lesz az ottlakók adományaira is. Reméljük, ebben sem lesz hiány. Nem növelhető tovább az adósságállomány (Folytatás az 1. oldalról) hitelek törlesztéséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2—1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magán pénzpiacokon, 500—700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. Alapvető azonban, hogy létrejöjjön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, e nélkül ugyanis a magánbankok is bizalmatlanná válhatnak, s a nemzetközi pénzügyi szervezetek is csökkentik hitelezésüket. (MTI)