Zalai Hírlap, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

2 Válaszolni akartak Kéri szavaira... Sajtótájékoztató az MSZP Elnökségének üléséről Elfogadhatatlannak minő­sítette az MSZP Elnöksége Kéri Kálmán képviselő hétfői par­lamenti megnyilatkozását, amely szerint a Horthy Magyarország hadserege igazságos háborút folytatott a Szovjetunió, a kom­munizmus ellen — hangzott el többek között a pártelnökség keddi üléséről szóló saj­tótájékoztatón. A testület saj­nálatosnak tartotta, hogy a par­lament elnöke szó nélkül hagyta a kijelentést, s nem adott le­hetőséget a reagálásra. Horn Gyula pártelnök az elnökség napirendjén szereplő témákról szólva hangsúlyozta: a testület megállapítása szerint a népszavazás kimenetele az elő­zetes becslésektől és vá­rakozásoktól is eltérő eredményt hozott, hiszen a mintegy 14 százalékos részvételi arány csa­lódás azok számára, akik fel­karolták a kezdeményezést. A szocialista párt véleménye szerint az átalakulási folyamat­ban a nép által választott köz­­társasági elnök mindenképpen stabilizálóbb szerepet játszhatna. Hozzátette: a többi parlamenti párt negatív hozzáállása is hoz­zájárult a sikertelenséghez, s az időpont is alkalmatlan volt egy ilyen horderejű vállalkozás lebo­nyolítására. A társadalmi szer­vezetek kezelői jogával kapcsolat­ban az MSZP Elnöksége állást foglalt abban, hogy az indítvány olyan kitételt is tartalmaz, amely diszkriminatív, s elfogadhatatlan a párt számára. (MTI) Új vezető négy nagyvállalat élén gazdasági mérnök, a MÁV bu­dapesti igazgatóságának eddigi vezetője; a MALÉV-nál Déri Tamás 42 éves villamos üzem­mérnök, idegenforgalmi szak­­közgazdász, a MALÉV Air Tours igazgatója, a Magyar Távközlési Vállalatnál Horváth Pál 41 éves villamosmérnök, aki 1973 óta a posta dolgozója; a Magyar Mű­sorszóró Vállalatnál Bartha Jó­zsef 48 éves villamosmérnök, a Műsorszóró Vállalat eddigi fej­lesztési vezérigazgató-helyettese. Siklós Csaba a minisztérium­ban végrehajtott szervezeti vál­tozásokról elmondta: az építésügy rövid másfél éves időszak után elkerül a tárcától. „Cserébe” vi­szont a vízügy felügyelete — a kormány múlt heti döntése alap­ján — a tárca irányítása alá ke­rül. Ennek megfelelően a mi­nisztérium elnevezése is Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérumra (KHVM) módosul. A vízügy felügyeletét a jövőben Németh Miklós helyettes állam­titkár, vízgazdálkodási szakem­ber, a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium volt főmunkatársa látja majd el. (MTI) Új Vezérigazgatók veszik át augusztus 1-jétől a MALÉV, a MÁV, a Magyar Távközlési Válla­lat és a Magyar Műsorszóró Vál­lalat irányítását. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési minisz­ter keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a tárca részéről — a kormánnyal egyetértésben —­ a következők kaptak bizalmat az állami irányítás alatt álló nagy­­vállalatok vezetésére: a Magyar Államvasutaknál Csárádi János 52 éves okleveles közlekedési és Rehabilitálták Bokor Imrét Teljes mértékben rehabi­litálták Bokor Imre mérnök­­ezredest —jelentette be Keleti György ezredes a honvédelmi tárca szóvivője azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen az ügy részleteit ismertették a Honvédelmi Minisztériumban. Mint ismeretes Bokor ezredest tavaly a katonai vezetés nyug­állományba helyezte a múlt év őszén megjelent Kiskirályok mundérban című könyve és az általa kiváltott vihar miatt. Für Lajos honvédelmi minisz­ter részletesen áttekintette Bokor Imre nyugállományba helyezé­sének körülményeit, s úgy ítélte meg, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem kellő megalapozottsággal, és mél­tánytalanul került sor. Ezért az előzményekre és Bokor ezredes tudományos felkészültségére való tekintettel, az egész magyar honvédség érdekét szem előtt tartva a honvédelmi miniszter úgy intézkedett, hogy Bokor Imrét augusztus elsejével a honvédség hivatásos állományába vissza­veszi. Ezzel egyidőben kinevezték a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokának hadtudományi helyettesévé. (MTI) Ismét dolgoznak a gyékényesi kavicsbányászok (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes az Országos Kavicsbánya Vállalat Somogy megyei üzemének dolgozói július 26-án szüntették be a munkát, hogy önállósulási törekvésük ügyében és elbocsátott üzem­vezetőjük védelemében tár­gyalásra késztessék a vállalat vezetőit. A tárgyalásoktól korábban mereven elzárkózó vállalat­ igaz­gató, Szokolai Sándor kedden délelőtt Gyékényesen tár­gyalóasztalhoz ült a dolgozók szószólóival, valamint a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének és a Független Szak­­szervezetek Ligájának képvise­lőivel. A tárgyalás ezúttal is csaknem zátonyra fűtött, mert az igazgató semmiképpen sem akarta meghosszabbítani Túri László­­ üzemvezető munka­­szerződését. A dolgozók által támogatott munkahelyi vezetőt az üzem önállósításáért vállalat szerepéért már egy hónapja fel­függesztették állásából és ko­rábbi munkaszerződése augusz­tus 1-jével le is járt. A tárgyalást félbeszakító és távozni akaró igazgatót az üzem­­udvaron mintegy 1 80 dolgozó körülfogta, s közölték vele, hogy addig nem utazhat el Gyé­kényesről, amíg az üzemvezetőt vissza nem helyezi állásába. Ez végülis megtörtént, a bányaüzem önállósulásáról pedig augusztus 16-án dönt a vállalati tanács. A béremelésre és nyereség­­részesedésre vonatkozó köve­telést a dolgozók felfüggesztették azzal, hogy később erről úgy is maguk fognak dönteni. A sikeres akció után a kavics­bányászok nemcsak a sztrájk beszüntetéséről döntöttek, ha­nem egyöntetűen vállalták a kie­sett három munkanap ledol­gozását, a 10 ezer köbméternyi termeléskiesés és a 2,5 millió forintnyi anyagi veszteség pót­lását. (MTI) Orosz-lett tárgyalások Andrejs Krastins, a lett parla­ment alelnöke vezetésével kül­döttség érkezett Moszkvába, hogy tárgyalásokat kezdjen az orosz­országi parlament vezetőivel a két köztársaság kapcsolatait meg­határozó szerződés aláírásáról. Várhatóan észt és litván kül­döttségek is érkeznek hasonló céllal Moszkvába. A megtalált tiszt... A lengyel igazságügymi­nisztérium szóvivője közölte, hogy Moszkvában, a Szadovaja utcában lakik Szoprunyenko, aki a negyvenes években az NKVD, a szovjet állambiztonsági szervezet őrnagya volt, és akinek aláírása szerepel a Katynban meggyilkolt lengyel tisztek kivégzési listáin. Feljelentették Gorbacsovot Kalugin, a KGB lefokozott és tüntetéseitől megfosztott tábor­noka — aki a közelmúlban szá­mos leleplező sajtónyilatkozatot tett a szervezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gor­bacsov államfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Kljucs­­kov, a KGB elnöke ellen. Az IRA vállalta a hétfői gyilkosságot Az ír köztársasági hadsereg (IRA) kedden kora délután beje­lentette, hogy aktivistái hajtották végre hétfőn reggel a bom­bamerényletet, amely megölte Ian Gow konzervatív képviselőt. A román nacionalizmus ellen Romániában újabb saj­tónyilatkozatok jelzik, hogy az ország törékeny belpolitikai he­lyzetét kihasználva szélsőséges nacionalista erők igyekeznek aláásni a fiatal demokratikus rendszert. Kedden a Romániai Magyar Szóban kilenc magyar nemzetiségű szenátor, a Roma­nia Libera című lapban pedig a Román Újságírószövetség több tagja ítélte el a szélsőséges na­cionalisták mind erőteljesebbé váló tevékenységét. Baker Irkutszkban Hongkongból Irkutszkba ér­kezett James Baker amerikai külügyminiszter. Baker a kelet­­szibériai városban szerdán kez­dődő szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó során három alkalommal folytat hosszabb megbeszélést Eduard Sevardnadzéval, a szovjet diplomácia vezetőjével. Országgyűlési bizottsági ülések (Folytatás az 1. oldalról) vételeket be kell fizetniük a költségvetésbe. Vita volt arról, hogy mi történjen a szakszerveze­tekkel, a törvény­javaslat ugya­nis nem foglalkozik vagyonel­számoltatásukkal. A törvény előkészítői arra hivatkoztak, hogy a szakszervezetek esetében kivé­telt kell tenni, mivel a kormány kezét nemzetközi szerződések kötik meg. A képviselők nyitva hagyták ezt a kérdést. Szőcs Géza az RMDSZ céljairól Fontos vendége volt az Ország­gyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának. Szőcs Géza, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség főtitkára, a szenátus tagja, politikai, ember­jogi bizottságának alelnöke a romániai politikai közállapotok­ról, az RMDSZ helyzetéről tájé­koztatta a testület tagjait. Szőcs Géza leszögezte: az RMDSZ-en belül sikerült a leg­különbözőbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát meg­valósítani, így a nemzetiségi ér­dekvédelemre építve valójában koalícióként, „mini parla­mentként" működnek. Fontos­nak nevezte, hogy az egység­bontó törekvések ellenére a mintegy 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt szerinte fenn kellene tartani, mindaddig, amíg Románia nem jut el a valódi demokráciáig. Szólt arról is, hogy az RMDSZ nem kívánja elkötelezni magát egyet­len külföldi párt mellett sem, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy pártkapcsolatainak az ed­digi alacsony szinten kellene maradnia. A magyarországi párt­csatározásokkal kapcsolatban kijelentette: az RMDSZ semmiféle pártérdek által mozgatott ak­ciónak nem kíván részese lenni. Szőcs Géza elhatárolta magát az RMDSZ azon állásfoglalásától, amely a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésével fog­lalkozott. Elmondotta: a do­kumentum azért születhetett meg, mert megfogalmazói, nem voltak a kellő ismeretek bir­tokában, előzőleg nem kon­zultáltak magyar parlamenti képviselőkkel, de azóta már visszavonultak. Vita az önkormányzati törvényjavaslatról A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslattal kapcso­latos, és egyúttal az alkotmány paragrafusait is érintő módosító indítványokról tárgyalt — több más parlamenti bizottsághoz hasonlóan — keddi ülésén az Alkotmányügyi, Törvényelő­készítő és Igazságügyi Bizottság. Bár a képviselőknek több tucatnyi módosító javaslatról és kiegészítésről kellett véleményt formálniuk, számos indítvány tárgyalásakor hosszan tartó vi­tára, a pártok közötti pengevál­tásra került sor. Csaknem valamennyi indítvány esetében élesen ütköztek egymással a kormánypárti és az ellenzéki képviselők nézetei, és — lévén a bizottságban is kormánypárti többség — az ellenzéki pártok képviselőinek módosító javasla­tait sorra elvetették. Így történt ez Áder János (Fidesz) indítványával is, aki azt javasolta, hogy az alkotmány­­sértést elkövető helyi önkormány­zatot ne az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság oszlathas­sa fel. Ezt messzemenően támo­gatták az SZDSZ képvielői is, azzal érvelve: ha ebben a kérdésben is a parlament dönt, akkor félő, hogy itt is a kormánypárti többség érdeke és álláspontja szerint születhet a határozat. Kónya Imre (MDF) azonban határozottan elu­tasította a módosító indítványt, s az ahhoz kapcsolódó indoklást, mondván: az Alkotmánybíróság nem rendelkezhet a feloszlatás jogkörével, hiszen egészen más jellegű szerepet tölt be. (MTI) Részvénytársasággá alakult a Népszabadság Részvénytársaságként mű­ködik tovább a Népszabadság. Az ország legnagyobb példányszámú napilapja hétfőn a német Ber­telsmann AG-val kötött „házas­ságot". Az rt. további tagjai: a Szabad Sajtó Alapítvány , a lap korábbi tulajdonosa, amely a lappal kapcsolatos összes jogot átruházta az Rt.-re; —, az Agro­bank, az Általános Értékforgalmi Bank, valamint a Láng Kiadó. A vállalkozás hátterét Eötvös Pál főszerkesztő, egyben az Rt. igaz­gatótanácsának elnöke, valamint Kereszty András felelős szer­kesztő és Gunter Thielen, a Ber­telsmann AG igazgatótanácsának tagja kedden sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Sajtó Házá­ban. Eötvös Pál beszámolt arról, hogy a részvénytársaság 340 millió forintos alaptőkéjéből a 155 esztendeje működő német cég — amely egyébként a világ második legnagyobb médiavál­lakozása — 140 millióval, vagyis 41,1 szá­zalékkal részesedik. A Szabad Sajtó Alapítvány 108,5 millióval, az Agrobank 50 millióval, az Ál­talános Értékforgalmi Bank és a Láng Kiadó pedig 20—20 millió­val szállt be a vállakozásba. A Népszabadság szerkesz­tőségének kollektív részvénye — amely 1,5 millió forint — külön­leges jogokkal bír: például főszer­kesztőt csak a szerkesztőség egyetértésével lehet kinevezni, s szavuk lesz minden, a szer­kesztőséget érintő kérdésben. A szerkesztőség felállását ismer­tetve elmondta: az Rt. igazgató­­tanácsának az elnök-főszerkesztő mellett Breitner Miklós vezér­igazgató és Lengyel L. László igazgató a tagja, a 104 újságírót foglalkoztató szerkesztőség munkáját pedig Kereszty András irányítja. Thielen úr kiemelte: a világ számos országában úgy működ­nek, hogy messzemenően figye­lembe veszik és tiszteletben tart­ják a nemzeti sajátosságokat. — Soha nem avatkozunk be a szer­kesztőségek függetlenségébe — szögezte le. (MTI) Súlyos rendbontás a Göcsej expresszen (Foly­tatás az 1. oldalról) Budapestről induló Göcsej exp­ressz utasainak nagy része sorka­tona volt. A mintegy 300 katona­fiatal között voltak olyanok, akik a vasárnapi népszavazásra utaz­tak haza, de számosan a közelgő leszerelés előtt, civilruhájukért jártak otthon. A szerelvényen büfékocsi is volt, ahol jó néhány katona mélyen a pohár fenekére nézett. Az ital hatására han­goskodtak, randalíroztak, üvege­ket dobáltak ki a vonatból és belekötöttek a békés utasokba — ismertette a történteket az ez­redes. A vonatvezető a balatonfüredi vasútállomásról Tapolcára tele­fonált segítségért. Kérése alapján már Révfülöpnél felszállt a vonat­ra egy kéttagú katonai rendész­­járőr, de a Tapolcán hozzájuk csatlakozó további két katonai rendészjárőrrel együtt is tehetet­lennek bizonyultak. Kénytelenek voltak segítséget kérni a rendőr­ségtől, majd a tapolcai lak­tanyából az ügyeletes alegységet is kirendelték a vasútállomásra. Németh Gyula ezredes, a tapol­cai helyőrségparancsnok intéz­kedése nyomán, előbb a büfé­kocsit, majd további két vasúti kocsit ürítettek ki, s a randalírozó katonákat a vasútállomáson sorakoztatták föl. A vonat ezt követően tovább haladhatott, ám mindez 48 perc késést okozott. A vonatról leszállított katonák közül negyvennégyet bevittek a Kinizsi Pál laktanyába, egyet a rendőrségen állítottak elő, ket­tőt pedig — kisebb sérüléssel, illetve rosszulléttel — a tapolcai kórházba szállítottak. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancs­noksága elnézést kér a vonat utasaitól, és mindazoktól, aki számára a történtek kellemet­lenséget okoztak, s mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőben ilyen példátlan eset ne fordulhasson elő — fejezte be Keleti György ezredes. (MTI) Megújult a kiskanizsai Móricz művelődési ház (Folytatás az 1. oldalról) létről a büfé. Ezután nem fogja zavarni a különböző előadásokat, foglalkozásokat a zaj. A volt ze­neterem is társalgóként működik majd, így nem kell az időseknek emeletet járniuk. A szín­házteremben különösebb átala­kítást nem lehetett végrehajtani. A falak adottak, a terem mérete csak színpad rovására lett volna bővíthető. — A munkák zöme elkészült. Mikorra várható az átadás? — Október közepére tervezzük a hivatalos átadást, de szep­temberben már birtokba szeret­­­nénk venni az épületet. Egyrészt a Kanizsa Táncegyüttes próbale­hetőségeit meg kell oldani, miivel a volt pártbizottság nagytermét ősszel már a kereskedelmi­ szak­középiskola használja. Másrészt jönnek a helyhatósági választások és Kiskanizsának nincs egyetlen közösségi összejövetelre alkalmas terme. Az iskola ugyan biztosította az előző választások gyűléseihez a helyet, de a tapasztalatok azt mutatták, az emberek nem szok­tak oda. — Új az épület. Gondolom, akkor új programok is... — A színházterem befogadó képessége kicsi, így a nagy helyet igénylő programokat a jövőben is a Hevesi Művelődési Központ fogja szervezni. Mi csak kamara-előa­dásokra vállalkozhatunk. Külön­böző tanfolyamokat kívánunk szervezni, terveink szerint állat­orvosokat, kertészmérnököket hívnánk meg különböző előa­dások tartására. Az asszonyokra ,is gondolunk. Nekik az iskolával közösen szervezünk majd gyerek­­nevelést segítő programokat. Elképzeléseink között szerepel a Kiskanizsai Közéleti Klub mega­lakítása, hiszen az itteni emberek is politizálnak. A Móricz Zsigmond Művelődési Házba ősztől visszatér az élet. Az eddig említetteken túl a háznak továbbra is célja a népművészeti hagyományok ápolása. A kiköl­tözés során a plébániával létrejött kapcsolat is tartósnak bizonyul: közös szervezésben vallástörténeti előadás-sorozatot terveznek, fő­ként az általános iskolából ki­került fiatalok részére. Vasárna­ponként ismét fölélednek az 1927- es olvasókörök hagyományai. A nyugdíj­asok—talán nosztalgiából — történelmi témájú videofilme­ket tekinthetnek meg. Persze, bőven lesz még ten­nivaló, s az épület otthonossá tételéhez szükség lesz az ottlakók adományaira is. Reméljük, ebben sem lesz hiány. Nem növelhető tovább az adósságállomány (Folytatás az 1. oldalról) hitelek törlesztéséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2—1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magán pénzpiacokon, 500—700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. Alapvető azonban, hogy létrejöjjön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, e nélkül ugyanis a magánbankok is bizalmatlanná válhatnak, s a nemzetközi pénzügyi szervezetek is csökkentik hitelezésüket. (MTI)

Next