Zalai Hírlap, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
_________|__________ ____ ] /, v| I R 2005 I ■■■ ^ 1991. JANUÁR 2., SZERDA Zalai Hírlap Göncz Árpád újévi köszöntője ! Göncz Árpád köztársasági elnök az új év alkalmából köszöntőt mondott, amely január 1-je első perceiben hangzott el a rádióban és a televízióban. Honfitársaim! Alig néhány perce, hogy elbúcsúztattuk a magunk mögött hagyott sorsfordító évet, most hadd kívánjak én, innét, hazánk minden polgárának, s hazánk határain túl minden magyarnak az új esztendőre erőt, egészséget. Könnyű évet magunknak aligha kívánhatok, mert ha nem is mindenkinek, de nagyon sokunknak igencsak nehéz esztendje ígérkezik. Ne áltassuk magunkat, amiben eddig éltünk, s amit sokan, jó ideig, egy igazságosabb társadalom ígéretének véltek, reménytelenül összeomlott. Látszólagos létbiztonságunkért, szerény jólétünkért most kell megfizetnünk, mégpedig drágán. Visszaút nincs. Ebből a helyzetből csak előre menekülhetünk: alkalmazkodnunk kell a világ — sokunk által annyira és oly régóta áhított — gazdasági rendjéhez, hogy jelenlegi gondjainkon mielőbb felülkerekedjünk. A tavalyi év jócskán hozott számunkra meglepetést: kiderült, hogy nem elég jogszabályokból, törvényekből, parlamentarizmusból felhúznunk a demokrácia intézményfalait, attól az épület még nem válik lakályossá. Ha azt kívánjuk, hogy meghitt és lakható legyen, be is kell rendeznünk, az pedig gazdasági kérdés. De ameddig idáig eljutunk — márpedig biztos, hogy eljutunk —, meg kell tanulnunk békességben együtt élni ebben a szegényes hajlékban is. Ez rajtunk áll, ehhez mástól — kívülről — hiába várunk segítséget. De valjuk be, ugyancsak sokan megtanultuk már ennek a művészetét. Hadifogságban, táborban, börtönben, társbérletben. Sült galambot senkitől nem várhatunk. A kormánytól is csak egyvalamit: világosan vessen számot a helyzettel, szabja meg a tennivalók sorrendjét, tárja az ország gondolkodó, s mint több ízben bebizonyította, felnőtt és felelős népe elé, hogy miért és mekkora áldozatot kell vállalnia tulajdon jövője érdekében kinek mekkorát. Mert ha az ország a jövőjéért lemond a.lisz- , .génység egyenlőségéről, azt jeggei alá, hogy elviselhetetlen teher senkire ne harj* .n, s'1' - átmenet árát 'a ki a teherbírása arányából í. zságosan fizesse. Mert a nép nem statisztikai adu *nemzet megmaradása nemcsak szellem, de betevőfalat kérdése is. Sok mindenről le kell majd mondanunk, sok olyasmiről, amit pótolnunk évekbe telik. De emberekről lemondanunk nem szabad, s ez nem csupán szociálpolitika, hanem mindekelőtt tudatos és minden politikai döntést átható-választás kérdése. A nyugattól csak egyet várhatunk: döbbenjen rá végre, hogy önmagán segít, ha Kelet-Közép-Európa keserves jelenén könnyít. Amit mi tettünk az egységes Európa létrejötte érdekében, azt önmagunkért is tettük: amit ők tesznek Európa valóságos egysége érdekében, azt ők sem csak értünk teszik, hanem önmagukért is, hiszen nem csak a politikai, hanem a gazdasági nyomor is fertőz. De legtöbbet önmagunktól várhatunk és kell is elvárnunk: társadalmi méretű együttérzést és együttműködést. Háborút, ostromot, forradalmat, árvizet és földindulást, sőt szegénységet is csak társadalmi együttérzés, kölcsönös segítőszándék segít átvészelni. A társadalmat ilyenkor a módosabbak önként vállalt lemondása, a szorosra fűzött családok, a jószomszédság, a sok-sok kisközösség, az egymást el nem engedő kezek sokasága tartja össze. Ez természetes érdekvédelmi szövetség a munkahelyen és lakóhelyen, ez válik utóbb — egy szinttel feljebb — minden politikai és szakmai érdekvédelem iskolájává, műhelyévé, kemény magjává. Nézzék el, hogy nem mondom el mindazt, amit manapság mondani illik—nem beszélek a múlt bűneiről, a hibákról, amiket elkövettünk — igenis mi, mindannyian, még ha a bűnökben, hibákban nem is egyaránt osztozunk, hiszen féltünkben magunk is eltűrtük, tudomásul vettük ami történt, mert emberek vagyunk, esendők, a történelmet nem mi csináljuk, hanem a történelem formál mibennünket, s mert a történelem jégverése ellen nem kötöttünk biztosítást. Azt hiszem, ami volt, az végérvényesen elmúlt, legfeljebb a csökevénye él már mindannyiunkban, a gondolkozásunkban, a cselekedeteinkben, s ideje már, hogy végre előre tekintsünk, s magunk vállaljuk a sorsunkért a felelősséget. S kérem, ne higgyék, hogy ha nehéz évet ígérek, borúlátó vagyok, derűs csak az lehet, aki számot vet a valósággal. Hadd mondjam meg: én már átéltem ebben az országban két csodát, negyvenötben és ötvenhatban. Ismerem az országot, tudom hogy a türelmetlenség színe alatt most is tettvágy feszül, mint akkor, ráadásul most nem romokból kell az országot felépítenünk, s nem világhatalmakkal állunk szemben, csak a magunk szegénységének és igényeinek feszítő ellentétével, amit ha könnyen nem is, de föl lehet oldani Igen: 1991 embert próbáló és emberséget próbáló, társadalomkovácsoló esztendő lesz, történelemformáló esztendő — s hiszem hogy nem közös szégyenünk, hanem mindannyiunk közös büszkesége. Ehhez adjon az Isten mindannyiunknak erőt, egészséget, türelmet és bölcsességet. (MTI) Isten veled 1990 Milyen furcsa is az időszámítás. Ma azt mondjuk a tegnapról, hogy tavaly, tegnap még azt mondtuk a máról, hogy jövőre. A jövő immár jelenné változott, s a prognózis nem sok jót ígér. Ám mégis úgy tűnik, az emberek optimisták, hisz rég nem volt ilyen hangos, petárdapuffogtatós, tüzijátékos szilveszterünk. S mi több! A vidámság, a hangulat is mintha emelkedettebb lett volna, amolyan igazi „magyarosdi", mindent beleadó mulatság. Munkatársaink Keszthelyen, Hévízen, Nagykapornakon és Nagykanizsán örökítették meg az óesztendő utolsó napjának pillanatait. (Képes beszámolónk a lap 4. oldalán.) A prímás húzza, a pincér viszi... Hajnali sürgés a hévízi Aquában. Támasz... avagy menjünk már. Maratoni szavazás a költségvetésről I_ A n /» Mi/m/ir/ifi/i rxr/zín»*/) fi' / Az Országgyűlésre váró hosszú költségvetési szavazási procedúra előtt — vasárnap reggel — Antall Józsefi miniszterelnök kért szót, a kormány nevében, a Tisztelt Ház iránti megbecsülésnek és tiszteletnek a parlamentáris demokráciában kötelező jeleként. Antall József azzal nyitotta beszédét: nem kíván hosszú érvelésbe kezdeni a költségvetéstervezet mellett, hiszen az újonnan kijelölt pénzügyminiszter és a tárca államtitkára már kifejtette a kormány álláspontját. A miniszterelnök ismételten kijelentette, hogy a költségvetést év közben módosítani kell majd, időről időre szembesítve a tényekkel, ez alapvető érdeke az országnak, a parlamentnek és a kormánynak is. Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy az Országgyűlés a költségvetés elfogadásakor a fő felelősséget a kormánykoalícióra hárítja, de a jelenlegihez hasonló válsághelyzetekben nemcsak a kormánypártokat terheli felelősség. Az ellenzéktől azt kérte: vegye figyelembe az adott politikai helyzetet, a gazdasági viszonyokat és az ország előtt álló feladatokat. Mintegy 12 órás szavazás után az Országgyűlés az éjszakai órákban jóváhagyta a kormány által beterjesztett és a képviselők javaslatai révén számos tekintetben módosított jövő évi költségvetést. Ennek megfelelően 1991-ben 78,786 milliárd forint lesz a deficit, valamivel több a tervezettnél. A vita főleg arról folyt, hol lehet a kiadásokat jelentős mértékben csökkenteni, hogy más területen a lakosság terheit könnyíteni tudják, s több támogatást kaphassanak az önkormányzatok. Végül is a T. Ház, amely alapvetően elfogadta a parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága által előterjesztett javaslatokat, mintegy 24 milliárd forint értékű kiadáscsökkentést fogadott el, elsősorban az államigazgatási központi ráfordításokat faragták le jelentős mértékben. Délelőtt az ebédszünetig összesen 340 körüli módosító indítványból több mint száz javaslatot vitattak meg, s azok közül 30-at fogadtak el. Csökkentették 100 millióval a Világkiállítási Programiroda, 50 millióval a Központi Kormányüdülő, 600 millióval a biztonsági szolgálatok, valamint 50 millióval a Tudománypolitikai Alap, 30 millióval az MTESZ, 20 millióval a Magyar Gazdasági Kamara, továbbá 245 millióval az új alapítványok, 50 millióval az Állami Vagyonügynökség, 200 millióval a Központi Statisztikai Hivatal, 200 millióval a Miniszterelnökség és 1 milliárddal a Belügyminisztérium támogatását. Kevesebbet juttattak állami kitüntetésekre is: az erre fordítható keretet 92,6 millióról 50 millió forintra csökkentették. Több olyan indítványt elfogadtak, amely a Magyarországon élő nemzetiségek anyagi helyzetét hivatott javítani, hozzájárulva kulturális-oktatási lehetőségeik fejlesztéséhez. A képviselők jóváhagyták, s meg is tapsolták azt az indítványt, hogy a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérét 1991-ben további 10 százalékkal, összesen tehát 30 százalékkal emeljék. Több pontban is kedvezőbben alakul az önkormányzatok anyagi helyzete. Jövőre a költségvetés a személyi jövedelemadó-bevételeket központosítja, majd annak egy részét újra elosztja. Az önkormányzatok általában megkapják a befizetett adó felét. Ahol azonban ez az összeg túl kevés, a költségvetés többet folyósít. Délután négy óráig még mindig csak a módosító indítványok valamivel több, mint feléig jutottak el a képviselők. A Belügyminisztérium kulturális, sport- és jóléti intézményeinek kiadásaiból, beruházási ráfordításaiból és egyéb költségeiből 1 milliárd forintot faragtak le. Csökkentették a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma kezelésébe kerülő Befektetési Alap állami támogatását 3-ról 1,5 milliárd forintra. A Népjóléti Minisztérium felügyelete alá tartozó Lakásügyi Hivatal, tervezett támogatását, a 37,5 millió forintot teljes egészében megvonták. Csökkentették 200 millió forinttal Külügyminisztérium külképviseleteinek, szintén 200 millió forinttal a földművelésügyi szakigazgatási szolgálatási és informatikai intézmények, továbbá 300 millió forinttal az agrárkutató intézetek, 200 millióval a Munkaügyi Minisztérium és háttérintézményeinek állami támogatását. A délutáni szavazási menetben elsősorban a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állami támogatását csökkentették, s többek között a televízióra fordítható költségvetési kiadások növeléséről is határoztak. A képviselők úgy ítélték meg, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kiadásai 300 millió forinttal, a Zárolt Állami Vagyonkezelő Intézet támogatása 200 millió forinttal csökkenthető. A védelemmel összefüggő tartalékoknál 200 milliót, az önkormányzati adók feldolgozására adott támogatásnál 100 milliót, a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásnál 1 milliárdot, egyéb vállalati támogatásoknál (Folytatás a 2. oldalon.) „Lélekben szeretnék egyesülni veletek” Pápai üzenet a magyaroknak II. János Pál pápa újévi üzenetet küldött a magyaroknak. A pápai üzenetet az Esztergomi Érseki Főhatóság juttatta el hétfőn az MTI-nek. „A nemes magyar nemzet szeretett fiainak! Ennek az 1991 -es esztendőnek, vagyis annak az évnek a kezdetén, amelynek során lelkipásztori látogatást teszek hazátokban, lélekben szeretnék egyesülni veletek az imádságos várakozásban. Szeretnék belépni családi otthonaitokba köszöntésemmel és bátorításommal, hogy biztosítsalak mindnyájatokat atyai szeretetemről és buzdítsalak benneteket arra, hogy ebben az új esztendőben egyre jobban mélyedjetek el a keresztény hitben. Sajátos módon is közel akarok lenni a püspökökhöz, a papokhoz, a szerzetesekhez és szerzetesnővérekhez, annak a lelkipásztori erőfeszítésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk. Az egész magyar népre kérem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lélekkel nézhessen szembe az új esztendővel. A Boldogságos Szűz Mária a „Magyarok Nagyasszonya" legyen az a csillag, amely utat mutat a magyar katolikusoknak ebben az egyház és a haza számára egyaránt fontos időszakban. Mindnyájatoknak boldog új évet kívánok, különleges apostoli áldásommal. II. János Pál pápa" (MTI)