Zalai Hírlap, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
1991. MÁRCIUS 1. „Szeretnénk több pénzt juttatni a tagok zsebébe” „A prémiumnak nincs jó hatása” — vélekedik — mondja Ferincz József elnök. Reistetter János. Igazságtalan volt” — mondja Kósa Géza. (Kiss Ferenc felvételei) Zalai Hírlap Lemondtak a prémiumról a szentgyörgyvölgyi tsz-ben jók, korábban nem lehetett elérni, hogy az istállóban megvakarják a tehenet, s az álmolás is lehetett volna tisztességesebb. Ha szóltak valakinek vagy ne adj isten hazaküldtek, egy hét múlva mentek hozzá könyörögni, mert nem volt, aki ellássa a standot. Újabban feltűnt, hogy vakarják az állatokat és rendesebb az almolás... Itt van most ez a tejmizéria. Már csökkentettük az állományt a selejtezésekkel, de 200-at valahogy át akarunk menteni. A foglalkoztatás, a szervestrágya miatt szükség van rá. Talán majd változik a helyzet. És bizony újra fejleszteni nehéz, három év kell, mire a borjúból tehén lesz. Olcsó tömegtakarmányra, legeltetésre alapozzuk a tartást, így kevesebbe kerül s persze a hozam is kevesebb lesz. Minden ágazatban megnézzük, mit lehet megtakarítani. Ez a munkaszervezésre is vonatkozik. A szakemberek mindegyikének konkrét feladata lesz. Nekem talán éppen az állattenyésztés. Abban nőttem fel, szeretem... — Valami új? — Szeretnénk a tagok zsebébe többb pénzt juttatni. Ezért családi vállalkozásra alapozva laskagombát, olajtökmagot, hibridkukoricamagot termesztünk. Az üzemi konyhából egy kis részt leszakítunk a húsboltot nyitó vállalkozónak. Vágóhidat akar létesíteni, s ide a dolgozóink által hizlalt disznók kerülnek majd. Az is bevétel lesz. Megtudom még, hogy az állami támogatások lefaragása ellenére a szentgyörgyvölgyi tsz a tervezett 1 millió 800 ezer forint helyett 3 millió 700 ezer forint nyereséget ért el, ami közepes esztendő-zárást jelent. Aztán kimegyünk a telepre, ahol éppen ebédelni idulnak az emberek. Egyiküket megszólítjuk prémiumügyben. — Nézze, a prémium igazságtalan volt. Mert azok írták ki a feltételeit, akik a gazdasági tervet kidolgozták. És nyilván minden szentnek maga felé hajlik a keze. Biztosan elérhető magasra tették a mércét. Az értékelést is maguk végezték... Beszélgettünk róla itt a műhelyben és az embereknek ez a véleménye — mondja szókimondóan Kása Géza tsz-tag, alkatrészraktáros, aki amúgy parasztember, szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás és otthon a háztájiban hat fiatal üszőt nevel. Az egyik állata fejős, tejét a háznál mérik 15 forintért literenként. — Az biztos, hogy a prémiumrendszer felhagyásával jobban együtt vagyunk a vezetéssel. Nehéz a mai világ, de vállalkozásokba kell kezdeni. Az se baj, ha abból nem mind sikerül.* A termelőszövetkezetek idei küldöttgyűlésein több helyen is téma a prémiumrendszer feladása, s van már olyan gazdaság is, például a rédicsi, ahol az elmúlt esztendő elején megszüntették ezt a sok embert irritáló kétes ösztönző formát. Úgy tűnik, a termelőszövetkezetekben a tagsággal való szorosabb és demokratikusabb kapcsolat előbb hoz ebben változást, mint a vállalatoknál. Bozsér Erzsébet Az egyszerre kapható nagyobb összeg, a több tízezer forint csábító. Mert kinek nem kell a mai, dráguló világunkban a pénz? S ha már ott van az ember keze ügyében, az övé lehetne s mégis lemond róla, az elismerésre méltó akaraterőre utal. Szentgyörgyvölgyön ez történt: a nemrég megtartott termelőszövetkezeti küldöttgyűlésen a magasabb beosztású vezetők lemondtak a múlt esztendei prémiumról. Hogy összegszerűen mennyiről, arra Reistetter János főmezőgazdász széttárt tenyérrel válaszol. Majd hozzáfűzi: —Nem számoltunk vele, hiszen ez a bejelentés már csak a múlt évben elindult folyamat befejezése volt. Az év elején ugyanis megtörtént a prémiumkiírás, s menetközben a jogszabály szerint nem változtatható meg. Ezért vártuk meg az év végét, viszont nem került sor értékelésre sem, mert eleve lemondtunk róla. A középvezetők prémiumának eltörlésére már év közben lehetett intézkedést tenni. Az ugyanis a vezetőség hatáskörébe tartozik és éppen egy középvezető vezetőségi tag javaslatára tettük meg. — Oka? — A megélhetési problémák miatt egyáltalán nincs jó hatása és ráadásul nem is ösztönző. Azt akarjuk, ilyesmi ne ossza meg a csapatot, szeretnénk erősíteni az összetartozást. Akárhogy is nézzük, az elmúlt negyven évben jellemző volt összetéveszteni a közös tulajdont a magántulajdonnal. És ezt nem a tsz-elnökök találták ki. —Személyes véleményem az— kapcsolódik a beszélgetésbe Ferincz József elnök —, hogy a vezetők amúgy is magasabb bért kapnak, ez kifejezi a beosztásukat. A gazdaság jobb eredményét pedig együtt tudjuk csak elérni a tagsággal, a különböző munkaterületeken dolgozókkal. Ebből pedig jut mindenkinek a nyereségrészesedés révén. A vezetőknek, mivel a fizetésük magasabb, nyilván több kerül. Persze, aki kiemelkedően pluszt teljesít, például hasznos újítása van, akkor az kapjon jutalmat. Húszmillió forinton belüli összegű bérrel gazdálkodunk, tavaly 20 százalék béremelést tudtunk végrehajtani. Ezzel elértük a 112 ezer 920 forint átlagos éves keresetet. Havi átlagban ez 9410 forint bruttót jelent. Bizony nagyon szerény szint. — Ösztönző rendszert alkalmaznak? — Csakis a jövedelemből lehet fizetni. Nehéz most a helyzet, nagy a szorítás, erőteljes a fenyegetettség. Az a célunk, hogy mindenkinek legyen munkahelye. Itt a környéken ipari üzemekből nagyobb létszámot bocsátottak el s ez bizonyos félelmet váltott ki. El akarjuk kerülni, hogy a 20-25 éve itt dolgozók közül valaki is lényegében a saját tulajdonában munkanélkülivé váljon. Ennek van már olyan hatása, hogy kezdik jobban megbecsülni a munkahelyüket. Hogy mást ne mond Van ami jár, van ami adható... A foglalkoztatási törvény régi és új elemeiről A közelmúltban tárgyalta és fogadta el a parlament „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” névre hallgató törvényt, amely március 1-jével lép hatályba. A törvény létrehozásának szükségességét és fogadtatásának egyértelműen kedvező voltát talán jelzi, hogy alig akadt honatya, aki ne igenlőleg szavazott volna rá. Miért volt szükség a foglalkoztatás és munkanélküliség tárgykörében a legmagasabb szintű jogszabályra, és milyen változtatásokat építettek abba a korábbiakhoz képest—erről beszélgettünk Kiss Ambrussal, a Zala Megyei Munkaügyi Központ vezetőjével. — Valóban annyira kritikus a helyzet Magyarországon, mint számos fórumon hallani? Hogy rövidesen százezrek keresnek majd munkát? Lehet, hogy ez a törvény máris elkésett? — Hazánkban jelenleg a munkanélküliek száma valamivel meghaladja a foglalkoztatottak 2 százalékát, s ez összevetve a fejlett piaci gazdaságok hasonló adataival, még igazán nem nevezhető rossznak. Csak érzékeltetésül: tavaly év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta Belgiumban 10 százalék fölött van, az USA-ban megközelíti a 6 százalékot és a sok tekintetben példaként emlegetett spanyol gazdaságban meghaladja a 16 százalékot. Zalában egyébként 1,6 százalék körül, tehát jóval országos átlag alatt van, Szabolcs- Szatmárban viszont már 5 százalék fölé került. A gond az, hogy havonta 0,2-0,3 százalékos emelkedést regisztrálunk, s ha ez a tendencia tartós lesz, akkor a munkanélküliek száma az év végére megduplázódhat. Tehát az biztos, hogy a törvény megalkotása már nagyon időszerű volt, nagyon vártuk. — A törvényben foglaltakat részben korábban már más módon szabályozták. Miért kellett most mégis törvényt alkotni? — Különféle rendeletek részleges szabályozást valóban adtak, azonban ma már ennél jóval többre van szükség. Ez a törvény egységes szerkezetben foglalja össze a feladatokat, tennivalókat s főleg egységes szemléletet teremt, követel meg. Mintegy szolgáltatásként alkalmazzuk, azaz ennek alapján kínálunk elhelyezkedési lehetőséget, segítséget. S végül ami szintén nem mellékes, a számítástechnikai alkalmazást lehetővé teszi. — Mi a törvény alapgondolata? Milyen elvekre épül fel? Mit tartalmaz? —A lényeg, hogy támogatni kell a foglalkoztatási gondokkal küzdő embereket. Ennek szellemében a törvény tartalmazza egyrészt az alanyi jogon járó juttatásokat, így a munkanélküli járadékot, az előnyugdíjat s a pályakezdők munkanélküli segélyét. Emellett tartalmaz olyan eszközöket, amelyek segítségével a munkanélküliség csökkenthető. — Idáig munkanélküli segélyről beszéltünk, ez most változott? — A munkanélküli járadék a segély utóda. A segélyt teljes egészében állami pénzekből adták. A járadék — mint a neve is kifejezi — járulékfizetéssel szerzett jog. Idén július 1-jétől a munkaadóknak a bruttó bérköltség 1,5 százalékát, a munkavállalóknak pedig a bruttóbér 0,5 százalékát kell befizetniük a Szolidaritási Alapba. Ezzel mintegy megvásárolják maguknak a dolgozók a járadékot, s egyúttal a beleszólás jogát a szétosztásba. Az államnak csak — hiány esetén — bizonyos pótlási kötelezettsége van. — Ki és mennyi időre jogosult munkanélküli-járadékra? — A törvény négyéves ciklusra épül. A járadék első időszaka — eddig ez egységesen hat hónap volt — most 90 naptól egy évig terjedhet. Mégpedig attól függően, hogy a munkanélkülivé váló dolgozó mennyi ideig fizetett járulékot. Ha például valaki az előző négy évben 360 napon keresztül munkaviszonyban volt — ez minimális követelményt, akkor 90 napig, ha legalább 1440 napon keresztül volt munkaviszonyban, akkor 360 napig tart az első időszak, amikoris a bruttó átlagkeresetének 70 százalékát kapja. A második időszak időtartama megegyezik az elsőével, azonban akkor már csak a bruttó átlagkereset fele jár. A járadék összegének alsó határa a mindenkori minimálbér, maximális értéke annak háromszorosa lehet. Ha az alapul vett átlagkereset a minimális bérnél alacsonyabb, akkor a járadék ennek megfelelő öszszeg. Ez a szabályozás egyébként 1995. július 1-jével lép életbe, az addigi átmeneti időszakban a járulékfizetési időt a munkaviszonyban eltöltött idő helyettesíti. A járadék alsó értékének értékállandóságát a törvény garantálja, azaz úgy emelkedik, ahogy a minimálbér. A minimálbérnél alacsonyabb járadék összegét a minimálbér növekedésének arányában kell emelni. —Az előnyugdíj fogalma mindeddig ismeretlen volt s a pályakezdők sem számíthattak semmiféle segélyre. Ki kérhet előnyugdíjazást? Mire számíthatnak a pályakezdők? — Előnyugdíjazásukat azok kérhetik, akik legalább fél évig kapják a munkanélküli-járadékot és legfeljebb három évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig. A szükséges szolgálati idővel természetesen rendelkezniük kell ez esetben is. Miután ez a törvény március 1-jével lép hatályba, szeptember elején lehet legkorábban előnyugdíjazás iránt folyamodni. A pályakezdők — akiknek legalább középfokú iskolai oklevelük van és munkahelyük még nem volt — ha már három hónapig a munkanélküli nyilvántartásban szerepeltek, legfeljebb hat hónapig kaphatnak járadékot. Ennek mértéke a minimálbér 75 százaléka. —A törvény milyen eszközöket kínál a munkanélküliség csökkentése, vagyis pontosabban a foglalkoztatás elősegítése érdekében? — Részben a már korábban is ismert eszközöket biztosítja, így lehet támogatni az átképzéseket, a korengedményes nyugdíjazást, a közhasznú munkavégzést. Ugyanakkor viszont új elemekkel is bővíti az eszköztárat, így lehetőséget teremt—átmeneti gondok áthidalására — a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaidő csökkentés támogatására, valamint támogatást nyújt olyan munkaadóknak, akik tartósan munkanélküli foglalkoztatását vállalják, s nem utolsósorban a törvény elősegíti a munkanélküliek vállalkozóvá válását. Mégpedig úgy, hogy ha azok vállalkozásba kezdenek, s ezt hitelt érdemlően bizonyítják, akkor támogatásként hathavi munkanélküli járadéknak megfelelő összeget kaphatnak. Azt azért mindenképpen kihangsúlyoznám, hogy ezek a támogatások nem kötelezően járnak, hanem csupán adhatók. — Mit jelent ez konkrétan? — Ennek feltétele, hogy a megye rendelkezzen a szükséges pénzeszközökkel. A Foglalkoztatási Alap országos mértékét a parlament évenként dönti el, ezt osztják szét a megyék között. A megkapott keret további elosztása a várhatóan rövidesen megalakuló Megyei Munkaügyi Tanács feladata képezi majd, amelyben amunkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői egyaránt helyet foglalnak. Lukácsffy Dénes 3 OLPALSÓ ♦ Nagyon várták, a brit gazdasági köröket mégis meglepetésként érte, hogy a Bank of England szerdán újabb fél százalékponttal, 13 százalékra méréskelte az irányadó kamatlábat. A piacok számítottak ugyan a kamatlábak csökkentésére, de nem az 1991/92 es költségvetési tervezet március 19-i ismertetése előtt. Ráadásul a legutóbbi, szintén félszázalékos kamatcsökkentésre alig két hete, február 13-án került sor. ♦ Ausztriában szerdától literenként 40 groschennel lett olcsóbb a dízelolaj és a háztartási fűtőolaj. A személyzettel működő kutaknál a dízel ára 8,5 schilling, ismét 30 groschennel olcsóbb, mint a normálbenzin. Az osztrák ásványolaj-ipari vállalat a nemzetközi olajpiaci fejleményekkel indokolta az árleszállítást. Alapos előkészítés után elindulhat a privatizálás útján a magyar gépipar legnagyobb vállalata, a győri Rába. Több szempontól is nagy érdeklődés kísérte a bejelentett átalakulási szándékot. Egyrészt azért, mert a Rába privatizálása, méretei, nemzetközi kapcsolatai révén a magyar gazdaság átalakításában a siker próbaköve lehet, másrészt pedig mert újszerű az is, hogy a vállalat maga kezdeményezte részvénytársasággá alakulását. ♦ Ericsson-érdekeltség lett az osztrák Schrack. A távközlési berendezéseket gyártó svéd Ericsson cég részesedést szerzett a hasonló profilú osztrák Schrack- ■ Telecom csoportban. A tavaly ősz óta előkészített megállapodás aláírása után a skandináv vállalat 33,5 százalékos tulajdoni hányadhoz jut, míg egy, a Creditanstalt által vezetett osztrák bankkonzorcium 49,5 százalékos részesedésre tesz szert. Mindössze 16,5 százalék marad meg Harald Schrack tulajdonában, a fennmaradó 0,5 százalék több kis tulajdonos között oszlik meg. ♦ Közös erőművet terveznek a csehszlovák—osztrák határ közelében. Mint ismeretes, Ausztria és Csehszlovákia között ismétlődő nézeteltérések alakultak ki a közös országhatár közelében működő, illetve oda tervezett erőművek veszélyei miatt. Alsó-Ausztria tartományának helyettes vezetője, Erwin Prol és Magdalena Vasaryová bécsi csehszlovák nagykövet közt megállapodás jött létre, amely szerint az osztrák ökológiai társaság tervezetet dolgoz ki a szomszéd ország határmenti régiójának takarékos energiaellátásáról. ♦Akadozik Japán földgáz-ellátása. A japán energiaellátásban fontos szerepet betöltő, viszonylag olcsó energiaforrásból, a cseppfolyós földgázból (LPG) hiány mutatkozik, mert január óta a szállítmányok rendszeresen késve érkeznek legfőbb exportőrétől, Szaúd-Arábiától. ♦ Bérégovoy francia pénzügyminiszter különleges mentességet adott mindenfajta kockázatvállalás alól azoknak a francia bankoknak, amelyek állami garanciával megtámogatott hiteleket folyósítanak a Bulgáriába irányuló búzaszállításokra. Ezzel a párizsi döntéssel elhárult minden akadály a balkáni ország 300 ezer tonnás francia búzaimportja elől. ♦ 1992-ben a budapesti tőzsdén az átlagos napokon 250, a forgalmasabbakon 500-1000 ügylettel lehet számolni, 1995-ben pedig már az átlagos napi forgalom is megközelítheti az 1000 kötést, vagyis az 1990. évi átlag harmincszorosát—írják a magyar tőzsdei rend reformjának lehetőségéről készített tanulmányukban az értékpapírpiacok működtetésével kapcsolatos tanácsokat nyújtó brit Garside Miller Associates cég szakértői.