Zalai Hírlap, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

1991. MÁRCIUS 1. „Szeretnénk több pénzt juttatni a tagok zsebébe” „A prémiumnak nincs jó hatása” — vélekedik — mondja Ferincz József elnök. Reistetter János. Igazságtalan volt” — mondja Kósa Géza. (Kiss Ferenc felvételei) Zalai Hírlap Lemondtak a prémiumról a szentgyörgyvölgyi tsz-ben jók, korábban nem lehetett elér­ni, hogy az istállóban megvakar­­ják a tehenet, s az álmolás is lehetett volna tisztességesebb. Ha szóltak valakinek vagy ne adj is­ten hazaküldtek, egy hét múlva mentek hozzá könyörögni, mert nem volt, aki ellássa a standot. Újabban feltűnt, hogy vakarják az állatokat és rendesebb az almo­lás... Itt van most ez a tejmizéria. Már csökkentettük az állományt a selejtezésekkel, de 200-at vala­hogy át akarunk menteni. A fog­lalkoztatás, a szervestrágya miatt szükség van rá. Talán majd vál­tozik a helyzet. És bizony újra fejleszteni nehéz, három év kell, mire a borjúból tehén lesz. Olcsó tömegtakarmányra, legeltetésre alapozzuk a tartást, így keveseb­be kerül s persze a hozam is kevesebb lesz. Minden ágazatban megnézzük, mit lehet megtaka­rítani. Ez a munkaszervezésre is vonatkozik. A szakemberek mind­­­egyikének konkrét feladata lesz. Nekem talán éppen az állatte­nyésztés. Abban nőttem fel, sze­retem... — Valami új? — Szeretnénk a tagok zsebébe többb pénzt juttatni. Ezért csalá­di vállalkozásra alapozva laska­gombát, olajtökmagot, hibridku­koricamagot termesztünk. Az üzemi konyhából egy kis részt leszakítunk a húsboltot nyitó vállalkozónak. Vágóhidat akar létesíteni, s ide a dolgozóink által hizlalt disznók kerülnek majd. Az is bevétel lesz. Megtudom még, hogy az álla­mi támogatások lefaragása elle­nére a szentgyörgyvölgyi tsz a tervezett 1 millió 800 ezer forint helyett 3 millió 700 ezer forint nyereséget ért el, ami közepes esztendő-zárást jelent. Aztán kimegyünk a telepre, ahol éppen ebédelni idulnak az emberek. Egyiküket megszólítjuk prémium­ügyben. — Nézze, a prémium igazság­talan volt. Mert azok írták ki a feltételeit, akik a gazdasági tervet kidolgozták. És nyilván minden szentnek maga felé hajlik a keze. Biztosan elérhető magasra tették a mércét. Az értékelést is maguk végezték... Beszélgettünk róla itt a műhelyben és az embereknek ez a véleménye — mondja szókimon­­dóan Kása Géza tsz-tag, alkatrész­raktáros, aki amúgy parasztem­ber, szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás és otthon a háztáji­ban hat fiatal üszőt nevel. Az egyik állata fejős, tejét a háznál mérik 15 forintért literenként. — Az biztos, hogy a prémiumrendszer felhagyásával jobban együtt va­gyunk a vezetéssel. Nehéz a mai világ, de vállalkozásokba kell kezdeni. Az se baj, ha abból nem mind sikerül.* A termelőszövetkezetek idei küldöttgyűlésein több helyen is téma a prémiumrendszer feladá­sa, s van már olyan gazdaság is, például a rédicsi, ahol az elmúlt esztendő elején megszüntették ezt a sok embert irritáló kétes ösztön­ző formát. Úgy tűnik, a termelő­­szövetkezetekben a tagsággal való szorosabb és demokratikusabb kapcsolat előbb hoz ebben válto­zást, mint a vállalatoknál. Bozsér Erzsébet Az egyszerre kapható nagyobb összeg, a több tízezer forint csábí­tó. Mert kinek nem kell a mai, dráguló világunkban a pénz? S ha már ott van az ember keze ügyé­ben, az övé lehetne s mégis lemond róla, az elismerésre méltó akarat­erőre utal. Szentgyörgyvölgyön ez történt: a nemrég megtartott ter­melőszövetkezeti küldöttgyűlésen a magasabb beosztású vezetők lemondtak a múlt esztendei pré­miumról. Hogy összegszerűen mennyiről, arra Reistetter János főmezőgazdász széttárt tenyérrel válaszol. Majd hozzáfűzi: —Nem számoltunk vele, hiszen ez a bejelentés már csak a múlt évben elindult folyamat befejezé­se volt. Az év elején ugyanis megtörtént a prémiumkiírás, s menetközben a jogszabály szerint nem változtatható meg. Ezért vártuk meg az év végét, viszont nem került sor értékelésre sem, mert eleve lemondtunk róla. A középvezetők prémiumának eltör­lésére már év közben lehetett in­tézkedést tenni. Az ugyanis a vezetőség hatáskörébe tartozik és éppen egy középvezető vezetőségi tag javaslatára tettük meg. — Oka? — A megélhetési problémák miatt egyáltalán nincs jó hatása és ráadásul nem is ösztönző. Azt akarjuk, ilyesmi ne ossza meg a csapatot, szeretnénk erősíteni az összetartozást. Akárhogy is néz­zük, az elmúlt negyven évben jel­lemző volt összetéveszteni a közös tulajdont a magántulajdonnal. És ezt nem a tsz-elnökök találták ki. —Személyes véleményem az— kapcsolódik a beszélgetésbe Fe­rincz József elnök —, hogy a ve­zetők amúgy is magasabb bért kapnak, ez kifejezi a beosztásu­kat. A gazdaság jobb eredményét pedig együtt tudjuk csak elérni a tagsággal, a különböző munka­­területeken dolgozókkal. Ebből pedig jut mindenkinek a nyere­ségrészesedés révén. A vezetők­nek, mivel a fizetésük magasabb, nyilván több kerül. Persze, aki kiemelkedően pluszt teljesít, pél­dául hasznos újítása van, akkor az kapjon jutalmat. Húszmillió forinton belüli összegű bérrel gazdálkodunk, tavaly 20 százalék béremelést tudtunk végrehajtani. Ezzel elértük a 112 ezer 920 fo­rint átlagos éves keresetet. Havi átlagban ez 9410 forint bruttót jelent. Bizony nagyon szerény szint. — Ösztönző rendszert alkal­maznak? — Csakis a jövedelemből lehet fizetni. Nehéz most a helyzet, nagy a szorítás, erőteljes a fenyegetett­ség. Az a célunk, hogy mindenki­nek legyen munkahelye. Itt a környéken ipari üzemekből na­gyobb létszámot bocsátottak el s ez bizonyos félelmet váltott ki. El akarjuk kerülni, hogy a 20-25 éve itt dolgozók közül valaki is lénye­gében a saját tulajdonában munkanélkülivé váljon. Ennek van már olyan hatása, hogy kez­dik jobban megbecsülni a mun­kahelyüket. Hogy mást ne mond­ Van ami jár, van ami adható... A foglalkoztatási törvény régi és új elemeiről A közelmúltban tárgyalta és fogadta el a parlament „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásá­ról” névre hallgató törvényt, amely március 1-jével lép ha­tályba. A törvény létrehozásának szükségességét és fogad­tatásának egyértelműen kedvező voltát talán jelzi, hogy alig akadt honatya, aki ne igenlőleg szavazott volna rá. Miért volt szükség a foglalkoztatás és munkanélküliség tárgykörében a legmagasabb szintű jogszabályra, és milyen változtatásokat építettek abba a korábbiakhoz képest—erről beszélgettünk Kiss Ambrussal, a Zala Megyei Munkaügyi Központ vezetőjével. — Valóban annyira kritikus a helyzet Magyarországon, mint számos fórumon hallani? Hogy rövidesen százezrek keresnek majd munkát? Lehet, hogy ez a törvény máris elkésett? — Hazánkban jelenleg a mun­kanélküliek száma valamivel meghaladja a foglalkoztatottak 2 százalékát, s ez összevetve a fej­lett piaci gazdaságok hasonló adataival, még igazán nem ne­vezhető rossznak. Csak érzékel­tetésül: tavaly év végi adatok sze­rint a munkanélküliségi ráta Belgiumban 10 százalék fölött van, az USA-ban megközelíti a 6 százalékot és a sok tekintetben példaként emlegetett spanyol gazdaságban meghaladja a 16 százalékot. Zalában egyébként 1,6 százalék körül, tehát jóval orszá­gos átlag alatt van, Szabolcs- Szatmárban viszont már 5 szá­zalék fölé került. A gond az, hogy havonta 0,2-0,3 százalékos emel­kedést regisztrálunk, s ha ez a tendencia tartós lesz, akkor a munkanélküliek száma az év végére megduplázódhat. Tehát az biztos, hogy a törvény megalko­tása már nagyon időszerű volt, nagyon vártuk. — A törvényben foglaltakat részben korábban már más módon szabályozták. Miért kellett most mégis törvényt alkotni? — Különféle rendeletek részle­ges szabályozást valóban adtak, azonban ma már ennél jóval több­re van szükség. Ez a törvény egységes szerkezetben foglalja össze a feladatokat, tennivalókat s főleg egységes szemléletet te­remt, követel meg. Mintegy szol­gáltatásként alkalmazzuk, azaz ennek alapján kínálunk elhelyez­kedési lehetőséget, segítséget. S végül ami szintén nem mellékes, a számítástechnikai alkalmazást lehetővé teszi. — Mi a törvény alapgondolata? Milyen elvekre épül fel? Mit tartal­maz? —A lényeg, hogy támogatni kell a foglalkoztatási gondokkal küz­dő embereket. Ennek szellemében a törvény tartalmazza egyrészt az alanyi jogon járó juttatásokat, így a munkanélküli járadékot, az előnyugdíjat s a pályakezdők munkanélküli segélyét. Emellett tartalmaz olyan­ eszközöket, amelyek segítségével a munka­nélküliség csökkenthető. — Idáig munkanélküli segély­­ről beszéltünk, ez most változott? — A munkanélküli járadék a segély utóda. A segélyt teljes egé­szében állami pénzekből adták. A járadék — mint a neve is kifejezi — járulékfizetéssel szerzett jog. Idén július 1-jétől a munkaadók­nak a bruttó bérköltség 1,5 szá­zalékát, a munkavállalóknak pedig a bruttó­­bér 0,5 százalékát kell befizetniük a Szolidaritási Alapba. Ezzel mintegy megvásá­rolják maguknak a dolgozók a járadékot, s egyúttal a beleszólás jogát a szétosztásba. Az államnak csak — hiány esetén — bizonyos pótlási kötelezettsége van. — Ki és mennyi időre jogosult munkanélküli-járadékra? — A törvény négyéves ciklusra épül. A járadék első időszaka — eddig ez egységesen hat hónap volt — most 90 naptól egy évig ter­jedhet. Mégpedig attól függően, hogy a munkanélkülivé váló dolgozó mennyi ideig fizetett já­rulékot. Ha például valaki az elő­ző négy évben 360 napon keresz­tül munkaviszonyban volt — ez minimális követelmény­t, akkor 90 napig, ha legalább 1440 napon keresztül volt munkaviszonyban, akkor 360 napig tart az első idő­szak, amikoris a bruttó átlagke­resetének 70 százalékát kapja. A második időszak időtartama megegyezik az elsőével, azonban akkor már csak a bruttó átlagke­reset fele jár. A járadék összegé­nek alsó határa a mindenkori minimálbér, maximális értéke annak háromszorosa lehet. Ha az alapul vett átlagkereset a mini­mális bérnél alacsonyabb, akkor a járadék ennek megfelelő öszszeg. Ez a szabályozás egyébként 1995. július 1-jével lép életbe, az addigi átmeneti időszakban a járulék­­fizetési időt a munkaviszonyban eltöltött idő helyettesíti. A járadék alsó értékének értékállandóságát a törvény garantálja, azaz úgy emelkedik, ahogy a minimálbér. A minimálbérnél alacsonyabb járadék összegét a minimálbér növekedésének arányában kell emelni. —Az előnyugdíj fogalma mind­eddig ismeretlen volt s a pálya­­kezdők sem számíthattak semmi­féle segélyre. Ki kérhet előnyug­­díjazást? Mire számíthatnak a pályakezdők? — Előnyugdíjazásukat azok kérhetik, akik legalább fél évig kapják a munkanélküli-járadékot és legfeljebb három évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig. A szükséges szolgálati idővel természetesen rendelkezniük kell ez esetben is. Miután ez a törvény március 1-jével lép hatályba, szeptember elején lehet legkoráb­­ban előnyugdíjazás iránt folya­modni. A pályakezdők — akiknek legalább középfokú iskolai okle­velük van és munkahelyük még nem volt — ha már három hóna­pig a munkanélküli nyilvántar­tásban szerepeltek, legfeljebb hat hónapig kaphatnak járadékot. Ennek mértéke a minimálbér 75 százaléka. —A törvény milyen eszközöket kínál a munkanélküliség csök­kentése, vagyis pontosabban a foglalkoztatás elősegítése érde­kében? — Részben a már korábban is ismert eszközöket biztosítja, így lehet támogatni az átképzéseket, a korengedményes nyugdíjazást, a közhasznú munkavégzést. Ugyanakkor viszont új elemekkel is bővíti az eszköztárat, így lehe­tőséget teremt—átmeneti gondok áthidalására — a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaidő csök­kentés támogatására, valamint támogatást nyújt olyan munka­adóknak, akik tartósan munka­­nélküli foglalkoztatását vállalják, s nem utolsósorban a törvény elősegíti a munkanélküliek vállal­kozóvá válását. Mégpedig úgy, hogy ha azok vállalkozásba kez­denek, s ezt hitelt érdemlően bizo­nyítják, akkor támogatásként hathavi munkanélküli járadék­nak megfelelő összeget kaphat­nak. Azt azért mindenképpen kihangsúlyoznám, hogy ezek a támogatások nem kötelezően jár­nak, hanem csupán adhatók. — Mit jelent ez konkrétan? — Ennek feltétele, hogy a megye rendelkezzen a szükséges pénzeszközökkel. A Foglalkozta­tási Alap országos mértékét a parlament évenként dönti el, ezt osztják szét a megyék között. A megkapott keret további elosztása a várhatóan rövidesen megalakuló Megyei Munkaügyi Tanács fel­adata képezi majd, amelyben a­­munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői egyaránt helyet foglalnak. Lukácsffy Dénes 3 O­LPALS­Ó­­ ♦ Nagyon várták, a brit gazda­sági köröket mégis meglepetésként érte, hogy a Bank of England szerdán újabb fél százalékponttal, 13 százalékra méréskelte az irány­adó kamatlábat. A piacok számí­tottak ugyan a kamatlábak csök­kentésére, de nem az 1991/92 es költségvetési tervezet március 19-i ismertetése előtt. Ráadásul a legutóbbi, szintén félszázalékos kamatcsökkentésre alig két hete, február 13-án került sor. ♦ Ausztriában szerdától lite­renként 40 groschennel lett ol­csóbb a dízelolaj és a háztartási fűtőolaj. A személyzettel működő kutaknál a dízel ára 8,5 schilling, ismét 30 groschennel olcsóbb, mint a normálbenzin. Az osztrák ásványolaj-ipari vállalat a nem­zetközi olajpiaci fejleményekkel indokolta az árleszállítást.­­ Alapos előkészítés után el­indulhat a privatizálás útján a magyar gépipar legnagyobb vál­lalata, a győri Rába. Több szem­pontól is nagy érdeklődés kísérte a bejelentett átalakulási szándé­kot. Egyrészt azért, mert a Rába privatizálása, méretei, nemzetközi kapcsolatai révén a magyar gaz­daság átalakításában a siker próbaköve lehet, másrészt pedig mert újszerű az is, hogy a vállalat maga kezdeményezte részvény­­társasággá alakulását. ♦ Ericsson-érdekeltség lett az osztrák Schrack. A távközlési berendezéseket gyártó svéd Erics­son cég részesedést szerzett a hasonló profilú osztrák Schrack- ■ Telecom csoportban. A tavaly ősz óta előkészített megállapodás aláírása után a skandináv válla­lat 33,5 százalékos tulajdoni hányadhoz jut, míg egy, a Credit­anstalt által vezetett osztrák bankkonzorcium 49,5 százalékos részesedésre tesz szert. Mindössze 16,5 százalék marad meg Harald Schrack tulajdonában, a fenn­maradó 0,5 százalék több kis tulajdonos között oszlik meg. ♦ Közös erőművet terveznek a csehszlovák—osztrák határ köze­lében. Mint ismeretes, Ausztria és Csehszlovákia között ismétlődő nézeteltérések alakultak ki a kö­zös országhatár közelében műkö­dő, illetve oda tervezett erőművek veszélyei miatt. Alsó-Ausztria tar­tományának helyettes vezetője, Erwin Prol­ és Magdalena Vasa­­ryová bécsi csehszlovák nagykö­vet közt megállapodás jött létre, amely szerint az osztrák ökológiai társaság tervezetet dolgoz ki a szomszéd ország határmenti régi­ójának takarékos energiaellátá­sáról. ♦Akadozik Japán földgáz-ellá­tása. A japán energiaellátásban fontos szerepet betöltő, viszony­lag olcsó energiaforrásból, a cseppfolyós földgázból (LPG) hiány mutatkozik, mert január óta a szállítmányok rendszeresen kés­ve érkeznek legfőbb exportőrétől, Szaúd-Arábiától. ♦ Bérégovoy francia pénz­ügyminiszter különleges mentes­séget adott mindenfajta kocká­zatvállalás alól azoknak a francia bankoknak, amelyek állami garanciával megtámogatott hite­leket folyósítanak a Bulgáriába irányuló búzaszállításokra. Ezzel a párizsi döntéssel elhárult minden akadály a balkáni ország 300 ezer tonnás francia búzaimportja elől. ♦ 1992-ben a budapesti tőzs­dén az átlagos napokon 250, a forgalmasabbakon 500-1000 ügylettel lehet számolni, 1995-ben pedig már az átlagos napi forga­lom is megközelítheti az 1000 kötést, vagyis az 1990. évi átlag harmincszorosát—írják a magyar tőzsdei rend reformjának lehető­ségéről készített tanulmányukban az értékpapírpiacok működteté­sével kapcsolatos tanácsokat nyújtó brit Garside Miller Associ­ates cég szakértői.

Next