Zalai Hírlap, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

2 Zalai hírlap Krónika 1992. április 1., SZERDA Törvény a köztisztségviselők jogállásáról Az Országgyűlés keddi ülés­napja napirend előtti felszólalá­sokkal kezdődött meg. Dr. Czo­­ma László (független) képviselő a tavalyi angolnapusztulás kap­csán kijelentette: idén is halka­tasztrófa várható a Balatonon. Azonnali intézkedéseket sürge­tett a Balatoni Halgazdaság pri­vatizációja körül kialakult ano­máliák felszámolására, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a tó öko­lógiai háztartása felborul. Moraj támadt az ülésterem­ben, amikor Torgyán József FKGP-elnök kért napirend előtt szót. Szabó Lajosnak, a Pásztor Gyula vezette 35-ös képviselő­csoport tagjának hétfői felszóla­lását taglalva Torgyán József ki­jelentette: „amikor egy diktatú­ra a demokráciát el akarja töröl­ni a föld színéről, akkor — saját diktatórikus álláspontját védve — az összes többi nézetet szél­sőségesnek, jobboldalinak, uszí­­tónak és ellenforradalminak pró­bálja feltüntetni”. Miközben Torgyán József folytatta felszólalását, a Pásztor Gyula vezette 35-ös képviselő­­csoport tagjai felálltak és kivo­nultak a teremből. Őket csaknem valamennyi koalíciós képviselő, sőt az MSZP-frakció több tagja is követte. Már korábban is gyak­ran hangzottak el közbekiabálá­sok T­orgyán József beszéde alatt, aki erre és a kivonulásra rendkí­vül hevesen, sőt, büntetőeljárás kilátásba helyezésével reagált, végül pedig mindenkori képvi­selői fizetésének felét ajánlotta fel a politikai üldözöttek kárpót­lására. Szabó Lajos az ülésterembe újra bevonuló frakciótársai tet­szésétől kísérve közölte: a hazug­­ság mindig kiderül. Majd rámu­tatott: a körülötte a hódmezővá­sárhelyi gyűlésen helyet foglalók nem csak a kommunisták, hanem a zsidók és a cigányok akasztá­sát is kilátásba helyezték. A napirenden kívül kialakult éles vitában ezután frakcióveze­tők is szót kértek. Tardos Már­ton (SZDSZ) felháborítónak ne­vezte, hogy a parlament értékes idejét a Kisgazdapárt belügyei­­nek tárgyalására vesztegetik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom elégedetlen, azt vár­ja, hogy a képviselők a költség­­vetést „hozzák rendbe” és tár­gyaljanak a privatizációról. Gál Zoltán csatlakozott az előtte szó­lóhoz, és felkérte a Házelnököt, tegyen valamit annak érdekében, hogy ne a plénumon kerüljön sor a kisgazda politikai belharcra. Az Országgyűlés keddi ülés­napján módosította a házasság­ról, a családról és a gyámságról szóló, 1952-ben kelt törvényt. Az Országgyűlés törvénymó­dosítást fogadott el az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészí­tő állami támogatásáról. Ennek lényege, hogy az e cél­ra tavaly megszavazott költség­­vetési támogatást a Ház most megtoldotta 226 millió 498 ezer forinttal, amiből újabb 49, önhi­báján kívül bajba jutott önkor­mányzat kaphat támogatást. Öt interpellációt és ugyan­ennyi kérdést hallgatott meg szo­kásos keddi kétórás interpelláci­­ós idejében az Országgyűlés, majd három szabaddemokrata képviselő javaslata nyomán ked­den módosította a személyi jö­vedelemadóról szóló törvényt. Ennek lényege, hogy megszű­nik az a hátrányos megkülönböz­tetés, amely az egyéni vállalko­zókat érte az adóelőleg-fizetés eddigi rendjében. A módosítás előtt ugyanis a kisvállalkozók ár­bevételük 3 százalékát voltak kö­telesek adóelőlegként befizetni, ami a kis haszonkulccsal dolgo­zók esetében gyakran azt jelen­tette: előleget fizettek annak el­lenére, hogy végső összesítésben nem is keletkezett jövedelmük. Emellett az adóelőleg-levonás je­lentős adminisztrációs terheket rótt azokra a kifizetőkre, akik az ilyen kisvállalkozókkal álltak kapcsolatban. A T. Ház módosította a föld­törvényt is. Ennek értelmében egy hónappal, április 30-ig meg­hosszabbodik az a határidő, ame­lyen belül a szövetkezeteknek ki kell kérniük a vagyonátadó bi­zottságok engedélyét, mielőtt va­gyonukat elidegenítik. A törvény április 1-jével lép hatályba. Az ellenzék határozatképte­lenné tette a T. Ház ülését, így megakadályozta, hogy a koalíci­ós pártok képviselői új — kor­mánypárti — tagokkal bővítsék az alkotmányügyi, továbbá az emberi jogi bizottság létszámát. A szavazástól való távolma­radást Hack Péter (SZDSZ) már a napirendi pont vitájában kilá­tásba helyezte, mert —­ mint mondotta — a szabaddemokra­ták semmilyen módon nem akar­nak asszisztálni a parlament megalakulásakor kötött kon­szenzus felrúgásához. Ezután hi­ába tette fel az elnöklő Szűrös Mátyás szavazásra az első sze­mélyi javaslatot, a T. Ház annak ellenére határozatképtelennek bizonyult, hogy az azonnal elren­delt létszámellenőrzésnél kide­rült: a szükségesnél jóval több képviselő tartózkodik a terem­ben. A megismételt és ismét eredmény nélküli szavazás után az elnök a határozathozatalt el­napolta. Az ülésnap végén—csaknem négy órás szavazással — elfo­gadták a köztisztviselők jogállá­sáról szóló törvényt, amelynek célja pártpolitika-semleges és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező köztisztviselői kar létrehozása. A törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a mi­nisztériumok, az országos hatás­körű szervek, a helyi önkormány­zati hivatalok, a közjegyzőségek, az Országgyűlés Hivatala, és át­menetileg az Alkotmánybíróság, valamint az Állami Számvevő­­szék hivatala köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára ter­jed ki. (MTI) Ellenzéki akciók Az ellenzéki pártok álláspontjából logikusan következett, hogy nem vettek részt a parlamenti bizottságok kormánypárti kibővítését célzó szavazásban — válaszolta az MTI kérdésére Szűrös Mátyás (MSZP), az Országgyűlés alelnöke. Csak így tudtak ugyanis érvényt szerezni az 1990. áprilisá­ban, a bizottsági helyek felosztásáról létrejött hatpárti konszen­zusnak. Az ellenzék ezt a módszert nem első esetben alkalmaz­ta, erre az új Országgyűlés történetében volt már példa. Szűrös Mátyás elmondta, hogy a parlamenti bizottságok mun­kájával a vezetése alatt álló ad hoc munkacsoport is foglalkozik. Ennek egyrészt az a feladata, hogy áttekintse a Parlamenten be­lül — a tízfős, Ugrin Emese vezette frakció ellenzékbe vonulá­sa miatt — kialakult új helyzetet, és a bizottsági helyek újra­elosztását. Másrészt tárgyalja meg új parlamenti bizottságok — mint például az agrárbizottság vagy oktatási és ifjúsági bizott­ság, illetőleg az Európai Közösségek bizottsága—létrehozásá­nak lehetőségét. Az ad hoc munkacsoport tevékenységéről Szű­rös Mátyás csütörtökön tájékoztatja a Házbizottságot, és kéri: hosszabbítsák meg a csoport mandátumát. Dornbach Alajos, a T. Ház szabaddemokrata alelnöke is meg­erősítette: a nyugati demokráciákban és a magyar parlamentben egyaránt ismert és alkalmazott módszer, hogy az ellenzéki pár­tok nem szavaznak, ezzel fejezve ki egyet nem értésüket. A mód­szer jogilag nem kifogásolható. Dornbach Alajos szerint a javaslat előterjesztőitől függ, mi lesz a jövő héten, amikor várhatólag ismét szavazásra bocsátják a személyi javaslatokat. Az alelnök szerint elképzelhető az is, hogy az 55-56 százalékos többséggel bíró kormánykoalíció gon­doskodik arról, hogy az ülésen részt vegyen annyi kormánypár­ti képviselő, amennyi biztosítja a T. Ház határozat­képességét. (MTI) Újabb harcok Horvátországban Zágráb/Párizs/Brü­sszel (MTI). A viszonylag nyugalmas délelőtt után kedden kora délután ismét megszólaltak az általános riadót jelző szirénák Eszéken, miután a szövetségi alakulatok és a szerb tartalékosok aknavetők­kel kezdték el lőni a szlavón vá­rost. Keddre virradó éjszaka egyébként Horvátország minden háborús területén megszegték a tűzszünetet. A horvát rádió ada­tai szerint kizárólag a jugoszláv hadsereg által támogatott szerb szélsőségesek felelősek a lövöl­dözésekért. Az elmúlt éjszaka súlyos har­cok voltak a magyar határ köze­lében levő Verőcénél. A Vinkov­ci körüli horvát állásokat szinte egész éjszaka tűz alatt tartották. Slavonski Brod­ on viszont hét nap után, kedden délben,meg­szűnt az általános riadó. A szom­szédos Bosanski Brod­on az em­berek még mindig az óvóhelye­ken tartózkodnak, habár a város­ban csak szórványos lövöldözé­seket hallani. A szintén boszniai Bihacra megérkezett a szövetsé­gi hadsereg és a boszniai rendőr­ség vegyes bizottsága, amely ki­vizsgálja a hétfő éjszakai tűzpár­­baj körülményeit. A hadsereg képviselői azt állítják, hogy tá­madás érte a bihaci laktanyát és a katonák csak viszonozták a tü­zet. A három bosznia-hercegovi­­nai nemzetközösség Brüsszelben tárgyaló vezetői hétfő éjjel meg­erősítették, hogy elfogadják a Szarajevóban kötött megállapo­dást további tárgyalásaik alapjá­ul. A szarajevói megállapodás­ban azt rögzítették, hogy a köz­társaságból— svájci mintára — etnikai alapon három alkotmá­nyos egységet hoznak létre. - ZALAI HÍRLAP -------------------------------------------­ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Lapkoordinátor: Tarsoly József. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József (információs és sport szekció). Kovács Ferenc (gazdasági és közéleti sz.), Török András (belpolitikai és kulturális sz.). Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady­ u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276­ — 8801 Nagy­kanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda, 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25­011.­ ­Journalt — Csecsen zavargások Groznij (MTI): A Dzsohar Dudajevvel szembenálló erők kedd reggel elfoglalták a csecsen rádió és televízió épületét Groz­nij városában. Az ostrom során gyorstüzelő fegyverekből tüzel­tek. Meg nem erősített hírek sze­rint az ellenzéki erőket támogat­ták a korábban Dudajev által mozgósított, Afganisztánt meg­járt veteránok is. Az események­ben a Csecsenföldön állomáso­zó katonaság nem avatkozik be­le. Semlegesek a viszályban a rendőrök is. Groznij központjá­ban a nap folyamán hatalmas tö­meg gyülekezett, s a városban gyakorlatilag megbénult a köz­lekedés . A Dudajev elnökhöz hű nemzeti gárda megerősítette a kormányépületek őrzését, harci technikát, páncélozott harcjár­műveket vonnak össze. Az IT­AR-T­ASZSZ-nak az el­lenzékhez közel álló forrásból származó értesülése szerint az el­lenzék Dudajev lemondását, a parlament feloszlatását és új vá­lasztások kiírását sürgeti. A kö­vetelés szerint ezt népszavazás előzné meg, amelynek választ kellene adni arra, hogy szüksége van-e a köztársaságnak elnökre. Arra is választ várnak a népsza­vazástól, hogy Csecsenföld ma­radjon-e Oroszország része. Hivatalos közleményt egye­lőre sem az ellenzék, sem a kor­mány nem adott ki. Szaid­ Ahmed Udijev csecsen belügyminisz a ST­AR-T­ASZSZ hírügynöksé­gel azt közölte, hogy a tárca ren­delkezésére álló erőkkel fenntart­ják a közrendet, azonban a poli­tikai harcba nem avatkoznak be­le. Moszkvában, a Kreml György termében kedden délután ünne­pélyes keretek között aláírták az oroszországi föderációs szer­ződést (képünkön). A ceremónián a két, maga útját járó terület, Tatárföld és a Csecsen Köztársaság képviselője nem vett részt. Ennek ellenére az a tény, hogy az orosz vezetés mégiscsak tető alá hozta a dokumentumot, esélyt ad a szétesni látszó Oroszor­szági Föderáció egy­bentartására. Jelcin orosz elnök ünnepi be­szédében hangoztatta: „Oroszország mindig is egységes volt, az ma is és a jövőben is az lesz, nem törik meg Oroszország történel­me.” Jelcin nagyra értékelte, hogy az autonóm területek veze­tőinek volt kellő előrelátásuk és államférfiúi bölcsességük ah­hoz, hogy megakadályozzák a föderáció szétesését. Lapzártakor érkezett Veszprém FC: mínusz két pont A Magyar Labdarúgó Szövet­ség fegyelmi bizottsága kedden úgy döntött, hogy a Veszprém FC-t 10.000 forintos pénzbünte­téssel sújtja, továbbá az átigazo­lási díj meg nem fizetése miatt a csapat bajnoki összeredményé­­ből két pontot levon. A döntés ellen a veszprémiek 15 napon belül nyújthatják be fel­lebbezésüket. (A vitás esetet a szekszárdi Varga László Vesz­prémbe igazolása váltotta ki — a szerk.) A fegyelmi bizottság to­vábbi, NB I-es játékosokat érin­tő döntései: Kiszi József (Tatabánya) — egy bajnoki, illetve kupamérkő­zéstől eltiltva (március 28-án le­töltötte) Váczi Béla (Diósgyőri VTK) — két bajnoki, illetve kupamér­kőzéstől eltiltva, a büntetés négy hónapra felfüggesztve. Az Oscar­ok (nem) hallgatnak amíg az egyesült ÁLLAMOK délnyugati csücs­kében a tévénézőknek a vacso­rához tálalták a 64. Oscar-díj át­adásának ünnepi pillanatait, ad­dig az európai kontinens nagy részén lassan a reggeli idejéhez értek az óramutatók. Nálunk tegnap reggel négy­ órakor, Hollywoodban pedig 30-án, es­te hat órakor kezdődött az idei Akadémiai-díj átadásának ce­remóniája. Persze mindez egy­­időben, közel egymilliárd tévé­ző mozirajongó szeme láttára. Természetesen ez az év sem okozott csalódást a meglepeté­sekre vágyóknak, hiszen a bo­rítékokból sokszor olyan nevek kerültek elő — no és micsoda tálalásban! —, amelyre sokan fogadni sem mertek volna. Győztesek és bizony, vesztesek is akadtak néhány­an... A nálunk is látható A bárányok hallgatnak című opusz például a jelölt 7 díj­ból ötöt tudhat a magáénak! Jo­nathan Demme pszichothriller­­je nem várt sikert aratott, míg a legnagyobb díjesőre pályázó Bugsy bizony alig rúgott labdá­ba. A már korábban a Rain Man­­ért díjazott Barry Levinson tíz szobrocskára volt jelölve, amely­ből végül mindössze a díszletért és a jelmezért kapott egy-egy dí­jat. (A csalódás még a főszerep­lő-producer, Warren Beatty ar­cára is kiült, a 210 perces ünnep­ség elején felhőtlenül boldog volt, a végére aztán már tapsolni is majdnem elfelejtett...) Viszont az osztrák hegyifiú, Arnold Schwarzenegger utolsó filmje, a Terminátor­ 2. is kelle­mes csalódást okozott a rajon­góknak. Négy — igaz technikai — díjat vehettek át az alkotók! S az erőszak ellenpontja, a szere­tet filmjének elkeresztelt A szép­ség és a szörnyeteg című Disney­­rajzfilm is három Oscarral lett gazdagabb. Többet szentségtö­résnek tartott volna a jelölőbi­zottság, mert hogy is néz ki az, ha egy rajzfilm letarolja a hús­vér produkciókat! (Pedig megér­demelte volna!) Kissé jobb eredményre számí­tott a JFK stábja is, mert a tava­lyi fő­díjazott, Kevin Costner fő­szereplésével készült alkotás csak két aranyozott figurát hozott a konyhára. Sőt, még a szintén nagy esélyes, A Halászkirály le­gendája is csak egy Oscart vitt haza csakúgy, mint a nyáron be­mutatott Thelma és Louise című Ridley Scott mozi. A technika — vagyis a pénz — az idén is főszereplője volt a díjátadásnak. George Lucas ed­digi munkáiért éppen attól a Steven Spielbergtől vehette át a kitüntetést, aki mindig is mos­tohagyereke volt a jelölőbizott­ságnak. De azért egy jó ötlettel örvendeztették meg Lucast és barátját, mert filmjeik stílusá­hoz igazodóan, az éppen az űr­ben keringő Atlantis személy­zete gratulált Lucasnak a saját szobrával. HOGY KI AZ, aki abszo­lút nyertes volt az idén is? Ter­mészetesen a gyártók, hiszen a jelöltek — vagy még inkább a díjazottak—listájára felkerül­ni a látogatottság szempontjá­ból is nagy eredményt jelent. A lényeg: a tartalom helyett a látvány volt az idén (is) a fő­szereplő Hollywoodban. Lendvai Béla

Next