Zalai Hírlap, 1992. június (48. évfolyam, 128-152. szám)

1992-06-01 / 128. szám

1992. június 1., HÉTFŐ nek gyermekei nem részesülhetnek intézményes — óvodai, iskolai — nevelésben. Ám e csoport éppen azzal a szándékkal kelt életre, hogy kapcsolatot tartsanak egymással s a szakemberekkel. Ennek eleget téve, rendszeresen találkoznak Zalaegerszegen, a Gyógypedagógiai Fejlesztő Tanácsadó és Továbbképző Központban. Ám most legutóbb, szombaton délelőtt amolyan zárófoglalkozásként a Gébárti-tónál jött létre e találkozó. Mégpedig a mozgássérültek megyei szervezete jóvoltából: a gyermeknapra kölcsönadták gyönyörű környezetben található pihenőházukat. Bogdán Mariann gyógypedagógus alig győzte hálás szavakkal, mennyire örültek e lehetőségnek... S az sem kisebb boldogsággal töltötte el, hogy a megye számos pontjáról érkezett mintegy 25 család igazán jól érezte magát e kibővített családi összejövetelen. A találkozás nyújtotta élményt, a régi és új ismeretségek szőtte örömöt fokozta az is, hogy délidőben a bográcsban rotyogó, maguk főzte gulyást kanalazhatták. * * * Szombaton a nagykanizsai Keleti-városrészben a DKG fúvószenekarénak pattogó ritmusú zenéjére ébredtek a lakók. Ez a kedves gesztus most a gyerekeknek szólt elsősorban, őket hívták a Csónakázó-tavi nagy bulira. Már kora délelőtt hömpölygött a gyerekek és a felnőttek hada. Volt ott minden, ami szemszájnak ingere: játékos ügyességi vetélkedők, túrák gyalogosan és kerékpáron, gyöngyfűzés, agyagozás, sárkánykészítés és -röptetés. Planderné Vincze Mária a két csemetéjével jött, s szinte meghatottan beszélt Péter István magánkereskedőről, aki a gyereknapon ingyen mérte a banánt minden lurkónak. Volt is nagy forgalom a sátra előtt. Nem így a kedvezményesen tejterméket árusító asztalkánál. Az árusok nem panaszkodtak, megértéssel vették tudomásul, hogy — ünneptáján is—nehezen tudják felvenni a versenyt a jégkrémmel, fagyival és más földi lóval. A hangulat ettől függetlenül remek volt. A városi tisztiorvosi szolgálat — idén ők szervezték a gyereknapot—sok-sok segítőre talált, hogy maradandó élményben lehessen részük a gyerekeknek. Munkájuk elérte célját: a csillogó gyerekszemek, a kipirult arcok önmagukért beszéltek. * * * Fityeházán első alkalommal rendezték meg a magyar és a horvát apróságok gyereknapi találkozóját. A falu a maga 80 gyereke mellett mintegy száz, a környező nemzetiségi községekből érkezett kisfiút-kislányt látott vendégül. A szabadtéri színpadon egymást váltották a programok: fellépett nagy sikerrel a televízióból ismert Família Kft., Kanizsáról a kazanlaki gyerekklub s számos ismert és kevésbé ismerős amatőr zenekar. Takács Balázs polgármester elmondta: jövőre már testvérfalujuk, Virovci képviselőit is szeretnék vendégül látni. Szombaton ugyanis Fityeház lakóinak egy része éppen ott vendégeskedett, s együttműködés szélesítésére jó alkalom lehet a gyerekek kapcsolata is. * * * Nemzetközi gyermeknapi vigasság színtere volt Bak vasárnap, ahol osztrák és szlovén vendégekkel közös kulturális bemutatókra került sor. Sinkovics—Marton Lehet, hogy én vagyok a legszebb? Fityeházán lovagolhattak is — felnőtt asszisztenciával — a gyerekek. Édes pillanat a gyereknapon. (Szakony Attila felvételei) a mai helyzet csupán egy állomása, hiszen nem koncepcióváltásról van szó. Sok vita és éles kritika érte azt, hogy elég kemény monetáris politika folyt a választások után is Magyarországon, melynek eredménye és jellemzője — bizonyos mértékig — a restrikció. Ez az utóbbi két évben azonban különbözik a korábbitól, hiszen egybeesett a társadalmi-politikai változással. Az elmúlt két év meghozta azt a politikai és gazdasági célt, hogy az ország külső egyensúlya látványosan stabilizálódjék, valamint a külföldi hitelképesség is megőrződjék. Lényeges változás következett be az ország devizatartalékát illetően: ma ez már ötmilliárd dollárra rúg. Eredeti tőkefelhalmozás is történt: a lakossági nettó megtakarítás 310 milliárd forintnál többet tett ki az elmúlt évben. A gazdaságot az infláció zavarta, hiszen emiatt következett be, hogy a megtakarítások a bankba vándoroltak, s viszonylag kényelmes pozícióban várják az értékesülést. Az emberek nem kockáztatnak, nem fektetik vállalkozásba a pénzüket. Jelenleg a gazdaság élénkülése és nem élénkítése folyik, hiszen nem pumpálnak mesterségesen pénzt az iparba. Ennek egyik eszköze — hangsúlyozta miniszter—a privatizációs koncepció megváltoztatása. A privatizációs bevétel — figyelembe véve, hogy a külföldi tőke számára itt kínálati piac van — bizonyos hányadát vissza kell forgatni a gazdaságba. Ezzel csökkenteni lehet a gazdaság romlását. Az év második félévében lehet arra számítani, hogy tőkekínálat jelenik meg a bankoknál. Ahhoz azonban, hogy ez kihelyezhető legyen, megfelelő, finanszírozható projekteket kell gyártani. Végezetül leszögezte: ennek a régiónak is oda kellene figyelnie a világkiállítással kapcsolatos tennivalókra, mert a külföldi tőke nemcsak a fővárosnak, hanem a vidéki városoknak is fejlődést jelenthet. Van jövője a zalai olajiparnak! Az előadás után rövid beszélgetésre kértük a minisztert. — Megérkezése után a zalai olajipari vezetőkkel találkozott. Milyen jövő elé nézhet ez az iparág? — A találkozás alapvető oka az volt — s ez bizonyára ismert —, hogy a Országgyűlésben a bányatörvényt benyújtottam. Ebből következik, hogy a munkatársaimmal együtt az érintettekkel folyamatosan konzultációt folytatunk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a termelő vállalatok hogyan érzik a majdani törvény lehetséges hatásait és milyen módosító indítványok várhatók. Szeretném, ha minél előbb letárgyalnánk a bányatörvényt. Igenis úgy érzem, hogy az olajiparnak van jövője! A törvény ebben a körben is lehetővé teszi az általános koncessziót, a koncesszorok itt vannak, s jelezték már azokat a területeket, melyekre ezt a lehetőséget kérik. S ők sejtik — azt hiszem, tudják is —, hogy Zalában hol van olyan gáz és olaj a föld alatt, melyet érdemes kutatni. Egészen biztosra veszem, hogy a zalai olajipar nem fúj ki a jelenlegi szinten, hanem új, nagyobb mélységű fúrásokkal és precízebb feltárásokkal itt még gáz- és olajlelőhelyekre lehet számítani. Ennek az iparágnak van jövője, természetesen egy teljesen új struktúrában. Ehhez azonban olyan nagy befektetések is kellenek, amelyek nem saját erőből, hanem a külföldi tőke közreműködésével valósulhatnak meg. —Nemrégiben arról lehetett hallani, hogy Lenti térségében erőmű épül. — Az energetikai koncepciót rövidesen szeretnénk bevinni a parlament elé, néhány hét múlva tárgyalja a kormány. Ez egyelőre arról intézkedik, hogy Magyarország hosszú távú energiaellátásával kapcsolatban milyen alapvető feladatok vannak. Erről azt kell mondanom: a koncepció egy előírást mindenképpen tartalmaz, idén a negyedik negyedévig kell az Országgyűlésnek az alaperőművi tervezetet leadnom. Azt ma nagyon korai lenne megjósolni, hogy ez Lentiben vagy valahol másutt lesz-e? Kiskapacitású erőművekről van szó, de a döntéstől nagyon messze vagyunk még. Egy biztos: az alaperőművek kérdésében az idén döntenünk kell, hiszen egy ilyen program realizálása 8-10 év. —Ön régiókban is gondolkodik vagy csak országos szinten? — Alapvetően országos szinten gondolkodom, bár az iparnak vannak olyan területei, melyek régiókhoz kötődnek. Ennek az is az oka, hogy ezeken a területeken más módszereket kell alkalmazni ebben az átmeneti állapotban. Ezért van az, hogy regionális fejlesztési programok, eseti támogatások, illetve az állam által iniciált olyan átállási, átstrukturálódási folyamatok vannak, melyek ugyan a magánszférában csapódnak le, de a kezdeményezés még állami. Hiszen a leépülő termelés is az állami szférából esik ki, melyet nem lehet magára hagyni. Őszintén remélem, hogy 5-6 év múlva az ipari miniszternek csak iparpolitikában kell gondolkodnia és nem válságkezelési kérdésekben. Zalában sok minden adott . Megítélése szerint várhatók Zalában nagy problémák az ipar területén? — Szerintem igazán nagyok lesznek, mert két dolog Zalában adott. Egyrészt minél nyugatabbra megyünk az országban, annál kedvezőbbek a pozíciók, s nem teljesen rosszak az infrastrukturális adottságok. A mentalitásbeli dolgokat és a lehetőségek kihasználását tekintve nem mondom azt, hogy a csúcson van ez a terület. Az idegenforgalomban, a környezetvédelemben itt nagyon sok lehetőség rejlik, amit a közeljövőben ki kell és ki lehet használni. A legnagyobb tőkés befektetések itt történtek, gondolok a Tungsramra. Ez pedig mutatja, hogy ennek keretében új iparágak is születhetnek. Azt hiszem, történik még egy-két érdekes dolog ebben a régióban, s a nagy válságokat már elkerülték. —Miért tartja fontosnak ezeket a konferenciákat, hiszen ez már a második, amelyiken részt vesz Nagykanizsán? " — Azt tapasztalom, hogy a társadalom jelentős része alulinformált. Ennek van olyan magyarázata, hogy napi tömegkommunikációból az embereket főleg a szenzációk ragadják meg. A folyamatok mélységének bemutatása néha az újdonság erejével hat, mert ezek nagyon száraz műszaki, gazdasági, kereskedelmi tevékenységnek tűnnek. Nélkülük azonban nem lehet megérteni az országban folyó gazdasági folyamatokat. Ezért is tartom nagyon hasznosnak az ilyen tanácskozásokat, s nincs az a kis létszámú hallgatóság, melynek meghívására ne mennék el, mert az információáramlás minden csatornáját fel kell használni ahhoz, hogy az ország javítása érdekében tudjunk gondolkodni és kialakuljon egy civil társadalom, melyben a polgárok látják, milyen mozgásterük van. — mgy — Krónika Zalai Hírlap 3 Szíves újdonságok A keszthelyi Szív- és Érbetegek Egyesülete kedden, 16 órától tartja soros ülését a Goldmark Károly Művelődési Központban. Bemutatják a telefonos EKG segélyszolgálati rendszert, majd Schmidt János osztályvezető főorvos tart előadást a kardiológiai elsősegélyről. A közérdekű programra mindenkit szeretettel várnak. Eszperantisták közgyűlése A Magyarországi Eszperantó Szövetség szombaton tartotta éves közgyűlését Budapesten. A tanácskozás keretében a résztvevők megemlékeztek a MESZ megalakulásának kilencvenedik évfordulójáról, és arról, hogy a szervezetet harminc évvel ezelőtt vették fel az Eszperantó Világszövetségbe. A közgyűlésen megvitatták és elfogadták az idei munkatervet, valamint a szövetség költségvetését. Nyelvművelő verseny Zalaegerszegen, a megyei könyvtár gyermekrészlegében a napokban megrendezett országos Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny zalai vetélkedőjén az 5-6. és a 7-8. osztályos diákok mérték össze tudásukat. A Szolnokon sorra kerülő országos döntőbe Mile Diána, a megyeszékhelyi Kilián általános iskola hatodikos és Simon Erzsébet, az ugyancsak zalaegerszegi Pais-iskola 8. osztályos diákja jutott tovább. Kisgazda ülés A Független Kisgazdapárt elnöksége és képviselőcsoportja a hétvégén ülést tartott. A résztvevők elemezték az ország kül- és belpolitikai helyzetét. Megállapították egyebek közt, hogy a különböző optimista jelzések ellenére az ország gazdasági, politikai jóléti és morális helyzete fokozottan romlik. A változtatás érdekében az FKGP képviselőcsoportja az elnökséggel közös határozata alapján rövidesen törvény- és törvénymódosítási javaslatokat fog benyújtani az Országgyűlésnek, különös tekintettel a kárpótlási törvényre, a licit kiküszöbölésére, a közbirtokosság visszaállítására.