Zalai Hírlap, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

1992. augusztus 1., SZOMBAT Krónika Egyszer csak belenyírnak a fákba Felháborodott hangon telefo­nált szerkesztőségünkbe Bálint Ferenc, a zalaegerszegi Pesti Barnabás utca 2-ből és elmond­ta, hogy a tűzoltók otrombán megnyesték a házuk melletti ju­harfák egy részét, holott a lakó­­közösség ezt nem kérte. Azok, akik megbízást adtak, nem egyeztették a 24 családdal. OTP lakásokról van szó, a fák pedig közterületen vannak. A helyszínen már csak a levá­gott faágak egy része hevert a fű­ben, s meg kell hagyni nem ép­pen formásra alakították a tűzol­tók azt a néhány fát. A juharsor tényleg elég közel van az épület­hez és különösen az alsóbb szin­tek lakásait beárnyékolja. Töb­bekkel váltottam szót, sajnálták az esetet, mert mint mondták, a belógó ágakat az erkélyről, az ab­lakokból is le tudták volna vág­ni, s ha már nyesésre kerül sor, legalább a vegetációs időszak vé­gére tegyék. A tűzoltóságon Bokányi László főhadnagy elmondta, feb­ruár óta kérik az első emeleti la­kók, hogy nyessék meg a fákat, s most akadt egy kis idejük és megcsinálták. Arra hivatkoztak: a városgazdálkodásiak nem vég­zik el ezt a munkát. Egyébként sok hasonló jellegű kéréssel ke­resik meg őket, a magas fák le­vágása rendszeresen rájuk vár. Most például a brigádjuk Zala­­szentgróton az állami gazdaság­nál vágott ki 24 méter magas fá­kat. Számukra ezek a feladatok eléggé megterhelőek, hiszen em­berük kevés van és idejükbe is ne­hezen fér. Viszont állandóan jön­nek a segítséget kérők. Ily mó­don bizony nincs arra idejük, sem energiájuk, hogy végignyomoz­zák, megegyeztek-e a lakók. A Városgazdálkodási Kft-nél Siklósi Vilmos a parkfenntartás és -építés vezetője a polgármes­teri hivatal szakemberével meg­szemlélte a fanyesést. Megnyug­tatta a lakókat, hogy nem kell tar­tani attól, hogy a juharok tönkre­mennek, sőt szebbek lesznek, mert a lombjuk fent megerősö­dik. Elmondta, hogy 1990-ben 20 lakó aláírásával levelet kaptak, amiben kérték, vágják ki a fasort. Ezt azonban nem tették meg, mert fákat csak veszélyeztetés, il­letve elöregedés esetén vágnak ki. Egy ízben azonban megnyes­ték. Véleménye szerint, elég kö­zel vannak a házhoz, árnyékol­nak, de ágakat ők ilyenkor nem vágnak, csak ősszel és tavasszal. Valójában a fasor a Városgazdál­kodási Kft. fenntartása alá tarto­zik, s elvileg hozzányúlni csak nekik lehetne, de már semmin sem csodálkoznak, mert annyi beavatkozás van szerte a város­ban. A tűzoltók is biztosan csak szívességből végezték el ezt a munkát. Az ügy nyilván abból pattant ki, ami a város számos pontjára jellemző, hogy a pénztelenség miatt önszorgalomból ültették és nem szakszerűen, így egyes csa­ládokat zavar a közelségük, a túl­­árnyékolásuk. Aztán eseteket, vi­tákat mesélt, mennyire nem tud­nak megegyezni az emberek. Itt is nyilván erről van szó, mert a helyes eljárás az lett volna, ha a házban lakók megbeszélik a te­endőket, bejelentik az önkor­mányzatnál vagy a kft-nél az igé­nyüket és szakszerűen sor kerül a fák ágainak levágására a meg­felelő évszakban. Végül is a ta­nulság: semmiképpen nem meg­oldás, hogy valakik gondolnak egyet és belenyíratnak a közte­rület fáiba, parkjaiba. Az nem csak az övék. — bozsér — Ügyészségi vizsgálat az Ybl Bank privatizációjával kapcsolatban A Legfőbb Ügyészséget kéri fel a privatizációs mi­niszter az Ybl Bankkal kap­csolatos vizsgálatra — tájé­koztatta Csuhaj V. Imre ka­binetfőnök az MTI-t pénte­ken. Mint mondotta: lezajlott ugyan már egy belső vizsgálat az Ybl Bankkal kapcsolatban, amelynek során azt elemezték, hogy törvényesek voltak-e az el­adás körülményei, illetőleg a tranzakció megfelelt-e az ÁVÜ belső szabályrendszerének. Mi­vel e vizsgálat nem adott meg­nyugtató, végleges eredményt, azt folytatni kívánják, mégpedig külső szervezetek bevonásával. Az Állami Számvevőszék mel­lett a Legfőbb Ügyészséget ké­rik fel, hogy vizsgálja meg a tranzakció valamennyi részletét. Az Állami Vagy­onügy­nökség 25,8 százalékban volt tulajdono­sa az Ybl Banknak a privatizáció előtt. E részvényeit 300 millió fo­rintért értékesítette. (MTI) Szoptatni pedig kell! Újszülöttek megoszlása táplálás szempontjából hazaadáskor, illetve négy hónapos korban (Folytatás az I. oldalról.) század közepe óta a városiaso­dás, a csecsemőtápszerek elter­jedése, az iskola kivonulása az egészségnevelésből, a családok életének, értékrendjének felbo­rulása, a védőnők és gyermekor­vosok feladatának megnöveke­dése, a hibás kommunikáció kö­vetkeztében a szoptatás világ­szerte visszaszorult. Naponta, a megfelelő szoptatás hiányában közel 4 ezer(!) csecsemő hal meg. Nem véletlen tehát, hogy a témá­ban leginkább érdekelt két ENSZ szervezet, az UNICEF és a WHO világméretű kampány keretében (ők nyilvánították augusztus el­sejét az anyatej világnapjának) próbálja meg elősegíteni a termé­szetes, azaz anyatejjel történő táplálás ismételt térhódítását. Nem is eredménytelenül, hiszen Finnországban a 4 hónapos ko­rig szoptató kismamák aránya már 90 százalék. Ugyanez Ma­gyarországon 45,5 százalék, me­gyénkben pedig mindössze 40,2 százalék. Ugye, azt senki nem gondolja, hogy Finnországban másmilyen mellű anyukák élnek. Ám gondolkodásban minden­képpen... Hol lehet a hiba? Bizony van nem is egy. A családi hátteret, az iskolát már említettük. Követ­kezzen a tanácsadás: a terhes nő­nek meg sem nézik várandóssá­ga ideje alatt a mellét, nem tanul­ja meg, hogyan kell azt masszí­rozni, gondozni, felkészíteni a szoptatásra. Bekerül a kórházba, megszüli kicsinyét. Ott a védő­nők, orvosok szinte mindenben segítenek: nem véletlen adat, hogy a kórházból hazaadott egészséges csecsemők 94,4(!), valamilyen betegségből meg­gyógyított kicsik 62 százaléka — ez átlag 87 százalékot jelent — csak anyatejet kap! A ke­vert táplálás átlagban 9,2 száza­lékot jelent, az újszülöttek mind­össze 3,8 százaléka nem kap anyatejet. Ebben az elhagyott, el­taszított kicsik is szerepelnek... Következzen ezután a lehango­ló zalai statisztika: a csecsemő négy hónapos koráig már csak az anyák 44,1 százaléka, 7 hónapos koráig pedig mindössze 20 szá­zaléka szoptat. A látványos visszaesés a kórházból való ha­zamenetel után következik be: a kismama önmaga nem bír meg­birkózni a fel­adattal, nyakán a la­kás és a család gondja, a látoga­tók jó szándékú áradata, amely a pihenés, a maradék anyatej lefe­­jésének értékes perceit rabolja­. A védőnői munka sem személy­re szabott: van, akit kétnaponta kellene segíteni, most elég heten­te látogatni. A gyerekorvos is többször a dolgok könnyebbik végét fogja meg: felírja a tápszert próbaszopás nélkül... Igencsak meglepő statisztikai adat, hogy a városban, ahol adott a gyermek­­orvos, rosszabb a szoptatási ten­dencia, mint falun! A teendők nagyon egyszerű­en összegezhetők: foglalkozni kell a kismamával, a nővel. Meg kell tanítani, fel kell készíteni. Az USA-ban úgynevezett anyatejes ligák alakultak, amelyben egy­másnak segítenek a már gyakor­latot szerzett kismamák és­ a „kezdők". Az eredmények őket igazolták. Hiszen a jó is tanítha­tó! Egy nőt se fosszon meg a tu­datlanság attól a bársonyos él­ménytől, amikor az újszülött megtalálva a mellbimbót, szopik, s közben kis kezével önfeledt rit­musban anyját öleli, simogatja. .. Luis Ibolya Egy, a lehangoló zalai statisztikák közül. A vásári komédiától az analitikus tréningig (Folytatás az 1. oldalról.) helyzeteket dolgoznak fel Sha­­kespeare-től Harold Pinter-ig. A színészmesterség-színészveze­­tés szekciót Máté Gábor, a bu­dapesti Katona József Színház művésze vezeti, míg a drámape­dagógia kurzust elsősorban pe­dagógusok figyelmébe ajánlják módszertani jelentősége miatt Fekete Valéria, a Pécsi Színház dramaturgja és Wiegmann Alf­réd, a Stúdió ‘92 szerkesztője. A rendezés titkaiba Máté Lajos rendező avatja be hallgatóit Io­nesco, Beckett és Örkény szín­művek felhasználásával. Dölle Zsolt pantomimművész szekció­jában abból indul ki, hogy a szín­ház az alkotó színész művésze­te, ezért az érdeklődőket — se­gítőtársával, Főzy Krisztina logo­­pédussal együtt—analitikus szí­nésztréningre hívja, melynek cél­ja, hogy a mozgáson és beszéden keresztül ki-ki megismerhesse saját személyiségét. A majd két évtizedes hagyo­mányokra épülő, de sok tekintet­ben megújult és nemzetközivé vált színjátszó és rendezői tábort fontos intézmények és egyesüle­tek támogatják, nevezetesen a Művelődési Minisztérium, a La­kitelek Alapítvány, a József At­tila Alapítvány, Zalaegerszeg Város Önkormányzata, Zala Me­gye Önkormányzata, Budapest Főpolgármesteri Hivatala, a Pro Cultura Renovanda Alapítvány, a Művelődési Minisztérium Et­nikai Hivatala, az MMIK, a len­ti Sólyom László Művelődési Központ, valamint a Reflex Szín­pad a Művészetért Alapítvány. — Gelencsér — Kötelesség Munkanélküliek és nagycsaládok Pilismarót mellett táboro­zó gyerekeit látogatta meg pénteken az MSZP három parlamen­ti képviselője — Csehák Judit, Jánosi György és Schiffer Pál —, valamint a párt kulturális ügyvivője, Gellért Kis Gábor. A szocialisták országszerte több hasonló nyári tábor működését tá­mogatják, mert megítélésük szerint ez egy baloldali párt köteles­ségei közé tartozik. Vihar a Fidesz-ház körül Továbbra is feszült a hangu­lat a fiatal demokraták And­­rássy út 105. szám alatti háza táján — közölte Bayer Zsolt, a Fidesz sajtófőnöke. Az egykor MSZP tulajdonban volt épület körül kialakult huza­vona újabb történéseként, kedd óta, kizárólagos tulajdonosként a Fidesz tartja a 24 órás portaszol­gálatot az Andrássy úti házban, de a bentlé­vő kft-k dolgozói, ügy­felei részére — a törvény szerint — biztosítja a szabad mozgást. Ennek ellenére a kft-k jogi kép­viselője csütörtökön felszólítot­ta a Fidesz munkatársát, hogy a birtokában lévő kulcsokat adja át neki, mert ha nem, akkor erő­szakkal fognak az épületbe beha­tolni, s a kulcsokat tőle elvenni. Mindez — mint azt Bayer Zsolt hangsúlyozta — egy jogi sze­mély szájából, két tanú jelenlé­tében hangzott el. A Fidesz sajtófőnöke, bár mint hangsúlyozta, nem szívesen keres párhuzamot a napokban te­lefonon kapott életveszélyes fe­nyegetések és a volt MSZP ingat­lan ügye között, de mégis leg­alább furcsának tartja e történé­sek egybeesését, hiszen pontosan azt a négy munkatársukat fenye­gették meg, akik az Andrássy út 105. alatti épület ügyében eljár­nak. Végezetül Bayer Zsolt leszö­gezte : a fiatal demokraták nem is­merik el az ilyen módszereket, eddig is a jog és a törvényesség talaján álltak, s remélik, a másik fél is így tesz. (MTI) Zalai Hírlap 3 Megalakulás A ZALACO Sütő- és Édes­ipari Vállalat nagykanizsai gyár­egységénél 168 fővel megalakult a független szakszervezet, amely csatlakozott a ligához. Az alaku­ló ülésen Németh Gábort, Hor­váth Györgyöt és Szommer And­­rásnét választották meg a szerve­zet ügyvivőinek. Nyitás A Magyar Művelődési Inté­zet, az Országos Műemlék Fel­ügyelőség, az MMIK, valamint a helyi polgármesteri hivatal és a falubarát egyesület 10 napos nemzetközi restaurátor és régész­­tábort szervez Csesztreg község­ben. A tábor ünnepélyes megnyi­tójára vasárnap 11 órakor kerül sor a csesztregi katolikus temp­lomban hazai, erdélyi és muravi­déki szakemberek, illetve érdek­lődők részvételével. Együttműködés A kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnö­zés elleni harcról, valamint a gaz­­dasági menekültekkel kapcsola­tos közös feladatokról tárgyalt pénteken Budapesten a magyar és a török rendőrfőnök. Pintér Sándor és Yilmaz Ergun kifejtet­te, hogy a két ország rendőrsége közötti együttműködés kedvező hatást gyakorolna a magyaror­szági és a törökországi közbiz­tonságra. Ezért határozott szán­dékuk, hogy megállapodást ké­szítenek elő, illetve írnak alá az együttműködésről. Biztonságos A Magyar Autóklub értesülé­sei szerint biztonságosak a Szer­bián keresztül Görögországba vezető útvonalak. Az egyedüli probléma a benzinvásárlás lehet, mert csak a határon le­vő és a be­lg­­rádi autóklub irodákban (AMSJ) váltott talonnal lehet üzemanyag­hoz jutni. Jugoszlávián keresztül az Autóklub által ajánlott útvo­nal a következő: Szeged—Belg­rád—Nis—Gevgelija. Ennél drágább és hosszabb, de bizton­ságosabb a Szeged—Arad— Krajova—Vidin—Szófia útvo­nal. Eladó Megvételre ajánl a hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft-ben lé­vő üzletrészéből 450 mill­ió forint névértékű üzletrészt a Ganz Da­nubius Óbudai Hajóépítő Rt. Az ügylet célja egyrészt további for­rások teremtése a hajógyár adós­ságainak rendezéséhez, ugyan­akkor kiderülhet az is, mennyire piacképes a cég. A Hajógyári Szi­get Vagyonkezelő Kft-t eredeti­leg az Óbudai Hajógyár és az Ál­lami Vagyonügynökség hozta létre azzal a céllal, hogy a kft. az óbudai Hajógyári-sziget haszno­sítását megszervezze és lebonyo­lítsa. Ehhez a cég megkapta azt a 32 hektáros, telekrészt, amelyen a hajógyár található. Diplomaátadás Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtit­kára és Deák János altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke jelenlétében, ünnepélyes keretek között vette át diplomá­ját pénteken a Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémia 144 végzős hall­gatója. Szabó Miklós vezérőr­nagy, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka beszédé­ben méltatta a hallgatók kiemel­kedő munkáját, útravalót adva a nehéz és bonyolult körülmények között végzendő katonai tevé­kenységükhöz.

Next