Zalai Hírlap, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-230. szám)
1992-09-01 / 206. szám
2 Zalai Hírlap Antall nem azonosul a Csurka pamflettel (Folytatás az 1. oldalról.) nevem során Kun Bélának, Hitlernek vagy másoknak. Remélem, hogy a kényszer nem teremthet hazánkban még egyszer ilyen helyzetet, ehhez nem engedhetünk utat nyitni a parlamentáris rendszerben. A Csurka-tanulmányban foglaltakra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjében olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Megítélésem szerint számos kérdésben hibás interpretációban, politikailag több részben károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam, és nem azonosíthatja magát a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Konkrét gondolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapításait. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve ha a kormánypártok tagjai véleményüket a koalícióval élesen szembenálló sajtótermékekben teszik közzé. A mi pártunkban — folytatta Antall József—egyformán helye van a nemzeti liberalizmusnak, a magyar népi-nemzeti gondolat hagyományának, s az európai kereszténydemokrácia eszmekörének. A Magyar Demokrata Fórumnak az lehet és legyen a tagja, aki a magyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja. Ezen a ponton a kormányfő részletesen szólt a kormány munkáját kísérő kritikus sajtóvisszhangról, illetve arról is, hogy egyes orgánumok alapvető etikai normákat megszegve nem tesznek eleget a tárgyilagos hírközlés kritériumának. Végezetül a miniszterelnök a rendszerváltozás következetes végigvitelére, a demokratikus erők közös együttmunkálkodására szólított fel, figyelmeztetve arra a veszélyre, amit a centrumerők felőrlése jelentene. A miniszterelnök beszédét követő—még mindig napirend előtt zajló — vita témája is a Csurka-tanulmány, illletőleg a négy kormánypárti képviselő „rádiós akciója” volt. Míg az ellenzéki felszólalók az MDF-alelnök téziseinek veszélyeire hívták fel a figyelmet, a rádió elleni tüntetésen történteket pedig a képviselők jogállásával összeegyeztethetetlennek tartották, a legerősebb kormánypárt honatyái kiálltak Csurka István mellett. A rádió elleni tüntetésen részt vett kormánypárti képviselők a plénum előtt jogszerűnek nevezték fellépésüket — azt, hogy képviselői igazolványukkal bementek a rádió épületébe, és a ház előtt tüntetők követeléseinek beolvasását követelték. Hétfő este hét órakor az Országgyűlés befejezte nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők a tervezettnél jóval hosszabb, kétórás napirend előtti vita miatt a tárgysorozatba vett négy napirendi pont közül csak ketten jutottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat felett, majd Boross Péter belügyminiszter — az általános vita újbóli megnyitásának keretében — bejelentette: a kormány átdolgozásra visszakéri a III/III-as tisztek és ügynökök adataival kapcsolatos törvényjavaslatot. A plenáris ülés ma reggel, a rendes őszi ülésszak első munkanapjával folytatódik. (MTI) Kutathatók az állampárti dokumentumok Szeptember 1-jétől kutathatók a volt állampárti—MDP— MSZMP — iratok a Magyar Országos Levéltár Alkotmány utcai részlegében—jelentette be Lakos János, az Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár egyesítésével létrehozott intézmény nemrégiben kinevezett főigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. Elmondta: a levéltár szervezetében megalakult MDP— MSZMP iratokat őrző osztály rendszerezi az érintett pártok központi szerveinek és apparátusának, a budapesti kerületi, valamint a Pest megyei pártszervek és pártszervezetek anyagait. Az Alkotmány utcai raktárakban lévő iratok közül — rendezettségük alapján — egyelőre az 1948—1979 közötti évek, továbbá az 1980 után keletkezett iratok esetében a központi pártszervek anyagai tanulmányozhatók. A dokumentumok további részének rendezése folyamatosan történik, így azok egy ideig még nem hozzáférhetők. A főigazgató hangsúlyozta: a kutatást a Minisztertanács 118/ 1989.(XI.22.) MT rendelete szabályozza elsősorban, amely kimondta: az az iratanyag, amelyet a keletkezését követően nyilvánosságra hoztak, időhatár nélkül szabadon kutatható. A többi anyag vonatkozásában 30 éves időhatárt húztak. A levéltár ezeket az iratokat az illetékes — általában az anyagot létrehozó — szerv hozzájárulásával bocsáthatja a kutatók rendelkezésére. Ezért van jelentősége az 1991. évi 83. számú törvénynek, amely arról rendelkedett, hogy az állam tulajdonát képező anyagok kutathatóságáról a kultuszminiszter gondoskodik. A miniszter a 121/ 1992.(VIII.11.) kormányrendelet alapján gyakorolja ezt a jogkörét. Ennek értelmében hosszabb ideig korlátozás alá esnek az államtitkokra és a személyes adatokra vonatkozó, valamint a Magyar Köztársaság külpolitikai érdekeinek védelmét szolgáló anyagok. Lakos János hangsúlyozta azt is: meg kell különböztetni a levéltári kutatást és a levéltári ügyfélszolgálatot. Ez utóbbi alatt az értendő, amikor valaki — például bírósági tárgyalás esetében — saját ügyére vonatkozó iratokba akar bepillantást nyerni. A tájékoztatón elhangzott: idén januárban az iratok átadása-átvétele miatt 23 kutatási kérelmet kellett ideiglenesen felfüggeszteni a magyar gazdaság legújabbkori története, az ország eladósodásának folyamata, az állam és az egyház viszonya, illetőleg az életútkutatások témakörében. (MTI) — ZALAI HÍRLAP ----------------------------------------------A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Lapkoordinátor: Tarsoly József. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József (információs és sport szekció). Kovács Ferenc (gazdasági és közéleti sz.). Török András (belpolitikai és kulturális sz.). Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597,12-194.Telex: 33-276—8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft. negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25011. --------------------------------------------------------Journalban Krónika 1992. szeptember 1., KEDD Kijátsszák az ENSZ-szankciók Tényfeltárás a magyar—szerb határon Amszterdam (MTI): A Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ-szankciókat kijátszva, a magyar határon keresztül továbbra is jut el áru Kis-Jugoszlávia területére — állították hétfőn az egyik holland szállítási szakszervezet képviselői. A Reuter jelentése szerint a holland Vervoersbond képviselői a napokban tértek vissza a magyar—szerb határról, ahol kamionvezetőket, vámosokat és az Európai Közösség illetékeseit kérdezték ki tapasztalataikról. „Az a benyomásunk alakult ki, hogy a szankciókat egyáltalán nem tartják be” —- közölte Fons Tuynstra, aki maga is részt vett a tényfeltáró úton. Tuynstra szerint a menetlevél szerint más úticélok felé haladó kamionok vezetőit arra kényszerítik, hogy a szankciókat megszegve Szerbiában rakodják le áruikat, vagy szerb árukat szállítsanak el rendeltetési helyükre. A holland szakszervezet egyébként éppen egy kamionsofőr bejelentése után kezdte meg vizsgálatát, a sofőr ugyanis azt állította, hogy munkaadói azzal fenyegették meg, elbocsátják, ha nem vesz fel árukat Szerbiában. Megérkezett a román kiadatási kérelem Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre hétfőn délelőtt az a román kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyészekén Alexandra Draghici, volt belügyminiszter kiadását Magyarországtól — közölte az MTI érdeklődésére dr. Hlavathy Attila, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. A múlt héten a román igazságügyi minisztérium és a főügyészség közleménye alapján sajtójelentések adták hírül, hogy a „kommunizmus pere” elnevezéssel folyó tényfeltárás napvilágra hozta az 1949—1954 közötti időszak néhány konkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján büntetőeljárás indult Alexandru Draghici tartalékos vezérezredes, volt belügyminiszterrel szemben, aki ellen letartóztatási parancsot adtak ki. Románia főügyésze magyar kollégájától Draghici kiadását kérte a két ország közötti jogsegélyegyezmény alapján. Román értesülések szerint ugyanis a volt belügyminiszter a közelmúltban Magyarországra menekült, s feleségével Budapesten tartózkodik. Hlavathy Attila elmondta: a kiadatási kérelem rendes postai úton érkezett a Legfőbb Ügyészségre. A román legfőbb ügyész augusztus 19-én írta alá a román nyelvű okiratot, amelyhez csatolta annak magyar fordítását. A Legfőbb Ügyészség — a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel — a kérelmet soron kívül továbbította a kiadatási eljárás intézésére jogosult Igazságügyi Minisztériumnak. A legfőbb ügyész levélben értesíti román kollégáját az iratok továbbításáról. (MTI) Magyar diplomata halála Pakisztánban Karacsi (MTI). Életmentési kísérlet közben halálát lelte Pakisztánban Regenye Győző magyar kereskedelmi tanácsos. Az ötvenhét éves diplomata szombaton bekövetkezett haláláról Karacsiból telefonon hétfőn tájékoztatta az MTI-t Szilasi István, a tragikus véget ért tanácsos utódja. Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyarországra, Szilasiékkal és más magyarokkal pihent a tengerparton. A kora délutáni órákban történt, hogy a vízisportokkal és a helyi fürdési viszonyokkal ismerős Regenye Győző a partról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szilasi András, veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szilasi István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehezen partot érnie, a két életmentő közül az egyiknek—éppen a legtapasztaltabbnak — ez nem sikerült. Regenye Győző hirtelen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Szilasi István elmondotta, hogy a strandon többen részt vettek a kétségbeesett élesztési kísérletekben, közöttük németek és helybeliek.Feltételezik, hogy a kereskedelmi tanácsos halálát szívgörcs okozhatta. Holttestét—mint a pakisztáni rendőrség közölte—pénteken küldik haza Magyarországra. Piarista iskola Kanizsán (Folytatás az 1. oldalról.)arista iskolában folyó oktatás a másik intézményekétől? — Szeretném hangsúlyozni, hogy nem oktató, hanem tanító rend a piaristáké. Az iskolát nyitottá akarjuk tenni: minden hónap utolsó péntekén a szülők részt vehetnek az órákon, elmondhatják, mit tartanak jónak, illetve kevésbé annak, mi pedig alkalmazkodunk az igényeikhez. Sor kerül olyan foglalkozásra is, amikor a szülőket is bevonjuk. A gyerekek napirendje nem sokban tér el a többi iskolában megszokottól. Úgynevezett „gurulós” rendszerben tanítunk. Heti két órában tanulnak németet. A közismereti tárgyak délelőtt lesznek, aztán akik igénylik, részt vehetnek a hagyományos értelemben vett napköziben. A hitoktatás — órarendbe építetten — heti egy órában lesz. Nem állja meg a helyét az a hiedelem, hogy nálunk állandó lesz az imádkozás! Reggel és az étkezések alkalmával természetesen sor kerül rá, de a matematika vagy a magyar óra az itt is ugyanolyan, mint máshol. Eltérés esetleg abban lesz, hogy a szemelvényeket a mi szellemiségünknek megfelelően válogatjuk, illetve az egyházi ünnepek köré csoportosítjuk. — Hogyan tükröződik a piarista szellemiség? ■— Azt valljuk, hogy minden gyermek, minden ember egyforma. Az emberség és a személyiség megsértése nélkül, a legnagyobb alázattal és szeretettel közeledünk mindenkihez. Ha valamelyik kisdiák esetleg megtorpan, addig segítjük, amíg fel nem zárkózik a többiekhez. Ember és szeretetközpontú tanítás a miénk. Munkánkat a rendszeres szakmai továbbképzéseken túl az is segíti, hogy kéthetenként látogat hozzánk Perendi tanár úr, aki egyénenként is foglalkozik a gyerekekkel. Figyelmet fordítunk a családokkal való kapcsolattartásra, rendszeressé szeretnénk tenni, hogy havi egy alkalommal közösen, a szülők, a testvérek részvételével kiránduljunk. Tanulóink már mostantól hordják az iskola jelvényét, jövőre talán már formaruhájuk is lesz. Terveink szerint a felnőtteknek is szervezünk különféle előadásokat, melyek szintén nyitottak lesznek, azokon bárki részt vehet — mondta Uzsoki Lászlóné. Tegnap az utolsó simításokat végezték a puritán tanteremben. Mint az intézmény vezetőjétől megtudtuk, hamarosan bejegyeztetésre kerül a „Piarista iskoláért” elnevezésű alapítvány, melyre bárki tehet felajánlást, de örülnek minden, általuk hasznosítható tárgynak, eszköznek is. — mgy — A Báthory István Kereskedelmi Szakközépiskola Levelező Tagozata Vendéglátóipari Szakközépiskolai képzést indít. Jelentkezés 1992. szeptember 10-ig az iskolában a levelező tagozat vezetőnél. Helye: Zalaegerszeg, Báthory u. 58. Telefon: 06-92/14-094. ♦112414/1H* Iskolaavató Csácson A várakozás zsivalyát a hat órakor megszólalt csengő hangja fogta vissza tegnap Zalaegerszegen, a csácsi városrészben elkészült új iskola avatóünnepsége kezdetén, a zsúfolásig megtelt épületben. Nagyon sokan eljöttek e jeles napra, hiszen mostanság igazán kitüntető öröm egy-egy új intézménnyel gyarapodni. Hát ha még iskoláról van szó! Itt, a csácsi városrészben tegnaptól 235 diák— közülük 34 első osztályos —, valamint húsz pedagógus vette birtokába a kívül-belül egyaránt tetszetős, nyolctantermes, és többféle, korszerűen felszerelt szaktantermes épületet. Az ünnepség a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd az iskola igazgatója, Bényi Zoltán üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően az alkalomhoz illő műsorral köszöntötték a diákok új iskolájukat, s a vendégeket. Ünnepi beszédet Bogár Imre, Zalaegerszeg város polgármestere mondott. Bevezető gondolataiban pedagógusként szólt az iskola szerepéről, annak a felnőttkorig meghatározó élményéről, az őrzött emlékekről. Aztán napjaink szakmai kérdéseiről szólva egyebek közt utalt a készülő oktatási törvényre, arra, hogy az oktatási reform a rendszerváltás velejárója. Kifejtette, hogy a régi értékeket is meg kell őrizni, hiszen azok eredményessége számtalanszor bizonyságot nyert. E gondolathoz kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a vágyakat a realitásokkal kell összevetni. A továbbiakban polgármesterként szólt az önkormányzat azon megítéléséről, hogy a város oktatási intézményei a jövőt szolgálják. Megemlítette azt is, hogy sokan vitatják az oktatásra fordított pénzt, noha rövid távon nem mérhető fel, mikor térül meg ez az összeg. Hangot adott e napok örömteliségének, amikor is a város különböző pontjain, a peremkerületekben új óvoda, tornaterem, s most itt új iskola átadására kerülhetett sor. Rövid visszapillantást tett e városrész történelmi múltjára, majd áttérve a jelenre, szólt az avatott iskola „adatairól”. Arról, hogy az épület 77 millió forintba került, hogy a Zalaterv Kft. elgondolásai alapján a Záév dolgozói kivitelezésében öltött formát. S hogy nemsokára újabb avatásnak nézhetnek elébe, hiszen októberben már elkezdődik a tornaterem építése is. —Szolgálja ez az épület a tanárok, diákok, szülők együttes munkálkodását, és a tudás örömét— fejezte be beszédét Bogár Imre. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget, majd a vendégek, szülők,s diákok együttesen körbejárták a korszerűen felszerelt iskolaépületet.