Zalai Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
1993. február h, HÉTFŐ Segély után: jövedelempótló támogatás Változik február 1-jétől a munkanélküli ellátásból kikerülők segélyezési rendszere. Mint a Népjóléti Minisztériumban elmondták, a szociális törvény szerint nem is segélynek, hanem jövedelempótló támogatásnak nevezik ezt az ellátást. Eddig önkormányzati közreműködéssel a munkaügyi központoktól kapták meg a segélyt a rászorulók, ezentúl — a februári hónap után, tehát március elején — már az önkormányzatok folyósítják a pénzt. A korábbi 4000 forintos fix segélyösszeg is változik. A mindenkori minimális öregségi nyugdíj 80 százaléka, tehát a jelenlegi 6000 forintot alapul véve 4800 forint lehet az ellátás maximális összege. Amennyiben viszont a rászoruló valamilyen jövedelemmel rendelkezik, akkor ezzel az összeggel csökkentik a 4800 forintot. A támogatásra való jogosultságot továbbra is a család jövedelmi viszonyaihoz kötik. A rászorulónak akkor állapítható meg ilyen támogatás, ha a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, azaz jelenleg a 4800 forintot. Mindezt viszont csak a jogosultság feltételeként veszik figyelembe, a ténylegesen folyósítandó összeg megállapításánál már az említett módon azt számítják ki az önkormányzatnál, hogy az egyén esetleges jövedelme és jelenleg a 4800 forint között mennyi a különbség. Ezt az összeget állapítják meg részére jövedelempótló támogatásként. Krónika ZALAI HÍRLAP 3 Egy felmondás háttere Menesztették a Fidesz-vezetőt 1992. december 31-én levelet kézbesített a posta Horváth Zoltánnak, a Nagykanizsán működő Fidesz Területi Koordinációs Iroda vezetőjének. No nem újévi jókívánságokat tartalmazott a küldemény, hanem az irodavezető felmondólevelét, azaz január 1-jétől megszűnt a fiatalember munkaviszonya a Fidesznél. Az okokról először Horváth Zoltánt kérdeztük. * — Kezdjük egy kicsit régebbről! Hogyan került a területi iroda élére? — A Fidesz kanizsai szervezetének megalakításában nem játszottam szerepet, de viszonylag hamar tagja lettem az itteni csoportnak. Aztán amikor az elődöm helyére mást kerestek, rám esett a választás. Két évet töltöttem az iroda élén. —Ez alatt az idő alatt milyen eredményeket könyvelhet el? — Zalában gyenge eredmények voltak, s ma sincsenek sokkal jobbak, bár szerintem igenis lehet javulásról beszélni. Elég nehéz dolgom volt. Úgy gondolom, nem kaptam meg azt a segítséget, amit igényeltem. — Mire gondol konkrétan? — Ha programokat kellett szervezni, elég sokszor magamra maradtam, nem vettek komolyan. Amikor lépni kellett volna, nem biztos, hogy léptek. Szerintem ezt egy gyenge megyével nem lehet megcsinálni. — A felső vezetésre gondol? — Igen. Ebbe beletartozik a Központi Hivatal is és a választmány is. Hosszú idő után most sikerült kialakítani egy aktív magot, amelynek a tagjai komolyan veszik a munkát. Létrehoztuk a szakértői gárdát is. Ezért jött rosszkor az a politikai döntés, melynek részét képezi az is, hogy a megyei irodák a megyeszékhelyekre kerülnek. Ez részben érthető, de a mi megyénk esetében nem túl szerencsés. Ma már Nagykanizsa is megyei jogú város. Arról nem is beszélve, hogy a 90-es választásokon a mi támogatásunkkal Nagykanizsán hét, Zalaegerszegen pedig csak egy önkormányzati képviselő jutott a testületbe. Ha innét elkerülne az iroda, úgy gondolom, azzal „szétvágnák” az itteni szervezetet. A csoport tagjai nagy ellenszenvvel fogadták ezt az elképzelést. — Ez rendben van, de mivel magyarázható a felmondás? — Kaptam papírhegyeket, aztán felmentem és megmagyaráztam... Azt hiszem, a valódi okot személyes ellentétekben és a Fideszen belüli összefonódásokban kell keresni. —Miről szóltak ezek a papírhegyek? — Arról, hogy könyvelési hibákat követtünk el. Bebizonyítottuk, hogy erről szó sincs, de a felmondásomat nem másították meg. — A két év alatt — amíg az iroda élén állt— voltak-e folyamatos gazdasági ellenőrzések? — Nem. Két gazdasági ellenőrzésünk volt, az is az utóbbi hónapokban. — Hogyan tovább? Politizál a jövőben is? — Ilyen mélységig biztosan nem... A Fideszből nem léptem ki. Úgy alakult, hogy a többiek is maradnak, s „csakazértis” csinálnak valamit. Azt tapasztalom, helyi szinten számítanak rám. Pénteken Kanizsán járt Áder János, a Fidesz választmányának az elnöke. Tájékoztatást kértünk tőle a felmondás okairól. — Mi volt az oka, hogy felmondtak Horváth Zoltánnak, a Fidesz területi irodavezetőjének? —Több oka is volt. Az egyik: az iroda működtetésével kapcsolatos fogyatékosságok. Az irodavezetőnek van egy meglehetősen részletes munkaköri leírása, amely alapján politikai szervezőmunkát és más természetű ügyeket is kell intéznie. Ezekben komoly hiányosságok mutatkoztak. A másik: szeptembertől új pénzügyi-gazdálkodási, számviteli rendet vezettünk be. Ennek az előírásait — többszöri figyelmeztetés ellenére — nem tartotta be. Ezenkívül más ügyek is voltak. Például a zalaegerszegi időközi önkormányzati választás menedzselése. Az ottani csoporttól meglehetősen kedvezőtlen visszajelzések érkeztek az ő munkáját illetően. Úgy gondoltuk, ha valakivel kapcsolatban ennyi kifogás merült fel, akkor a közelgő választási kampány előtt az utódjáról kell gondoskodni. —Arról is hallani, hogy a Fidesznek komoly anyagi kárt okozott az irodavezető. Mi ebből az igazság? — Hogy komoly-e? Az viszonyítás kérdése. Vannak olyan tételek, melyek számlával nehezen igazolhatók. E tekintetben a pénzügyi vizsgálat folyamatban van, illetve részben befejeződött. Komoly tételről azért nem beszélnék, mert ha az lett volna, akkor más eljárással folytatódott volna az ügy. — Horváth Zoltán kétéves irodavezetői tevékenysége alatt nem volt, csak az utóbbi időszakban komolyabb gazdasági ellenőrzés. Ez is igaz? — Ez részben a korábbi időszaknak köszönhető, a hivatal struktúrája nem volt teljesen kiépített. Amikor a tavalyi kongresszus után átvettem ezeknek az ügyeknek az irányítását, akkor elsőként a központi hivatalvezetőtől váltunk meg, s egy új szervezeti rendet alakítottunk ki. Belső revizort állítottunk be, akinek a tevékenysége valamennyi megyére kiterjedt. Elmondhatom: semmiféle gazdasági visszaélést nem sikerült találnunk az országban. — Mennyire egyedi eset ez a felmondási ügy? — Egyáltalán nem kuriózum. A választási kampány közeledtével törekszünk arra, hogy minél alkalmasabb, rátermettebb embereket találjunk. — A megyei koordinációs iroda hol működik a jövőben? — Szükségesnek tartjuk, hogy Zalaegerszegen is létrehozzunk egy irodát, de természetesen a nagykanizsai is megmarad, mégpedig két választókerület — a kanizsai és lenti — ügyeit fogja intézni. A személyi feltételek alakulása az, ami részben meghatározza a megyei iroda hollétét, de valószínűleg Zalaegerszegen lesz. Marton Györgyi Tollfosztóban voltam az este...” Az asszonyok előtt kis kupacokban a könnyű fehér, selymesen puhán libbenő tollpihe. Ki-ki a maga előtt lévő cserépkorsóból markolja ki a fosztani való adagot. Az asztal egyik végében férfiak kártyáznak, középen lányok kukoricát morzsolnak. Egy idős bácsi kosarat fon. Az innenső oldalon fehér ingben citerások készülődnek... Ez a kép fogadott bennünket pénteken este a pacsai iskolában rendezett tollfosztó-esten. Valójában a megyénkben zajló honismereti pályázathoz kapcsolódó bemutató részesei voltunk. Ám mint kiderült, nem is igényelt különösebb rendezőelvet az összehozása, minthogy errefelé ma is élénken élő hagyomány a tollfosztás. Odakint, talán kicsit megkésve, záporozik a január végi hó. Időzített hangulatfestőként a benti, múltidéző derűs esthez. A konyhából beszökő finom illatok, a szétáradó meleg békességes nyugalma lenyűgözi a városi embert. Citera-kísérettel hangzik fel az ide illő dal, amely természetesen úgy kezdődik: „Tollfosztóban voltam az este...” Aztán egy menyecske felkéri a kosarat fonó Varga Imre bácsit, hogy meséljen Savanyú Jóska történetéről,s Imre bácsi szívesen rááll, ám előbb három csalafinta kérdést intéz a jelenlévőkhöz... Énekben, közös dalban nincs hiány, miközben körbejár a tálca pogácsával, pereccel. Egyébként e tollfosztást felidéző estét akár karácsony előttre is gondolhatnánk, már csak a bemutatott betlehemezés miatt is... A háziasszony szerepét ellátó Horváth Józsefné, Gizi néni sürgölődik a konyhában. — Változó, hogy mivel kínálják ilyenkor a vendégeket. Van ahol füstölt oldalassal készült paprikás krumplival. Itt most házi kolbásszal, házi tepertővel tálalunk sült káposztát. Én otthon szoktam kocsonyát is készíteni tavat a vacsoramenük szokásába. Egyébként Gizi néni éppen a múlt héten volt tollfosztóban itt a faluban. Szívesen mesél a mókás játékokról, a zálogosáiról, amelyek biztosítékai a remek hangulatú estéknek. Ami azt illeti, a hangulat az idő múlásával ehelyütt is egyre oldódik. —Igen száraz ez a toll!—kiáltanak az asszonyok. Ezen aztán ne múljon! Szomjoltóként, vörös- és fehérborral teli poharak járnak körbe. Legutóbb, két este is az itt szorgoskodó Kámán Zsigmondnénál volt tollfosztás, s az abból maradt tollat hozták el mára. —Szívesen jönnek ilyen helyre az asszonyok. Kikapcsolódás, egy kis pletyka, ez az... — mondja nevetve. S mint kiderül, az egyre dagadó párna lehet, hogy az unokájáé lesz... A mellette ülő Főző Lászlóné értően avat a tollfosztás mikéntjébe: — Megfogjuk a tollat, lehúzzuk, s a csutkát ledobjuk. Ennyi. Persze kényes ruhába, amire könnyedén rátapad a pihe, nem igen ajánlatos ilyen helyre jönni. Bakonyi Katalin, aki tagja a pávakörnek is, elárulja, hogy bizony gyerekkora óta most van először tollfosztáson. De jó dolog, s óvónő lévén, a gyerekekkel is megismerteti e foglalatosságot. Fel-felhangzik az asszonyok éneke, fogyóban a tollhalom, „lazul” a hangulat. Mindjárt tálalják a vacsorát. — Nagyon örülök, hogy enynyien összejöttek, s hogy ilyen szépen énekeltek — summázza véleményét a látottak, hallottak alapján Vajda József egerszegi népdalkutató. A 20-25 fős Pacsai Népdalkor és Citerazenekari Egyesület (ez a teljesen hivatalos elnevezése) vezetője, Vági József arról beszél, hogy milyen fontos számukra a néphagyományok őrzése, továbbadása, nem szólva a közös éneklés öröméről. Titkos vágyaként elárulja, hogy az esten résztvevő kézimunka szakkörös asszonyokat is szeretné megnyerni a pávakörnek. — Az lenne az igazi, ha még több fellépési lehetőségünk lenne. Legközelebb a Ki mit tud-én indulunk — fűzi az elmondottakhoz. Elkezdődik a falatozás, ám előtte még megszólítom özv. Doktor Kálmánnét, Mariska nénit, aki régi pacsai lévén sokat tud mesélni a hajdani tollfosztásokról. A vacsoráról szólva, meg is jegyzi, hogy ilyen gazdag nem szokott lenni, no de nem is az számított. Alig várták, hogy vége legyen, hiszen azután, úgy 11 óra tájt, kezdődött el az igazi mulatság. Hajnalig tartó tánccal... — Vidám dolgok voltak. Igen, most is jól érzem magam. Szeretném, ha tovább élne ez a szép hagyomány. Régen alig vártuk, hogy tollfosztás legyen... * Alig múlt nyolc óra. Odakint vékony, kristályosan csillámló fehér hótakaró födte be a vidéket. Sinkovics Eta Félfogadás A Zala megyében működő családvédelmi szolgálatok közül a nagykanizsai szolgálat félfogadási időpontja megváltozott. Eszerint a Városi Kórház Rendelőintézet (Szekeres J. u. 2-8.) Családvédelmi és Nővédelmi Tanácsadó (Tel.: 11-500) hétfőn 8—12, kedden 8—12 és 14—16, szerdán 8—12, csütörtökön 8—12 és 14—16, pénteken 8—12-ig kereshető fel. Lakossági fórumok Február 3-án Zalakoppányban, 4-én Tüskeszentpéteren, 5- én Aranyodon lakossági fórumot tartanak Zalaszentgrót részönkormányzatai. Mindhárom fórum 18 órakor kezdődik a helyi kultúrházban. MSZP-rendezvények A Szocialista Párt nagykanizsai szervezete február 1 -jén 18 órától a bazárudvari párthelyiségben a vállalkozóknak tart adótanácsadást. 2-án, kedden 17 órától ugyanott a személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos kérdésekben tájékoztatják az érdeklődőket. Klub-közgyűlés A Keszthelyi Helyőrségi Klubban, a nyugállományúak közössége tartott közgyűlést pénteken. Beszámoló hangzott el a tavalyi működésről, programtervet fogadtak el ez évre, majd pedig újjáválasztották vezetőségüket. Aláírásgyűjtés Nem érvénytelen az Állampolgári Jogvédő Liga aláírásgyűjtése a lakáshitelkamatok emelése ellen — emeli ki a szervezet szombati közleménye —, hiszen a tízezer hiteles aláírás elérése esetén a parlament köteles foglalkozni a petícióval.