Zalai Hírlap, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
2 ZALAI HÍRLAP Krónika 1993. július 1., CSÜTÖRTÖK . . ... . A Külügyminisztérium közleménye A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szerdán az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: „A magyar kormánynak nem volt és továbbra sem célja Szlovákia elszigetelése és európai integrálódásának megakadályozása. Fontosnak tartjuk az együttműködést mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi szervezetekben, szubregionális, regionális és még tágabb összefüggésekben is. Ennek érdekében folytatott politikánk célja a posztkommunista országok demokratizálódási és stabilizációs folyamatainak támogatása és egész térségünk európai integrációjának elősegítése. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind Szlovákia, mind a többi közép- és kelet-európai ország fokozatosan teljesítse azokat az erkölcsi, politikai és emberi jogi normákat, amelyek az elmúlt évtizedekben az európai egységesülési folyamat alapját jelentették. Nem utolsósorban a magyar erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt három évben az emberi jogi kérdéskör kibővült egy új dimenzióval, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak kérdéskörével. Ezt a magyar kormány ugyanolyan módon kívánja kezelni, ahogy az európai demokráciák a 70-es évektől az emberi jogi kérdéseket kezelték. Vagyis nem tekinti azokat egy ország belügyének és ugyanolyan nemzetközi jogi kodifikációt és ellenőrző mechanizmus kialakítását tartja fontosnak e kérdésben is, mint amilyen az általános emberi jogi kérdésekben már többé-kevésbé kiépült. Az ET egyike azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyekben az emberi jogi kontroll-mechanizmusok már kifejlődtek. A magyar kormány törekvése az, hogy e mechanizmusok kiterjedjenek az etnikai és nemzeti kisebbségek kérdésére is. Ebből következően rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az új tagállamok felvétele esetében ez a szempont fokozott mértékben érvényesüljön, illetve tagságuk során e kérdések megoldását folyamatosan kísérje figyelemmel az ET és szükség esetén nyújtson ahhoz segítséget. A szlovákiai magyar pártok 1993 februárjától több dokumentumban hozták nyilvánosságra gondjaikat és elvárásaikat. Közös álláspontjuk szerint a szlovákiai magyarság helyzetét számos probléma nehezíti, amelyek megoldása elkerülhetetlen. Ilyen például a magyar keresztnevek anyakönyvezésének joga, a magyar helységnév használatjoga, a teljes magyar iskolarendszerhez való jog, a kisebbségek számára hátrányos új közigazgatási rendszer kialakításának elkerülése, illetve az úgynevezett benesi-dekrétumok azon diszkrimináló elemeinek semmissé nyilvánítása, amelyek a szlovákiai magyar kisebbéget kollektíven ítélték bűnösnek a II. világháború után. A magyar kormány álláspontja az volt, és az is maradt, hogy az ET új tagállamainak lehetőleg a teljes jogú tagság elérése előtt kell garanciákat adniuk kisebbségi jogi kérdésekben. Ez Szlovákia esetében sajnálatos módon nem történt meg. Mivel csak ígéreteket kaptunk, kénytelenek voltunk fenntartásainknak nyomatékosan hangot adni. A magyar diplomácia az elmúlt hónapokban többször felhívta a szlovák partnerek és más európai partnerországok figyelmét a problémák megoldásának szükségességére. A magyar kormány már Csehszlovákia kettéválásának folyamatában, nevezetesen Szlovákia EBEÉ tagságának elnyerésekor, illetve Szlovákia függetlenségének kikiáltásakor jelezte, hogy rendkívül fontosnak tartja az emberi jogok, s ezen belül a kisebbségi jogok megfelelő érvényesítését az új, független államban. Valamennyi szlovák—magyar kétoldalú tárgyaláson szerepelt a szlovákiai magyarság jogainak kérdése. Többször kifejezésre juttattuk fenntartásainkat és elégedetlenségünket a jogalkotási folyamat lassúságát, illetve elmaradását illetően. Mindez arra késztette a magyar kormányt, hogy az ET keretében adjon hangot fenntartásainak és kifejezze, hogy nem tartja elegendőnek és meggyőzőnek azt, amit a szlovák kormány és törvényhozás a kisebbségi kérdéskörben az ET ajánlásainak teljesítése érdekében tett. A magyar kormány egyértelmű eredményként értékeli azoknak a követelményeknek az elfogadását, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése Szlovákia ET-felvétele kapcsán megfogalmazott, így a magyar delegáció nem emelt vétót Szlovákia ET-felvétele ellen. Mindvégig hangoztattuk, hogy nem célunk Szlovákia elszigetelése és európa tanácsi felvételének megakadályozása. Ugyanakkor döntő fontosságú, hogy az ET parlamenti közgyűlése által tegnap elfogadott módosítások jelentősen erősítették a Szlovákia tagfelvételi ajánlásában foglalt követelményrendszert. A Külügyminisztérium és a parlamenti képviselők munkája nélkül nem lett volna elérhető a Benesdekrétumok eltörlésének igényét követelményként támasztani Szlovákiával szemben. Rendkívül jelentős annak a kezdeményezésnek az elfogadása is, amely emberi jogi ellenőrző mechanizmus létrehozását szorgalmazza. Ez utóbbi folyamatosan ellenőrzi az új tagországok hatóságait, hogy mennyire tartják tiszteletben az ET által előírt kötelezettségek teljesítését. A magyar diplomácia hatékony együttműködésre számít az ET többi tagállamával, az ET kontroll-mechanizmusainak alkalmazásában és fejlesztésében. Elvárja, hogy hatékonyan segítsék elő mindazon hiányok pótlását, amelyek a szlovák kisebbségi törvényalkotásban mind a mai napig fellelhetőek. Az ET és tagállamai a kérdés kapcsán kialakult vitában egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy Szlovákia felvétele után megkövetelik az ET- ajánlásokban és rapporturi jelentésekben megfogalmazott feltételek teljesítését. Véleményünk szerint az ET PKGY által is megfogalmazott célok megvalósulásának esélyeit jobban előmozdította volna, ha Szlovákia felvételére csak az általános megállapítás szerint szükséges szlovák lépések megtörténte után került volna sor. Döntésével a korábbiakat meghaladó felelősséget vállalt magára az ET. A magyar kormány a vita és a döntés alapján feljogosítva érzi magát arra és a továbbiakban is kötelességének tartja, hogy figyelemmel kísérje a szlovákiai jogalkotás folyamatát és szükség esetén felhívja erre az ET tagállamainak figyelmét. Döntésével a magyar kormány ismételten bebizonyította, hogy mindenkor konstruktív, a megoldásokat kereső politikát folytat, ugyanakkor határozottan fellép Magyarország érdekei és a kisebbségek jogai védelmében és a térség biztonságát veszélyeztető jelenségek ellen. Mindezt európai integrációs törekvéseivel összhangban teszi.” (MTI) Nem oldják fel a fegyverembargót Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az indítványt az öt kezdeményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — eredménytelen maradt. (MTI) r- ZALAI HÍRLAP -- A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 312-575. Fax: 312-581. Titkárság: 311-597, 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314—8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 351-002. Nyomtatás: Zalai Ny. '' ' Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Galla József v.-igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. ----------------------------------------------------Journal------- Megemlékezés A szovjet csapatok kivonulásának, az idegen hatalmak megszállásának megszűnése második évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendezett szerdán a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, a Recski Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Elítéltek Közössége. A megemlékezés színhelye a Magyar Diákok Szabadságfrontjának ellenállási emlékműve volt Budapesten a Feneketlen-tónál. Zimányi Tibor országgyűlési képviselő, az ellenállási szövetség elnöke megemlékező beszédében felidézte a Magyar Diákok Szabadságfrontjának emlékét, amely 1944-ben fegyveresen harcolt a német megszállók ellen. Zimányi hangsúlyozta: 1945-ben az ország nem szabadult fel, hanem új megszállás következett. A megemlékezés után a szobornál koszorút helyezett el Für Lajos honvédelmi, Boross Péter belügyminiszter, a Honvédség, társadalmi szervezetek. Leblokkolt a földárverés (Folytatás az 1. oldalról.) Áthidaló megoldásként javasolták a kárrendezési hivatalnak, hogy a kevesebb előkészítő munkát jelentő térkép és tulajdoni lap alapján történő árverést alkalmazzák. Erről folytak egyezkedések és viták, az Országos Kárrendezési Hivatal azonban nem vállalta a már begyakorolt és bevált számítógépes szisztéma megváltoztatását. A teljes digitalizált anyag azt jelenti, hogy az árverezésre kerülő ingatlanról a valós adatok állnak rendelkezésre. Ezenfelül lehetővé teszi már az árverezésen, hogy a leendő földtulajdonosok ne csak annyit tudjanak, hogy adott táblában szereztek birtokot, hanem az hol helyezkedik el és amennyiben a megosztás nem előnyös, még a liciten változtatást kérhetnek. Kedvező az is, hogy a jegyzőkönyv kiküldésével számítógépes vázlatot is kapnak a bejelölt földterülettel. Ennek előnye az, hogy több helyen ennek alapján ideiglenesen kijelölték (például Ságodon) a földeket és művelésbe vették. Az országban egyébként elsők között következett be zavar a földárverésekben, a földhivatalok többsége augusztusig vállalta az előkészítési munkát. Kifejezte a hivatalvezető helyettes, hogy remélhetőleg nem tart sokáig a vita és rendben folyhatnak az árverések. Amúgy is terveznek kéthetes nyári szünetet, július 15—30. között kapják meg egységesen az árverési csoport tagjai az idei szabadságukat. Garantáltan megtartják az árverezést: július 5-én Zalaváron Zalaszabarban, Karmacson, 6 án Alsópáhokon, 9-én Nagykanizsán Korpaváron, 13-án Sármelléken. A többi meghirdetett árverésből pedig azokra kerül sor, amelyeket előkészítenek földhivatalban, ez azonban adott nap reggelén is eldőlne azzal, hogy megérkezik-e a digitális lemez vagy sem. A hivatal dolgozói minden meghirdetett árverésre kimennek és a helyszínen tájékoztatják a megjelenteket. A kárrendezési hivatal célja, hogy földhöz juttassa az embereket és ez nem kis munka lesz a továbbiakban, hiszen december végéig minden mezőgazdasági szövetkezet területén be kell fejezni az árverést. B.E. „Megszabadulás napja” Kanizsán Tegnap este közel 1 órás csúszással kezdődött Nagykanizsán, a Deák téren az MDF helyi szervezet által rendezett utcabál, melyet abból az alkalomból tartottak, hogy a szovjet csapatok második éve hagyták el hazánk területét. A „Megszabadulás napján” a fiatalokat, vagy csak az éppen arra járókat a városban népszerű Carmen rockegyüttes zenéje csalogatta a térre, vagy éppen bírta maradásra. Czupi Gyula, az MDF kanizsai szervezetének elnöke röviden arról szólt: aki ma azt mondja, hogy nem szükséges erről a napról megemlékezni, az azt mondja, nem történt alapvető változás Magyarországon. Este 8 órakor Schimdt István, a helyi MDF szervezet tagja olvasta fel Antal József miniszterelnök erre az alkalomra írt levelét. hatálytalanításról Balsai a Az Alkotmánybíróság június 29-én nem a kormány által javasolt és az Országgyűlés 1993. február 16-ai ülésén mintegy kétharmados aránnyal elfogadott, de még ki nem hirdetett, az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvénnyel összefüggő indítványról döntött. Ezt dr. Balsai István igazságügy-miniszter hangsúlyozta a kedden kihirdetett alkotmánybírósági határozatokkal kapcsolatban. Az igazságügy-miniszter elmondta: félrevezető az igazságtétel fogalmának a kihirdetett alkotmánybírósági határozatokhoz való kizárólagos kapcsolása, pontosabb az elévülés használata. Ugyanis az Alkotmánybíróság az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló, dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő által előterjesztett és a kormány által is támogatott, de még ki nem hirdetett törvényről állapította meg, hogy alkotmányellenes. Balsai Istvá hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem csorbítják sem az Országgyűlés, sem a kormány tekintélyét. Egy jogállamban természetes, hogy a törvényalkotók áltl alkotmányosnak tartott törvényről az Alkotmánybíróságnál esetenként más véleménye van Mint országgyűlési képvisel nem örülhet egyetlen, alkotmányellenességet megállapít, határozatnak sem, ám a döntéssel nem is vitatkozik. (MTI. Nem késik a KRP Június végén ugyan még nem tudták közzétenni, hogy mely vállalatokat ajánlja fel az ÁVÜ a Kistulajdonosi Részvényvásárlási Program keretében (KRP) a befektetőknek, de a szakmai előkészítés folyik, semmiféle politikai akadálya nincs a munkálatoknak. Arról van szó, hogy a program elindítása különös körültekintést igényel. Az érintett vállalatokat be kell vezetni a tőzsdére, ennek érdekében — visszamenőleg is — tájékozódni kell a cégek pénzügyi helyzetéről, tisztázni szükséges a jogi dokumentumokat és meg kell egyezni a leendő vagy már létező befektetőkkel. Fontos, hogy a legjobb cégeket ajánlják fel. A program keretében már kiszemeltek egy országosan ismert óriáscéget, és négy kisebb vállalatot a söripar, a szállodaipar, illetőleg a kiskereskedelem területén. A vállalatokat azonban egyelőre még nem lehet megnevezni. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amit az Állami Vagyonügynökségnél szerdán tartottak a KRP-vel kapcsolatos munkálatokról. Lajtai György, az ÁVÜ közgazdasági igazgatója elmondta: 50 fölötti azon cégek száma, amelyek 3-4 éven belül bevihetők a tőzsdére és így a program részévé válhatnak. A jövő évi kínálat értéke 10-15 milliárd forint körüli. Folyik tehát a szakmai előkészítés, és ennek keretében rövidesen beindul az a feljavító munka is, amely ugyancsak a kínálat bővítését célozza. Néhány kérdést még tisztázni kell, például, hogy a részletre történő részvényvásárlásnál a türelmi idő mennyi lesz (az ÁVÜ egy évet javasol), illetőleg, hogy évenként vagy a törlesztő részletek teljes kifizetését követően kapják meg a tulajdonosok az őket megillető részvénycsomagot. (MTI) Kártérítési javaslat Magyarország számára Az illetékes testülettől a Biztonsági Tanácshoz, onnan Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz továbbítják majd azt a határozatot, amely kártérítést javasol Magyarországnak a Szerbia elleni embargó következtében elszenvedett gazdasági és pénzügyi veszteségekért. A szankcióbizottság illetékes testületének keddi ülésén Erdős André nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy az ENSZ-embargó megtartása már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Magyarországnak. Az ülésen elfogadott határozati javaslat elismeri a tényt, hogy Magyarország maradéktalanul megtartja a Szerbia elleni rendszabályokat, és rögzíti a tájékoztatást a károkról, a gazdasági és egyéb nehézségekről, amit az embargó okozott és okoz. A dokumentum elismeri a tényt, hogy Magyarországnak sürgős szüksége van támogatásra, és felhívja a tagállamokat, illetve az ENSZ intézményeit, köztük a pénzügyi szerveket, vizsgálják meg, hogyan nyújthatnának segítséget. A bizottság a következő napokban várhatóan elfogadja a határozatotés a hasonló szellemű döntéseket Szerbia többi szomszédját illetően), onnan a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerül. A testület intézkedésre továbbítja majd a határozatokat Butrosz Gáli főtitkárnak. (MTI) *