Zalai Hírlap, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-227. szám)

1993-09-01 / 203. szám

Zalai Hírlap XLIX. évfolyam, 203. szám Kiadja a CJÍT­lClí^-^ Kft. Ára: 13,80 forint Ha szeptember, akkor iskola Most már biztos, hogy vége. Korábban kell kelni, esténként újra lehet lecke fölé görnyedni —megkezdődött a suli. Tegnap, a két zivatar között, megtartott tanévnyitók sokaságán már lel­kileg bemelegítettek a diákok és a tanárok a ma reggeli startra. Felvételünk az egerszegi Zrínyi gimnázium ünnepségén készült, ahol 173 elsős kezdi el tanul­mányait öt speciális illetve reál, humán képzésű osztályban. Az ünnepségen vehette át az intéz­mény eddig igazgatója, dr. Vaj­da István főtanácsosi kinevezé­sét és az első alkalommal ado­mányozott Móra János emlék­gyűrűt. A harmadikos-negyedikes diákok számára pedig a főisko­lás, egyetemista tanulmányaik első félévére ösztöndíjat kínál az alma máter, évente két tanu­lónak­­ csak jól kell tanulni hozzá. * A jókora zápor alaposan át­formálta a zalaszentgróti 408-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanévnyitó ünnepségét. A tanu­lók és a szülők a szabad térről beszorultak a fojtólevegőjű tor­naterembe, így azután a meg­kurtított műsor alatt is több diá­kot levegőre kellett kísérni. Dr. Tóth Tihamér munkaügyi ál­lamtitkár, országgyűlési képvi­selő köszöntötte a több, mint 200 tanulót. Mint mondta, nehéz szívvel állnak itt most, hiszen a munka világában való elhelyez­kedés nem könnyű. (Folytatás a 2. oldalon.) A zalaegerszegi zrínyisek évnyitóján. Épülhet a „céhek háza” A Világkiállítási Programiro­da, valamint az Építési Vállal­kozók Országos Szakszövetsé­ge kedden aláírta azt a szerző­dést, mely a pesti Duna-parton lévő 2700 négyzetméteres in­gatlan eladásáról szól. Az expo leendő színhelyével szemközti terület ingatlanfejlesztésének ez már a második konkrét eredmé­nye, hasonló szerződést a MOL Rt-vel már aláírt a programiro­da. A most megvásárolt telken az ÉVOSZ összesen mintegy 2 milliárd forintos beruházással építi fel a „céhek házát”, mely­ben irodák, lakások, szolgáltató egységek kapnak helyet, vala­mint mélygarázs is épül. (MTI) A KIÉT-et meglepte.,, Nem született megálla­podás a közalkalmazottak 1994. évi béremelésének finanszírozási módjáról a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Ta­nácsának (KIÉT) keddi ülésén, mivel az önkor­mányzatok és a kormány eltérően értelmezték a jú­nius 23-ai ülésen elfoga­dottakat. Az önkormány­zati oldal képviselői el­mondták: meglepte őket, hogy a kormány visszalé­pett korábbi javaslatától, miszerint teljes egészében előteremti a béremeléshez szükséges összeget a költ­ségvetésből, az önkor­mányzatoknak csupán azt kell vállalniuk, hogy ezen összeg 30 százalékát 1996-ig „megelőlegezik” a költségvetésnek. Szabó Iván pénzügyminiszter szerint viszont nem volt szó a teljes összeg állami finanszírozásáról. Baráti segítségért cserébe Az igazság manapság keveset nyom Justitia mérlegének serpenyőjében. Mert miféle igazságszolgáltatás az, amely engedi, hogy az egyik ember a másik kárán gazdagodjon? Hiába! A csalafintának, az ósdi jogszabá­lyokat kihasználó, rafinált polgárnak áll világ a segítőkész, jóhiszemű, jog­ban járatlan embertársunkkal szem­ben. A baráti kölcsönről szóló, számos tanulsággal szolgáló történet a 7. olda­lon. Drasztikus intézkedésekre kényszerülhet a Malév Rt., amennyiben a repülőgépszere­lők szakszervezete továbbra is fenntartja sztrájkfenyegetését — mondta el Pákay András, a légitársaság vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatóján. Mivel a részvénytársaság el­ső üzleti évét 246 millió forintos veszteséggel zárta és a munka­­beszüntetés, illetve a sztrájkfe­nyegetés már eddig is 25 millió forintos többletkiadást okozott a cégnek, ezért a társaság új, költ­ségcsökkentő intézkedéseket fontolgat. A lehetséges megol­dások azonban a járatbeszün­tetések, saját karbantartói bázis kiépítése — mind a Malév, mind a karbantartást jelenleg végző Aeroplex cég dolgozói számára a munkalehetőségek csökkené­sét, a szervezetek leépítését je­lentik. A két tulajdonos, a Malév és az amerikai Lockheed, vala­mint az Aeroplex cég vezetése megállapodott abban is, hogy ha továbbra sem születik megálla­podás a bérvitában, a három tár­saság együttesen fog fellépni — külföldi vagy hazai munkaerő alkalmazásával — a forgalom fenntartása érdekében. A Malév végső ajánlata egyébként a szerelők bérének 34,6 százalékos emelése 18 hó­napra. Felkészülve arra, hogy a szakszervezet nem fogadja el az ajánlatot és a dolgozók beszün­tetik a munkát, a forgalmi kar­bantartási munkák elvégzére szerdán Budapestre érkezik 10 ukrán és 5 nyugat-európai szere­lő, akik nemzetiségét a Malév egyelőre nem kívánta nyilvá­nosságra hozni. Bejelentették azt is: a Malév vizsgálatot kezdeményez az esetleges sztrájk jogszerűségé­ről. A szakszervezet kedden este az MTI kérdésére elmondta: a munkáltató legutóbbi ajánlatá­ról a szerdai munkásgyűlésen határoznak. (MTI)­ ­ Ukrajnából is jönnek szerelői ! Az ugarlista élén országosan az ugarlista élén áll Zala. Míg a korábbi évek­­­­ben „csupán” két-háromezer hektár szántó hevert parlagon a 1­­ megyében, addig tavaly már 16 ezer hektár maradt hasznosít­t­­atlanul. Akkor úgy tűnt, hogy ezt a rekordot már nem lehet túlszárnyalni. Hát lehet... Az idén ugyanis majdnem a duplájá­ra nőtt az ugar, s eléri a 31 ezer hektárt. Ez a megye szánföldjei­­nek a 22 százalékát jelenti, szemben az országos átlaggal,­­ amely 9 százalék körül mozog. A megyén belül legrosszabb a­­ helyzet ott, ahol a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a­­ csőd szélén állnak, így különösen siralmas a helyzet a Keszt-­­ helyi hegység körzetében található gazdaságokban, ahol a s parlagterületek aránya a 40 százalékot is túlszárnyalja. (To­vábbi statisztikai információk a 9. oldalon.) Ki ügyeljen az ügyészségre? Az Országgyűlés keddi ple­náris ülésén Balsai István igaz­ságügy-miniszter expozéjával megkezdte az ügyészségről, az ügyészség egyes feladatairól, valamint a kapcsolódó alkot­mánymódosításról szóló tör­vényjavaslatok együttes általá­nos vitáját. Az igazságügy-mi­niszter elöljáróban leszögezte, hogy a legfőbb ügyész kizáróla­gos parlamenti alárendeltsége folytán az ügyészség jelenleg önálló hatalmi ágként működik, és ez összeférhetetlen az alkot­mányban foglaltakkal. A leg­főbb jogszabály ugyanis tiltja az ügyészek politikai tevékenysé­gét, aminek viszont ellentmond az, hogy a legfőbb ügyész a par­lamentnek politikai felelősség­gel tartozik. — Ebben a konstrukcióban — hangoztatta az előadó — a mindenkori kormány nem tud eleget tenni a törvények végre­hajtására vonatkozó alkotmá­nyos kötelezettségének. A meg­oldás a legfőbb ügyésznek a kormány és ezen belül az igaz­ságügy-miniszter alá rendelése. (Folytatás a 2. oldalon.) Éltető kincsünk az erdő. De csak úgy őrizhetjük meg utódainknak, ha nemcsak vágjuk, hanem telepítjük, gondozzuk. Az erdő jövőjéről szóló írásunk a lap 9. oldalán.

Next