Zalai Hírlap, 1994. augusztus (50. évfolyam, 178-202. szám)

1994-08-02 / 178. szám

1994. augusztus 2., KEDD Bizalomerősítő tényező legyen! A magyar—szlovák alapszerződésről tanácsko­zott tegnap Budapesten a Miniszterelnöki Hiva­talban a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és Tabajdi Csaba, a hivatal államtitkára. A megbeszélést követő sajtó­­tájékoztatón Tabajdi Csaba el­mondta: az új kormány nem kí­vánja összekötni a magyaror­szági szlovákok ügyét a szlová­kiai magyarság ügyével. Fontosnak tartja — hangsúlyoz­ta Tabajdi —, hogy a magyar— szlovák alapszerződés bizalom­­erősítő tényező legyen a két or­szág között. Mata Mihály, a Magyaror­szági Szlovákok Szövetsége ügyvezető elnökének szavai szerint: jó, hogy a kormányzat kikéri a kisebbség véleményét még a szerződés megszövege­zése előtt. Mata Mihály elsőren­dű kérdésnek tartja, hogy az alapszerződés nyomán fékeződ­jön a magyarországi szlovákok asszimilációja és megfelelő ös­­szegű támogatást kapjanak az oktatás fejlesztéséhez. A szö­vetség ügyvezető elnöke sajná­latosnak vélte, hogy a magyar­­országi —mintegy 110 ezres — szlováksággal kevésbé intenzí­ven foglalkozik a szlovák kor­mány, mint a vajdasági magya­rokkal a magyar kormány. Gyiv­csán Anna, a szlovák szövetség elnöke elmondta: sze­retnék elérni például, hogy a szlovák televízió műsorát a tér­ség szlovákjai is láthassák. Eh­hez persze a magyar kormány anyagi segítsége is kell — fűzte hozzá Gyivicsán Anna. (MTI) Megkezdődött a Kinizsi Hét Öt dunántúli település — Nagyvázsony, Barnag, Ménes­­hely, Pula és Vöröstó — önkor­mányzatának közös szervezésé­ben tegnap megkezdődött a Ki­nizsi Hét programsorozata. A híres nagyvázsonyi Kinizsi Vár, és a kastély környékén hét na­pig tartó gazdag műsor a Bala­­ton-parti idegenforgalmi látvá­nyosság része. A nyitó napon Kinizsi Pál ha­lálának 500. évfordulójára em­lékezve, a Magyar Honvédség tapolcai dandára haditechnikai bemutatót tartott, majd zene­karuk adott koncertet. A gulyás­ágyukból ingyen mérték a bab­gulyást és buktát kínáltak mellé. Ugyancsak tegnap nyitották meg a történelmi zászlók és cí­merek kiállítását, valamint a tró­feakiállítást is. A továbbiakban változatos folklórműsor várja az érdeklődőket, lesz főzőverseny és borkóstoló. A hét végén Kini­zsi korára emlékeztető bajví­vást, lovagi tornát, fogathajtó versenyt és az íjász bemutatót rendeznek. (MTI) Média-tanácskozás a zárt ajtók mögött A szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvény elő­készítéseként hétfőn szakértői tanácskozás kezdődött a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban (MKM). A tervek szerint nyolc napon át tartó fórumra a Magyar Köz­társaság Elnöki Hivatala, a par­lamenti pártok, a Magyar Tele­vízió és a Magyar Rádió, illetve érdekképviseleti szerveik, a Du­na TV, valamint a kábeltelevízi­ók, magántelevíziók és a keres­kedelmi, illetve magánrádiók képviselői kaptak meghívást. Fodor Gábor kultuszminisz­ter megnyitójában elmondta: re­méli, hogy a tanácskozás ered­ményeképpen az MKM és az Igazságügyi Minisztérium által felkért független kodifikációs bizottság augusztus végére el­készítheti azt a koncepciót, amely alapján a törvénytervezet akár már szeptember végére a kormány elé kerülhet. A megnyitót követően a ta­nácskozás — amelyre a meghí­vottak közül csak a Független Kisgazdapárt nem delegált kép­viselőt — zárt ajtók mögött folytatódott. Gálik Mihály, a kodifikációs bizottság tagja, a Magyar Rádió volt ügyvezető igazgatója el­mondta: az elmúlt két hét mun­kája nyomán összeállítottak egy 20-25 oldalas dokumentumot, amelyben főként a majdani tör­vénnyel kapcsolatos kérdéseket fogalmazták meg a tanácskozás résztvevői számára. A szakma, illetve a politika képviselői által e kérdésekre adott válaszok nyomán állítják majd össze a törvénytervezet koncepcióját, amelyet aztán újabb szakmai vi­tára bocsátanak. Az MKM és az IM által fel­kért bizottságot Sajó András al­kotmányjogász vezeti. (MTI) „Inkább a nézők kedvére...” A Magyar Televízió várha­tóan már szeptember elejétől új műsorstruktúra alapján sugároz: számos új műsor in­dul, illetve több régi megszű­nik — tájékoztatta tegnap az MTI-t Horváth Ádám, az MTV elnöke. Elmondta: a műsorrend ter­vét jövő héten adják át vélemé­nyezésre a stúdióvezetőknek, majd felmérik mennyi pénz, és mennyi ember, mennyi eszköz szükséges a megvalósításhoz. Szeptembertől nagyobb műsor­egységek lesznek láthatóak, amelyek az elnök szavai szerint inkább a nézők kedvére, sem­mint az alkotók érvényesülésére szolgálnak majd. Az elnök cáfolta azt az egyik napilapban megjelent állítást, miszerint megszűnne a Parabola. Mint elmondta: a továbbiakban valóban nem a Külpolitikai Stú­dió (Főszerkesztőség) készíti ezt a műsort. Horváth Ádám egyéb­ként nem szeretné, ha a Parabola az utóbbi idők stílusában és hangnemében folytatódnék. A „Napközi” jövőjével kap­csolatban az elnök elmondta: a délelőtti műsor helyett a Gom­bár János vezette Szolgáltató és Dokumentumműsorok Főszer­kesztősége készít majd — szep­tembertől — a hét öt napján je­lentkező, sok műsorvezetőt fog­lalkoztató, mindenféle szolgál­tatást nyújtó televíziós produkciót, amelynek tervei most készülnek. Horváth Ádám végül el­mondta: a televízióban nem ve­zetik be a szóvivői rendszert. Bár korábban felmerült ez a gondolat, az MTV vezetése vé­gül úgy döntött: a sajtóosztály és a leendő elnöki titkárság elegen­dő információval szolgál majd a sajtónak. Sem hatóság, sem par­lament nem vagyunk, ezenkívül a televízió maga is „viszi a szót”, tehát nincs szükség külön szóvivőre—indokolta a döntést az MTV elnöke. ♦Magánbefektetőknek kamatfizetéskor +1,5 százalék prémium. MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Pénztári órák: 8-13 óráig. Tel • MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Pénztári órák: 8-13 óráig. Tel.: 92/312-690 Államkötvény árfolyamok az MNB-nél Típus Kamat Kamat- Vételi Eladási Felhalm. % fizetés árfolyam % kamat % 1994/A 26,00 '94.12.01. 99,50 100,00 16,88 1994/B 17,50 '94.12.18. 95,30 95,66 10,88 1995/A 17,00 '94.10.06. 87,45 88,26 13,97 1995/B 17,00 '94.11.12. 86,66 87,53 12,25 1995/C 17,50 '95.02.01. 94,22 94,67 8,73 1995/F 17,00* '95.07.02. 91,56 92,24 1,44 1995/G 19,50 '94.08.10. 93,03 93,78 19,07 1995/H 19,50 '94.09.10. 92,34 93,15 17,42 1996/A 16,50 '94.12.28. 82,66 84,10 9,81 1996/B 17,50 '95.01.22. 88,12 89,13 9,21 1996/C 17,50 '95.02.10. 87,90 88,94 8,29 1996/F 17,50* '95.05.17. 86,72 87,89 3,69 1996/H 25,00 '95.04.15. 96,18 97,40 7,47 1997/C 18,00 '95.03.01. 80,85 82,34 7,17 1997/D 26,00 '95.01.10. 99,50 100,30 14,53 1997/E 24,75 '94.09.18. 99,50 100,30 9,29 1997/H 25,00 '95.05.27. 96,11 97,92 4,59 1997/J 26,01 '94.12.24. 99,50 100,30 2,78 1998/A 25,90 '95.03.17. 99,50 100,10 9,79 Krónika zalai hírlap 3 Környezetkímélőbb megoldással Nem támogatja a Dunakili­­ti tározó feltöltését Baja Fe­renc környezetvédelmi mi­niszter, s ezt az álláspontot képviseli majd a kormányülé­­ sen. Ezt a környezetvédő mozgal­makkal tegnap ismét megtartott zártkörű tárgyalást követően kö­zölte a miniszter az újságírókkal. Bár azt is hozzátette, hogy a kor­mánytagok között van, aki más véleményt képvisel, s a kor­mányülésen a többség dönt. A tá­rozó feltöltésének elhagyásáról meg kellene győzni a helyi ön­­kormányzatokat is — mondta. A tárgyaláson a környzetvé­­dő mozgalmak képviselői annak a véleméyüknek adtak hangot, hogy a Dunakiliti tározó feltöl­tése hosszabb távon nem jó megoldás a Szigetköz vízpótlá­sára sem. A hágai bíróság dönté­séig környezetkímélőbb megol­dással juttatható annyi víz az ág­rendszerbe, amely mérsékli a természeti károkat — hangsú­lyozták. Felajánlották ugyanak­kor a társadalmi-gazdasági megállapodáshoz hasonló egyezmény megkötését. Ebben — amennyiben a környezetvé­dők által elfogadható megoldást vállal a kabinet —, a zöld moz­galmak egységes támogatásuk­ról biztosítják a kormányt. A zöld mozgalmak a környe­zetvédelmi tárcánál megtartott egyeztetést követően ismertetni kívánják álláspontjukat a kül­ügyi, a közlekedési hírközlési és vízügyi, valamint az ipari és ke­reskedelmi tárca képviselőivel is. Mint a sajtótájékoztatón is hangoztatták, a miniszterelnök e héten esedékes pozsonyi útja előtt nem szabad nagy hirtelen döntéseket hozni ebben a fontos kérdésben. (MTI) VOSZ: kártérítési per a magyar állam ellen? Az ÉT munkaadói oldala sajnálattal értesült arról a kormánydöntésről, amely sze­rint Magyarország le kíván mondani az 1996-os expóról. Nem csupán a döntés tartal­mával, de meghozatalának módjával sem értünk egyet — mondta a munkaadói oldal tegnap tartott zárt ülését kö­vető sajtótájékoztatón Mészá­ros Gyula, a munkaadói oldal soros elnöke. A munkaadói oldal sérelme­zi: a gazdasági-társadalmi meg­egyezésről szóló tárgyalások­nak közvetlenül az elején a kor­mány úgy hozott meg egy, a vál­lalkozókat és a gazdaságot komolyan érintő döntést, hogy előtte nem tárgyalt a szociális partnerekkel. Reméljük, hogy a fogyasztási és az általános for­galmi adó tervezett emelésének ügyében — melyről a sajtóból értesültünk — nem marad el a konzultáció — mondta Mészá­ros Gyula. A munkaadók nem ismerik az expóról hozott kormányhatáro­zat mellett szóló érveket és számadatokat, de véleményük szerint meghozásakor a költség­­vetés szempontjai voltak a dön­tőek, és nem érvényesülhettek a továbbra is expopárti vállalko­zók érdekei. Éppen ezért az ex­po ügyében újabb tárgyalásokra van szükség. A világkiállítást— mely munkaalkalmakat teremt és jótékony hatással van a gaz­daságra — nem helyettesíthetik a millecentenáriumi ünnepsé­gek, mivel ezek jóval szűkebb kört érdekelnének. Ha a parla­ment esetleg mégis az expo megrendezése mellett döntene, már nem az a félő, hogy az idő kevés az előkészületekre, ha­nem az, hogy a kormány és a fő­város magatartása miatt a meg­­rendezési szándék komolysága kérdőj­eleződhet meg—vélték a munkaadók. Az ÉT munkaadói oldalának kilenc szervezete közül kettő — a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége (MOSZ) és a Magyar Ipar­­szövetség OKISZ képviselői — nem rendelkeztek felhatalma­zással a közös állásfoglalás elfo­gadására, ezért tartózkodtak. A radikális álláspontot képviselő VOSZ arra hívja fel tagjait, hogy számítsák ki, mekkora kárt okoz a vállalkozóknak az expo elmaradása. Ha a parlament a vi­lágkiállítás megrendezése ellen dönt, akkor a VOSZ kártérítési pert kíván indítani a magyar ál­lam ellen. (MTI) Az FKGP (egyelőre) nem egyeztet A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége és or­szággyűlési képviselőcsoport­ja közös tanácskozásra gyűlt össze hétfőn. A két testület megvitatta a parlament utolsó plenáris ülése óta eltelt idő­szak belpolitikai történéseit, és úgy foglalt állást, hogy az FKGP a hatpárti egyeztetése­ken nem vesz részt. A kibővített elnökség nyilat­kozatot fogadott el, amely egye­bek között aláhúzza: „úgy lát­szik a diktatúrába való hajlás, az ezirányú beidegződések tovább élnek a reformkommunizmus zászlóvivőiben, ezért a Függet­len Kisgazdapárt teljesen célta­lannak és értelmetlennek tartja bármilyen kérdéskörben is az úgynevezett hatpárti tárgyaláso­kon való részvételt, mert ez a többpárti demokrácia imitálását célozza a már elhatározott kor­mányzati döntések legitimizálá­­sára”. Erről a párt elnöke, Tor­­gyán József számolt be az újság­íróknak. Torgyán József rámutatott: a Független Kisgazdapárt azért függeszti fel részvételét a hat­párti tárgyalásokon, hogy fel­hívja a közvélemény figyelmét a parlamentáris demokráciát fe­nyegető veszélyekre. A kor­mányzat ugyanis nagy hordere­jű kérdésekben — az expo, Bős- Nagymaros, a kétoldalú állam­­szerződések, a médiavezetők és a pótköltségvetés ügyében — a törvényhozás véleményének megismerése nélkül dönt, illet­ve már döntött. A kabinet a vi­lágkiállítás kérdésében például kész helyzet elé állította az Or­szággyűlést, amelynek ki kell mondania a végső döntést az ügyben. A többpárti parlamen­táris demokrácia veresége, hogy a kormányzat — kihasználva az Országgyűlés nyári szabadságát — az ország életének legfonto­sabb kérdéseit egyedül dönti el. A kibővített elnökség döntött arról is, hogy az önkormányzati választások előtt a helyi szerve­zetek szabad kezet kapnak a szövetségesek kiválasztásában; a helyi csoportok csak a jelenle­gi kormányzó pártokkal nem szövetkezhetnek. Úgy határoztak, hogy a párt kétnapos konferenciát rendez augusztus 18-án és 19-én a hatá­ron túli magyar szervezetek részvételével. A konferencia résztvevői kísérletet tesznek ar­ra, hogy kidolgozzák azt a ga­ranciarendszert, amely mellett megköthetőek lesznek a kétol­dalú államszerződések. (MTI) Roma-est Roma-estet láthatnak a televízió nézők holnap a TV2-n 17 órától műsorzá­rásig. A hétórás programot tegnap sajtótájékoztatón ismertették a műsor szer­kesztői, Ráduly Margit és Daróczi Ágnes. Az est mű­sorra tűzése egybeesik a roma holocaust 50. évfor­dulójával: a nácik 1944- ben, augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel likvidálták az Auschwitz-Birkenau-i el­különített cigányláger fog­lyait. A televíziós est egy­ben főhajtás is a cigányho­locaust mintegy félmillió áldozata előtt. Mégsem A korábbi javaslattal szemben mégsem zárták be augusztus elsején az Al­másfüzitői Timföld Kft-t. A gyár helyzetéről, s a mintegy ötszáz dolgozó sorsáról ugyanis újabb szakértői jelentés készül, s minden bizonnyal a kor­mány dönt majd a kérdés­ben. Hátrány A közigazgatás egyete­mi oktatása, más országok gyakorlatától eltérően, ná­lunk nem különült el a jogi oktatástól, és ez bizony hátrányt jelent — hangsú­lyozta Baka András, az Ál­lamigazgatási Főiskola fő­igazgatója tegnap Veszp­rémben, a Közigazgatási Nyári Egyetem megnyitó­ján. A négy napos program folyamán előadások hang­zanak el a közigazgatás rendszerének fejlődéséről, a magyar közigazgatás el­méleti alapjairól, s bemu­tatják a szlovák és horvát­­közigazgatás változásait is. Beiktatás Ünnepélyes állomány­gyűlésen iktatták be teg­nap tisztségükbe a Hadtör­téneti Intézet és Múzeum vezetőit. A honvédelmi miniszter parancsa alapján Korsós László ezredes töl­ti be a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatói posztját. Lugosi József alezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatói, Var­­gyas Gyula pedig a Hadtör­téneti Intézet igazgatói tisztét látja el, és egyidűleg betöltik a főigazgató-he­lyettesi funkciókat is. Mesterkurzus Tegnap a keszthelyi Festetics Kastélymúzeum­ban megkezdődött Zsig­mondy Dénes hegedűmű­vész mesterkurzusa. A két héten át tartó magas szintű zenei képzésben nyolc or­szágból érkezett 25 ifjú muzsikus vesz részt. Csereüdülés A majdnem azonos nagyságú két község, Egervár és a németországi Bettenhausen között ta­valy létesült kapcsolat, melynek eredményeként az elmúlt napokban a két iskola gyermekei, mintegy 35 diák, csereüdültetésére került sor. A két község közti barátságot erősíten­dő — mely a jövőben gaz­dasági, üzleti ágon is bő­vülhet ■— hamarosan az üdülésben résztvett gyer­mekek szüleit látják ven­dégül Egerváron, mégpe­dig a szeptember 17-én esedékes falunapon.

Next