Zalai Hírlap, 1995. február (51. évfolyam, 29-50. szám)

1995-02-02 / 29. szám

2 ZALAI HÍRLAP Vámfizetés a határon helüi adó bevezetéséről döntöttek A legfontosabb a kapcsolattartás A letenyei képviselő-testü­let szerdán délután tartotta ez évi első ülését, ahol 10 napi­rend került terítékre. Elsőként a polgármester be­számolóját hallgatták meg a képviselők, az önkormányzat megalakulása óta eltelt időszak­ról. Kiemelten fontosnak tartják a testület és a lakosság kapcsola­tának javítását, a város közleke­dési és parkírozási rendjét, az önkormányzati tulajdonú laká­sok elidegenítésének kérdését, a szociális gondok átértékelését, a közbiztonság és a közrend vizs­gálatát és a határőrizet biztonsá­gát. A jövőben a testület a helyi vállalatok, gazdálkodási egysé­gek tevékenységére nagyobb fi­gyelmet kíván fordítani, és a szervezetek közötti kapcsolato­kat erősíteni. A tervben a város­fejlesztési koncepció is szerep­hez jutott. Élénk várakozás előzte meg a harmadik napirend tárgyalását, hiszen nem kisebb ügyről, mint a helyi iparűzési adó bevezetéséről kellett dönte­nie a testületnek. A pénzügyi bi­zottság elnöke bevezetőjében az adózás fontosságát hangsúlyoz­ta. Elmondotta, hogy a lehetsé­ges helyi adók közül ennek be­vezetését tartják legcélszerűbb­nek. Ez érinti legkisebb mérték­ben a lakosság egyes rétegeit. Elhangzott, hogy az új adó meg­mutatja, ki milyen mértékben járul hozzá a település fejleszté­séhez. Szavazás során végül is az adóalap évi mértéke utáni nyolc ezrelék adót — 1 tartóz­kodás mellett — a testület meg­szavazta. Az ideiglenes tevé­kenység után az iparűzési adó pedig napi 500 forint lett. Ezután került sor a víz-, csa­tornaszolgáltatásról szóló ren­delet módosítására. A Dél-zalai Víz-, Csatornamű Vállalat által benyújtott díjigényt a testület ÁFA nélküli ivóvíz díját 68 fo­rinttal, a csatornadíját pedig 42 forinttal jóváhagyta. Ami a 12 százalékos ÁFA-val együtt a csatorna- és vízdíj együttes ösz­­szegét 123 forintra módosította, és három tartózkodás mellett­­ elfogadta. A városi jegyző előterjeszté­se alapján került javaslatba az alpolgármester és az aljegyző megválasztása. A testület alpol­gármesternek társadalmi meg­bízatással Czigány Tibor képvi­selőt, aljegyzőnek pedig Csányi Mariannt választotta meg. A testület a későbbiekben pá­lyázatot ír ki a zeneiskola igaz­gatói állás betöltésére. (T. O.) (Folytatás az 1. oldalról.) — Mit kérdez? Hallottam-e az új vámrendeletről? Fogal­mam nincs az egészről, mivel én csavarogni járok át Szlovéniá­ba. Ezután pedig fajsúlyosabb dolgokról Józsi István vámpa­rancsnokkal: — Statisztikai adatokkal tu­dok szolgálni. Tavaly naponta (persze ez átlag) 400 vámkeze­lést végeztünk a rédicsi átkelő­helyen. Örömmel mondhatom, szinte alig volt nehéz eset. Úgy gondolom a szlovén—magyar átkelőhelyeken ezután sem lesz különösebb probléma. Értem ezalatt azt, hogy 8 ezer forint fe­lett a határon kell kifizetni a vá­mot. Legfeljebb akkor, ha... — Ha? — A nyári nagy turistadöm­­ping idején az osztrákok beveze­tik az átterelést. Persze ha a tér­képre ránézünk, nem tűnik logi­kusnak, miért is irányítanák a forgalmat Graz felől Rédicsre. Mindenesetre volt már rá prece­dens. Eldugult a rábafü­zesi ha­tárátkelőhely, így mi vezényel­tük le a csúcsforgalmat. — Ez '95 nyarán szintén elő­fordulhat. Mit javasol a kiutazó magyar állampolgároknak? — Valóban érdemes átgon­dolni, hogy miért utazunk kül­földre. Ha olyan értékű árut vá­sárolunk ami vámköteles, cél­szerű előre gondoskodni az ille­ték kifizetéséről. Vagy csekket váltani, vagy a készpénzt a hatá­ron letétbe helyezni. — Korlátlan mennyiségű fo­rintot megőriznek? Mondjuk itt hagy valaki félmilliót. — Minden további nélkül megteheti. De—mint már emlí­tettem — a legpraktikusabb, ha készpénzkímélő módszert vá­laszt az, aki nagyobb bevásár­lásra indul. — Nézzük újra a főszezont! —Tényleg célszerű a kilépés­nél az értékesebb árukat, a ma­gyar vámszerveknél nyilvántar­tásba vetetni. A műszaki beren­dezéseken kívül vonatkozik ez az ékszerekre is. Pár perc alatt adunk igazolást, s ha valaki ná­lunk hagyja el az országot és más határátkelőhelyen jön visz­­sza,megelőzi az esetleges fél­reértéseket. Ami pedig a február elsejétől érvényes új Vámáru Nyilatkozatot illeti: a régihez képest szinte minimális a válto­zás. Egyelőre ez a helyzet. Hogy aztán nyáron mennyiben hátrál­tatja a gördülékeny átjutást az új jogszabály — nem tudni. A szakemberek prognózisa, hogy a zalai átkelőhelyeken nem lesz gond. A lényeg Hegyeshalom­nál, Sopronban, Búcsún, Rába­­füzesnél derül ki. — a — Európai MÁV­­ (Folytatás az 1. oldalról.) általa is elismert költségek fi­gyelembevételével meghatá­rozza a személyszállítás meny­­nyiségi és minőségi színvonalát. A szerződés rögzíti azoknak a javaknak a körét is, amelyek ki­zárólagos állami tulajdonban maradnak, így a mintegy 411 milliárd forint értékű vagyonból mintegy 171 milliárd forint az állami tulajdonú. A szerződés érvénybe lépése után ezen va­gyonrész, a pályavasút fenntar­tása és fejlesztése kizárólagos állami feladat és felelősség. A szerződés rendezi a mintegy 51 milliárd forint értékű olyan tu­lajdonrészt is, amely nem marad kizárólagos állami tulajdonban, viszont nélkülözhetetlen a vasút működtetéséhez. A pályavasút használatáért az állam pálya­­használati díjat kér. Ez csupán az amortizáció, a karbantartás és a pálya üzemeltetési költségeit tartalmazza. A fejlesztés to­vábbra is az állam feladata lesz. A szerződésben rögzítették a közszolgáltatás, az alapellátás és az önköltség eddig definiálat­­lan fogalmait is. Ezek szerint a költségvetés­­a jövőben nem azt dönti el, hogy milyen összegű támogatásban részesíti a MÁV Rt-t, hanem hogy az állam mi­lyen szolgáltatásokat rendel meg a vasúti társaságtól, így az állam a jövőben támogatóból megrendelővé válik. (MTI) Márciusban nyugdíjemelés? (Folytatás az 1. oldalról.)­zetésének lehetőségét, mert — mint mondta—ez módot adna a leginkább rászorulók támogatá­sára közvetlenül a tb által. Ma­­tejka Zsuzsa, a biztosító fő­gyógyszerésze ezzel összefüg­gésben hangsúlyozta: bár maga személy szerint a biztosító ré­széről egyetért a bon bevezeté­sével, a tb még nem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel. A konzultációt megelőzően a biztosító megvitatta az idei nyugdíjemelésre vonatkozó elő­terjesztést. A képviselők egyet­értettek azzal, hogy márciusban januárig visszamenőleges ha­tállyal 10 százalékkal emelked­jenek a nyugellátások. Kisebb vita csupán arról bontakozott ki: az idén is legyen-e felső határa az emelésnek. Erről ugyanis a kormányzat és a nyugdíjbiztosí­tó eltérő álláspontot képvisel, az előbbi 3500 forintnál húzná meg az emelés határát, míg az utóbbi eltörölné a felső korlátot. (MTI) Krónika 1995. február 2., CSÜTÖRTÖK Törvényes végkielégítést! (Folytatás az 1. oldalról.) sok összege a jelenleginek har­mada, negyede lesz csak. Né­hány tucat szerződés módosítása indokolt lenne. Olyan megálla­podásokról lenne szó, amelyeket nem közgyűlési hatáskörben kö­töttek, hanem egy-egy cég igaz­gatósága döntött a szerződési feltételekről úgy, hogy az igaz­gatósági ülésen az ÁV Rt. képvi­selője nem volt jelen. Az igazga­tóság döntött arról is, hogy a veszteséges állami cégeknél, il­letve az adóskonszolidációban részt vett vállalatoknál a bérki­áramlást jelentősen korlátozzák. Emellett tervezik a prémium­rendszer reformját is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a fizetések ala­kulását jobban függővé lehet tenni a vállalati teljesítménytől, jövedelmezőségtől. A testület foglalkozott a Ti­szai Vegyikombinát privatizáci­ójának előkészítésével. A vegy­ipari cég számottevő hiteltarto­­zással rendelkezik, s emellett je­lentős összegű államkötvényt birtokol. Az ÁV Rt. ezért a társa­ság közgyűlésének azt javasolja, hogy az államkötvényeket lega­lább névértéken értékesítsék, s a befolyt pénzt a hitelek törleszté­sére fordítsák. Az még nem el­döntött, hogy a TVK-t a Mól Rt­­vel együtt értékesítik, vagy kü­lön. Ez attól függ, hogy a Mal Rt. eladásakor milyen vevő jelent­kezik. Ha a vevő érdekelt a vegy­ipari cég megvásárlásában akkor elképzelhető, hogy közös priva­tizációs akcióra kerül sor. A tájékoztatón szó volt a Ma­táv további magánosításáról is. Még nem eldöntött, hogy erre az idén vagy a jövő év elején kerül sor. Ugyancsak sok a nyitott kér­dés az Antenna Hungária ügyé­ben. Dönteni kell arról, hogy a céget önállóan vagy koncessziós jogaival együtt adják bizonyos hányadban magántulajdonba. Segítséget nyújt az ÁV Rt. a Magyar Nemzet napilap anyagi helyzetének átmeneti rendezé­séhez, működőképességének fenntartásához. (MTI) A Zalai Hírlap--------------------------------------­A Zalai Hírlap Kft. lapja. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Vezető szerkesztők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Tarsoly József, Török András. Gazdasági vezető: Halász Lászlóné. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351-002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813, 310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar­­ Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 375 Ft, negyedévre 1125 Ft, fél évre 2250 Ft, egy évre 4275 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. ----------------------------7n Orosz űrhajósok amerikai űrhajón Vlagyimir Tyitov orosz koz­monauta öt amerikai űrhajóssal együtt közös kísérleten vesz részt. A NASA amerikai űrkuta­tási központ a kísérletet azért akarja elvégezni, hogy az űrha­jósok gyakorlatot szerezzenek a júniusra tervezett összekapcso­lási manőverhez. Akkorra kí­vánják az Atlantisz űrhajót hoz­zákapcsolni a 100 tonnás orosz űrállomáshoz. Tyitov egyike a legképzettebb űrhajósoknak. 368 napot töltött a világűrben. Több esetben hajszál híján éle­tét vesztette. 1983 áprilisában, amikor kísérletet tett, hogy űr­hajóját összekapcsolja a Szaljut szovjet űrállomással, radarja felmondta a szolgálatot. (MTI) Zalaegerszeg: idén hitel nélkül A csődmegelőző programként aposztrofált költ­ségvetési koncepcióra adta áldását tegnapi köz­gyűlésén a zalaegerszegi önkormányzat. Ez alap­­követelményként rögzíti, hogy a város az idén nem vesz fel hitelt. A konkrét költségvetés kidolgozása a következő hetek feladata lesz, ennek egyes tételei — miként az egyik képviselő fogalmazott — akár sokkhatást is kiválthatnak az érintettekből. Mint ismeretes, a közgyűlés Kugler Lászlónak (SZDSZ), a gazdasági bizottság elnökének kezdeményezésére, három hét­tel ezelőtt döntött úgy, hogy a 200 millió forintos hitelfelvétel­lel kalkuláló változat alternatí­vájaként készüljön egy olyan költségvetési koncepció is, amely hitel nélkül hozza egyen­súlyba a tervezett bevételeket és kiadásokat. Nos, a Kárászné— Kugler féle előterjesztés — az egyik képviselő nevezte így — elkészült, s mivel a bevételek növelésére, legalábbis a bizony­talansági faktor elviselhető mér­téke mellett nem lát módot, a ki­adások drasztikus megfaragásá­ra tett javaslatot. A Kárászné dr. Rácz Lídia alpolgármester (MSZP) által jegyzett előter­jesztés a II. változatú költségve­tést két fázisra bontott intézke­dések meghozatalával véli meg­valósíthatónak. Az első fázis legfontosabb követelményei: a szakosztályi igények egyezteté­sek útján való mérséklését folytatva a keretet 300 millió fo­rintban kell meghatározni (az I. változat erre 315 millió forintot vél indokoltnak); a fejlesztések­re, felújításra a minimális igény­ként megfogalmazott 58 millió forint fordítható; vissza kell vonni a sport eredményességi támogatására nemrég hozott ha­tározatot; az intézmények ki­adásait 120 millió forinttal csök­kenteni kell. Ez egyrészt a II. fél évre tervezett túlóradíjak, meg­bízási szerződések összegeinek levonását jelenti — ezek maj­dan, egy felülvizsgálatot köve­tően, a pótköltségvetésben lesz­nek újra tervezhetők —, más­részt intézményi feladatok áttekintést követő elhagyását. A második fázis — a pótköltség­vetés kidolgozása — egy mély­reható elemzés, átvilágítás után következik, amit az erre a célra létrehozandó bizottságok vé­geznek el, május végéig. Az elő­terjesztés táblázatban mutatta be, milyen terheket róna a város­ra az újabb hitelfelvétel a követ­kező években, például '96-ban csak a kamat rúgna 100 millióra. A vitában — amely a feltéte­lezhetőnél nyugodtabb hang­nemben folyt le — lényegében véve mindenki a II., azaz a hitel nélküli koncepciót támogatta, még Kiss Ferenc (MSZP), a sportbizottság vezetője is, aki módosító javaslatában a szak­osztályi keret 15 millió forinttal való emelését javasolta. (Képvi­selőtársai nem szavazták meg.) Így természetesen a szavazás ki­menetele sem lehetett kétséges: a II. változatot 20-an támogat­ták, az I.-re mindössze egy kép­viselő szavazott igennel. A vá­rosatyák ezzel együtt négy évre szóló gazdasági program, illetve vagyongazdálkodási program kidolgozásáról is határoztak, előbbinek május végére, utóbbi­nak április 18-ára kell elkészül­nie. Egy másik döntésével bizto­sította a képviselő-testület a vá­rosi uszoda felújításának befeje­zéséhez szükséges összeget, lét­rehozott továbbá egy keretet, amelyet a településrészi önkor­mányzatok használhatnak fel saját hatáskörükben, városüze­melési feladatokra. Összege te­lepülésrészi önkormányzaton­ként 200 ezer, összesen legfel­jebb 4 millió forint. Határozott a testület az önkormányzati intézmények nyersanyagnormáinak 25 száza­lékkal való megemeléséről is, a rezsiköltségek tekintetében azonban, az étkeztető Zalagast 25 százalékos emelési igényé­vel szemben, csak 20 százalékot szavaztak meg, azzal, hogy a díj újbóli felülvizsgálatára május­ban visszatérnek. Határozat szü­letett ugyanakkor arról is, hogy a felhasznált nyersanyagnorma minimális tápértékét és táp­anyagösszetételét megvizsgál­tatják. Ugyancsak díjemelésről szü­letett döntés a VG Kft. igénye nyomán a hulladékszállításra vonatkozóan, s áldását adta a képviselő-testület a vásárokon és piacokon alkalmazandó hely­használati díjak növelésére is. Az új hulladékszállítási díjakról és helypénzekről lapunk hétfői számában már beszámoltunk. Előbbiek január elsejétől visz­­szamenőleg érvényesek és a március végén esedékes első ne­gyedévi számlákon találkozha­tunk velük először, míg a hely­pénzek február másodikától emelkednek. A Városi Televízió Kft-be külső tőke bevonására kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánította a közgyűlés, mivel a két pályázat egyikét sem talál­ta elbírálásra alkalmasnak az er­re a célra létrehozott bizottság. Mindazonáltal a polgármester arra kapott utasítást, hogy folytasson tárgyalásokat az ajánlattevőkkel. Az ülés lapzártánkkor még tartott. — szó­-­ Közbizonytalanság (Folytatás az I. oldalról.) hozzá — a bűnözés által okozott kár meghaladta a 40 milliárd fo­rintot, az emberölések száma pedig negatív csúcsot mutatott. A bűncselekmények 33 százalé­kát a fővárosban, 8 százalékát pedig Pest megyében követték el. Az 1995-ös év fő feladata a rendőrség számára a gazdasági és a szervezett bűnözés vissza­szorítása — mondta Pintér Sándor. Kérdésekre válaszolva a főkapitány azt mondta: nem tapasztalták annak jelét, hogy a szervezett bűnözésnek sikerült volna beépülnie a rendőrségbe. Eseti korrupció ugyanakkor többször előfordult. A tábornok megerősítette: a rendőröknek képzetteknek kell lenniük, s e cél szolgálatában állandósul a kétéves rendőrszakközépiskolai képzés. (MTI) Növekvő munkanélküliség A regisztrált munkanélkü­liek száma elérte az 545 ezer 400-at — jelentették be a Munkaügyi Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján. Ez csaknem 26 ezerrel több mint a december végén a mun­kaügyi kirendeltségeknél nyil­vántartott állástalanok száma. A két éve tartó csökkenés után a munkanélküliségi ráta a decem­beri 10,4 százalékról, a korábbi számítási mód alkalmazásával 10,9 százalékra nőtt. Évente ja­nuár 1 -jétől azonban a számítás­ban átállnak az újabb év statisz­tikai adataira, amelyek figye­lembevételével a ráta 11,4 szá­zalék. Múlt évben az 1993-as gazdaságilag aktív népesség 5 millió 2 ezrese idén már csak az 1994-es 4 millió 785 ezres számmal kalkuláltak a rátaszá­mításnál. (MTI)

Next