Zalai Hírlap, 1995. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
2 ZALAI HÍRLAP Krónika Kölcsönösséget (Folytatás az 1. oldalról.) felgyorsul a külföldi tőke beáramlása. Horn Gyula szólt arról: a politikai rendszer reformja után a sokkal nehezebb és fájdalmasabb gazdasági átalakítás áll a régió előtt, s Magyarország már kidolgozta modernizációs programját. A járatlan úton végrehajtandó reform elkerülhetetlenül komoly feszültségekhez, társadalmi-polikai ellentétekhez vezet. Bírálta a nemzetközi pénzintézeteket, melyek — szavaival — nem veszik kellően figyelembe a közép-keleti-európai országok speciális helyzetét, hitelfeltételeik megállapításakor. Nem számol a realitásokkal az a várakozás, hogy másfél-két év alatt ezek az átalakuló gazdaságok végig vigyék az államháztartási reformot, hiszen ez még Nyugaton sem volna lehetséges. A radikális reformok mellett ugyanakkor a nemzetközi pénzintézetek maximális társadalmi békét várnak el, holott bármit teszünk, az rövid távon a társadalmi béke ellenében hat — húzta alá a miniszterelnök. Ugyanakkor azt is kifejtette: a régióban Magyarország az egyetlen állam, amely hozzáfogott a teljesítményekkel alá nem támasztott szociális szolgáltatások leépítéséhez, hiszen ezeket a nemzetközi pénzügyi közösség tovább már nem hajlandó finanszírozni. Mindezt a közteherviselés elvével, jövedelemhatárokhoz kötött szolgáltatások biztosításával kell megoldani. Szeptemberben elkészül az államháztartási reform átfogó csomagja. Ebben szerepel az új nyugdíjrendszer is, melyet 1997. január 1-jén tervezünk bevezetni ■— mondta a kormányfő. Horn Gyula részletesen beszélt a privatizáció kilátásairól. Elmondta: a magánosítás a kormány erőfeszítéseinek központjában áll, s 1997 végéig be kívánják fejezni a magántulajdon 75-80 százalékos arányának kialakítását. A régióban egyedül Magyarország vallja a tőkeemeléses, forrásokat bevonó privatizáció politikáját. Hangsúlyozta: nem felel meg a tényeknek, hogy a magánosítás leállt, lelassulásának egyik oka, hogy az új koalíció a hosszú előkészítést igénylő privatizációs törvénnyel átláthatóvá és ellenőrizhetővé kívánta tenni a folyamatot. Gondos előkészítést igényel az együttesen 10 milliárd dollár értékű stratégiai ágazatok — az energiaszektor, a távközlés, a műsorszórás — hamarosan meginduló privatizációja is. A stratégiai vállalatok iránti érdeklődés nagy, az energiaszektor iránt például harmincnál több nagy cég érdeklődik — közölte a kormányfő. (MTI) 231 honatya adta áldását a Bokros-csomagra Döntés után is vitatta az ellenzék Az Országgyűlés kedden, késő este 231 igen, 3 tartózkodó és 91 nem szavazattal elfogadta a gazdasági szigorító intézkedéseket tartalmazó Bokroscsomagot. A pótköltségvetési és az alapszerződési vitát elnapolták. Szerdán többek közt a tb-költségvetés és a titokvédelem ügye került a Ház elé. A lapzártát követő kedd esti, a Fidesz javaslatára név szerint megejtett szavazáson az ellenzék egységesen nemmel voksolt a törvényjavaslatra, a szabaddemokraták viszont mindannyian támogatták a tervezetet. A szocialisták közül néhány honatya — Alföldy Albert, Kása Ferenc, Kovács Pál, Szöllősi Istvánné, Szűrös Mátyás és Veres János — nemmel szavazott, Daróczy Zoltán és Orosz István pedig tartózkodott. Hasonlóandöntött Rab Károly független honatya. Az Országgyűlés éjfél előtt lezárta az idei pótköltségvetés általános vitáját. A késői időpontra való tekintettel — az elnöklő Salamon László — Torgyán József frakcióvezető ügyrendi javaslatára úgy döntött, hogy a Ház nem folytatja a magyar—szlovák alapszerződés ratifikációjának általános vitáját. A folytatásra valószínűleg a jövő héten kerül sor. Az Országgyűlés szerdán, röviddel 0 óra után fejezte be keddi ülésnapját. Szerdán röviddel 9 óra után kezdte munkáját a T. Ház. Napirend előtt rendkívüli ügyben Torgyán József kért szót. A kisgazda frakcióvezető a villamosipar küszöbönálló privatizációja kapcsán óvott külföldi monopóliumok kialakulásától. Soós Károly Attila, az ipari minisztérium államtitkára válaszában elmondta: a villamosiparban 50 ezer ember dolgozik, munkahelyük megőrzése fontos érdek. A privatizációs miniszter ezért folyamatosan egyeztet a szakszervezetekkel. Csépe Béla (KDNP) lemondásra szólította fel Fodor Gábor kultuszminisztert, mivel pártja úgy véli, hogy a tárca irányítója nem állt ki a kultúráért a Bokroscsomag vitája során. A szellemi termékeket sújtó tb-járulékot kulturális adónak nevezte. Szabó Zoltán kulturális államtitkár szerint Fodor igenis „jól aggódik” a kultúráért. Ezt követően hosszas vita bontakozott ki a Bokros-csomagnak a kultúra helyzetét befolyásoló hatásairól, illetve a szellemi alkotások tb-járulékáról. Kónya Imre (MDF) bejelentette: pártja felkéri az államelnököt, a Bokroscsomag aláírása előtt forduljon az Alkotmánybírósághoz. A Ház ezután megkezdte a tbalapok idei költségvetésének általános vitáját. A késői beterjesztés mellett a legtöbb felszólaló azt kifogásolta, hogy a javaslat nem veszi figyelembe az immár törvényerejű Bokroscsomag hatásait. A javaslat vitáját elnapolták, akárcsak — heves vitát követően — az állami és szolgálati titok védelméről szóló törvényjavaslatot is. A büntetőeljárási törvény módosítását célzó vitában Szigethy István (SZDSZ) kifejtette: a hatályos törvények eddig is biztosították az állampolgárok megfelelő jogvédelmét, s ezután is fogják. Úgy látta, a vádlottak túlnyomó része szeretné elkerülni a bírósági tárgyaláson való megjelenést. Nem osztotta azt az MDF-es véleményt, miszerint a vádlottaknak mindig érdekük, hogy nyilvános tárgyaláson döntsenek ügyükben. A továbbiakban a plénum megkezdte a Polgári Perrendtartás módosítását kezdeményező törvényjavaslat vitáját. (MTI) Fidesz—MPP: levél az államelnökhöz A Fidesz úgy véli, hogy a köztársasági elnök elmúlt ötéves tevékenységéből és magatartásából konzekvensen következik, hogy a Bokros-csomagot visszaküldi megfontolására a parlamentnek — jelentette ki Deutsch Tamás alelnök a Fidesz—Magyar Polgári Párt elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón szerdán. Ezért az elnökség úgy döntött: csatlakozik a frakció kezdeményezéséhez, és levélben fordulnak ebben az ügyben Göncz Árpádhoz. A testület egyébként, mint korábban már bejelentették, a sajtószabadság védelme érdekében is a köztársasági elnökhöz folyamodik. Deutsch Tamás azt is hangsúlyozta: ha Göncz Árpád nem küldi vissza az Országgyűlésnek a Bokroscsomagot, akkor az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságtól kérnek jogorvoslatot. A médiatörvénnyel kapcsolatosan Deutsch kiemelte a sajtótájékoztatón: meglehetősen furcsa, hogy a kabinet a javaslat benyújtásáig szolgálati titokként kezelte az előterjesztést. Az alelnök úgy vélte, hogy kevés remény van a javaslat gyors parlamenti elfogadására, mivel konszenzus nélkül született. Pokorni Zoltán alelnök elmondta: az elnökség ügyvezető alelnöknek Áder Jánost választotta. A jövő hét végén tisztújítást tart a párt országos választmánya is, de az elnöki posztra eddig csak a jelenlegi elnököt, Várhegyi Attilát jelölték. (MTI) Aki vállalja, mehet dolgozni az Alföldre (Folytatás az 1. oldalról.) igazgatóság. A lényeg az, hogy a közgyűlésünkön stratégiaváltásról döntöttünk. Ennek megfelelően a kanizsai, a gellénházi és a kiskunmajsai üzemeinkből egy üzletágat alakítunk ki. Július elsejétől a MOL keretében a Hazai Közmunkálati Üzletág kezdi meg tevékenységét. Az ügyvezető elmondta azt is, hogy a funkcionális szervezetek — például stratégia, pénzügy, számvitel, jog és hasonlók — megmaradnak. Ugyanígy nem fenyegeti a megszüntetés veszélye a szállítást és az üzemfenntartást sem; itt közvetlenül az igazgató irányítása alatt dolgoznak majd a továbbiakban. Kiderült az is, hogy az elmúlt időszakban több arra hivatott szakértői stáb világította át a Rotary tevékenységét, s mindegyik véleményező azt javasolta, hogy mivel a tartalékait felélte a társaság, a talponmaradás érdekében a piachoz alkalmazkodó szervezetet és működést kell kialakítaniuk. Márpedig a piac — ez esetben a szénhidrogénkutatással és termeléssel összefüggő speciális munkavégzési lehetőségről van szó — eltolódik a Duna- Tisza közére, az alföldi területre. — Magyarán szólva nekünk is menni kell—így az ügyvezető. — A dunántúli térségben lecsökken a tevékenységünk, hiszen itt a Nagylengyel I-es és IIes üzem munkálataival június 30-án végzünk. Az újabb kútfúrási és kútjavítási tervek csak egy-másfél év múlva lesznek esedékesek. A reményteljes koncessziós területeken is két-három év múlva lesz szükség ránk. A dunántúli hat-hét berendezésből kettőnek-háromnak mennie kell az alföldi területre. S vele együtt természetesen a szakembereknek is, hiszen erre az átmeneti időre ott lesz biztos megélhetésük. Azt sem feledhetjük, hogy nálunk mindenkit változó munkahelyre vettünk fel. Hozzáfűzte, hogy a mostani 970 fős társaságnál — ebből folyamatosan negyvenen külföldön dolgoznak—nem lesz nagy létszámleépítés. Igyekeznek korengedményes nyugdíjaztatással, és kedvező végkielégítéssel megoldani az egyedi eseteket. Elmondta azt is az elsőszámú vezető, hogy a karcsúsítás során — mivel irányítási szintek szűnnek meg — főleg irányítási és az adminisztratív munkaköröket érinti a változás. — Folyik a felmérés, ezért jelenleg nem tudjuk megmondani az embereknek, hogy szám szerint, illetve név szerint kinek köszönjük meg az eddigi együttműködést. A társaság vezetői a közeli napokban munkásgyűléseken tájékoztatják a dolgozókat a várható a változásokról. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ha tartani akarjuk, a társaság nyereségtermelő képességét, azért keményen meg kell dolgoznunk. A rendkívül erős konkurenciaharcban sikerült két dunántúli berendezésünknek munkát szerezni az algyői mezőben. Hamarosan költöztetjük is a berendezéseket. — takáts — A Zalai Hírlap--------------------------------------A Zalai Hírlap Kft. lapja. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Szekcióvezetők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Szente Ottó, Tarsoly József.. Gazdasági vezető: Halász Lászlóné. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Telefon: (93) 310-814, (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351 -002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813, 310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 425 Ft, negyedévre 1275 Ft, fél évre 2550 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 4845 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25011. -----------------------------------------------------------zh^A A táppénzfizetés új rendje (Folytatás az 1. oldalról.) már július 1-jétől érvényesek, a Munka törvénykönyve módosítása viszont csak szeptember 1- jétől lép hatályba, átmeneti szabályokat kellett alkotni. Ezek szerint július 1-jétől augusztus 31-ig nem a Munka törvénykönyve módosításával bevezetendő távolléti díj, hanem az átlagkereset szerint kell fizetnie a munkaadónak a betegség idejére a táppénzellátást. Ennek időszaka is változik. Eddig a betegség 10 napjáig kellett fizetnie a munkaadónak a táppénzt, ezentúl 25 napig. Az első 5 napra viszont nem jár térítés, csak szabadság vehető ki. Megszűnik a háromnapos orvosi igazolás nélküli betegszabadság lehetősége. Ugyancsak átmeneti intézkedésként idén még a 25 nap helyett 20 napig fizetik a munkaadók a táppénzt, illetve nem öt, hanem három napig tart a táppénz nélküli betegszabadság ideje. (MTI) 1995. június 1., CSÜTÖRTÖK HÍR(MOR)ZSÁK • A Nyugdíjasok Országos Képviselete (Kamarája) azt tartaná reálisnak, ha a parlament az őszi nyugdíjemelés mértékét 8-9 százalékban határozná meg. A kormány ezzel szemben az év elején tervezettnek megfelelő, 3 százalékos nyugdíjemelésre tesz majd javaslatot. • Nagy valószínűséggel „összejöhet” a tervezett 165- 170 milliárd forint, ami a jövő évi költségvetésben már 330- 340 milliárdos megtakarítást jelenthet. Ezzel a büdzsé hiánya a bruttó hazai termék három százaléka alá csökkenne. Ez megfelel az európai elvárásoknak, s esélyt ad a tartós gazdasági növekedésre — nyilatkozta Bokros Lajos pénzügyminiszter a nevével fémjelzett csomag parlamenti elfogadása után. • A boszniai szerbek vezetése szerdán diplomáciai tárgyalásokat sürgetett a nemzetközi összekötő csoport képviselőivel, hogy megtárgyalják a túszul ejtett kéksisakosok problémáját. Ugyanakkor — ENSZ-közlés szerint — sikertelen rakétaakciót hajtottak végre egy járőröző NATO-harcigép ellen. • A négy parlamenti ellenzéki párt megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat elkészítése során teljesen figyelmen kívül hagyta a 18 pontos hatpárti dokumentumot. Az alapellátásról - Kanizsán Az orvosi kamara a szakma érdekeit védi A társadalombiztosítás a leosztott pénzeket nem növelni, hanem csökkenteni akarja. Jó példa erre, hogy az ügyeleti rendszer fejlesztésére előbb 3,5 milliárdot, aztán 1,9 milliárdot tervezett a tb, de a legutolsó információk szerint egyetlen fillér sem jut erre a célra — mondta tegnap délután Kanizsán, az SZDSZ helyi irodájában az orvosoknak rendezett fórumon dr. Gyenes Géza, az orvosi kamara titkára. A szakemberek találkozóját azért hívták össze, hogy a városi közgyűlés tagjai első kézből tájékozódhassanak az alapellátás gondjairól. (A beszélgetésen két önkormányzati képviselő vett részt.) Az orvosok gondjai hasonlóak: többségük vállalkozóként végzi gyógyító munkáját; őket terheli a rendelők felújításának, műszerezettségének költsége; az alkalmazott(ak) bérének fizetése. Dr. Gergye Ferenc megyei háziorvosi főorvos elmondta: az lenne a kívánatos, ha egy-egy háziorvos maximum 1700 beteg ellátásért felelne, a jelenlegi több mint 2000-rel szemben. Ennek arányában lenne szükséges növelni a körzetek számát. Tény, hogy a rendelők nagy részének felszereltsége nem felel meg az elvárásoknak. E probléma megoldásáról már néhány városban oly módon gondolkodnak, hogy a rendelők privatizációjából származó bevételeket újak építésére fordítják. Dr. Gyenes Géza kifejtette: a vállalkozó orvosoknak nincs finanszírozási biztonságuk, lassan jogbiztonságuk sem lesz, mert a Munka törvénykönyve nem védi őket. Szerinte Kanizsán nem sok orvos vásárolná meg a rossz állapotú rendelőket. A kamara komolyan gondolja érdekvédelmi szerepét, melyben fontos helyet foglal el a szakmai kritériumok megfogalmazása. — mgy — Kirándulás helyett karambol (Folytatás az 1. oldalról.) Jó autóbusz a régi 6-os úton akart rákanyarodni a óra jelű útra, Pécs irányába. A baleset ezen a ponton történt. A kereszteződésben van elsőbbségadásra kötelező tábla. A vizsgálatot szakértőik bevonásával végezzük, mert a kamionban nem működött a sebességíró készülék, mivel a vezető nem kapcsolta be, így csak a féknyomokból lehet a sebességre következtetni. A balesetnek 14 sérültje van, közülük három állapota súlyos. A szigetvári kórházban — ahol a sérülteket ellátták és közülük ötöt ápolnak — dr. Kasza Gábor, a sebészeti osztály orvosa elmondta: a baleset után négy beteget — két tanárt és két gyereket — vettek fel az osztályra. Két diák enyhébb agyrázkódást szenvedett, egyiküknek kisebb bőrsérülés is keletkezett a fején. Két pedagógust és egy kisdiákot csonttöréssel ápolnak. A gyerekek még egy-két napig a szigetvári kórházban maradnak, a felnőtteket ma szállítják mentővel Kanizsára. Tóth Miklóst, a Rozgonyi-iskola igazgatóját megrázták a történtek. Mint megtudtuk tőle délelőtt 10 óra tájban a kanizsai rendőrkapitányságtól kapott hír a balesetről, s a sérültek állapotáról. Bizakodik abban, hogy a gyerekek minél előbb elfelejtik a történteket, s az iskola— ígérte az igazgató—kárpótolja őke az elmaradt kirándulás helyet egy másikkal. A gyerekek tegnap délután — az értük küldött cserebussza — visszaérkeztek Nagykanizsára. —mgy-