Zalai Hírlap, 1997. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1997-11-01 / 256. szám

1997. november 1., SZOMBAT Kell a központi segítség! A cigányság gondjairól tájékozódott Zalakomárban a NEH elnöke Tegnap délelőtt Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzetiségi és Et­nikai Hivatal elnöke Zalako­márban tájékozódott a helyi ci­gányság életéről. A megbeszé­lésen az oktatási helyzet és az életkörülmények javítása állt a kö­zéppontban. Veér Miklós, a térség országgyűlési képviselője elmond­ta: Zalakomár azon ritka települések kö­zé tartozik, ahol nem csökken, ha­nem nő a gyereklét­szám; példaértékű­nek minősítette az önkormányzat hoz­záállását a probléma kezeléséhez, ami abban is megnyilvá­nul, hogy 38 millió forint saját forrást tudnak letenni az is­kola fejlesztéséhez. Varga Miklós polgármester kifejtette: az elmúlt évtizedek alatt sok család került elfogad­hatatlan lakhatási feltételek közé, de saját erővel nem ren­delkeznek ahhoz, hogy lakáshoz jussanak. Az önkormányzati segítségen túl ennek a problé­mának a megoldásához is szük­ség van a központi segítségre. Negatív példaként említette: voltak olyan jobb módú cigány családok a faluban, melyek néhány éve építettek házat ma­guknak döntően szoc.pol­ból, s a lakásépítési támogatás életbe lépésekor rábeszélték a rászoru­lókat, hogy az ő tetőterükben építkezzenek (felvételünk ilyen házaknál készült) s vegyék fel a szoc.pol­t. Együttlakásról azon­ban szó sem volt, nemegyszer a több millió forintért egy dülede­­ző házat kapott a rászedett, sok gyerekes család. Hegyesiné Orsós Éva el­mondta: a hivatal mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az iskolabővítési pályázat sikeres legyen; úgy vélte: a cigányságot nem szétforgácsolni kell, hanem megerősíteni. — mgy — A gyermekek védelmében (Folytatás az 1. oldalról.) Bemutatta a megyei gyámhi­vatal vezetőjét; e tisztséget ok­tóber 16-ai kinevezéssel dr. Tő­ke Alajos látja el. A gyámügyi és gyermekvédelmi terület munka­társa Takács Ilona, Borda Lász­ló pedig a pártfogói osztály ve­zetője lesz. A hivatal Zalaeger­szegen, a Kosztolányi tér 6. szám alatt, a volt szakszervezeti székház épületében kapott elhe­lyezést. Hóbor Erzsébet ugyan­csak ezen alkalommal mutatta be dr. Benkő Kálmánt, a köz­­igazgatási hivatalvezető szak­mai tanácsadóját, sajtóreferenst. Dr. Tőke Alajos ismertette a törvényalkotás előzményeit, s a megyei gyámhivatal legfonto­sabb tennivalóit az alap- és szakellátás vonatkozásában. Új megyei önkormányzati feladat­ként említette a magatartási za­varokkal küzdő gyerekekkel va­ló foglalkozást, majd kitért olyan jelentős változásokra, mint az intézeti gyámság meg­szűnése, az örökbefogadás sza­bályainak megváltozása, s hogy a hivatásos pártfogói szolgálat a jövőben a megyei gyámhivatal­ban tevékenykedik. A megye minden városa jogosult gyámhi­vatal felállítására, többük körze­ti feladatot is ellát. A Balaton-felvidék jövőjéért (Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen lesznek bizo­nyos szigorítások, de csakis an­nak érdekében, hogy a termé­szeti változatosság — mely az egész országban nagy veszély­ben van — fennmaradjon. Mint hozzáfűzte, a szabályozás so­rán, a törvényeket maximálisan betartva, nyitottságra és persze kompromisszumra törekszenek az igazgatóság munkatársai. Úgy vélekedett, hogy ez való­színűleg nem okoz majd áthidal­hatatlan nehézségeket, hiszen a Zalaszántón és környékén mű­ködő önkormányzatok ez idáig is szívügyüknek tekintették a természetvédelmet. Néhány év alatt összesen 2500 hektárt nyil­vánítottak védetté, ami az új nemzeti park megalakulásával 14 ezer hektárra bővült. Dr. Sonnevend Imre igazga­tóhelyettes ezt követően a ható­sági engedélyekről ejtett szót. Mint mondta, ezután a park terü­letén kutatást, gyűjtést, különfé­le kísérleteket nem lehet az igaz­gatóság hozzájárulása nélkül végezni. Beleegyezésüket kell kérni mindezen kívül egyebek mellett a gyeppel, a termőföld­del, valamint az erdőkkel kap­csolatos változtatásokhoz is. Ugyancsak engedélyeztetni kell a növényvédő szerek használa­tát, illetve a természetet érintő sportversenyek (motocross, roncsderbi) lebonyolítását. Az igazgatóság egyben szakható­ság is, így a területet érintő szin­te minden kérdésben — iparte­lep létesítése, bányatelek nyitá­sa, utak építése stb. — vélemé­nyezési joggal rendelkezik. Az igazgatóság munkatársa, Horváth Jenő ezt követően a va­dászattal, míg Selyem Anikó a tájvédelemmel, illetve tájépíté­szettel kapcsolatos tudnivalók­ról beszélt. Saarbrückeniek Egerszegen Saarbrücken­ küldöttség tar­tózkodott csütörtökön és pén­teken Zalaegerszegen. A hat tagú delegációt két otta­ni szakképzőközpont vezetői, a Saar-vidéki Képzőművészek Szövetségének elnöke, vala­mint a Saar-vidéki írószövetség képviselője alkották. A német vendégeket csütör­tökön délután fogadták a me­gyeszékhely vezetői. Ezt köve­tően megtekintették a várost, múzeumokat, galériákat keres­tek fel, este pedig koncerten vet­tek részt a Zsinagógában. A teg­nap délelőttöt a Csány László Közgazdasági Szakközépisko­lában és a Báthory István Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában töltötte a küldöttség, az egerszegi, vala­mint az azonos profilú saarb­­rückeni iskolák vezetői a konk­rét kapcsolatfelvételt, a terve­zett együttműködést készítették elő. A képzőművész-, illetve írószövetség képviselői talál­koztak Bereményi Gézával, az egerszegi színház művészeti ve­zetőjével és Lackner Lászlóval, a Zalai Írók Egyesülete elnöké­vel. — sz — KRÓNIKA Földhivatali évfordulón Ritka alkalom, hogy a zalai földügyi szervezet, a megyei és az összes körzeti földhivatal minden dolgozója együtt le­gyen. Tegnap ez történt, még­hozzá abból az alkalomból, hogy az egységes földügyi szervezet létrejöttének 30. év­fordulója alkalmából meg­emlékező ünnepséget tartot­tak Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont nagytermében. A megjelenteket, köztük szá­mos nyugdíjast, a szervezettel „egyidős” mai és egykori föld­­hivatali dolgozót dr. Gaál Jó­zsef, a megyei hivatal elnöke köszöntötte, majd —a jubilán­sok egyike, dr. Varga Tóth An­tal nagykanizsai hivatalvezető mondott ünnepi beszédet. En­nek során felidézte az eltelt há­rom évtized legjelentősebb földügyi, s ezekhez kapcsolódó­an hivatali eseményeit, hangsú­lyozva, hogy mivel az ő „mun­katárgyuk” alapvetően mindig politikai kérdésnek számított, folyamatosan a politikai szem­pontoknak megfelelő kampá­nyoknak voltak kitéve, ami ese­tenként kellemetlen, s okvetle­nül fárasztó feladatnak bizo­nyult. Ezek élén a tsz­­szervezéssel kapcsolatos, a ma­gántulajdon sérelmével járó ügyeket említette. A jóemlékű tennivalók közé sorolta viszont a termőföld védelmére irányuló földhivatali törekvéseket, s azt az időszakot is, amikor jelentős Phare-támogatással megtörtént a szervezet számítógépesítése. A megyei közgyűlés nevében Horváth Gyula alelnök méltatta a földhivataliak helytállását, s a továbbiakra—dr. Varga Tibor­ral, a közigazgatási hivatal he­lyettes vezetőjével egyetemben — türelmes állampolgárokat és javuló béreket kívánt. PÁRTRENDEZVÉNYEK Nem pusztán katonai kérdés Az SZDSZ zalai szervezete szerint Magyarország NATO-tag­­sága nem egyszerűen katonai kérdés, éppen ezért a párt megyei egyeztető testülete állásfoglalásában arra kéri a választópolgá­rokat, hogy igenlő szavazataikkal segítsék elő hazánk csatlako­zását az észak-atlanti védelmi szervezethez. Az SZDSZ Zala Megyei Egyeztető Testületének csütörtö­ki állásfoglalásáról dr. Szigethy István országgyűlési képviselő tájékoztatta tegnap lapunkat. Szerencsésnek nevezte, hogy a NATO-csatlakozásról szóló állampolgári döntést nem zavar­hatja meg a földkérdés, melyet az MDF, a Fidesz és az FKGP még mindig szeretne feltüntetni a november 16-i szavazólapo­kon. Mint mondta, a parlament alkotmányügyi bizottságának szerdai ülésén alkotmányjogi és nemzetközi jogi szakértők hív­ták fel a figyelmet arra, hogy az ellenzék népszavazási kérdése több ponton is sérti az Alkot­mányt, több mint negyven be­ruházásvédelmi nemzetközi szerződéssel áll szemben, s ha az állampolgárok többsége tá­mogatná, számolnunk kellene hazánknak az OECD-ből való kizárásával is. Hozzátette azt is, hogy az MDF-nek és az FKGP- nek az ülésen részt vevő képvi­selői egyetlen érvet sem fogal­maztak meg a szakvélemények­kel szemben. Szigethy István szerint a bi­zottság várhatóan a jövő héten alkotmánybírósági véleményt kér arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlés módosíthatja-e az ellenzék népszavazási kérdését. Ha nem, tekintettel alkotmány­­sértő voltára, a parlamentnek el kell utasítania azt. MIÉP: fokozott ellenkampány A Magyar Igazság és Élet Pártja arra kéri a választópol­gárokat,minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a novem­ber 16-i népszavazáson, ám egyúttal a MIÉP azt ajánlja: voksoljanak „nem”-mel a fel­tett kérdésre — hangzott el a párt megyei szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján. A zalai pártelnök, Lékai Gyu­la úgy vélte, a kormány azért vá­lasztotta külön a NATO-csatla­­kozásról szóló népszavazást a földkérdéstől, mert az a célja, hogy a november 16-i népszava­zás eredménytelen legyen. Je­lenleg is zajlik egyébként a párt NATO-ellenes, fokozott kam­pánya, melynek zárónagygyűlé­sére november 4-én kerül sor Budapesten. A MIÉP-nek a tag­sággal kapcsolatos ellenérveit Zalaegerszegen is ismertetik majd azon a november 8-i nagy­gyűlésen, melynek egyik szóno­ka Csurka István lesz. Utalt arra, hogy a magyar gazdasági válság mélyülését jel­zi az értéktőzsdén tapasztalt ár­zuhanás. Véleménye szerint a krach elkerülése érdekében a kormány kénytelen lesz az adó­fizetők pénzén részvényeket vá­sárolni. Bejelentették továbbá, hogy hétfőn 17 taggal megalakult a Magyar Út Körök kis-balatoni csoportja. Másoddiplomások ünnepe Tegnap délelőtt jócskán megtelt Zalaegerszegen, a Kossuth ut­cai Konferenciaterem előadója. Ám, a megjelentek ezúttal nem­­ hallgatókként foglaltak helyet — éppen hogy tanulmányi idő­szakuk egy befejezett szakaszára tettek pontot. Nem először éle­tükben, s bizonyára lesznek köztük, akik nem is utoljára. A diplomaátadó ünnepségen a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola Zalaegerszegi Intézetének igazgatója, dr. Tóth József üd­vözölte a végzősöket, akik két szakon — közgazdasági szak­­okleveles mérnök és szakköz­gazda — szerezhettek másod­­diplomát. Míg az előbbi képesí­tés elnyerésére többségében agrármérnökök vállalkoztak (egyébként 43-an diplomáztak e szakon), addig a 172 szakköz­gazda másoddiplomás közt a pe­dagógusoktól a jogászokon át sokféle szakmával rendelkezők képviseltették magukat. Sokan azért vállalkoznak a kétéves, az­az négy féléves tanulási időszak „letöltésére”, mert szeretnének a mindennapok ismereteiben naprakészek lenni, mások új munkaterülettel próbálkoznak vagy pedig már elfoglalt mun­kakörük ellátása indokolja az ennek megfelelő ismeretek megszerzését. Közel nyolc éve indították ezt a képzést — ahová felvételi nél­kül, azaz diplomával lehet be­iratkozni —, és mint az igazgató elmondta: a mostanihoz hasonló nagy létszámban még nem vet­tek részt hallgatók. Népszerűsé­ge nem véletlen, hiszen az eger­szegi főiskola ezen ágazatok ok­tatására kihelyezett tagozatokat működtet Kaposváron, Veszp­rémben, Szekszárdon, Székes­­fehérváron és Pécsett. Vonzó a rövid tanulmányi idő s a képzés gyakorlat-orientáltsága. Tegnap összesen 215 végzős hallgató vette át újabb diplomáját. (Pezzetta Umberto felvétele) ZALAI HÍRLAP . Előkészület a választásra A választások előtt megtartot­ta utolsó ülését tegnap délután a Zala Megyei Agrárkamara elnöksége. Nagy László elnök tájékozta­tást adott az előző ülés óta vég­zett munkáról, majd a novem­berben sorra kerülő küldött­­gyűlés előkészítésével foglal­koztak. Megbeszélték az alapszabály­ módosítását, és megtárgyalták a kamara három­éves működésének értékelését. Az eltelt időszakban jelentő­sen nőtt a megyei agrárkamara tagjainak száma, az induláskor regisztrált 1800-ról 2700-ra emelkedett. Nagy jelentőségű volt a kamara életében a gazda­jegyzői hálózat a földművelés­­ügyi hivataltól, s a minden vá­rosra kiterjedő szaktanácsadói hálózat megszervezése. Torma Gyula ügyvezető alel­nök elmondta, hogy befejező­dött a megyében működő 53 mezőgazdasági bizottság ülése, így egy kivételével megválasz­tották a küldöttgyűlés küldöt­teit, szám szerint 105-öt. A ta­pasztalatok alapján a mezőgaz­dasági bizottságok ülésein vál­tozó volt a megjelenés, 5-60 között mozgott. Ebben szerepet játszott az, hogy az agráriumban ez az időszak a legnagyobb munkák ideje. A listát tekintve a küldöttek 30 százaléka cserélő­dött ki. Mivel a kamarai vezetés mandátuma lejár, a november 21-én délután tartandó küldött­­gyűlésen tisztújításra kerül sor. B. E.

Next