Zalai Hírlap, 1997. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1997-11-01 / 256. szám
1997. november 1., SZOMBAT Kell a központi segítség! A cigányság gondjairól tájékozódott Zalakomárban a NEH elnöke Tegnap délelőtt Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzetiségi és Etnikai Hivatal elnöke Zalakomárban tájékozódott a helyi cigányság életéről. A megbeszélésen az oktatási helyzet és az életkörülmények javítása állt a középpontban. Veér Miklós, a térség országgyűlési képviselője elmondta: Zalakomár azon ritka települések közé tartozik, ahol nem csökken, hanem nő a gyereklétszám; példaértékűnek minősítette az önkormányzat hozzáállását a probléma kezeléséhez, ami abban is megnyilvánul, hogy 38 millió forint saját forrást tudnak letenni az iskola fejlesztéséhez. Varga Miklós polgármester kifejtette: az elmúlt évtizedek alatt sok család került elfogadhatatlan lakhatási feltételek közé, de saját erővel nem rendelkeznek ahhoz, hogy lakáshoz jussanak. Az önkormányzati segítségen túl ennek a problémának a megoldásához is szükség van a központi segítségre. Negatív példaként említette: voltak olyan jobb módú cigány családok a faluban, melyek néhány éve építettek házat maguknak döntően szoc.polból, s a lakásépítési támogatás életbe lépésekor rábeszélték a rászorulókat, hogy az ő tetőterükben építkezzenek (felvételünk ilyen házaknál készült) s vegyék fel a szoc.polt. Együttlakásról azonban szó sem volt, nemegyszer a több millió forintért egy düledező házat kapott a rászedett, sok gyerekes család. Hegyesiné Orsós Éva elmondta: a hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy az iskolabővítési pályázat sikeres legyen; úgy vélte: a cigányságot nem szétforgácsolni kell, hanem megerősíteni. — mgy — A gyermekek védelmében (Folytatás az 1. oldalról.) Bemutatta a megyei gyámhivatal vezetőjét; e tisztséget október 16-ai kinevezéssel dr. Tőke Alajos látja el. A gyámügyi és gyermekvédelmi terület munkatársa Takács Ilona, Borda László pedig a pártfogói osztály vezetője lesz. A hivatal Zalaegerszegen, a Kosztolányi tér 6. szám alatt, a volt szakszervezeti székház épületében kapott elhelyezést. Hóbor Erzsébet ugyancsak ezen alkalommal mutatta be dr. Benkő Kálmánt, a közigazgatási hivatalvezető szakmai tanácsadóját, sajtóreferenst. Dr. Tőke Alajos ismertette a törvényalkotás előzményeit, s a megyei gyámhivatal legfontosabb tennivalóit az alap- és szakellátás vonatkozásában. Új megyei önkormányzati feladatként említette a magatartási zavarokkal küzdő gyerekekkel való foglalkozást, majd kitért olyan jelentős változásokra, mint az intézeti gyámság megszűnése, az örökbefogadás szabályainak megváltozása, s hogy a hivatásos pártfogói szolgálat a jövőben a megyei gyámhivatalban tevékenykedik. A megye minden városa jogosult gyámhivatal felállítására, többük körzeti feladatot is ellát. A Balaton-felvidék jövőjéért (Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen lesznek bizonyos szigorítások, de csakis annak érdekében, hogy a természeti változatosság — mely az egész országban nagy veszélyben van — fennmaradjon. Mint hozzáfűzte, a szabályozás során, a törvényeket maximálisan betartva, nyitottságra és persze kompromisszumra törekszenek az igazgatóság munkatársai. Úgy vélekedett, hogy ez valószínűleg nem okoz majd áthidalhatatlan nehézségeket, hiszen a Zalaszántón és környékén működő önkormányzatok ez idáig is szívügyüknek tekintették a természetvédelmet. Néhány év alatt összesen 2500 hektárt nyilvánítottak védetté, ami az új nemzeti park megalakulásával 14 ezer hektárra bővült. Dr. Sonnevend Imre igazgatóhelyettes ezt követően a hatósági engedélyekről ejtett szót. Mint mondta, ezután a park területén kutatást, gyűjtést, különféle kísérleteket nem lehet az igazgatóság hozzájárulása nélkül végezni. Beleegyezésüket kell kérni mindezen kívül egyebek mellett a gyeppel, a termőfölddel, valamint az erdőkkel kapcsolatos változtatásokhoz is. Ugyancsak engedélyeztetni kell a növényvédő szerek használatát, illetve a természetet érintő sportversenyek (motocross, roncsderbi) lebonyolítását. Az igazgatóság egyben szakhatóság is, így a területet érintő szinte minden kérdésben — ipartelep létesítése, bányatelek nyitása, utak építése stb. — véleményezési joggal rendelkezik. Az igazgatóság munkatársa, Horváth Jenő ezt követően a vadászattal, míg Selyem Anikó a tájvédelemmel, illetve tájépítészettel kapcsolatos tudnivalókról beszélt. Saarbrückeniek Egerszegen Saarbrücken küldöttség tartózkodott csütörtökön és pénteken Zalaegerszegen. A hat tagú delegációt két ottani szakképzőközpont vezetői, a Saar-vidéki Képzőművészek Szövetségének elnöke, valamint a Saar-vidéki írószövetség képviselője alkották. A német vendégeket csütörtökön délután fogadták a megyeszékhely vezetői. Ezt követően megtekintették a várost, múzeumokat, galériákat kerestek fel, este pedig koncerten vettek részt a Zsinagógában. A tegnap délelőttöt a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában és a Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában töltötte a küldöttség, az egerszegi, valamint az azonos profilú saarbrückeni iskolák vezetői a konkrét kapcsolatfelvételt, a tervezett együttműködést készítették elő. A képzőművész-, illetve írószövetség képviselői találkoztak Bereményi Gézával, az egerszegi színház művészeti vezetőjével és Lackner Lászlóval, a Zalai Írók Egyesülete elnökével. — sz — KRÓNIKA Földhivatali évfordulón Ritka alkalom, hogy a zalai földügyi szervezet, a megyei és az összes körzeti földhivatal minden dolgozója együtt legyen. Tegnap ez történt, méghozzá abból az alkalomból, hogy az egységes földügyi szervezet létrejöttének 30. évfordulója alkalmából megemlékező ünnepséget tartottak Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ nagytermében. A megjelenteket, köztük számos nyugdíjast, a szervezettel „egyidős” mai és egykori földhivatali dolgozót dr. Gaál József, a megyei hivatal elnöke köszöntötte, majd —a jubilánsok egyike, dr. Varga Tóth Antal nagykanizsai hivatalvezető mondott ünnepi beszédet. Ennek során felidézte az eltelt három évtized legjelentősebb földügyi, s ezekhez kapcsolódóan hivatali eseményeit, hangsúlyozva, hogy mivel az ő „munkatárgyuk” alapvetően mindig politikai kérdésnek számított, folyamatosan a politikai szempontoknak megfelelő kampányoknak voltak kitéve, ami esetenként kellemetlen, s okvetlenül fárasztó feladatnak bizonyult. Ezek élén a tszszervezéssel kapcsolatos, a magántulajdon sérelmével járó ügyeket említette. A jóemlékű tennivalók közé sorolta viszont a termőföld védelmére irányuló földhivatali törekvéseket, s azt az időszakot is, amikor jelentős Phare-támogatással megtörtént a szervezet számítógépesítése. A megyei közgyűlés nevében Horváth Gyula alelnök méltatta a földhivataliak helytállását, s a továbbiakra—dr. Varga Tiborral, a közigazgatási hivatal helyettes vezetőjével egyetemben — türelmes állampolgárokat és javuló béreket kívánt. PÁRTRENDEZVÉNYEK Nem pusztán katonai kérdés Az SZDSZ zalai szervezete szerint Magyarország NATO-tagsága nem egyszerűen katonai kérdés, éppen ezért a párt megyei egyeztető testülete állásfoglalásában arra kéri a választópolgárokat, hogy igenlő szavazataikkal segítsék elő hazánk csatlakozását az észak-atlanti védelmi szervezethez. Az SZDSZ Zala Megyei Egyeztető Testületének csütörtöki állásfoglalásáról dr. Szigethy István országgyűlési képviselő tájékoztatta tegnap lapunkat. Szerencsésnek nevezte, hogy a NATO-csatlakozásról szóló állampolgári döntést nem zavarhatja meg a földkérdés, melyet az MDF, a Fidesz és az FKGP még mindig szeretne feltüntetni a november 16-i szavazólapokon. Mint mondta, a parlament alkotmányügyi bizottságának szerdai ülésén alkotmányjogi és nemzetközi jogi szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy az ellenzék népszavazási kérdése több ponton is sérti az Alkotmányt, több mint negyven beruházásvédelmi nemzetközi szerződéssel áll szemben, s ha az állampolgárok többsége támogatná, számolnunk kellene hazánknak az OECD-ből való kizárásával is. Hozzátette azt is, hogy az MDF-nek és az FKGP- nek az ülésen részt vevő képviselői egyetlen érvet sem fogalmaztak meg a szakvéleményekkel szemben. Szigethy István szerint a bizottság várhatóan a jövő héten alkotmánybírósági véleményt kér arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlés módosíthatja-e az ellenzék népszavazási kérdését. Ha nem, tekintettel alkotmánysértő voltára, a parlamentnek el kell utasítania azt. MIÉP: fokozott ellenkampány A Magyar Igazság és Élet Pártja arra kéri a választópolgárokat,minél nagyobb számban vegyenek részt a november 16-i népszavazáson, ám egyúttal a MIÉP azt ajánlja: voksoljanak „nem”-mel a feltett kérdésre — hangzott el a párt megyei szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján. A zalai pártelnök, Lékai Gyula úgy vélte, a kormány azért választotta külön a NATO-csatlakozásról szóló népszavazást a földkérdéstől, mert az a célja, hogy a november 16-i népszavazás eredménytelen legyen. Jelenleg is zajlik egyébként a párt NATO-ellenes, fokozott kampánya, melynek zárónagygyűlésére november 4-én kerül sor Budapesten. A MIÉP-nek a tagsággal kapcsolatos ellenérveit Zalaegerszegen is ismertetik majd azon a november 8-i nagygyűlésen, melynek egyik szónoka Csurka István lesz. Utalt arra, hogy a magyar gazdasági válság mélyülését jelzi az értéktőzsdén tapasztalt árzuhanás. Véleménye szerint a krach elkerülése érdekében a kormány kénytelen lesz az adófizetők pénzén részvényeket vásárolni. Bejelentették továbbá, hogy hétfőn 17 taggal megalakult a Magyar Út Körök kis-balatoni csoportja. Másoddiplomások ünnepe Tegnap délelőtt jócskán megtelt Zalaegerszegen, a Kossuth utcai Konferenciaterem előadója. Ám, a megjelentek ezúttal nem hallgatókként foglaltak helyet — éppen hogy tanulmányi időszakuk egy befejezett szakaszára tettek pontot. Nem először életükben, s bizonyára lesznek köztük, akik nem is utoljára. A diplomaátadó ünnepségen a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetének igazgatója, dr. Tóth József üdvözölte a végzősöket, akik két szakon — közgazdasági szakokleveles mérnök és szakközgazda — szerezhettek másoddiplomát. Míg az előbbi képesítés elnyerésére többségében agrármérnökök vállalkoztak (egyébként 43-an diplomáztak e szakon), addig a 172 szakközgazda másoddiplomás közt a pedagógusoktól a jogászokon át sokféle szakmával rendelkezők képviseltették magukat. Sokan azért vállalkoznak a kétéves, azaz négy féléves tanulási időszak „letöltésére”, mert szeretnének a mindennapok ismereteiben naprakészek lenni, mások új munkaterülettel próbálkoznak vagy pedig már elfoglalt munkakörük ellátása indokolja az ennek megfelelő ismeretek megszerzését. Közel nyolc éve indították ezt a képzést — ahová felvételi nélkül, azaz diplomával lehet beiratkozni —, és mint az igazgató elmondta: a mostanihoz hasonló nagy létszámban még nem vettek részt hallgatók. Népszerűsége nem véletlen, hiszen az egerszegi főiskola ezen ágazatok oktatására kihelyezett tagozatokat működtet Kaposváron, Veszprémben, Szekszárdon, Székesfehérváron és Pécsett. Vonzó a rövid tanulmányi idő s a képzés gyakorlat-orientáltsága. Tegnap összesen 215 végzős hallgató vette át újabb diplomáját. (Pezzetta Umberto felvétele) ZALAI HÍRLAP . Előkészület a választásra A választások előtt megtartotta utolsó ülését tegnap délután a Zala Megyei Agrárkamara elnöksége. Nagy László elnök tájékoztatást adott az előző ülés óta végzett munkáról, majd a novemberben sorra kerülő küldöttgyűlés előkészítésével foglalkoztak. Megbeszélték az alapszabály módosítását, és megtárgyalták a kamara hároméves működésének értékelését. Az eltelt időszakban jelentősen nőtt a megyei agrárkamara tagjainak száma, az induláskor regisztrált 1800-ról 2700-ra emelkedett. Nagy jelentőségű volt a kamara életében a gazdajegyzői hálózat a földművelésügyi hivataltól, s a minden városra kiterjedő szaktanácsadói hálózat megszervezése. Torma Gyula ügyvezető alelnök elmondta, hogy befejeződött a megyében működő 53 mezőgazdasági bizottság ülése, így egy kivételével megválasztották a küldöttgyűlés küldötteit, szám szerint 105-öt. A tapasztalatok alapján a mezőgazdasági bizottságok ülésein változó volt a megjelenés, 5-60 között mozgott. Ebben szerepet játszott az, hogy az agráriumban ez az időszak a legnagyobb munkák ideje. A listát tekintve a küldöttek 30 százaléka cserélődött ki. Mivel a kamarai vezetés mandátuma lejár, a november 21-én délután tartandó küldöttgyűlésen tisztújításra kerül sor. B. E.