Zalai Hírlap, 1997. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1997-12-01 / 281. szám

— Egy allergiás beteg, főként ha vidéki, csak ak­kor fordul orvoshoz, ha már a tünetek egész sora kínozza — mondja dr. Papp György, Salomvár háziorvosa, akinek jelen­tős része van abban, hogy a múlt héten az ország­ban is egyedülálló ala­posságú allergológiai szűrés zajlott le e falu­ban. A témáról szóló ri­port az 5. oldalon olvas­ható. Az első íbisz hazánkban Ez a csodaszép madár Egyiptomból érkezett ha­zánkba. Minden fajnál akad ugyanis néhány egyed, melynek nem iga­zán tökéletes a tájékozódó képessége, így ez is közre­játszhatott abban, hogy az íbisz ilyen messze vető­dött. (4. oldal) AIDS-ről szól a diszkós buli Kimondottan az AIDS és a drogfogyasztás pre­venciójára helyezzük a hangsúlyt. Ismerjék meg, hogyan terjed a betegség, miként lehet ellene véde­kezni, tudják, milyen dro­gok vannak, mit kell min-­­­denképpen elutasítaniuk. (5. oldal) Lépéselőny- I­ben Csányban ! Az új gépekkel a község lakosságának informatika oktatását is felvállalnák, s a tervek szerint—az egye­tem tanszékvezetője, Far­kas Zoltán vezetésével — januárban keződik a fel­nőttek tanfolyama. (6. oldal) Felnőtt Eb! A polgármesterek kije­lentették, hogy anyagilag is támogatják a szövetség elképzeléseit. (15. oldal) Zalai Hírlap Lili. évfolyam, 281. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 27 Ft . 650 éves Letenye A hét végén ünneplőbe öltözött a határ men­ti kisváros, hogy méltón tisztelegjen első írá­sos említése 650. évfordulóján. Az 1989-ben ismét várossá lett, s az elmúlt századok so­rán több települést is magába olvasztó Lete­nye és környéke évezredek óta lakott, s fejlő­dése, kisebb-nagyobb kitérőkkel, a XX. szá­zad végéhez közeledve új erőre kapott. Ezt bizonyítja, hogy mára kiépült az infrastruk­túra, prosperáló vállalkozások jöttek létre, melyeket a hármas határ közelsége is ser­kent. Az ünnep alkalmából Szabó Zoltán MKM-államtitkár átadta a nagyközönség­nek a „Fejezetek Letenye történetéből” cí­mű állandó helytörténeti kiállítást (felső ké­pünkön), valamint a jeles eseménynek a vá­ros önkormányzata—az állandóságot szim­bolizálva — egy öttonnás bazaltkővel (alsó fotónkon) állíttatott emléket. (Tudósításunk, Letenye születésnapján címmel, a 3. oldalon ) Mentők Hévízen Önsegítség a mentőszolgálat támogatása A hévízi Polgárőr Egyesület kezdeményezésére ünnepi talál­kozóra került sor szombaton, a fürdővárosi Panoráma Szálló­ban. A helyi közbiztonság javí­tását segítő társadalmi szervezet új feladatot vállalt fel. Az Orszá­gos Mentőszolgálat támogatá­sára indítottak akciót — amely alig öt hónap alatt — a csatlako­zók széles körével eredményes programmá szerveződött. Ez alkalomból hívta meg az egyesület az OMSZ vezetőit, s mindazokat, akik e kezdemé­nyezésben részt vállaltak vagy csatlakozni kívánnak. A hévízi polgárőröket az a megdöbben­tően nagy számú halálozás kész­tette e lépésre, amit a gyakori, hirtelen fellépő szívműködési zavarok okoznak. (A Mentő­ ta­lálkozó Hévízen című írás a 3. oldalon folytatódik.) VMK-gálaest és bálok A hét végén megyénk számos településén volt valamilyen vi­galom, melynek apropóját most épp a nemrégiben neve­­napjukat ünneplő Erzsébetek és Katalinok adták. Hogy megkezdődött a báli szezon, azt mi sem bizonyítja jobban: a butikok kirakataiban megjelentek a „kellékek”. (Gálaest, vigasság, bálok címmel folytatás a 3. oldalon.) Ünnepi virágköltemények Keszthelyen A téli ünnepek jegyében ren­dezett virágkötészeti versenyt és kiállítást a hét végén a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központban a Vi­rágdekorációs Szakmai Szer­vezet városbeli csoportja. A karácsony közeledtével tartott díszítőművészeti progra­mon a közösség dunántúli régió­jának tagjai közül is többen részt vettek, kész alkotásokat hozva. Amíg ezekből a háttérdekoráció készült, addig a helybeliek a versenymunkákkal foglalatos­kodtak. A vetélkedő két kategó­riában zajlott: külön mérettek meg a képzett virágkötők, illet­ve a hobbi-dekoratőrök. (További információk, Vi­­ rágkötők címmel, a 3. oldalon.) Érdeklődők a remekbeszabott virágkompozíciók előtt. (Pezzetta Umberto felvétele) Megbukott a cseh gazdasági csoda Václav Klaus, Közép-Európa szolgálatiig rangidős miniszter­­elnöke napokon belül távozik a cseh kormány éléről. A cseh (csehszlovák) gazdasági reform atyja, aki nyolc évvel ezelőtt a „bársonyos forradalom” napjaiban merész elképzelésű liberá­lis közgazdászként robbant be a nagypolitikába. Később öt éven keresztül a cseh kormány elnöke volt, fél évvel azután távozik posztjáról, hogy kénytelen volt beismerni: kormánya gazdaságpolitikája mégsem volt annyira tökéletes, mint azt szerte a világban fen­nen hirdette, s komoly korrek­ciókra szorul. Mindezek ellené­­re Klaus szimbóluma volt és ma­rad is a cseh (csehszlovák) re­formoknak, s távozásával min­denképpen egy korszak zárul is. 1989 őszén Csehszlovákiában éppen felbomlóban volt a totali­tárius rendszer. (További részle­tek Klaus kenőpénzek áldozata címmel a 2. oldalon.) Polgári értékrend A társadalmi párbeszéd előfeltételei A polgári értékrendet vissza kell ültetni a köztudatba, mert anélkül nincs polgári társada­lom, és Magyarország nem ta­lálhat kiutat a jelenlegi nehéz helyzetből. Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a Profesz­­szorok Batthyány Köre fogadott el szombaton a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyete­men. A dokumentumban többek között a társadalmi párbeszéd fontosságára hívják fel a figyel­met. Állásfoglalásuk leszögezi: közérdeket szolgáló kormányra, szabálytartó rendőrségre, gyor­sabban működő igazságszolgál­tatásra van szükség. A társaság megítélése szerint az oktatási rendszer elősegíthetné a polgári értékrend elterjedését, de ehhez meg kellene szüntetni a tanárok és az iskolák „végzetes” pénz­ügyi kiszolgáltatottságát. (MTI) Közös gondjaink A mezőgazdaság az egyik legjelentősebb népgazdasági ágazat valamennyi közép-kelet-európai posztkommunista országban - szögezték le a Közép-európai Demokrata Fórum szombaton elkezdődött és vasárnap zárult nemzetközi mezőgazdasági ta­nácskozásán Lakitelken. A több mint tíz ország ke­resztény-konzervatív pártjainak és agrár szakértőinek résztvéte­­lével lezajlott konferencia egy­ben további mezőgazdasági fó­rumok első lépcsője volt. A cél ugyanis az, hogy a közép-kelet­­európai országokban végbe­ment rendszerváltozás megha­tározó pártjai, a jobbközép erők azonos álláspontokat alakítsa­nak ki a mezőgazdaságot illető­en is. Ez annál is inkább lehetsé­ges, mivel mint ez a nemzetkö­zi eszmecserén kiderült, vala­mennyi érintett országban szin­te teljesen azonosak e téren is a gondok. Ezek sorában minden­hol fenyegető a spekulatív, va­lamint a külföldi tőke megjele­nése. Egyöntetűen ítélték meg, hogy a családi gazdaságok élet­képessé tétele nemcsak a mező­­gazdaság további fejlődésének alapja, nemcsak nemzeti érdek, de ez felel meg szerkezetileg is a nyugat-európai agrárgazdasági gyakorlatnak. (MTI) Csőd szélére jutva Az önkormányzatok helyzetét elemezték A központi költségvetés jövő évi tervezetében szereplő ösz­­szegnél 50 milliárd forinttal többre lenne szüksége az önkor­mányzatoknak ahhoz, hogy je­lenlegi súlyos helyzetük ne ro­moljon tovább, s legalább a kö­telező feladataikat el tudják látni — jelentette ki a szombaton Sze­geden tartott országos fórumon Gémesi György, a Magyar Ön­­kormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere. A mintegy 80 résztvevő az 1998-as költségvetési terveze­tet, valamint az önkormányza­tok jövő évi működési feltétele­it vitatta meg. Az eszmecserét megelőző sajtótájékoztatón Gé­mesi György az 1990-94 közöt­ti időszak sikerágazatának ne­vezte az önkormányzatok hely­zetét. A kormányváltás után megkezdődött a pénzek vissza­fogása, noha a feladatok gyara­podtak. A csőd szélére kerültek, s csak azért nem következett be tömeges csőd, mert az önkor­mányzatok nemcsak vállalt, ha­nem kötelező feladatokat sem teljesítettek. Az MDF azt java­solja, hogy a megyék és a terü­letfejlesztési tanácsok közvetí­tésével osszák el a pénzeket, s minél több legitim polgármester és képviselő vegyen részt a dön­tésekben - mondta, majd hozzá­tette, hogy ki kell dolgozni a te­rületfejlesztési pénzek ellenőr­zésének módját is. (MTI)

Next