Zalai Hírlap, 1998. február (54. évfolyam, 27-49. szám)
1998-02-02 / 27. szám
1998. február 2., HÉTFŐ KRÓNIKA Féltett természeti kincseink (Folytatás az I. oldalról.) Hazánk több természeti kincse is a ramsari egyezmény védelmét élvezi. Tán több, mint gondolnánk. —A köztudatban valóban inkább a Kis-Balaton ismert mint védett vizes élőhely—így az ünnep apropójából Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa. A tihanyi Külső-tó, a Káli-medencében lévő Kornyi-tó állat- és növényvilága is a ramsari védettséget élvezi. Csakúgy mint a Balaton, igaz a Magyar Tenger madárvilága fölé „csak” télen borul védőernyő. Az átvonuló és áttelelő szárnyasok miatt minősítették a Balatont téli védett övezetnek. Tán magunk sem gondoljuk, hogy kuriózumszámba menő madarakat láthatunk a Keszthelyiöbölben, a fonyódi hajókikötő mellett, esetleg Tihanyban, november végétől március elejéig (ha az időjárás úgy alakul, az átmeneti letelepedés ideje változhat). A récék számtalan változata (jeges-füstös-hegyi-kontyos) mellett a kis- és nagybukók, oldalági rokonaik az „örvösök”, szintén letelepednek nálunk. S akkor még nem szóltunk — az amúgy őshonos — búbosvöcsökről. A vízimadár az anyukák anyukája. Ha valaki látta már — akár filmen is —, hogy a csöppnyi szárnyas miként csónakázik a vízen, miközben pelyhes tollú gyermekei a hátán ülnek... No, tényleg látni kell. — Érdekes jelenség, s talán egy kicsit nemkívánatos is — mesél a szárnyas magyarországi megjelenéséről Megyer Csaba —, hogy nálunk is egyre több a bütykös hattyú. A madár északról délre „terjeszkedik”, s be kell vallani, ma már több van nálunk, mint amennyi kívánatos lenne. Nagy testű állat, így nagyobb helyet is foglal el a kisebb madarak elől. „Ők” — mármint az aprókák — hál' istennek azért még találnak maguknak életteret. Nem tudjuk most felsorolni a teljes stáblistát, de azért említsük meg, hogy a ludak, a lilikek, a sirályok remekül érzik magukat a Balatonon. Külön említést érdemel a tényleg csak inkább télen, s a Kis-Balatonon vadászó réti sas. „Őfelsége” olyan kategória a madaraknál, mint autók között a Ferrari. Az elmúlt időszakban már előfordult, hogy tíz tekintélyt parancsoló horgascsőrű is tanyázott e vidéken. Nyugalmas lakhelyét talán köszönhette az annak idején aláírt ramsari egyezménynek, s bizonyára a magyar természetvédelmis szakembereknek is. — a — Az örvös bukó színpompás gácsérja. A leendő városháza alapköve Színes programmal mérföldes lépést ünnepeltek Hévízen Az újonnan épülő városháza ünnepélyes alapkőletételére került sor szombaton délután Hévízen. A jeles eseményen a város vezetése mellett nagy számban képviseltette magát a lakosság, körükben ott volt a svéd nagyköveti főtanácsos, Sörén Lundvall, megjelent Horváth Gyula, a megyegyűlés alelnöke, dr. Hóbor Erzsébet, Zala közigazgatási hivatalának elnöke, a kivitelező vállalkozás, valamint több helyi intézmény és szomszédos település vezetője. Vértes Árpád, a fürdőváros polgármestere beszédében elmondta: Az önkormányzat négy esztendős munkálkodásának jelentős állomásához érkezett e nappal, bölcs döntésnek megfelelően kezdődhetett el a település rangjához, híréhez méltó városháza építése. Ez annak köszönhető, hogy a képviselő-testület rendre a jó gazda gondosságával építi és szépíti a várost. Utalt arra, hogy a vendégkör mind nagyobb elismeréssel szól a látható fejlődésről, s vele együtt a hévízi emberek vendégszeretetéről. Majd hangsúlyozta, hogy az így visszaköszönő eredmények gyökere a helybeliek közös munkájából táplálkozik , miszerint a vezetés a választók akarata szerint teljesíti a vele szembeni elvárásokat, s ez a lakosság odaadó támogatásával történik. A beruházás elindítása kapcsán szólt a polgármester a környező más építkezésekről, amelyekkel együttesen új városközpont van kialakulóban. A képviselő-testület tervének valóra váltása közös cselekvés, ez nyújt alapot a következő ciklusban való további fejlesztésekhez — általa az alapkő mérföldes lépést is szimbolizál. A munkát előkészítő időszakra utalva Vértes Árpád említést tett arról, hogy a tervezést széles körű információgyűjtés előzte meg; a város vezetése és szakértői számos esetben foglalkoztak a műszaki tartalom kérdéseivel, úgy a funkcionális mint az esztétikai követelmények biztosítása érdekében. A kivitelezést — pályázat útján — a városban is jelentős referenciákkal rendelkező ZÁÉV Rt. nyerte el. Olyan városháza épül, amely túl azon, hogy otthona lesz az önkormányzat képviselő-testületének és hivatalának, helyszínt ad a város közösségi rendezvényeinek is. E funkcionális sorrend szerint a létesítmény első ütemének befejezési határideje szeptember 30-a, az építkezés második szakaszának pedig a jövő év június végéig kell elkészülnie. Az utókornak szólóan az épület alapító okiratát, valamint légi- és űrfelvételeket tartalmazó fémhengert helyezett az alapkő alá Vértes Árpád polgármester és Farkas Bertalan űrhajós dandártábornok, aki a fotókat készítette. Az ünnepi pillanatokban Bencsik Pál apát-plébános kérte Isten pártfogását, áldását a közös otthont adó hajlékra, hogy békés emberek által lakva költözzék oda a derű, a szeretet. A rendezvényen közreműködött a templom gyermek és ifjúsági kórusa. Az ünnepséget követően ugyancsak vidám farsangi program vette kezdetét. A polgármesteri hivatal előtt az esti zenés szórakozásra készülve disznót vágtak, kalotaszegi táncokat adott elő a tapolcai Batsányi táncegyüttes. A nap bállal zárult a városi sportcsarnokban. — Horányi — Disznóvágás az esti mulatság előtt. (Pezzetta Umberto felvételei) A kastély újja születik Különleges szolgáltatásokat nyújtó szállodaként születik újjá a Cziráky-család hét nemzedéke által épített és lakott lovasberényi kastély. Az 1763-67-ben emelt, majd az 1800-as évek elején átalakított, jelenleg félig romos állagú klasszicista stílusú épületegyüttes kezelését, hasznosítását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kiírt pályázaton 60 évre nyerte el a Cziráky Kastély Műemléki Alapítvány. ZALAI HÍRLAP . Maugli közlegény (Folytatás az 1. oldalról.) Maugliról, azaz Hertelendy Attiláról kiderült például, hogy „civilben” sorkatona. Éppen polgári szolgálatát tölti a színházban, akárcsak a földi lényekre elvi tetemként tekintő Csil, Kricsár Kamill. A főszereplő, aki állítása szerint bakaruhát még csak nem is látott, s akinek az előadás alatt is mindössze egy tőrből és egy ágyékkötőből áll a teljes menetfelszerelése, elárulta azt is, tulajdonképpen csak azért biztos abban, hogy katona, mert kapott behívót, a sorozáson pedig kis híján alkalmatlannak nyilvánították. Jakupcsek Gabriella Farkas Ignácot tanár-énjéről faggatta. Akkor ugyanis, ha kibújik Balunak, a dzsungel olykor kor felettébb szigorú pedagógusának bőréből, a Jászai-díjas színművész növendékeket készít fel a színpadi mesterségre. Arról ugyan nem beszélt Farkas Ignác, hogy ilyen alkalmakkor beindul-e a „nagynagy pofonoson”, arról viszont igen, hogy nem is volt olyan egyszerű egyetlen harmadéves tanítványa számára olyan vizsgaelőadást kitalálni, amelyben megmutathatja szakmai fejlődését. Bár ötletét meglepetésnek szánta, annyit mégis elárult, hogy a végzős növendék nem a világot jelentő deszkákon, hanem egy lakásban vizsgázik majd, amint éppen III. Richárd első monológját gyakorolja. Dés László, a musical zeneszerzője elmesélte, annak idején, egy jazzkoncert után, hogyan tört rá öltözőjében Hegedűs D. Géza a mű valamelyest „alkoholszagú” ötletével, s hogyan született meg négy musical-variáns, közöttük egy thriller- és egy humorosabb változattal. Elmondta azt is, kezdetben gondot jelentett számára, milyen zenei világba helyezze bele a történetet, hiszen azt valószínűleg nehezen viselte volna a közönség, ha mindvégig tradicionális indiai motívumokat kellett volna hallgatnia. Végül azt gondolta, azzal a szabadsággal, mellyel Kipling egykor emberi tulajdonságokkal ruházott fel állatokat, élhet a zeneszerző is. Ezért váltják egymást a darabban afrikai és latin dallamok, vagy ezért vált afféle revüvé az a jelenet, amikor a keselyűk a tigris hulláját gusztálják. Végül találkozhattak a páholytagok a musical alkotóinak jogait védő Proscenium Szerzői Ügynökség vezetőjével, a mű külföldi bemutatásáért harcoló dr. Szilágyi Istvánnal, továbbá egy igazi indiaival, Joshi Bharat sorselemzővel is, aki a TAJ- számmal kapcsolatos küzdelmeiről és egyebek között arról a kudarcról beszélt, amikor nem látta előre, hogy ügyfelének fia rövidesen meghal. Az érdeklődők az est során megtekinthették Nemes László zalaegerszegi festőművész kiállítását, az alkalmi kaszinóban pedig kiderült az is, milyen viszonyban vannak Fortunával. — vérsé — lágy szívű, oly Jakupcsek Gabriella és Dés László. Morvai nem illett közéjük A Független Kisgazdapárt február 22-én hozza nyilvánosságra országgyűlési képviselőjelöltjeinek névsorát, s vélhetően erre az időpontra elkészül a párt zalai listája is — hangzott el egyebek között az FKGP megyei szervezetének szombati, zalaegerszegi sajtótájékoztatóján. Czoma Kálmán, a párt zalai elnöke úgy vélte, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója ma valószínűleg kizárja soraiból Morvai Ferencet, még akkor is, ha nehéz ezt száz nappal a választások előtt megtenni. Mint mondta, az annak idején országszerte hazánkirányként emlegetett vállalkozó nem illett közéjük, hiszen már két évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy különböző gazdasági „manőverei” vannak. A megyei elnök ugyanakkor nem számít arra, hogy a képviselőcsoportból bárki csatlakozik G. Nagyné Maczó Ágnes mozgalmához, s hozzátette azt is, a zalai párttagok közül eddig senki sem jelezte, hogy át kíván lépni abba a szervezetbe. Czoma Kálmán alaptalannak nevezte azokat a híreszteléseket is, hogy a megyei szervezet — egyéni körzetben vagy megyei listán — képviselőjelöltként kívánja indítani Pokol Bélát, az ismert politológust és az FKGP főtanácsadóját. Elmondta azt is, Zalában szervezetten készülnek a kopogtató cédulák gyűjtésére, s a voksolás tisztasága érdekében minden szavazatszámláló bizottságban képviseltetik majd magukat. Egyúttal bejelentette: március 19-én Nagykanizsára, április 3-án pedig Zalaegerszegre látogat dr. Torgyán József Középpontban a polgárok A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a jelenleg kormányzó koalíció között a társadalomszemléletben van a legalapvetőbb különbség — mondta Kövér László, a párt alelnöke szombaton este Letenyén, Sasvár Árpád önkormányzati képviselő lakossági fórumán. „Mi úgy gondoljuk, a politikánk középpontjában nem a külföldi elismerésnek kell állnia, hanem annak, hogy az elkövetkező négy évben jobb lesz-e a polgárok élete”.— vélekedett Kövér László. A Fidesz-MPP népszerűségéről szólva kifejtette: ha a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat összevetik az 1994 januáriakkal, akkor abból kitűnik, hogy a párt most 4-5 százalékkal jobban áll, mint négy évvel ezelőtt, s ezt egyenletes fejlődéssel érte el, a választók ma már nem az érzelmeik, hanem kiérlelt és racionális megfontolások alapján döntenek. Az országgyűlési képviselőválasztásról szólva Kövér László elmondta: bíznak a sikeres szereplésben, s ha a választók akaratából olyan helyzetbe kerülnek, akkor csak azokkal a pártokkal lépnek koalícióra, melyekkel együttműködve a programjuk különösebb elvi engedmények nélkül megvalósítható. A fórumon Szalai Annamária, a Fidesz-MPP megyei elnöke bejelentette: a párt színeiben — az MDF és a Kereszténydemokrata Szövetség támogatásával — Nógrádi László bázakerettyei vállalkozó indul az országgyűlési képviselőválasztáson a megye 4. számú választókerületében. — mgy —