Zalai Hírlap, 1998. február (54. évfolyam, 27-49. szám)

1998-02-02 / 27. szám

1998. február 2., HÉTFŐ KRÓNIKA Féltett természeti kincseink (Folytatás az I. oldalról.) Hazánk több természeti kin­cse is a ramsari egyezmény vé­delmét élvezi. Tán több, mint gondolnánk. —A köztudatban valóban in­kább a Kis-Balaton ismert mint védett vizes élőhely—így az ün­nep apropójából Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa.­­ A tihanyi Külső­-tó, a Káli-medencében lévő Kornyi-tó állat- és növény­világa is a ramsari védettséget élvezi. Csakúgy mint a Balaton, igaz a Magyar Tenger madárvi­lága fölé „csak” télen borul vé­dőernyő. Az átvonuló és áttelelő szár­nyasok miatt minősítették a Ba­latont téli védett övezetnek. Tán magunk sem gondoljuk, hogy kuriózum­számba menő mada­rakat láthatunk a Keszthelyi­öbölben, a fonyódi hajókikötő mellett, esetleg Tihanyban, no­vember végétől március elejéig (ha az időjárás úgy alakul, az át­meneti letelepedés ideje változ­hat). A récék számtalan változa­ta (jeges-füstös-hegyi-kontyos) mellett a kis- és nagybukók, ol­dalági rokonaik az „örvösök”, szintén letelepednek nálunk. S akkor még nem szóltunk — az amúgy őshonos — búbosvö­csökről. A vízimadár az anyu­kák anyukája. Ha valaki látta már — akár filmen is —, hogy a csöppnyi szárnyas miként csó­nakázik a vízen, miközben pely­hes tollú gyermekei a hátán ül­nek... No, tényleg látni kell. — Érdekes jelenség, s talán egy kicsit nemkívánatos is — mesél a szárnyas magyarországi megjelenéséről Megyer Csaba —, hogy nálunk is egyre több a bütykös hattyú. A madár észak­ról délre „terjeszkedik”, s be kell vallani, ma már több van nálunk, mint amennyi kívánatos lenne. Nagy testű állat, így na­gyobb helyet is foglal el a kisebb madarak elől. „Ők” — mármint az aprókák — hál' istennek azért még talál­nak maguknak életteret. Nem tudjuk most felsorolni a teljes stáblistát, de azért említsük meg, hogy a ludak, a lilikek, a si­rályok remekül érzik magukat a Balatonon. Külön említést érde­mel a tényleg csak inkább télen, s a Kis-Balatonon vadászó réti sas. „Őfelsége” olyan kategória a madaraknál, mint autók között a Ferrari. Az elmúlt időszakban már előfordult, hogy tíz tekin­télyt parancsoló horgascsőrű is tanyázott e vidéken. Nyugalmas lakhelyét talán köszönhette az annak idején aláírt ramsari egyezménynek, s bizonyára a magyar természet­­védelmis szakembereknek is. — a — Az örvös bukó színpompás gácsérja. A leendő városháza alapköve Színes programmal mérföldes lépést ünnepeltek Hévízen Az újonnan épülő városháza ünnepélyes alapkőletételére ke­rült sor szombaton délután Hé­vízen. A jeles eseményen a vá­ros vezetése mellett nagy szám­ban képviseltette magát a lakos­ság, körükben ott volt a svéd nagyköveti főtanácsos, Sörén Lundvall, megjelent Horváth Gyula, a megyegyűlés alelnöke, dr. Hóbor Erzsébet, Zala köz­­igazgatási hivatalának elnöke, a kivitelező vállalkozás, valamint több helyi intézmény és szom­szédos település vezetője. Vértes Árpád, a fürdőváros polgármestere beszédében el­mondta: Az önkormányzat négy esztendős munkálkodásának je­lentős állomásához érkezett e nappal, bölcs döntésnek megfe­lelően kezdődhetett el a telepü­lés rangjához, híréhez méltó vá­rosháza építése. Ez annak kö­szönhető, hogy a képviselő-tes­tület rendre a jó gazda gondosságával építi és szépíti a várost. Utalt arra, hogy a ven­dégkör mind nagyobb elisme­réssel szól a látható fejlődésről, s vele együtt a hévízi emberek vendégszeretetéről. Majd hang­súlyozta, hogy az így visszakö­szönő eredmények gyökere a helybeliek közös munkájából táplálkozik , miszerint a veze­tés a választók akarata szerint teljesíti a vele szembeni elvárá­sokat, s ez a lakosság odaadó tá­mogatásával történik. A beruházás elindítása kap­csán szólt a polgármester a kör­nyező más építkezésekről, ame­lyekkel együttesen új városköz­pont van kialakulóban. A képvi­selő-testület tervének valóra váltása közös cselekvés, ez nyújt alapot a következő ciklus­ban való további fejlesztések­hez — általa az alapkő mérföl­des lépést is szimbolizál. A munkát előkészítő idő­szakra utalva Vértes Árpád em­lítést tett arról, hogy a tervezést széles körű információgyűjtés előzte meg; a város vezetése és szakértői számos esetben fog­lalkoztak a műszaki tartalom kérdéseivel, úgy a funkcionális mint az esztétikai követelmé­nyek biztosítása érdekében. A kivitelezést — pályázat út­ján — a városban is jelentős re­ferenciákkal rendelkező ZÁÉV Rt. nyerte el. Olyan városháza épül, amely túl azon, hogy ott­hona lesz az önkormányzat kép­viselő-testületének és hivatalá­nak, helyszínt ad a város közös­ségi rendezvényeinek is. E funkcionális sorrend szerint a létesítmény első ütemének befe­jezési határideje szeptember 30-a, az építkezés második sza­kaszának pedig a jövő év június végéig kell elkészülnie. Az utókornak szólóan az épü­let alapító okiratát, valamint lé­gi- és űrfelvételeket tartalmazó fémhengert helyezett az alapkő alá Vértes Árpád polgármester és Farkas Bertalan űrhajós dan­dártábornok, aki a fotókat készí­tette. Az ünnepi pillanatokban Bencsik Pál apát-plébános kérte Isten pártfogását, áldását a kö­zös otthont adó hajlékra, hogy békés emberek által lakva köl­tözzék oda a derű, a szeretet. A rendezvényen közreműkö­dött a templom gyermek és ifjú­sági kórusa. Az ünnepséget kö­vetően ugyancsak vidám farsan­gi program vette kezdetét. A polgármesteri hivatal előtt az es­ti zenés szórakozásra készülve disznót vágtak, kalotaszegi tán­cokat adott elő a tapolcai Batsá­nyi táncegyüttes. A nap bállal zárult a városi sportcsarnokban. — Horányi — Disznóvágás az esti mulatság előtt. (Pezzetta Umberto felvételei) A kastély újja születik Különleges szolgáltatásokat nyújtó szállodaként születik újjá a Cziráky-család hét nemzedéke által épített és lakott lovasberé­­nyi kastély. Az 1763-67-ben emelt, majd az 1800-as évek ele­jén átalakított, jelenleg félig ro­mos állagú klasszicista stílusú épületegyüttes kezelését, hasz­nosítását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kiírt pályáza­ton 60 évre nyerte el a Cziráky Kastély Műemléki Alapítvány. ZALAI HÍRLAP . Maugli közlegény (Folytatás az 1. oldalról.) Maugliról, azaz Hertelendy Attiláról kiderült például, hogy „civilben” sorkatona. Éppen polgári szolgálatát tölti a szín­házban, akárcsak a földi lények­re elvi tetemként tekintő Csil, Kricsár Kamill. A főszereplő, aki állítása szerint bakaruhát még csak nem is látott, s akinek az előadás alatt is mindössze egy tőrből és egy ágyékkötőből áll a teljes menetfelszerelése, elárulta azt is, tulajdonképpen csak azért biz­tos abban, hogy katona, mert ka­pott behívót, a sorozáson pe­dig kis híján al­kalmatlannak nyilvánították. Jakupcsek Gabriella Far­kas Ignácot ta­nár-énjéről fag­gatta. Akkor ugyanis, ha ki­bújik Balunak, a dzsungel olykor kor felettébb szigorú pedagógusának bőréből, a Jászai-díjas színművész nö­vendékeket készít fel a színpadi mesterségre. Arról ugyan nem beszélt Farkas Ignác, hogy ilyen alkalmakkor beindul-e a „nagy­­nagy pofonoson”, arról viszont igen, hogy nem is volt olyan egy­szerű egyetlen harmadéves ta­nítványa számára olyan vizsga­előadást kitalálni, amelyben megmutathatja szakmai fejlődé­sét. Bár ötletét meglepetésnek szánta, annyit mégis elárult, hogy a végzős növendék nem a világot jelentő deszkákon, ha­nem egy lakásban vizsgázik majd, amint éppen III. Richárd első monológját gyakorolja. Dés László, a musical zene­szerzője elmesélte, annak ide­jén, egy jazzkoncert után, ho­gyan tört rá öltözőjében Hege­dűs D. Géza a mű valamelyest „alkoholszagú” ötletével, s ho­gyan született meg négy musi­cal-variáns, közöttük egy thril­ler- és egy humorosabb változat­tal. Elmondta azt is, kezdetben gondot jelentett számára, milyen zenei világba helyezze bele a történetet, hiszen azt valószínű­leg nehezen viselte volna a kö­zönség, ha mindvégig tradicio­nális indiai motívumokat kellett volna hallgatnia. Végül azt gon­dolta, azzal a szabadsággal, mellyel Kipling egykor emberi tulajdonságokkal ruházott fel ál­latokat, élhet a zeneszerző is. Ezért váltják egymást a darab­ban afrikai és latin dallamok, vagy ezért vált afféle revüvé az a jelenet, amikor a keselyűk a tig­ris hulláját gusztálják. Végül találkozhattak a pá­holy­tagok a musical alkotóinak jogait védő Proscenium Szerzői Ügynökség vezetőjével, a mű külföldi bemutatásáért harcoló dr. Szilágyi Istvánnal, továbbá egy igazi indiaival, Joshi Bharat sorselemzővel is, aki a TAJ- számmal kapcsolatos küzdel­meiről és egyebek között arról a kudarcról beszélt, amikor nem látta előre, hogy ügyfelének fia rövidesen meghal. Az érdeklődők az est során megtekinthették Nemes László zalaegerszegi festőművész kiál­lítását, az alkalmi kaszinóban pedig kiderült az is, milyen vi­szonyban vannak Fortunával. — vérsé — lágy szívű, oly­ Jakupcsek Gabriella és Dés László. Morvai nem illett közéjük A Független Kisgazdapárt február 22-én hozza nyilvá­nosságra országgyűlési képvi­selőjelöltjeinek névsorát, s vélhetően erre az időpontra el­készül a párt zalai listája is — hangzott el egyebek között az FKGP megyei szervezetének szombati, zalaegerszegi sajtó­­tájékoztatóján. Czoma Kálmán, a párt zalai elnöke úgy vélte, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakci­ója ma valószínűleg kizárja so­raiból Morvai Ferencet, még akkor is, ha nehéz ezt száz nap­pal a választások előtt megtenni. Mint mondta, az annak idején országszerte hazánkirányként emlegetett vállalkozó nem illett közéjük, hiszen már két évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy kü­lönböző gazdasági „manőverei” vannak. A megyei elnök ugyan­akkor nem számít arra, hogy a képviselőcsoportból bárki csat­lakozik G. Nagyné Maczó Ág­nes mozgalmához, s hozzátette azt is, a zalai párttagok közül ed­dig senki sem jelezte, hogy át kí­ván lépni abba a szervezetbe. Czoma Kálmán alaptalannak nevezte azokat a híreszteléseket is, hogy a megyei szervezet — egyéni körzetben vagy megyei listán — képviselőjelöltként kí­vánja indítani Pokol Bélát, az ismert politológust és az FKGP főtanácsadóját. Elmondta azt is, Zalában szervezetten készülnek a ko­pogtató cédulák gyűjtésére, s a voksolás tisztasága érdekében minden szavazatszámláló bi­zottságban képviseltetik majd magukat. Egyúttal bejelentette: március 19-én Nagykanizsára, április 3-án pedig Zalaeger­szegre látogat dr. Torgyán Jó­zsef Középpontban a polgárok A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a jelenleg kormányzó koalí­ció között a társadalomszem­léletben van a legalapvetőbb különbség — mondta Kövér László, a párt alelnöke szom­baton este Letenyén, Sasvár Árpád önkormányzati képvi­selő lakossági fórumán. „Mi úgy gondoljuk, a politi­kánk középpontjában nem a kül­földi elismerésnek kell állnia, hanem annak, hogy az elkövet­kező négy évben jobb lesz-e a polgárok élete”.— vélekedett Kövér László. A Fidesz-MPP népszerűsé­géről szólva kifejtette: ha a je­lenlegi közvélemény-kutatási adatokat összevetik az 1994 ja­nuáriakkal, akkor abból kitűnik, hogy a párt most 4-5 százalékkal jobban áll, mint négy évvel ez­előtt, s ezt egyenletes fejlődés­sel érte el, a választók ma már nem az érzelmeik, hanem kiér­lelt és racionális megfontolások alapján döntenek. Az országgyűlési képviselő­­választásról szólva Kövér Lász­ló elmondta: bíznak a sikeres szereplésben, s ha a választók akaratából olyan helyzetbe ke­rülnek, akkor csak azokkal a pártokkal lépnek koalícióra, melyekkel együttműködve a programjuk különösebb elvi en­gedmények nélkül megvalósít­ható. A fórumon Szalai Annamá­ria, a Fidesz-MPP megyei elnö­ke bejelentette: a párt színeiben — az MDF és a Keresztényde­mokrata Szövetség támogatásá­val — Nógrádi László bázake­­rettyei vállalkozó indul az or­szággyűlési képviselőválasztá­son a megye 4. számú választókerületében. — mgy —

Next