Zalai Hírlap, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

2 ZALAI HÍRLAP____________________A Fölényes győzelem A vasárnap lezajlott uk­­rajanai parlamenti válasz­tásokon a Beregszász köz­pontú 72. számú választó­­körzetben fölényesen győ­zött Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség elnöke, aki a tegnap délután hivatalo­san kiadott végleges ada­tok szerint 35 ezer 170 sza­vazatot szerzett. A Fidesznek is együtt van A Fidesz - Magyar Pol­gári Párt valamennyi egyéni képviselőjelöltje, illetve támogatottja össze­gyűjtötte az országgyűlési választáson való indulás­hoz szükséges számú aján­lószelvényt - közölte ked­den Klein András, a párt sajtómunkatársa. Felújítják a kollégiumokat A művelődési miniszté­rium 2010-ig összesen ötezer diákotthoni hely­­felújítását tervezi, és a célok között szerepel ugyanennyi létrehozása is. Minderre összesen 12,5 milliárd forintot fordíta­nak. Erről Magyar Bálint, a tárca vezetője beszélt tegnap a parlamentben a középiskolai kollégiumok fejlesztéséről rendezett tanácskozáson. Segítséget sürget A kormány állásfogala­­lását és segítségét sürgette kedden budapesten tartott ülésén a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége - a MOSZ - elnöksége. A leg­nagyobb mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet vezető testülete felhívja a kormány figyelmét a cukorrépa-termelők hely­zetére, mivel véleménye szerint az több éve folya­matosan romlik és mára már tarthatatlanná vált. Kuncze hivatalos Hivatalosan is Pest megye 12. választókörzete képviselőjelöltjének szá­mít Kuncze Gábor szabad­­demokrata pártelnök, mi­után a 4 ezer 606 ajánló­szelvény leadását köve­tően az illetékes választási bizottság tegnap nyilván­tartásba vette. (MTI) KRÓNIKA Valósággal falják Lenint... Pincérek vágják fel szeletekre a Vlagyimir Iljics Lenint életnagyságban ábrázoló tortát és kínál­ják az édesszájú vendégeknek Moszkvában. Az alkotást két moszkvai művész, Sabelnyikov és Faszenko 24 óra alatt készítette el 50 kg kekszből és krémből, valamint a díszítéshez használt 220 krémrózsából. A bemutatott művet az érdeklődők azonnal elfogyasztották MTI-fotó Kimaradnak a tőkeemelésből Az egészségbiztosítási után a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat sem vesz részt a Postabank Rt. tervezett tőkeemelésében. A döntés indoka: bár a kormányzati tőkeemelés miatt a biztosító jelenlegi 17 százalékos tulajdonhányada 7-8 százalékra csök­ken, még így is beleszólhatnak a bank tevékenységébe. Szorgalmazzák ugyanakkor, hogy a tőkeemelést követően a főbb tulajdonosokkal megkö­tendő szindikátusi szerződésnek a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat is részese legyen. Ez azért fontos - magyarázta az el­nök -, mert ez a tulajdonosi kör a tervek szerint közösen lép fel a pénzintézetet érintő személyi kérdésekben éppúgy, mint a pi­ac- és befektetéspolitika alakítá­sában. A pénzügyminisztérium támogatja ezt az elképzelést. A tegnapi sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy egy nemré­giben módosított kormányren­delet szerint a nyugdíjbiztosító­nak a munkáltatóknál nemcsak a nyugdíjjárulék-fizetést, hanem a magánnyugdíjpénztári befize­tést is ellenőriznie kell. Szeremi­­né ezt sajátosnak tartja, hiszen arról nem született döntés, hogy a kirótt késedelmi kamat, bírság a magánpénztárat vagy az ellen­őrzést végző nyugdíjbiztosítót illeti-e meg. A kormányhatáro­zat azért is különös, mert a járu­lékfizetők pénzéből magán­­pénztári bevételeket kötelesek ellenőrizni. (MTI) Új kereskedelmi törvény kell Kamarai aggályok a vállalkozói engedélyek kiadásával kapcsolatban A bizottság szerint szükség lenne a külföldi állampolgár­ságú beltag esetében a munka­­vállalói engedély megszerzésé­nek előírására is. A bizottság ugyancsak szükségesnek tartja a külkereskedelmi, az adózási és a számviteli törvény rendelkezé­seinek összehangolását. Távla­tilag jónak tartanák, hogy a kül­kereskedelmi és belkereske­delmi törvény helyébe egy új, átfogó kereskedelmi törvényt alkossanak. A sajtótájékoztatón Kaszás Mária, a Magyar Kéz­műves Kamara főtitkára el­mondta, aggályai vannak a kereskedelmi kamaráknak az egyéni vállalkozói engedélyek kiadása, a július 1-jétől mű­ködni hivatott egyablakos rend­szer beindulásával kapcsolat­ban. Ehhez még két rendelet megalkotása szükséges, így az idő az indulásra nagyon rövid. A bizottság áttekintette a bor- és húskommandók tevékenységét. Tavaly 1320 liter hamis bort foglaltak le és zároltak, míg az idén eddig ennek közel három­szorosát. A húskommandók tapasztalata: az ország 764 vágóhídja és húsfeldolgozó egysége közül alig 34 felel meg az EU vagy az USA minőségi követelményeinek. (MTI) Hogyan tovább, Magyarország? A magyar gazdaságnak nem az infláció az első számú közellen­sége, mint ahogyan manapság egyes hivatalos körökben hang­súlyozzák - véli Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori első elnökhelyettese. A közgazdász erről a Magyarország - ho­gyan tovább? című vitasorozat keddi rendezvényén beszélt. A Gazdálkodási Tudomá­nyos Társaság és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács által a magyar gazdaság helyzetéről és lehetőségeiről rendezett vitán Fekete János úgy vélte, hogy a magas pénzromlást az inflációs várakozások és a magas banki kamatok okozzák. A magyar gazdaság számára a meglévő adottságok kihasználása, az er­re alapozott fejlesztés jelent kiutat, ilyen lehetne a tranzitfor­galom, az idegenforgalom, a mezőgazdasági beruházások növelése. Mindezekben az ága­zatokban fejlesztések szüksége­sek - vélekedett Fekete János. Rendkívül fontos a humán erő­források kiaknázása, ezzel a vitában felszólaló Kádár Béla egyetemi tanár és Kapolyi László akadémikus is egyetér­tett. Az állami szerepvállalás megítélésében nagyjából egy véleményen voltak a felszóla­lók, vagyis az állam teljes egé­szében nem vonulhat ki a gazda­ságból. Fekete szerint azt is cél­szerű megvizsgálni, hogy mi­lyen kára keletkezne a gaz­daságnak akkor, ha adott eset­ben nem avatkozna be, illetve nem lenne jelen az állam. (MTI) Zárt láncú, de így nyitottabb Az új Országgyűlés júniusi megalakulása már a parlament zárt láncú televíziós rendszerén keresztül jut el az állampolgá­rokhoz — közölte Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az új köz­vetítőrendszer átadásakor a par­lamentben. Hangsúlyozta: a közszolgálati televízió mellett a a kereskedelmi, a helyi és a regionális televíziók is hozzá­juthatnak majd a stúdió által kibocsátott jelhez. A jövőben nem­ csak a plenáris ülések, hanem a bizottsági tanácskozá­sok is megkapják a televíziós nyilvánosság lehetőségét. A legkorszerűbb technikát kép­viselő beruházás 586 millió forintba került. (MTI) Fejenként félmillióból A Magyar Szocialista Párt egyéni képviselőjelöltjei fejen­ként félmillió forinttal gazdál­kodhatnak a kampány során, a párt e célra fordítható, legfel­jebb 386 millió forintos kereté­ből - közölte kedden Csintalan Sándor ügyvivő, az MSZP el­nökségi tagja. A politikus el­mondta: eddig 55 millió 160 ezer forint folyt be a tavaly de­cemberben kibocsátott támoga­tási jegyekből a pártkasszába. Eddig csak természetes szemé­lyektől érkeztek felajánlások a kampányt segítendő. Ezek kö­zött találni 100-500 forintos összegűeket, de 200-300 ezer forintos tételeket is. (MSZP) 1998. április 1., SZERDA Demokrácia és piacgazdaság Cook ismertette az EU­ tárgyalási alapkövetelményeit Kovács László elmondta: Magyarország kész arra, hogy alkalmazkodjon az EU-ban érvényes vámszinthez és keres­kedelempolitikához, azonosul a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) céljaival. A mezőgazda­ság esetében az ország olyan kölcsönösen előnyös megoldást vár, amely lehetővé teszi a magyar agrárágazat gyors és tel­jes mértékű integrálását az EU közös agrárpolitikájába. A köz­lekedési szektor integrálása az ország tranzitszerepéből adó­dóan is stratégiai jelentőségű kérdés, míg Budapest elkötele­zett a környezet védelme iránt is. Magyarország a Nyugat­európai Uniónak (NYEU) is tagjává kíván válni, és az ará­nyosság elve alapján részt kíván venni az EU intézményeiben. Már most tudni lehet azonban, hogy a közös költségvetésbe folyósítandó befizetések tekin­tetében az ország átmeneti meg­oldásokat igényel. Robin Cook brit külügyminiszter a tárgyalá­sok megnyitásán egyebek mel­lett azt hangoztatta, hogy Európa szívében Magyarország döntő szerepet játszott a vasfüg­göny lerombolásában és a múltbeli megosztottság kikü­szöbölésében. Elismerte, hogy az EU-jogok és -kötelezettsége, átvétele átmeneti intézkedése két igényelhet majd, de Ú£ vélte, ezeket tartalmukban­­ időtartamukban egyaránt korlá­tozni kell. A tárgyalások ütem Magyarország saját helyzetétl függ, de az országot ugyanaz a kritériumok és elvek alapja kezelik, mint a többi tagjelölt. Cook ismertette a magy küldöttséggel az EU tárgyal pozícióját. Eszerint a közösség jogszabályrendszer magyar vételének hozzá kell járulnia többi tagjelölt integrációjáho. Az egyéni felkészültségtől függ, hogy Magyarország me­kora közeledést mutat az EU gazdaságához és szociális réd­szeréhez — utóbbitól viszon tárgyalások üteme függ. A le­­fontosabb kötelezettség tábbra is a demokrácia és a jó gazdaság szabályait megköv­­elő koppenhágai kritérium teljesítése marad. Rendezni ke az esetleges határvitákat, mai szintet kell elérni a nukleár biztonság és a környezetvéde­lem területén. Az EU azt jav­­olja, hogy a két fél haladéktal­nul kezdje meg a közösségi jó rendszer átvilágítását. Az el ilyen ülés korábbi közlés­szer pénteken lesz. (MTI) Az osztrákok csak nyerhetnek Tárgyilagos lapvélemény az ELI bővítésén „Nagy kár, hogy éppen Ausztriában fogadják ennyire szkeptikusan az uniós csatlako­zási tárgyalások megindulását; egy olyan országban, mely ed­dig joggal volt büszke a kelet és a nyugat közti híd szerepére; egy olyan országban, amelynek életét, kultúráját és gazdaságát a közös történelem folyamán oly erősen befolyásolták a szomszé­dok, s befolyásolják ma is”­ , kedden a Wirtschaftsblatt, osztrák gazdasági napilap, szerző szerint Ausztria is sokat nyerhet még az euró- integráción. Az eddigiek­­ mutatják: az osztrák keres­delmi többlet tavaly 221 mw­árd schillinget tett ki, s a kez­­nyitás miatt Ausztriában 30­0. új állás keletkezett. (MTI) Román koalíciós egyeztetése Victor Ciorbea miniszterelnök hétfői lemondását követően kz­den délelőtt Bukarestben összeült a Kereszténydemokra Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy, mint azt Remus Of alelnök egy rádióinterjúban közölte, elemezze a politikai h­letet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Constantinescu elnök közös konzultációt folytatott az 1996- ban létrejött koalíció valameny­­nyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vett Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondásának követe­lésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is. A megbeszélések még pártelnöki szinten folynak, később szakértői bizottságok alakulhatnak a kormány feladattervének, a kormány programjának, elveinek pon­títására. Az RMDSZ az 1- es program célkitűzéseit, megerősítését várja el az új, építendő koalíciótól, beleér, azt, amit a kisebbségi kérdést­ben kívántak elérni, m aho konkrét koalíciós megállapodá­sok léteznek. (MTI) Ausztria nem lesz erődítmény Nyugati szomszédunk mától Schengen szigorú előírásait követ Karl Schlögl osztrák belügy­miniszter határozottan vissza­utasította kedden az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában, hogy Ausztria április elsejétől kifelé európai erődítménnyé alakulna át. Szerdától ugyanis Ausztria teljes jogú schengeni tagsága révén nemcsak a légi­forgalmat ellenőrzi a schengeni normáknak megfelelelően, ha­nem a közúti, a vízi és a vasúti utasforgalmat is. Karl Schlögl ugyanakkor afelől sem hagyott kétséget, hogy Ausztria keleti határán erőteljesebb ellenőr­zésre lehet számítani. Mint mondta: „ha nyitott a határ, akkor fennáll a határon átnyúló bűnözésnek, valamint annak a veszélye, hogy bizonyos szemé­lyek illegálisan utaznak be az országba, illetve rajta át. Auszt­ria külső határait Ausztria és más országok érdekében emiatt erőteljesebben ellenőrizni kell.” Schlögl szerint a Schengeni megállapodás lényege, hogy a tagállamokon belül nyitottak a határok, de ez nem vezethet a biztonság csökkenéséhez. Anny Knapp, osztrák emberjogi akti­vista emlékeztetett arra, hogy Alois Mock akkori osztrák kül­ügyminiszter néhány éve még nagy örömmel vágta át a szöges­drótot a magyar-osztrák hatá­ron, most pedig Ausztria hatal­mas költséggel új határvédelmet alakít ki, amelyre esetleg néhány év múlva már nem­ lesz szükség. A Die Presse­n­ osztrák lap szerint Ausztria i jes jogú schengeni tagsága a jelenti, hogy szerdától kezd­ Ausztria 1300 kilométer hős, keleti határán a schengeni im­mációs rendszer (SIS) adatbá­­sára csatlakozva ellenőrizne .Minden egyes utazó utazó okmányát nagyon alapo megvizsgálják, és ez a fő utazó időszakokban jelentős torlác­sokat okozhat.” A teljes jó schengeni tagság azt is jelei­­hogy az osztrák-német,­­ osztrák-olasz határon megsi­kik a határellenőrzés. Enni örömére több helyen népünn­pélyeket tartanak. (MTI)

Next