Zalai Hírlap, 2011. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-03 / 1. szám
2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Nyilatkozniuk kell a képviselőknek Budapest (mti) Január 31-ig kell nyilatkozniuk az országgyűlési képviselőknek vagyoni jövedelmi és gazdasági érdekeltségi helyzetükről a 2010. december 31-ei állapotnak megfelelően. A képviselő a saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának és gyermekének a nyilatkozatát. A nyilatkozatokat a parlament honlapján teszik közzé február 1-jétől. Észtországban is bevezették az eurót Tallinn (mti) Észtország szombaton az Európai Unió 17. tagállamaként belépett az euróövezetbe. A 1,3 millió lakosú balti ország polgárai ezzel búcsút intettek az eddigi fizetőeszköznek, az észt koronának, amely 1992-ben a szovjet rubelt váltotta fel. Észtországban a volt kommunista tömb államai közül Szlovénia (2007) és Szlovákia (2009) után a harmadikként vezették be az eurót. Riasztani még nem kell a szmog miatt Budapest (mti) Változatlanul indokolt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása a fővárosban — közölte tegnap Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója. A légszennyezettségi állapotot mérő műszerek szombati adatai alapján a kisméretű szállópor három helyen, a Széna téren, Budatéténynél és a XV. kerületi Kőrakás parknál meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. A szállópor koncentrációja ugyanakkor egyetlen mérőállomáson sem lépte túl a riasztási küszöbértéket. Kétszáz lakóházat veszélyeztet a belvíz Újfehértó (mti) Továbbra is harmadfokú a belvízvédelmi készültség Újfehértón, s az elöntés miatt újabb útszakaszt kellett lezárni a forgalom elől - közölte Nagy Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város polgármestere. A településen változatlanul mintegy kétszáz lakóházat veszélyeztet a belvíz, de az eddigi három mellett újabb kiköltöztetésekre már nem volt szükség. Hatalmas lehetőséget kapott Magyarország EU-ELNÖKSÉG (Folytatás az 1. oldalról.) Az újévet a parkban köszöntők éjfél után kihangosítva hallgathatták Schmitt Pál köztársasági elnök újévi köszöntőjét. Az államfő a soros uniós elnökség kapcsán azt mondta: január elsejétől, fél éven át nem csak saját, de százmilliók életének jobbítása is a mi vállunkat terheli. Véleménye szerint az európai uniós elnöki tisztség hatalmas lehetőség az ország és a nemzet számára. Az ország tekintélyt vívhat ki azzal, ha megmutatja, hogy nem csak saját sorsát tudja kezébe venni, és szilárdan tartani, de, ha a szükség úgy hozza, másokért is helyt tud állni. Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió Tanácsának honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban elmondta, hogy a féléves elnökségre való felkészülés során kiterjedt konzultációs sorozatot folytatott, így találkozott az összes többi tagállami miniszterelnökkel, és megbeszéléseket tartott a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. „Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent” - emelte ki. A kormányfő kijelentette, hogy a soros magyar elnökség mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia - az unió tavaly elfogadott, a következő tíz évre szóló átfogó gazdasági növekedési, foglalkoztatási és innovációs programja sikeresen megvalósuljon. Bakos Piroska EU-elnökségi szóvivő a távirati irodának elmondta, hogy az Európai Unió soros elnökségét hivatalosan január 6-án veszi át Magyarország. A tisztet 2010 második fél évében betöltő Belgium miniszterelnöke a Parlament kupolacsarnokában adja át ünnepélyesen az elnökség zászlóját Orbán Viktor kormányfőnek. Az eseményen várhatóan több EU-biztos is jelen lesz, ugyanis másnap együttes ülést tart a magyar kormány és az Európai Bizottság. Januártól fél éven át hazánk tölti be a tisztet Schmitt Pál köztársasági elnök újévi köszöntőjében azt mondta: tekintélyt vívhat ki az ország Aláírta az államfő A médiatörvény nagy része hatályba lépett Budapest (mti) Aláírta a köztársasági elnök a médiatörvényt. A jogszabályt a Magyar Közlöny pénteki számában tették közzé, legtöbb pontja január elsején lépett hatályba. Mindhárom ellenzéki párt normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. A törvény szövege az év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az origo.hu már csütörtök délután úgy értesült: Schmitt Pál aláírta a jogszabályt. A hírre reagálva az MSZP még aznap tudatta, hogy megteszi, „ami Schmitt Pál kötelessége lett volna”: soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért. Pénteken a Jobbik is bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt. A párt szintén abban bízik, hogy a testület soron kívül elbírálja beadványukat, amelyet már az első januári munkanapon benyújtanának. Az LMP pénteken már be is adta a normakontroll iránti kérelmét az Alkotmánybíróságnak. A NAP FOTÓJA - ÖSSZEGYŰRŐDVE Mti-fotó: EPA/Johan Nilsson Malmö (mti) A svédországi Malmőben a központi vasúti pályaudvaron eddig ismeretlen okból kisiklott egy vonat 2011. január elsején. A balesetben egy személy sérült meg KRÓNIKA KOMMENTÁR Kosa Tamás kosa.tamas@vasnepe.hu Ez másfajta feladat A felmérések szerint az ország lakóit nem villanyozta fel különösebben az, hogy fél évig mi látjuk el az uniós elnökségi feladatokat. Az átlagember arról sem tud sokat, mit is jelent valójában ez a megbízatás. A politikusok, a közéleti emberek annál inkább. Régi rossz magyar szokás szerint az EU-elnökség ügyében is megpróbálták páran európai színtérre vinni a belpolitikai vitákat, s még olyan is elhangzott, hogy Magyarország a demokrácia jelenlegi állapota miatt „alkalmatlan" az elnöki tisztségre. A tagállamoknak persze eddig is voltak gazdasági, politikai természetű vitáik a közösséggel, illetve annak fórumaival. Például a magyar médiatörvény ügyében is bizonyára futnak majd néhány kört, ám a korábbi példák alapján joggal gondolhatjuk, hogy az unió nem szégyenpadba igyekszik ültetni a tagállamait, hanem alapos megfontolás - gyakran csak hosszas halogatás - után inkább ésszerű kompromisszumra törekszik. Tévedés az is, hogy az uniós elnökség valamiféle ellenőrző bizottságok érkezését jelenti, amelyeknek fel kellene mutatnunk valamit. Nyilván büszkébbek lehetnénk, ha meredeken nőne a nemzeti termék, ha nagy lépésekkel javulna a foglalkoztatottság. S jobb lenne, ha tudnánk mutatni sok új autópályát, négyes metrót, és nem lenne vészhelyzet tavaszig a Dunántúl szívében. De ahogy mondani szokás: az uniós elnökség másról szól. 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ Tiltakozó nagy cégek Szankciókat követelnek az Európai Bizottságtól Berlin (mti) Szankciókat követel a magyar kormány ellen 13 jelentős európai nagyvállalat első számú vezetője a különadók és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15- én íródott levélre hivatkozva. Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre. A lap birtokába került ötoldalas dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy „győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására”. A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival. Együtt imádkoznának a békéért Vatikánváros (mti) A világ vallási vezetőinek találkozóját kezdeményezte hagyományos újévi istentiszteletén, szombaton XVI. Benedek pápa. A Szent Péter-bazilikában tartott szentmisén a katolikus egyház vezetője elmondta, hogy a különleges csúcstalálkozót októberben Assisiben, Assisi Szent Ferenc szülőhelyén rendezik. Annak célja a világ békéjének előmozdítása - hangsúlyozta a pápa. Az olasz városban negyedszázaddal ezelőtt, 1986-ban hasonló csúcstalálkozó házigazdája volt II. János Pál akkori katolikus egyházfő. A világ különböző vallási vezetői akkor is együtt fohászkodtak a békéért. Az újév napján tartott szentmisén a pápa - immár hagyományosan - egyfajta békeüzenetet fogalmazott meg. A katolikus egyház 1967 óta ezen a napon ünnepli a világ békéjének napját. XVI. Benedek a leghatározottabban elítélte a - mint fogalmazott - mindenekelőtt a keresztényekkel szemben alkalmazott diszkrimináció és intolerancia minden formáját. Ezek megakadályozása érdekében az érintett térségek, illetve országok vezetőit határozott és konkrét kiállásra szólította fel. XVI. Benedek megáldja a három királyoknak öltözött gyerekeket Keresztény hívők haltak meg Robbantásos merényletet követtek el egy egyiptomi kopt templomnál Kairó (mti) - Robbanás ölt meg legalább 21 hívőt szombatra virradó éjjel az észak-egyiptomi Alexandria egyik kopt keresztény temploma előtt; a belügyminisztérium közleménye szerint a támadást egy külföldről támogatott öngyilkos merénylő hajtotta végre. Az egészségügyi tárca közlése szerint további 70-en sebesültek meg a robbanásban, amely testrészeket csonkolt, autókat gyújtott fel és ablakokat zúzott be. A merénylet nyomán feldühödött keresztények tüntettek és tűztek össze a kivezényelt rendőrökkel a helyszínen szombaton. A robbantás elkövetését egyelőre senki sem vállalta, de két hónapja az al-Kaida terrorszervezet iraki szárnya támadásokkal fenyegette meg az egyiptomi koptokat. Hoszni Mubarak elnök televíziós üzenetében megígérte, nem hagyja, hogy a terroristák destabilizálják Egyiptomot, vagy ellentétet szítsanak az ország lakosságának tíz százalékát adó keresztények és a többségi muzulmánok között. Hozzátette: a támadás „külföldi kezek beavatkozásának bizonyítékát viseli magán”. XVI. Benedek pápa tegnap elítélte, „alávaló gesztusnak” nevezte az egyiptomi Alexandriában elkövetett merényletet. „Az erőszak e stratégiájával szemben, amelynek célpontjai a keresztények, imádkozom az áldozatokért és hozzátartozóikért” - mondta az egyházfő. Az Egyházak Világtanácsa tegnap Genfben kiadott közleményében szintén elítélte az egyiptomi merényletet. Szolgálatban az önkéntes tartalékosok Budapest (mti) Szolgálatba léptek az első önkéntes tartalékos katonák tegnap; az őrzési, védelmi feladatokat átvevő első önkénteseket Benkő Tibor vezérkari főnök köszöntötte a Petőfi Sándor laktanyában. Benkő Tibor az őrségváltás után elmondta: január 1 -jétől a Magyar Honvédség egy új képességgel bővült: a kiemelt katonai objektumokat ismét a katonák őrzik. Az év elejétől mintegy kétezer tartalékos kezdheti meg a szolgálatot, miután rövid általános katonai kiképzésen vett részt.