Zalai Hírlap, 2017. január (73. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-10 / 8. szám
BIOKERTÉSZET Fincza Zsuzsa zalaihirlap@zalaihirlap.hu Az örzsehegyi törökmogyoró Mit tehet a kertésztelkű ember ilyen zegernye időben? Tervez. Én például azt fundálgatom, hogy elültetem azt a pár szem törökmogyorót, amit még az ősszel Örzsehegyen kaptam. De biztos, ami biztos, lapozzuk fel a szakirodalmat! Az első amit tanácsolnak: ne vacakoljak a mogyorófajzatok magról nevelgetésével, mert csekély eséllyel lesz a terméséből növény. Vásároljak inkább csemetét. Ha mégis ragaszkodom a magról szaporításhoz, készüljek fel rá, hogy majd 6- 8 év múlva szüretelhetek. Sokkal gyorsabb - javallják -, ha egy idős mogyoróbokor tövéből kiások pár erős sarjat és azokat ültetem el, ezek két év múlva akár teremhetnek is. Nagyszerű! Csakhogy a törökmogyoró, a Corylus colurna nem bokor, hanem fa és nincs sarjhajtása - ezt Martin, erzsehegyi kertészbarátom telefonon meg is erősítette. Summa summarum, tavasszal veszek majd egy edzett csemetét - megnéztem, szerepel a kertészetek kínálatában, sőt, még a kacat-onlinen is árulják. Ez persze nem jelenti azt, hogy aprócska mogyoróimat megfosztom a fává cseperedés esélyétől. Főleg, hogy éppen most, januárban kell nekik ágyat vetni egy kis nyirkos homokban és szobahőmérsékleten nedvesen tartani őket. Mire kicsíráznak, hipp-hopp, itt a kikelet és a gyökeres magokat ki is ültethetjük a szabadba. A tervem megvalósítása mellett szól, hogy a kertészetekben a magas törzsű mogyoróoltványok előállításához törzsképzőnek direkt a törökmogyoró magoncokat nevelnek. így lesz az állandóan sarjadzó bokor helyett csinos mogyorófánk, amely ráadásul szárazságtűrő és kellően télálló. Kár, hogy a törökmogyoró meglehetősen lusta, a magja gyakran „elfekszik" és csak a második évben kel ki, ráadásul a magoncok kezdetben nagyon lassan nőnek, 2-4 év alatt érik el az 1 méteres magasságot. Amúgy a legszebb parkfák egyikének tartják, tizenöt-húsz méter magasra is megnő, igen szabályos, szimmetrikus ágrendszerű kúpos formájú hatalmas koronát nevel. Az erdőkben szabadlábon élő egyedei a 25 méter magasságot is elérik, akad közöttük 200 évesnél idősebb aggastyán is. Hogy így végképp megmakacsoltuk magunkat, hogy márpedig nekünk saját törökmogyoró fánk lesz, akár most is kinézhetjük neki a megfelelően tágas helyet. Az, hogy gyenge talajon is megél, elviseli a szárazságot és tűri a szennyezett városi levegőt, nem jelenti azt, hogy muszáj lesz sanyargatnunk, hiszen napos helyen, humuszos, közömbös vagy csak enyhén savanyú talajon fejlődik a legszebben. Ha elmúlik majd a fagy, meg is áshatjuk neki a jó mély ültetőgödröt, amit alaposan öntözzünk be, béleljünk ki trágyával és komposzttal, hogy összeérjen és tavasszal már kész lakosztály várja a törökmogyoró gyereket. Az első évben ne sajnáljuk tőle az öntözővizet. De csak kimondottan türelmes kertészek kezdjenek ki vele. Illés Nándor erdész, a magyar erdészeti szakirodalom jeles úttörője 1888-ban rótta papírra az Erdészeti Lapok év végi füzetében: „ezen fa nem olyan szép példányokkal jő elő, hogy érdemes volna azt nem csak a gyümölcsösökben, hanem az erdőben is tenyészteni... Kiültetés után 6-8 év múlva termi első gyümölcsét." Vagyis, akárcsak a diófát, a törökmogyorót sem annyira magának, mint inkább a gyerekeinek és az unokáinak ülteti az ember. Márkás csokoládékba kizárólag törökmogyorót használnak, a cukrászok is előnyben részesítik törökmogyorót Hirdetési házmester] m 06-20/920-5591. ^www dliesmetaljaij ITTHON A ZALAI HÍRLAP MELLÉKLETE A HARMONIKUS KÖRNYEZETÉRT , 2017. JANUÁR 10. Szépérzék és jóindulat JUBILEUM Negyedszázadot ünnepelt a VOKE Fafaragó Szakköre Nagykanizsa (hba) Decemberben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház Fafaragó Szakköre. A szakkört vezető Csávás Csabától az elmúlt évek alatt sokan elleshették a fafaragás fortélyait. A szakkör 1991-ben alakult meg az egykori Vasutas Művelődési Házban 13 fővel. - Huszonöt évvel ezelőtt az akkori igazgató, Mónai Zsuzsanna keresett meg azzal, hogy szeretné, ha egy fafaragó szakkör is működne az intézményben - mondta el a kezdetekről Csávás Csaba nívódíjas szobrász, akinek közel félszáz alkotása díszíti a közeli és távoli települések köztereit. - Hallott rólam, s arra gondolt, hogy egy évig vezetem majd a szakkört, aztán meglátjuk, mi lesz - az egy évből kis kihagyással 25 lett... Családias hangulatban dolgozunk, jól érezzük magunkat - hangzatos, hatásvadász szólamok nélkül, egyszerűen csak faragni akartunk... Az én célom pedig, hogy aki hozzánk jön, annak legyen sikerélménye. Ezt persze, nem könnyű elérni, hiszen a fafaragás fizikálisan is nehéz munka - éppen ezért először a szépségére kell rávilágítani. Alapvetően a hozzánk jelentkezők két csoportra oszthatók: az egyik körbe tartoznak a gyerekek, óvodások, általános és középiskolások, természetesen, velük másképp foglalkozók. A másikba pedig azok, akik már korábban is faragtak és jól elrontották magukat. Őket vissza kell terelni a helyes útra. Arra akarom rávezetni a szakkör tagjait, hogy ne külföldi témákat válasszanak, hanem itthonit, magyart, próbálják meg a magyar népművészetet beleépíteni mai kultúránkba. - Bárkiből lehet fafaragó? - Persze, egy bizonyos szint elérésére mindenki képes. Gondoljunk bele: a régi pásztoremberek a pusztán, legeltetés közben gyönyörű dolgokat farigcsáltak - és ők milyen végzettséggel rendelkeztek?! Igazán semmilyennel. Viszont volt jóakaratuk, jóindulatuk és szépérzé- ____ kük. Ennyi elég is hozzá, mert hiszen ha van kedved táncolni, fogsz is tudni. Csávás Csaba utalt rá: 35- 40 ember került ki a kezei alól, akik ma már ismert fafaragók, nem egy közülük népi iparművész. Példaként a karcolozó Jerausek Gyulát és Wegroszta Zoltánt említette. Nemrég kiállításon mutatták be a legutóbbi évek tér-Missziójuknak tekintik a népi hagyományok továbbörökítését mesét a fafaragók. Ezek közt lehetett látni míves pásztorbotokat, mángorlókat (mindenki ezzel indul, aztán jöhetnek a komolyabb, figurális ábrázolások), és még sok minden mást, a világi népművészettől a szakrális témákig. Még egy busóálarc is felbukkant az alkotások közt, amit Domaföldi Tibor készített. Tibor aktív korában tűzoltóként dolgozott, ám egy mentésem közben szerzett sérülés miatt nyugdíjazták. Öröm az ürömben, hogy aztán sokkal több ideje jutott kedves hobbijára, a faragásra, melyet Csávás Csaba segítségével sikerült magas szintre fejlesztenie. - Nagyon szeretem a pásztorbotokat, sétabotokat, a somogyi motívumokat, de nemrég elkezdtem foglalkozni a figurális alakokkal, szobrokkal is - árulta el az amatőr képzőművész. Kámánné Szép Terézia, a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház vezetője pedig kijelentette: büszke rá, hogy Csávás Csabának sikerült megszólítania a fiatalokat. - Sajnos, ma nagyon sok szakmát jellemez az elöregedés, ezért örömteli, hogy újabb és újabb fiatalok jönnek a szakkörbe, akik a szabadidejüket így hasznosan tölthetik el - szögezte le. - Ez nagy dolog. A fafaragók pedig nemcsak ezért, hanem azért is a művelődési ház közösségének fontos tagjai, mert mi missziónknak tekintjük a népi hagyományok továbbörökítését. Felső képünkön Csávás Csaba, Kámánné Szép Terézia és Domaföldi Tibor látható a kiállított alkotások között. A fafaragó szakkör repertoárja igencsak széles: a világi népművészettől a szakrális vonulatig Fotó: Szakony Attila A hosszú téli estéken is vigyázzunk a gyertyákkal! Zalaegerszeg (zh) - A hosszú téli estéken kényszerből vagy a hangulat miatt szívesen használunk gyertyákat. Nem árt az óvatosság: lakásban csak felügyelet mellett használjuk a világító eszközöket. Amennyiben a lakást vagy a helyiséget huzamosabb időre elhagyjuk, akkor minden esetben oltsuk el. A gyertyát nem éghető alapanyagú (fém, cserép, üveg) gyertyatartóba helyezzük, saját olvadékával jól „odaragasztva ” vagy a földbe helyezve úgy használjuk, hogy éghető anyag - például koszorú, virág - ne legyen a közelében. A gyertya lángjába semmilyen éghető anyagot (függöny) ne fújjon bele a szél, vagy a huzat. A gyertyát úgy helyezzük el, hogy véletlenül se tudjuk leverni és ha végig is ég, akkor se gyújthasson meg semmit. Gyermekeket felügyelet nélkül égő gyertya vagy mécses közelébe ne engedjünk, ne hagyjunk ott. Külön hívjuk fel a gyermekek figyelmét arra, hogy a meggyújtott gyertya és mécses nem játék, hiszen ezek számukra is komoly veszélyeket rejthetnek