Zalai Hírlap, 2018. május (74. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-23 / 117. szám

2 ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Halálra ítéltek egy belga dzsihadistát BAGDAD Kötél általi halálra ítéltek kedden Irakban egy belga dzsihadista férfit, aki az Iszlám Állam terrorszer­vezet tagja volt. Az 1988- ban született Tarik Jadaoun több videón terrortámadá­sokkal fenyegette Belgiu­mot és Franciaországot. Az Iszlám Államhoz 2014-ben csatlakozott, Abu Hamza al- Belgiki néven. Kihallgatásán elárulta: az Iszlám Állam számos terroristája rejtőzkö­dik Európában. MW Merényletre készült az Eb-n KIJEV Hat év börtönre ítélte egy ukrán bíróság Grégoire Moutaux francia állampol­gárt. Azzal gyanúsították meg, hogy mecsetek, zsina­gógák, hidak, utak, adóhi­vatali irodák ellen készült terrormerényletet végrehaj­tani a franciaországi futball- Eb alatt. A szélsőjobbos Montaux-t egy éve vették őrizetbe, amikor autóval át akart kelni az ukrán-lengyel határon. Járműve csomagtar­tójában öt Kalasnyikov gép­karabélyt, több mint ötezer lőszert, két kézi páncéltö­rő gránátot, 125 kilogramm trotilt és 100 elektromos de­­tonátort találtak. Utólag ki­derült, hamisítványok vol­tak. MW Kormányalakítási kérdőjelek RÓMA .Aggódik Berlin, Brüsszel és Párizs is, már-már a nyílt beavatkozás látszatát keltő nyiatkozatokat tesznek” - nyilatkozták szakértők az olasz kormányalakítás kapcsán az InfoRádiónak. Lapzártánkig Sergio Mattarella államfő még nem hívatta magához a kor­­mányfőj­elölt Giuseppe Contét, így nem döntött arról, hogy kinevezésével az Európára „frászt hozó”, az eurót ellen­ző gazdasági és költségvetési tervekkel jelentkező koalíciós tervekre rábólint-e. MW KRÓNIKA Toroczkai irányt vált Párton belül szervezkedik a volt alelnök, platformot alakít MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST Mi magunk néven platformot alakított a Jobbikon belül Toroczkai László, hogy a pártot visz­­szaterelje az alapokhoz. Az ellenzéki párt szóvivője szerint ez ellentétes az alapszabállyal. Hét jobbikos polgármester és számos jobbikos középveze­tő vett részt azon a gyűlésen, amelyen döntöttek a Mi ma­gunk nevű, a Jobbikon belüli platform létrehozásáról. Ezt a Jobbik tisztújításán elbukott Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere mondta el teg­napi sajtótájékoztatóján. Bízunk benne, hogy még korrigálható az az irány, ami az elmúlt időszakban látha­tó volt - indokolta a platform alapítását Toroczkai, aki De­­vecser, Cserháthaláp és Nagy-Ki is zárhatják Ásotthalom polgármesterét tőke szintén jobbikos polgár­­mesterei társaságában tartotta a sajtótájékoztatót. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha a Jobbik-elnökség elutasí­tó a platformmal szemben, az akár pártszakadáshoz is vezet­het. Toroczkai László közölte, ha szükséges, kezdeményezik az alapszabály módosítását, de a platform péntek óta tulajdon­képpen már működik is. Mint mondta, az alapszabály-módo­sításról a Jobbik kongresszusa dönthet, és érzése szerint meg is lenne a többsége egy ilyen módosításnak. Jakab Péter, az ellenzéki párt szóvivője közölte, a Job­bik alapszabálya nem teszi le­hetővé a platform létrehozását, ezért a párt elnöksége csütör­tökön foglalkozik a kezdemé­nyezéssel. A szóvivő hozzá­tette, akár kizárás is lehet a platformalapítás következmé­nye, mert annak nincs létjogo­sultsága, és emellett a Jobbik ragaszkodik a 2003-as alapító­okirathoz, miszerint a párt a nemzet egészét képviseli. Ki­jelentette, a párt kongresszusa szerint tovább kell járni azt az utat, amelynek eredménye­ként a Jobbik egy szociálisan érzékeny nemzeti néppártként a magyar társadalom legszéle­sebb rétegeit kívánja képvisel­ni, függetlenül attól, ki bal- és ki jobboldali. Toroczkai László szembemegy a párt alapszabályávalFotó: MTI FEGYELMI INDULHAT MOLNÁR GYULA ELLEN A LIBERÁLISOKKAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS MIATT Tóth Bertalan, az MSZP par­lamenti frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorá­ban kifejtette, az lenne a tisz­tességes lépés, ha Bősz Anett a mandátumát az MSZP-Pár­­beszéd frakciójának adná. A pártszövetség frakciójából a múlt héten távozó politikus ál­tal a gazdasági bizottságban betöltött alelnöki pozícióról azt mondta, a Párbeszédnek kell döntenie, hogy visszahívja-e Bősz Anettet, és Mellár Tamást delegálja helyette - tette hoz­zá Tóth Bertalan. „Azt gondo­lom, minőségi változás lesz, hiszen Mellár Tamás elismert közgazdászként, a MTA tag­jaként fajsúlyos alelnöke lesz ennek a bizottságnak, és igen komoly ellenzéki kritikákat fog megfogalmazni" - vélekedett. Molnár Gyula volt pártelnök túl­lépte hatáskörét, miután szer­ződést kötött a Liberálisokkal a választás előtt. Tóth elmondta: „hosszú távú kötelezettségvál­lalásra csak akkor jogosult az elnök, ha az elnökség ezt tá­mogatja és elfogadja". „Miután ilyen elnökségi döntés nem volt, így a volt pártelnök hatás­körét túllépve járt el, az MSZP pedig nem tudta vállalni ennek a kötelezettségét" - hangsú­lyozta. A párt központi pénzügyi ellenőrző bizottsága és a fegyel­mi tanácsa meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Esküt tettek az államtitkárok Ötvennégyen vették át tegnap a kinevezési okiratot Áder Jánostól BUDAPEST Mától munkába állhatnak az új Orbán-kor­­mány államtitkárai, miután tegnap letették az esküt. Átvették kinevezésüket Áder János köztársasági elnöktől az új kormány államtitkárai tegnap az eskütétel után. Lapzártánkig a zárt körű eseményről annyi került nyilvánosságra, hogy az államfő a miniszterelnök javas­latára összesen 54 államtitkári, illetve közigazgatási államtitkári kinevezési okiratot adott át. Ez alapján a miniszterhe­lyettesi feladatokat ellátó ál­lamtitkári posztot az Agrármi­nisztériumban Farkas Sándor, a Belügyminisztériumban Kontrát Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rét­vári Bence, a Honvédelmi Mi­nisztériumban Németh Szilárd, az Igazságügyi Minisztérium­ban Völner Pál, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Cseresnyés Péter, a Külgazda­sági és Külügyminisztériumban Magyar Levente, a Miniszter­­elnöki Kabinetirodán Dömö­tör Csaba, a Miniszterelnöki Kormányirodán Fónagy János, a Miniszterelnökségen Orbán Balázs, a Pénzügyminisztérium­ban pedig Tállai András tölti be. Áder János a Miniszterelnöksé­gen nevezte ki a legtöbb állam­titkárt, illetve közigazgatási ál­lamtitkárt, összesen tízen tették le esküjüket, míg az Emminél kilencen, az Innovációs és Tech­nológiai Minisztériumban, vala­mint az Agrárminisztériumban hatan-hatan, a Miniszterelnöki Kormányirodán és a Pénzügy­minisztériumban öten-öten, a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Honvédelmi Minisztéri­umban pedig hárman-hárman. A belügyi, az igazságügyi és a külügyi tárcánál egyaránt két államtitkár tett esküt. Az állam­­titkári, illetve közigazgatási ál­lamtitkári kinevezéseken a kor­mányfő mellett az új kormány korábban esküt tett miniszterei is részt vettek. Az Emmi államtitkárai Rét­vári Bence mellett a kormány honlapján nyilvánosságra ho­zott adatok szerint a követke­zők lesznek: Latorcai Csaba látja el a közigazgatási állam­­titkári feladatokat, a tárca ka­binetfőnöke Pacsay-Tomassich Orsolya lesz, aki egyben a nem­zetközi ügyekért felelős állam­titkári posztot is betölti majd, az egészségügyért Nagy Anikó felel, Novák Katalin a család- és ifjúságügyért, Szabó Tünde a sportért lesz felelős, Vitályos Eszter tölti majd be az európai uniós fejlesztésekért felelős ál­lamtitkári posztot, miközben Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár lesz, a kultú­ráért felelős államtitkári posztot Fekete Péter tölti majd be, az oktatásért pedig Bódis József felel rektori megbízatásának le­járta után. MW Az államtitkári eskütételen a miniszterelnök és a kormányának tagjai is jelen voltak Fotó: MTI 2018. MÁJUS 23., SZERDA Szorul a hurok Ion Iliescu volt román elnök körül BUKAREST Emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják Ion Iliescut. A román katonai ügyészség szerint a volt román államfőt felelősség terheli az 1989. dec­emberi romániai forradalom idején történt vérontások elő­idézéséért. A vádhatóság sze­rint Iliescu több száz ember halálát és több ezer sebesülé­sét okozó katonai műveleteket idézett elő, mert december 22-én Nicolae Ceausescu, a kommunista diktátor elmene­külése után nem keletkezett hatalmi űr: december 27-ig az Iliescu vezetésével létrejött Nemzeti Megmentési Front (FSN) gyakorolta a törvény­hozói és végrehajtó hatalmat. Az ügyészek szerint Iliescu hatalmát és büntetőjogi fe­lelősségét az általa adott ka­tonai parancsok igazolják. Az új katonai parancsnokság koordinátoraként ő nevezte ki például az új védelmi minisz­tert és döntött rögtönítélő ka­tonai bíróság létrehozásáról, amelynek ítélete alapján ki­végezték a diktátor házaspárt. Az ügyészség szerint Iliescuék zavarkeltés céljá­val vezényelték az utcákra az egymásról nem tudó, több esetben egymásra is tüzet nyi­tó katonai alakulatokat, illet­ve szólították fel a televízió­ban önvédelemre a civileket, hogy a terrorista pszichózis kialakításával és fenntartá­sával igazolják hatalmukat. A forradalom napjaiban 1142- en vesztették életüket és 3138-an sebesültek meg, túl­nyomó többségük a diktátor elűzése után. A 88 éves Iliescu ártatlan­nak tartja magát. Ügyvédje révén megüzente, az 1989-es forradalom idején közülük senki nem gondolta volna, hogy harminc évvel később olyasmiért vonják majd fele­lősségre, ami akkor „abszolút korrektnek és tisztességes­nek” tűnt. BDA Montenegró is építene kerítést a határára PODGORICA Albán oldalról egyre több migráns próbál­kozik bejutni Montenegró­ba. Ezért végső megoldás­ként elkerítenék a közös határt. Ha nem csökken az ország­ba érkező illegális bevándor­lók száma, a montenegróiak is szögesdrótkerítést állítanak az országhatárra. A balkáni állam Albániá­val közös határvonalán meg­nőtt a migrációs nyomás az utóbbi hónapokban - adta hí­rül a Magyar Idők. Az illegá­lis bevándorlók korábban el­kerülték Montenegrót, sokak szerint azért, mert a határ sok helyen hegyvidéki, erdők­kel borított területeken húzó­dik. A határőrök viszont egy­re több migránst fognak el, de nagyon sokan sikeresen átjut­nak a közel kétszáz kilométe­res határszakaszon. Míg egy évvel ezelőtt havi egy-két il­legális bevándorlót sikerült feltartóztatni, ma már több tucatnyit - mondta Vojislav Dragovic, a montenegrói bel­ügyminisztérium határren­dészeti osztályának vezetője. Az osztályvezető elmondta, az elfogott migránsok visz­szaküldése is komoly nehéz­ségekbe ütközik. Az illegális bevándorlók visszatolonco­­lása gyakorlatilag sikertelen, mivel az ország területén el­fogott személyek esetében nehéz bebizonyítani, hogy Albánia területéről léptek be az országba - hangoztatta az állami televíziónak Dragovic. Aggodalmának adott hangot az Albániával korábban már megkötött toloncegyezmény betartását illetően is, mert az albán fél szinte minden eset­ben értetlenül áll a monteneg­rói visszatoloncolási kérelme­ik előtt. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország kormánya már korábban tett egy olyan ígé­retet, 25 kilométernyi határ­­védelmi drótot ajándékozna a délszláv utódállam határ­rendészetének, ha a migráns­­válság fokozódna. Az osz­tályvezető hangsúlyozta, szögesdrótkerítés felállítása lesz a legutolsó intézkedés, amelyet csak akkor alkalmaz­nak, ha a mostanihoz képest is drasztikusan megnövekszik az érkező illegális bevándor­lók száma, illetve ha az egyéb eszközök alkalmazása nem járna sikerrel. MW

Next