Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-01 / 1. szám
2 ZALAI KÖZLÖNY Mmt évi anyakönyvi staliszlikája Nagykanizsa, december 31 Az elmúlt 1924. évben a születések, házasságok és halálozások száma csökkent, csak az elválások száma emelkedett több mint háromszorosára. Zieger Ferenc állami anyakönyvvezető helyettes szíves készsége folytán máris módunkban áll közreadni az elmúlt év anyakönyvi statisztikáját. Születés A kimutatás szerint 1924-ben 592 gyermek született, 66-tal kevesebb, mint tavaly. A legérdekesebb, hogy 1924-ben pontosan ugyanannyi leány született, mint fiú, mindegyikből 29^. Az újszülöttek közül 543 katolikus (270 fiú és 273 leány), 6 ág. hitv. evang. (3 fiú és 3 leány), 8 református (7 fiú és 1 leány), 35 izraelita (14 fiú és 21 leány), 1 mohamedán (fiú). Halvaszületett 6 fiú és 11 leány. Ikerszülés 8 esetben, 11 fiú és 5 leány. Házasságon kívüli születés 52 esetben volt, 21 fiú és 31 leány. A születések száma januárban volt a legnagyobb: 67, decemberben a legkisebb : 37, februárban 55, márciusban 53, áprilisban 40, májusban 44, júniusban 40, júliusban 43, augusztusban 55, szeptemberben 55, októberben 58, novemberberben 47 gyermek született. Házasság, válás A házasságok száma 245 volt, 16-tal kevesebb, mint tavaly. Ebből 204 katolikus, 7 ág. hev.,3 reforonátus és 28 izraelita. A házassági kedv legnagyobb, helyesebbe; legeredményesebb volt februárban amikor 30, legkisebb a káínKai Jim, amikor 8 esetben kötöttek városunkban házasságot. A hónapok sorrendjében 24, 30, 21, 12, 22, 24, 8, 16, 23, 21, 27, 17 házasságot kötöttek. Az elválások száma 1924-ben 34 volt a tavalyi 11-gyel szemben, ami több, mint háromszoros emelkedését jelenti 1923-hoz képest a válópöröknek. Halálozás Az elmúlt évben 631 halálozás történt városunkban, 314 férfi és 317 nő költözött el az élők sorából. Az elhaltak közül 569 katolikus, 17 evangélikus, 5 református, 39 izraelita és 1 mohamedán. A halálesetek száma 34-gyel több, mint tavaly. A halál legsűrűbben februárban aratott, amikor 29 nap alatt 70 temetés volt. Legkevesebb temetés volt júniusban : 42. A hónapok sorrendjében 57, 50, 70, 58, 45, 42, 43, 55, 55, 54, 50, 52 volt a halálesetek száma. Egy éves korig elhaltak számra 1"" (fiú 84, leány 53). Ezt a döntően nagy számot kanizsa csecsemőhal Hétéves korig me korig meghalt . A születések már összevet' kanizsa várt 1924. esztend ő m legtöbb névt. Nagykanizsa. A városi közgyűlés első egész terjedelmében jóváhagyta a nagykanizsai legtöbb adót fizetők névsorát, amely a következő 120 nevet tartalmazza, feltüntetve, kiki mennyi állami egyenes adót fizet aranykoronában: 1. Herceg Batthyány Strattmann László dr. 19.562’68, 2. Stern Sándor 3398 96,3. Weiser János 3242-20, 4. Singer Sándor 2500, 5. dr. Plihál Viktor 9100-48, 6 Ka1?0’ József 2100, 7. Strasser József 2 ?-.X), 8. Pongrácz Sándor 2050-60, 9. Kirschner Mór 1611 00, 10. . .. Indi Aladár 1516*83, 11. Kisfaludy Gyula 1516*83, 12. Reichenfeld Gyula 1382*12, 11. af. Uiky György 1371 -42, 14. Rajki István 1340, 15. Zerkovitz Lajos 1300*95, 16. Grosz Mór 1171 -43,17. Sipos Andor 1146-81, 18. Weisz Ernő 113966, 19. Grosz Ferenc 1138-08, 20. Frank Jenő 1106-24, 21. Lobi Jenő 1100, 22. Steinbach Lajos 1074-86, 23. Fischer Károly 1000, 24. Bäder József 1000, 25. Hoffmann Bernát 979-89, 26. Frank Manó 979 89, 27. Dr. Hoch Oszkár 93889, 28. Guth Arnold 88571,29. Schwartz Gusztáv 842'59, 30. Petres György 833 -22, 31. Dukász Dávid 810-08, 32. Blankenberg Imre 807-54, 33. dr. Darás László 800, 34. Windisch József 798-48, 35. Antal Jenő 797-56, 36. Pollák József 795 18, 37. Récsei Samu 78571, 38. dr. Kreisler József 761 30, 39. Kutassy Kálmán 754-39, 40. dr. Fábián Zsigmond 751 -90, 41. Mechner Ede 724*41, 42. Zweig Imre 720-51, 43. Deutsch Alfréd 717-82, 44. Beck Henrik 714-29, ^t.ÍHám Róbert 698*58, 46. Strem n,41,47. Grosz Ernő 65P53, Mátyás 648-23, 49. dór 642*85, 50. 642-33, 51. dr. r. 52. Schwarz Schleiffer sa 600, 55. 1, 56. Bo-2, 57. dr.63-10, 58. >9. Teutschnger Henrik ihály 533-32, ,30, 63. Weisz i Országh József József 51479, 66. A 506-36, 67. Kauf_ 501-77, 68. Szántó SaldinelloOP43, 69. Kaufmann Károly 501-42, 70. dr. Balázs Zsigmond 500, 71. Stern Ignác 500, 72. Lichtscheindl Pál 500, 73. Widder Sándor 500, 74. Schönberger Aladár 500, 75. Deutsch Mór 500, 76. Vajda Aladár 500, 77. dr. Szigethy Károly 494-56, 78. özv. Dobrovits Dömötörné 49374, 79. Gyenes Lajos 491-50, 80. dr. Fried Ödön 48570, ŐT Pollák Ernő 985 22, 82. 476*53, 83. Gélzalai akarél inztár, Nagykanizsai Bank- Ggyesv. . .0 84 .Neumann Aladár 467 +2, 85.. Dukász Lajos 460*59, 86 Frank Vilmos 456*27, 87. Korein jcuu 452 42, 88. Strocn Pál 452-42, 89. Szabó Sándor 450, 90. özvegy Strem Mórné 446-06, 91. Steinberger Samu 445-81, 92. Deutsch Ede 433*63, 93. Kiss Ernő 425-53, 94. Bayer Vince 418-82, 95. Nagykanizsai Takarékpénztár 417-65, 96. Rosenfeld József 417-12, 97. Práger Ferenc 415-71, 98. dr. Tamás János 410, 99. dr. Sartory 1925. Január 1 Zsigmond 407-76, 100. Steinberg Ignác 495, 101. Artner Sándor 40 102. Kelemen Rezső 403, 103. Sze^ Pál 402-12, 104. dr. Malek Lász 400, 105. dr. Hegedűs György 40 106. Guttmann Viktor 400, 10 Hirsch Oszkár 400, 108. Steinberg Sándor 400, 109. Fischer Lajos 40 110. Fischer Ernő 400, ill.Merczi Jakab 392-20, 112. Hirschler Ferer 378*63, 113. dr. Knausz László 376*7! 114. Unger Ullmann Elek 372:71 115. dr. Berger Géza 360‘04, 11. Schwartz Ottó 360, 117. Leitz Aladár 358-20, 118. Szepesi Imi 357-13, 119. Beck Béla 350, 12. Lusztig Ödön 341*01. Szilveszter napja és a mentők Az 1924. évben a mentők kivonultak 398 esetben, elsősegélyt nyújtottak legnagyobbrészt mentőorvosa segítségével 99 esetben, betegszállítás céljából 299-szer, ebből fertőz beteg volt 19. * * * Szilveszter napján tartják hagyományos gyűjtésüket a mentők. Alig van még egy olyan intézményünk melyre a közönség olyan szíveset áldozna, mint ez. Igaz, hogy égész évben szerények, hangjuk sem hallik csak a rászorultak érzik, hogy léteznek. Csak akiknek szükségük vol rájuk, tudják, hogy jönnek első szóra s nem várnak ismételt kérésekre. És jönnek gyorsan felkészülten, udvariasságai. Látszik mindez mozdulatukon, hogy mindez vérükben van. Minden lépésüket az ember szenvedések meleg megértése irányítja. Mennyi gondot és munkát ad nekik csak a fertőző betegekkel való elbánás. Az ilyen betegek szállítása után pedig a kocsik fertőtlenítése is nagy feladat elé állítja ezt az intézményünket. A beteg ruhák, ágyneműek stb. minderre pénz kell. Ez a célja a gyűjtésnek s meg vagyunk győződve róla, hogy közönségünk teljes megértéssel viseltetik a mentők hivatása iránt s mindenki ki fogja venni a maga részét a gyűjtésből, hogy annak eredményei mennél teljesebben szolgálják ennek az intézménynek célját és áldásos működését. Az assissi öregasszony írta: Baróti Rya Október vége felé volt már, de mindenesetre mindenki emlékszik még arra a tizennyolc koporsóra, melyeket Itália földjéből szedtek ki, hogy hazahozzák az anyaföldbe. Ez a tizennyolc koporsó jött vissza abból a sok százezrekből mintegy képviseletül .. . Egy parányi atom a nagy egészből .. . egy porszem az idegenben levő nagy temetőinkből. Itt vitték el városunk mellett, mi is mélyen levettük előttük kalapjainkat s rájuk hintettük őszi virágainkat. Volt a tizennyolc között egy Varga István közlegény, egy fehérmegyei egyszerű polgárember fia. Ezt a Varga Istvánt az ő édesanyja a szó és a fájdalom teljes értelmében a keze tíz ujjával — egy egyszerű asszonyban el sem képzelhető fanatizmussal, az anyai szeretet törhetetlen energiájával — kaparta ki, hogy hazahozhassa kis faluja csendes temetőjébe. Mert hát ő ezt a „Pistájának“ megígérte. Ezt hajtogatta makacsul minden fórum előtt. Évekig kilincselt, rimánkodott, könyörgött. Járta a minisztériumoknak különféle labirintját, az olasz konzulátust, magasrangú urak fényes küszöbjeit, de mindenütt kevés reménnyel kecsegtették, sőt legtöbbször megfosztották minden ebbeli reményétől. Néha lecsüggedve, reményvesztetten, összezsugorodva vánszorgott haza, de megint csak új erőre kapott s folytatta kálváriás misszióját. Batthyány Lajos gróf, Fiume egykori kormányzója, Polgárdi grófja vette aztán kezébe ügyét; az ő olaszországi összeköttetései révén sikerült, hogy egy szegény anyai álom valóra váljon s Assisi városától — hol a fiú feküdt — megszerezte az erre való engedélyt. Mikor ezt az öregasszonnyal közölték, kijelentette a mindenkit megdöbbentő és meglepő hogy elutazik Assisibe,elhatározását. Megpróbálták merész szándékától eltéríteni mindenféle lebeszéléssel, különféle riasztgatásokkal, de hasztalan volt. Ragaszkodott makacsul, megtántoríthatatlanul hozzá. Hát hogy is nehogy ő ne lássa, hogy az ő Pistája-e csakugyan? Hogy ő esetleg más fiát siratgassa, más fia sirhalmára ültetgessen virágot és fonogasson koszorút? De hiszen úgy sem ismerné már meg! mondogatták, vagy nem is láthatja. Hogy ő nem ismerné meg ? Az ő gyermekét ? Ha másról nem, az apró gyöngysor fogairól; olyan egy legénynek sem volt a faluban. Meg másról is . . .- tudja ő, hogy miről ... Hasztalan volt minden szó, ettől az elhatározásától csak nem tágitott- Annak idején tényleg gyorsvonatra ült, hogy elmenjen porladó fiáért. A falu plébánosa adott neki egy latin nyelvű levelet, hogy az assisii Szent Ferenc-rendű zárda főnökének adja át. Ebben a levélben a plébános ismerteti az asszony nemes célját s kéri paptársait, hogy vegyenek oltalmukba egy gyermekéért akkora áldozattal vándorló védtelen magyar anyát. Még egy másik latin levelet is küldött postán a gondos jó plébános jelezve az asszony pontos érkezési idejét, melyet a menetrendből kutatott ki és kérte benne a pátereket, hogy valaki várja az állomáson s ismertető jelül kendőt lobogtassanak. * A gyorsvonat tehát elindult, vitt egy járatlan és csak a saját nemzete nyelvét beszélő, de az anyai rajongástól fanatizált anyát egy idegen ország felé . .. Az „assissi öreg asszony“ meséje tulajdonképen itt kezdődik. Ezen a címen foglalkozott vele Baráti Szabó István író is a Magyarság című lap hasábjain. E sorok írójának pedig pár héttel ezelőtt alkalma volt magával ezzel az egyszerű, de heroikus lelkű anyával beszélni. Leírom a kálváriáját az ő saját, egyszerű szavai nyomán ; vigasztalásul szánom azoknak a magyart anyáknak vagy hitveseknek, kiknek az a sebük, hogy szeretteik ott nyugosznak az idegenben. Egy egyszerű polgárasszony elbeszélése nyomán leszűrtem azt a megnyugtató tényt, hogy Olaszország temetőiben minő kegyeletesen gondozott sírok alatt nyugszanak drága hőseink.* séli Vargáné — az után egy jólelki úrral ismerkedtem meg s ő vet gondjaiba. Vele utaztam Triesztig Triesztben feltett egy másik gőzöst s még azt is megmondta, hogy hány órára érek abba a városba ahol a Pistám fekszik. (A város neve nem jött a nyelvére sehogysem.) (Folyt, köv.)