Zalai Közlöny, 1925. április-június (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-01 / 73. szám

» Legközelebbi ülés szerdán délelőtt 10 órakor lesz, napirendjén a bi­zottságok által ma beterjesztett ja­vaslatokkal. Eckhardt Tibor a szerb atrocitá­sok, Szabó József a tatabányai bá­nyász-sztrájk, Kiss M. az agárdi földosztás, Dénes István a földreform körüli szabálytalanságok ügyében interpelláltak. Az ülés déli 12 órakor ért véget. A magyar—lengyel szerződés becikkelyezése A nemzetgyűlés közgazdasági és külügyi bizottsága ma délelőtt 11 órakor Pekár Gyula elnökletével ülést tartott és Mózer Ernő előadá­sában letárgyalta a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződés be­cikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot. A bizottság ülésén a kormány részéről Walkó Lajos kereskedelem­ügyi miniszter volt jelen. A főrendiházi javaslat tárgyalása A nemzetgyűlés közjogi és igaz­ságügyi bizottsága délután 5 órakor ülést tartott, melyen folytatták az országgyűlés felsőházáról szóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalását. Az egységes párt értekezlete Az egységes párt mai folytatólagos ülésén Bod János, Mayer János és Pesthy Pál miniszterek is jelen vol­tak. Az előadó ismertette a mező­­gazdasági hitelről szóló törvényja­vaslatot. Puky Endre elismerőleg szól a törvényjavaslathoz. Bocs mi­niszter kifejti a törvényjavaslat in­tencióit. Pesthy Pál a földreform­törvény 18. §-ának novelláris módo­sítását tartja kívánatosnak. Hajós felszólalása után az ülés a törvény­javaslatot elfogadta. Mayer miniszter beszélt ezután, aki kifejtette, miért kellett a búzavalutáról az arany­valutára áttérni a kisbér­leteknél. Összeül a „burgenlandi“ tar­­tománygyülés. A megszállt Nyugat- Magyarország „tartománygyülése“ április vége felé összeül, amelyen határozni fognak a főváros felett. Eddig Kismarton és Nagymarton versenyeznek a főváros címéért. ZAU! KÖZLÖNY BELFÖLDI HÍREK Lanyhán folyik a győri sza­vazás. A szavazás egész délelőtt igen lanyhán folyt. Összesen leadtak hétfő reggel óta 2550 szavazatot. Ebből a mai napra 485 szavazat esik. Eddig a szavazó polgároknak kb. 50%-a szavazott le. A házról­­házra járó agitáció nagyon erősen folyik mind a három párt részére. Az eredményt valószínűleg a ma déli órákban hirdetik ki. Stettner Vilma holttestét a Dunából fogták ki. A rejtélyes körülmények között eltűnt Stettner Vilma ügyében tegnap fellebbent a rejtély fátyla. A Duna hullámai ki­vetették a leány holttestét a partra. Az orvostani intézetben megállapí­tották, hogy bűntényről nem lehet szó, mert minden értéktárgyat meg­találtak nála, így megmaradt az­ a feltevés, hogy a 26 éves leány ön­gyilkosságot követett el. A budapesti amerikai követ lemondott. Brentano C. az Egyesült Államok budapesti követe az új elnökválasztás kapcsán formailag le­mondott. Megállapították Froreich be­­számíthatóságát. A soproni tör­vényszék mint ismeretes elrendelte Froreich Ernő elmebeli állapotának megvizsgálását A törvényszéki orvos­szakértők most terjesztették be véle­ményüket a vizsgálóbíróhoz. A kir. ügyészség ennek alapján megszer­kesztette a vádiratot, mert megálla­pítást nyert, hogy Froreich teljesség­gel felelős a tettéért, mert sem a gyil­kosság elkövetésekor, sem most nem volt beszámíthatatlan. Ezért a kir. ügyészség Froreich Ernőt előre meg­fontolt szándékból elkövetett gyil­kossággal vádolja, halálbüntetést ír elő,melyre a Btk. A késedelmi forgalmi adópót­­lék csökkentése. A pénzügymi­niszter rendeletet adott ki a forgalmi adónak késedelmes fizetése esetén kiszabható adópótlék megállapítása tárgyában. Azok, akik az 1921: XXXIX. t.-c. rendelkezése szerint adóbeszedés alapján készpénzben fizetik be adójukat megfelelő határ­idő alatt, a késedelem minden meg­kezdett hónapjára adópótlék címén az eddigi 10 százalék helyett 3 szá­zalékát fizetik. Kiállítás érzékszervileg hibás gyermekek védelmére. Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriuma, amely március közepén kezdte meg ismét működését, május hóban az érzékszervileg fogyatékos gyermekek védelmére kiállítást rendez. A kiállí­tás célja három irányú. Egyfelől a pedagógusoknak s a szülőknek a figyelmét hívja fel arra, hogy a gyen­­génlátó, nagyothalló, vagy más ér­zékszervi fogyatékosságban szenvedő gyermekkel szemben az iskolában vagy a szülői háznál hogyan kell viselkedni. A szakorvosoknak bemu­tatja a kiállítás a szem- és fülvizs­gálat egész műszeri berendezését. Az érzékszervileg fogyatékos gyer­mekeket pedig arra tanítja a kiállí­tás, hogy megmaradt halló- vagy látóképességüket miképpen óvhatják meg a romlástól. A kiállítást előadá­sok egészítik ki, amelyeken a száj­ról való leolvasást filmfelvételek fog­ják illusztrálni. A kiállítási anyag egyik csoportja a pályaválasztási út­mutató lesz, amely a pályaválasz­tási tanácsadás problémájának egé­szen önálló ága. Őrült a dollárhamisító volt detektív. Az ismeretes dollárhami­­sítási bünpörben a tábla új ítélet­­hozatalra utasította a törvényszéket. Az elsőrendű vádlott Horváth János detektív, akit most ön- és közve­szélyes őrültség címén az országos megfigyelőbe szállítottak s felgyó­gyulásáig az eljárást hivatalból fel­függesztették. A többiek ügyét külön tovább tárgyalják, ítéletre e hét vé­gén kerül sor. Koudelka hullarészei a csepeli Ungár-telepen. Tegnap reggel a csepeli Ungár-telep fövényes partján egy halász valószínűleg a feldarabolt Koudelka hullájának két részét, egy bal lábat és bal combot talált. A hullarészeket Kenyeres Balázs tör­vényszéki orvostanárnak adták át, aki azt ma felboncolja s megálla­pítja, mennyiben felelnek meg a feltevések a valóságnak. 1925 április 1. KÜLFÖLDI HÍREK Marx birodalmi elnökjelölt. — Marx miniszterelnököt berlini jelen­tések szerint ismét jelölni fogják a birodalmi elnökségre. A porosz országgyűlési elnök­választás. A porosz országgyűlésen 430 szavazatot adtak le. Ebből 211 Höcker képviselőre, 176 dr. Peterre és 43 a kommunista Pickre esett. Höcker és Peter között pótválasz­tás lesz. Nagy szerencsétlenség egy né­met katonai gyakorlaton. A Veld­­heim és Hausberge város közötti Felső-Weser szakaszon tegnap reggel a katonaság tábori gyakorlatot tartott, amelyen nagyobb gyalogsági, lovas­sági és tüzérségi kötelékek vettek részt. Az utászok által a Weseren vert híd épen akkor szakadt le, mi­kor nagy csapat-átvonulás volt rajta. Az áldozatok száma eddigi jelentés szerint közel 100 és nagyon sok sebesült. Egy iskolab­izo­­nyítvány körül Aki I­ii­en kiló nullás lisztet kínált égi­ végbizonyítványért Gerencsér János honvéd megvesz­tegetés vétségével vádoltan került tegnap a nagykanizsai törvényszék büntetőtanácsa elé, mert még tanonc­i korában Poredus Antal iparostanonc­­iskolai igazgatónak ötven kiló nullás lisztet ígért arra az esetre, ha neki az iparostanonciskola végbizonyít­ványát kiadja, hogy felszabdalhasson. Kenedi Imre dr. táblabíró kérdé­sére a vádlott azt mondja, hogy nem érzi magát bűnösnek. Igaz, hogy lisztet ígért Poredus igazgató­nak, de nem azért, hogy bizonyít­ványt adjon neki, csupán a saját „jószántából“. Az elnök ezután kihallgatja Po­redus igazgatót. Elmondja, hogy Gerencsér még 1921. októberben, t­anonckorában több ízben felkereste őt és iskolai végbizonyítványt kért tőle, hogy felszabadulhasson. Miu­tán Gerencsér alig járt iskolába és osztályzatot nem nyert, nem adha- A tanár ur írta: Németh Böske A tanár urnak azt mondta az ideg­orvos, hogy „tessék többet járni az emberek közé, társaságba, mert a folytonos egyedüllét még jobban meg­­őrli idegzetét“. A tanár úr hazamenőben folyton az idegorvos szavain rágódott. Igaza van — gondolta magában, tényleg emberek közé kell mennem. De miről beszéljek velük? A mindennapi élet szürke fáradsága, levásztja lelkükről az érdeklődést magasabb társadalmi és filozófiai kérdések iránt. Szíve­sebben hallgatnak egy-egy viccet, egy kis pletykát vagy valamely új­sághírről vitatkoznak, de a súlyosabb problémák absolute nem izgatják Végre is, tán nekik van igazuk. De úgy van, hogy mégis közibük kell mennem, mert ez jót tesz az ideg­zetemnek, így mondta az orvos. Hazaérve kedvetlenül dobta le kabátját, kalapját. Aztán a könyves­polchoz ment, hogy onnét egy filo­zófiai munkát vegyen le, melyet épen a napokban kezdett el tanulmányozni. Kézbefogta a könyvet, leült az író­asztala mellé és olvasni kezdett. Hideg volt a szobájában s nagy csend, ami máskor oly kedves volt előtte. Hogy egy kissé fázzon, azt m­ár megszokta rég, de ez a csend most valahogy tényleg bántotta; va­lami ismeretlen nehézség ereszkedett a szivére, mely majdnem elfojtotta a lélegzetét. Próbált olvasni, de nem bírta figyelemmel kisérni amit olvas. Nem boldogult sehogy sem, csakugyan ideges vagyok — gondolta magá­ban — igaza van az orvosnak. Le­tette a könyvet, kinézett az ablakon, künn a szokott mederben folyt az utca élete: emberek jöttek-mentek, kocsik zörögtek, autók tülköltek, gyerekek kacagtak, játszadozva a friss tavaszi napsütésben. Tán jó lenne egyet sétálnom — gondolta és öltözni kezdett. De nem egyedül, mert akkor megint csak a magam gondolataival foglalkozom. El kellene mennem Hajtó kollegá­hoz, ő már többször invitált, aztán velük együtt indulnánk a ligetbe. S mikor kiért a kapun, csakugyan a Vértes­ utca felé vette útját, mely­ben a kollegája lakott. Hamar ráakadt a házra, mert az egész utca még csak tíz-tizenöt ház­ból állott, ez egy uj része lesz a városnak, mely még egy-két év előtt csupán sík mező volt. A léckapun befordulva, éktelen lárma és sivalkodás fogadta. A kol­legája két fia háborúsdit játszott az egész utca fiaival. Jöttére egy kicsit lecsendesült a harci zaj, de amint­­ belépett a folyosón ismét újra kez­dődött. A konyhából térdig feltürött ruháju, borzas cselédleány jött ki, kezében a vizkiöntő vödörrel, barát­ságtalanul nézett az idegenre, ki csendes hangon érdeklődött hogy: itthonn­ vannak-e Hajtó tanár urék? Röviden biccentett s hüvelykujjával a szobaajtó felé bökött. A tanár ur halkan kopogott. Egy női hang felelt rá — szabad. Hajtóné fogadta barátságos mosol­­­­lyal, örvendezve, hogy végül mégis rászánta magát, náluk levizitelni. Az ura egy pillanat múlva itt lesz, éppen készül elmenni hazulról. Ő, az asszony nem mehet velük sajnos, mert dolga van, s mosolyogva mutat egy kosár elszakadt fehérneműre és harisnyára, amit még ma meg kell javítania. Hja , akinek két ilyen csin­talan fia van, azokkal bizony elég a gondja meg a vesződsége. Majd bejött Hajtó kolléga is, ő is örvendezett a ritka látogatónak, aztán egy-két perc múlva már indultak is a sétára. Lassú egyenletes léptekkel men­tek a ligetbe vezető úton. Hajtó kol­léga igen tartalmas ember volt, aki érdekesen tudta elmondani saját vé­leményét, saját meglátásait, saját el­veit; a tanár úr élvezettel hallgatta m­indezeket. Lám, gondolta magában, azt mondják, hogy a házasélet el­­szürkíti az éleslátást, kifakítja az érdeklődést minden magasabbrendű dolog iránt. Íme itt a kollegám, mindennek élő cáfolata ! Aztán úgy negyedóra múlva, vala­hogy a mindennapi élet dolgaira tér­tek át beszédjükben. Hajtó kolléga arcára valami kesernyés vonás ült ki. Panaszba kezdett, hogy mennyi pénz kell­­ a konyhára, a fiuk és a maguk legszükségesebb ruházkodá­sára. Társadalmi életet hel, dehogy lehetne élni ! Színház, estély vagy egyéb szórakozások már csak a múlt­ból ismeretesek előtte. Sokszor szí­vesen olvasna egy-egy könyvet sza­bad délutánjain, de olyankor meg tüzelőfát fűrészel és aprogat s ez igy megy napról-napra, évről-évre minden változatosság nélkül. Végül is tönkre megy az ember lelkileg is, testileg is. A tanár úr tágra nyitott szemekkel hallgatta kollegája beszédét, nem szólt egy szót sem hozzá. Egyre azon gondolkodott, hogy hát mi jobb mi a helyesebb az élet­ben, az-e, ha az ember megházaso­dik és küzd, harcol, verekszik a ke­nyérért, hogy családjának a legszük­ségesebb meglegyen, vagy helye­sebb-e, ha egyedül marad mindenki nélkül és ebben a nagy egyedüllét­ben őrlődik meg minden idegszála? S végül így, vagy úgy, de elrohan az élet felettünk.

Next